Post-Outsiders
Would you like to react to this message? Create an account in a few clicks or log in to continue.

Manhattani utcák

+33
Casey Reynolds
Amelia Maeghan
Jessyca Camilo
Hugh Hagwood
Farkas
Lynn Harlow
Varangy
Gordon Knight
Lily Gage
Heily Anderson
Andrew Patrikson
Blaze Stone
Max Evans
Pannon András
Dögvész
Richard Kohler
Sebastien Longley
Amélie Lellouche
Sheena Duran
Colin Cooper
Darren Black
Kara Shawn
Szellem
Tanya Berghart
Cristopher W. Somerset
Rozsomák
Elanor Brite
Sarah Wilchok
Gregory S. Severald
Lisbeth Callahan
Electro
Alexis
Cerebro
37 posters

17 / 19 oldal Previous  1 ... 10 ... 16, 17, 18, 19  Next

Go down

Manhattani utcák - Page 18 Empty Re: Manhattani utcák

Témanyitás by Szellem Szomb. Feb. 23, 2013 3:46 pm

Sarah-nak sikerül a földre vinnie ellenfelét, ki miután nagyot nyekken, megpróbál felülni, ám ez persze nem az ő napja többé, tarkója sokszor, és nagy erővel ütközik a betonnak, kissé felszaggatva a maszkját, és a bőrét is alatta. Nyugton is marad, amíg Sarah le nem száll róla, viszont aztán, ha szédelegve is, de megpróbál felkelni, s csak egy apró vérfolt jelzi, hogy nagyon nem kéne ugrálnia ebben a helyzetben, és valószínűleg egy normális ember nem is tenné. Más kérdés, hogy ide-oda billegő járásával akkor sem fogja utolérni a lányokat, ah azok kézen állva menekülnek előle.
Sean továbbra sem kapható semmilyen testmozgásra, s úgy kell vonszolni, mint amikor 10 éves korában először látta az új csillagok Háborúja Filmet, és meg akarta várni a moziban, hogy elkezdődjön a következő előadás, csak akkor a teste nem vált csúszóssá a vértől, és könnyebb is volt vagy 40 kilóval. Sarah segítségével viszont nem lehet gond kivonszolni innen, és ha megfogadja Amelia tanácsát, valóban egy teljesen üres, abszolút átlagos társasház hátsó bejáratánál találják magukat, és láthatják is az ajtót, ami kivezet az utcára, már csak el kell jutni oda, méghozzá gyorsan, mert a sikátorban már ugrálnak le a katonák a teherautóról, és biztosak lehettek benne, hogy a hátramaradt zombi megmutatja nekik, merre menekültetek.
Szellem
Szellem
~perfect master~
~perfect master~

Hozzászólások száma : 1429
Hírnév : 74

http://eladokkonyve.freeblog.hu/

Vissza az elejére Go down

Manhattani utcák - Page 18 Empty Re: Manhattani utcák

Témanyitás by Sarah Wilchok Szomb. Feb. 23, 2013 4:44 pm

Míg én az egyik katona leamortizálásával vagyok elfoglalva, addig úgy látszik a lány valami elhatározásra jutott, hiszen mikor felálltam, azt láttam, hogy éppen fel akarja ráncigálni a földről Sean-t.
Azt már megtanultam, hogy ha mutánsokról van szó, sok minden irracionálisan alakulhat, így biztos annak ellenére, hogy nem tudtam mi a lány képessége, valahol biztos voltam benne, hogy oka van rá, különben nem mozgatna egy súlyos sérültet.
A fickó az alapos fejmasszázs után is lábra kecmergett, de ránézésre nem kellett vele már foglalkozni, eléggé kóválygós volt, nem hiszem, hogy egyáltalán látott minket, a másik kettő még mindig egymással küzdött, így inkább oda siettem támogatni kedvesemet.
- Sarah vagyok. – lihegtem oda neki, míg Sean másik karját átvetettem a vállamon. – Mi ez a nagy sietség, valami rossz előérzet? – igyekeztem lépést tartani vele.
A lány nem z utca eléggé messze lévő vége felé, hanem az épület egyetlen ajtaja felé igyekezett, ami végül is nem rossz ötlet, csak kérdés, hogy mi elől menekülünk ilyen sebtében.
Ha magyarázatot kaptam, akkor már én is nagyon igyekeztem, hogy mielőbb becsukódjon mögöttünk az ajtó, aztán egy kis türelemre intve őket, a fal mellett talált léccel kiékeltem azt, hátha legalább pár percig feltartja a dobbanásokból ítélve, eléggé szép számú üldözőket.
- Húzzunk innen. – kaptam a nyakamba újból Sean karját és a másik ajtó felé siettem remélve, hogy valami forgalmas utcára lyukadunk ki és végre hívhatom Rozsomákot, hogy jöjjön értünk.
Sarah Wilchok
Sarah Wilchok
~perfect master~
~perfect master~

Hozzászólások száma : 1089
Hírnév : 19

Vissza az elejére Go down

Manhattani utcák - Page 18 Empty Re: Manhattani utcák

Témanyitás by Amelia Maeghan Szomb. Feb. 23, 2013 6:53 pm

Egy pillanat múlva észre veszem, hogy mostmár nem egyedül viszem a férfit, ami nagy megkönnyebbüléssel tölt el.. És most már megtudom Hősnőm nevét is.
- Amelia. - mutatkoztam be én is gyorsan - Nem csak előérzet! Láttam.. láttam ahogy... - mondtam és hátra pillantottam, épp akkor mászott fel a furgon tetejére egy zombi, s mellette megjelent rögtön egy másik feje is. - Nézz csak hátra.- Gyorsan előre pillantottam és bementünk az ajtón. Ő mondta, hogy várjunk, én pedig bólintottam, s immár ismét csak rám maradt a férfi súlya, de inkább kapok gerincsérvet, minthogy most letegyem. De szerencsémre Sarah egy pillanat múlva már ismét besegít és elindulunk. Elindultunk egy ajtó felé, szememmel egyből a falakat pásztáztam, aurákat kerestem... Ha találok, s nem is keveset, akkor biztos, hogy az az utcára nyílik. Közben aggodalmasan pillantgattam a férfire, hogy él-e még. A fejfájásom miatt néha bekönnyezett a szemem, de ez végül is a legkisebb problémám.. Lassan oda érve az ajtóhoz pillantok hátra, mert hallom ahogy már a kommandósok próbálnak betörni.
- Mik ezek?! - fakadtam ki, bár nem reméltem választ Sarahtól, hiszen ő is valószínűleg pont annyit tud, amennyit én.
Amelia Maeghan
Amelia Maeghan
~fellow craft~
~fellow craft~

Hozzászólások száma : 85
Hírnév : 1

Vissza az elejére Go down

Manhattani utcák - Page 18 Empty Re: Manhattani utcák

Témanyitás by Szellem Szomb. Feb. 23, 2013 7:47 pm

Durván fél perccel az után ér az ajtóhoz az ellenség, hogy Sarah eltorlaszolta azt, s először jobb híján a csizmájukkal kezdik rugdosni az ajtót, amitől az üveg megreped ugyan, ám a vasrácsokhoz ennél jóval több kellene, úgyhogy egyenlőre a lányok biztonságban vannak odabenn. Amelia rengeteg aurát lát egyenesen előttük, a falakon túl, mintha csak egy hosszú, nagyon lassan hömpölygő folyam terülne el, ami egyre mérgesebben dudálva próbál hazajutnia munkahelyéről, most, hogy már kezd sötétedni. Az ajtón kijutni nem okozhat különösebb nehézséget, hisz csak egy gombot kell megnyomni, hogy kijussatok, az utcán pedig már valóban nem akar bántani titeket senki, viszont ahogy becsukódik mögöttetek az ajtó, hatalmas robbanás rázza meg a környéket, a hátra hagyott folyosón pedig üvegszilánkok, és füstölgő fémdarabok szóródnak szét.
-AZT MONDTAD, ÉRTESZ A ZÁRAKHOZ!!! - Ordítja egy férfi, kinek egyértelműen túlzottan sípol a füle ahhoz, hogy hallja a saját hangját.
-Nyitva van, vagy nem?
Közben vagy fél tucat láb dobogása visszhangzik a folyosón, és egyre közelebb ér az utcához, az ajtó előtt azonban megtorpannak.
-Vissza. A srácnak vége,a többit elkapjuk később. Takarítsunk el, mielőtt megjönnek a zsaruk is.
Úgy tűnik, egyenlőre tiszta a levegő, viszont igaz ami igaz, Sean tényleg egyre sápadtabbá válik minden móló másodperccel, és a pulzusa is alig érezhető már, az aurája pedig lassan nem sokkal élénkebb, mint a zombi kommandósoknak.
Szellem
Szellem
~perfect master~
~perfect master~

Hozzászólások száma : 1429
Hírnév : 74

http://eladokkonyve.freeblog.hu/

Vissza az elejére Go down

Manhattani utcák - Page 18 Empty Re: Manhattani utcák

Témanyitás by Sarah Wilchok Szomb. Feb. 23, 2013 8:53 pm

- Hát legalább tudjuk egymás nevét, ha még sem jutnánk ki élve. – vigyorodtam el, miután sikerült az ajtót a srácok előtt kitámasztani. – Az emberemet meg Sean-nak hívják. – böktem kedvesemre, de le is hervadt a mosoly az arcomról, ahogy megláttam, hogy mennyire sápadt a vérveszteségtől. Egy kórházi lepedő simán elbújhatott volna mellette.
Akár mennyire is nem akartam elhinni, hogy Sean komolyan megsérülhetett, most már a valóság szinte e képembe robbant, és önkéntelenül fogtam sietősebbre a fiú vonszolását.
Az ajtó melletti gombra szinte gondolkodás nélkül csaptam rá, hogy mielőbb kijussunk, már az sem érdekelt, hogy mi vár a túloldalon, csak az zakatolt bennem, hogy segítség kell. AZONNAL!
Aztán, ahogy bezáródott mögöttünk az ajtó, szép nagy robbanás rázta meg a helyet, még pár ingatag lépést is tettem miatta, de már csak azon járt az eszem, hogy Sean-t leültessük egy padra és én azonnal a telefonomra vetettem magam, nem érdekelt, hogy a katonák, hogy robbantották magukra az épületet.
- Logan? Azonnal ide kell jönnöd! – kiáltottam bele a készülékbe, ahogy felvette. – Sean-t meglőtték! Nagyon nincs jól, és tudod, hogy nem vihetem kórházba! Segítség kell, de nagyon gyorsan. – hadartam a telefonba, miközben le nem vettem a szemem szerelmemről.
Tudtam, hogy mindent meg fognak tenni értünk, de akkor is borzasztóan ideges voltam.
- Tarts ki édes, mindjárt jönnek értünk. – simítottam végig a homlokán. – Gyere te is velünk, mert ki tudja, hogy mi volt ez az egész. – néztem fátyolos szemmel Amelia-ra.
~ Meg ne merj halni nekem, hallod! Ki kell bírnod még egy kicsit! ~ könyörögtem és fenyegetőztem gondolatban, hátha úgy jobban meghallja.


Sarah Wilchok
Sarah Wilchok
~perfect master~
~perfect master~

Hozzászólások száma : 1089
Hírnév : 19

Vissza az elejére Go down

Manhattani utcák - Page 18 Empty Re: Manhattani utcák

Témanyitás by Amelia Maeghan Szomb. Feb. 23, 2013 9:21 pm

Habár ő mosolygott, nekem ez valahogy nem ment. Mikor bemutatta a férfit, bólintottam.
- Igen, Seant már ismerem, régebben találkoztunk... - mondom, s szinte kirontunk az épületből, megnyugvásomra az utcára. A dörrenésre összerezzentem, s ijedten pillantottam hátra, de nem maradt sok időm a bámulásra, mert hősnőm már el is indult. A sok ember miatt -és persze a szétesésemnek köszönhetően- összeolvadtak a színek amelyek az aurákat alkották, szinte az egész látóteremet beterítette, így csak hagytam, hogy Sarah vezessen, s mikor oda értünk egy padhoz és leültettük Seant, elfordítottam az utcáról a tekintetem a férfi felé. Már úgy sem követtek minket. Aggodalmasan figyeltem sérült társunkat.
- Bár csak ilyen sérülést is tudnék gyógyítani..-mondtam, s ajkamba haraptam, hogy ne kezdjek el sírni Sean borzasztó látványán.. Igazából már az csoda, hogy eddig nem ájultam el a vértől, de úgy tűnik ilyen helyzetben tényleg maxon működik az "ember". Igazából az egyetlen, amit tehettem a férfiért, hogy csillapítottam fájdalmát... És ha bár a koncentrálcióm épp hogy a béka feneke felett volt, azért megpróbáltam.
- Veletek megyek... - mondtam közben - Egyrészt, mert szeretném tudni, mi lesz Seannel, másrészt pedig tudták, mi a nevem, hogy ki vagyok... - mondom és keserű arccal hunyom be szemeim... Évek munkája veszett ma oda... Évek kemény munkája, hogy ne tudja meg senki mi vagyok. És ma még is ezzel törtek rám.. - Biztos tudják már, hol lakom...
Amelia Maeghan
Amelia Maeghan
~fellow craft~
~fellow craft~

Hozzászólások száma : 85
Hírnév : 1

Vissza az elejére Go down

Manhattani utcák - Page 18 Empty Re: Manhattani utcák

Témanyitás by Szellem Szomb. Feb. 23, 2013 10:28 pm

Logan-nek még válaszolnia sincs ideje, olyan gyorsan véget ér a beszélgetés, ami talán jobb is, hisz az amúgy sem rózsás hangulatán valahogy ez a hír nem segített egy hangyányit sem, sőt. Viszont legalább egyedül maradnak mindhárman a padon, a katonák nem zaklatják őket többet, úgyhogy végre kifújhatják magukat egy kicsit. Sean is mintha egy hangyányit kevésbé tűnne reménytelennek, amikor Amelia beveti rajta a képességét, de aztán lehet, hogy csak az aggodalom miatt képzeli be magának a két lány. Minden esetre, nemsokára egy hatalmas, sötét árnyék vetül rájuk, és ha az égre néznek, láthatják a baljóslatú fekete, gonosz kinézetű gépet, melyen az X-men közlekedik. Teljesen persze nem tud leszállni, hisz közel sincs annyi hely, ezért csak a hátsó rámpa ereszkedik le.
-Ratna! Gondoskodj róla, hogy a környéken minden New York-i bevegye a lesz@rom tablettát, mielőtt kitör a pánik, Ingrid, készülj, jön a sérülted, Kolosszus, húzd fel őket!!!
A következő másodpercben a város minden lakója úgy dönt, hogy az a bazi nagy lebegő izé valaki más problémája, egy kötélen pedig a szöszi ápolónő ereszkedik le, aztán máris Sean-hoz rohan, hogy kezét a hasára, és a hátára tegye.
-Elállt a vérzés, de be kell vinni a gyengélkedőbe, segíts Sarah!
Kolosszus egyenként felhúzza mind a négyüket, aztán a gép tovaszáll, és mire a rendőrség ide ér, nyomát sem találja sem a katonáknak, sem a mutánsoknak.


//Folytatás: [You must be registered and logged in to see this link.]//
Szellem
Szellem
~perfect master~
~perfect master~

Hozzászólások száma : 1429
Hírnév : 74

http://eladokkonyve.freeblog.hu/

Vissza az elejére Go down

Manhattani utcák - Page 18 Empty Re: Manhattani utcák

Témanyitás by Casey Reynolds Hétf. Ápr. 15, 2013 11:23 am

Alig akartam hinni a szememnek. Nem mintha ne lettem volna tisztában azzal, hogy ez a világ egyik legősibb mestersége, ami még ma is virágzik, de hát akkor is. Még sosem láttam ilyet. Már kimondottan jó idő volt, de azért ez a tenyérnyi szoknyácska, meg sokat nem takaró csőtopp azért túlzás. Hogy arról a negyven tonna sminkről már ne is beszéljek. Szegény lány. Menyire lehet valaki elvetemült, hogy kihasználja? Ó, már látom is.
Fúj, még hogy vele! Mondjuk lehetne a világ legjóképűbb pasija, az se számítana, de hát azért mégis! Na, most akkor álljon meg a menet. Mi az a kis csomagocska? Tuti nem óvszer. Azta! Nagyban nyomja a csaj, ha magát is árulja és a cuccot is. De nem ez a lényeg.
Lássuk csak. Ez a konténer jó lesz, igen, innen csak én látom őket. Még egy pici... még egy pici... oké, odaadta a pénzt! Mondjuk gondolom csak a drogért, az entyempentyem kimaradt, de hát ne legyünk olyan kapzsik. Kezdődhet a műsor.
-Basszus, a zsaruk! - morrant fel a pasi, és mint a szélvész vágódott vissza a kocsijába, hogy elhajtson.
A lány tanácstalanul állt még egy kicsit a pénzzel a kezében, ám ekkor felé is kezdtem sugározni a szirénahangot, hogy felfogja végre, micsoda szerencséje volt. Azt hittem, el fog szaladni, de helyette csak eltette a pénzét, és unottan dőlt a mocskos ház falának. Na most vagy kötélből voltak az idegei, vagy eleget bratyizott már a hatóságokkal. Mindegy, ő tudja, a lényeg, hogy nem kell olyat tennie, amit nyilvánvalóan nem akar. Legalábbis most.
Viszont az a menekülő férfi! Hát nem igaz, hogy csak én láttam a fejét (meg a pillangó, de hát neki szerintem egyáltalán nem volt humorérzéke)! Azok a guvadó szemek, meg ahogy lényegében fellapult a kormánykerékre, hogy annyival is távolabb kerüljön a kompromittáló helyszíntől, hát valami hihetetlenül vicces volt. Én is a falnak vetettem a hátamat, de én a nevetéstől, ami miatt elvesztettem az egyensúlyomat ültő helyemben. Az a pofa, hát muszáj lesz megint megszivatni, ha még egyszer látom!
Casey Reynolds
Casey Reynolds
~fellow craft~
~fellow craft~

Hozzászólások száma : 52
Hírnév : 3
Tartózkodási hely : New York

Vissza az elejére Go down

Manhattani utcák - Page 18 Empty Re: Manhattani utcák

Témanyitás by Carlos Furtano Hétf. Ápr. 15, 2013 11:49 am

A szokásos körutamat jártam, hogy begyűjtsem a lányoktól a napközben megkeresett pénzt és egészen vidám hangulatban voltam, mert szépen adakoztak ma a kuncsaftok.
Úgy látszik a kellemes tavaszi napsütés meghozta a fellendülést a hidegebb és szűkösebb napok után, ezért nem volt okom, hogy túl kemény legyek a „munkatársaimhoz”.
Éppen Bögyös Lusy-t csapoltam meg, mikor átnézve a túloldalra, vigyorogva láttam, hogy az árukapcsolásra épített kokonak is szép keletje van, mert Bugy baba, pont egy zacskót próbált eladni, mikor hirtelen a kuncsaft úgy elhúzott, mintha a sátán kutyái loholtak volna a nyomában, és az én szőkeségem meg tovább kérődzve a rágóján, nagy lelki nyugalommal visszaáll a helyére.
~ Mi a franc folyik itt? ~ hajtottam el Lusy-t és nézelődtem körbe-körbe, hátha meglátom a pánik okát, de semmit nem láttam.
Közben persze már húztam is át a túloldalra, és éppen egy szemeteskonténer mellett mentem el, mikor meghallottam mögüle a mocorgást és a halk kuncogást.
Bár továbbra is piszkálta a csőrömet a dolog, ez is felkeltette az érdeklődésemet, mert nehogy már, valaki a kuka takarásában rendezze le a napi numerát és rontsa az üzletemet, mert a felém szűrődő hangokból egyből ez ugrott be. Talán szakmai ártalom.
- Hé! Kukalakó! pattanj csak ki onnan, hadd nézzem a képedet! – kiáltottam el magam és álltam meg várakozva, miközben azért fél szemmel a kurvámat lestem. – De gyorsan, mert nem vagyok hangulatomnál. És nagyon remélem, hogy egyedül vagy ott, mert különben nem állok jót magamért.


Carlos Furtano
Carlos Furtano
~fellow craft~
~fellow craft~

Hozzászólások száma : 55
Hírnév : 4

Vissza az elejére Go down

Manhattani utcák - Page 18 Empty Re: Manhattani utcák

Témanyitás by Casey Reynolds Hétf. Ápr. 15, 2013 12:54 pm

Még nagyban nevetgéltem az újabb jól sikerült heccemen, amikor jókora árnyék terült rám. A lépések zajára nem figyeltem fel, lévén ez egy utca, vagyis itt ez normális zaj. Viszont ez az illető lassan elért hozzám, meg is állt mellettem, és nagyon nem úgy tűnt, hogy jókedvében lenne. Ez ugyan valamelyest lelohasztotta a mosolyt az arcomról, de csak addig, amíg eszembe nem jutott újra a menekülő pacák. Erre megint kitört belőlem a nevetés.
-Jól van na - tápászkodtam fel végül még mindig remegő szájjal, ami a legkevésbé sem a félelemnek volt betudható. - De látnod kellett volna a képét! Hehehe! Hát ez oltári volt.
Előmerészkedve egy egészen csinos, jó kiállású férfit láttam meg magam előtt, akinek az arcához nagyon nem illettek a durva szavak. Kíváncsi mosollyal mértem végig, miközben azon gondolkodtam, vajon miért vette ennyire a szívére az imént történteket.
-Nem tudom, mennyiben rontaná el a napodat, ha valaki még lenne itt, de egyedül vagyok - nyugtattam meg, nehogy már még ezzel is tovább rontsam a kedvét, főleg, amikor én ilyen jól érzem magam.
Két hüvelykujjamat lazán a két elöl lévő övhurokba akasztottam, úgy vártam, hogy most mi lesz. Komolyan érdekelt, mi köze lehet ehhez az egészhez, már csak azért is, hogy megtudjam, érdemes-e őt is megtréfálnom. Már úgyis benne voltam a lendületben.
-Te ki vagy? - érdeklődtem még mindig jókedvű mosollyal.
Casey Reynolds
Casey Reynolds
~fellow craft~
~fellow craft~

Hozzászólások száma : 52
Hírnév : 3
Tartózkodási hely : New York

Vissza az elejére Go down

Manhattani utcák - Page 18 Empty Re: Manhattani utcák

Témanyitás by Carlos Furtano Kedd Ápr. 16, 2013 8:43 am

Feszülten és morcosan vártam, hogy ki vagy kik fognak előbukkanni a konténer mögül, mert egyáltalán nem hiányzott most a boldogságomhoz, hogy megverjek valakit, hiszen olyan simán indult el ez a nap.
Mikor megláttam a homályból kibontakozó vörös hajkoronát és a bájos arcocskát, na meg aztán senki mást, akkor már engedtem a feszes tartásomon és kíváncsian néztem rá, ahogy még mindig üdvörült mosollyal az arcán magyarázott nekem valami, amit pár perces késéssel, de végre leesett.
- És mi volt olyan vicces abban, hogy a csajt otthagyta a kuncsaftja? És miért bújsz el egy szemetes mögé, hogy meglesd a csajomat? – tettem fel az engem érdeklő kérdéseket, amelyre összeráncolt homlokkal vártam a választ, mert azért még mindig gyanús volt a dolog.
- Az, hogy egyedül vagy, csak feldobja a napomat, mivel nem kell, hogy pár rúgással ebrudaljalak ki innen, mert ha nem lennél képben, ez az én területem, itt az engedélyem nélkül nem kamatyolhat senki, legalábbis, ha nem perkálja le a részemet. – világosítottam fel, bár eléggé meglepett volna, ha itt él a környéken és nem ismeri a dörgést.
Pedig nagyon úgy nézett ki, hiszen vidám mosollyal az arcán állt meg velem szemben, tök lazán és tette fel sorban a kérdéseit.
Még egy pillantást vetettem az én Bugy-mra, aki már rég észrevett és ennek megfelelően rögtön aktivizálta is magát, nem várva meg, hogy szóljak az előbbi kudarcáért, majd a pillantásom visszavándorolt az előttem ácsorgóra.
- Én Carlos vagyok, bár ezek után kétlem, hogy idevaló lennél, ugyanis itt mindenki ismer. – intettem körbe.
- Lusyyyyy! – ordítottam át a bögyöskének. – Ha még egyszer eltűnsz a placcodról, egyenként tépkedem ki a hajszálaidat! – fenyegettem meg a lányt, aki csak lopta az értékes pénzemet.
- De te ki vagy, és mit keresel itt, mi a vidámság oka, mert én nem látok benne semmi humorosat? – léptem kissé közelebb hozzá, miközben azért szakértő szemmel méregettem.
Nem volt rossz bőr. Lehet, hogy munkát keres?


Carlos Furtano
Carlos Furtano
~fellow craft~
~fellow craft~

Hozzászólások száma : 55
Hírnév : 4

Vissza az elejére Go down

Manhattani utcák - Page 18 Empty Re: Manhattani utcák

Témanyitás by Casey Reynolds Kedd Ápr. 16, 2013 1:09 pm

-Hát nézd, a pénzt megkapta, arra külön figyeltem - vontam vállat könnyedén. - Azért bújtam el itt. Nem azért, hogy meglessem a lányt, miért tennék olyat? Csak gondoltam, hátha pihenne egyet. Meg egyébként sem volt valami vonzó megjelenésű hapek, aki elhúzott, szóval azt még inkább kihagytam volna a helyében. Így meg ugyanúgy kifizették, csak nem kellet vele ágyba bújnia. Vagy sikátorba, nem tudom, hogy megy erre az ilyesmi. De ha szépen megkérsz, többet nem csinálok ilyet... csak ha legalább ennyire mókás lenne - kuncogtam el magam megint.
Goromba megjegyzésére meg kellett volna ijednem, és nem mondom, hogy egy pillanatra nem szeppentem meg, de hamar elterült újra a mosoly az arcomon. Nem is tudtam, hogy a stricik ennyire keményen dolgoznak.
-Hát tényleg nem tudtam, hogy ez a te területed. Nem nagyon vagyok otthon az alvilág ügyeiben. De ha ez megnyugtat, még sosem kamatyoltam a nyílt utcán, úgyhogy nincs is tartozásom, és még csak kiebrudalnod sem kell innen. Ennyivel is könnyebb a mai napod.
Mikor bemutatkozott, csak még jobban kivirultam, hiszen akkor annyira mégsem lehet mérges rám. Elkaptam a kezét, amivel körbemutatott, és lelkesen megráztam.
-Casey vagyok - mutatkoztam be én is. - Casey Reynolds. Nagyon örvendek. És tényleg nem vagyok idevaló. Mármint itt élek, de még csak négy éve, ennyi idő, úgy látszik, kevés ahhoz, hogy rendesen felmérjem a terepet.
Hirtelen kiáltására riadtan ugrottam hátrébb, aztán csodálkozva vontam össze a szemöldökömet. Szóval így dogoznak ezek az emberek? Nem túl kedves. Éppen ezért, mivel már elég ideje figyeltem, már a hangját is tudtam utánozni, Carlos hangját sugalltam a lány fülébe, mintha a férfi megint felé kiáltott volna.
-De azért fel a fejjel. Nagyon ügyes voltál ma. Büszke vagyok rád.
Értetlenkedve nézett felénk, mire én vidáman visszaintegettem neki. Aztán el kezdtek özönleni a kérdések, ami engem megint csak nevetésre sarkallt.
-Wow, hát azt sem tudom, hol kezdjem - csóváltam a fejem tettetett gondterheltséggel. - Hát lássuk csak. A Kalózbarlangban vagyok pultos. Elvileg ma is munkában kéne lennem, de... hát majd talán holnap bemegyek. Ma semmi kedvem pultozni. Hallottam, hogy van valahol errefelé egy turmix bár, arra nagyon kíváncsi vagyok, úgyhogy azt jöttem megkeresni, de kicsit elkeveredtem. És sajnos ennek sem veszem sok hasznát - mutattam fel az iránytűmet, amit csak addig halásztam elő a zsebemből, amíg megtekinthette, aztán már süllyesztettem is vissza. - Hiába megyek a megfelelő irányba, mindig van egy hatalmas felhőkarcoló, ami útban van. Manhattan annyira más, mint El Paso. Egyébként meg - legyintettem vigyorogva - te nem voltál itt, nagyon vicces volt. Várj, mutatok neked is valamit.
A túloldalon egy legalább annyira durva sminkelésen átesett nőcske illegette magát, mint Carlos ,,lányai". Hatalmas napszemüvegét a feje búbjára tolta, vakítóan aranyszínű ruhái úgy feszültek rajta, mintha csak a bőrét lakkozta volna le, magassarkú cipője meg vagy fél métert dobott eredeti magasságán. Két kezében három-három pórázt tartott, összesen öt agyonfodrászolt-kozmetikázott pudlinak. Tökéletes célpont volt.
Gonosz vigyorral az arcomon összpontosítottam, hogy macskanyávogások egész armadáját zúdítsam a kis bundásokra, akik ettől teljesen megvesztek. Vad csaholással kezdték kergetni a semmit, és miközben a nemlétező macskákat keresték, a pórázok összegabalyodtak, gúzsba kötötték a gazdijuk lábait, aki teljesen hasztalanul toporzékolt és visítozott velük, majd végül kitépve magukat a kezéből elrohantak megkeresni az ellenségüket. A nő sipákolva és nagyon esetlenül próbált nem éppen futáshoz tervezett ruháiban utánuk eredni, de a sikerért négy saroknyit kellett összeszerencsétlenkednie. Meg persze az sem ártott, hogy abbahagytam az illúziókeltést, amit egyébként úgy csináltam, hogy a kutyákon kívül Carlos is hallja.
Miután a konténernek támaszkodva kinevetgéltem magam, nagyot sóhajtva néztem ismét Carlosra.
-Na, szóval ilyesmikhez értek - magyaráztam el-elcsukló hangon. - Mutáns vagyok. Illuzionista. Nincsenek is itt macskák, én hitettem el a kutyákkal és veled, hogy vannak, attól gőzöltek be. A lány kuncsaftja meg azt hitte, hogy rendőrök jönnek, attól ijedt meg. Érted már? Állati buli volt.
Casey Reynolds
Casey Reynolds
~fellow craft~
~fellow craft~

Hozzászólások száma : 52
Hírnév : 3
Tartózkodási hely : New York

Vissza az elejére Go down

Manhattani utcák - Page 18 Empty Re: Manhattani utcák

Témanyitás by Carlos Furtano Szer. Ápr. 17, 2013 11:17 am

Egyre nagyobb álmélkodással hallgatom a kiscsaj csicsergését, és azt hiszem tényleg be kell látnom, hogy nem ismert, különben nem szórakozna ilyen öngyilkos játékokkal, ami ráadásul felettébb jókedvvel tölti el.
- Figyelj kiscsirke! – szakítom meg a lelkes beszámolóját, amivel elüldözte Bugy ügyfelét. – Tudod ő kicsoda? – mutatok a kurvámra. – És azt tudod ki vagyok én? – bökök magamra. – És, hogy te ebben a láncban hol a kib@&#tt életben vagy? – emeltem már meg a hangom, hiszen láthatóan fogalma sem volt róla, mit tett, vagy mi lesz ennek a következménye.
- Ki vagy te, hogy eldöntöd, ki jó annak a ribancnak és ki nem? Lehet, hogy sokkal többet kaszált volna le róla, ha más szolgáltatást is nyújt, te meg elhajtod a vevőmet?
Bár még mindig nem ordítottam, azért hallhatta a hangomon, hogy erőszakkal fogom vissza magam. A lányaim ilyenkor más fülüket behúzva húzódnak egy sarokba, mert tudják, hogy pár szó és robbanok.
Az, hogy tovább cseverészve közli, nem dugott még az utcán, nem hat meg, de kezdek kételkedni az értelmi képességeiben mikor szinte rávette magát a kezemre.
- Négy éve? – hörrentem fel, hiszen már napok alatt képes felmérni a helyzetet, nem hogy négy év sem elég hozzá!
Hirtelen rám zúdított élete regénye csak még jobban meghökkentett, mert nem hiszem, hogy ezt kérdeztem volna tőle, de olyan gyorsan hadart, hogy még félbeszakítani sem volt érkezésem, máris ismertem az egész nyavalyás pályafutását mostanáig.
- Talán vissza kéne menned El Paso-ba tyúkeszű. – vetettem végre közbe, mikor levegőt vett.
Már emeltem a kezem, hogy megállítsam a bemutatót, mert marhára nem voltam rá kíváncsi, de aztán félbe maradt a mozdulat, hiszen esélyt sem hagyott a tiltakozásra, így aztán a kezem tehetetlenül lehullott. Viszont megkaptam a bemutatót és bizony igazán érdekes volt, főleg miután magyarázatot is kaptam rá, hogy mitől is olyan vicces az egész, már a látványon kívül.
Így már érthető volt, hogy mit művelt az autós pacákkal és rá kellett jönnöm, hogy jó lesz ettől a kis mitugrásztól megszabadulnom, különben még itt fog nekem keresztbe tenni.
- Figyelj Casey baba. – fordultam a még mindig fülig érő szájú lányhoz. – Tartozol nekem ezért a kis közjátékért és hidd el nekem, jobb nem tartozni Carlos-nak, ezt bárki megmondhatja neked. – intettem körbe. – Szóval vagy ledolgozod nálam Bugy kiesését, vagy párszor igénybe veszem a képességedet, ha szükségem lesz rá. Na mit mondasz? – néztem rá hidegen és számítóan, egy csepp mosollyal sem az arcomon.
Nekem nem volt olyan vicces a dolog, mint ahogy neki.

Carlos Furtano
Carlos Furtano
~fellow craft~
~fellow craft~

Hozzászólások száma : 55
Hírnév : 4

Vissza az elejére Go down

Manhattani utcák - Page 18 Empty Re: Manhattani utcák

Témanyitás by Casey Reynolds Szer. Ápr. 17, 2013 1:31 pm

-Jaj, ne legyél már olyan dulifuli - bokszoltam játékosan a vállába. - Ha tényleg olyan nagypályás vagy, mint mondtad, akkor ezt a kiesést secperc alatt visszaszerzed. De nem is lehet mindig csak a munkára gondolni, attól teljesen begolyóznak az emberek. Szereted a trambulint? Van itt egy hely, ahol nagyon baráti árat számolnak fel, ott kiugrálhatnád magadból a feszkót. Akarsz most elmenni? Szívesen veled tartanék, imádom a trambulint.
Mosolyogva csóváltam a fejemet az ötletére, hogy menjek vissza El Pasoba.
-Mondhatni még csak most érkeztem - tiltakoztam eleresztve a fülem mellett a durva sértését. - És szeretek itt lenni. Mostanában még nem tervezek visszamenni. Bár a rodeózás nagyon hiányzik. Nem tudod, hol lehet ebben a városban rodeózni?
Akárhogy tagadta, hogy tetszett neki, legalábbis nem verte nagy dobra, biztos voltam benne, hogy ugyanannyira tetszett neki az előadás, mint nekem. Csak biztos a munkatársai előtt kellett méltóságteljesnek mutatkoznia, de hát megértettem, nem nehezteltem rá ezért. Szegény, egyfolytában csak ez a munka!
Mindamellett érdeklődve hallgattam ajánlatát, és kénytelen voltam elismerni, hogy volt abban ráció, amit mondott. Ha nem is támogattam a prostitúciót, ki voltam én, hogy ítélkezzek. És hát tényleg beleszóltam valaki más üzletébe, és ki tudja, mennyi pénztől estek így el. Bizony, bizony, a károkat meg kel téríteni.
-Nem ugyanarról beszélsz? Mármint úgy tudom ledolgozni, ha kisegítelek a képességemmel, nem? De tudod mit?
Lelkes vigyorral pattantam fel a konténer tetejére, ott pedig miután tettrekészen összedörzsöltem a tenyeremet, a térdemre könyökölve hajoltam előre Carlos felé.
-Áll az alku. A jó bulikban mindig benne vagyok. Mi jár a fejedben?
Casey Reynolds
Casey Reynolds
~fellow craft~
~fellow craft~

Hozzászólások száma : 52
Hírnév : 3
Tartózkodási hely : New York

Vissza az elejére Go down

Manhattani utcák - Page 18 Empty Re: Manhattani utcák

Témanyitás by Carlos Furtano Szer. Ápr. 17, 2013 3:14 pm

Komolyan mondom ez a tyúk az agyamra megy ezzel az örök optimizmusával és attól, hogy egyáltalán nem tart tőlem, akár mit is csinálok, vagy akármivel is fenyegetem. Mintha csak a falnak beszélnék!
- Ácsi! – ragadtam meg a vállait, majd előhúzva a stukkerem, azt nyomtam az orra alá, hátha ez kicsit kijózanítja, hogy nem egy jótékonysági fesztiválon van és én nem a Mikulás vagyok, aki kívánságokat teljesít. – Itt állj le! Fogalmam sincs, hogy hol tudsz rodeózni és nem érdekelnek a feszültség levezetési ötleteid, így akár le is vakarhatod az idétlen vigyort a képedről szivi, mert véletlenül a nagy idegességemben meg talál remegni az ujjam a ravaszon és még el találom lőni a füled hegyét.
Végül azért csak elteszem a pisztolyt, hiszen nem akarom magamra irányítani feleslegesen a zsaruk figyelmét, annyit nem ér ez a kis pattogó golyó.
A kérdésére csak dühösen felmorranok és megrázom a fejem.
- Te komolyan ennyire flepnis vagy, vagy csak megjátszod bébi? Nem! Nem ugyan arról beszélek! A ledolgozást úgy értettem, hogy szétteszed a lábad a kuncsaftoknak, mint a lányaim. – néztem rá, mérgesen villanó tekintettel, hogy még nekem kell magyarázni.
De végül is a másik variáció nekem sem jön rosszul és úgy látom azzal még neki sincs felfogásbeli gondja. Legalább lelkesen segít majd, a részleteket, hogy miért kell nekem ebben segítenie, nem tartozik rá.
- Van egy kégli, ahol a portán biztonsági szolgálat működik. Nekem fel kell jutnom az egyik lakásba, hogy ott hagyjak egy kis csomagot egy „jó ismerősömnek” – vigyorodtam el már a gondolatra is, hogy milyen nagy lesz majd a meglepetés. – Abban kéne segítened, hogy elcsald a két biztonsági őrt, hogy észrevétlen be tudjak besurranni.


Carlos Furtano
Carlos Furtano
~fellow craft~
~fellow craft~

Hozzászólások száma : 55
Hírnév : 4

Vissza az elejére Go down

Manhattani utcák - Page 18 Empty Re: Manhattani utcák

Témanyitás by Casey Reynolds Szer. Ápr. 17, 2013 6:07 pm

-Állok - bólintottam beleegyezően, és kíváncsian vártam, mit is szeretne mutatni.
Amikor az orrom alá dugta a fegyverét, elkerekedtek a szemeim, mert erre azért nem számítottam.
-Nahát, nem is tudtam, hogy Manhattanben is szokás fegyvert hordani - bökdöstem a pisztoly csövét. - Nagyon csecse. Apám is a Glockra esküszik, de hiába könyörögtem, csak egy Walthert kaptam, mondván, hogy nőnek elég az is. Bezzeg a bátyáim Taurussal lófrálhattak. Hát igazság ez? Na, de ha tudtam, hogy lehet, hoztam volna ide is a jó öreg Walthert, bár otthon is csak konzervdobozokra lövöldöztem vele.
Kicsit azért hamar rakta el a fegyvert, amiből arra következtettem, hogy New Yorkban annyira talán azért mégsem normális egy pisztollyal járkáló egyén, mint El Pasoban. De mindegy, egyébként sincs most kitől félni, úgyhogy nem is volt akkora nagy szükség rá, hogy kézben legyen.
-Ja, hogy úgy dolgozzam le - csaptam a homlokomra, és jóízűen felkacagtam a félreértésen. - Jesszus, ez nagy nagy volt! Nem, persze, hogy úgy inkább nem dolgoznék le semmit. Bocs, de inkább maradnék a másik lehetőségnél.
A terve, amit közölt, nagyon tetszett. El tudtam képzelni, ahogy egy nagy ragasztóbombát köt a bejárati ajtó fölé, vagy viszketőport szór az illető ágyába. Hát hogy hagyhattam volna ki egy ilyen lehetőséget, ráadásul nem is volt igazán munka, ennyi erővel akár úgy is megtéríthettem volna az okozott kárt, hogy hagyom magam meghívni egy turmixra.
-Csúcs, nagyon jól hangzik - tapsikoltam, és Carlos vállába kapaszkodva lependerültem a konténerről. - Akkor olyanok leszünk, mint Bonnie és Clyde. Hívhatlak úgy, hogy Clyde? Lehetsz te is Bonnie, elvégre a Clyde mindkettőnk nevével alliterál, de legyen, ahogy szeretnéd. Tudod mit? Legyél inkább te Clyde, azt könnyebben meg is tudom jegyezni, meg egy kicsit hasonlítasz is a színészre, aki abban a filmben játszotta a szerepét. Hogy is hívták? Warley... Warner... Warren! Ez az! Warren Beatty! Jó kis színész. Játszott a Dick Tracy-ben. Ő volt Dick Tracy. Láttad azt a filmet?...
Nagyon jól szórakoztam, amíg megérkeztünk, Carlossal igazán jól lehet beszélgetni. Az épület előtt azért megálltam, és várakozón néztem rá.
-Na hogy legyen? Csaljam el őket most, és te bemész, vagy valami más a terved?
Casey Reynolds
Casey Reynolds
~fellow craft~
~fellow craft~

Hozzászólások száma : 52
Hírnév : 3
Tartózkodási hely : New York

Vissza az elejére Go down

Manhattani utcák - Page 18 Empty Re: Manhattani utcák

Témanyitás by Carlos Furtano Csüt. Ápr. 18, 2013 2:36 pm

Komolyan mondom ennek a csajnak nincs ki a négy kereke. Ezt kellett leszűrnöm abból, hogy még a pisztolyom sem tudta megijeszteni, sőt még erről is csevegni támadt kedve.
Esküszöm ennek a némbernek a nyelvét külön agyon kéne verni és a száját bevarrni, mert már kezd megfájdulni a locsogásától a fejem. De hát még sem lőhetem le a nyílt utcán fényes nappal!
Úgy döntöttem, az lesz a legjobb, ha minél előbb megszabadulok tőle, bár most nem a szó szoros értelemben gondoltam…….egyelőre, de még meggondolhatom magam, és ez valamiért most megvigasztalt.
- Igen úgy gondoltam. – sóhajtottam a halántékomat masszírozva. – De már nem úgy gondolom. Szerintem nagyobb kárt okoznál, mint hasznot. – csóváltam meg a fejem és legszívesebben befogtam volna a száját, de felcsillant a remény, hogy vele végrehajthatom, aljas és ördögi tervemet, úgy, hogy semmit nem lehet majd rám bizonyítani, legfeljebb ez után a kis vöröske után fognak nyomozni.
- Örülök, hogy teszik a dolog! – mondom kissé feldúlva, hogy még támasztéknak is használ és nagyon reméltem, hogy a kis közjátéknak egyik lány sem volt tanúja, mert akkor megint pár pofonnal kell visszaállítani a tekintélyem és az pár nap kiesés a lila foltok miatt.
- Hagyd már abba! – dörrentem rá a pörgőcsigára. – Megtennéd, hogy öt percig befogod a szád! Nem vagyok kíváncsi a hülye színészeidre, nem kell senkihez hasonlítanom, így is tiszteltnek, tudják kicsoda Carlos Furtano! – zártam rövidre a z újabb szófosását.
Bár nem készültem, hogy ma fogom végrehajtani a tervem, de nem halaszthattam el a kínálkozó alkalmat, főleg már azért sem, mert még egy találkozást ezzel a dilis nőszeméllyel biztos nem bírtam volna ki gyilkolás nélkül.
- Várj itt, mindjárt jövök! – szóltam oda nyersen és elballagtam a kocsimhoz, ahol magamhoz vettem a borítékot, amibe már elő volt készítve minden, majd alig tíz perc múlva már megint a csaj mellett álltam.
- Kezdheted! Az a lényeg, hogy mind két őrt elég messzire csald, hogy a kamerákat is ki tudjam iktatni, hiszen csak így lesz teljes a meglepetés. – vigyorogtam rá, már előre élvezve a Michael Bodwin és drágalátos felesége döbbent arcát, ha meglátják a kamer felvételről nyomtatott képet, amin a nő épp Drezden nyomozót rugdossa és a mellé tűzött kis írásomat: „Remélem nem felejtetted el az ígéretedet, mert én nem!”
Csak a mihez tartás miatt ejtem meg ezt a kis meglepit, hogy tudja, tisztában vagyok vele, hogy hol lakik és, hogy akár egy kis robbantással is meglephettem volna.
- Na nyomás!


Carlos Furtano
Carlos Furtano
~fellow craft~
~fellow craft~

Hozzászólások száma : 55
Hírnév : 4

Vissza az elejére Go down

Manhattani utcák - Page 18 Empty Re: Manhattani utcák

Témanyitás by Casey Reynolds Pént. Ápr. 19, 2013 11:30 am

-Jól van, jól van, ahogy gondolod - legyintettem a kifakadására. - Pedig hidd el, tényleg nagyon hasonlítasz rá, majd nézd meg, ha nem hiszed.
Mikor megérkeztünk, végre feloldódott benne az egész napos feszültség, és elmosolyodott a helyzethez illő rosszcsont vigyorral, mire az én szám is szélesre nyúlt, majd két ujjal viccelődve tisztelegtem neki, ahogy kiadta az utasítást.
Nem volt túl nehéz elcsalni az őröket. Először is kihúztam a telefonzsinórt, ami a porta mögött kígyózott ugyan, de négykézlábra ereszkedve pont elértem a pult takarásában. Ezek után telefoncsörgés hangját idéztem a fülükben, majd amikor az egyikük felvette a kagylót, Carlos hangját használva (ami elég erőteljesnek hatott) mondtam a szöveget az elméjüknek. Na jó, inkább üvöltöttem.
-Maguk meg mi a hétszentséges francot keresnek a munkaállomásukon? A továbbképzés már elkezdődött, mi meg itt várjuk magukat!
-Ki beszél?
-Remek, még csak meg sem ismer! Erről hallani fog a főnökük. Nem csak hanyagok, de még tiszteletlenek is.
-Nem úgy, értettem, hát persze, hogy megismerem - hunyászkodott meg azonnal szegény őr, és egy pillanatra komolyan megsajnáltam. - De addig az épület...
-A váltás már úton van, mindjárt megérkeznek. Nyugodtan elindulhatnak.
-Rendben. És... öhm... hova is kell mennünk?
Erre bemondtam egy kamu címet, de legnagyobb csalódottságomra ez egy létező cím volt.
-Nincs az messze, gyere menjünk az én kocsimmal - mondta a másik őr, és mindketten nekilódultak.
~Ez így nem lesz jó, túl hamar rájönnek, hogy hanta volt az egész, és idő előtt visszajönnek.~
Vetettem még egy aggódó pillantást a lépcsőkre, de aztán úgy döntöttem, Carlos elég ügyes, hogy egyedül is boldoguljon, őrök nélkül aztán végkép, úgyhogy egy kicsit magára hagyhatom. Utánuk mentem hát, egy taxival követtem őket, hogy amint kiszállnak az autójukból, újra eláraszthassam őket feltartóztató illúziókkal.

Sosem volt könnyű otthon lennem, amikor Mike dolgozott. Nem csupán azért, mert legszívesebben odaláncoltam volna az ágyhoz, de tudtam, hogy kikkel dolgozik, ráadásul mit. Most azonban, hogy már biztosra vehettem, hogy a mutánsgyűlölő fakabátokon kívül még erősen korruptak is vannak a közvetlen közelében, már úgy kellett légzőgyakorlatokkal lecsillapítani magamat, hogy ne menjek vele fedezni a seggét.
Ez a Drezden! Sosem volt róla különösebben nagy véleményem, de ennek az elsődleges oka valószínűleg az volt, hogy zsaru, és bár régebben nem érdekelt volna, hogy ilyen könnyen lefizethető, most ez nagyon is aggasztott. Két napja volt még csak, hogy összevertem, de még mindig nem szóltam róla Mike-nak, mert ugyan mivel indokoltam volna a fene jó informáltságomat? Inkább a lelkére kötöttem, valahányszor az irodába ment, hogy legyen nagyon óvatos, és ne bízzon meg senkiben.
Elzártam a zuhanyt, magamra csavartam egy törölközőt, és kiléptem az előszobába. Sötét gondolataim, meg a víz zubogása úgy tűnik nem voltak jó barátaim, ugyanis csak ekkor vettem észre a halk motozást. Összeszűkülő szemmel, de halkan húztam elő az egyik virágcserépbe rejtett pisztolyt, majd lábujjhegyen megközelítve az éppen távozni készülő személyt, ráfogtam a fegyvert, amikor már szinte kartávolságon belül volt.
-Most pedig szépen lassan megfordulsz, és mondasz nekem valami nagyon jól hangzó indokot, hogy miért ne lőjelek szitává - szólítottam fel jéghideg hangon.
Casey Reynolds
Casey Reynolds
~fellow craft~
~fellow craft~

Hozzászólások száma : 52
Hírnév : 3
Tartózkodási hely : New York

Vissza az elejére Go down

Manhattani utcák - Page 18 Empty Re: Manhattani utcák

Témanyitás by Carlos Furtano Szomb. Ápr. 20, 2013 4:21 pm

Kíváncsian vártam, hogy mit fog csinálni Casey, hogyan fogja elcsalni az őröket, ráadásul úgy, hogy egy darabig vissza se jöjjenek. Bár én is vásárra viszem a bőrömet azzal, hogy bemegyek, hiszen bármikor visszatérhetnek váratlanul, ha a kis bige rosszul végzi a dolgát.
Bár én valahogy kidumálom magam, ha mást nem lóvéval, de akkor az isten mentse meg a haragomtól!
Figyelmesen néztem egy oszlop mögül, ahogy a két őr sietősen kocsiba vágódik és elrobog, amitől egy kárörvendő vigyor terült el az arcomon és gondolatban gratuláltam a lánynak, bármit is hitetett el velük, de aztán kicsit felvont szemöldökkel néztem, ahogy ő is taxiba pattan és a biztonságiak után hajt.
Egy pár pillanatig hezitáltam, mert arra gondoltam, hogy mégis átvert és most elhúz, nehogy kitöltsem rajta a mérgem, de nem nagyon volt vesztegetni való időm, hiszen nem mindig lesz ilyen alkalmam, így kockáztattam.
Nagy nyugalmat erőltetve magamra sétáltam be az előtérbe, majd a pult mögött egy mozdulattal kikapcsoltam az épület kameráit, aztán irány a lift és pár perc múlva már a bejárati ajtót berheltem egy álkulccsal. Nem volt egy bonyolult szerkezet, így aránylag könnyen bejutottam.
Az előszobába lépve, kis időre megálltam, hogy füleljek. Nem hallottam semmit, így egyenesen a nappaliba siettem és a dohányzó asztalra helyeztem, jól láthatóan a borítékot.
Már éppen fordultam volna meg, hogy eltűnjek, mikor megszólalt a nagyon is ismerős hang és egy pillanatra megdermedtem a meglepetéstől, de aztán úgy sejtettem, nem veszíthetek vele semmit, ha teszem amit mond, bár amúgy sem hittem, hogy meghúzná a ravaszt. Az sokba kerülne neki! Így aztán egy széles vigyorral az arcomon fordultam meg, kezem lazán az oldalam mellett tartva.
- Szia szivi! Csak nem lőnéd le a Mikulást, aki ajándékot hozott az ő kedvenc r&bancának! – intettem a boríték felé, hiszen már nem volt értelme titokzatoskodni. – Különben is, nem hiszem, hogy a párocskád örülne neki. Egyébként itthon van? Szívesen találkoznák vele, hogy tudja, kinek is jön majd eggyel. – néztem körül kíváncsian.


Carlos Furtano
Carlos Furtano
~fellow craft~
~fellow craft~

Hozzászólások száma : 55
Hírnév : 4

Vissza az elejére Go down

Manhattani utcák - Page 18 Empty Re: Manhattani utcák

Témanyitás by Aya Caine Hétf. Ápr. 22, 2013 3:39 pm

Azt hiszem, az emlékeket tényleg torzíthatja az idő. Vagy Carlos még sokkal irritálóbb lett, mióta utoljára láttam?
-Úgy látszik, nem emlékszel a szabályokra - emlékeztettem mogorván. - Nincsenek becenevek. Belőled még azt is kinézném, hogy a ribancozást bóknak szánod, de nálam az egyre megy. Mindenképpen kuss a neved.
Azért persze szemügyre vettem a borítékot, de csak távolról, nem akartam hátat fordítani Carlosnak. Viszont nem úgy tűnt, mint aki támadni akarna, legalábbis azt megtehette volna akkor is, amikor zuhanyoztam. Nem mondom, hogy könnyűszerrel megölhetett volna, mert mégiscsak rólam van szó, de még mindig könnyebben, mint most, amikor már figyelek rá és pisztolyt fogok rá.
-A párocskámat meg bízd rám. Egyébként nem, nincs itthon, úgyhogy nem lesz, aki visszatartson, ha neked esnék és a szart is kiverném belőled, úgyhogy ennek azért ne örülj annyira.
Bármit is mondtam, azért furdalta már az oldalamat a kíváncsiság. Mi az, hogy tudja, kinek is jön majd eggyel? Miért tartozna Mike neki? Nem tett érte semmit. Nem is hozhatott semmit, amire szüksége lenne. Mi a fene lehet abban a borítékban? A kis mocsok, hát nem elérte, hogy hátat fordítsak neki?!
Léptem párat oldalra, csak aztán fordultam meg, hogy felkapjam a dohányzóasztalról a borítékot. Rögtön utána vissza akartam pördülni, hogy egy pillanatra se érezze biztonságban magát, de a kikandikáló fényképen (Mi a fene?!) a saját arcomat ismertem fel. Erre már a vendégemről megfeledkezve téptem fel a borítékot... és egy pillanatra elállt a lélegzetem. Az egy dolog, hogy nagyon profinak tűntem még így állóképen is, ahogy Drezdent püfölöm, mégis inkább az taglózott le, hogy valaki még az én hackeremnél is gyorsabban dolgozott, és előhívatott egy képet a sikátorban történtekről, mielőtt még törölték volna nekem a felvételeket a rendőrség adatbázisából. Nem semmi összeköttetései lehetnek Carlos-csávónak.
Dühös mozdulattal dörzsöltem meg a homlokomat a pisztoly csövével. Jöhetett volna egy perccel később is, addigra talán már magamra rángattam volna valami rendes ruhát, de ha már így alakult, ne higgye, hogy nem kenem fel a falra, ha arra kerül a sor, csak azért, mert nem kényelmes a magamra csavart törölköző.
-Ritka nagy seggfej vagy, Carlos - ingattam a fejem, anélkül, hogy akár egy pillantásra is méltattam volna. - Honnan tudod, hogy a férjem nem tud már róla? Honnan tudod, hogy nem mondtam el neki?
Mivel továbbra is úgy véltem, hogy nem fog támadni, ugyanakkor volt abban valami amit mondott: nem akartam, hogy Mike a vérfoltos lakásra jöjjön haza, úgy döntöttem, inkább nem kísértem magam, ezért a nyitott ajtón át a hálószobába hajítottam a pisztolyt, egyenesen az ágyra, csak ezután fordultam vissza Carloshoz.
-Nem tudsz te semmit!
Aya Caine
Aya Caine
~perfect master~
~perfect master~

Hozzászólások száma : 479
Hírnév : 54

Vissza az elejére Go down

Manhattani utcák - Page 18 Empty Re: Manhattani utcák

Témanyitás by Carlos Furtano Hétf. Ápr. 22, 2013 4:30 pm

Akár mit is mondott, most nem tudta felhúzni az agyam, hiszen bár az ő lakásában voltunk, azt hiszem a helyzeti előny az én oldalamon volt, így töretlenül vigyorogtam a képébe, nem is foglalkozva a fegyverrel.
Láttam, hogy böki a csőrét, hogy vajon mi lehet a borítékban, de nem akartam megkönnyíteni a dolgát, hogy elmondom, vártam, hogy vajon miként elégíti majd ki a kíváncsiságát ha közben továbbra is sakkban akar tartani.
Igaz, hogy eszem ágában sem volt, most bántani, hiszen nem ezért jöttem, meg aztán értelmetlen is lett volna a befektetésemet tönkre tenni, ha csak ő nem ugrik nekem.
- Jaj, de sajnálom, pedig olyan jó lett volna az ő arcát is látni, mikor belekukkant a borítékba. – sajnálkoztam színészkedve, bár tényleg érdekes lett volna látni a zsarukám reakcióját, ahogy nejét akcióban látja.
Mondjuk volt benne valami, amit mondott, hogy akár el is mondhatta volna már a férjének, de nagyon is jól ismerem a magafajta, magát machónak képzelő kis lotyókat, akik férfi szerepben próbálnak tetszelegni. Soha nem vallaná be, hogy valaki legyőzte….egyrészt, másrészt, ahogy a férjura után érdeklődtem, maga volt a tisztesség, és nem hiszem, hogy díjazta volna neje kilengését, ami ugye akár az állásába és jó pár kényelmetlen kérdésbe került volna.
- Elég annyi, hogy tudom. – terült el egy önelégült vigyor a képemen, amihez az is hozzájárult, hogy végre megszabadult a pisztolytól, belátva, hogy nem megy vele semmire.
- Nekem elég, amit mégis. – vontam meg a vállamat. – Ahhoz mindenképp, hogy sakkban tartsalak vele, de még mindig meggondolhatod magad és „ledolgozhatod”. Még luxus szobát is biztosítok hozzá.
Bár nagyon élvezem a helyzetet, azért lassan jó lesz elhúzni a csíkot, hiszen gőzöm sincs mennyi időre csalta el a kis vörös az őröket, és nem szeretném, ha meglátnák az ábrázatomat, nem kell a népszerűség.
- Na, maradunk az eredeti alkunál? – kérdezek azért rá még.

Carlos Furtano
Carlos Furtano
~fellow craft~
~fellow craft~

Hozzászólások száma : 55
Hírnév : 4

Vissza az elejére Go down

Manhattani utcák - Page 18 Empty Re: Manhattani utcák

Témanyitás by Aya Caine Kedd Ápr. 23, 2013 9:02 pm

-Szart sem tudsz - ismételtem némiképp nyomatékosabban. - De ha ennyire nem hiszel nekem, rendben van.
Indulatos léptekkel (igen, én még ilyesmire is képes vagyok) odavágtattam a fridzsiderhez, és az egyik hűtőmágnessel odarögzítettem a fényképet, hogy ha Mike hazajön egy percen belül megtalálja. Persze lehet, hogy már előtte el fogom neki mondani, nem feltétlenül fog az első útja a hűtőhöz vezetni, de így látványosabb volt. Egyébként egészen tetszett a kép ott nekem, nagyon profi mozdulattal mostam be éppen rajta Drezdennek, úgyhogy valahol örültem is neki, hogy valaki megörökítette. Az utókornak is tanulnia kell valamiből... ahogy Drezden is tette.
Amikor azonban meghallottam, mit mondott Carlos, elszakadt a cérna. Az, hogy ribancként emlegetett már egyébként is elég lett volna ahhoz, hogy péppé verjem, viszont az, hogy úgy is kezelt, már végképp túl sok volt. De muszáj volt elszámolnom magamban tízig, ahogy tanultam, hogy csak aztán öljem meg... mármint lecsillapodjak, és ne tegyek semmi meggondolatlanságot, még akkor is ha a számomra kifejezetten átgondoltnak tűnik. Mikor elértem a tízig (mivel nem volt könnyű, ezért az egy után rögtön az következett), vettem egy mély levegőt, majd kifejezéstelen arccal Carlos felé fordultam.
Odamentem hozzá, lassú, csípőringató lépésekkel, és mire odaértem, már halványan mosolyogtam. Halványan, de nagyon is kihívóan, amit akkor szoktam csinálni, amikor Mike-ot akarom elcsábítani.
-Hát úgy minden sokkal egyszerűbb lenne - suttogtam lábujjhegyre állva, miközben egyik kezemmel a vállába kapaszkodtam, a másik pedig a tarkójára tévedt, az orraink pedig már összeértek. - Talán megfontolandó ötlet.
Még közelebb hajolva hozzá, elkaptam az alsó ajkát a fogaimmal. Nem úgy, hogy fájjon, nem szorítottam rá, csak egy picit kijjebb húztam, de a szemem nem hunytam le. Azt egyébként sem tettem mindig, nem voltam én annyira romantikus, de most aztán végképp nem akartam megszakítani a kacér pillantást, hadd olvadjon el a hívatlan vendégem. Aztán egész testemmel hozzásimultam, de éppen csak egy szemvillanásnyi ideig, és most kivételesen nem is a szokott indokkal.
Inkább azért, hogy jobban felmérjem, mi hol van, és egy hirtelen térdlendítéssel tökön rúgjam. Az ajkát még mindig nem engedtem el, úgyhogy ha nem mozdult jól, még a szája is felrepedt. Dolgom végeztével hátrébb létem megszemlélni a művemet.
-Azt hiszem, még mindig nem tudod, kivel állsz szemben - vetettem oda neki. - Ha továbbra is az utamba állsz, már nem leszek ilyen kedves veled. Húzz innen a bánatba, és tegyél le róla, hogy valaha is a lábaim közé kerülsz. Nem vagyok egy a szajháid közül.
Aya Caine
Aya Caine
~perfect master~
~perfect master~

Hozzászólások száma : 479
Hírnév : 54

Vissza az elejére Go down

Manhattani utcák - Page 18 Empty Re: Manhattani utcák

Témanyitás by Carlos Furtano Szer. Ápr. 24, 2013 1:51 pm

Nem nagyon hatott meg, mikor dühös léptekkel a hűtőhöz ment és kitűzte a képet, hogy jól látható legyen, hiszen ha épp nem most toppan be szívszerelme, akkor, ha elmentem ugyan úgy elsúvaszthatja valahová, hogy ne lássa senki.
A kéjes vigyor meg csak szélesedett az arcomon, mikor kis gondolkodás után kacéran felém ringott, hogy testközelből adja meg a választ a felajánlott igen kedvező lehetőségre.
Na, nem, azért annyira hülye én sem voltam, hogy beszopjam ezt a hirtelen pálfordulást, de akkor is élvezet volt nézni, hogy a kis hepcáskodó méregzsák ilyet is tud. Lelki szemeimmel elképzeltem a pasikat, ahogy nyálcsorgatva fizetnének egy kört vele.
Felkészülve vártam, hogy vajon mit tartogat számomra és mivel az utcán szereztem hírnevet magamnak, nagyon is volt elképzelésem, hogy hol szándékozik csapást mérni rám, de addig húztam az időt, amíg csak lehetett, hiszen komolyan élvezet volt nézni, hogy játszotta el a ribit.
Ahogy az ajkamba harapott, felmorrantam, hiszen én bírtam a fájdalmas, de kellemes helyzeteket, így nem is úsztam meg ennyivel. Kezem szorosan a derekára fonódott és medveölelésbe fogtam, hogy ne tudjon egy könnyen szabadulni, ha már tálcán kínálta magát, és rátapadtam a szájára, mint egy vákuum, nyelvem vad ficánkolásban járta végig a száját, nem foglalkozva a közben esetleg kiserkedő véremmel.
Tudtam, hogy be fog próbálkozni és nem is kellett csalódnom, de azzal, hogy szorosan magamhoz öleltem, lekorlátoztam a lendületét és bár a térde a golyóimnak nyomódott, csak kicsit volt kellemetlen, így tovább folytattam a vad smárolást még egy pár másodpercig, majd hirtelen elengedtem, hogy eltávolodhasson, majd megtöröltem vérző ajkamat egy széles vigyorral.
- Ez nagyon állat volt bébi! – cuppantottam egyet felé. – És ha ilyen vagy, mikor nem vagy kedves, akkor alig várom, hogy az ellenkezőjét megtapasztaljam. – néztem villámló szemeibe vidáman, de már tényleg nem maradhattam, pedig még eljátszadoztam volna vele. – Nem vagy, ez tény, de hidd el eszméletlenül sajnálom is, hogy másnak a szajhája vagy. Ha esetleg dobni fog, egy hely mindig akad nálam, ezt ne feledd. – intettem neki búcsúzóul és már ott sem voltam.
Reméltem, hogy időben kijutok még, sőt a kamerát is visszakapcsolhatom, bár az már annyira nem érdekelt. Viszont, ha a kis vörös jól végezte a dolgát, akkor máskor is melózhat nekem.


Carlos Furtano
Carlos Furtano
~fellow craft~
~fellow craft~

Hozzászólások száma : 55
Hírnév : 4

Vissza az elejére Go down

Manhattani utcák - Page 18 Empty Re: Manhattani utcák

Témanyitás by Aya Caine Szer. Ápr. 24, 2013 2:34 pm

Nem számítottam rá, hogy ennyire lelkesen viszonozni fogja a csókot. Vagy mit. Én igazából nem csókoltam meg, csak a szájába haraptam. Az ő morgása semmi volt az enyémhez képest, ami inkább hörgéssé torzult, ahogy betört az egyik területre, ami tabu volt mindenkinek Mike-on kívül. Nem tehettem azonban semmit, mivel az ölelése teljesen felkészületlenül ért. Komolyan azt hittem, hogy unottan kivárja, mit tervezek, esetleg elhúzódik vagy vadabb ellenkezésbe kezd, de azt semmiképpen, hogy ennyire közreműködjön, sőt igazából kezdeményezzen, mivel n tényleg csak meg akartam harapni.
Meg tökön rúgni, amire már még egy indítékom is volt. A kettes számú pofátlanság már arra is elég lett volna, hogy a földre vágjam, és addig ugráljak a hasán, amíg van benne szusz, főleg, hogy így még a golyózás sem sikerült. Még lefejelni sem tudtam, mert mire hátrahúztam a fejemet, hogy lendületet véve betörjem az orrát, ugyanúgy, ahogy Drezdennek tettem, hirtelen elengedett, ez pedig megint olyan váratlanul ért, hogy szinte beleszédültem. Csekély vigaszt jelentett, hogy a szája legalább felrepedt, és vér csordogált belőle.
-Te rohadt állat!
Már lendültem is felé, hogy a hátrahúzott öklömmel az arcába sújtsak, de még mozdulat közben megálltam. Leeresztettem a kezem, és a dühtől remegve elfordultam.
-Takarodj innen a fenébe - morogtam neki háttal állva, még mindig ökölbe szorított kezeimet erővel az oldalam mellett tartva.
Nem fordultam felé, nem néztem rá, nem szóltam már hozzá, csak vártam, hogy végre elmenjen magamban szentségelve, hogy ha Mike megjön, már tényleg nem halogathatom tovább, el kell mondanom neki az igazat.

Éppen felfelé szökdécseltem a lépcsőkön, mert nem tudtam, hogy a keresett személy hányadikon lakik, így pedig mindegyik folyosóra bekukkanthattam, amikor az egyik fordulóban beleütköztem valakibe. Nem ijedtem meg, mert azonnal felismertem Carlost.
-Hé, szia - öleltem meg gyorsan. - Nem volt semmi menet, azt hittem, már sosem rázom le... Hát veled meg mi történt? Lebuktál?
Aggódva néztem vérző szájára, majd mérgesen villantak meg a szemeim.
-Akarod, hogy megbosszuljam? - tekintettem körbe, mert továbbra sem tudtam, melyik lakás rejtheti a harcias idegent. - A bátyáim megtanítottak, hogy kell behúzni valakinek, móresre taníthatom.
Aya Caine
Aya Caine
~perfect master~
~perfect master~

Hozzászólások száma : 479
Hírnév : 54

Vissza az elejére Go down

Manhattani utcák - Page 18 Empty Re: Manhattani utcák

Témanyitás by Carlos Furtano Csüt. Ápr. 25, 2013 11:42 am

Sejtettem, hogy nem lesz elragadtatva a történésektől, bár igazán nem tudom mi kivetni valója lehetett a nagyon is szenvedélyes csókommal kapcsolatban, de azért a kis görcs vehemenciáját ismerve, még felkészültem pár rohamra.
Aztán komolyan meglepődtem, hogy a verbális támadás után, a lendülete megtört, majd hátat fordított nekem, úgy küldött el melegebb éghajlatra.
- Csak nem bánkódsz, hogy ennyiben hagyom kiscsillag? – dobtam még felé egy kis bájvigyort, miközben távoztam a lakásból. – Azért könnyeket nem kell hullatni, még találkozunk!

Aztán robogtam is lefelé a lépcsőházban, ahol majdnem sikerült összeütköznöm Casey-jel, aki meg felfelé tartott nagy vidáman.
- Héhéhé! Mi a bánat ütött beléd, te hülye tyúk! – vakartam le magamról a rám kígyózó karjait és még hátrébb is léptem párat. – Nem vagyok én valami plüss maci, hogy összenyálazz! És miért buktam volna le? – néztem rá rökönyödötten és kezdtem kételkedni ismét, hogy minden rendben van-e a fejével. - És remélem nem hoztad az őröket is vissza magaddal, mert akkor megnyúzlak.
Közben azért leesett, hogy mire gondol, hiszen merően bámulta a számat, erre eszembe jutott, hogy nem ártana megtörölni a képem újra, így a kézfejemmel letöröltem a vért.
- Kössz ugribugyó, de nem szorulok a segítségedre ha le kell verni valakit, de itt nem erről volt szó. – terül el egy önelégült mosoly az arcomon. – Csak kissé hevesen mutatja ki a kis ribanc az érzelmeit. Most viszont, ha csak nem az Északi sarkra küldted a fiúkat, jobb, ha lelépünk. – fogtam meg a vállát és fordítottam a lefelé irányba. – Ha minden rendben lesz kifelé menet is, akkor mondhatni kvittek leszünk vöröske. – tettem még hozzá.
A földszintre érve, úgy láttam tiszta a levegő, így a pult mögé lépve gyorsan visszakapcsoltam a kamerát, majd, szép nyugodtan távoztam az épületből, mint akinek semmi félni valója nincs.
Miután két sarokkal odébb voltam már, vigyorogva nekidőltem a falnak.
- Azt hiszem tudnálak használni máskor is. – fordultam Casey felé.
Carlos Furtano
Carlos Furtano
~fellow craft~
~fellow craft~

Hozzászólások száma : 55
Hírnév : 4

Vissza az elejére Go down

Manhattani utcák - Page 18 Empty Re: Manhattani utcák

Témanyitás by Ajánlott tartalom


Ajánlott tartalom


Vissza az elejére Go down

17 / 19 oldal Previous  1 ... 10 ... 16, 17, 18, 19  Next

Vissza az elejére

- Similar topics

 
Engedélyek ebben a fórumban:
Nem válaszolhatsz egy témára ebben a fórumban.