Csatornarendszer

1 / 2 oldal 1, 2  Next

Go down

Csatornarendszer

Témanyitás by Cerebro on Csüt. Szept. 29, 2011 7:47 pm

Az épület alatt felfedezett egy régi csatorna rendszert, mely talán még William Steinway idején húzódott a városka alatt, menekülés szempontjából, esetleg más ok miatt, mindenesetre Erik hasznára válhat, jövőbeli, esetleges tervei megvalósítására, úgy, hogy senki ne jöjjön rá cselszövéseire.


_________________
avatar
Cerebro
Admin

Hozzászólások száma : 539
Hírnév : 7
Tartózkodási hely : Xavier Birtok

http://postoutsiders.hungarianforum.com

Vissza az elejére Go down

Re: Csatornarendszer

Témanyitás by Victor Creed on Hétf. Ápr. 09, 2012 12:40 pm

//Nick-nek és Parázsnak//

Csitt… csatt… csitt… csatt… csitt… csatt…

- Tudod, mi történik a vízi hullákkal, Pyro? – kérdezem nyájasan és felé fordulok. A hangom nem ingerült, de a burkolt fenyegetés miatt sokáig visszhangot ver a falakról. Tekintetem elidőzik a kezében tartott öngyújtón. Követi a pillantásomat, majd Semedire néz és azért is kinyitja. Az orrom megrándul, de nem állok fel. A patkányt ismét elkapom és a kezeim közé veszem.

- Na, mi? Megeszed őket? – Heh… A fejemet nem fordítom, csak a szemem sarkából nézem azt az irritáló fejét és a vonallá préselődő száját. Csitt… csatt… Semedi sóhajt egyet és Pyro vállára rakja a kezét.

- Fejezd be… - Okos fiú, legalább az egyikük tudja, mikor kell abbahagyni.

- Ugyan, miért? Senkit sem zavar, nem igaz Kardfog?

- Ó nem, dehogy… - kuncogok fel és a patkányt a nyakánál fogva fordítom magam felé. - Dehogy eszem meg őket… Az olyan kis férgekkel, akik vízi hullaként végzik, nem érdemes annyit vesződni. A szennyvíz túlságosan felpuffasztja őket és rossz az ízük. – Csitt… csatt… Rápöccintek a rágcsáló orrára. – De mestere vagyok, hogyan tegyem felismerhetetlenségig tönkre az áldozatot. – Eltöröm a patkány nyakát. Az öngyújtó teteje végre csukva marad, amit egy elégedett vigyorral díjazok. – Szóval, ha még egyszer csak hozzáérsz ahhoz a szarhoz – dobom a tetemet a kölykök lába elé – kipróbáljuk, hogy mennyire vagyok ügyes. Majd Semedi és Magnus díjazzák az eredményt… - Pyro nyel egyet. Arcizmai nem rándulnak, de az, ahogy lesüti a szemét, mindent megér. Végre csend van. Telnek a másodpercek és egyre inkább irritál a két kölyök jelenléte.

- Nincs jobb dolgotok, mint a nyakamon lógni?!

- Magneto akarta, hogy nézzük az edzést… Tanulunk belőle – feleli Semedi, mire ingerülten felmorrantok.

- Érdekes… eddig azt hittem, hogy taknyosokat nem engednek ide le…
avatar
Victor Creed
~perfect master~
~perfect master~

Hozzászólások száma : 305
Hírnév : 38

Vissza az elejére Go down

Re: Csatornarendszer

Témanyitás by Oázis on Hétf. Ápr. 09, 2012 1:23 pm

A mai este nagyon nagyon váratlan alakul. Mondhatni bővelkedik a fordulatokban. Az este első meglepetése az, hogy kiderült Stryker miatt a családom halottnak hisz. A második meglepetése, hogy közben szinte össze futottam egy másik mutánssal. A harmadik meglepetés pedig az volt mikor fel ajánlotta, hogy csatlakozzak a mutáns testvériséghez.
Nos a negyedik meglepetés a következő úti célunk volt. Sosem hittem volna, hogy a testvériség tagjai patkányok módjára a csatornákban gyülekeznek. Bár lehet ez csak valami félre vezetés az újoncoknak. Amit teljesen meg is tudnék érteni.
Minden esetre a csatorna sajátos mikroklímáját máris utáltam. Büdös párás és rossz értelemben vett nedves. A töménytelen retekről és a nem kívánt állatvilágot szinte meg sem kell említenem. De ki vagyok én hogy panaszkodjak? Itt van előttem ez a vékony kis nő aki olyan céltudatos elszántsággal halad előre, hogy az már egyenesen csodálni való. Tudomást sem vesz ezekről a körülményekről. Így jó magam is csak a számat húzom el mikor egy nagyobb csótány szétlapul a cipőm talpa halt szaftos reccsenéssel.
Végül megérkezünk. Nem is tudnám hogyan nevezhetném ezt a helyet. De az biztos, hogy egy nagyobb földalatti központ ahol bőven elférünk többen is. Mint ahogy már voltak itt többen. Az egyiküket rögtön felismertem hírhedt mutáns terrorista. Mindenki csak kardfogként ismeri, és meg kell hagynom egy böszme nagydarab pasi. Mint aki lenyelt egy Cadliecet egészben, mellé egy kamiont is persze. Ez persze nem olyan kirívó, de volt benne valami leírhatatlan vadság és állatiasság amiért még egy öngyilkos is inkább a síneket választotta volna, mint a kézfogást ezzel a fickóval.
A másik két jóval vékonyabb fickót nem ismertem meg. De gondolom ők sem kiscserkészek ha egy csónakban eveznek kardfoggal. Idióta vigyort erőltetek magamra.
- Üdv! - Mondom sután nem tudva, hogy most mi a pokol is van vagy lesz.
avatar
Oázis
~master mason~
~master mason~

Hozzászólások száma : 177
Hírnév : 4

Vissza az elejére Go down

Re: Csatornarendszer

Témanyitás by Parázsléptű on Hétf. Ápr. 09, 2012 1:48 pm

Egyelőre nem a házból vezettem le Nick-et a csatornába, mert,ha esetleg még sem felelne meg, kihullana Kardfog rostáján és még életben lesz akkor, nem baj, ha nem tudja, hol kell keresnie minket. Így egy másik, hosszabb utat választottam és azon keresztül jutottunk el a megbeszélt helyre. Mikor leereszkedtünk, igyekeztem kizárni magamból a környezetet, legalábbis a szagokat, de hallottam magma mögött Nick néha kényes szisszenését, ami azt bizonyította, hogy nincs ehhez a környezethez szokva. Mondjuk én sem, de legalább minden kíváncsi tekintet és fül nélkül lehet idelenn gyakorolni.
Mikor végre megérkeztünk, már láttam, hogy Kardfog idelenn van, de nem számítottam a két társam, Pyro és Semedi jelenlétére, akik láthatóan feszültek voltak és nem szívesen tartózkodtak egy légtérben a kissé morcosnak látszó Victorral.
- Üdvözöllek Kardfog san! - hajoltam meg a férfi felé mélyen, majd a két fiú felé csak egy enyhe biccentéssel. - És titeket is Pyro és Semedi! - majd a mögöttem lévő férfire mutattam. - Remélem megbocsátod nekem san, hogy váratlan vendéget hoztam, de ő itt Nick, aki szintén mutáns és szívesen csatlakozna a Testvériséghez. Mindenét elvesztette az emberek miatt és kész elfogadni az elveinket. - magyarázom a férfi jelenlétének okát és remélem, hogy Kardfog nem fog megorrolni érte, hogy engedély nélkül idehoztam. - Mivel, amúgy is ide jöttem most gyakorolni, így összekötöttem a két dolgot. - intettem a Nick felé.
- Lehoztátok a katanámat? - néztem Semedire, hiszen még délután megkértem rá. - Mert akkor majd kezdhetjük is, ha Kardfog san-nak is megfelel.
avatar
Parázsléptű
~master mason~
~master mason~

Hozzászólások száma : 178
Hírnév : 6

Vissza az elejére Go down

Re: Csatornarendszer

Témanyitás by Victor Creed on Hétf. Ápr. 09, 2012 3:06 pm

A néha benn tartott levegő, az undorodás hangja és az a két pár talp kopogása a csatorna szélén eléggé érdekesnek tűnik. Mit mondjak, érdekesebb, mint ez a két kis kolonc… Beleszagolok a levegőbe és a bűzön áttörő két illat közül az egyik nagyon is ismerős. Ideje volt… Unalmamban már Semedivel és Pyroval is eljátszadoztam volna. Ami valljuk be – nem igazán lett volna jó ötlet... Mármint, ha a Testvériség számát nem csökkenteni, hanem növelni akarjuk.

- Kuss legyen! – förmedek rá a beszélgető kölykökre, mire Pyro csak utálkozva hümmög valamit. Nem nagyon érdekel a reakciója, de a látvány, ami a szemem elé tárul, az már igazán… hmm… Érdekes. – Lám, lám, lám… - A szám sarka megremeg, én pedig lassan felnyomom magamat a földről. Miután egy gyors mozdulattal megigazítom a kabátomat, a falnak dőlök és karomat a mellkasom előtt keresztbe fonom. Vizsgálódva, ragadozó tekintettel mérem végig a férfit, majd lassan, mély hangon dörmögve, csak megszólalok. – Parázs, nem is gondoltam volna, hogy máson akarsz gyakorolni. Tudod mit, jó ötlet. Öld meg, én, pedig megyek a dolgomra… De a hulláját jó messzire vidd – vakkantok feléjük és már indulnék a házba vezető feljárathoz, de a lány belekezd, a szívszaggató és könnyfakasztó történetébe, a szegény, szerencsétlen Nick-ről, aki, mint kiderül – mutáns.

- Olyan jólelkű mutánsnak ismersz, hogy „megbocsájtsak”? – fordulok a lány felé, bár hangomon egyáltalán nem érződik, hogy ideges lennék. – Heh, hát persze, hogy megbocsájtok – mondom gúnyosan. Hihetetlen… Nem elég, hogy Magnus rám parancsol, hogy játsszak boksz zsákot ennek a kis fruskának, még egy újoncot is a nyakamba kell varrnia. A fiú „Üdv”-jére lenézően felhorkantok… Ráadásul egy idióta. – Rendben, legyen – válaszolom lassan, elgondolkozva. – Mivel úgyis önzetlen szamaritánusok vagyunk, most az egyszer elnézem… De ha semmit sem tud felmutatni, megölöm… – nézek farkasszemet Nick-kel és elgondolkozva döntöm oldalra a fejemet. Pár szívdobbanásnyi idő után végül megfordulok és két kölyök mellé lépve, leveszem a kabátomat. Miután Semedi és Pyro biccentenek a lány köszöntésére, Pyro, mint egy jóságos kiskutya, már viszi is Parázs fegyverét. Tűz-tűz… Milyen romantikus. A lány kérdésére elmosolyodom és kivillantva a fogaimat, elkezdem feltűrni a felsőm ujját. – Kicsikém, lenne máshol is dolgom, de mivel Magnus addig nem hagy békén, amíg véresre nem verlek, jobb előbb túlesni rajta.

- Te pedig állj félre – utasítom a kis idiótát -, ha nem akarsz megdögleni. – Miután mindenki engedelmeskedik, megállok a lánnyal szemben és leguggolok. Két könyököm a térdemen pihen, kezeim bénán lógnak lefelé. – Na, gyere… - sóhajtom.
avatar
Victor Creed
~perfect master~
~perfect master~

Hozzászólások száma : 305
Hírnév : 38

Vissza az elejére Go down

Re: Csatornarendszer

Témanyitás by Oázis on Hétf. Ápr. 09, 2012 3:37 pm

Nos nem is vitás, igazi kis cserkész csapatra bukkantam itt a föld alatt a Parázsléptű segítségével. Mármint egy olyan csapatra ahol Jason és Freddy Kruger a cserkész vezető. A csoport tagjai pedig kedves kis kannibálok kik embereket zabálnak ebédre. Vagyis nagyon ez a kép bontakozik ki előttem. Amire még Kardfog vendégmarasztaló megjegyzései komolyan rá tesznek egy lapáttal. De nem is csodálkozom, ez elég hatásos vendégmarasztaló módszer. Tegyél rá még egy lapáttal a sírjára vagy lehetőleg még százat. Ha túlélte fel van véve. Nem vitatom hatásos felvételi. Egy pillanatra, egyetlen fél pillanatra megfordul a fejemben. ~Ráb@sztam~. De megacélozom magam, nem azért szenvedtem annyit, hogy csak úgy itt hagyjam a lehetőséget a bosszúra. Sosem tartottam magam gyávának, és ha most az kell, hogy ki lapátoljam magam puszta kézzel a szarból akkor ki fogom magam lapátolni. Nem hátrálok meg, nem futok el. Pedig a régi énem egy szilánkja folyton ezt üvölti. Sajnos ez a szilánk volt az amely hitt a kormánynak mielőtt az elárult engem. Szóval ezt a szilánkot leszavazom, csak úgy barbár módra. Egy gondolati bunkóval altatom, majd dobozolom, és magam mellé fektetem a nyakig érő katyvaszba. Isten hozott a testvériségben.

- Nagyszerű! - Mormogom tovább Kardfog szavaira mely a halálomat ígérik a haszontalanságom esetére. De nem tervezek meghalni, vagy ha mégis így járok, remélem legalább egyet ki tudok közülük herélni mielőtt pörkölt alapanyag leszek. A jelek szerint azonban ma este nem én vagyok a Kardfogú egyén fő fogása, és csak desszert leszek miutn szét szaggatta a japán lányt. Bár vissza emlékezve a szentélyben történtekre elgondolkozom kiből is lesz barbecue falat. A csajszi nagyon ott van a sütögetésben. Minden esetre, újként nem fogok bele szólni a dolgokba. Félre állok a másik két alak mellé, remélve, hogy ezzel kifejezem, hogy máris bízom bennük, és testvérek meg minden. Csak úgy mintha állás interjún lennék. Lássa a munka adó, hogy gyorsan tudok alkalmazkodni a Team-hoz. S mivel fegyvertelennek és csupasznak érzem magam előveszem a zsebemből a két billiárd golyót, és a tenyeremben kezdem őket forgatni egymás körül, mint ahogyan a jóga meditációs tanfolyamokon szokták. - Ti kire fogadtok? - Kérdezem és a másik kezemmel előhalászok egy 5 dollárost a farmeremből és feltartom a srácok felé.
avatar
Oázis
~master mason~
~master mason~

Hozzászólások száma : 177
Hírnév : 4

Vissza az elejére Go down

Re: Csatornarendszer

Témanyitás by Parázsléptű on Hétf. Ápr. 09, 2012 4:03 pm

- Nem san, gyakorolna rajtad fogok, mert senkit nem akarok megölni, egyelőre, aki nem célpont, de ha nem használom a képességemet és nincs igazi ellenfél, akkor berozsdásodom. – veszem teljesen komolyan Kardfog megjegyzését.
Mivel a többi szavait főleg Nick-nek címzi, így hagyom, hogy lejátsszák egymás közt, majd ha véget ér a mi kis gyakorlásunk. Már előre örülök, hogy végre alkalmam lesz nyíltan használni a fegyvereimet és a képességemet is, hiszen mióta idekeveredtem, nagyon kevés alkalmam adódott rá. Kardfog meg egy regenerálódó mutáns, így nagy kárt nem tehetek benne, legalábbis Magnato ezt mondta, mikor felajánlotta a lehetőséget.
Miután Pyro a kezembe adja a kardomat, jóleső melegség jár át, mint ha egy rég levesztett társat találna meg az ember. Kihúzom a hüvelyéből és szemem végig fut a mesteri pengén, mely oly sokszor fürdött már meg mások vérében.
Elégedett mosollyal nézem Kardfog készülődését, majd magam is felveszem a kezdő alapállást és a testem elé emelem kissé felhúzott karokkal a kardot, hogy bármelyik irányból érkezzen is a támadás, védekezni tudjak.
- Hát, ha sikerül véresre verned, akkor azt meg is érdemlem. – biccentek felé, miközben már kezdek ráhangolódni a harcra, és kizárni a tudatomból minden zavaró tényezőt, csak a guggoló Viktor marad a fókuszomban. Normális esetben egy harc előtt még meditálnék is, megtisztítanám a lelkemet és a fejemet, de ezt most csak egy gyakorlás, elég lesz a koncentráció is.
Biztos és stabil léptekkel kezdek körözni Kardfog körül, keresve a gyenge pontot, azt az oldalt, ahol kevésbé hatékony, majd, hogy kiugrasszam a nyulat a bokorból, egy pillanatra elengedve a jobb kezemmel a markolatot, egy tűzkígyót indítok meg felé, hogy mozgásra bírjam.

avatar
Parázsléptű
~master mason~
~master mason~

Hozzászólások száma : 178
Hírnév : 6

Vissza az elejére Go down

Re: Csatornarendszer

Témanyitás by Victor Creed on Hétf. Ápr. 09, 2012 8:18 pm

Jót szórakozom a lány válaszain, hisz hiába, akármennyire is bosszantson a helyzet, kedveltem a hozzáállását és azt a merevségét, amivel egy percre sem lehetett kizökkenteni a nyugalmából. Valahogy… szórakoztatóbb volt és érdekesebb. Nem sok vizet zavar, alig találkozom vele – talán pont ezért kapja ő a jó pontokat tőlem. Ám legyen akármennyire is jobb, mint a többiek, azért az hogy nem halálig megy a küzdelem, kissé lelomboz. Nem szoktam ok nélkül harcolni…Se gyakorolni… Valahogy nem az én műfajom. De hát, ha a kicsikének edzeni kell, akkor edzeni kell… Első és utolsó alkalom. Vigyorom egyre nagyobb lesz, ahogy köröz körülöttem. Fejemet nem forgatom utána, egyszerűen a hallásomra hagyatkozom. A ki és beszökő levegő, a nadrág súrlódása, a szinte hangtalan léptek... Hmm, jól csinálja, nagyon jól… A jobb szemem sarkából látom a meginduló tűzgolyót, mire ingerülten felmorranok. Francba, pedig azt hittem elkerülhetjük… Hát, legyen… Izmaim megfeszülnek, ahogy egyenesen a tűzcsóvába vetem magam és onnan tovább lendülök a lány felé. Ha azt várja, hogy ez az apró kis próbálkozás elég lesz, akkor ideje összeszednie magát. Gyakorolunk… cöh, rendben, ez még elmegy. De nem érem be azzal, hogy a másikat csak kóstolgatjuk. Ahogy a tűzbe kerülök, érzem a bőrömet égető lángokat. A fájdalmat egy állatias morgással díjazom. A húsomról a bőr, a bőrömről a ruhám kezd el leégni, apró lyukakat hagyva a megtépázott anyagban. Miközben a felsőm miatt kesergek, a bőröm gyorsan regenerálódik. Volt seb... nincs seb. Karmaimat megnövesztem és egy gyors suhintást intézek a mellkasa felé, földet éréskor, pedig a csuklója után nyúlok, hogy rámarkolva, elejtse az éles pengét. Majd ha ezt is kikerüli, a lábamat indítom, hogy elgáncsoljam és a földre terítve fonódjanak az ujjaim a nyakára. A felém érkező pengét vagy az alkarommal védem, vagy pedig próbálom elkerülni… Melyik jobb…

- Mégis, hol találtál rá? – kérdezem „harc” közben, de nem állok le az ostrommal.

Míg Pyro érdeklődve figyeli Nick-et, Semedi egy érzelemmentes pillantás után, visszatér a wanga babájához, amit a kezében szorongat és elgondolkozva simogatja a veszélyes játékszert. Ám legyen akármennyire is álcázva, mindketten izgatottan figyelik a két testvér közötti harcot. A férfi kérdésére először ránéznek, majd sokat mondóan egymásra pillanatnak. A Testvériség nem szokott jó pofizni, olyanokkal, akik nem nyernek felvételt, de Pyro szájrándulásából és Semedi lapos pillantásából, mindketten tudják mire gondol a másik: A férfi úgysem jut ki élve, ha nem felel meg, így tehát arra a rövid kis időre, miért ne? Pyro elveszi a pénzt és lassan hajtogatja. A biliárdgolyókra csak egy futó pillantást szentel, máris veszi elő ő is a pénzt.

- Parázsléptű… - mondja és bosszús pillantásokat küld Victor felé. – Gyors, mozgékony és hidegvérű… Ráadásul sokkal szebb látvány harc közben – vigyorodik el, mire az öklét felemeli és Semedi felé tartja, aki kissé fáradtan, de azért összekoccantja a sajátját.

- Én rád szavazok... Bár nem szoktam fogadni, most az egyszer kivételt teszek. – Semedi komor pillantással néz Nick-re és az értetlenkedő pillantásokra csak megrántja a vállát. – Hidd el, szükséged lesz rá…



A hozzászólást Victor Creed összesen 1 alkalommal szerkesztette, legutóbb Hétf. Ápr. 09, 2012 9:43 pm-kor.
avatar
Victor Creed
~perfect master~
~perfect master~

Hozzászólások száma : 305
Hírnév : 38

Vissza az elejére Go down

Re: Csatornarendszer

Témanyitás by Parázsléptű on Hétf. Ápr. 09, 2012 8:57 pm

Igaz, hogy a tűzkígyót pont azért indítottam útnak, hogy cselekvésre késztessem ellenfelemet, de meglepett a gyorsasága és, hogy pont a tűzbe fog beleugrani, de persze azonnal reagáltam, még, ha kis fáziskéséssel is. éppen annyira ugrottam hátra, hogy a karmai elsuhanjanak a testem előtt, majd azonnal egy ferde vágást indítottam el magam előtt, hogy végig hasítsam a testét, vagy a karját, így a keze is lecsúszott a csuklómról, viszont a gáncsot már nem kerülhettem el. A kardot eleresztettem, hiszen közelharcban nem vehettem hasznát, így inkább a sai tőröket kaptam elő a derekamtól és míg a nyakamon lévő izmokat megfeszítettem, hogy ne tudja könnyen összeroppantani, addig két oldalról vágtam a késeket az oldalába , aztán ha ez sikerült, megpróbálok kigurulni alóla és azonnal felpattanni, majd a tőröket az övembe csúsztatva, még mindkét kezemből egy-egy tűzgolyót rálőni, mielőtt még magához térne teljesen.
Aztán újból előkapom a tőröket és alap pozícióba állva várom, hogy újból támadjon, miközben párszor keresztezem magam előtt őket, hogy lássa nem lesz könnyű hozzám férnie.
Reméltem, hogy sikerül a továbbiakban távol tartani magamtól, mert egy ekkora test ellen közelharcban nem voltak esélyeim. Így majd igyekszem a tűzzel és a pengékkel megtartani a tisztes távolságot.
avatar
Parázsléptű
~master mason~
~master mason~

Hozzászólások száma : 178
Hírnév : 6

Vissza az elejére Go down

Re: Csatornarendszer

Témanyitás by Victor Creed on Hétf. Ápr. 09, 2012 9:16 pm

Nem ölöm meg, nem ölöm meg – győzködöm magamat, miközben az ujjaim még inkább ráfonódnak a nyakára és közelebb hajolva arc arcához, gúnyosan elmosolyodom. Beszívom az illatát, majd kivillantom éles fogaimat.

- Adj bele mindent Törpilla – kuncogok fel. A vesémbe fúródó kések miatt ingerülten felmorranok és még inkább szorítok a fogásomon, hogy még egy utolsó lélegzetvételt se tudjon venni, ám az oldalamat felhasító pengékre már elkapom a kezemet. Kellemetlen érzés, ha felvágják az oldalad. Ragadozó tekintettel követem a lány mozdulatait és mikor ismét megjelennek a tűzgolyók, ösztönösen hajolok el. Az egyik a vállamat eltalálja, de nem eléggé súlyosan. Felhúzom az orromat és a földről felkapom a katanát. A penge elvágja a tenyeremet, ahogy a lány felé hajítom, de most ez a legkisebb gondom. Miközben a felé repülő pengével van gondja, karmaimmal ismét neki esem, hogy a húst leszaggassam a csontj… Szóval, hogy legyőzzem… Nem, nem ölöm meg… A pengéket a karmaimmal védem ki és ahogy találkoznak vele, a fegyvert vajként vágom át. Az arcom megrándul, ahogy a forróság elkap, de nem állít meg. Ahhoz túlságosan is lelkiismeretes vagyok, hogy ennyi miatt csalódást okozzak Magnus-nak… Gyakorolunk.

- Upsz… - vigyorgok vadállatias vérszomjjal és az egyik kezemet a gyomra felé indítom, a másikat pedig a nyeles csonkok felé, amik valamikor még tőrök voltak.

- Tudod mit, inkább Kardfogra teszek – szólal meg Semedi és ő is végre bedobja a pénzt.
avatar
Victor Creed
~perfect master~
~perfect master~

Hozzászólások száma : 305
Hírnév : 38

Vissza az elejére Go down

Re: Csatornarendszer

Témanyitás by Oázis on Hétf. Ápr. 09, 2012 9:39 pm

Nos igen csak érdekes a küzdelem, és a jelek szerint abszolút nem kímélik egymást. De az egész engem egy medve és egy puma küzdelmére emlékeztet. Mind a kettő halálos, de a pumának nincs esélye a puszta tömeg ellen.
- Tartom. - Jegyzem meg a fogadásra. - Mind a kettő halálhozó. De a tank az tank. Kardfog lesz a nyerő. - Vonom le a végeredményt. Nem vagyok olyan jó harcos mint ők ketten. De több mint tíz éven át napi két órát Kung-fuztam. A reflexeimet és gyorsaságaimat eltörölte az öt évnyi fogolytábor. De a technikai tudásomat azt nem. Szóval így igazán tudtam élvezni a látványos küzdelemt. Persze mikor kardfog karmai fel szabdalták a Sai-kat meg állt egy pillanatra a szívem. Milyen élesek azok a karmok? De a következő pillanatban, már a magabiztosság érzése töltött el. Pontosan láttam hol érnek földet a tűhegyes fémszilánkok. Ez nekem pont elég ahhoz, hogy ha verekedni kell egy kis meg lepetést okozhassak.
Nem tudom, hogy ettől a ténytől-e vagy attól, hogy ennyire látványos harcot láthatok, de az tény, hogy egyszer csak azt vettem észre, hogy egy széles vigyor trónol az arcomon. Legalább akkora mint a Niagara vízesés. Teljesen mindegy. Mert a jelek szerint a többiek is élvezik a harcot. A nézők is és a harcoló felek is.
avatar
Oázis
~master mason~
~master mason~

Hozzászólások száma : 177
Hírnév : 4

Vissza az elejére Go down

Re: Csatornarendszer

Témanyitás by Parázsléptű on Hétf. Ápr. 09, 2012 9:50 pm

Ahogy számítottam rá, Kardfog eltávolodik tőlem, ahogy a tőrök felhasítják az oldalát, de aztán mikor a tűzgolyók eltalálják, egyáltalán nem törődik velük, hanem felkapja a ledobott kardomat és felém hajítja, amit alig bírok a késekkel hárítani, majd ismét nekem ugrik és legnagyobb döbbenetemre egyszerűen felszabdalják a tőreimet. Még most is igyekszem higgadtan gondolkodni, hiszen a kapkodás és a fejetlenség nem vezet sehová, csak a hirtelen halálhoz, de néha mikor Kardfog szemébe nézek, nem vagyok benne biztos, hogy nem az ölés vágyát látom bennük. Épp elég fanatikussal volt dolgom, hogy felismerjem az ilyesmit.
A tőrök markolatát szorongatom csak, mikor karmis kezei felém kapnak. A használhatatlanná vált fegyvereket eldobom és mielőtt elérhetnének a kezei teszek egy szaltót hátrafelé, majd nekifutok és a csatorna falán felszaladva és lendületet véve, rúgok a feje felé, majd ugrok le mögötte, hogy a földön heverő katanát felkapva a hátába döfjem, vagy ha azt nem érem el, átvágjam a térd inait hátulról, hogy nem tudjon lábra állni.
Tudom, hogy sokkal erősebb, mint jelenlegi állapotomban én, de mindent meg kell tennem, hogy bizonyítsam jó harcos vagyok, és becsülettel kell még akkor is küzdenem, ha tudom veszíteni fogok.
avatar
Parázsléptű
~master mason~
~master mason~

Hozzászólások száma : 178
Hírnév : 6

Vissza az elejére Go down

Re: Csatornarendszer

Témanyitás by Victor Creed on Hétf. Ápr. 09, 2012 11:16 pm

Légies mozgása emlékeztet valakire… Talán egy szőke hajú vadmacskára, aki már kétszer majdnem meghalt a karmaim között. Kár, igazán kár volt, már akkor is az életéért. A gondolataimból, az állkapcsomon csattanó kemény cipő zökkent ki, ahogy a lendülettől tehetetlenül fordulok oldalra. Szemem összeszűkül és dühödt csillogás jelenik meg benne, ahogy gyűlölködve felhümmögök. Megpördülök, és már lendülnék a lány felé, mikor valami az utamat állja. Jobban mondva egy kard fúródik a gyomromba, amit elmélázva vizsgálok meg, majd szemöldököm alól a lányra lesek. Féloldalasan elvigyorodom és a hirtelen beállt csendben csak a csatornában csepegő víz hallatszik. Nem szeretem, ha szórakoznak velem. Idegesít, hogy vissza kell fognom magamat és így ennyi lehetőséget ki kell hagynom. Gyors ölés vagy lassú kínzás... ez most egyik se volt.

- Végre kezd érdekessé válni, nem igaz? – morgom és az arcom fájdalmasan megrándul, ám a tekintetem ugyanolyan határozott marad. Rámarkolok a pengére, hátra lépve párat, kihúzom magamból, majd még mindig a pengét fogva, csavarok egyet a fegyveren és egy erős ütést indítok, hogy arcon csapjam „ellenfelemet”. Keményen kell csattannia, most már nem szórakozom. Ugyan… miért is játszanék tovább ilyen ostobaságot? Hiszen most jön az igazi móka ideje. A hátrálással közelebb kerülök a kölykökhöz és az újonchoz is. Az illata egyre erősebben küldi az ingereket az agyamba és már nem érdekel Parázsléptű. Ölni akarok. Gyáva, lelkes idiótákat, akik fogadni mernek rám. Rám, mintha csak ez egy jó móka lenne. Ó, nem, a móka csak most kezdődik. Hát, akkor emlékeztessük őket valamire: Nagyon, de nagyon nem szeretem, ha szórakoznak velem. A támadásom hirtelen és lendületes. Nem készülök fel rá, nem pillantgatok hátra. Csak nemes egyszerűséggel fordulok csípőből, hogy egy fentről indított vágással végigszántsak Nick mellkasán. Egészen a szívéig, amit az egyik karmomra feltűzve tépjek ki a helyéről. Gyors takarítás, felvételi megoldása... Még Pyro-nak is élesben megmutatom a vízi hullás eljárást.
avatar
Victor Creed
~perfect master~
~perfect master~

Hozzászólások száma : 305
Hírnév : 38

Vissza az elejére Go down

Re: Csatornarendszer

Témanyitás by Oázis on Kedd Ápr. 10, 2012 10:50 am

Az egész hirtelen történt. Jött a vonat, és nem robogott tovább, hanem úgy dönt kisiklik és elcsapja a peronon álldogálókat. Körülbelül így írható le a helyzet. Jön kardfog, morcog, és egy karcsapással belez. TE szent atyja minden anyaszomorítónak! Miért pont a legkomiszabb mocsokkal kell nekem apacsosat játszani? Ha itt skalpolás lesz tuti az én fejbőröm lesz lenyúzva.
Igazán pedig ha máskor nem is, de életemnek ebben a pillanatában tényleg hálás lehetek Lee mester fáradtságos munkájáért amiért tizenkét éven át naponta gyakorolta velem a wing tsun-t. Ha az elmúlt években a reflekszeim meg is koptak, de a harci ösztöneim nem. A sok sok óra edzés során elsajátított, szó szerint belém vert mozdulattal hajolok el a karmolás elől. De így is érzem ahogy fel lángol a mellkasom a fájdalomtól. Ebbe a csapásba belehaltam volna, de így csak a pulóverem maradékát szaggatja szét, és persze, szépen végig szánt a mellkasomon is négy párhuzamos csíkot ejtve melyek rögtön égetően kezdenek fájni, és bő vérrel vérezni. Mondtam, már azt, hogy ez iszonyatosan fájt? Mert ha nem most mondom még egyszer. FÁÁÁÁJ. Szerencse a szerencsétlenségben, hogy a karmolása nem vágta keresztül az izom kötegeimet, és még tudom mozgatni magam és a karjaimat. Nem várok hát tovább tapsra, sem pedig sípszóra. A ma esti élet halál küzdelmem elkezdődött. Oldalra gurulva próbálok távolságot felvenni közte és magam közt. Minél távolabb kerülni azoktól a halálos karmoktól. Guggoló helyzetben érek újra talpra, de máris újra tovább gurulok, sejtve, hogy ő sem állt meg szobrozni, hanem utánam jön kaszabolva, mint egy kombájn a kukoricát.
Mikor sikerült messzebb kerülnöm tőle oldalra pillantok a Sai-ról letört penge darabra. Megragadva az az akaratommal, és máris a levegőbe emelem. Egyenesen kardfog szemeit célozva vele. Ha meg vakítom, akkor nyerek egy kis időt talán. Majd meg indítom a lehető leggyorsabban ahogy képes vagyok rá. Jelenleg ez a szint 50 kilométer per óra, bár sejtem, hogy valószínűleg ezt ki tudja kerülni. De amíg azt kerülgeti addig sem engem támad. Ekkor pedig a másik törött tőr darabot is fel emelem, az elmémmel, és azzal is támadásba lendülök. Szintén érzékeny pontokra célozva. Nyak gége, szemek, az arca.
Mivel mostanra már engem is elöntött az adrenalin már jóval fürgébben ugrok talpra, de a mellkasomba így is belenyilall a fájdalom. A franc, gyorsan kell meggyőzőt mutatnom, mert még el is vérezhetek.
avatar
Oázis
~master mason~
~master mason~

Hozzászólások száma : 177
Hírnév : 4

Vissza az elejére Go down

Re: Csatornarendszer

Témanyitás by Parázsléptű on Kedd Ápr. 10, 2012 11:20 am

A szúrás tökéletesen sikerül, kivéve, hogy nem a hátába fúródik a penge, hanem a gyomrába, mert közben villámgyorsan megfordult. Még mindig nehezen fogom fel, hogy van olyan mutáns, akinek ez meg sem kottyan, vagy legalábbis nem hal bele, hogy átszaladt rajta egy kard, azért nem mozdulok azonnal, ahogy kellene, így Kardfognak van ideje, hogy szép komótosan, egy kisebb fintorral az arcán, az éles pengénél fogva húzza ki magából a fegyvert és csavarva egyet rajta kifordítsa a kezemből, ha nem akarom, hogy eltörje a csuklómat.
Sosem láttam még senkit így harcolni és állni a halálos sérüléseket, megfogni a borotvaéles kardot, amely vérpatakot indított el a kezéből is, de csak addig, míg el nem dobta és már forrt is össze. Félelmetes volt, még az én számomra is.
Persze ez a nagy csodálkozás meghozta az eredményét is, hiszen akkora pofont kaptam a férfitől, hogy majd letört a fejem a nyakamról, de így csak röppályára álltam és a csatorna falának csapódtam, majd kissé kábultan lecsorogtam róla.
Megráztam a fejem, hogy igyekezzek kitisztítani a látásomat, de a felém szálló hangok gyanakvással töltöttek el, hiszen mintha valaki átvette volna a szerepem és tovább harcolt volna. Mikor végre már fókuszálni is tudtam, megdöbbenve vettem tudomásul, hogy Kardfog Nick-et nézte ki magának, hogy levezesse a feszültségét és nála már nem kötötte a szava, hogy csak gyakorlás legyen.
Én meg nem azért hoztam magammal egy leendő Testvériségest, hogy pár perc múlva darabokban heverjen a koszos csatornában, így gyorsan összekaptam magam, hogy ismét magamra vonjam Victor figyelmét.
- Hé! Kardfog san, még nem adtam fel! – szólaltam meg halkan, hiszen tudtam, hogy kiváló a hallása, és mivel ős sem teljesen sportszerűen támadt Nick-re, már én sem gondoltam, hogy vissza kéne fognom magam.
Mielőtt még Nick-re vethette volna magát, aki féltérden állva bűvészkedett a tőröm darabjaival, addig egy jó térdig érő tűzfalat aktiváltam kettőjük között, majd még egymás után négy tűzlabdát vágtam hozzá, hogy hátrálásra késztessem.

avatar
Parázsléptű
~master mason~
~master mason~

Hozzászólások száma : 178
Hírnév : 6

Vissza az elejére Go down

Re: Csatornarendszer

Témanyitás by Victor Creed on Kedd Ápr. 10, 2012 3:21 pm

Pyro és Semedi rögtön felpattannak és tisztes távolságot tartva nézik az eseményeket. A sötét bőrű fiú a katana hűlt helye melletti fekete sporttáskába nyúl és előhúzza a direkt erre az alkalomra tartogatott chipses zacskót. Kibontja, majd Pyro-val felváltva markolnak bele, miközben visszatelepszenek a földre. Bár Kardfogban biztos felmenne a pumpa, mikor látja ezt az előre kitervelt, pofátlan dolgot, most van jobb dolga is, mint a kölykökkel foglalkozni.

- Ez az Nick, ne hagyd magad!... Huhú, szép volt Parázs… Ne, ezt kihagyni! – kiáltanak fel néhányszor, ezzel felpezsdítve a történéseket és egy kis életet hozva a csatorna kihaltságába. Bár, már eddig sem nevezhettük a lány és a férfi csatáját gyengédnek, de az férfiból előtörő szüntelen morgás, amit berezegteti az egész helyet és a lángok hangja, ahogy fogást keresnek a férfi bőrén és a ruháján feléleszti a harc szellemét. Nem beszélve az életéért menekülő új fiú próbálkozásairól, akinek egyik kölyök sem ígér sokat.


Elhúzom a számat, mikor az újonc kitér az ütés elől. Lassan engedem le a kezemet, felegyenesedek és elcsigázott mozdulattal fordítom a guruló kölyök felé fejemet. Arcomon az unalom játszik, majd nézve a felém érkező szilánkot, könnyedén elhajolok előle. Az utálkozó undor centiről centire kúszik fel az arcomra… A hirtelen támadásomhoz képest, most a mozdulataim felettébb nyugodtak. Kimértek, megfontoltak, mint egy ragadozóé, aki nekikészül az ugrásnak – de csak játszik az áldozattal. Lényemből sugárzik a magabiztosság, miközben a férfi felé lépdelek. Heh, imádok játszani a zsákmánnyal…

- Foglalj helyet! – kérlelem „kedvesen” és elvigyorodom. – Ülj le és ígérem, gyorsabban túl leszünk rajta. Egy magad fajta kis féreg, úgyis azt tenné. – Igyekszem lelkileg is tönkre tenni, hogy nagyobb legyen rajta a nyomás. Látom, ahogy ismét megvillan valami és mielőtt elhajolhatnék keményen fúródik bele az arcomba. A sebességtől a fejem oldalra fordul, a mosolyom lelohad, és miközben visszafordulok felé, feltör belőlem a mély morgás. Szememben megcsillan a vadászat ígérete, miközben a penge darabját lendületesen rántom ki magamból. Ekkor hallom meg a lány hangját.

- Te most ebből maradj ki! – utasítom mérgesen és figyelmen kívül hagyva a közöttünk megjelenő falat, négykézlábra ereszkedem és kezeimet a földre rakva, pár ugrással a fiú előtt vagyok. A tűz csak arra jó, hogy megzavarjon engem is és a másik oldalán lévő férfit, így ha szerencsém van végigszántok a felkarján és erősen rámarkolva, egészen a csontig mélyesztem karmaimat, hogy aztán felrántsam a földről és egy erős szorítással és hátracsavarással eltörjem a karját, majd a másik kezemmel kitörjem a nyakát. Az égett hús szaga és a fájdalom ami közben átjárja a testemet, még inkább felhergel. Nem hiszem el, hogy ez a kislány nem tudja mikor nem szabad beleszólni a dologba… Én most… öhm… Próbára teszem a leendő tagot. Maradjon nyugton és figyeljen...
avatar
Victor Creed
~perfect master~
~perfect master~

Hozzászólások száma : 305
Hírnév : 38

Vissza az elejére Go down

Re: Csatornarendszer

Témanyitás by Oázis on Kedd Ápr. 10, 2012 5:31 pm

Nem sok lehetőségem van arra, hogy túléljem ezt a mai estét. Ha nem mutatom meg a képességeim eléggé akkor meghalok, ha pedig mindent bele adok úgy feldühítem, hogy le ereszkedik a lila köd és azért leszek szét tépve. Végül is nem is a halál gondolata borzaszt. A halálra már öt éve felkészültem, és vártam a fogságom minden napján. Nem, amit igazán sajnálok az az, hogyha meghalok magára fogom hagyni a kedvesemet Kirát. Csak ő érte aggódtam. Persze ebben a helyzetben nem volt időm ezen mélázni. Újra és újra bizonyítanom kell.

Jól példázza ezt az, hogy a következő pillanatban tűz fal emelkedett fel előttem. A lángok egy fél pillanatra elvakítanak, és a lobogó lángoktól szem elől vesztem az ellenfelemet aki ki használja a dolgot és a lángokon át veti rám magát. A végeredményt tekintve pedig az, hogy a pulóverem végképpen a szemétkupac tetején fogja végezni. Hiszen most már a kar részét és frankón felszabdalja kardfog, mégpedig az én bőrömmel együtt. Majd a karmai még mélyebbre hatolnak a bőröm alá, szinte érzem, hogy a csontom karistolják, miközben keményen megragad. Felránt egyenesen magaféle. Nem tudok sok mindent tenni, de a fájdalom ködén át is újra a Kung-fu tudásom ment meg. Miközben felé száguldom ösztönösen emelem fel a lábam, és az általa adott lendülettel rúgom képen.

- ÉN NEM VAGYOK FÉREG! - Kiáltom dühösen, mind a megaláztatástól, mind a fájdalomtól, mind a reménytelenségtől. - ÉN HOMO SUPERIOR VAGYOK! - kiáltok fel még mindig a karjában lógva sejthetőleg már csak másodperceim vannak. És az elmémmel kinyúlva megragadom Parázsléptű földön heverő kardját, majd mozgásba lendítem a japán szablyát. A kard eszeveszett pörgéssel közeledik felénk, akár csak egy helikopter rotorja. Lehet ma megdöglök, de az utolsó leheletemmel le kaszabolom a szörny fejét.
avatar
Oázis
~master mason~
~master mason~

Hozzászólások száma : 177
Hírnév : 4

Vissza az elejére Go down

Re: Csatornarendszer

Témanyitás by Parázsléptű on Kedd Ápr. 10, 2012 5:51 pm

Sajnos nem vagyok még annyira erős, hogy ennél magasabb lángfalat húzzak, így ezt könnyedén szeli át Kardfog hatalmas teste, és a tüzes lövedékeimmel és Nick szúrós ajándékaival nem is nagyon törődve, mintha csak szúnyogcsípések lennének, rohanja le Nick-et és hallom, ahogy körmei beleszántanak az eleven húsba, mielőtt elemi erővel rántja magához a fiút.
Igyekszem kizárni a tudatomból Pyro és Semedi kiáltozásait, akik láthatóan és hallhatóan jól szórakoznak, mintha valami előadást néznének, de ebben a visszhangzó csatornában ez elég nehéz és igen zavaró.
Nagy lendülettel indulok, hogy segítsek a szorul helyzetbe kerülő srácon, de ekkor alig tudok félreugrani a felemelkedő és pörögve a két összekapaszkodó ember felé száguldó kardom elől.
Ha nem sikerül olyan mértékben megsebesíteni Victor-t, hogy elengedje a Nick-et, akkor pár rugalmas szaltó után a dühösen morgó férfi nyakában igyekszem kikötni hátulról, hogy aztán a lábamat a derekára kulcsolva, hogy ne tudjon azonnal ledobni magáról, a szemébe mélyesszem az ujjaimat, elvéve a látását, így biztosítva némi előnyt magunknak.
- Bocsánatot kell kérnem tőled Kardfog san, de nem maradhatok ki belőle, hiszen amíg nem beszélt a mesterrel, az én felelősségem, hogy életben maradjon, és még a saját harcunkat sem fejeztük be. – ugrom le aztán róla, ha sikerült a művelet, hogy elég messze legyek, ha hadonászni kezdene.


avatar
Parázsléptű
~master mason~
~master mason~

Hozzászólások száma : 178
Hírnév : 6

Vissza az elejére Go down

Re: Csatornarendszer

Témanyitás by Victor Creed on Kedd Ápr. 10, 2012 7:42 pm

Miután megrúg, végre a nekem kellő szavak is elhagyják a száját. A vér illatán kívül a levegőben, még érzem a büszkeséget, a felháborodottságot, ami a fiúban lakozik. Heh... nem sok, de azért valami. Még a halál torkában is eszébe jut, hogy ő nem egy ember, hanem valami több. Homo superior… Bár kissé kelletlenül, de enyhítek a szorításon. Még így sem adtam bele mindent, mi lesz akkor ha tényleg vérre megy a játék? Gúnyos félmosolyra húzom a számat és sötéten felkuncogok, miközben elengedem a kölyköt. A levegőben pörgő kard láttán a szemem összeszűkül és egy vészjósló pillantást küldök az újonc felé. Ajánlom, hogy ne a fejemet akarja levágni azzal, mert akkor… nos… akkor nagyon, de nagyon morcos lennék.

- Nem kell beszarni kölyök. Csak vicceltem – vakkantok felé, jót szórakozva a szemében csillogó értetlenségen, majd a pólóm maradványait leszedegetem magamról, miközben bosszúsan nézek a lányra. – Nem megmondtam, hogy ne avatkozz bele? – morgom az orrom alatt, majd a két kölyök felé intek. – Vigyétek Magnus-hoz. Érdemes a kölyökre odafigyelni… Harcban pocsék, idiótán igyekszik, de a hozzáállása nem rossz… - Vállam felett az újoncra lesek és elhúzom a számat. – Elfogadható… Ha Magnus bevesz, eszedbe se jusson rábólintani arra, hogy velem gyakorolsz, mert akkor meglátogatlak az egyik este és szépen lassan belezlek ki. Nem szeretek próbababát játszani. – Ezek után nem figyelek rá, az én szerepemnek vége. Esetleg, ha kérdése van… oldja meg! Honó felé fordulva, várom, hogy mit akar a lány. Ha gyakorolni akar, akkor hát gyakoroljunk... Bár már tényleg kezdem unni ezt a biztonságos kis táncot. Leguggolok és a vértől csöpögő kezemet megmosom a csatorna vizében, miközben karmaimat visszahúzom.
avatar
Victor Creed
~perfect master~
~perfect master~

Hozzászólások száma : 305
Hírnév : 38

Vissza az elejére Go down

Re: Csatornarendszer

Témanyitás by Oázis on Szer. Ápr. 11, 2012 7:22 pm

Végül lazul a szorítás majd a földön kötök ki hanyatt fekve. Mi a szösz? Nyögök fel, a meglepetésem viszont akkor kezd teljessé válni mikor benyögi, hogy semmi pánik négerek vagyunk. Vagyis pontosabban azt, hogy csak viccelt. A kardot megállítom a levegőben. De magamban még mindig a szavain háborgok. Csak viccelt? A francért nem tud ő is egy fingós viccet mesélni? Mi az hogy csak viccelt? Hogy zabálták volna fel a cápák gyerekkorában. Én nem tartom viccesnek, hogy szétkaszabol. Mert míg az ő sebeinek már nyoma sincs az enyémek még egy hét múlva is iszonyat fájni fognak, és örökre nyomuk marad.
- Azért egy egyen tetoválásnak jobban örültem volna, mint egy csinos karmolásnak. - Sziszegem még mindig a földön fekve, és a kardot Honóhoz reptetem, egyenesen a vékony kis kezeibe. - De így is okés. Legalább még élek. És nyugi, majd ha bankot rabolok akkor fogok szólni, hogy nem-e segítenél.. - Mondom, és ezt az utolsó részt komolyan is gondolom. Lassan talpra kecmergek és jó magam is lehámozom a felső ruházatom maradékát. A karomon lévő sebre szorítom a rongyokat, hogy mérsékeljem a vérzést. Így láthatóvá válik a nyakamon lévő Stryker -féle adagoló nyoma is, és a sok sok év kínzásának lenyomata. Nem Kardfog karmai okozták az első sebhelyeimet. Bár jelen pillanatban azok a leglátványosabbak. Egy pillanatra eszembe jut, hogy remélem harc előtt nem a kanálisban tisztálkodott mint most, mert akkor bizony frankó kis sebláz és fertőzés elé nézek. Bár mit is gondolok? Tuti nem manikűrösnél járt a harc előtt. Szóval holnap ilyenkor már valószínűleg a láztól lucskosan fogok valahol fetrengeni. Háromszoros hurrá kardfognak. Hipp hipp Hurrá! Hipphipp Hurrá! Hipphipp Hurrrá!
avatar
Oázis
~master mason~
~master mason~

Hozzászólások száma : 177
Hírnév : 4

Vissza az elejére Go down

Re: Csatornarendszer

Témanyitás by Parázsléptű on Szer. Ápr. 11, 2012 7:54 pm

Végül tényleg nincs szükség, hogy megpróbáljam visszafogni a teljesen belelkesedett Kardfogat, mert magától is visszafogta magát, ahogy egy vezető klántagtól el is várhatja az ember.
Tudtam én, hogy nem akarja kinyírni az újoncot, csak kicsit megkóstolja, hogy eléggé elhivatott-e, hogy Magneto san elé kerüljön, és miután Nick bizonyított, máris szabadon elmehetett Pyro-val és Semedivel, hogy rendbe szedje magát és bemutatkozzon a mesternek.
Így hát magam is visszafogom a lendületemet és csendben meghajlok Kardfog felé, jelezve, hogy megértettem a fedést, máskor nem fog előfordulni, majd elkapom a felém repülő katanát.
Ha a három fiú elmegy, ha nem, akkor is a kezét tisztogató Victor felé fordulok ismét.
- Kardfog san, akkor folytathatjuk a gyakorlást? Ha még nem fáradtál ki nagyon, akkor én még maradnék egy kicsit, hiszen olyan ritka alkalom, hogy használhatom a fegyvereimet és a képességemet anélkül, hogy állandóan új áldozatot kell hozzá keresnem, habár azt nálad nem tudom megállapítani, hogy mikor halálos egy sérülés, hiszen mindenből meggyógyulsz. – rándul meg a szám széle alig láthatóan. – Ha esetleg tudnád jelezni valahogy, hogy ez már másnál halálos lett volna, akkor azért hálás lennék. – hajolok meg ismét.
Ha beleegyezik a további harcba, akkor ismét a karddal készülök a támadásra vagy a védekezésre, de most igyekszem figyelembe venni, hogy milyen elsöprőek a rohamai.

avatar
Parázsléptű
~master mason~
~master mason~

Hozzászólások száma : 178
Hírnév : 6

Vissza az elejére Go down

Re: Csatornarendszer

Témanyitás by Victor Creed on Csüt. Ápr. 12, 2012 5:33 pm

A kis közjáték végeztével, Pyro és társa hangulata hihetetlen gyorsasággal romlik. Arcuk komorrá válik, vállukat lazán tartják, miközben könyökükkel a térdükön támaszkodva egymásnak kínálgatják a gyorsan fogyó harapnivalót. Ám legyenek a mozdulatok hanyagok, nemtörődömök, mintha az előbbi meg sem történt volna - mindkettőt elgondolkoztatta az a pár másodperc, ami elválasztotta az életet a haláltól. Pyro, akármennyire húzza a száját, Semedi akárhányszor néz el, mintha nem érdekelné a látottak, mélyen ők sem tudják letagadni azt, hogy figyeltek. És a figyelem sok kérdést és tényt a felszínre hívott. Egy biztos – Semedi ezek után szinte ridegen állapította meg magában azt, hogy mindig kifizetődőbb a férfi kevésbé veszélyesebb oldalán állni.

- Gratulálok Nick – mosolyog Pyro és a kezét nyújtja, hogy felhúzhassa maguk mellé a vérző mutánst. – Elmertél jönni a Testvériséghez, hogy majdnem agyonveresd magad és még az sem biztos, hogy megérte – teszi hozzá komolyan, hogy egy kicsit még húzza az idegeit a srácnak. Bár még elgondolkozik azon, hogy vajon megemlítse-e neki, mennyire bírta volna, ha nem csak a levegőben lóbálja azt a kardot és tényleg megszabadítja ezt az állatot a fejétől, de végül legyint egyet és hagyja az egészet. Lábát lógatva tér vissza az evéshez és figyelmen kívül hagyja azt a nyilvánvaló utasítást, amit Kardfog neki és Semedinek szánt. Általában nem tanácsos ezt tenni, mert legtöbbször végtagvesztéssel jár egy parancs megtagadása, de a férfit most a kacagás köti le, így nem olyan aggasztó a helyzet. Különben is, Magneto arra utasította őket, hogy nézzék meg a küzdelmet, ismerjék ki a társaik gyengeségeit és erősségeit, hogy ha majd élesben kell helyt állniuk a harcmezőn, oszlopos tagjai lehessenek a Testvériségnek. Így hát, ha Nick nem tapsikol a boldogságtól és érezteti velük, hogy most azonnal a mester szeme elé akar kerülni, maradnak a helyükön és figyelik az elkövetkezendő dolgokat.

Semedi hosszú ideig nem szólal meg, ám mikor meghallja a harcoló felektől érkező szusszanásokat és a kard hangját, ahogy sebesen szeli át a levegőt, minden egyes lendítésnél, mégis rászánja magát. Lenyeli a szájában lévő falatot és elmélázva nézi a férfit, aki lehet, hogy nemsokára a testvérük lesz.

- Mondd, hogy találkoztál vele? – int Honó felé, aki kecses mozgásával úgy vonzza a tekintetet, mint eltévedt vándort a mocsári lidércfény. A bőrén lévő régebbi sebek sem kerülik el a woodoo varázsló figyelmét, lassan méri végig, szinte az összes heget jó alaposan megnézve - mégsem kérdez rá a keletkezésükre, úgy gondolja, elég lesz egyszerre egy dolog.


Jóízűen kacagok fel, bár nem tart sok ideig, míg kiszórakozom magamat, hangom mégis hosszan visszhangzik a csatornában. Ha még nem fáradtál ki nagyon… Heh… Ilyen nincs. Vállam felett sunyi pillantással lesek a lányra, majd felegyenesedem és vizes kezeimet energikus mozdulatokkal a farmeromba törlöm. Honónak köszönhetően a felsőmből semmi sem maradt, így félmeztelenül fordulok a lány felé, ragadozóvigyorral az arcomon.

- Hát lehet ilyen hízelgésnek ellen állni? – kérdezem gúnyosan. Pár pillanatig némán állok, miközben mélyeket lélegzem, hogy teljesen lenyugodjak… A hirtelen jövő ötletre oldalra döntöm fejemet és elgondolkozva felhümmögök. – Rendben van kislány, de most új szabályokkal játszunk. – Legalább is megpróbálok. Régen, túlságosan régen volt az már, hogy egyik pillanatról a másikra megfosszam magamat fegyvereimtől… Régen… Pont ezért itt az ideje felidézni a mozdulatokat és játszani a halandót… Hmm… Csak egy kicsit. – Nincsenek se karmok, se fogak... Ígérem - mondom nyájasan. - Összesen háromszor kell egymás után halálos sebet ejtened rajtam és a gyakorlásnak vége. Választhatsz… Támadjak, védekezzek, vegyesen mozduljak… – magyarázom mély hangon, majd kinyújtott karjaimat a vállam magasságába emelem és ott tartva várom a támadását... és mikor látom, hogy mozdul a szám széle megremeg a visszafojtott mosolytól.
avatar
Victor Creed
~perfect master~
~perfect master~

Hozzászólások száma : 305
Hírnév : 38

Vissza az elejére Go down

Re: Csatornarendszer

Témanyitás by Oázis on Pént. Ápr. 13, 2012 4:22 pm

Hálásan fogadom el a felém nyújtott kezet, és kissé el is mosolyodom a gratulációkat követően, de nem viszem túlzásba a dolgot. Jelenpillanatban hála négy párhuzamos karmolás ejtette sebnek a mellkasomon, még a légzés sem mondható kellemes időtöltésnek. Pedig mint azt mindenki jól tudja a légzés szükséges az életben maradáshoz.
- Köszi! Egy elég hosszú pillanatig azt hitem filézve leszek, és párolva felszolgálva a patkányoknak. - Mondom Pyro gratulációjára. Majd éppen ki gubancolom az össze kuszálódott idegeimet, és lelkesen itatom fel rongyaimmal a saját vérem amikor meg szólít a másik pacák is.
- Nevetni fogsz. Egy Buddhista szentélyben. Jah.. valaki jön nekem öt dolcsival. Kardfog nyert. - Mondom, és a falnak támaszkodva lehunyt szemmel küzdök tovább pár csengő másodpercig a fájdalom ellen. Talán jó lenne a vezetőhöz menni, de eléggé kivagyok ahhoz, hogy ne mozduljak egy lépést sem amíg ők nem mozdulnak. Elvégre ki vagyok én ahhoz, hogy őket sürgessem. Mindeközben máris mélyen a szívembe zárom Honó-t aki a segítségemre sietett mikor nyakig voltam a bajban. Remélem nem kerül át ő is kaparófa státuszba egy kis köröm élesítés gyanánt. Bár a jelek szerint őt valamiért nem akarja annyira bántani Kardfog.
- Szóval rögtön azelőtt találkoztam vele, hogy rá jöttem a Stryker -féle banda azt hazudta a családomnak, hogy hulla vagyok.
avatar
Oázis
~master mason~
~master mason~

Hozzászólások száma : 177
Hírnév : 4

Vissza az elejére Go down

Re: Csatornarendszer

Témanyitás by Parázsléptű on Pént. Ápr. 13, 2012 4:38 pm

Mivel Pyro, Semedi és Nick is úgy dönt, hogy inkább tovább élvezik az előadást, már nem is foglalkozom velük tovább, hiszen láthatóan remekül elvannak egymással, és nekem most már a gyanúsan kuncogó Kardfoggal kell foglalkoznom, aki mérlegelve a kérdésemet, egészen nagylelkű ajánlatot tesz, miután kellően megtisztogatta a kezeit, legalábbis az ő mércéjével mérve.
- Nagyon köszönöm Kardfog san, hogy segítesz ezzel is fejleszteni magam. – húzódik enyhe mosolyra a szám. – Minden megfogok tenni, hogy sikerüljön azokat a halálos sérüléseket mielőbb megejteni. Örülök, hogy Magneto mesternek sikerült téged rábeszélni, hogy velem gyakorolj, ez nagy megtiszteltetés nekem. – hajolok meg szertartásosan, ahogy harc előtt illik.
- Támadj és védekezz egyaránt, hogy teljesen élethű legyen a küzdelem. – teszem még hozzá, majd felveszem a kezdő pozíciót, amely minden irányból lehetővé teszi, mind a hirtelen támadást, mint a védekezést.
Közben a követendő taktikán töröm a fejem, hiszen, ha nem használja a karmait és a fogait, ahogy ígérte, és mivel nincs nála fegyver, így akkor csak a gyorsaságára és az erejére támaszkodhat. Nekem ennek megfelelően nem szabad közelharcba bocsátkozni vele, csak messziről piszkálni, szurkálni, fárasztani, hogy elveszítse a hidegvérét, amit Kardfog san-nál nem nehéz elérni. Éppen ezért sok mozgásra, ugrálásra lesz szükségem. Most is, mivel nem mozdul, körözni kezdek körülötte, és néha-néha villámgyorsan lépek közel egy-egy vágás, suhintás erejéig, de azonnal ugrok is vissza, miközben vigyázok, hogy ki tudjak térni a rohamai elől.

avatar
Parázsléptű
~master mason~
~master mason~

Hozzászólások száma : 178
Hírnév : 6

Vissza az elejére Go down

Re: Csatornarendszer

Témanyitás by Victor Creed on Szomb. Ápr. 14, 2012 12:49 am

Pyro elmosolyodik, mikor meghallja Nick válaszát, ám ez rögtön lelohad az arcáról, ahogy rájön – a srác bizony nem felejt. Kissé bosszúsan, de megadja a pénzt, majd mélyen elmerül a csinos testvérük tanulmányozásában, ahogy körbejárja és keresi a megfelelő pontot a félmeztelen férfin. Izgalmasnak ígérkezik a dolog, de Semedi még csak feléjük sem fordul, egyre inkább a srácot szemléli és próbál valami mélyen ülő érzelmet kiolvasni a tekintetéből. Ujjai között az övén lógó kellékeket, apró kiegészítőket, csatokat, zacskókat morzsolja, miközben elgondolkozva felhümmög. Leakasztja a wanga babát és végigsimítva a fején, tovább merengene, mikor meghallja a harctérről jövő mély, állati morgást. Akaratlanul összerezzen. Félve pillant az őrültnek titulált mutáns felé, hisz a válasz egyértelműen Nick megszólalására jön, mégsem érti a dolog miértjét.

- Értem – válaszolja a fiúnak és összenéz Pyroval, aki eddig teljesen kizárta a kis beszélgetésüket. Egy kis ideig gyanakodva figyeli a küzdő feleket, legfőképp Kardfogat, ám a hirtelen felmorranás olyan gyorsan jött és ment, hogy szinte átlagos reakciónak lehetne mondani. Ez a vadállat ilyen, nem kellene meglepődni rajta… Mégsem kérdez azonnal, türelmesen kivár, hogy ha már nem teljesítették Victor „kérését”, legalább ezzel ne haragítsa magára a férfit.


- Parázs, mi megtiszteltetés van ebben? – dörmögöm az orrom alatt, de nem is várok választ a kérdésemre. Hangosan gondolkozom. Legyek akármennyire gúnyos, azért mégsem vagyok olyan ellenséges, mint ami elvárható lenne tőlem. Hmm, kezdek elpuhulni?... Egy biztos – nem tudom hova tenni ezt a hatalmas alázatot, amit felém mutat. Én élvezem az ölést, a kihívást, azt, ha emberek vérét onthatom ki és megjelenik a szemekben a félelem! Egy sorozatgyilkos vagyok! Ki tiszteli az ilyeneket?! Heh, maximum a rettegés miatt nem mernek szembeszállni – de tiszteletből? Először arra gondoltam, hogy a kislány nem egészen normális, de miután Magnus-tól is hallottam ezt-azt, kezdtem megszokni a furcsa mozdulatait és beszédét. Érdekes volt ismét kissé visszanyúlni a múlthoz... De a tisztelet?... Ugyan… Ennyire régről csak nem jöhetett... Meghajlását csak egy mosollyal reagálom le és éles tekintettel figyelem a mozdulatait.

- Nem azt mondtad, hogy mielőbb meg akarsz ölni? – kérdezem fáradtan, miután már legalább fél kört leírt körülöttem. Tudtommal nem tűzcsap vagyok, hogy egy kutya kerülgessen… Ám válasz helyett egy szúrás jön. Izmaim megfeszülnek és hátrébb lépve kerülöm ki a támadást. – Ideje volt – morgom bosszúsan és a hallásomra és látásomra hagyatkozva készülök a következő védekezésre. Kényelmetlen, hogy ennyire meg van kötve a kezem, de legalább én is gyakorolok. Nagyon rég volt az a katonaság. És az előtte megtanult harci mozdulatok még inkább kopnak… Hmm... Azt hiszem ideje feleleveníteni őket. Elnézem az óvatoskodó lányt, ahogy igyekszik tartani köztünk a távolságot, miközben minden támadása elől ellépek, elhajolok… de nem támadok. Nem, ahhoz túlságosan is tart tőlem. Egyszerűen kivárok, mint lesben lapuló ragadozó… Várom, hogy hibázzon a zsákmány és egy könnyed mozdulattal vessem rá magam.

Döf egyet és végre megindulok felé, hogy az erőteljes szúrása közelebb hozza hozzám. Elegem van a kóstolgatásból. Gerincem ívbe feszül, hasamat előretolom - a kard a két karom és a hátam közötti résbe kúszik, majd a lendülettől egyre inkább tovább megy. A markolatot fogó „kacsója” elhagyja az oldalamat, majd tovább megy a hátam közepe felé, végül pedig eljön a megfelelő alkalom… Távolabbi kezemet a lányén keresztül ráfonom a kard nyelére és erősen rászorítva fordítom a mellkasom előtt Parázs torkához. Érzem, ahogy a derekamnak nyomódik a karja, hiszen erősen tartom és hozzám képest eléggé apró – csoda, ha körbeér. Másik kezemmel a tarkója felé kapok és miközben a kardnál rántok rajta egyet, hogy közelebb hozzam, ujjaim satuként fogják körbe a vékony nyakát. Persze a mozdulat gyors és folyamatos, két másodperc alatt történő teljes lefegyverezés.

- Meghaltál édesem – duruzsolom neki, a kard hegyét a nyakához érintve. Egy ideig elgondolkozom, hogy talán jobban hozzá kéne nyomni, egy kis vér kiserkentése miatt, de végül leteszek a dologról. Nem bántom – egyenlőre. Hmm, pedig azt hittem nehezebb lesz. Lám, lám csak nem felejtek olyan gyorsan.

Hirtelen jön, túlságosan is hirtelen, hogy le tudjam reagálni a dolgot. Dühödten tör fel belőlem egy vadállatias morgás és még mindig sakkban tartva a lányt, fordulok a kölykök felé. Orrom megremeg és tekintetem elsötétedik, ahogy az a rohadék szóba kerül. Talán nincs annyi okom, mint a drága kisöcsémnek, de mégis ki akarom nyírni… Stryker. Az egyetlen ember, akit gyűlölök – és még életben van. Épp elég ok nekem az, hogy hitegetett és kihasznált, ráadásul még nem tanulta meg, hogy velem nem ajánlatos játszani. Abból csak én kerülhetek ki győztesen. Egyességünk volt, nem tartotta be… Itt lenne az ideje, hogy elszórakozzak vele.

- Mi van Stryker-rel? – kérdezem kihívóan és nagyon ajánlom, hogy válaszoljon a kérdésemre… Szépen, részletesen, különben Honó nyaka és csuklója bánja, miközben az újoncra figyelek.
avatar
Victor Creed
~perfect master~
~perfect master~

Hozzászólások száma : 305
Hírnév : 38

Vissza az elejére Go down

Re: Csatornarendszer

Témanyitás by Ajánlott tartalom


Ajánlott tartalom


Vissza az elejére Go down

1 / 2 oldal 1, 2  Next

Vissza az elejére


 
Permissions in this forum:
Nem válaszolhatsz egy témára ebben a fórumban.