Emeleti szobák

1 / 2 oldal 1, 2  Next

Go down

Emeleti szobák

Témanyitás by Cerebro on Csüt. Szept. 29, 2011 7:51 pm

Régvolt hálószobák romjai, ahol a hajléktalan mutánsok meghúzhatják magukat éjszakára, illetve Magneto saját szobája is itt található.


_________________
avatar
Cerebro
Admin

Hozzászólások száma : 539
Hírnév : 7
Tartózkodási hely : Xavier Birtok

http://postoutsiders.hungarianforum.com

Vissza az elejére Go down

Re: Emeleti szobák

Témanyitás by Kardfog on Csüt. Nov. 17, 2011 9:46 pm

Hogy kinek? Danielnek.


Megreccsent az ajtó. Oké, nevezzük nevén a gyereket: beszakadt. Én meg ordítva lépek be rajta, mert elegem van abból, hogy ebben a házban minden törékeny, állandóan a karmaim között maradnak a kilincsek, a zuhanyrózsa felrobban a kezemben és az ajtók, jesszus, ezek fűrészporból vannak?! Azt a kis részét, ami a jobb kezemben maradt feszültség levezetéseképpen a folyosó végébe hajítom. Dühöngök. Nem toporzékolok, dühöngök. Fontos különbség!

Kávé! – bődülök fel, abban a pillanatban, amikor a fehér melegítőedényben lévő fekete már épp a szőnyeg felé orientálódik a nagy csapkodásban. – Magneto üzeni, hogy… Ezt nem hiszem el. – És nem állok messze tőle, hogy újabb dühroham kaparintson a markába: némán nézem, ahogy épphogy az edény alján maradt egy kis koffein, minden más a rohadó parkettát áztatja át és serkenti további lassú égésre.
Pedig… – kezdek erőtlen magyarázkodásba, és melegítős edényre mutatok, hogy nem véletlen a méret. – Csak maradnia kellett volna, amíg felérek – magyarázom, és észre sem vettem, hogy a karmaim dühömben kikandikálnak a körömágyuk alól és éppen módszeresen nyiszatolom a fület, ha így haladok minden darabokban lesz.

És abban a pillanatban, hogy ezt konstatálom is, gyors pillantást vetek Danielre, és láthatja a szememben, hogy hatalmas dühvihar közeleg, itt semmi nem fogja megúszni egy darabban.
avatar
Kardfog
~entered apprentice~
~entered apprentice~

Hozzászólások száma : 12
Hírnév : 1

Vissza az elejére Go down

Re: Emeleti szobák

Témanyitás by Daniel Harmon on Csüt. Nov. 17, 2011 10:44 pm

Mit sem sejtve olvas a szobájában épp valami borzasztó tudományos és ennek megfelelően borzasztó unalmas könyvet. Már a címe is latinul van, de belül feltehetőleg nem, azért azt Daniel sem olvasná ilyen nagy érdeklődéssel. Egyébként szemlátomást be van rendezkedve a szobába, végül is itt lakik egy ideje és nem is tervezi, hogy távozik.
A férfi öltözete most is, mint mindig, kifogástalan, mint akit skatulyából húztak elő. Tiszta csendélet az egész, konkrétan még a légy se zümmög, amikor Kardfog némi összetűzésbe keveredik a néhai nyílászáróval. Persze azonnal felkapja a fejét, értetlen csodálkozással tekintve arra. Már az a tény is, hogy a termetes férfi kávét hoz, egyszerűen abszurd, na de ezzel a körítéssel... Hát nem igazán tudja, hogy megijedjen, vagy röhögjön, bár a másik gyilkos tekintetét elnézve, utóbbi nem lenne tanácsos. Azonnal pattan is fel a fotelből, szigorúan kesztyűs kezét a férfi vállára teszi nyugtatólag, barátilag, másik kezével igyekszik óvatosan elszedni tőle a kávét... már ami megmaradt belőle.*
- Nyugalom barátom, egyébként is egészségtelen jobb is így. Egy káros szenvedéllyel kevesebb. *Igyekszik higgadtan beszélni és úgy tenni, mintha egy kicsit sem tartana a másik karmaitól, vagy az erejétől, többnyire talán sikerül is. Amúgy komolynak hat, amit mond, ha ezen múlik, hogy egyben maradjon a szoba vagy akár ő maga, akkor bármit. Pedig tényleg nem veti meg a kávét.*
avatar
Daniel Harmon
~entered apprentice~
~entered apprentice~

Hozzászólások száma : 16
Hírnév : 1

Vissza az elejére Go down

Re: Emeleti szobák

Témanyitás by Kardfog on Csüt. Nov. 17, 2011 11:36 pm

Vedd le rólam a kezed, hogy… Oh, kesztyű? – méregetem bizalmatlanul az egyelőre ujjakban végződő végtagját, mert nincs bennem ahhoz elég mazochizmus, hogy élvezni is tudjam, amikor bénázik az állandó bénításaival, és épp elegem van belőle, hogy Erik engem akart gyakorlóbábúnak, mondván, hogy nálam úgyis sokkal rövidebb ideig tart a hatás. – Te komolyan kesztyűben üldögélsz még a szobádban is? – mindig kiakaszt az állandó készenléti állapota, de ezúttal igyekszem mély légzéssel lehiggadni és ennek első lépéseként mondjuk veszek is egy mély levegőt. Aztán karmok visszahúz; koffeines, szétkarmolt edény elenged… – Pedig tudom, hogy Magneto üzent valamit.

Kis várakozás után:
Nem mész fürödni – talán kérdés akart lenni, de határozottan pont lett a vége. Ő is érzi, hogy ezzel nem jutott közelebb a céljáig, ott a küszöbön tovább próbálkozik.
A kávét meg nem azért hoztam, hogy aztán ócsárold, szóval nyalogathatnád is fel a padlóról inkább! – dörren fel, de aztán rájön, hogy valójában nem is dühös annyira, meg még ezzel sem jutott előrébb.
A fürdőszoba… Magneto – próbálkozik összerakni a részleteket.
avatar
Kardfog
~entered apprentice~
~entered apprentice~

Hozzászólások száma : 12
Hírnév : 1

Vissza az elejére Go down

Re: Emeleti szobák

Témanyitás by Daniel Harmon on Szomb. Nov. 19, 2011 3:01 pm

Igazából hiába van rajta kesztyű, a figyelmeztetésre, miszerint vegye le a kezét a másikról, úgy is tesz. Neki igazán nem kell kétszer mondani. Nem áll annyira gyáva alak hírében, viszont egyáltalán nem is hülye, hogy felidegesítse a másikat. Szereti az életét és igenis ragaszkodik hozzá.
- Új... Bejáratom. Nem tetszik? - Kesztyűs kezét, mely imént még a férfi vállán volt, most megmutatja. Egyszerű, fekete bőrkesztyű, nem rossz példány, de nagyrészt semmiben sem különbözik a többi ötven kesztyűjétől. Azért most elnézi egy kicsit, neki tetszik. Mindig is különösen igényes volt a megjelenésére.

Miután sikerül megkaparintania az edényt(? tán csészét?), a biztonság kedvéért tesz egy lépést távolabb Kardfogtól. A bizalmas viszonyt azért nem szívesen tartja fent a másikkal szemben hosszútávon. Arra, hogy nem megy fürödni, értetlenül vonja fel a szemöldökét.
- Most éppenséggel tényleg nem. - Próbálkozik megerősítést nyújtani, mert mást tényleg nem tud mondani a kijelentésre. Leállni tuti nem fog vitázni. A kávét illetően, meg aprón megcsóválja a fejét.
- Ez csak természetes. - Instant válasz, arra tökéletesen megfelelő, hogy a másikra hagyja a dolgot. Azért enyhén némi irónia érzékelhető belőle, de talán érthető, hiszen pont ő száz százalék, hogy nem fogja felnyalni a kávét a padlóról. Mindenesetre nem szándékozik tovább pedzegetni a kávé témáját.
- Nem írtad fel valahova? - Mert ő ebből nem tudja összerakni az információt és barchobázni meg nem fog.
avatar
Daniel Harmon
~entered apprentice~
~entered apprentice~

Hozzászólások száma : 16
Hírnév : 1

Vissza az elejére Go down

Re: Emeleti szobák

Témanyitás by Kardfog on Vas. Nov. 20, 2011 2:05 pm

Nem mondom, hogy undorodva méregetem Danielt, hiszen mégiscsak testvér, ahogy Magneto gyülekezetének minden egyes tagja az, de igen nehezen vergődtem mindig is zöld ágra vele, egyszerűen a hátamon feláll a szőr attól, ahogy viselkedik. Nincs benne semmi vadállati, semmi természetesség, ez a végtelen… öhm… elhatárolódás a világtól, egyszerűen szörnyű!
Bejáratod – ismételtem némi felhanggal az ő szavát. – Remek, tényleg – erősítettem meg. – Mindig is értékeltem, ha valami bőr – nézek rá dührohamaim hamujában ülve, és azon gondolkozom, vajon… – Figyelj csak, volt már dolgot neked nővel? – nézek le.

Ha nem mész fürödni, akkor ma délelőtt már ne is akarj. – Kardfog baráti jótanácsot ad, csak mivel az utóbbi években ilyesmit nem nagyon kellett tennie, ezért némi problémát okoz a dolog tényleg barátias közlése.
Kardfog személyisége mindig is A pontból B pontba jutással élt, így a túl sok zavaró tényező, mint a betört ajtó, a fürdős jótanács vagy Daniel személye kicsit sok neki, főleg, amikor a három közül az egyik még állandóan válaszolgat is neki. – Mindig is okosabbnak hitted magad az átlagembereknél, igaz? – morog. –Nem írtam fel, de annyit te is megtehetsz, hogy lemész Erikhez – közli, majd indulni szándékozik. Az ajtó romjaiból még visszanéz:
Csak előtte ne felejtsd kellően feltöltözni – mondja, és indulna, lába alatt törik az egyik szétroppantott fadarab. Ráfordult már a folyosóra, de még ott is fogadja pozdorja. Igazán nem akarja így itt hagyni ezt az egészet, teketóriázik.
avatar
Kardfog
~entered apprentice~
~entered apprentice~

Hozzászólások száma : 12
Hírnév : 1

Vissza az elejére Go down

Re: Emeleti szobák

Témanyitás by Daniel Harmon on Vas. Nov. 20, 2011 2:55 pm

Vagy nem tűnik fel neki az undorodó tekintet, vagy nem érdekli, mindenesetre ez tényleg már csak részletkérdés. Az pedig, hogy a másik még némi érdeklődést is mutat a kesztyűt illetően, adja alá a lovat, hogy tovább beszéljen róla. Persze miért is érdekelné, hogy valószínűleg a legkevésbé sem érdekli a másikat valójában...
- Ja, nem olyan műbőr vacak, mint amit múltkor vettem. Ég és föld a kettő... - És ekkor jön a kérdés, viszont szeme se rebben, épp csak lassan leengedi a kezét, melyen előbb még a csodakesztyűt méltatta. És pár másodperc csend, hirtelen nem tudja, hogy most derogál-e válaszolni, mert akár sértőnek is érezhetné a feltételezést, hogy esetleg nem volt nővel. Persze esetében ez jóval bonyolultabb, de mindenre van megoldás.
- Persze, deee... ez most honnan is jött? - Néz kissé félrebillentett fejjel fel Kardfogra, némi gyanakvás érezhető a hanghordozásából.

Értetlenül néz a másikra a kijelentés hallatán, nem igazán érti a miérteket, de persze magát a tényt felfogta. Nem mehet fürdeni délelőtt.
- Nem hiszem magam okosabbnak, de annak tényleg nincs túl sok értelme, hogy hozol egy ködös üzenetet, amit végül magamnak kell megkérdeznem. - Hanghordozása kimért és tárgyilagos... annyira egyértelmű, hogy bizony tényleg okosabbnak képzeli magát az átlagembereknél. A saját hanghordozása hazudtolja meg a szavait, de ebben azért van némi szándékosság. Ha meg már ott van a kezében a kávé, akkor le is húzza azt az egy kortyot, ami benne maradt, közben felőle akár távozhat is a másik... de nem teszi és ez feltűnik Danielnek is.
- Ha már ott vagy, akkor összeszedhetnéd! - Nem gondolatolvasó, csak ha valaki a saját maga által okozott rendetlenséget nézi, akkor gyanús, hogy az összepakoláson agyal. Vagyis így logikus. Egyébként emeltebb hangon szól ki, mert közben az imént olvasott könyvben jelöli be, hogy hol tartott és viszi vissza a polcra, hogy szépen a helyére tegye. Valószínűleg valóban indulni készül.
avatar
Daniel Harmon
~entered apprentice~
~entered apprentice~

Hozzászólások száma : 16
Hírnév : 1

Vissza az elejére Go down

Re: Emeleti szobák

Témanyitás by Victor Creed on Pént. Márc. 02, 2012 12:04 am

A szobámban fekszem. Az előbbi nyögések és kiáltások után az egész hely kihalt. Csak hűlt helye marad mindennek... De legalább megtette a hatását – lenyugtatott. Érzelemmentes, testi igény – ennyit jelent... Ez az igazság... Ez van... De nem is kell több. Beleszagolok a levegőbe és az izzadtságszagon kívül még érzem a parfüm orrfacsaró bűzét. Hogy lehet ezt kibírni?! Felállok, egy indulatos rántással felveszem az egyik lehajított, vastag anyagú és sötét ing féleséget (talán a kosztól olyan sötét?), majd az ablakhoz megyek és keresztbe tett karokkal nézem a távolodó nőt. A lelkemet elégedettség és elégedetlenség uralja. Elégedett vagyok, ahogy figyelek kifelé. Mellkasa előtt erősen összezárja a kezeit, tűsarkú cipőjét a kezében szorongatja, többször is megbotlik, alig bír állni a lábán és hátra-hátra pillantgat a házra. A tekintete ijedt és kissé értetlen, amit mohón raktározok el magamban. Furcsa belegondolni, hogy az előbb még a karjaim között remegett és minden porcikájával vágyott rám… cöh, miközben rettegett… jó erősen. Ez az, ami egy kicsit megmelengeti a szívemet. De elégedetlen vagyok, amiért ilyen hamar vége az élvezetnek. Túlságosan is hamar… A hosszú órák pár percnek tűnnek. Sosem volt másképp. Jól tudom, ha később megpróbálom felidézni, nem fogok emlékezni a nőre. Se a vele töltött órákra. Csak egy eszköz a sok közül…

Komor arccal fordulok el, miután kinyitom az ablakot. Az esőcseppek beesnek és a hideg, amit magával hoz, végre kifújja innen a bűzt. Mármint a parfümöt. Az állott szag és a rothadó anyagok nem zavarnak – emlékeztetnek a vadonra. Legalább egy kicsi az otthonféleségből. Leülök az ágyra és erősen gondolkozom. Hmm… Civilizációban élni. Mióta is? Legalább öt éve, hogy ismét belekerültem. És mi értelme volt, kérdem én. A válaszom; semmi... Az egész egy rossz vicc.

Megfigyeltem az állatokat.

Azt kell mondjam - sokkal „emberségesebbek”, mint az emberek. Az állatok, olyanok mint az emberek. Az emberek a szememben férgek. A mutánsok, az emberek szemében állatok… legalábbis – valamelyikük.

Egy közös van állatban, féregben, mutánsban és emberben – a halál. Akármennyire kapaszkodnak a tetves kis életükbe egy idő után mind el hullanak. De nekem… Hah… Nekem a halál csak a kezdet. Ó, az csak egy apró szünet! Semmi a feledéshez képest, az már sokkal nagyobb dolog. A feledés a legjobb a világon. Nem kell ahhoz egy évszázad forduló sem és ismét újjászületek. Halál - születés, halál - születés. Új életek, emberek, mutánsok, állatok vesznek körül. És ugyanaz a régi harc folytatódik... Ostoba barmok... férgek... egyszerűen képtelenek felfogni és elfogadni a vereséget. Minden ember vérében éreztem a reményt, az utolsó pillanatig. Mintha bármikor legyőzhetnének minket, pedig... ugyan... Remény? Az nem old meg semmit. Csak úgy, mint a hit. Jönnek itt az istenekkel, azzal, hogy az emberek elé állított kihívások a mutánsok. El kell pusztítani a dögöket, hogy megtisztuljanak az emberi lelkek… Igen-igen, valahogy így mondta az a pap is – szegény csórikám, ilyenkor, sajnálom, hogy olyan artikulálatlanul üvöltött a fájdalomtól. De az egész egy nagy mese azoknak, akik túl ártatlanok és összeroppannának az igazi dolgoktól. Istenségek csak a primitív kultúrák válaszai arra, amit nem értenek. Ebből is látszik, hogy felsőbbrendűek vagyunk. Mutánsok, akik nem kergetnek isteni hatalmakat... Cöh... Én legalábbis biztosan nem… Kíváncsian várom a kopogást, de az csak nem jön.

- Basszus kölyök, nyögd már ki! – förmedek rá dühösen, mire elképzelem, ahogy Pyro reflexszerűen becsukja a szemét és elhátrál az ajtómtól. Hát igen, van néhány kellemetlen emléke.

- Magneto hívat! Sürgős ügy, szóval hamar kapd össze magad – mondja félhangosan és már ott sincs. Remek, sóhajtok fel és felhúzom a sliccem – már úgyis kezdtem unatkozni.

Végigtrappolok a recsegő padlójú folyosón és mielőtt még befordulnék a szoba felé, felerősödik Parázsléptű illata. Már csak ő hiányzott. A kis hibernált japán lánnyal komolyabb bajom nem volt. Talán, ha csak az nem, hogy alacsony és megfájdul a nyakam, ha hosszabb ideig beszélni akarok vele – amire eddig nem volt példa. Jó gyilkos, nem beszél feleslegesen, nem akar belelátni az életembe… megfelelő lakótárs. Hamar beérem az egyre lassabban haladó lányt – mintha elbizonytalanodott volna a nyitott ajtó láttán – és mikor felém fordul, csak intek a fejemmel. Együtt érünk oda, a levegőben nem érzek semmilyen illatot, amit furcsállok. Magnus szobája egyfajta „szent” terület, ahol még a szaglászni is tilos… lenne. Na jó, azért azt rögtön megérzem, hogy a Vezér nincs itt.

Akkor ez mi? A csapda kizárva, senki sem olyan ostoba, hogy a főhadiszállásunkon támadjon ránk. Valljuk be, nem is tudna úgy betörni, hogy az egyikünk észre nem venné, tehát ez az ötlet kizárva. Parázs mandulavágású szemeibe nézek, hátha ő tud erről valamit, miközben ingujjamat könyékig feltűröm, mintha műtéthez készülnék. A lány egysíkú tekintete lelomboz - tehát ő sem hallott semmiről.

- Hölgyek előre – dörmögöm gúnyosan a „nagy” jókedvemben és beljebb lököm az ajtót. Megvárom amíg bemegy, aztán én is követem...
avatar
Victor Creed
~perfect master~
~perfect master~

Hozzászólások száma : 305
Hírnév : 38

Vissza az elejére Go down

Re: Emeleti szobák

Témanyitás by Parázsléptű on Pént. Márc. 02, 2012 7:02 pm

Éppen a meditációmat végeztem a szobámban, mikor halk neszezésre, majd kopogásra lettem figyelmes. Először nem foglalkoztam vele, hiszen már majdnem befejeztem a lelki gyakorlatot, de a kopogás egyre türelmetlenebb lett, így nagyot szusszantam és dühösen álltam fel a sarkaimról, hogy ajtót nyissak.
- Mi az, ami nem várhat pár percet Pyro? – kérdeztem a fiút, aki majd beesett a szobámba, ahogy hirtelen kinyílt az ajtó.
- - Magneto üzeni, hogy azonnal látni akar! Igyekezz! – veti oda és már indulna tovább, mikor elkapom a karját, hogy magam felé penderítsem.
- Figyelj ide Pyro san! Az egy dolog, hogy a mester, ha parancsot ad, azt azonnal teljesítem, de te ne tegyél hozzá utasításokat, ha nem akarod, hogy miszlikbe aprítsalak, hai? – engedem el és hagyom elmenni, de látom még a sértett grimaszt az arcán.
Nagyon nem érdekel a véleménye, csak tisztázni szerettem volna, hogy hol a helye a rangsorban. Minden esetre rendbe szedtem magam és tettre készen indultam Magneto szobája felé. Mikor már majdnem oda értem meghallottam a súlyos lépteket és már tudtam, hogy Kardfog is a mester szobája felé tart.
Tiszteltem és elismertem a mester első számú harcosát, aki már sokkal régebben és becsülettel szolgált, ezért egy kisebb meghajlással üdvözöltem.
Mikor megláttam, hogy az ajtó nyitva van, kissé megtorpantam, hiszen nem volt szokása Magneto-nak így hagyni, kérdőn néztem a mögöttem lépkedő Kardfogra, de ő csak kissé beleszagol a levegőbe, majd visszanéz rám. Mivel a szemében nem látok figyelmeztetést, ezért nem tudom mire vélni, hogy felgyűri az ingujját, de közben kitárja előttem az ajtót és előre tessékel. Ha nincs veszély, akkor mi ez az egész? Izmaim megfeszülnek, ahogy bólintok felé és belépek az ajtón. Körül nézek, de meglepetésemre senkit nem látok, a szoba üres.
A mögöttem belépő Kardfogra nézek, hátha ő tudja mi ez az egész.


avatar
Parázsléptű
~master mason~
~master mason~

Hozzászólások száma : 178
Hírnév : 6

Vissza az elejére Go down

Re: Emeleti szobák

Témanyitás by Parázsléptű on Szomb. Május 05, 2012 3:51 pm

Miután elvonultam a szobámba és vettem egy jó forró fürdőt, már egészen jól is éreztem magam, az izmaim ellazultak és a fáradtságot is lerúgták magukról.
Mivel a masszázs egy jó kis újabb testmozgás, ezért egy könnyű, bő rövidnadrágot és egy trikót vettem magamra, majd egy rövid kis meditációt követően elindultam Nick san szobájába, ahová kopogás, és a belépési engedély megadása után be is léptem.
A férfi láthatóan most lépett ki a fürdőből és csak egy törülköző volt a derekára csavarva.
Rezzenéstelen arccal léptem beljebb, majd a szemeimet ráemeltem.
- Bocsáss meg oníí-san, úgy látszik korábban jöttem, mint ahogy vártál. Visszajöhetek kicsit később is! De, ha most is jó, akkor esetleg megvárom míg felöltözöl, ha akarsz.
Egyáltalán nem jutott eszembe, hogy esetleg zavarba jöjjek, vagy én hozom őt zavarba, hiszen az én időmben sokszor együtt fürödtek a férfiak és a nők, nem szégyeltük a testünket, így most sem jutott eszembe, hogy ez esetleg zavaró lenne.
A masszázst is sokszor ruha nélkül csinálták, de én most thai masszázst készültem adni Nick san-nak, ahhoz meg akár felöltözni is lehet, de ha őt nem zavarja a ruhanélküliség, engem biztos nem fog.
- Ha készen állsz, akkor kérlek feküdj le hanyatt a szőnyegre és engedd el magad. – ereszkedtem le én is a térdeimre, hogy megvárjam, míg elhelyezkedik.
avatar
Parázsléptű
~master mason~
~master mason~

Hozzászólások száma : 178
Hírnév : 6

Vissza az elejére Go down

Re: Emeleti szobák

Témanyitás by Oázis on Szomb. Május 05, 2012 4:11 pm

Egy pillanatra azt hittem zavarba jött Honó a félmeztelen törölközős látványomtól. De kapcsolok, hogy talán az én miattam való tisztelet miatt mondja. Hiszen az ő korában az ilyen félmeztelen masszázs természetes volt. Mostanra azonban már meg tanulta, hogy a modern világban az erőszakot is jobban elnézik a meztelenségnél.
- Nem kell izgulnod. Így masszíroz meg. Saját tapasztalat, hogy Ruhán keresztül nem olyan hatékony a dolog,és a masszőr is jobban érzi a páciense testét, ha a bőr érintkezik bőrrel. Szóval nem kell sehová menned. - Azonban a következő szvai jobban meg döbbentenek. A földre? A testvériség nem a jó felszereltségéről és a bejáró nőiről híres. Bár próbálom rendben tartani a szobámat, de ki tudja mikor volt itt utoljára rendesen porszívózva? Végül feltalálom magam, és egy takarót a földre terítve hanyatt fekszek ahogy a lány kérte.
- Meg kell mondjam kissé félek. Ha nagyon rossz állapotban vannak az izmaim ez ugyan úgy fog fájni mint egy verés. - Mondom, miközben még utoljára eligazgatom a törölközőt a derekamon.
- Készen vagyok, kezdheted.
avatar
Oázis
~master mason~
~master mason~

Hozzászólások száma : 177
Hírnév : 4

Vissza az elejére Go down

Re: Emeleti szobák

Témanyitás by Parázsléptű on Szomb. Május 05, 2012 4:46 pm

Meglepődök, mikor Nick egy takarót terít a földre és arra fekszik rá, de végül is vállat vonok, nekem mindegy. Ha kényelmesebben szereti, hát legyen úgy.
Ahogy elhelyezkedik a lábfejéhez térdelek és a masszázst a legfontosabb ponton a talpánál kezdem. Vannak olyan mesterek, akik képesek, akár két órán keresztül is ezt a pontot masszírozni, ha úgy találják, hogy a testnek erre van szüksége.
A férfi azért meglátásom szerint nincs ilyen rossz állapotban, habár erősen meg kell dolgozni az elakadt energiavonalakat, hogy a chi szabadon áramolhasson feljebb a test többi része felé.
Az bokaízületeket is kellően átmozgatom, hol felfelé, hol lefelé feszítve a lábfejet, éppen azon pontig, ahol már nagyon is megfeszül és úgy érezné az ember, hogy nem megy tovább.
- Ne félj oníí-san, inkább kellemes lesz, mint hogy fájjon. Ha masszíroztak már és fájt, akkor nem csinálták jól. – nyugtatom meg a férfit, miközben a kezem egy percre sem áll meg.
Mikor a lábfejével végeztem, jöhet a láb teljes hossza. Az energiavonalak lazítása az első. Hosszan siklanak végig az ujjaim a chi vonalak mentén, hol enyhébben, hol erősebben nyomva az érzékeny pontokat, fel egészen a lágyékig, hiszen a legfontosabb vonal, az pont a belső íven halad fel a hasfalhoz.

avatar
Parázsléptű
~master mason~
~master mason~

Hozzászólások száma : 178
Hírnév : 6

Vissza az elejére Go down

Re: Emeleti szobák

Témanyitás by Oázis on Kedd Május 08, 2012 4:46 pm

- Ez maga a gyönyör! - Nyögök fel mikor a kis termetű, de annál erősebb Honó elkezdi masszírozni a talpaimat. Először úgy érzem elolvadok a kezében, és elmállok mintha csak egy darab hús és nem is csont és izom lennék. Isteni az érzés ahogy a talpamat szántják az ujjai, és olvasztanak elfelé. Azonban mikor rá talál az első igazi izom csomóra és azt nyomja meg majdnem bepisilek a váratlan fájdalomtól. Egy ágyék rúgással ugyan nem ér fel, de a fájdalom hirtelen intenzitása biztos izgalomba hozna minden mazochistát. Én azonban sem mazo sem gyerek nem vagyok, így halkan bepisilés és élvezet nélkül tűröm amíg az ujjai végre ki simítják azokat a fránya csomókat. Ezután tudom csak újra át engedni magam a gyurma érzésnek. Persze tisztában vagyok vele, hogy még ráfog találni pár hasonló csomóra, főleg most, hogy módszeresen össze zúzta a testem rúgásaival és ütéseivel nem is olyan régen.
Mikor a bokámat kezdi csavargatni áldom az eszemet, hogy edzés előtt mégis csak bemelegítettem és nyújtottam. Az ínszalagjaim biztosan kevésbé tűrnék most ezt a kezelést. S talán ennek köszönhetem, hogy ezúttal fájdalom nélkül vészelem át a dolgot is. Viszont mikor a kezei kezdenek egyre följebb haladni a combjaimon, kezdek pánikba esni. Nem tudom nem élvezni az érintését, és figyelmen kívül hagyni a nőiességét közben. Mikor az első moccanást érzem az ágyékomban óvatosan megfogom Honó kezét. - Kérlek óvatosan. Régen nem voltam nővel. És te egy nagyon szép izgalmas nő vagy, ha így folytatod.. nos lehet lesz pár zavarba ejtő pillanatunk. - Mondom neki, remélve, hogy nem ért félre. De a gondolataim szinte azonnal szárnyalnak is Kira felé. Milyen jó is lenne, ha most ő lenne velem.
avatar
Oázis
~master mason~
~master mason~

Hozzászólások száma : 177
Hírnév : 4

Vissza az elejére Go down

Re: Emeleti szobák

Témanyitás by Parázsléptű on Szer. Május 09, 2012 5:08 pm

Igyekszem kevés fájdalom nélkül megoldani, hogy a férfit kellően megmasszírozzam, hiszen a cél az, hogy ellazuljon és nem az, hogy még feszültebb legyen.
Az is igaz, hogy régi és új feszültségeket hordozott és így igazán nehéz és hosszadalmas dolog volt helyretenni az energiavonalakat. De, hát volt időm és így nem kapkodtam el semmit. Sokáig dolgoztam a talpán, mert az volt a legfontosabb, és reméltem, hogy mikor majd felkel, akkor majd élvezni fogja a masszázs jótékony hatását.
Az izületei is feszesek voltak, de hát pont az volt a cél, hogy lazítsunk rajta. Érezhető volt a sok évi kihagyás, de nem kell majd sok idő és a mai gyakorlás az mondatja velem, hogy hamar visszanyeri a formáját.
- Örülök, hogy így érzel, de még messze a vége. – válaszolom halkan az élvezkedésére.
Tovább haladva a test felső része fel, ahol a lábszáron és a combon kell megdolgozni a chi vonalát, szintén sok stresszre utaló jelet és csomót találtam, de persze a finom mozdulatok mást is kiváltottak Nick-ből, ami várható volt, hisz férfiemberről volt szó, és aki most becsületesen figyelmeztet is, hogy számítsak a gerjedelmére.
- Ezen nem fogok fennakadni és csodálkozni sem, mert a masszázs még normális esetben is okozhat ilyen reakciót, nem kell ahhoz előtte szerzetesi életet élni. – válaszolom kissé visszahúzva a kezem, hogy ha esetleg neki kellemetlen. – De igyekszem tekintettel lenni rá, és elkerülni a kényesebb pontokat. – bólintok azért elfogadva a szavait. – De tudnod kell, hogy nem fogok megbotránkozni, egy természetes testi reakción. – vonom meg a vállam, hiszen attól, hogy még nem voltam férfival, láttam már meztelenül őket és a hímtagjukat is láttam még szeretkezés közben is. Japánban, ahol sok ember van összezárva, mások a viselkedési szabályok, és ezt itt még meg kell szoknom.



avatar
Parázsléptű
~master mason~
~master mason~

Hozzászólások száma : 178
Hírnév : 6

Vissza az elejére Go down

Re: Emeleti szobák

Témanyitás by Oázis on Hétf. Május 14, 2012 10:00 pm

- Jó tudni, hogy te mentes vagy efféle testi vágyaktól. És ahhoz a természetes testi reakcióhoz mit szólnál, ha kényeztetésed hatására eszemet veszteném, és együtt akarnék hálni veled, mint nővel? - Mondom teljesen zavarban a saját erekciómtól. Az igaz, hogy én és Parázsléptű átmentünk együtt pár dolgon, számomra azonban mégis kicsit zavaró a dolog. Talán pont ezért. Vagy lehet alapban az lett volna, nem fogom meg tudni.
- Tudod egyáltalán nem könnyíti meg a dolgomat a szépséged nőként. - Veszek erőt a zavaromon, és bókolok neki néhányat. Majd lehunyom a szemem, és lélegzek párat, hogy lenyugodjak. Nick gondolj Kardfogra! Gondolj Kardfogra! Gondolj Kardfogra! Igen azt hiszem, hogy a nagy darab gyilkos képe igen csak kártékony hatással van férfi vágyaimra. - Azt hiszem jobb ha másról beszélgetünk. Hová megyünk legközelebb vacsorázni? Van valami vágyad? Tudod a világ tengernyi népének tengernyi étkezési szokása van. Egy kettő biztosan idegennek tűnhet a számodra. De a legtöbb igen csak finom tud lenni. - Terelem a szót egy semleges témára amiről nem jut eszembe Kira kínzó hiánya, és Honó elképesztő nőiessége. - Az Olasz konyha híres például a tésztáiról. Az angol konyha a sok szaftos húsról. A francia a könnyű zöldségekről salátákról. Ugyanakkor borairól, és sajtjairól. A magyar a sok paprikás ételről.
avatar
Oázis
~master mason~
~master mason~

Hozzászólások száma : 177
Hírnév : 4

Vissza az elejére Go down

Re: Emeleti szobák

Témanyitás by Parázsléptű on Kedd Május 15, 2012 5:30 pm

Kiismerhetetlen arccal hallgattam Nick szavait, habár néha komoly erőfeszítésembe telt megtartani ezt a belém nevelt érzelemmentességet, de sokszor jól jött számomra, ha valami olyan témát érintett a beszélgetőpartnerem, ami zavarba hozott volna egyébként. Így viszont senki nem tudott leolvasni semmit rólam, mint ahogy most oníí-san sem.
- Ez csak fegyelmezés kérdése. – néztem bele a szemébe, miközben egy kis időre abbahagytam a masszírozást, hogy visszanyerje uralmát a teste felett. – A testet ugyanúgy lehet fegyelmezni, mint ahogy a lelket és az érzelmeidet, csak gyakorlás kérdése, mint ahogy az izmokat is így fejlesszük. – magyarázom a viselkedésemet Nick-nek.
- Ez nem jelenti azt, hogy nekem ne lennének ilyen jellegű igényeim, csak megtanultam uralkodni rajtuk. És ami az elvesztett eszedet és az együtt hálást illeti, - tettem rá a combjára a kezem és nyomtam meg egy igen csak nagy fájdalmat okozó idegszálat egyelőre csak nagyon finoman, - ha ezt a beleegyezésem nélkül próbálnád megtenni, nem járnál túl jól. – veszem el a kezem és ülök a sarkaimra, hogy hagyjam pihenni és gondolkodni egy kicsit.
Kíváncsian hallgatom, hogy hogyan gondol rám, és habár nem mutatom azért meglepődök rajta és valahol jól is esik, igaz még ilyen szemmel nem vizsgáltam a kapcsolatunkat.
Aztán halványan azért elmosolyodtam az igyekezetén, hogy megpróbálja elterelni a saját gondolatait a témáról. Azt hiszem ez egy férfinak sokkal nehezebben megy, hiszen náluk eléggé szembeötlő, ha vágyakoznak egy nő után, míg fordítva azért sokkal jobban titkolható, nem mintha én ilyesmi érzéseket tápláltam volna Nick iránt. Még sosem éreztem senki iránt szexuális vonzalmat, ez is egy testi igény volt, amit úgy gondoltam, ha itt az ideje ki kell majd elégítenem.
- Biztos ízletesek ezek a dolgok amikről beszélsz. – bólintottam a férfi felé. – Szerinted már folytathatom a masszázs? Ha gondolod és neked könnyebb akkor hasra is feküdhetsz. – ajánlom fel neki. – Vagy, ha ki kell elégítened magad és ehhez segítség kell, csak egy szavadba kerül.
Hiszen engem nagyon sok mindenre kiképeztek a harcművészeten kívül is, sokat tanultam a gésáknál is, így nem okozott volna gondot a férfi ilyen irányú kérése sem, hiszen ez akkoriban nem volt ilyen probléma,

avatar
Parázsléptű
~master mason~
~master mason~

Hozzászólások száma : 178
Hírnév : 6

Vissza az elejére Go down

Re: Emeleti szobák

Témanyitás by Oázis on Hétf. Május 21, 2012 2:15 pm

Jaj ez fáj. Honó egy igaz megveszekedett emberevő szuka. Egy apró érintéssel ekkora fájdalmat okozni, embertelen hatalom. És ezt az egészet csak figyelmeztetésnek szánta, hogy már bizony ő nem védtelen nő, és az ellen hogy őt én hanyatt döntsem neki is lesz pár szava. Nem mintha nagyon fenyegetne a dolog. Bár tény, hogy igen kívánatos, és jelen pillanatban harcolnom kell férfi vágyaimmal és ösztöneimmel. Melyek azt diktálják hagyjam a szerelmet, hiszen itt van ez a csinos kis nő, és használjam ki az alkalmat. Már csak azért sem fenyeget a dolog, mert nem vagyok az a típus aki csak úgy rá ugrik a nőkre, hogy magáévá tegye őket. Most pedig főleg nem, hogy szerelmes vagyok Kirába.
Éppen nyugodnék meg mikor Parázsléptű tovább borzolja az idegeimet. Egy pillanatra leblokkol az agyam, hogy vajon jól értettem amit mond? Tényleg azt mondta csak kérnem kell, és segít nekem a szexben? A kísértés hatalmas, hogy megkérjem, és tudni szeretném valóban meg tenné-e nekem mint a barátjának. Végül döntök, és nagy levegőt véve ülök fel szembe Honóval és egyenesen a mandula vágású sötét szemekbe nézek.
- Honó san, szeretném ha meztelenre vetkőznél és meg csókolnál.
avatar
Oázis
~master mason~
~master mason~

Hozzászólások száma : 177
Hírnév : 4

Vissza az elejére Go down

Re: Emeleti szobák

Témanyitás by Parázsléptű on Hétf. Május 21, 2012 5:38 pm

+ 16


Türelmesen várom, hogy fontolóra vegye az ajánlataimat és egyáltalán nem ér váratlanul, mikor a szemében felfedezni vélem a férfiakban oly ismerős lángot és felülve előadja a kérését. Hiszen eltitkolni sem tudta, hogy mennyire vágyik rá, hogy együtt háljon egy nővel.
Tudom, hogy már régóta nem volt benne része, hiszen már többször beszéltünk róla, és azt is tudom, hogy van egy szerelme, de attól még egy egészséges férfinak vannak testi szükségletei, amit, ha nem elégít ki, az megbetegítheti a lelkét és a testét is egy idő után.
Tehát minden különösebb gátlás nélkül hallgatom végig és bólintok rá.
- Azt hiszem tényleg nem ártana, ha kieresztenéd magadból a régóta felgyülemlett vágyakat, mert így nehezen fogsz ellenállni, ha az ellenség esetleg egy csinos női támadót vet be ellened. – válaszolom neki érzelemmentes hangon, miközben egy pillanat alatt megszabadulok a ruháimtól, majd finom mozdulattal hanyatt döntöm a férfit és a szájára hajolva megpuszilom. Igazi csókot még életemben nem kaptam és adtam, így azt sem tudtam, hogy kell, de megpróbáltam a lehető legtöbbet kihozni magamból, hogy ezzel is segítsek Nick-nek a gyógyulásban, hiszen neki most erre volt szüksége és egy jóbarát mindent megtesz, hogy segítsen.
avatar
Parázsléptű
~master mason~
~master mason~

Hozzászólások száma : 178
Hírnév : 6

Vissza az elejére Go down

Re: Emeleti szobák

Témanyitás by Oázis on Hétf. Május 21, 2012 6:56 pm

+16

Amikor azt kértem Honótól amit kértem a kíváncsiság vezette tetteim, és szavaim. Kíváncsi voltam, hogy az apró kis nő tényleg kész-e arra amit nekem mond. És kíváncsi voltam, magamra, hogy én képes vagyok-e kezelni a dolgot. Majdnem felnevetek, mikor teljes természetességgel közli velem, hogy tényleg jobb lenne ha használnám őt, mert az önmegtartóztatásom veszélyeztetheti a küldetésünket, ha nőkkel kerülök szembe. A következő pillanatban azonban már nincs kedvem nevetni, hiszen a jelek szerint ő ezt abszolút komolyan is gondolja. Ugyanis ki nyújtóztatja karcsó kecses testét, és egy pillanat alatt ledob magáról minden ruhát, mintha csak fürdeni készülne és nem szexelni egy ismerősével. Majd egy finom mozdulattal hanyatt dönt a takaróra ami közben lecsúszik a derekamról a törölköző. A következő pillanatban pedig egy apró de határozottan nőies test csúszik rám, és puha ajkak érintik az ajkaimat. Már voltam nővel, a kis japán nő azonban majdnem megtévesztet határozottságával. Abból azonban ahogy rajtam fekszik, és az ajkaim puszilgatja az a gyanú merül fel bennem, hogy ő még az életében nem volt férfival. Átkarolom a derekát és fordulok vele egyet, hogy ő kerüljön alulra.
Érzem magam alatt a puha női testet, és minden zsigerem azért könyörög, hogy folytassam a dolgot, és váljak eggyé vele. Az egész azonban már érzem semmi érzelem, csak puszta fizikai reakció egy szép nőre. De biztosra kell mennem. Így ahogy Honón fekszek előre hajolok, és megcsókolom. A csók puha érzéki és tapogatózó, nagyon különbözik a nő gyerekes puszijaitól. De megint csak hiányzik az a dolog ami arra kényszerítene, hogy tovább menjek és többet vegyek el. Ahogy azt is meg tudom csókjából, hogy én vagyok az első férfi aki meg csókolja.
Mikor az ajkaink elválnak egymásról, le gördülök róla, és mellé fekve nézek a sötét szemekbe.
- Honó szan, én lennék számodra az első férfi? - Kérdezem tőle miközben végig simítok izmos, mégis nőies testén. Végül a kezem meg áll a szíve fölött a mellén és a szívének verését kezdem figyelni. Pár pillanatig figyelem a szíve ritmusát, és légzésének ütemét ahogy a mellkasa emelkedik és süllyed, majd újra a szemeibe nézek. - Bocsáss meg azért amit kértem tőled, de tudni akartam az érzéseimet. Bármennyire is izgató és vonzó nőnek tartalak, és bármennyire és jó lenne most eggyé válni veled, nem vagyok rá képes. Nem vagyok képes más nővel csinálni. Szeretem Kirát, és övé a szívem. Ezért bármennyire is vágyom a testi kielégülésre, az utolsó szemét rohadéknak érezném magam, ha ezt tenném vele. Ha elárulnám azt ami köztünk van.
avatar
Oázis
~master mason~
~master mason~

Hozzászólások száma : 177
Hírnév : 4

Vissza az elejére Go down

Re: Emeleti szobák

Témanyitás by Parázsléptű on Hétf. Május 21, 2012 8:51 pm

+ 16

Úgy látszik valamit rosszul csináltam, mert Nick nem maradt nyugton, hanem megfordított, hogy ő kerüljön felülre, majd rám tapasztja az ajkát, de …..de nem úgy, ahogy én az előbb, hanem nyelve kutakodóan hatol a számba és élénk táncba kezd. Nekem még a lélegzetem is elakad ahogy önkéntelenül is viszonzom a csókot, ami aztán hirtelen szakad meg és aztán legördülve rólam csak fekszik mellettem, majd felkönyökölve érdeklődve néz rám.
- Igen oníí-szan, - bólintottam készségesen, - még nem voltam együtt férfival, de ne aggódj a gésák megmutatták, hogyan kell kielégítenem egy férfit és igyekszem mindent jól csinálni. – mondom neki teljes meggyőződéssel és közben végigsimítok a mellkasán. – Hamar túl leszel rajta és biztosan megkönnyebbülsz majd.
Aztán csak értetlenül hallgatom, hogy most meg azt mondja, nem akar tőlem semmit, mert Kirát szereti, és nem akarja megcsalni.
- De, hát én nem akarom elvenni tőled a szerelmedet! – könyökölök fel én is, hogy nyomatékot adjak a szavaimnak. – Nem akarom, hogy hűtlen legyél hozzá, én csak azt szeretném, ha levezetnéd a fölös…..energiáidat, hogy ez ne akadályozzon a munkádban. Hiszen látod, ahogy hozzád értem már majdnem ellőtted a magodat. Ez nem jó így! – ingatom a fejem rosszallóan. – Ha sokáig nem könnyítesz magadon megbetegít! De, ha nem akarsz egyesülni velem, mert azzal úgy érzed megcsalod Kirát, akkor csinálhatom kézzel is. – ülök fel hirtelen, és nézek kérdőn a szemébe,mert eszembe jut, hogy hátha ez jobban esne neki.

avatar
Parázsléptű
~master mason~
~master mason~

Hozzászólások száma : 178
Hírnév : 6

Vissza az elejére Go down

Re: Emeleti szobák

Témanyitás by Oázis on Kedd Május 22, 2012 3:36 pm

+ 18

- Tudom Honó san, tudom. Nem azért nem akarok veled lefeküdni, mert te el akarsz venni a szerelmemtől. Hanem azért mert, ha meg tenném akkor nem tudnék többé tükörbe nézni. - Mondom neki arra a szavaira, hogy ő nem akar engem elvenni Kirától. Majd én is fel ülök vele szemben. Végig nézve csábító testén tudva, hogy érintetlen nő és én lennék neki az első még csábítóbb a hívás, hogy a magamévá tegyem. A kezem mozdul is előre önkéntelen, és a karjaimba vonva Honót fölé hajolok, és az ajkaimat újra az ajkaira tapasztom. Az már biztos, hogy a japán nő jó tanítvány, mert ez élete második csókja, de máris nagyságrendekkel jobban csinálja mint az első alkalommal. Egészen addig csókolom amíg teljesen el nem fogy a szusz és el nem tol magától, hogy levegőt vehessen. Mélyen a sötét szemekbe nézek, és nagyot sóhajtok. - őrülten kívánlak... de nem tudom meg tenni... - Sóhajtom, miközben a kezeim kezdik felfedezni az aprócska női testet. A Tenyerem bejárja az iker dombokat, eljátszadozva a csúcsokon, majd forró ölének völgyét kutatja – Nem tudom megállni hogy ne érintselek, hogy ne ismertessem meg veled azt a gyönyört melyet olyan sokáig eltagadtál magadtól. Azt mondod, könnyítenem kell magamon, hogy ne betegedjek meg. Engedd meg, hogy előtte én könnyítsek te rajtad, hogy te is felszabadulj. - Mondom, miközben szisztematikusan fedezem fel Honó erogén zónáit és terelem őt a kéj világába. Próbálva megmutatni neki a sosem tapasztalt testi szerelem szépségét, hogy a végén a kéj leírhatatlan hegyéről az orgazmus szakadékába taszíthassam őt.
avatar
Oázis
~master mason~
~master mason~

Hozzászólások száma : 177
Hírnév : 4

Vissza az elejére Go down

Re: Emeleti szobák

Témanyitás by Parázsléptű on Kedd Május 22, 2012 6:56 pm

+ 18

Még mindig nem értettem Nick hozzáállását, hiszen én csak azt akartam, hogy jól érezze magát és ezért neki most egy nőre volt szüksége. Az érzelmeknek ehhez semmi köze.
A japán férfiak is eljártak a gésákhoz, pedig volt feleségük.
Mikor aztán mégis magához húz, és megint megcsókol, úgy ahogy gondolom itt szokás, akkor már teljesen összezavarodom, hogy mi van. Akkor mégis csak akarja, hogy kielégítsem?
Aztán megint eltol magától és sóhajtozik, de mikor a keze vándorútra indul a testemen, hirtelen megmerevedek, hiszen hiába tudom ésszel, hogy milyen egy férfi kedvére tenni, ha még sosem volt részem benne és a testem önkéntelenül is másként reagál, még akkor is, mikor próbálom ellazítani, mint mikor meditálni szoktam. De egész egyszerűen most képtelen vagyok abba az állapotba kerülni, keze olyan pontokat érint a testemen, melyek magától is felforralják a vérem és légzésem is szaporábbá válik. Nem mozdulok, se dühös vagyok magamra, hogy a testem elárul.
- De nem nekem van rá szükségem, hanem neked Nick-san. Engedd, hogy én tegyem a dolgomat. – sóhajtom a fülébe, miközben olyan hangokat folytok el magamban, amit még soha. Nem tudom visszafogni a testi reakcióimat, a testem már tiszta libabőr, de aztán lefogom a kezét, mert már úgy érzem végképp elveszítem a kontrollt magam felett és ez számomra iszonyúan ijesztő.
Most én döntöm hátrébb és gyengéden simogatom a testét, a tanult érzékeny zónákra különös figyelmet fordítva, lassan haladva az ágyéka felé, semmit el nem kapkodva, hogy fokozzam a vágyat.
avatar
Parázsléptű
~master mason~
~master mason~

Hozzászólások száma : 178
Hírnév : 6

Vissza az elejére Go down

Re: Emeleti szobák

Témanyitás by Oázis on Kedd Május 22, 2012 8:59 pm

+ 18

Csodálatos ahogy az apró termetű nő teste fel forrósodik a kezeim kényeztetésére. Nem tudom nem észre venni a felgyorsuló légzést, és azt, hogy amerre siklik a kezem libabőrös lesz a bőre. Az ágyéka pedig tüzes és forró. Enyhe mosollyal az arcomon hallgatom az erőtlen tiltakozását. - De Honó san. Nem látod? Most már biztos, hogy neked is ugyan olyan szükséged van a kielégülése mint nekem. A hosszú évek önmegtartóztatása neked sem tett jót. - Mondom a tiltakozó szavaira. Egy kicsit meg lepődök mikor mégis ki bontakozik a kezemből. Azt hittem kezdi átadni magát az érzésnek. De a következő pillanatban hanyatt dönt és úgy döntök talán mégsem volt teljesen hatástalan az amit vele műveltem. A következő pillanatban én érzem meg magamon a kényeztető kezeit, és a vágy a kéj az eszemet veszi, és az én kezeim is újra útjukra indulnak az ő testén. A nővel ellentétben én direktebben támadom az ő erogén zónáit. Persze az egyik fő célom ezzel, hogy késleltessem őt a tevékenységében. - Honó... enghedd, hogy én segítsek te rajtad. - Akad meg a nyelvem egy kicsit az izgatottságtól.
avatar
Oázis
~master mason~
~master mason~

Hozzászólások száma : 177
Hírnév : 4

Vissza az elejére Go down

Re: Emeleti szobák

Témanyitás by Parázsléptű on Szer. Május 23, 2012 6:52 pm

+ 18

Erőszakkal fojtom magamba a testem által követelt érzéseket és a folytatásra való sóvárgást, de nem engedhetek ezeknek! Nem és nem! Engem sokszor neveltek önmegtartóztatásra és kemény edzésekkel értem el azt ahol most tartok, nem puhulhatok el! Az, hogy kedvére tegyek egy férfinak, hogy megkönnyebbülhessen az teljesen más, de ez nem jelenti azt, hogy magam is átadhatom magam az élvezeteknek, mert ez a kis idő is, amit Nick a testem felfedezésével tett, már jelezte számomra, hogy milyen sebezhető vagyok.
Ezért is igyekeztem visszavenni az irányítást, ami pár pillanatig sikerült is, de aztán nem tudtam megakadályozni, hogy a férfi kezei ismét nem kalandozzanak olyan területeken, amitől a testem tűzbe lobbant és legszívesebben nyöszörögtem volna a kéjtől.
- Nem lehetek gyenge! Nick-san hagyd abba! – kértem őt halkan, hogy ne érezze a szavaimban a sürgető vágyat. – Nem velem kell foglalkozni, hanem veled! – próbáltam elhúzódni az egyre intimebb érintések elől, amikre már teljesen benedvesedtem.
Éppen ezért, most már én sem finomkodtam és határozottan a férfiasságát kezdtem el izgatni, amire már éreztem, hogy nagyon nincs is szükség, hiszen keményen lüktetett a kezem alatt.

avatar
Parázsléptű
~master mason~
~master mason~

Hozzászólások száma : 178
Hírnév : 6

Vissza az elejére Go down

Re: Emeleti szobák

Témanyitás by Oázis on Csüt. Május 24, 2012 6:10 pm

+ 18

A női test pillanatok alatt fellángol a kezeim közt. Az a sok sok év elfojtás úgy látszik különösen fogékonnyá tette Honó-t a testi örömökre. Még ha nem is ismerte, és nem is volt benne része. Magának sem ismerte be, de a mozdulatai már ösztönösek voltak, és a teste kereste a kéjt. Egyedül csak a tudata nem tudta elengedni magát. Erről árulkodott ugyanis a suttogó hangja, ahogy kétségbe esve kérlel engem ne folytassam. És az is ahogy próbál elhúzódni, és minél előbb ki elégíteni engem. Azonban a természet az én oldalamon állt sokkal hosszabb kezeim voltak, és ha ő elért engem, akkor én is elértem őt.
- Nem Honó San.. meg kell ismerned.. meg kell tanulnod. A tanárod vagyok! Fogadj szót és engedelmeskedj nekem. Éld át a kéjt mit tőlem kapsz! - Mondom neki suttogva én is. Miközben az én kezem is az ő ágyékán jár, és nem tudja el rejteni előlem, hogy mennyire izgatott az érintésemtől. Elvégre ahogyan az én izgatottságom kézzel fogható, ugyan úgy az övé is. Azonban van egy előnyöm vele szemben. Számomra nem csak elméleti tudás áll a rendelkezésre, hanem nem kevés gyakorlati is. Így előre hajolok, és a számmal is kényeztetni kezdem Parázsléptűt, tudva milyen érzékenyek is ilyenkor a női mellek.
avatar
Oázis
~master mason~
~master mason~

Hozzászólások száma : 177
Hírnév : 4

Vissza az elejére Go down

Re: Emeleti szobák

Témanyitás by Ajánlott tartalom


Ajánlott tartalom


Vissza az elejére Go down

1 / 2 oldal 1, 2  Next

Vissza az elejére


 
Permissions in this forum:
Nem válaszolhatsz egy témára ebben a fórumban.