Emeleti szobák

2 / 2 oldal Previous  1, 2

Go down

Re: Emeleti szobák

Témanyitás by Parázsléptű on Csüt. Május 24, 2012 6:56 pm


+ 18

Bár hogyan is próbáltam elhúzódni sajnos nem sikerült, és egy idő után már nem volt erőm védekezni, csak sóhajtozni és átadni magam a testem által követelt érzéseknek, amikre már nem volt többé hatalmam.
Elborított a kéj, főleg miután Nick a melleimet is kezelésbe vette. Már nem küzdöttem tovább, csak hagytam megtörténni a dolgokat, miközben rájöttem, hogy talán ennek így kellett történnie, hiszen én is legalább olyan sebezhető voltam a visszafojtott vágyaimtól, mint amire hivatkozva segíteni akartam a barátomon.
- Igen, a mesterem vagy. – suttogtam kiszáradt szájjal, miközben élveztem, ahogy a testem egyre jobban áttüzesedik, az orgazmustól már csak egy hajszál választott el, de a kezem, amely a férfiasságát szorongatta még nagyobb intenzitással dolgozott, hogy őt legalább olyan élvezetben részesítsem, mint ő engem. Aztán egy visszafojtott, halk sikítással remegtem meg és hullámzott végig rajtam a kéj, hogy aztán lihegve, verejtékben úszva ernyedjek el, remélve, hogy Nick-nél sem maradt el magjának kitörése.
avatar
Parázsléptű
~master mason~
~master mason~

Hozzászólások száma : 178
Hírnév : 6

Vissza az elejére Go down

Re: Emeleti szobák

Témanyitás by Oázis on Pént. Május 25, 2012 7:43 pm

+ 18

Éreztem mikor engedi el magát, és hagyja abba a kéj elleni küzdelmet, hogy mikor jött el az a pillanat, mikor már nem elhúzódni akart tőlem, hanem hozzám bújni. Az öröm szerzés már kölcsönös volt. Ahogy én hajszoltam őt egyre feljebb a kéjlépcsőin a mellét ízlelve. Örömmel vettem, hogy a Japán nő már a szavaival is behódol nekem. Végre elfogadva, hogy neki is mennyire szüksége van erre az egészre.
Azonban az én dolgom most válik igazán nehézzé. Ellenállni a kísértésnek, hogy érezve a nő puha és forró ágyékát, ne fészkeljem magam a combjai közé, és ne váljak eggyé vele. Visszafogni magam, hogy ne vegyem el a szüzességét, és ne csináljak belőle igazi nőt, és ne ízleltessem meg vele a kéj mindenféle formáját.
Végül nem történik meg a dolog, de nem sok hiányzott hozzá, hogy hűtlen legyek a szerelmemhez. Honó ahogy nő a kéje úgy kezd engem egyre gyorsabban kényeztetni, és én hálás vagyok neki érte. A következő pillanatban halk nőies sikítás hagyja el a torkát ahogy az orgazmus meg rázza a testét, és nekem sem kell több, hogy én is kövessem őt. Lélegzet visszafojtva végzem be magam a japán nő csupasz bőrén. Majd mikor végre kaptam levegőt, Honó ajkaihoz hajoltam, és meg csókoltam. - Köszönöm Honó San! - Súgtam neki.
avatar
Oázis
~master mason~
~master mason~

Hozzászólások száma : 177
Hírnév : 4

Vissza az elejére Go down

Re: Emeleti szobák

Témanyitás by Mystique on Szomb. Május 26, 2012 2:15 am

Fel, testvéreim!

Pyro szokatlan módon se Kardfog regeneráló képességét, se Parázsléptű tűzállóságát nem teszteli le az inzultusok hatására. Egyszerűen csak keserű, rezzenéstelen arccal közli, amit akart, majd távozik. Pedig bizony most is a keze ügyében vannak kedvenc szikrahányói, melyekből hatalmának forrása fakad.

Az öreg Magnus szobája tiszta, ámde üres, mintha csak új volna. Új és lakatlan. Persze akad némi furcsaság azért a helyiségben! Az egyik a nyitott ablak, és az előtte elterülő tócsa. A másik pedig az, ami elsőként csak Kardfognak tűnik fel szaga alapján: vér. Több helyen is foltokban. Főként a falon, és néhány csepp a padlón. Szemmel nem könnyű kiszúrni, de a gyilkolásra képzett nőnek is feltűnik. Szokatlan lehet számára, hiszen ilyen profi munkát még nem látott. Bármi is történt itt, azt gondosan kitervelt, precízen végrehajtott cselekvések sorozata építette fel.

Pyro is megérkezik a szobába, és az ajtóból szól a bent lévőkhöz.
- Gondolom, már észrevettétek a nyomokat. Reggel ezt találtam Magneto helyett. Az egyetlen nyom ez volt - emel fel egy kis zacskót, melyben gravírozott fémlemez fénylik fel. Belevésve a következő felirat: Dallas's Apaches.
Egy könnyed íves dobással Kardfog kezébe juttatja. Úgy tűnik, mintha inkább rá figyelne, semmint a nőre. Valószínűleg ingatag kapcsolatuk vele stabilabb egy halovány fokkal, esetleg lát valami közöset kettejükben. Ki tudja?
- Az internet szerint az ilyen csizmadíszeket - úgy tűnik, ő tudja, mire való ez az ovális fémdarab - mindig valami egyedi jellel vagy összeállítással látnak el.
A gyilkolás két gyakorlott mestere hamar rájöhet, hogy a fiúnak igaza van. Pedig valószínűleg közel sincs annyi tapasztalata a hagyományos kivégzési módszerekben, mint nekik. Ennek ellenére se szagnyom, se szövetdarab, se bármi egyéb, ami jelenthetne valamit.
- A felirat alapján én elnéznék azokhoz a déli cowboyokhoz - teszi hozzá rideg hangon, de a szobában lévők érezhetik a bosszúvágy sistergő, bizsergető, már-már hátborzongató izzását Pyro tekintetéből és egész hangulatából.
avatar
Mystique
~entered apprentice~
~entered apprentice~

Hozzászólások száma : 37
Hírnév : 0

Vissza az elejére Go down

Re: Emeleti szobák

Témanyitás by Parázsléptű on Szomb. Május 26, 2012 9:46 am

//Nick-nek//

+ 18

Sosem gondoltam volna, hogy ez velem megtörténik! Hogy egy férfi, aki nem a férjem és még csak nem is egyesülök vele, más módon is ki tudjon elégíteni, hogy a mennyekben érezzem magam. Soha nem tapasztalt dolgokon mentem most keresztül és rá kellett jönnöm, hogy igaza volt Nick-nek mikor azt mondta, hogy nekem is szükségem van rá. Miután a kéj heve csillapodni kezdett és már újból a magam urának éreztem magam, láttam, hogy sikerül neki is megkönnyebbülni általam, így végül is megtörtént, amiért ezt az egészet elkezdtük, csak nem egészen úgy, ahogyan az elején gondoltam.
Zavaros gondolatok keveregtek bennem, hiszen ez egészen más élmény és tapasztalat volt, mint amit eddigi életem során átéltem és amire okítottak. Nem tudtam, hogy ez jó nekem vagy sem, hiszen úgy éreztem, hogy gyengévé válok tőle, amire nem lett volna szükségem, de valahol meg nyugodtabbnak és kiegyensúlyozottabbnak is éreztem magam, ami meg a segítségemre lehet egy harcban. Azt hiszem ezt még alaposan át kell gondolnom egy-két meditáció után. Nick suttogására csak biccentettem.
- Én is köszönöm, hogy megmutattad nekem ezt az élményt. Igazán tanulságos volt számomra is. – válaszoltam csendesen, majd felállva a ruháimhoz indultam, de mivel még rajtam csillogott Nick magja, ezért nem vettem magamra, csak a kezembe vettem. – Azt hiszem most neked is és nekem is pihenésre van szükségünk. – indultam meg az ajtó felé egy kisebb meghajlás után, csak úgy pucéran, hogy majd a szobámban megtisztálkodjak és felöltözzek.

// Köszönöm a játékot – nagyon klassz volt, de úgy látom kell a hely másoknak is, így jobb, ha megyünk Smile //
avatar
Parázsléptű
~master mason~
~master mason~

Hozzászólások száma : 178
Hírnév : 6

Vissza az elejére Go down

Re: Emeleti szobák

Témanyitás by Parázsléptű on Kedd Május 29, 2012 5:51 pm

/Fel, testvéreim!/

A szoba továbbra is üresnek tűnik, ahogy beljebb lépünk, így aztán pár lépés után megállok és feszülten nézek körbe, mert ez igazán furcsa, hogy Magneto a szobájába hivat, majd eltűnik és az ajtót is nyitva hagyja. Na meg aztán azok a gyanús foltok sem tetszenek, amiket észreveszek a falakon és a padlón, mert az nagyon úgy néz ki, hogy talán vér, de ezt majd Kardfog-san jobban meg fogja tudni mondani, de ezen kívül alig van valami nyom, talán még az, hogy az ablak nyitva van. Akármi is történt itt, az kiváló profi munkára utal, még talán én sem dolgoznék jobban.
Ekkor lépéseket hallok és ahogy az ajtó felé pillantok meglátom Pyro-t, akinek a magyarázatától semmivel nem leszünk okosabbak, csak talán egy halvány nyommal gazdagabbak, ha nekik mond valamit az a fényes lap, amit egy átlátszó zacskóban mutogat és aztán Kardfognak dobja.
Viszont legalább hasznosan töltötte az idejét, amíg nem minket riasztott elsőnek, mert valami csizmadíszről tesz említést.
- Egyedi? Ez azt jelenti, hogy egy van belőle? Akkor talán utána lehetne nézni kié ez az egy, és máris meg van az emberünk. – nézek a nagydarab férfira kérdőn, akit Magneto távollétében a felettesemnek ismerek el.
Pyro hangja most egészen megemberesedik és kiérezni belőle a tettvágyat, hogy minél előbb utána járjon mesterünk eltűnésének, és, ha ezzel a lapocskával előrébb jutunk, akkor rajtam sem fog múlni, hogy megtaláljuk Magneto-t és megöljük, akik elrabolták, esetleg bántani merték.
avatar
Parázsléptű
~master mason~
~master mason~

Hozzászólások száma : 178
Hírnév : 6

Vissza az elejére Go down

Re: Emeleti szobák

Témanyitás by Victor Creed on Hétf. Jún. 11, 2012 4:19 pm

Egy pillanat erejéig nem teszek semmit, majd a kezem ökölbe szorul. Ez a szag túl ismerős... A vércseppekre, a lustán hullámzó függönyre, az üres székekre vetek egy pillantást, végül még utoljára leellenőrzöm az egész szobát, miközben lassan elindulok a vér felé. A cipőm tompán puffan. Megállok, leguggolok, és míg az egyik kezem két ujját a vérbe mártom, majd az orromhoz emelem, hogy alaposabban megvizsgáljam, meghallom a kölyök lépteit. Nem fordulok meg, mikor nekikezd a kis szövegének. Nagyon jól látok én is. De mikor egy nyomot emleget a szemem felé villan és a tárgyat hamar a markomba zárom. Miközben felegyenesedem kisimítom a zacskót, hogy el tudjam olvasni a feliratot. Elgondolkozva felhümmögök. Szóval csizmadísz… Szemem sarkából a kölyökre nézek, végigmérem. Süt belőle a düh, de ugyan… miért is? A mutató és hüvelykujjamat összedörzsölöm – még érzem a hideg vér folyékonyságát és frissességét.

- Talán – felelem ráérősen a kis japán lánynak. Nagyon nem tetszik a dolog, valamiért azaz érzésem, hogy… átvágtak. Csúnyán és ostobán. A vér nem Magnus-tól származik… túlságosan sokszor éreztem már az illatát. Ch, persze ez nem magyarázza meg az eltűnését. – Elnéznél kölyök? Igazán? – kérdezem kihívóan és visszadobom a díszt neki menet közben. – Akkor gyere… - dobom még felé, aztán elindulok kifelé. – És azt ajánlom, hogy ha még tudsz valamit, azt nagyon gyorsan oszd meg velem… - ha közben a nőstény is a nyomunkban van, kijavítom magam - … velünk. - Persze, ha maradnak, akkor maradnak, nem vagyok az anyjuk, hogy megmondjam mit csináljanak. Heh, legalább nem kell bébiszittert játszanom.
avatar
Victor Creed
~perfect master~
~perfect master~

Hozzászólások száma : 305
Hírnév : 38

Vissza az elejére Go down

Re: Emeleti szobák

Témanyitás by Mystique on Csüt. Jún. 21, 2012 8:51 am

Fel, testvéreim!


Pyro a megszokottól eltérően nem lobban haragra - ahogy lángjai sem - Victor kihívó tekintetére, csupán mindenféle érzelmet mellőző pillantással felel, majd persze szavakkal is.

- El. Már vár a furgon az udvaron.
Szagán jól érezhető a düh, de az is biztos, hogy ennek az érzésnek ezúttal nem Kardfog a célpontja.
- Nem kell ajánlgatnod, tudom a dolgom. Egyetlen probléma van ezzel a nyommal - pillant Parázsléptű felé - Az ezt készítő kézműves már rég halott. Kevéssel a második világháború után patkolt el.
Érdekes lehet, hogy a vér bár igazinak tűnik, még alig alvadt meg. Ráadásul semmiféle egyénhez köthető szaga nincs. Mintha "a vér" lenne, és nem "valaki vére".
Ahogy Pyro előre megmondta, valóban vár egy furgon az udvaron. Nem tudni, kié lehetett eredetileg, de álcának és utazásra tökéletesen alkalmasnak néz ki.


Csak remélheti a két gyilkos, hogy a fiú- lobbanékonyságát ismerve - nem pakolt be túl sok tartalék üzemanyagot.
Mintha ráérezne Victor térigényére, a tolóajtó már nyitva. Beül a vezetői ülésre, majd gyújtást ad.
Lassan gördül ki a fémdoboz gyomrában a bosszúra szomjas csapattal a kert kapuján.
avatar
Mystique
~entered apprentice~
~entered apprentice~

Hozzászólások száma : 37
Hírnév : 0

Vissza az elejére Go down

Re: Emeleti szobák

Témanyitás by Parázsléptű on Vas. Jún. 24, 2012 10:53 am

Látom és érzem a zsigereimben a feszültséget mindkét testvéremben és ez valamilyen szinten én rám is rám ragad, de azért igyekszem megtartani a szokásos sztoikus nyugodtság látszatát. A szaglászást és nyomkeresést elvégzi Kardfog, a megtalált csizmadísz készítője meg ezek szerint halott, de akik ilyet viselnek még adhatnak valamilyen támpontot az induláshoz.
Pyro akármilyen hatékonyan végzi a dolgát én mégis Kardfogat fogom követni ezt már eldöntöttem, mikor csatlakoztam a klánhoz, így most is arra várok, hogy mit mond. Ebbe a nyomkeresésébe én most nem tudok bele szólni, túl kevés a helyismeretem.
Mikor elindulnak én is követem őket, de előtte a kardomat és a tőreimet magamhoz veszem.
Nem ülök előre, nem akarok feltűnést, inkább a kocsi belsejét választom.
avatar
Parázsléptű
~master mason~
~master mason~

Hozzászólások száma : 178
Hírnév : 6

Vissza az elejére Go down

Re: Emeleti szobák

Témanyitás by Victor Creed on Vas. Júl. 01, 2012 9:20 am

Határozott, energikus léptekkel megyek a folyosón és még csak vissza sem nézek a többiekre. Elég éreznem az illatukat és hallani a járásukat, hogy tudjam, mindenki jön. Azonban, mikor meghallom a „második világháború” a „halál” és a „kézműves” szoros összefüggését, lassítok és elgondolkozva húzom össze a szememet. Elkezdek kutatni az emlékeimben. Ahogy lassan haladok, felhümmögök, mikor valami mintha ismerős lenne, de aztán rá kell jönnöm, hogy az emlék egy másik hullához kapcsolódik. Sokan vannak. Nagyon sokan… De a furgonban ülve, Parázs mellett, még mindig nem találok nyomot. Temérdek parancs, csapatok, állomások… Egy-egy képkocka sem marad meg sokáig. Öltünk reggeltől estig, majd estétől reggelig. Vért vér követett, izgalom izgalmat. Hmm, azok a régi szép idők! Mikor még büntetlenül lehetett gyilkolni, sőt, szinte muszáj volt. Heh, már mondhatni, külön kérték…

- Hé, kölyök! – vakkantom pár perc néma csend után. Könyökömmel a térdemen támaszkodom, előrehajolok, ujjaim szorosan összekulcsolva, miközben a padlót bámulom. – Hová megyünk, mit derítettél ki? Mégis, mi a… - hirtelen hallgatok el és sokat sejtetően ismét felhümmögök. – Edgar Rick Burton… - dörmögöm magam elé a nevet, ami beugrik. Honnan olyan ismerős?... Megrázom a fejemet, mikor rájövök, hogy ez csak az egyik kém neve... volt.
avatar
Victor Creed
~perfect master~
~perfect master~

Hozzászólások száma : 305
Hírnév : 38

Vissza az elejére Go down

Re: Emeleti szobák

Témanyitás by Mystique on Hétf. Júl. 16, 2012 8:29 am

Fel, testvéreim!

Viszonylag szűk utcák következnek, a fiatal fortyogó pedig nem finomkodik a kanyarokban. Utasainak szükségük van ügyességükre, hogy stabilan tartsák magukat. Még úgy is, hogy akad a hátsó üléseken biztonsági öv.

- Ezt a díszt néhány texasi vagány hordja. Valami klubjuk is van. Azt még nem tudom, hogy milyen klub is ez. Annyi biztos, hogy zárt körű, mert nem volt róluk túl sok infó. Dallasban van valami központjuk, mert oda szólt a postai értesítési cím.
Közben a csapat rágördül egy nagyobb útra, és már jóval kevésbé zötyögve, nagyobb tempóban haladnak tovább. Parázsléptűnek, mikor hátrapillant, feltűnhet néhány nagyobb szürke bőrönd az ülések mögötti csomagtérben. Mindkettő stabilan rögzítve, külön jelzés vagy felirat nélkül.
Pyro hátraad egy térképet Texasról Kardfognak, melyben részletesen szerepel Dallas is. Mond hozzá egy címet is. Közben vezet tovább, hátra se néz.

- A cím külvárosi területen található. Főleg raktárak és régimódi irodák vannak arra.
Mindkét gyilkosnak olyan érzése támadhat, mintha követnék őket. Ha hátra néznek, semmiféle gyanús járművet nem látnak maguk mögött, és az érzés valamelyest halványodik. Minden esetre visszatér úgy öt-tíz percenként. Forrása továbbra sem behatárolható.
avatar
Mystique
~entered apprentice~
~entered apprentice~

Hozzászólások száma : 37
Hírnév : 0

Vissza az elejére Go down

Re: Emeleti szobák

Témanyitás by Parázsléptű on Kedd Júl. 31, 2012 8:31 pm

Minden ügyességemre szükségem van, ha az ülésen akarok maradni, ez a kis nyikhaj olyan ütemben száguldozik és cseppet sem kíméli sem a járművet, sem minket.
Míg ő és Kardfog san megtárgyalják a hogy pontosan miért is megyünk arra, amerre megyünk és, hogy ez hogyan is derült ki, én nézelődök, hiszen sem a nevek, sem a helyek nem mondanak nekem semmit, ezt rájuk bízom, én csak a végrehajtó szerepét tudom csak most betölteni.
Ezért nem nehéz észrevennem, hogy rajtam és Kardfogon kívül, még jó pár nagy táska is van a kocsiban, erősen leszíjazva, amikről Pyro nem szólt egy szót sem.
Már meg is kérdezném tőle, de ekkor teljesen olyan érzésem támad, mintha figyelne valaki. Láttam hogy Kardfog is felkapja a fejét, ezért feltételeztem, hogy ő is érez valamit. Kinézve azonban a hátsó ablakon, nem láttam senkit.
- Mik ezek a csomagok itt hátul? - tettem fel pár másodperc múlva a kérdést, miután elmúlt a kellemetlen érzés.
A választól függetlenül még jó párszor kinéztem az ablakon, mert továbbra sem múlt el rossz érzésem a követéssel kapcsolatban.
avatar
Parázsléptű
~master mason~
~master mason~

Hozzászólások száma : 178
Hírnév : 6

Vissza az elejére Go down

Re: Emeleti szobák

Témanyitás by Victor Creed on Szomb. Szept. 29, 2012 2:02 pm

Nem ültem sokszor a kölyökkel egy járműben, de mikor sor kerül rá, legszívesebben mindig kitépném a kezéből a kormányt. Néhány kanyarban hangosabban felmorgok, miközben megkapaszkodom valamiben. Persze annyira nem rossz a helyzet. Az egyensúly és a reflexek nagyban könnyítik a kis csipisz vezetési stílusának elviselését. Egyenlőre nem tehetek annál többet, hogy végighallgatom, majd megnézem a térképet és végigfuttatom az ujjamat Dallas déli részén fekvő Red Oak környékén, hogy megtaláljam a helyet, aztán a következő másodpercben már dobjam is magam mellé az összegyűrődő papírt. A dobozok és bőröndök között hirtelen megpillantok egy kopott, széles karimájú, fekete cowboy kalapot, mire unottan felkuncogok. Miért is ne. Dallas, Texas... Ch, adjuk meg a módját.

- Akkor ideje meglátogatni őket – dörmögöm mély hangon, hátradőlök, a kalapot a fejemre rakom, majd a kabátom zsebéből előveszek egy szivart, hogy meggyújtsam. – A kocsit, majd parkold le messzebb, aztán… - mondom szivarral a számban, de a tarkómon felálló szőr, a zsigereim bizsergése és az, ahogy az állati énem ösztönösen felmorogna, egyértelmű jelzés. Felkapom a fejemet, figyelek és hallgatok,, miközben a szemem összeszűkül és a ragadozó megcsillan a kék szín mögött. Ha pár perc múlva is még mindig vissza-visszajön az érzés, vicsorra húzódó szájjal vakkantok Pyro-nak. – Azonnal állj meg! – parancsolom keményen, majd ha így tesz, egy lomha mozdulattal kiugrok az autóból és körbenézek, fogaim között tartva a szivart és mélyen a szemembe húzva a kalapot. Ha, pedig nem lassít, ugyanolyan komor ábrázattal ülök, miközben dühösen felmorgok.
avatar
Victor Creed
~perfect master~
~perfect master~

Hozzászólások száma : 305
Hírnév : 38

Vissza az elejére Go down

Re: Emeleti szobák

Témanyitás by Farkas on Szer. Jan. 23, 2013 12:19 am

Alapvetően a Steinway ház nem volt kicsi. Nem egy toronyház, esetleg egy villa, de még nem is egy barakk. Mindössze egy emeletes ház volt, eléggé szakadt külsővel. Ám kicsi az egyáltalán nem volt. Ha figyelembe veszem a testvériség több tucatra rúgó létszámát, még mindig voltak üres helyek. Oké, nem élt mindenki itt, de a nagy részük igen. Ezért is volt az, hogy pár emberrel összefutottunk, míg Abysst körbevezettem. Igaz, egyikőjük se a rendes tagok közül való volt, csupán olyanok, akik átmenetileg húzták meg magukat, míg újra belevethetik magukat a nagybetűs életbe. Hozzászoktam már ehhez, nem volt vele gond. Amíg nem alkalmatlankodnak, addig sosincs. Mindenesetre a bemutatókörutunknak hamarosan vége lett. A konyhából kiindulva lassan megmutattam neki mindent, amiről tudnia kell, hol van. Először megmutattam a fürdőt... amely épp használatban volt, szóval be nem mentünk... aztán a nappalit... a pincébe levezető lépcsőt, igény esetén a pincét is... az edzőtermet... majd a többi, annyira azért nem fontos, de jó ha tudja, hol van szobát a földszinten. Utána felsétáltunk az emeletre.
- Na és akkor az első és egyben utolsó emelet... errmh... hát izé, tudomásom szerint itt csak hálószobák, legalább is hálószobára emlékeztető képződmények vannak. Vagyis ezzel végére is értünk a körbevezetésnek. Még talán azt meg tudnám mondani neked, hogy ki hol lakik, de szerintem egy füst alatt keresni is tudunk neked egy lakosztályt.
Mondjuk megfogalmazódott bennem egy gondolat ezzel kapcsolatban. Mi van, ha már az összes szobát belakta valaki. Nagy ugyan ez a ház, de azért nem betelíthetetlen.
,,Uh, a végén Nick-nek bejön a jóslata és hozzám kell beköltöznie... mondjuk, engem nem zavarna... ajjj, Scott, gondolkozz már a fejeddel, ilyen múlttal biztos nem vágyna egy férfi lakótárssal... bár végül is... nekem még ott a lakásom, szóval szükség esetén oda tudom adni neki az enyémet... majd meglátjuk."
avatar
Farkas
~master mason~
~master mason~

Hozzászólások száma : 145
Hírnév : 10

Vissza az elejére Go down

Re: Emeleti szobák

Témanyitás by Abyss on Szomb. Feb. 02, 2013 3:55 pm

Ahogy jártuk körbe a házat, az otthon emléke lebegett elém. A mi házunk majdnem ekkora volt. Talán egy kicsivel kisebb, nem volt ennyi szoba. Amin meglepődtem, hogy még edző terem is volt. Habár eddig nem is nagyon vettem észre, a ház tele volt mutánsokkal. Farkas mesélte, hogy itt akárki megszállhat, amíg nem okoz gondot, vagy épp hasznos. Szóval sokan voltak, akik csak itt lézengtek. Voltak egész fura fazonok...
Ha jól láttam az egyik férfi a saját kezével játszott: egyik markát tartotta, míg másik kezének ujjait fölötte lógatta és mintha folyékon lett volna, a saját keze csöpögött a tenyerébe! Döbbenten néztem a dolgot, de persze nem ő volt az egyetlen, aki ilyen furcsa volt, de azt hiszem ő volt a legérdekesebb.



Szóval a lényeg. Farkas körbe vezetett, megmutatta az összes fontos dolgot pincétől az emeletig, ahol a szobák voltak. Miközben őt hallgattam, végig néztem a folyosón. Innen látszott igazán, mekkora is ez a ház.
- Biztos van egy üres szoba, ha itt folyamatos a "forgalom". - mosolygom rá halványan majd neki is indulok. Be-be kopogok ide-oda. Van ami zárva, van ahol vannak, és volt ahol fura hangokat hallottam.. kopácsolás? Mikor bekopogok és benyitok, mint kiderült, az ágy volt.. ahogy ütemesen a falnak ütődött............
- Bocsi! - csukom be gyorsan az ajtót és kerekszemekkel Farkasra nézek. - Szerintem ez foglalt.. - nevetek kínosan, majd tovább megyünk. Végül is nagy nehezen találunk egy szobát: épp most pakolja ki valaki a cuccait és lép le! Király! Persze egyből oda surranunk és befoglaljuk a szobát.. Nos.. olyan mint egy disznóól. Mármint szagra. Kinézetre mint Hiroshima bombázás után.
- Ez komoly... - fintorgok, és felnézek a férfire magam mellett, aki már épp nyitná a száját, de meg se hallgatom. Nem, ez az én szobám nem megyek el. Majd kitakarítom, kiszellőztetem, kicsinosítom és minden oké lesz. Szóval már oda is megyek az ablakokhoz, hogy kitárjam az összeset.
avatar
Abyss
~master mason~
~master mason~

Hozzászólások száma : 105
Hírnév : 9

Vissza az elejére Go down

Re: Emeleti szobák

Témanyitás by Farkas on Szomb. Feb. 02, 2013 4:46 pm

Miközben jártuk a folyosókat, egyre jobban erősödött bennem a gyanú, hogy hoppá, itt bizony nem lesz szabad szoba. A zárt ajtó alapból elutasító tényező, máshol meg néhány goromba morgás is érkezett. Naszép, az oké, hogy menedéket adunk itt mindenkinek, de legalább az illemet tanulják már meg erre a pár nap erejére... mondjuk, mi vagyunk azok, akik csak úgy rájuk nyitnak... na mint az az eset is. Kicsit összevontam a szemöldökömet, amikor hallottam a csapkodást. Nofene, végre nekiálltak a renoválásnak egyesek? Szép is lenne... oooo, hoppáré. Abyss mellett benéztem én is a szobába és hát... na azzal a lendülettel jöttünk ki mindketten, zavartan vakargattam a tarkómat odakint.
- Háát... túlságosan is az - közben pedig eszembe jut, hogy nem láttam, ki volt az ágyon a két turbékoló.
,,Uh... remélem nem Valoriára nyitottunk rá..." - gondoltam.
Na de aztán elértünk a folyosó végére én meg már készültem rá, hogy oké, akkor Abyssnek adom a szobám, mert már tényleg elég kevés volt az esélye a szabad szobának. Ám az utolsók egyikénél végre sikerül az áttörés. Az egyik lakos éppen elhúz, én pedig megkönnyebbülten sóhajtottam egyet. Oké, csak sikerült nagy ne... atyavilág. Hát kb a verduni csatatéren nagyobb rend volt, mint ebben a szobában... a szag meg... uh, még én is beszédülök tőle, pedig én aztán szagoltam már pár érdekes dolgot. Ki a franc volt ez a fickó, valami vágóhidas, hogy ilyen trágyadombot hagyjon maga után? Morogtam magamban egyet, aztán hallottam Abyss szavait. Már éppen megszólaltam volna, de végül felesleges volt, a lány úgy tűnt, megbarátkozott a helyzettel és kinyitotta az ablakot. A bejövő hűs levegő úgy hatott rám, mint valami életmentő berendezés. Szó szerint fellélegeztem.
- Segítsek összepakolni?
avatar
Farkas
~master mason~
~master mason~

Hozzászólások száma : 145
Hírnév : 10

Vissza az elejére Go down

Re: Emeleti szobák

Témanyitás by Abyss on Szomb. Feb. 02, 2013 6:03 pm

Mikor rákérdez a lényegre, rá mosolygom
- Hát, csak ha nincs épp más dolgod, vagy van undorod hozzá.. -emeltem fel egy barna zoknit, mutató és hüvelykujjam közé csippentve.. és nem, nem az alapszíne miatt volt barna... Gyorsan oad rohanok az ablakhoz, még látom elmenni azt a faszit.
- HÉ EZT ITT HAGYTAD! - kiáltok ki, és összetekerve a párjával a zoknit kivágom felé az ablakon. Aztán a nadrágomba törlöm a kezem és neki állok összeszedni a szemetet... Chipses zacsi... csokis papír... meg egy csomó kaja maradék, amitől a hideg ráz.

De végül is Farkas segítségével úgy két óra alatt kipucoljuk a szobát. Aztán tekintetem az ágyneműre szalad.
- Van hol mosni? - pillantok fel a férfire, aki bólint és készségesen megmutatja nekem a helyet, miközben közösen átvisszük a büzlő paplanokat, párnákat és huzatokat. A mosás is eltart egy jó ideig. Mire végre végzünk, oda kint már jócskán sötét lett..
- Ezek nem fognak megszáradni, csak holnapra.. - sóhajtok - Addig kell találnom valamit amivel takarózom. - gondolkodom hangosan, teregetés közben-
avatar
Abyss
~master mason~
~master mason~

Hozzászólások száma : 105
Hírnév : 9

Vissza az elejére Go down

Re: Emeleti szobák

Témanyitás by Farkas on Szomb. Feb. 02, 2013 6:47 pm

Vállat vonok.
- Nem vagyok finnyás - majd amikor kidobja a zoknit az ablakon, halkan nevetgélek - Remélem fejbetaláltad.
Ezzel meg is indult az aznapi program. Na igen, ebből valahogy felrémlett nekem az az eset, amikor a régebbi szállásokon éltem. Az első munkásszállás gyakorlatilag olyan volt, hogy egy darabig azt se tudtam eldönteni, hogy valami megdöglött ott, vagy csak szimplán a fal büdös... mint kiderült, a fal volt. De hát ez olyan dolog volt, amit el kellett fogadni... de akkor is ciki, hogy akkor még az erdőt is tisztábbnak találtam. Hiába, ilyen ez a civilizáció... lementem a konyhába és hoztam egy szemeteszacskót, amelybe elkezdtük összeszedni a szemetet. Ah, mi mindent itt hagytak ez az előző lakók... hoznom kellett még egyet, mert az első sikeresen betelt a vége felé és még volt anyag. Összeszedtük a szemetet, helyreraktuk a bútorokat, eltávolítottuk az oda nem illő dolgokat. Miután ez megvolt, jöhetett a következő napirendi pont.
- Van, de lehet, kicsit lassú lesz.
Na igen, a ház mosógépe nem volt valami csúcstechnológiás, de legalább volt. Mint a filmekben, egy darabig elüldögéltünk a mosószobában... milyen filmekben is? Na mindegy, szóval végeztünk, odakint meg már javában tartott az éjszaka, amikor Abyssel teregettük a dolgait. A megjegyzésére viszont elhúzom a szám... na igen, nem volt valami meleg most, hogy csak úgy ruhában leheveredjen... de aztán eszembe jut valami.
- Odaadom az enyémet - mosolygok. - Neked nagyobb szükséged lesz rá, én meg majd átváltozok és akkor nem fogok fázni
avatar
Farkas
~master mason~
~master mason~

Hozzászólások száma : 145
Hírnév : 10

Vissza az elejére Go down

Re: Emeleti szobák

Témanyitás by Abyss on Szomb. Feb. 02, 2013 7:22 pm

Amikor Farkas felajánlja, hogy oda adja az övét, elhúzom a számat.
- És ha megfázol? - kérdezem és elmerengek... Szinte elképzelem ahogy Farkas fekszik az ágyban jó vastag takaróval rajta, szájából kilóg a hőmérő, homlokán a borogatás, én meg épp a kezébe nyomok egy csésze levest és pátyolgatom. Mert hát ha megfázik akkor nekem kell ápolgatni, mert miattam fázott meg mert nekem kellett oda adni a cuccait mert az előző lakó úgy élt mint egy disznó mert valószínűleg neki nem olyan volt eddig a sorsa hogy figyeljen erre mert... mert nem tom.
- De biztos nem lesz baj? Az is oké, ha adsz nekem egy plusz kabátot és elleszek én összekucorodva az ágyon, vagy megeresztesz nekem egy kád vizet, másik alakomban nem tudok felfázni. vagy.. nem tudom, biztos ki lehet találni valahogy úgy, hogy neked is kényelmes legyen! - merengek el.
avatar
Abyss
~master mason~
~master mason~

Hozzászólások száma : 105
Hírnév : 9

Vissza az elejére Go down

Re: Emeleti szobák

Témanyitás by Farkas on Szomb. Feb. 02, 2013 8:03 pm

Halványan elmosolyodtam. Hát ez nagyon aranyos volt. Amikor arról beszél, hogy kellene egy megoldás, ami talán szerinte nekem is jó lehet, akkor kissé meggondolatlan dolgot mondtam.
- Aludhatsz velem is, de szerin... izé...
Na ennél a pontnál jutott eszembe, hogy mit is mondtam. A kezem megmerevedett a teregetés közben, mikor felfogtam a dolgot, majd zavartan, a tarkómat vakargatva elfordultam. Na tessék, úgy tűnik a gondolkodás még mindig nem az erősségem. Pont az imént futott át az agyamon egy olyan gondolat, hogy ilyesmire még csak gondolni se merjek, mert nem lenne helyes... erre minden további nélkül csak úgy benyögök egy ilyet... na most legszívesebben vertem volna a fejemet a falba, de nem akartam Abyss előtt
jelenetet rendezni. Jól van, mélylevegő, szedd össze magad.
- Akarom mondani - fordulok vissza, valamelyest már nyugodtan. - Nem kell féltened. Annak idején farkasként éltem kint az erdőben és a mínuszok idején se lett semmi bajom. Ez a kis hűvös már semmi gondot nem okozhat - mosolygok. - Szóval nyugodtan fogadd el, valószínűleg a bundám melegebb, mint ha egy dunyhát raknál rám.
avatar
Farkas
~master mason~
~master mason~

Hozzászólások száma : 145
Hírnév : 10

Vissza az elejére Go down

Re: Emeleti szobák

Témanyitás by Abyss on Szomb. Feb. 02, 2013 8:33 pm

Amikor ki mondta azokat a szavakat, fogaim úgy szorultak össze, mintha ha csak csikorgatni akartam volna őket. De nem, nem csikorgattam őket, csak összeszorítottam az állkapcsom. Persze utána magyarázkodott, meg minden, de valahogy akkor is az a három szó volt a fülemben.. "Aludhatsz velem is". Ajh istenem, férfiak! Még is mire számítottam?! Kicsit indulatosabban teregetem ki az utolsó dolgot is.
- Jó, elfogadom. - mondom kicsit szintelen, talán csalódottan. Végül vissza sétálunk a szobákhoz. Nem igazán nézek Farkasra.. Csak amikor átveszem az ágyneműket az ajtómban
- Köszönöm... - veszem el őket - Jó éjt - fordulok is meg.
avatar
Abyss
~master mason~
~master mason~

Hozzászólások száma : 105
Hírnév : 9

Vissza az elejére Go down

Re: Emeleti szobák

Témanyitás by Farkas on Szomb. Feb. 02, 2013 10:07 pm

Na ezt alaposan elrontottam. Abyss eddig könnyed hozzáállása hirtelen fagyossá, távolságtartóvá vált. Éreztem, hogy mint ha kést forgatnának meg a szívemben... na és mi volt a poén az egészben? Az, hogy fogalmam sem volt, miért éreztem ezt. Világéletemben nem érdekelt, amikor megsértek valakit, ha a szavaim azt a hatást érik el, amit nem éppen szántam nekik. De most mégis... most nagyon fájt bent valami. Ahogy odaadtam Abyssnek a takarót ő pedig elfordult... na akkor meg is forgatták a szívemben a kést. Na ez kész, vajon van valami pszichológus a csapatban? Tudni akarom, hogy miaz... de azt is tudtam, hogy most ennyivel nem hagyhatom elmenni... hogy becsukja az ajtót és ezzel hátat fordítson nekem is... szóval...
- Abyss... - szólítottam meg - Én...
El akartam mondani neki. El akartam mondani, hogy nem úgy gondoltam, el akartam magyarázni, hogy nem kell tartani, nem azért segítettem neki, hogy kikezdjek, ágyba cibáljam... de... aztán nem lett belőle semmi. Nem tudtam, vagy talán nem is akartam most hosszú monológot mondani. Valahogy... idegen lett volna tőlem... meg... sosem voltam a szavak embere... szóval csak egy szó jött ki a számból.
- ...sajnálom.
De ez is olyan... furcsán hogy ha hallottam volna magamat, biztos verem a falba a fejem. Tele volt sajnálattal... szégyennel... önbírálattal...
avatar
Farkas
~master mason~
~master mason~

Hozzászólások száma : 145
Hírnév : 10

Vissza az elejére Go down

Re: Emeleti szobák

Témanyitás by Abyss on Szomb. Feb. 02, 2013 10:34 pm

Amikor megszólít, megállok és vissza fordulok félig, fejemet felé fordítva pillantok rá. Mintha egy ideig nem tudná mit mondjon. Aztán végül kiböki:
"- Sajnálom..." - a hangja.. olyan szomorú, olyan keserű. És én hiszek neki... Jaj kellett nekem így felkapni a vizet..?

- Semmi baj, Farkas. - mosolygom rá hirtelen és kicsit megérintem a kezét, hogy komolyan gondolja hogy én komolyan gondolom - Te csak segíteni akartál, én voltam aki nagy dobra verte. Holnap megyünk akkor ruhákat venni nekem? - kérdem ismét ugyan olyan mosolygósan, jó kedvűn, ahogy az incidens előtt viselkedtem.
avatar
Abyss
~master mason~
~master mason~

Hozzászólások száma : 105
Hírnév : 9

Vissza az elejére Go down

Re: Emeleti szobák

Témanyitás by Farkas on Szomb. Feb. 02, 2013 11:25 pm

Hatalmas megkönnyebbülés hatolt végig a mellkasomban, amikor Abyss felém fordulva elmosolyogta magát. Nem, egyáltalán nem reagálta túl a dolgot. Elárult már pár dolgot a múltjáról nekem, gondolhattam volna, mi az, amire allergiás. Én meg hoztam a szokásos bunkó farkas megoldást és voala... teljesen jogos volt az, hogy kiakadt. Utólag én se bocsátottam volna meg, ha velem tesznek hasonlót... de nem ez történt. Abyss újra mosolygott és biztosított, hogy minden rendben van. Na erre én is elmosolyodtam, még ha nem is volt annyira hatásos, mint a lányé. Inkább egy farkasvigyor lehetett... nem láttam magam, nem tudtam megmondani. Na, de akkor talán nekem most jobb lesz a távozás mezejére lépni.
- Igen, holnap sort kerítünk rá... szóval nem is tartalak fel. Ha igaz a nők vásárlási szokásáról az, amit hallottam, hosszú napunk lesz - hupsz, nem bírtam ki, hogy ne csipkelődjek kicsit a lánnyal. - Aludj jól Abyss... és üdvözöllek itthon.
Mosolyogtam még egy utolsót a lányra, de aztán elfordultam tőle és elindultam a folyosó túloldala felé, hogy én is eltegyem magam. Hm... határozottan jónak ígérkezett ez az este. Rég volt már, hogy farkasként aludtam. Kis nosztalgia... de... valahogy jobban örültem neki, hogy pár szobával arrébb beköltözött az a bizonyos vörös hajú lány.
avatar
Farkas
~master mason~
~master mason~

Hozzászólások száma : 145
Hírnév : 10

Vissza az elejére Go down

Re: Emeleti szobák

Témanyitás by Ajánlott tartalom


Ajánlott tartalom


Vissza az elejére Go down

2 / 2 oldal Previous  1, 2

Vissza az elejére


 
Permissions in this forum:
Nem válaszolhatsz egy témára ebben a fórumban.