Moszkva - Kreml

Go down

Moszkva - Kreml

Témanyitás by Cerebro on Kedd Júl. 05, 2011 1:15 am

A Kreml (Кремль) Moszkva közepének fallal körülvett történelmi épületegyüttesét, Oroszország kulturális és hatalmi központját, uralkodóinak és döntéshozóinak székhelyét jelenti.



A hozzászólást Cerebro összesen 1 alkalommal szerkesztette, legutóbb Pént. Okt. 21, 2011 8:09 am-kor.
avatar
Cerebro
Admin

Hozzászólások száma : 539
Hírnév : 7
Tartózkodási hely : Xavier Birtok

http://postoutsiders.hungarianforum.com

Vissza az elejére Go down

Re: Moszkva - Kreml

Témanyitás by Cerebro on Kedd Júl. 26, 2011 9:46 pm

||Kreml előtti tér||

A tüntetések néhány perccel ezelőtt vettek komoly hangnemet, mikor a két tábor észrevette egymást, a magasba tartott táblákat és feliratokat, a mutánsokat felakasztva ábrázoló képeket, illetve az emberek tetemein átmasírozó graffitiket. Nem túl rózsás a helyzet, a fülledt nyári délutánban inkább tűnik a Kreml előtti tér egy készülő csata színhelyének, mint Oroszország kormányzati negyedének.

A két tábor között, egy néhány méteres sávot a moszkvai rendőrség és az orosz hadsereg egy tartalékosaiból álló egysége próbált biztosítani, hogy még véletlenül se jussanak át egyik oldalról a másikra. Az emberek lényegesen többen voltak, mint a mutánsok a túloldalon, viszont a számtalan képességgel bíró mutáns csoport számottevően veszélyesebbnek bizonyult.



~°~

||Tanya||

Balul elsült teleportálás? Rémálmok?
Egy kemény landolásra riadsz álmodból, talán keményebbre is, mint megszokhattad, ha volt már ilyen. Utcakövön, szeméten találod magad, körülötted óriási hangzavar, idegen nyelv ricsaja. Hallod, ahogy ordítanak a hátad mögött, ahogy bakancsok ütemes dobogása nyomja el egy nagyváros valódi zaját. Hol lehetsz?
Mikor körülnézel egy teljesen idegen világban "ébredsz", és bizony még nem is csak az államokban. Mire feleszmélnél, hogy sikerült félreteleportálnod, máris emberek vesznek körül. Néhány méterre állnak tőled, de meglehetősen dühösnek tűnnek. Mintha csak rád haragudnának valamiért. Fogalmad sincs mit ordítoznak, de egy szó elég jól kivehető:
- MUTANT!
A rendőrök és katonák, jóval messzebbre látják, hogy történik valami, és egy osztag meg is indul feléd, de túl kecsegtetni valót ők sem kínálnak. Komor ábrázatuk egyszerre szól a tömeg és a te megjelenésed ellen...

~°~

||Patkány||

A minap egy sikátorban sikerült nyugovóra térned, és pont ez a sikátor okozza most pihenésed vesztét. A katonáknak küldött erősítés, a jól megtermett, vészhelyzetben bevetendő egység pont a te sikátorodat nézte ki magának, amolyan támaszpont félének. Hangosan érkeznek, dübörögve, rengeteg plexivel és gumibottal megrakodva. A sikátor végében pedig rendőrségi különítmény sorakozott fel, egy tucat vízágyúval egyetemben.

- тревога! тревога! [Ébresztő!] - hangzik az utasítás egy szemétkupac mögül, majd egy bakancs orra vált szerelmes csókot az oldaladdal. Itt bizony nincs maradásod, és jobb, ha mielőtt magadhoz térsz, mielőtt a kemény fiúk keménykedni kezdenek. Nem tűnnek megalkuvónak és sokan vannak.

A katonák mögött feltűnik egy öltönyös fickó. A negyvenes éveiben járó férfin kopott öltöny, mocskos cipő van, haja már évekkel ezelőtt kihullott, és feltételezhető, hogy ugyanezzel a malacpofával született, mint amivel most rád néz.
- Mutant! - vágja rá, ahogy a közeledbe ér. A közlést nem követi magyarázat vagy kifejtés, a malacfejű pecsétgyűrűs kezét zsebre vágja, majd halad is tovább.
A katonák feléd hajolnak, majd betanult mozdulatként két-három lépésnyit távolabb lépnek tőled. Ideje lesz felkelni...

~°~

||Alfred-Chloe||

A kisbusz, amivel a verseny szervezői szállítanak benneteket egyik helyszínről a másikra - tudniillik a mai napra városnéző program volt beiktatva - a sofőr manőverezési analfabetizmusából adódóan, egyenest a tüntetés helyszínére visz titeket.

- Balkézről pedig a Kreml... lát... ható? - mondja az idegenvezető, ahogy a látvány belé folytja a szót. Tudta, hogy a mai nap tüntetésekre lehet számítani az egész városban, de hogy ekkorára? Soha életében nem látott még hasonlókat, és soha nem került ilyen kellemetlen helyzetbe. A sofőr beragadt az utcába, előttük a rendőrség hadakozott néhány fiatal sráccal, a busz mögött pedig érkezett az utánpótlás. Patthelyzet.

- Kérem, üljenek nyugodtan, máris megoldjuk a helyzetet! - nyugtatta a versenyzőket a hölgy, majd kinyittatta az ajtót, és kiabálni kezdett.
- комиссар полиции комиссар полиции [Biztos úr!] - próbálkozott, de mire bárki észrevehette volna, egy égő kuka csapódott a busz oldalába. A vezető felőli oldalon több ablak berepedt, kintről pedig egy kopasz, feketébe öltözött tizenéves srác mutatott nemzetközileg ismert kézjelet. Az akció után futásnak eredt, majd bevetődött a rendőrök közé, ahonnan hirtelen méteres lángok csaptak a magasba. A kisebb csetepaténak a pirománia véget vetett, a civilek szétszéledtek a rendőrök pedig sérült társaik fölé hajoltak, vagy a merénylő után rohantak.

Az idegenvezető hölgy ájultan feküdt a buszból kiesve, előttetek négy rendőr eszméletlenül a földön, ti pedig az angolul nem beszélő sofőrre voltatok utalva. Nyolcan néztetek zavartan egymásra...


||Reag. sorrend még nincs!||

avatar
Cerebro
Admin

Hozzászólások száma : 539
Hírnév : 7
Tartózkodási hely : Xavier Birtok

http://postoutsiders.hungarianforum.com

Vissza az elejére Go down

Re: Moszkva - Kreml

Témanyitás by Alfred/Chloe Helmsman on Kedd Júl. 26, 2011 10:18 pm

Az első nemzetközi verseny. Mi sem tehetne boldogabbá! Ráadásul Chloe is örül. Szeret világot látni. Én nem, engem csak a verseny érdekel. És a győzelem! Remélem nem fog sok vodkát inni! Másnaposan nehezek lesznek a mozdulataim. Könnyebb veszíteni. Persze én cipelhetem az ő csomagját is... Nők, nem tudnak túl kevés rucit becsomagolni még egy pár napos útra sem.
Legalább beszerzett egy orosz-angol turista könyvet, a leggyakrabban használt kifejezésekkel. Persze most nekem kell tanulnom. Furák ezek a betűk... cirill betűk asszem. Kezdjünk valami egyszerűvel:
- Dász... vi... dánnyá... - tök hülyén hangzik. De még mindig érdekesebb mint ez a város nézés. Chloe biztos örülne neki, engem untat.
De mi ez a ricsaj? Kinézek már az ablakon. Zavarodott tömeg. Rosszat sejtek.
Üljek nyugodtan... Hát jó. Jaj, mi ez a robaj! Ösztönösen húzom össze magamat, de szerencsére a többrétegű ablaküvegnek nincs törés és szilánkok. Most már biztos vagyok, hogy itt nem lesz lehetőség nyugton maradni. Így vélhetőleg hasonlóan zavarodott utastársaimmal együtt felpattanok és próbálok előre furakodni, ki a buszból és megnézni, mi történt. Az idegenvezető csaj kifeküdt. Aggodalmasan próbálom kitapogatni pulzusát, remélve, hogy még él. Nem vagyok egy orvos, könnyebb sérüléseket el tudok látni, de ez már nekem sok. Körülnézve látom a fekvő rendőröket, az oszlásnak induló tömeget, a nagy zavart.
- Ez már nem egy nyugodt nap. - sóhajtok fel. A sofőrre nézek egy afféle hogyan tovább tekintettel. Válaszát úgy sem érteném, így inkább gyalog próbálok egy kicsit körülnézni, hátha valamerre tovább tudnánk hajtani, ahol kisebb a tömeg. Persze sok a katona meg a rendőr én meg kitűnők amerikai farmerdzsekimben. Mégis az a szólam, hogy "MUTANT" megüti fülemet. Kissé nyugtalanul nézek körbe, nem-e rám gondolnak. A jelek szerint nem, inkább valaki másra. Közelebb igyekszek férkőzni, hajt a kíváncsiság. Ugyan a tömegtől nem tudok haladni, mégis hála nagy magasságomnak ellátok az emberek feje fölött. Valami lányra kiabálnak a jelek szerint.
avatar
Alfred/Chloe Helmsman
~fellow craft~
~fellow craft~

Hozzászólások száma : 57
Hírnév : 1

Vissza az elejére Go down

Re: Moszkva - Kreml

Témanyitás by Tanya Berghart on Kedd Júl. 26, 2011 10:47 pm

Megint nem aludtam jól nyomasztó álmok gyötörtek, és nem tudtam megnyugodni. Ekkor határoztam el hogy kerül amibe kerül keresek egy helyet ahol össze szedhetem magam. Menni fog. Talán ha hazamennék... az jó lenne de azért ekkora önbizalmam nem volt. A teleportálás mindig is zaklatottá tesz, de ennél nyomottabb hangulatom már nem lehet.
Végül aztán addig addig latolgattam, csak nem sikerült meggyőznöm magamat, és vissza is aludtam. Másnap viszont az egyik tanárral gyakoroltam reggel. Nem volt mismás, húzott szájjal de neki álltam gyakorolni, de valahol megint beütött a krach... Ahogy kifakultam a köztes világba a hangzavar fejbe csapott, és nem akart múlni, csak azt vettem észre hogy túlságosan sok ideje itt vagyok már, neki indultam megkeresni a megfelelő ,,kijáratot"...

Hideg volt... sütött a nap, de hűvösebb volt érezhetően. És az egyik legnagyobb rémálmom vált valóra, körülöttem mindenhol emberek. Tömegbe teleportáltam. Ahogy körbe tekintek egyre jobban megrémít az egész.
A tömeg egyre dühösebb, szinte érzem magamon. Mutáns gyűlölők... A ricsajjal együtt egyre jobban eluralkodik rajtam a pánik, az arcomat eltakarom a kezemmel. Egy sikoly tör fel a torkomból mielőtt az első ütés eltalálna, és eltűnök ahogy jöttem.
Nem kerültem messzire, hiszen hallom még a dühödt tömeget. Kitekintek a sikátor sarka mögül és újabb rettenet tör rám.
A tömeg ott állt előttem. Nem ilyen nincs! Ha észre vesznek végem! De csak ekkor fedeztem fel, valami ezzel a tömeggel nem stimmel. Az egyik férfi felém tekintett egy pillanatra, nem tudom észre vett-e egyáltalán. A szemei sárgák voltak, és hasított pupillái voltak. Ahogy egyre jobban megszemlélem a tömeget... Ezek mutánsok! Mind!
Messzebb még megpillantottam egy nagy táblát túl ezen a tömegen, egyértelműen nem egyezett az itteniekkel, és akkor az nem kifejezés. Átkerültem a másik oldalra - szántott végig rajtam a döbbenet.
avatar
Tanya Berghart
~secret master~
~secret master~

Hozzászólások száma : 261
Hírnév : 3

Vissza az elejére Go down

Re: Moszkva - Kreml

Témanyitás by Cerebro on Kedd Júl. 26, 2011 11:18 pm

||Graviton||

Az eredeti küldetésed - már ha nevezhető így Magneto megbízása - csak arról szólt, hogy figyeld meg a nagy orosz mutáns-helyzetet, ami nagyságrendileg túlmutat az államokbeli helyzeten. A mutáns tömeg, amit nem is olyan messziről figyelsz, egyre dühösebbnek és elszántabbnak tűnik. De ha figyelemre veszed a rendőrsorfal túloldalán hangoskodó embereket, rájöhetsz, hogy ők sem piknikezni jöttek ki ma délután.

Nézelődésedből lökdösődés térít magadhoz, mivel hirtelen minden oldalról újabb és újabb mutánsok érkeznek. Ez lehet a keménymag. Feketébe öltözött fiatalok, jó páran kopaszon, lángnyelveket eregetve, vízzel árasztva el az utcákat. A rombolás, amit maguk mögött hagynak, példátlan.

Aztán hirtelen, a tömeg és a közted lévő üres helyen egy lány tűnik elő a semmiből. Kétségtelen, hogy teleportált, viszont az is biztos, hogy nem a tüntetésre érkezett. A mutánsok közül jópáran észreveszik megjelenését, és bár sokan ügyet sem vetnek rá, a most érkező keménymag fiataljai közül többen felé veszik az irányt, hogy megszemléljék, mi rejtőzik hálóinge alatt... Szemmérték alapján ugyanolyan távolságra vagy a lánytól, mint a felhergelt fiatalok, ám te döntöd el, hogy segítessz-e rajta, vagy végignézel egy mutáns képesség bemutatót.
avatar
Cerebro
Admin

Hozzászólások száma : 539
Hírnév : 7
Tartózkodási hely : Xavier Birtok

http://postoutsiders.hungarianforum.com

Vissza az elejére Go down

Re: Moszkva - Kreml

Témanyitás by Erik Magnus Lensherr on Kedd Júl. 26, 2011 11:48 pm

Graviton szerepében:

Az utazás...hosszú és kimerítő volt, de az eredmény meghozta Magneto hosszú munkájának gyümölcsét. Jól sejtette az öreg, itt tényleg az készülődik, mi fél évvel ezelőtt Amerikában, az Alkatrazban zajlott le, itt aztán jó sok követőt össze lehetne szedni az ügyükhöz. Csuklyát húz fejére, ahogy megpróbál elmerülni a tömegben, látszik, hogy itt nem egyszerű tüntetés lesz, hanem mészárlás, de ez őt nem akadályozza meg abban, hogy beszédet intézhessen a tömeghez. Nem feltétlen fogja említeni a Magnetohoz való csatlakozási kérelmet, de szeretné felbujtani a tömeget , és Mr. Lensherr külön figyelmeztette, hogyha teheti, intézzen pár szót a testvériség felé. A Mutánsok egyre gyülekeznek, és a feszültség egyre csak nő, a csürhe szinte egymásnak is nekimegy, itt nem csak saját mutáns jogaikért fognak ma harcolni, hanem alfa hím önbecsüléseikért is.
Josuha még kivár a megfelelő pillanatra, hiszen minél többen vannak a Mutánsok annál jobb, de kártyáit zsebében már gyűjtögetni kezdi, sosem lehet tudni mikor lesz rá szüksége.
Ekkor nem messze tőle egy teleport kapu nyílik meg, és egy igen laza öltözetben lévő szemrevaló lány esik ki rajta. Úgy látszik meg van szeppenve, talán nem önszántából érkezett, lehet még csak most tanulja képességének mivoltát. Ennek ellenére a fiatal, szemtelenebb mutánsok sóvárgó tekintettel néznek a lányra, ami Josuha számításait kissé keresztbe húzzák.
~ Az embereket gyűlölöm, de az a lány mutáns... ~ Futott végig agyán a gondolat, majd felé kezdett el rohanni, megpróbálva átvágni a tömegen. Keresett a közelében egy magaslatot, majd hangos kiabálásba kezdett valamennyire törve az Orosz nyelvet.
- Mutánsok! Testvéreim! Az igazi ellenség ott van a kerítés át. Ne egymást bántani, fogjunk össze, és törjük át láncot, miket az emberek aggattak ránk! Magneto Amerikában már megtette az első lépéseket, a gyógyszer hamar ide is elér, ELŐZZÜK MEG EZT, SZABADSÁGOT A MUTÁNSOKNAK!! - Üvöltötte a végére kezeivel is formálva igazát, hol kalimpálva, hol a magasba emelve, de a végére a rendőrök felé mutatva. Remélte, hogy az emberek ellen hangolja a fiatalokat, és a lányról elvonják figyelmüket, amíg ő megtud szökni, de ha Tanya tekintete Gravitonéra irányul, ő ennyit mond neki, remélve, hogy az leolvassa a szájáról az Oroszul elmondottakat.
- Tűnj innen kölyök! - Mondta, majd lelépett a magaslatról, és megpróbált ismét elrejtőzni a tömegben, a lányt továbbra is szemmel tartva, de azért gondoskodva arról is, hogy a tömeg elég erőt érezzen magában, hogy nekimenjen a blokádnak.
avatar
Erik Magnus Lensherr
~fellow craft~
~fellow craft~

Hozzászólások száma : 71
Hírnév : 1
Tartózkodási hely : Testvériség bázisa

Vissza az elejére Go down

Re: Moszkva - Kreml

Témanyitás by Mike Hanscom on Szer. Júl. 27, 2011 12:24 am

l lPatkányl l

A butykosomat szorongatom, és nem értem, miért nem képesek ők is ennyivel megelégedni. Elég a fejemben szaggató dobolás is, nem kell még hozzá a talpak csattogása körülöttem, a kiáltások a fülembe tépnek, legszívesebben felvisítanék. Irritál! Érdekelne, hogy hova robognak, a kíváncsiság csak úgy fúrja az oldalamat, de jelen pillanatban a fejemben tucatnyi patkány zsong, de tényleg, és nem akarom lehányni az aranyosan kivakszolt nyomorult bakancsukat is. Dögöljenek bele a saját rangjelzésükbe, ha ezt nem képesek értékelni. Katonák. Emberek. Pfuj.

Félszemmel felsandítanék azért, mert mégiscsak jó duma lehet még belőle az esti kocsmázásához, talán megér annyit, hogy fizessen nekem valaki egy kört, amikor mindkét szemem felpattan, az oldalamban megroppan néhány borda. A rohadt élet, csak nem az új kabátom kell nekik. Meleg, mintha belehugyozna az ember, de kinek kell ilyen a nyár közepén? Hiszen még este is alig van tíz fok alatt a hőmérséklet! – Döglődő fajzatok! – próbálom összecsiszolni a nyelvemet a gondolataimmal, de a tegnap este zsibongása még ma is a fejemben van. A szemem se az igazi, a fájdalom ellenére is felvihogok a malac láttán. Sertés! – kiáltanám, és visítanék hozzá , mint a (patkányok) kisdisznó, de a szó, hogy „mutant”, a torkomra forrasztja a szót, mint szűzlány seggére a havat. –Röff-röff. – Gyenge próbálkozásom időhúzás, mielőtt többszöri pislogás árán felfogom, hogy tényleg körbevettek. És ebben a pillanatban tényleg felvisít (a kismalac) minden patkány, a ruhám pedig ott marad. Alig használtan az a jó kabát!

_________________
Papírfiú(cska)
Néha magam alá gyűrődöm.
avatar
Mike Hanscom
~master mason~
~master mason~

Hozzászólások száma : 190
Hírnév : 6

Vissza az elejére Go down

Re: Moszkva - Kreml

Témanyitás by Cerebro on Szer. Júl. 27, 2011 3:04 pm

||Alfred-Chloe||

A kisebb csoportosulás, amely a semmiből előtűnő lányt vette körül néhány pillanat múltán tova is széled, ahogy a lány eltűnik. Na nem mintha a forrongó hangulat hagyott volna alább, csak a célpont változott. Az a két tucat ember, aki dühösen üvöltött a lányt felfedezve, most a rendőrsorfal felé vette az irányt. Talán számon akarják kérni a történteket? Mindenesetre nincs alkalmad kideríteni, mivel egyrészt számodra túl idegen a nyelv - feltéve, ha az útikönyvből nem tanultál skandálható, orosz, mutáns-ellenes szövegeket -, másrészt pedig három, talpig "testpáncélba" öltözött rendőr siet feléd.

- Стоп! Стоп! [Állj!] - kiabálják utánad, és elég sietősre veszik a figurát. Valószínűleg nem szeretnék, ha a tüntetők közé keverednél, főleg miután a hátuk mögött láthatod, ahogy a sofőr utánad mutogat, és ahogy a kisbuszotokat jó pár rendőr veszi körül. Közben szirénázó mentőautó is érkezik a sérült rendőrökért, és az idegenvezető hölgyet is felébresztették ájulásából. Versenytársaid szintén kiszálltak a buszból és némi aggódó tekintettel néznek utánad, aki pedig oroszul is tud, az a rendőröknek magyaráz, valószínűleg a városnéző túráról. Ahogy a rendőrök utolérnek, az egyikük tört angolsággal próbálja felvenni veled a kapcsolatot:

- Ázonnal vissza busz! Itt veszelyes! Rőgtön vissza! - szavai nem tűrnek ellentmondást, arca is elég komor, ildomos lenne nem ellenkezni vele. Közben a másik két rendőr körülöttetek toporog, gumibotot szorongatva.

A "beszélgetés" akkor reked meg, mikor az üres kisbuszotok a levegőbe emelkedik, mintha ágyúból lőtték volna ki, és pár méteres magasságban a fejetek fölött elrepül, egyenesen a tüntető embertömeg felé. Az idegenvezető hölgy egy velőtrázó sikollyal tér vissza ájulásába, ti pedig vagy menekültök, vagy végignézitek a busz várható tarolását.

~°~

||Tanya és Graviton||

A beszédedet alig lehetett hallani, bár a körülötted állók talán még figyeltek is. Egy megtermett, háziasszonynak tűnő nő vizenyős szemeit végig rajtad tartotta, majd a beszéded végén harsány kacagásban tört ki.
- Американское посольство! [Amerikai követ!] - harsogta, míg hangja olyan mélyről előtörő nem lett, hogy a keletkező fuvallatban még akár te is meginoghattál a magaslaton. A nő addig kacarászott, míg a körülötte álló társai meg nem unták a fülsiketítő, belőle áradó hangokat, és vastag, "konyhásnéni" karjába csimpaszkodva meg nem rázták. A nő legyintett egyet és befejezte a nevetést, majd kézfejével letörölt néhány könnycseppet és némi izzadtságot a homlokáról. Egy foghíjas vigyorral köszönte meg Graviton lelkesítő beszédét, nem kevés iróniával fűszerezve.

Ez a húzás sajnos nem jött be, az orosz mutánsok nem kértek a lelkesítő beszédből, mivel ők már elég lelkesek ahhoz, hogy ha kell, lerombolják az egész Kremlt. Már csak az első rossz húzásra várnak, hogy áttörjék a rendőr sorfalat. Viszont a megnevettetett nő harsány kacaja és az általa keltett hanghullámok jók voltak ahhoz, hogy Tanya közeléből elriasszák a fiatal suttyókat. Azok már rég tovább tűntek, hogy máshol rongáljanak, dolgot és embert egyaránt.

A lányt érdemes lesz szemmel tartani, mivel újabb kérője érkezett, egy harmincas éveiben járó nő. Megállt felette, majd feléje nyújtotta kezét. Valamit kérdezett is tőled [Tanya] oroszul, amiből valószínűleg egy árva szót sem értettél. Nem tűnt barátságtalannak, inkább fáradtnak és kiégettnek. Magas volt, vékony, hosszú szőke haját nyaka körül lengette a szél. Továbbra is felé nyújtja a kezét, de nem érted, hogy mit mond, talán ha Graviton fordítana...

~°~

||Patkány||

Jó ötlet volt átváltozni, de közel sem olyan könnyű a távozás. Még ha a katonák vissza is hőköltek az undortól, néhány bátrabb fiú simán utánatok lépett, hogy néhány patkányt agyontaposson. Bár csak sejtette, hogy belőled jöttek ki a rágcsálók, nem érdekelte, hogy ezzel fájdalmat okoz-e neked. Sőt, inkább hajtotta a vágy, hogy fájdalmat okozzon, hisz ha nem lenne ez az egész mutáns-ember cécó, akkor kellemes elidőzhetne a laktanyában, szolgálat nélkül.

Mivel jócskán átaludtad az eseményeket, meglepetésként érhet, hogy rejtekhelyedről kifutván rendőrökbe, katonákba botlasz, a távolban pedig tüntető ember és mutáns sereget láthatsz. Bár talán téged ösztöneid hajthatnak, még te is érezheted, hogy itt nagy dolgok történnek, amiből te sem maradhatsz ki, még ha több tucatra is tudsz szakadni. A rágcsálókat ugyanúgy ki lehet irtani, mint az embereket... Ekkor veheted észre, hogy a malacképű annyira nem is tűnt el, mivel ott áll pár méterre tőletek, egy megtermett fa törzsének dőlve, erős cigarettát ízlelgetve. Szürke, gombszerű szemei egyszerre próbál mindannyitokat számba venni.

Ekkor annyi fej fájdul meg hirtelen, ahányan vagytok és egy rekedt hang szólít meg: ~Hova menekülnél? Mégis hova?~

~°~

Abban a pillanatban, ahogy a fenti történesek lezajlanak, a már említett kisbusz elsüvít a fél Kreml előtti tér felett. Még nem hullott alább, sőt újabb szereplő érkezik a kék égre, két, hatalmas katonai helikopter személyében, melyből egy tucat kommandós ereszkedik alább, talán segítséget nyújtani a rendfenntartóknak, vagy drasztikus módszerrel feloszlatni a tömeget.

Az egyik ilyen kommandós hirtelen kinyújtja szabad kezét és a buszra mutat. A jármű megfagy a levegőben, majd pontosan olyan irányban és módon kezd el keringeni a tér fölött, ahogy a kötélen lógó férfi a a helikopterből lóg és rángatja a szél. Hirtelen nyomasztó csönd lesz úrrá a téren, mert mindenki a jelenetet figyeli. Az embereket vagy a gyengébb mutánsokat tarolja halálra a kilőtt autóbusz?
avatar
Cerebro
Admin

Hozzászólások száma : 539
Hírnév : 7
Tartózkodási hely : Xavier Birtok

http://postoutsiders.hungarianforum.com

Vissza az elejére Go down

Re: Moszkva - Kreml

Témanyitás by Erik Magnus Lensherr on Szer. Júl. 27, 2011 4:20 pm

Josuha hangja nem tudta túlharsogni a tömeget, míg a körülötte lévők szinte ügyet sem vetettek rá, egy jól megtermett tipikus Orosz nőn kívül, aki gúnyosan röhögte ki a férfit.
"Amerikai követ", az hát. - Durrogott alig hallhatóan saját nyelvén, mikor a nő úgy elkezdett nevetni, hogy a tér szinte beleremegett. Vannak itt cifra képességek, az övé sem mindennapi, Graviton alig bír talpon maradni. Már azon gondolkozik, hogy használja rajta képességét, de szerencsére más megelőzi, és észhez téríti az asszonyt. Így most már Josh leveszi róla tekintetét, és újra a lányra figyel, ki úgy tűnik beszéde alatt újabb társaságba keveredett.
Egy szőke hajú nő magyaráz neki Oroszul, Tanya pedig értetlenül tekint rá, így felmerül Gravitonban a kérdés, hogy a lány lehet nem is idevalósi. Mindenesetre megpróbál figyelni szavaira, ezzel megtudva, mik a szándékai a hálóingben fagyoskodó Tanya-val.
Elindul feléjük, mikor egy busz hasítja át az eget. Elég érdekes látványt nyújt, de a közeledő helikopterek jobban lekötik Josh figyelmét, főleg, hogy nehéz kommandósok ereszkednek alá az égből.
Talán most jön el az ideje, mikor le kell lépnie a fiúnak, nem kellett közbeavatkoznia, a harc itt elkerülhetetlen, de talán nem üres kézzel tér vissza Queens-be,, gondol itt a lányra.
Egy nyugodt perce sem lehet a fiúnak, mert a busz ismét önálló életre kell, és el kezd pörögni a levegőben, ezzel nagy fejfájást okozva a helikoptert vezető pilótának, aki úgy tűnik elveszítette uralmát a gép felett. A kérdés adott, őket fogja elsodorni a busz, vagy az embereket. Mindenesetre Gravitonnak még nem volt dolga ilyen nehéz tárggyal, de ha minden kötél szakad, még az emberek feje fölött fogja megpróbálni növelni a Busz gravitációs mezőjének erejét, hogy az akkora súllyal csapódjon a földbe, amit a bonyodalmat okozó mutáns ne bírjon fenn tartani.
Mialatt ezen tervét kigondolja, ismét Tanya felé tekint, és próbál is felé araszolni, hogy megfoghassa kezét, és elrántsa a szőke nő elől, kinek szavaiból már remélhetőleg megtudja Josh, hogy mik a szándékai a teleportálóval.
avatar
Erik Magnus Lensherr
~fellow craft~
~fellow craft~

Hozzászólások száma : 71
Hírnév : 1
Tartózkodási hely : Testvériség bázisa

Vissza az elejére Go down

Re: Moszkva - Kreml

Témanyitás by Alfred/Chloe Helmsman on Csüt. Júl. 28, 2011 8:22 am

Sajnos az útikönyv nem foglalkozik mutánsokkal. Pedig most jól jönne. A Stoj-t azért már sikerül megérteni, nem mintha az érkező rendőrök látványa és intenzív gesztikulálása sofőrünknek nem azt jelezné, hogy ideje vissza térnem a kisbuszhoz. Mégsem moccanok, mert sok érdekesség történik, különös hangrobbanásféleség, meg valami prédikáló figura. De mikor tört angolsággal és gumibotos fenyegetéssel nézek szembe, kénytelen vagyok elfogadni a visszavonulás gondolatát.
- Megyek már. Hárásov! - köszönöm meg az óvó figyelmet, remélem a megfelelő szóval.
Nem teszek meg azonban egy-két lépésnél többet mikor testem és tekintetem megdermed a levegőbe emelkedő kisbusz láttán.
- Ez meg, hogy...? - nézzek nagyot. Végig követtem a kisbusz mozgását, figyelve a becsapódást, de arra nem kerül sor. Megáll a levegőben, a két helikopter közelében.
- Hű! - meredt tekintettel nézzek ki fejemből.
- Ezt vajon, hogy csinálja? - gondolkodom el. Az eszembe se jut, hogy esetleg fejemre ejtené az illető a buszt. De az már biztos számomra, hogy gyalog kell szállásomra jutnom. Most örülök Chloe szenvedélyes bárlátogatási szokásainak. Nem teljesen ismeretlen a város. Vagy legalábbis egy része. De vajon mi lesz a busszal?
avatar
Alfred/Chloe Helmsman
~fellow craft~
~fellow craft~

Hozzászólások száma : 57
Hírnév : 1

Vissza az elejére Go down

Re: Moszkva - Kreml

Témanyitás by Tanya Berghart on Csüt. Júl. 28, 2011 11:35 am

Az a tudat hogy ez a tömeg csupán mutánsokból állt nem nyugtatott meg, ahogy végig néztem rajtuk. Egyből hátrálni is kezdtem ahogy közeledni kezdtek felém páran.
A férfi aki rám nézett, egyértelműen nekem akart mondani valamit, de fogalmam sincs mit. A félsz viszont rendesen bennem volt. Ha azok elérnek hozzám hát én iszkiri, lelépek. Csak az volt a baj, hogy annyi bátorság nem volt bennem, hogy haza próbáljak menni.
Nem értettem mi történik. Csak hogy hirtelen olyan nagy hangzavar támadt. A fülemet befogtam, a térdem megrogyott, csoda hogy állva maradtam.

Ahogy vége szakadt, újabb riadalommal vettem észre a mögöttem álló nőt. Egy folytában csak méregettem őt riadtan ahogy beszélt nekem. Nem úgy tűnt mint aki bántani akarna, de ha érteném amit mond! Nem mertem elfogadni a kezét, mert ha így tudja valamilyen képességét alkalmazni rajtam? Ha segít, azt megköszönöm, vagyis köszönném, ha tudnám, de hozzáérni nem mertem. A szemem az érkező férfira siklott aki az előbb is segített, legalábbis reméltem, hogy azt próbálta. A tekintetem kettőjük között ugrált, hogy hátha történik valami jó is.
avatar
Tanya Berghart
~secret master~
~secret master~

Hozzászólások száma : 261
Hírnév : 3

Vissza az elejére Go down

Re: Moszkva - Kreml

Témanyitás by Mike Hanscom on Pént. Júl. 29, 2011 10:00 pm

IIPatkányII

Hát ez szörnyű! – ez a mondat tulajdonképpen meghatározza egész reggelemet! Szörnyű ez a reggeli ébredés, borzalmas, hogy emberek, emberek miatt kell otthagynám azt a flancos kabátomat, elviselhetetlen, hogy egyesek még a patkányokat is eltaposnák. Vérző farkú jószágok és tört lábúak gyűlnek egy kupacba a sikátortól (elég) biztos távolságra, hogy újra mi helyett én legyünk… legyek. A karom veszettül fáj, az egyik kis férgem farkának hiánya csúnya vágásként lyuggatja ki a bőröm, és a térdkalácsom is veszettül viszket. Undorító korcs fajzatok – gondolok a katonákra, az emberi haderő kutyáira, és köpök, pontosabban: köpnék, ha undoromnál nem lenne nagyobb a meglepetésem, amikor a férfi hangja, a kis rohadék gennyládáé a fülemben visszhangzik. Az előbb sem jelentett jót, ahogy meghallottam, most is rémült tekintettel lesek körbe, mielőtt a térdkalácsom lesz a legnagyobb problémám az átlyuggatott bőrömön kívül.

- Elhagyom a süllyedő hajót. – Ha a nyálamat nem is, a szavakat úgy köpöm felé. – Rossz oldalon állsz, sertés! – Nagyon jónak tűnik ezt a becenév, elégedett vagyok magamra. Hiába lopva körbe lesve, a döbbenetes tömegen kívül nem látok veszélyes elemeket. Viszont nincs kedvem játszani a szerencsémmel – eddig is úgy éltem túl, hogy nem csináltam ilyesmit. Így ezúttal ejtem azt, hogy patkánycsordaként vágjak neki felfedezni a Kreml előtti teret, de azért emberi alakban bevetem magam a tömegbe. Bár előbbi mindenképpen hatásosabb rejtőző módszer lenne, azért az utóbbira szavazok, és egyáltalán nem foglalkozva, sőt, észre se véve a fejem fölött folyó eseményeket, szagostól elmerülök a tömegben. Remélem, hogy jó oldalon.

_________________
Papírfiú(cska)
Néha magam alá gyűrődöm.
avatar
Mike Hanscom
~master mason~
~master mason~

Hozzászólások száma : 190
Hírnév : 6

Vissza az elejére Go down

Re: Moszkva - Kreml

Témanyitás by Cerebro on Szomb. Júl. 30, 2011 3:59 pm

A két helikopter, főleg az, amelyik tulajdonképpen a buszt is tartja, veszettül köröz a fejetek felett, olyan helyzetet teremtve, ahol már senki sincs biztonságban. A buszt "tartó" kommandósnak minden mutáns erejét össze kell gyűjtenie, hogy ne ejtse el a járművet, vagy lökje tovább, ne adj isten a Kreml épületei felé.
De ekkor a másik helikopterből is leereszkedik egy kommandós, és kesztyűvel nem takart kezét szintén a zabolátlan járműre szegezi. Egyértelműen látni, ahogy szenved a folyamatosan ringó és mozgó kisbusz befogásával, mielőtt képességét használhatná rajta. Aztán hirtelen sikerrel jár, a kisbusz megmered a levegőben, és óriási robajjal önmagába kezd omlani, pont úgy, mint mikor az autóbontókban összepréselik a roncsokat. Hangos recsegés és ropogás kíséri a műveletet, ami addig tart, míg a busz tévédoboznyi méretű nem lesz. Akkor az első kommandós, aki mindaddig levegőben tartotta, elengedi a csomagot.

A különleges egység, végezvén a különleges mentéssel, két kört tesz a fejetek fölött, majd a tüntetés mindkét oldala felett lassítanak, hogy a kommandósok elhagyhassák a fedélzetet. Az emberek mutáns katonákkal fognak szembenézni, a mutánsok pedig árulókkal. Egyik oldalon sem túl rózsás a helyzet....

||Graviton, Tanya||


A helikopterek zajától most már tényleg egy árva szót sem hallani, így mikor Graviton Tanyaék közelébe ér, a szőke nő a férfira néz, és aggódó arckifejezéssel mutogat az égre. A nő csak sejti, hogy a férfinak köze lehet a lányhoz, hisz akkor miért foglalkozna velük.
- Veszélyes itt! - üvölti oroszul Graviton felé, majd a lányra néz, és elkapja annak kezét és hacsak nem ellenkezik, akkor megpróbálja talpra állítani.
A zajok egyre elviselhetetlenebbek és a nő arckifejezése is reménytelenné lesz, ahogy felnéz az égre, a legújabb vendégeket szemlélve. Tekintetével gyorsan megkeresi újra a férfit, hogy a tömegben valahogy közelebb jusson hozzá, de az újabb veszélyre az egész tömeg úgy viselkedik, ahogy a háborgó tenger és annak hullámai.

A tülekedés nem tart túl soká, mivel a gépkelep nem landul, csupán ereszkedik, hogy egy jól megtermett kommandós kiugorjon belőle. A Hulk-méretű illető akkora robajjal csapódik be az aszfaltba, hogy többen a közelében állók körül a fülükhöz kapnak. A kommandóson fura, főemlős szerű jeleken venni észre, kissé görnyedt a tartása, karjai pedig roppant hosszúak.
Mély, robosztus hangon közli a terveit, amiből persze semmi sem hallani. Elneveti magát - kacajában párra találhatna a mutáns nőben, aki Gravitont is majdnem levette lábáról -, majd féltérdre ereszkedik és öklével hatalmasat sújt a még épp aszfaltra. Az ütés pontjából kiindulva földrengés tetszik kialakulni, láthat repedés kíséretében - tömegoszlatás mutáns módra. A földrengetést és repesztést még háromszor megismétli, különböző más irányokba, így a mutáns tömeg néhány másodperc múlva meginog, sokan pedig el is esnek. A helikopterből még öten ugranak le társuk mögé, ki tudja milyen mutáns képességekkel, ami sok tüntetőt nem is hagy igazán hidegen, ezért hamar futásnak erednek...

~°~

||Patkány||

Nem könnyű magad bevetni a tömegbe, hisz kellemetlen testszagod még az érzékeny mutáns orrokat is bántja. Bár mivel épp szörnyű nagy a tülekedés, akár még neked is sikerülhet beljebb és beljebb tülekedned. Közel ismerőseid - a néhány perce megismert katonák és a malacképű - értetlenül és undorodva néztek utánad, ahogy mit sem törődve a veszéllyel (mint a fejek fölött forgó kisbusz), beveted magad a tömegbe.

Egy idő után nem te szabod a menetirányt a tömegben. Arra kell menned - úsznod? - amerre a tömeg engedi, és felettébb veszélyesnek tűnik átalakulnod, ennyi dobogó láb, pata és mennyi más végtag között. De mint mindennek, ennek a tülekedésnek is vége lesz néhány perc múlva, ahogy a földet döngölő mutáns kommandós mindenkit levesz a lábáról. Bizony, te sem úszod meg, hogy közelebbi kapcsolatba ne kerülj a feltört aszfalttal, és szinte magatehetetlenül feküdj a földön. (Hol van már az a szép idő, mikor egy sikátornyi szemétben fetrenghettél?)

Körülnézve a földön, számtalan mutáns fekszik, vagy épp tápászkodik fel, sokan pedig már útnak is eredtek, amolyan menekülős formában. Nem messze tőled pedig egy szőke nő, egy lány és egy fess fiatalember ejtőzik az aszfaltdarabok között...

~°~

||Alfred-Chloe||

A kisbusz megsemmisülése után az emberek mintha újra erőre kapnának, és még feldúltabban, dühösebben kiabálnak a rendőrök és azon túl a mutánsok felé. De mire kárörvendhetnének a mutánsok csetlése-botlásán, addigra ők is vendégeket kapnak az égből.

Az emberek először várakozóan tekintenek a hat kommandós kinézetű egyénre, majd a tömegből elszakadva, néhány igazán elszánt ember üvöltve elkezd rohanni feléjük. Ekkor a kisbuszt is elkapó személy kinyújtja a kezét és egyszerre dermeszti meg őket mozgásukban. A lefagyasztott emberek értetlenül pislognak, ahogy mozdulatlanul elhagyják a talajt és lassan lebegtetve irányt változtatnak, és egy várakozó rendőri egység, jó néhány rabszállító felé, nem mellesleg pedig fölötted lebegnek el.

A hátramaradt tömeg nem nézi jó szemmel a társaik "kiemelését", és bár nem indítanak újabb rohamot, továbbra is dühösen skandálnak. Ekkor újabb mutáns erővel ismerkedhetnek meg, mikor az egyik mutáns kommandós a tér egy távolabbi részén levő szökőkút vizét vételezi tömegoszlatásra. A módszer van olyan hatásos, mint a vízágyú, és nedvesen az emberek kedve is elmegy a tüntetésről, ezért jó páran futásnak erednek a szakadó "esőből". A rendőrök felkészülten várják a menekülő tömeget, és az előre kiszemelt egyéneket kiemelik a rohanva távozók soraiból. Jó pár bilincs kattan a hátad mögött, és mire visszatalálnál arra a helyre, ahol utoljára láttad idegenvezetődet és néhány versenytársadat, őket valahogy elnyelte a föld. Úgy tűnik, egyedül kell boldogulnod az elszabadult, földi pokolban.

avatar
Cerebro
Admin

Hozzászólások száma : 539
Hírnév : 7
Tartózkodási hely : Xavier Birtok

http://postoutsiders.hungarianforum.com

Vissza az elejére Go down

Re: Moszkva - Kreml

Témanyitás by Mike Hanscom on Szomb. Júl. 30, 2011 11:12 pm

IIPatkányII

Valahogy így képzeltem el a mutáns alkoholisták poklát – mondjuk még tizenévesen, hogy hiába van körülöttem a sok fajtárs, hiába áll előttünk láthatóan közös ellenségünk, a múlt század általános divatja, a hétköznapi ember, mi mégis egymást taszigáljuk, nincsenek ismerősök (hacsak nem vesszük számba a katonákat, és nem, őket nem vesszük emberszámba), és hiába buzog mindegyikünkben az erő, a tettvágy, azon kívül, hogy egymáshoz nyomakodunk, képtelen vagyunk bármit is tenni. Ez a rémálmom, és kiver tőle a víz. Mindenesetre abban biztos vagyok, hogy nem az utóbbi az oka annak, hogy tökéletes nyílt célpont lennék a tömegben, olyan szépen kotródnak körülöttem a féreglelkűek. Amelyik nagyon látványosan hőköl el tőlem, azt leköpöm. Többet is érdemelne, leszaggatni róla a cipőit, belerágni a húsába, de jelen pillanatban kénytelen vagyok megzabolázni az ösztöneimet. Ez azért nagy kicseszés a világgal. És főleg velem. Ó, de a legnagyobb veszteség még csak most közeleg, a felismerés: a butykosom is a kabátomnál maradt! Az egyik közelemben álló fiatal férfit megragadom, és épp közölném vele, hogy Kell a kicseszett piám!, mert megszoktam, hogy legalább akkor együttérző szempárokkal találkozom, mikor egy szorult helyzetben az alkohol hiányzik, de ebben a pillanatban nincs lehetőségem arra, hogy bármit is közöljek vele.

Repülő turistabusz? Helikopáterek? Le ne dumáld ilyen szarságokkal a gatyát rólam, mert nem fog tetszeni, amit alatta találsz! Én nem értem a tömeg mire figyel, ők meg nyílván azt nem értik, hogy én miért nem figyelem velük azt is. De hogy a fejemben soha meg nem fordult, testvér testvérével szemben is felveheti a harcot, úgy elképzelni se mertem még hasonlót se. Cserepesre szikkadt számat hiába nyalogatom serényen, azon már tényleg csak az alkohol segítene, de az jelen pillanatban elég távol és elég veszélyes helyen van tőlem. Nem úgy, mint az a zuhanó ember alak… mit ember? Sziklamonstrum! Hogy magam alá ne csináljak – és erre még majdnem sor is kerül, ahogy elénk csapódik, hullám vonul végig a földön, és még azt is hallani vélem, ahogy a fájós térdkalácsom még roppan is egyet, ahogy az égbe dob a hulláma. Leszarom egy ilyen helyzetben, hogy kik fekszenek körülöttem, engem csak az érdekel, hogy most mindenki fekszik, nem mozdul. Lehet, hogy pillanatok múlva már mindenki újra talpon lesz, rohan és visít, úgy ömlik majd a szájakból az üvöltés, mint tele hasból két abszint után a hányás, engem a most és az itt érdekel. Márpedig a most és az itt tökéletes arra, hogy kisebb testekben, néhány bócában, néhány verzőben, vagy épp hiányosban, de távozzam. Ez egy fos helyzet, süllyedő hajó, ahonnan távoznom kell. Ha tél lenne, akkor is legfeljebb szarrá fagyhatna, jobbá már semmilyen tényező nem teszi. Menekülés innen!

_________________
Papírfiú(cska)
Néha magam alá gyűrődöm.
avatar
Mike Hanscom
~master mason~
~master mason~

Hozzászólások száma : 190
Hírnév : 6

Vissza az elejére Go down

Re: Moszkva - Kreml

Témanyitás by Erik Magnus Lensherr on Vas. Júl. 31, 2011 3:31 pm

A nő szerencsére jót akar a teleportálással érkezett lánynak, és Graviton igaza beigazolódott, nem Orosz nemzetiségű mutánsról beszélünk.
- A nő segíteni akar! Menj vele, és húzódjatok fedezékbe! Majd érted megyek, bízz bennem! - Mondta szinte kiabálva a lánynak, majd a repkedő hölgyre vitte tekintetét.
- Menekülni fedezékbe! Nem soká utánatok megyek, ne legyen a lánynak bántódás! - Kiáltotta Oroszul, majd megvárja, hogy a szárnyakkal megáldott segítőkész hölgy hova repül velük, eztán foglalkozik csak a hat kommandóssal, de legfőképp a tömeget veszi célba, kik ott maradnak a harc színhelyén.
- Ne menekülni! Ők is csak mutánsok, kiket az emberek megbabonázni! Testvéreim harcra! A Közelharcosok előre, a távolságiak hátul maradni. Aki tud repülni, tegye meg! Nem adjuk fel a harcot. - Üvöltött Oroszul kihasználva a csendet, amit a kommandósok érkezése keltett. Reméli, hogy vezetői képessége elég ahhoz, hogy kövessék az utasításait, hiszen azt a parancsot kapta, hogy bármilyen eszközzel, de szítson háborút Oroszországban.
- Mutassuk meg, hogy minket mutánsokat nem lehet elnyomni! - Kiáltotta elővéve zsebeiből a kártyákat felkészülve egy újabb csapásra a nagy darab behemóttól. Reméli, hogy beszéde elegendő volt arra, hogy a csapat meginduljon a kommandósok felé, hiszen a túlerő az ő oldalukon áll. Lehet, hogy a hat áruló ki lett képezve, de egy feldühödött képességekkel rendelkező tömeggel ők sem tudnak mit kezdeni.
Ő nem tart a mutánsokkal, ha azok megrohamozzák a helikoptert, és az utasait, hiszen az ő célja a forradalom kitörése, nem a harc. A kártyákat arra az esetre vette elő, ha őt megtámadná valaki.
avatar
Erik Magnus Lensherr
~fellow craft~
~fellow craft~

Hozzászólások száma : 71
Hírnév : 1
Tartózkodási hely : Testvériség bázisa

Vissza az elejére Go down

Re: Moszkva - Kreml

Témanyitás by Alfred/Chloe Helmsman on Vas. Júl. 31, 2011 10:03 pm

Ámulva nézem a levegőben lebegő buszt és ahogy azt összepréselik mutánsok által manipulált láthatatlan erők. Elfog az irigység, hogy én miért nem vagyok képes ilyesmire. A tömeg mocorog, valaki (Patkány) a karomat is megfogja. Ijedten nézek hátra. Egy meztelen pali az, aki mintha mondani akarna valamit.
- Nem beszélek oroszul, maga perverz! – rántom ki karomat is tiltakozásom mellett. Fura dolgok történnek itt.
Hirtelen megremeg a föld és elesem. Nem nagyon ütöttem meg magamat, de azért kellemetlenül érint ez a helyzet. Intenzív tömegoszlatás folyik itt. Úgy döntök megkeresem a társaimat. De sehol sem találom őket. Valószínűleg elmenekültek a tömeggel együtt. Valaki (Graviton) oroszul kiabál, de nem értem mit akar. A helyzet nem túl előnyös és nem akarok bilincsbe verve börtönbe kerülni. Így igyekszem elhagyni a teret, futva, tolakodva, távolodva a kommandósok elöl. Ilyen erőkkel szemben karate tudásom vajmi keveset ér.
avatar
Alfred/Chloe Helmsman
~fellow craft~
~fellow craft~

Hozzászólások száma : 57
Hírnév : 1

Vissza az elejére Go down

Re: Moszkva - Kreml

Témanyitás by Tanya Berghart on Kedd Aug. 02, 2011 12:13 pm

Nem tudtam felhozni indokot, hogy miért bíznék meg egyikükben is. Valójában viszont nem voltam olyan helyzetben, hogy ne tegyem. Meglepett mikor a nő megfogta a kezem, vagyis az hogy nem történt semmi. Tudom butaságnak hangzik.
Nem tehettem mást, mint hogy az ismeretlen férfi szavaira hagyatkozom. Megjegyzés: Jé angolul beszélt! Is. Ez valószínűleg csak számomra volt meglepő, hiszen talán én voltam az egyetlen akinek fogalma sem volt arról, hogy mi történik.
Lassan azt hiszem már túl voltam a rémületen. Csak a remény maradt hogy végül valahogy valamilyen csoda folytán vége lesz ennek a rémálomnak. És lehetőleg nem a legrosszabb módon.
avatar
Tanya Berghart
~secret master~
~secret master~

Hozzászólások száma : 261
Hírnév : 3

Vissza az elejére Go down

Re: Moszkva - Kreml

Témanyitás by Cerebro on Szer. Aug. 03, 2011 9:59 pm

A téren a helyzet a tetőfokára hág, mikor újabb katonák érkeznek, minden oldalról, és a közeli épületek tetején is megjelennek - mesterlövészek. Az emberek csoportját már szinte teljesen eláztatta és elüldözte a mutáns kommandósok érkezése, valamint a hathatós rendőri behatás, mikor a kemény mag vezetőit bilincsbe verték és elszállították.

A mutánsok oldalán valami más készülődik...

||Patkány||

Bár gondolataid gyorsan pörögnek, és hamar felméred a veszély nagyságát, illetve a menekülés kecsegtető reményét, nem juthatsz messzire. Már felhívtad magadra a figyelmet a sikátorban, és ha szemeddel nem csak az italos üvegek után kutatsz, seperc alatt ismerős arcot szúrhatsz ki a felsorakozó katonák között.

Nem sorfalat állnak, jó pár méterre állnak egymástól, és mindahányan spéci fegyvert szorongatnak. Az egyik ilyen katona mögött pillanthatod meg a Malacképűt, ahogy fintorogva szemléli a történéseket.

~ MEGVAGY! ~ nyilal a fejedbe egy hang, majd egy náladnál mocskosabb tekintetettel találkozhatsz. A Malacképű téged keresett, és most a katonára néz, rád mutat és eldurran egy lövés. Hiába a nagy felfordulás, hiába a káosz, a katonákat minden helyzetre kiképezték, főleg a pontos célzásra.

Méhcsípés szerű fájdalmat érezhetsz a nyakadon, és ha odakapsz, puha bojtra bukkanhatsz. Bizony, ez annak a lövedéknek a színes vége, melybe általában ijesztő kemikáliákat töltenek, hogy a célpontnak rossz legyen. Neked pedig másodperceken belül mindegyik patkány-gyomrod felfordul, és mielőtt elmenekülhetnél, eszméletlenül alélsz a felborzolt macskakőre.

~°~

||Graviton||

A szőke nő még egy utolsó, segélykérő pillantást vet rád, majd a földrengető hullám elsodorja, Tanyával együtt. Mindketten a földön fekve végzik, ránézésre sérülés nélkül.

Sajnos a beszédedet túl kevesen hallják ahhoz, hogy eredménye legyen, hisz sokan halálfélelmükkel küzdve menekülnének, de a gyengébb, hatásos iszkolási-képesség nélkülieket hamar befogják, mint az embereket. Néhány repülni képes mutáns felemelkedik a magasba, és valaki felsikolt. Egy nő volt az, aki repülni próbált, de lelőtték - ha alapos vagy, észreveszed, hogy valamilyen kábító lövedéket használnak, nem törődve a következményekkel.

Ha az utóbbi időkben kifejlesztett amerikai szérumra gondolsz, elszorul a torkod? Csaknem!? De nincs időd végiggondolni az egészet, mivel újabb ismerős arcot látsz elalélni - a rajtad nevető, kerekded nő.

~ Fölösleges ellenállni, ne hősködjön. Ez itt nem Amerika. ~ suhan át egy nem saját gondolat az agyadon. A gondolattal egy időben egy karakteres női parfümillat csapja meg az orrodat. Nem kell soká kapkodni a fejed ahhoz, hogy megtaláld a feltételezett telepatát. Az mutáns kommandósok egyike pont téged bámul mandulavágású szemeivel. Ez az utolsó kép amit láthatsz, mivel a nő a másodperc töredéke alatt felemeli fegyverét, céloz és lő.

~°~

||Alfred-Chloe||

Bár a menekülés a legjobb ötlet, amit jelenleg véghez vihettél, sajnos nem juthatsz messzire. A katonai és rendőri erősítés elszigetelte a kis utcákat, melyeken keresztül egérutat nyerhetnél.

Ismerős hang üti meg a füled: a rendőr, aki először utánad szaladt, majd kereket oldott a kisbusz miatt, neked kiabál és integet. Alig pár méter választ el tőle, ő tudja, hogy te sportoló vagy, és minden bizonyára segítene is kijutni onnan. Aztán hirtelen változik a kép: a rendőr a vállára erősített cb-rádióért nyúl, meghallgatja az üzenetet. Őszinte rácsodálkozás az, ami kiül az arcára, majd hátra fordul, és egy tető felé bámul. Ha követed tekintetét, akkor láthatod a tetőről kikandikáló fegyvercsövet és egy mellette álló alakot.

A rendőr újra a rádiót hallgatja, összerezzen, majd nem törődve veled az egyik katonához lép, mondd neki valamit és rád mutat. A katona bólint, felemeli fegyverét és lő. A rendőr sajnálkozó fintora az utolsó, amit látsz, majd álmatalan sötétségbe zuhansz.

~°~

||Tanya||

Újdonsült barátnőd és védelmeződ pontosan alattad fekszik, mivel saját testével próbált védeni téged az eséstől. Feltápászkodva láthatod, hogy elájult, valószínűleg beverhette fejét, és nincs esélyed elsősegélyben vagy bármi másban részesíteni, mivel máris éledezik a tömeg és a káosz körülötted. Nem túl távolról egy ordítás hallatszik, majd valaki föléd tornyosul és kíméletlenül ellök. A szőke nőt fejét egy fiatal férfi veszi az ölébe, és valamit nagyon gyorsan, nagyon sokszor és teljesen érthetetlenül motyog. A férfi mérgesen rád néz, fájdalmas fintorba torzul az arca, majd a nővel együtt eltűnik, majd mondana valamit, mikor lövés éri a nyakát, a piros-bojtos fajtából. Szinte azonnal a nő mellé ájul.

Rémületedet csak tetézni tudja az a tény, hogy most már két ember fekszik látszólag élettelenül a lábad előtt, mikor idegen gondolatok férkőznek a fejedbe.
~ Nem kellett volna kalandozni, kislány. Mi lesz most veled? ~ becsukhatod a szemed, leguggolhatsz, akár teleportálni is megpróbálhatsz, de a célkeresztben már te is ott figyelsz. Alig érezhető csípés a válladban, és te is követed a többieket a sötétségbe...

A téren tovább folytatódik a kényes elemek "kiemelése", lett légyen szó bilincsről vagy lövedékről. A random összeeső mutánsokra rémülve tekintenek társaik, majd ki ahogyan tud elmenekül. Mire a katonaság és a rendőrség végez a tömegoszlatással, pár tucat mozdulatlan test hever az aszfalt és macskakő maradékán, de többségük nem halott. Fekete furgonok érkeznek, öltönyös fickók befejezik a takarítást, és mire a Nap lenyugszik a Kreml tornyai mögött, a téren csak törmelék, hátrahagyott transzparensek, és néhány járőröző rendőr leledzik...

||HELYSZÍNVÁLTÁS: ISMERETLEN HELY||

||Tanya, Alfred-Chloe|| & ||Graviton, Patkány||

Ketten-ketten külön szobában tértek magatokhoz, szürke falak között, ahol hiánycikk az ablak és az égő sem száz wattos. Bár fogolynak érezhetitek magatokat, bilincsek és kötelek nélkül hagytak titeket, ami nem egy elhanyagolható tény. Talán azért, mert a szörnyű fejfájás, a hányinger elég zavart okoz a képességeitekben (és okoz) ahhoz, hogy ne akarjatok hirtelen megszökni.

Míg barátkoztok, a kinti világból - folyosóról - hangok szűrődnek be, de kevés a kivehető, értelmezhető és szép-kerek orosz mondat.


||Közérdekű: a képességeitek nem vesztek el, csak kicsit leszedáltak - benyugtatóztak - titeket, a szándékot még nem sejtitek. Az alélást, elfogást most mindenki fogadja el, nem az volt a lényeg, hogy ki hogy tudná elkerülni, hanem hogy helyszínt váltsunk és párba kerüljetek.
Tanya: légy szíves reagálj mindenre, ami történik veled, mert az előző posztod nagyon rövid volt, tekintve a többiekét. Elég sok minden történt most körülötted, hogy mindennek szentelj egy-egy gondolatot. Értem, hogy a karakter fél és ijedős, de pont ez szülhetne több más gondolatot is.||
avatar
Cerebro
Admin

Hozzászólások száma : 539
Hírnév : 7
Tartózkodási hely : Xavier Birtok

http://postoutsiders.hungarianforum.com

Vissza az elejére Go down

Re: Moszkva - Kreml

Témanyitás by Alfred/Chloe Helmsman on Csüt. Aug. 04, 2011 8:59 am

Menekülnék, de mindenhol lezárás, zsákutca. Kezdek nyugtalan lenni. De csak addig, míg a korábbi rendőr fel nem tűnik. Barátságosan mosolygok rá, mert nem jegyeztem meg hála kifejezésére alkalmas orosz szót. Igyekszem nem tudomást venni a sok lövészről mindenfelől. Hiszen nem vagyok tüntető, pusztán bele keveredtem a tömegben. Na meg külföldi állampolgár is vagyok. Egyszer csak azon kapom magamat, hogy valaki meglőtt. Reagálnom azonban nincs már időm, mert elvesztem eszméletemet.

Pilláim lassan nyílnak fel. Elég kábán érzem magamat. De nem vagyok meglepődve hiszen az emlékek homályából előkerül az, amint Alfot lelövik. Szegény, a sokk hatástól még mindig alszik. Nem meglepő, hogy én tértem magamhoz.
Óvatosan felemelkedem, kék szemeimet dörzsölgettem, mielőtt körül néznék. Egy égő ég, ez pozitív. Az már nem, hogy valami cellában vagyok. Elég mocskos. Látok még egy testet, de majd később foglalkozom vele. Előbb magammal kell. Alf táskáját elvették, így nem keríthetem elő ruháimat. Az övével kell beérnem. De utálom a nadrágot!
Feltápászkodok a fal mentén, bal kezemmel tartva a számomra hosszú és bő nadrágot. Szerencsére övvel hordja, így addig addig tudom igazítani, míg végül csak megtartja magát rajtam. A nadrág szárait is felhajtom, amennyire csak lehet. Lehúzom lábamról a zoknit, azzal bélelem ki az edzőcipőket és jó erősen csomózom újra. Így is érzem, hogy kicsit lötyög benne lábfejem, de egyenlőre megteszi. Az ing és a dzseki természetesen lóg rajtam, hiszen sok számmal nagyobb. A dzsekit le is vettem, átnézem zsebeit. Szerencsére az útlevél itt van. Gyorsan átteszem farzsebembe. noha tudom nem sokra megyek vele, hiszen Alf nevére szól. Végül fésülés szerűen túrok kezemmel szőke hajamba, hogy ha valami beleragadt volna eltávolítsam.
Most, hogy végre elkészültem, megnézem, hogy ki a cellatársam. Egy lány. Úgy rémlik mintha ott lett volna a tömegben. Nem néz ki orosznak, nem mintha olyan sok helybélit láttam volna, hogy tudnám. Látom, hogy mozog a tüdeje, tehát lélegzik, él. Biztos őt is meglőtték és még kába. Óvatosan oldalba bökdösöm ujjaimmal, hátha felébred.
avatar
Alfred/Chloe Helmsman
~fellow craft~
~fellow craft~

Hozzászólások száma : 57
Hírnév : 1

Vissza az elejére Go down

Re: Moszkva - Kreml

Témanyitás by Tanya Berghart on Pént. Aug. 05, 2011 3:20 pm

Az egész világ megőrült körülöttem? Nagyon úgy tűnt. Miért? Miért történik ez? Teljesen sokkolt. Még egy pillanatra visszanéztem a tömeg felé, de jobb lett volna a magam dolgával törődnöm. Elestem, és ahogy magam elé néztem hitetlenkedve támaszkodtam négykézlábra. Mi történt? Biztos csak eszméletlen. Mért lenne halott ugyebár, semmi nem indokolta. De az eséstől elájult volna? Miért? Hogy?...
Éppen a nő arcához értem volna, hogy megnézzem tényleg mi van vele, de hamar ismét a földön találtam magam.

Az idegen hang viszont végképp szétcincált minden gondolatot bennem. Felsikoltottam. Ha lehet ilyet mondani, szinte éreztem ahogy a fejemben zeng is az egész. Hogy merészel beleszólni?! Ki ő egyáltalán? Csak azt reméltem, hogy a feje belefájdul legalább, Mégha naív gondolat is. A félelmemet elnyomta a düh és a pánik. Azt hiszi direkt akartam ide jönni? Mégis hogy képzeli? Hogy kép...
Egy pillanatra voltam attól, hogy eltűnjek. De elsötétült a kép.

Hol vagyok? Mi történt? Megint eltévedtem volna? Nem ez nem olyan érzés volt.Minden homályos és nyomott volt, de nem a táj volt életlen hanem a látásom. Föl akartam támaszkodni, hogy körbe nézhessek, és esetleg fel is üljek, de még mindig kótagos volt a fejem, egyszerűen visszaestem a padlóra.
Próbáltam be azonosítani a dolgokat körülöttem. Padló már volt ebben biztos voltam. Jobbra fal, balra... ott is fal. Mi az a szőke? Csak pislogtam arra a bizonyos beazonosíthatatlan dologra. Kellett egy kis idő még rájöttem, hogy az tényleg szőke és nem sárga, méghozzá haj, amihez egy nő tartozik.
Mi? Ki akartam mondani a kérdést, de csak nyöszörgés jött ki. Valójában én sem tudtam mi jött volna utána. Mi történt? Vagy Mi ez a hely? Miért ilyen nehéz minden?
Ismét felemeltem a fejem, hogy a nőre nézzek, próbáltam fókuszálni az arcára, de nem nagyon ment és még rosszul is lettem tóle. Úgyhogy megint csak maradt a padló...
avatar
Tanya Berghart
~secret master~
~secret master~

Hozzászólások száma : 261
Hírnév : 3

Vissza az elejére Go down

Re: Moszkva - Kreml

Témanyitás by Mike Hanscom on Szer. Aug. 10, 2011 10:20 pm

II Patkány II

Először szentül hiszem, hogy a tettvágy buzgott fel bennem, de aztán rá kell jönnöm, hogy ez csak egy röpke hányás. Rutinom van az ilyesmiben, hogy egyetlen hangos nyögéssel oldalra forduljak (mert ilyenkor valamilyen rejtélyes oknál fogva mindig tökéletesen be tudom lőni, milyen pózban fekszem), és egy erélyes hörgéssel még a két nappal ezelőttit is kiadjam magamból. Az ember gyomra ilyenkor szinte kapásból jobban lesz, nem veri ki többé a verejték, elmúlik a kóválygás, a rosszullét… mondom elmúlik… mondom elmúlik! Kábán nézek körbe, mert nem köszönnek vissza a szokott szagok, színek… jelen pillanatban mondjuk amúgy is legfeljebb foltokig jutnék, de most még ezek sincsenek a helyükön, túl sok bennük a szín meg a változatosság, olyan biztos vagyok benne, hogy rossz helyen tértem magamhoz, ahogyan a farkam tudott állni fiatalkori ébredéseimnél.

Aztán ahogy csökken a fejemben lüktető vér mennyisége, úgy kezdenek kikopni a színek. Ez már a ló másik oldala, ahogy egy teljesen kopár és színtelen világba csöppenek bele. Ez a vizuális ringlispíl éppen elég ahhoz, hogy újabb adag vörösbundással örvendeztessem meg a padlót. Ha most virág lenne, én pedig vizet okádnék, akkor barátok is lehetnénk – ez a gondolat nem tudom, miért vidít fel, de először csak kuncogok, aztán fel is röhögök rajta. Mekkora arc vagyok, ki nem fizet egy ekkora arcnak újabb adag sört?
A hullámtetők-hullámvölgyek pillanatait éljük: elszomorít a gondolat, hogy én itt rókákon járatom a fejemet, miközben legutóbbi emléke(i)m szerint épp patkányként akartam menekülni, amikor… ezek az emberférgek leszedáltak?! Most igazán dühösnek kéne lennem, de úgy tűnik, hogy róka költözött a patkányaim helyére, és minden szélsőséges érzelemtől, mint amilyen például a kiütés okozta vörös függöny nem a revans, hanem egy újabb kibukás jut csak az eszembe. A patkányaim meg… valahol messze vannak.
Úgy döntök, hogy a halottnak/alvónak tettetéssel már rég elkéstem, hacsak nem taccsoltam álmomban is minden félpercben egy adagot a padlóra, így összegyűjtöm maradék nyálam, a bűzölgő tócsa közepére küldöm, mint habtorta közepére a cseresznyét, és megpróbálkozok egy kósza „Haló!”-val. Persze a terveimben még nagyon határozott haló szerepelt, de ami kijött a számon az már csak ilyen gyengusra sikerült.

_________________
Papírfiú(cska)
Néha magam alá gyűrődöm.
avatar
Mike Hanscom
~master mason~
~master mason~

Hozzászólások száma : 190
Hírnév : 6

Vissza az elejére Go down

Re: Moszkva - Kreml

Témanyitás by Erik Magnus Lensherr on Szer. Aug. 10, 2011 11:21 pm

Graviton

Graviton szinte álomnak élte meg a történteket a Kreml előtti téren, olyan valóságosnak tűnt, hogy mikor felébredt a mandulavágású nőt kereste, ki rálőtt nyugtató lövedékével. Mikor körbenézett rájött, nem álom volt, küldetése jelenleg a kudarc felé sodródik, amennyiben nem tud kimenekülni ebből a kócerájból.
Első kérdései, természetesen a "Hol vagyok", "Hogy kerültem ide" értelmetlenek, és feleslegesek, mint ahogy a hirtelen felpattanás lehetősége is annak bizonyul. Fejébe hihetetlen fájdalom tör utat magának agyának központjába, míg gyomra úgy morog, akár egy hétig éheztetett szavannai oroszlán.
Immáron zavartan nézett körbe, és megpillantotta cellatársát, ki már ránézésre sem tűnik megbízható és "normális" embernek, mutánsnak.
Fájdalmas arccal rázza meg fejét, majd felült eddigi fekvőhelyéről, és kezeivel elkezdte masszírozni a tarkóján lévő gócpontot, mi a fejfájás egyik alap bűnöse.
Nem érdekli most a vele egy levegőt szívó Orosz csöves mivolta, nem igen társaságkedvelő figuráról beszélünk, fejfájásának enyhítése után képességét próbálja meg tesztelni a zsebében lévő kártyákkal, már ha nem vették el tőle azokat.
Míg keresi "fegyvereit", az általa védelmezett nő jut eszébe, a teleportáló. De jó lenne, ha most vele lenne összezárva. Seperc alatt Otthon találnák magukat, persze ha nem vették el az erejüket.
Ha nem találja meg a kártyáit, leveszi dzsekijét, és megpróbálja a gravitációs mezejét olyannyira elvenni, hogy az lebegni kezdjem a szobában.
avatar
Erik Magnus Lensherr
~fellow craft~
~fellow craft~

Hozzászólások száma : 71
Hírnév : 1
Tartózkodási hely : Testvériség bázisa

Vissza az elejére Go down

Re: Moszkva - Kreml

Témanyitás by Cerebro on Kedd Aug. 16, 2011 7:33 pm

||Chloe & Tanya||

A folyosóról hangok szűrődnek be, mialatt ti "ismerkedni" próbáltok. Egy árva szót sem értetek - hacsak az orosz nyelvtudásotok nem engedi -, de egy nő dühös kiabálására lesztek figyelmesek, majd katonai bakancsok dühös csörtetésére. Mikor a menetelés elhalkul, a szigorú női hang újabb utasítás-féléket ad ki, amire férfiak reagálnak, és végképp elhalkul minden. Kattan a zár az ajtóban, és a benti félhomályba erősebb fény szűrődik be. Hirtelen elvakíthat ez a fényesség, de így is jól kivehető egy nő alakja az ajtókeretben. Nem sokat teketóriázik, belép a helyiségbe, majd leül az asztalhoz. Őt követve egy férfi is belép, de nem ül le. Becsukja maga mögött az ajtót, majd meg is áll előtte.


- Nem szeretnék soká itt időzni - kezdi a nő tört angolsággal, majd mindkettőtöket alaposan szemügyre vesz. - Szeretném, ha elmondanák, hogy kik maguk és mit keresnek itt. Továbbá nyomatékosan felhívom a figyelmüket, hogy ne használják mutáns képességeiket.
A férfi, aki a nővel együtt érkezett, némán álldogál az ajtó előtt, de szemeit mindvégig rajtatok tartja. Nem tűnik veszélyesnek, bár épp barátságosnak sem, ahogy ott áll sötét öltönyében, lazán kötött nyakkendővel.
- Kezdje mondjuk magácska - közli szinte parancsolóan, jól megnyomva a "magácskát", Chloera mutatva.


||Graviton & Patkány||

Munkálkodásotok közepette ti is hasonló hangzavart hallhattok a folyosóról, mint a nem túl messzi szobában "raboskodó" lányok. Némi beszélgetés után nyílik az ajtó és egy férfi lép be a helyiségbe. Elfintorodik Patkány művét felfedezvén.
- Nagyszerű - mondja oroszul, majd a lehető legtávolabbi széket foglalja el, hogy ha elmulasztani nem is tudja, de tompíthassa a bűzt a távolság. Amennyiben Graviton képessége nem okoz teljes mozdulatlanságot és lebegést, akkor gond nélkül éri el a kiszemelt helyet.
- Kérem, fejezze ezt be - szól rá a férfira, olyan hangnemben, mintha csak arra szólítaná fel, hogy ez egy nem dohányzó helyiség. Nem tűnik ellenségesnek.
- Nem azért vagyunk itt, hogy képességeinkről tegyünk tanúbizonyságot - teszi hozzá hibátlan angolsággal, majd újra Patkányra terelődik a figyelme. Az ajtóban álló férfira néz, aki egy bólintás után belép, bezárja maga mögött az ajtót, majd megáll ott, ahol van. A kikérdező újra Graviton felé néz.
- Nos, csak azért vagyunk itt, hogy megtudjuk, mit keresett Ön a tüntetésen, mint amerikai állampolgár - kérdezi és közli ellentmondást nem tűrően. Ha találkoztál már telepata mutánsokkal, akkor szinte biztos lehetsz benne, hogy felelőtlen dolog lenne időt fecsérelni hazugságokra.

Közben a másik férfi Patkányt nézi, aki talán még mindig a földön fetreng saját hányásában. Alig halhatóan, de annál határozottabban szól hozzá oroszul:
- Szedd össze magad Patkány, nincs időnk veled szórakozni.
avatar
Cerebro
Admin

Hozzászólások száma : 539
Hírnév : 7
Tartózkodási hely : Xavier Birtok

http://postoutsiders.hungarianforum.com

Vissza az elejére Go down

Re: Moszkva - Kreml

Témanyitás by Mike Hanscom on Kedd Aug. 16, 2011 8:38 pm

II Patkány II

Általában ismerem az ivócimboráimat. Nagyon fontos az a szó, hogy általában… szoktam vele gondolatokat megfogalmazni, úgy mint általában szeretem a piát; ha kitaccsolok, azt általában nem az alkohol szokta okozni; ha kiütnek, azt általában nem szoktam díjazni. Veszettül hiányzik ebben a pillanatban a butykosom, egy kis szesz, amivel megnedvesíthetem az ajkamat. Ennek hiányában viszont kénytelen vagyok minden más szarsággal elvonni a figyelmemet.

- Hívj Rókának – sandítok fel a hozzám szólóra, – annak van itt most az ideje – bökök szememmel a kis kupacaim felé. Alig várom, hogy odapillantson, addig én tudok szemezni az ajtó mellett hagyott… nem hagyott. Semmilyen hely nincs a bejárat mellett, ahol csak néhány patkányom kislisszolhatna. Mert akkor csak kinyitnák még egyszer, hogy ők is kimenjenek, csak kiférne még néhány belőle. Így viszont marad a szokásos gúnyos vigyor.

- Általában ismerem az ivócimboráimat – húzom el a számat, nem nézek a férfira. Nem érdekel annyira az arca, semmi kedvem nosztalgiázni. Hagyja meg a bizalmas kis közléseit magának. És nem érdekel a nő sem. Csak a butykosom hiányzik… - Engedjenek már ki innen, nem tudok semmit – mormogom. Nem érdekel, hogy semmit nem érdekel az ámerikai abból, amit eddig mondtam nekik.

_________________
Papírfiú(cska)
Néha magam alá gyűrődöm.
avatar
Mike Hanscom
~master mason~
~master mason~

Hozzászólások száma : 190
Hírnév : 6

Vissza az elejére Go down

Re: Moszkva - Kreml

Témanyitás by Erik Magnus Lensherr on Hétf. Szept. 26, 2011 4:52 pm

Képességét még csak gyakorolni sem tudja, hiszen megzavarják őket, habár természetesen egy ilyen büdös, és gusztustalan csöves társaságában nehéz koncentrálni, szóval már nem idegeli a jövevény érkezése sem.
Mivel képessége, még ha kevésbé is, aktivizálódott, így kicsit megkönnyebbül, és úgy nézi végig a férfi érkezését, mígnem az jó messzire kerül cellatársától.
- Nem fogom bántani, amennyiben elenged. - Közölte hűvös nyugalommal Graviton a kikérdezővel, már nem azért mert ilyen hirtelen haragú, forró vérmérsékletű fickóról beszélünk, csupán nem akarja, hogy a fogva tartói azt higgyék kezes báránnyal van dolguk.
- Nos, ha maga nem telepata, nem fognak belőlem kihúzni semmit. Viszont ha van mentális képessége keresse ki a fejemből az információt uram. - Mosolygott gúnyosan, majd ha az ajtóban álló fickó nem reagál semmit, fel kell ülőhelyéről ő is, és innentől ha lehet állva diskurál a faggatóval.
- Miért tartanak fogva minket? Bár ez költői kérdés, de hátha válaszol rá. - Kérdezte a férfi, azért kellő intenzitással vakargatva fején azt a pontot ahol a feje leginkább fájt. Azt biztosra veszi, hogy ezek nem sz*rral gurigáznak, de mire ez a felhajtás, egy egyszerű tüntetés miatt, meg mit akarnak tőle egyáltalán? Kíváncsian várja, hogy a kikérdezője valóban telepata-e és ki húzza-e belőle az igazságot.
avatar
Erik Magnus Lensherr
~fellow craft~
~fellow craft~

Hozzászólások száma : 71
Hírnév : 1
Tartózkodási hely : Testvériség bázisa

Vissza az elejére Go down

Re: Moszkva - Kreml

Témanyitás by Sponsored content


Sponsored content


Vissza az elejére Go down

Vissza az elejére


 
Permissions in this forum:
Nem válaszolhatsz egy témára ebben a fórumban.