Szibéria - Negdjenykoda

2 / 2 oldal Previous  1, 2

Go down

Re: Szibéria - Negdjenykoda

Témanyitás by Alexis on Vas. Jan. 08, 2012 12:35 pm

- Akkor biztosan amolyan hivatásos őrangyal vagy igaz, aki emailra bárkit megment? - *Vigyorodik el. Ez a "nem" sokkal inkább hangzott számára igennek, de minek firtassa? Igazán nem az ő dolga.* - Engem egyszer foglyul ejtett Chris egyik barátja, lényegében egy kínos félreértés miatt. Úgy tűnik mintha mindez egy örökkévalósággal ezelőtt történt volna, még a forgószél előtt. - *Elgondolkodna saját szavain, aztán a kis szünet végeztével folytatja.* - Önzetlenség? Nem, igazad van, nagyon is létérdekem, hogy veletek legyek, másképpen nem juthatok haza... és persze ez a vodka! Na meg új tájakat járhatok be, új embereket ismerek meg.... - *Ebben pillanatban Greg elkezdi felépíteni a szélvédő kupolát.* - és új mutánsokat is. - *Mormogja az orra alatt.*
~ Mindjárt megfagyok. Nagyon mélyen? Tuti kell itt lennie valamilyen bejáratnak egy felvonóhoz, amit persze nyilván nem használhatunk, ha észrevétlenül akarunk bejutni erre a búvóhelyre. Mindjárt megfagyok. De most már tényleg. ~
- Akkor megvárjuk, míg Gregory alagutat ás akár negyven emelet mélységig, vagy Tanya ismer egy rövidebb utat? - *Félmosoly.*
avatar
Alexis
~master mason~
~master mason~

Hozzászólások száma : 116
Hírnév : 2

Vissza az elejére Go down

Re: Szibéria - Negdjenykoda

Témanyitás by Kara Shawn on Hétf. Jan. 09, 2012 11:59 am

Épp azelőtt húztam össze magamon a kabátot, mielőtt Greg valamiféle kis iglut húzott körénk, mielőtt teljesen megfagynánk a jeges szélben, mely egyre jobban feltámadt az elmúlt percekben.
- Majd egyszer próbáld ki magad is és megtudod – mosolyodtam el Dorothy felém intézett kérdésére, amire nem igazán akaródzott válaszolnom vagy különösebb magyarázkodásokba bonyolódni – Hogy érted azt, hogy foglyul ejtett? Mármint ő? – sandítottam Greg felé.
Mindeközben Greg szavai sem hagynak hidegen.
- És mi lenne, ha újdonsült teleportálónk felfedezné nekünk a terepet. Vagy tudom is én. Van valakinek valami terve mielőtt halálra fagyunk és akkor hiába a felmentősereg… vagy mi – fontam magam előtt karba kezeim, hogy valamelyest megállítsam a remegést, mely lassan minden tagomra átterjedt.
avatar
Kara Shawn
~perfect master~
~perfect master~

Hozzászólások száma : 367
Hírnév : 5
Tartózkodási hely : New York

Vissza az elejére Go down

Re: Szibéria - Negdjenykoda

Témanyitás by Szellem on Kedd Jan. 10, 2012 12:01 am

-Gratulációt? - Kérdi nevetve. - Inkább kihagynám, a családomban csak én tartom viccesnek a szarkazmust, a fekete humorról nem is beszélve, tekintve, hogy halottnak hisznek.
~Öcsém...az aztán kellemetlen családi összejövetel lenne, ahol én bukkannék fel, hogy átadjam egy James Bond főgonosz gratulációját a szüleimnek. A fél banda infarktust kapna, a többi meg beperelne...ha apám életben marad, lehet még arra is rávenne, hogy maradjak a tárgyalásig...Hoppá, kicsit elkalandoztam, mi folyik itt közben?~
Jobban megvizsgálja azt a fura gömböt, ami leginkább egy planetárium szerű izére emlékezteti, annak ellenére, hogy majdnem pontosan úgy néz ki, mint valami, ami egyáltalán nem hasonlít planetáriumra. Az igazat megvallva, lövése sincs, mi a nyavalya lehet ez, így aztán kérdőn tekint vendégadójára, hogy csalafinta módon kiszedje belőle ezt azt információt.
-Mi a nyavalya az ott lent?
~Kezd rossz előérzetem lenni. Huszonhét diagnosztizált elmebajom van, és mégis, az a benyomásom, hogy a mellettem álló férfivel valami nincs rendben...ez nagyon durva.~

_________________
I am the shadow, and the smoke in your eyes,
I am the ghost, that hides in the night
avatar
Szellem
~perfect master~
~perfect master~

Hozzászólások száma : 1429
Hírnév : 74

http://eladokkonyve.freeblog.hu/

Vissza az elejére Go down

Re: Szibéria - Negdjenykoda

Témanyitás by Cristopher W. Somerset on Kedd Jan. 10, 2012 3:57 pm

Szövetség

A mentőcsapat

Ahogy a vodka alkoholtartalma szépen eléri Greg vérkeringését, a hideg pedig a bőrét, kezd egyre jobb idő lenni a kis kupolában. Nem túl látványosan, ugyanakkor a percnyi szóváltás végére már érezhetően. Ugyanakkor a szél zúgása is alig hallatszik be, pedig nemrég még igencsak megnehezítette a kommunikációt.
Tanya, aki eddig leginkább fázott a hosszas hidegben való álldogálás miatt, szintén érezheti, hogy lassanként felengednek átfagyott tagjai. Neki tűnhet fel először, majd rögtön ezután Alexis szemeinek, hogy egyre kevésbé látszik a leheletük. Így már kevésbé érezheti kétségbeesettnek helyzetét, mely eredményeképpen egy-két elmosódott, de ismerős hangot meg is hall odalentről. Valószínűleg szétszórodik a lenti építményben, a szóródás mérete alapján.
Kara figyelmét viszont más keltheti fel. Mozgás. Sok apró mozgás, melyekből valamiféle folyadék részenként önálló vándorlása juthat az eszébe. Jobban megfigyelve - valószínűleg telekinetikus képessége miatt - érezheti, ahogy a talaj süllyed alattuk, körben pedig a kiáramló anyag egészen laposkás alakra egészíti ki az őket védő kupolát. Persze utóbbi érzet egyre inkább elhalványodik, ahogy szétterülése csökkenti a lokális intenzitását.
Gregnek persze végül feltűnhet, hogy elérték a több, mint kétméteres jégpáncél alatti köves talajt. Így máris összeállhat a kép: képessége túllépett egy határt, melynek következtében ésszel még nem teljesen képes kontrollálni az érzelmei okozta hatásokat.


/Nem várom el, hogy bárki máris beírja a következő szintet. Ami viszont fontos: képességeik most erősebben, de nehezebben irányítható módon működnek. (A legutóbbi szinthez képest.) Könnyen aktiválódhat erős érzelem hatására akkor is, amikor egyébként eddigiekben közel teljes mértékben tudtak uralkodni rajta./

A bázison

Frost legyint egyet, és székében hátradőlve, ujjait maga előtt összeérintve nézi tovább a munkálatokat. Hegesztő és építő feladatokon kívül úgy tűnik, hogy a tervezési fázis lezárása is folyik még. Néhány szintén védősisakos, de tartásuk szerint vélhetően a többieknél magasabb beosztásban lévő egyén jól láthatóan vitatkozik egy asztalon lévő tervrajz felett. Végül valószínűleg megegyezésre jutottak, mert az egyik szétküldi a másik hármat, akik nem mutatnak ellenkezést. Persze más kérdés, hogy egy James Bond kategóriájú főgonosz bandájának hierarchiájában egyáltalán érdemes-e ellenkezni a felettessel egyértelmű erőfölény hiányában.
- Tudom. Csak amolyan szófordulat volt. Jártál egyébként otthon azóta, hogy megnézd, mi van velük?
Amolyan csevegő hangnemben kérdezi Szellemet, mintha mi se lenne természetesebb. Majdnem, mintha csak az időjárásról kérdezte volna.
- Ez Viscoro. Nem emlékeztet valamire? Az se kisebb. Na jó, talán egy kicsit. De ha ekkora helyünk van, miért ne használnánk ki, nemde? Biztos vagyok benne, hogy jártál már a kicsike testvérében. Elég kíváncsi fajta vagy te ahhoz! - szemtelenül magabiztos, gonosz vigyorra húzódik a maszk szája - Valószínűleg pont a gömb közepéből nézted meg.
Hagyja Szellemet gondolkodni a dolgon. Úgy tűnik, biztos benne, hogy kedvenc beszerzője ismeri az építmény testvérét.
Úgy tűnik, már nincs sok hátra, hogy teljes legyen a gömb kisebb darabja is, melynek kihajtott állapota miatt lehet most egyáltalán belelátni most. Közben megérkezik egy igen nehéznek tűnő, nagyjából két méter hosszú acéldoboz is, ami leginkább egy koporsóra emlékeztetheti Szellemet. Ha a szakmai hozzáállást félreteszi, akkor viszont lehet akár egy egyszerű láda is. Digitális kijelzővel a tetején, amin pötyögni kezd az egyik ember odalent.
- Meg is érkezett a csomag, ha jól látom.
Megnyom egy gombot a székén, majd a kinyíló kis rekeszből fülére teszi a headsetet.
- Igyekezzetek odalent! Régóta várok már rá, hogy kipróbáljam!
Lent egészen könnyű kiszúrni azt a munkafelügyelőnek látszó személyt, aki erre a hangra haptákba vágja magát. Frost ismét hátradől székében, és arcára gonosz, hataloméhes mosoly ül ki.
avatar
Cristopher W. Somerset
~perfect master~
~perfect master~

Hozzászólások száma : 1072
Hírnév : 5
Tartózkodási hely : Xavier Intézet

Vissza az elejére Go down

Re: Szibéria - Negdjenykoda

Témanyitás by Gregory S. Severald on Pént. Jan. 13, 2012 6:03 pm

A tákolmány szokatlanul gyorsan összeépült. Akár csak a jég. Mintha csak a szavaimat lesnék úgy mozdulnak tömegesen. Jobbra majd balra billentettem a fejemet. A kép gyorsan be áll, akkor nem vagyok részeg. Mind egy is. Nem volt időm ilyesmivel foglalkozni. Elérve az új réteget felmértem miből is van majd mozgásba lendítettem. Egy szép csigalépcsőt meg egy nagy dombot kezdtem kifaragni a rendelkezésre álló anyagokból.
-A teleportáló nyugodtan körül nézhetne, van e másik bejárat...
Összedobtam egy kényelemes fotelt a hóból. Magamnak egy egyszemélyest és a többieknek egy nagyobbat. Elegáns fehérből fotel volt hogy passzoljon a hó színéhez és azon ülve ügyeskedtem a lécsőn.
avatar
Gregory S. Severald
~perfect master~
~perfect master~

Hozzászólások száma : 727
Hírnév : 45

Vissza az elejére Go down

Re: Szibéria - Negdjenykoda

Témanyitás by Tanya Berghart on Pént. Jan. 20, 2012 10:53 pm

- Nem, nem, nem... - kezdtem rázni a fejemet, ahogy először felvetették. - Ez nem jó ötlet. Nagyon nem jó, higgyétek el. Talán vissza se találok ide. És mielőtt bármelyikőtöknek is eszébe jutna, nem, nem tudok magammal vinni senkit.
Nem is tudom mit izélek ezen. Ha nem jutok vissza akkor legalább nem kell aggódnom magam miatt. Ennyi probléma megoldva. Akkor viszont aggódhatok Cris miatt, meg azért hogy itt hagytam őket. Ajj! Ez így sehogy sem jó!
Leguggoltam a hóba és a fejemet fogtam, nem is figyelve arra mi folyik körülöttem. Megint csak nyuszi voltam. De hiszen eddig már kezdett egészen jól menni, akkor mitől féltem ennyire? A félelem egyszerűen csak rám tört. Nem bíztam magamban, nem bíztam az itteni környezetben. Talán jobb lenne mégis hazamennem... cserbenhagyni őket... nem is ismerem kicsodák. A lelkiismeret viszont nem hagyta, hogy elmozduljak. Pedig így sem vagyok sok hasznukra.
avatar
Tanya Berghart
~secret master~
~secret master~

Hozzászólások száma : 261
Hírnév : 3

Vissza az elejére Go down

Re: Szibéria - Negdjenykoda

Témanyitás by Alexis on Hétf. Jan. 23, 2012 12:58 am

//Megkaptam a Pm-et, köszi. Smile //

*A hozzá intézett kérdésére csak sokatmondóan Kara szemébe néz, aztán elfordul és tesz néhány lépést, majd lehajol, mintha találna valamit a hóban. Csak akkor fejezi be a tettetett matatást, mikor Tanya válaszát meghallja.
- Nem találsz vissza ide? Akkor talán jobb is megpróbálnod, hiszen ha a képességed az ettől való félelmedben nem is használod, akkor szinte bárhol jobb helyen lennél jelen pillanatban, mint itt velünk. Elvégre a géppuskán, vagy micsodán kívül azt hiszem csak a mutáns dolgaitokban bízhattok. - *Jegyzi meg félhangosan, szemöldökét felvonva. Nem akar a lelkébe gázolni Tanyanak, legalábbis ebben a témában nem. Greg közben egészen belemelegszik a munkába, talán tényleg bejuthatnak a bázisra - bár azt erősen kétli, hogy észrevétlenül. Egyelőre ő maga nem tapasztalja a képességek felerősödését, talán majd ha aktívan használni kezdi. Őt is elfogja a különös érzés, de nem tudja megfejteni egyelőre.*
avatar
Alexis
~master mason~
~master mason~

Hozzászólások száma : 116
Hírnév : 2

Vissza az elejére Go down

Re: Szibéria - Negdjenykoda

Témanyitás by Kara Shawn on Hétf. Jan. 23, 2012 12:32 pm

Dorothy egyetlen pillantása elég volt, hogy túlcsorduljon az amúgy is színültig lévő pohár, melyet ha lehet akkor tetézett Tanya „nem tudom ki vagyok és nem tudom mit akarok” megszólalása. Gregre néztem és annak művére, melyet pár perc alatt hozott létre. Ha mondhatok immár ilyet kezdett felmenni bennem a pumpa. Fotel – hát persze. Elengedhetetlen kelléke egy mentőakciónak…
Talán, ha jelen pillanatban nyugodt körülmények közt vagyok akkor észreveszem a körülöttem zajló fura jelenséget, ám perpillanat nem tulajdonítottam neki nagyobb jelentőséget. Egyszerűen észvesztve rontottam a földön guggoló férfinak, legalábbis szavaimmal. No meg azért pár lépést közelítve hozzá.
- Szép kis bagázs ugye? Jobban teszed, ha azt amit csinálsz abbahagyod és most az egyszer idefigyelsz és válaszolsz a kérdéseimre különben kicsinállak. Egyenként robbantom darabjaira a májad a léped. Soroljam még? – nem mintha valaha is tettem volna ilyet és valljuk be elég csekély a valószínűsége, hogy képes legyek hasonlóra, de nem is állt szándékomban. Annál inkább végre felhívni a figyelmet valamire. Mégpedig a kérdéseimre. Persze elég ostoba ötlet, ha azt vesszük nála meg fegyver van.
- Szóval. Remélem elég világosan beszélek és a pia még nem homályosította el az elméd, de ígérem érthetően fogalmazok majd. Magyarázd el kérlek miért van itt Ő? – mutattam Dorothyra, akinek jelentősége a történetben ez idáig homályba vész
– Miért kényszerítetted arra, hogy velünk jöjjön? Továbbá honnan szereztél tudomást arról, hogy Cris itt van. Ha egyáltalán valóban itt van, amit valljuk be egyre kevésbé hiszek el. Inkább el tudnám képzelni koktélt szürcsölgetve valami napsütötte helyen. Mi a frász folyik itt? – szegeztem Gregnek kérdések halmazát karba font kezekkel és valami olyasféle pillantással, "ha nem válaszolsz beváltom az ígéretem".
avatar
Kara Shawn
~perfect master~
~perfect master~

Hozzászólások száma : 367
Hírnév : 5
Tartózkodási hely : New York

Vissza az elejére Go down

Re: Szibéria - Negdjenykoda

Témanyitás by Szellem on Szer. Jan. 25, 2012 7:58 pm

Frost legalább 1 dologban rosszul tippel. Ha az előbb Cerebro-ra célzott, az egyetlen helyre a világon, ahol ha van valaki, az egészen biztosan egy Yoda szintű telepata, akkor sajnos ki kell ábrándulnia Szellemből, soha életében nem járt még abban a teremben, viccből sem. A másik dolog amiben tévedhet az, hogy Szellem tudja mire gondol, ugyanis ha az előbb mégsem Cerebro-ra célzott, akkor a leghalványabb fogalma sincs róla, mi a fene az, amit most lát, és az igazat megvallva, ha az előbb jól tippelt, sem tudja elképzelni, mire lehet képes ez a gép, és többé már nem is próbálja rejtegetni értetlenségét.
~Hacsak nem valami mutáns teremtő gép, de mi szüksége lenne rá? A költségek töredékéért vehetne pár atomrakétát, és el van intézve a dolog, ráadásul azok nem árulják el a mesterük, miután belekóstoltak az igazi hatalomba.~
-Utálok barkóbázni, de ha tippelnek kéne, szuper fegyvert akarsz faragni a srácból? - Teszi szóvá az első értelmes tippet, ami épp most jutott eszébe. - A kölyök el tud tüntetni bármit, ha ezt globálisan tehetné meg, senki sem lenne biztonságban, soha többé. Mint amikor Cerebro pár éve rászabadult az elménkre, csak ez látványosabb lenne...
~Eltűnne egy híd, a csúcsforgalom kellős közepén, a helyén meg egy rádió bukkanna fel, amiből bömböl az "I't Raining Man!" című szám. Valóban látványos lenne....~

_________________
I am the shadow, and the smoke in your eyes,
I am the ghost, that hides in the night
avatar
Szellem
~perfect master~
~perfect master~

Hozzászólások száma : 1429
Hírnév : 74

http://eladokkonyve.freeblog.hu/

Vissza az elejére Go down

Re: Szibéria - Negdjenykoda

Témanyitás by Cristopher W. Somerset on Hétf. Jan. 30, 2012 3:04 pm

Szövetség

Mentőcsapat
Szépen tekeredik lefelé a csigalépcső, mintha csak muszáj lenne neki. Hallani némi recsegő hangot időnként, de ez egyre inkább a háttérbe szorul.
Elsőként Kara, majd a másik két hölgyemény is észreveheti egy időben Greggel, hogy sikeresen forgó liftet működtet, miközben a lépcsőn dolgozik. Az alóluk elmozdított anyag ugyanis fejük fölé áramolva építi ki süllyedésük közben a járat fenti szakaszait. Különös, bizarr érzés lehet, mikor erre rájönnek.

Hamarosan szépen sorban mindenki érezheti, hogy valami furcsa dolog történik odalent.
Gregory körül megbolondulnak az elektronok, legalábbis érezheti, ahogy egy különös hullám egyesével megcsavarja őket, összezavarja pályájukat. Egy pillanatra a komplett atomok, molekulák rezgése is meggyorsul, majd alább is hagy. Úgy terjed tovább, akár egy vízbe ejtett kő által keltett hullámok.
Tanya érezheti, ahogy az odaát kavargó sötét massza fénye hangtalanul bevillan, hasonlóan hullámszerű terjedését éreztetve lelki szemei előtt. Most nem olyan kaotikus, sokkal inkább kegyetlenül fegyelmezett, nyersen fenyegető.
Alexis érzi talán leginkább fájdalmas módon azt a sugárzást, melynek rezgéseit látás útján sikerül kivennie. Hasonló érzés lehet átni egy atomvillanást. /"Nézd meg jól, mert ilyet többet nem látsz!"/ Akár ha egyszer csak egy gyújtópontban valami felgyülemlett volna, majd azonnal kiáramlana. A fájdalom leginkább a szem mögötti agyterületbe szúrt vasvillára emlékeztetheti, és bár néhány pillanat után elmúlik, az emléke még kellemetlen érzéssel tölti el idegpályáit.
Kara isérezheti azt a rezgést, ami a körülöttük lévő anyagok minden egyes apró részecskéjén végigfut. Tompa, érzékeket zsongító érzés ez, mely csak lassan apad el, olyan erőteljes volt a hatás.

Ha nem jut akadály Gregory elé, néhány perc alatt letekeregnek a bázisra, keresztül a több méteres vasbeton burkolaton. Mindenfelé színes nyilak, jelzések. A teremben néhány régi T64-es roncsa, egészen pontosan három darabé. Valószínűleg ez a helyiség főként raktárként szolgálhatott, mert egyetlen egy kijárata van, melyet jó három méter magas acélkapu zár le.

A bázison

Frost könnyed, gonosz, reszelős kacagással felel először Szellem tippjére. Megnyomja a rádió gombját, és kimért hangon megszólal.
- Van öt percetek, hogy beindítsátok.
Úgy tűnik, senkinek sincs kedve feleselni. Odalent valamiféle infúziós tasakok végeit kötik a fémkoporsóra, majd lassanként behelyezik a gép közepébe egy daru segítségével, miután meglepően gyors ütemben beletöltötték a gyanús színű folyadékokat.
- A srácból? Nem őrültem meg! - kacagás - Csak egy akkumlátor kell a kicsikébe, hogy működjön. Ő működteti, én irányítom.
Mintha valami, amit Szellem mondott, csak most verne szöget a fejében. Lassan felsandít a mellette álló férfire.
- Azt mondod, el tud tüntetni bármit? Azt tudtam, hogy létre tud hozni dolgokat, de az eltüntetősdi még érdekesebbé teszi az egészet!
Finoman összedörzsölő a kezeit, mint akinek szájába repült a kéretlen sült galamb, és éppen kezet most evés után. Ezzel szinte kánonban nyikorognak a gépezet utolsó helyükre kerülő lemezei, minek végére valódi gömb formát kap.
Frost felnyitja elektromos székének egyik karfáját, ahol egy klasszikus, sztereotíp piros gomb található. Színpadias mozdulattal nyomja meg, mire piros lámpák villogó fényei és készenléti szirénák hangja tölti be a hatalmas helyiséget néhány hosszú pillanatig. Mikor valami beazonosíthatatlan hullám szalad szanaszét, a gépből kiindulva, láthatóan mindenkit a hidegrázás kerülget. Főgonoszunk ezt egy vérfagyasztó - és közel sem épelmére utaló - kacajjal éli át.
avatar
Cristopher W. Somerset
~perfect master~
~perfect master~

Hozzászólások száma : 1072
Hírnév : 5
Tartózkodási hely : Xavier Intézet

Vissza az elejére Go down

Re: Szibéria - Negdjenykoda

Témanyitás by Gregory S. Severald on Hétf. Jan. 30, 2012 10:22 pm

Kara kirohanása egy csöppet meglepett. Abba is hagyom a műveletet és felnézek rá.
-Szerinted én jókedvemből túrom itt a földet a világ végén a mínusz 20 ban? Christ elrabolták, valami teleportáló.
Ekkor indulatosan a falra mutatok amin Szellem arcképe domborodik ki.
-Ez a kedves Dorothy pedig vele jött. Ő elvitte az én barátom, én elviszem az övét alapon van most itt. De ahogy útközben kiderült, nem feltétlenül ő áll a dolgok mögött... Segítséget pedig William Somerset-től kapok. Neki hiányzik a fia. Nekem a barátom. Akinek ez nem tetszik, ott a kijárat...
Mutatok a falra ahol egy létra vezet a felszínre. Beszívok egy nagy adag levegőt és folytatnám a munkát amikor kiráz a hideg és zavart érzek az erőmmel. Egy pillanatra elbizonytalanodtam. Ilyet még sosem éreztem. Vállrándítva folytatom az utat lefelé. Az utolsó centiknél nagyon lelassulunk. Szétnyílik a padló és egy lépcső vezet le a raktár helységbe. Még a lépcsőn megállok és a falra teszem a kezem, megpróbálom felmérni a helyszínt. Embereket és főként Christ keresem. Utána feltérképezem alaposabban is a harckocsikat.
~Lássuk miből élünk...
avatar
Gregory S. Severald
~perfect master~
~perfect master~

Hozzászólások száma : 727
Hírnév : 45

Vissza az elejére Go down

Re: Szibéria - Negdjenykoda

Témanyitás by Tanya Berghart on Kedd Jan. 31, 2012 9:33 am

Hogy jobb lenne elmennem? Döbbenet ül ki az arcomra. Igen lehet, hogy jobb lenne. De még ilyenkor áll le az agyam mindig? Tipikusan az az érzés ült rám, amikor nagyon gondolkodni akarsz, de nem kapsz mást odabent csak csöndet.
Ebből az állapotból az rángatott ki amikor a falra néztem. Ledermedtem, és egyet hátraléptem. Már megint? Mért?
- Vader.... - csúszott ki a számon nagyon halkan. Ennek nagyon nem lesz jó vége. De kit áltatok? Ezt eddig is tudtam.
- Mi a...? - tántorodtam meg egy pillanatra. - Ez nem lehet! - megrémültem, úgy hogy még a víz is kivert. Mintha hosszú pillanatokig a két világot egyszerre láttam volna, de mégis más volt. Ahogy körülnéztem őket is olyannak láttam, a körülöttem lévőket. De mintha valami akarattal akarta volna formába rendezni, és rákényszeríteni a kinti világra őket, az itteni világra amiben voltunk. A falak mögött mintha pedig folyosókat láttam volna, egymáson áttetszeni. Mindegyik áttetsző volt, de mindegyiket ugyan úgy láttam, egyik sem takarta a másikat. Ez így nem volt természetes. Nagyon nem.
Megtántorodtam, és a fejemhez kaptam mikor hirtelen vége lett. Mikor leértünk a helységbe akkor értettem meg mindent. Na jó nem mindent, de azt amit láttam.
- Vigyázzatok majd, azt hiszem a folyosó végén őröket láttam.
Nem fűztem hozzá magyarázatot. Én értettem mi történt, de nem hiszem hogy ők megértették volna, ha megpróbálok magyarázkodni. Nem mellesleg viszont a miértet még én sem tudtam.
avatar
Tanya Berghart
~secret master~
~secret master~

Hozzászólások száma : 261
Hírnév : 3

Vissza az elejére Go down

Re: Szibéria - Negdjenykoda

Témanyitás by Alexis on Szomb. Feb. 04, 2012 11:32 pm

*Karba font kézzel, felvont szemöldökkel figyeli Kara és Greg párbeszédét. Nem bocsátkozik pszichológiai elemzésbe, elég annyit tudni, hogy betelt nála a pohár.*
~ Na, ez érdekes lesz... ~ *Fut át az agyán, mikor Greg belekezd a válaszba.* ~ Egész ügyesen forgatja a szavakat, elvégre a legjobb védekezés a támadás. Kis híján engem is meggyőzött... ~
*Aztán a figyelme Tanyára irányul.*
~ Megint kezdődik a dráma? Miféle őrökről beszél? Mindegy, ez is biztos része a mutáns erejének. Maradok itt szépen hátul, előbb... ~*Ekkor látja meg a "villanást", reflexszerűen elkapja a fejét és felnyög. Megdörgöli a szemét, majd a rátörő fejfájás miatt a halántékát. Ha szerencséje van, akkor senkinek nem tűnik fel a dolog, ha mégis kérdően pillantanak rá, akkor valami olyasmit mormog, hogy:* - Kezdek kimerülni. -

//Ez a feketeség kitörés ugyanaz a dolog, mint amit a kínai étteremnél tapasztaltunk?//
avatar
Alexis
~master mason~
~master mason~

Hozzászólások száma : 116
Hírnév : 2

Vissza az elejére Go down

Re: Szibéria - Negdjenykoda

Témanyitás by Szellem on Kedd Feb. 07, 2012 12:53 am

Gondolatban arcon vágja magát. Ilyen tippet adni egy elmebeteg jégpofának még akkor sem lett volna bölcs dolog, amikor még tojt rá, ki lövi szét a világot, csak fizessék meg előtte, és páholyból nézhesse egy biztonságos helyről, most viszont, hogy feleségül vett egy lelkiismeretet magának, pláne úgy érzi, jobb lesz, ha csöndben marad, na mintha ennél sokkal rosszabbra fordulhatnának a dolgok ma már.
~Mondjuk, ha jobban belegondolok, talán nem is baj. Ha fizetségként kinyír mindenkit, aki vadászik rám ezzel a géppel, utána elvagyok az asszonnyal valami eldugott faluban, a többit meg oldják meg azok a híre hősök.~
-És hogy fogod irányítani őt? Az a lötty valami tudatmódosító szer lenne?
~Esetleg party drog? Nem lennék a kölyök helyében, amikor egy ilyen buli után próbálja kiheverni a másnaposságát.~
-Látom jól neveltek a csimpánzaid. Hogy csinálod?

_________________
I am the shadow, and the smoke in your eyes,
I am the ghost, that hides in the night
avatar
Szellem
~perfect master~
~perfect master~

Hozzászólások száma : 1429
Hírnév : 74

http://eladokkonyve.freeblog.hu/

Vissza az elejére Go down

Re: Szibéria - Negdjenykoda

Témanyitás by Kara Shawn on Vas. Feb. 12, 2012 6:04 pm

Épp valami frappáns válasz kavargott a fejemben Greg rövid összefoglalójára és újabb adag kirohanás fenyegetett a részemről irányába, amikor egyszerre több irányból is olyan információkötegek leptek el, melyeknek hatására minden szó kimondatlan maradt. Egyszerre döbbentem le az ismerősnek vélt arcformától, miután sikerült beazonosítanom és evvel egy időben teljesen összezavarodtam az engem ért hatásoktól. Nem tudnám megmagyarázni mi történt velem, vagy csupán az érzékeim csaltak meg – pedig nem is ittam abból az átkozott löttyből. Persze az sem kizárt, hogy Greg képessége volt rám ilyen hatással, de értetlenül álltam a dolgok előtt. A félős Tanya szavait sem teljesen értettem, de az világossá vált számomra, hogy nála is a hóban megjelent arc váltotta ki az értetlen reakciót.
Talán valahonnan tudomást szerzett volna róla, hogy a megszerzett bizonyítékokat nem semmisítettem meg? Talán nem is Cris írta az üzenet, hanem ő maga és így csalt ide a világ másik szegletébe? – furcsábbnál furcsább kérdések merültek fel bennem, de ez alkalommal hallgatásba burkolóztam miközben lefelé haladtunk.
Tanácstalanul néztem szét a nagy teremben, mely úgy éreztem csapdaként zár magába bennünket. Örökre nyomunk veszne, ha itt ragadnánk…
Torkomat megköszörülve próbáltam arra ösztökélni magam, hogy megtaláljuk Cris, aztán a kiutat innen végre. Ekkor csengett fel Tanya vészjósló hangja. Nem is értem miért hittem azt, hogy könnyedén megkeressük Crist és már itt sem vagyunk…
- Akkor mi a terv? Mégsem álldogálhatunk itt tovább húzva az időt. Szóval? Greg? – böktem fejemmel a kezében tartott fegyverre – Kiiktatod az őröket, ha én kinyitom ezt? – néztem az óriási kapukra. Átéreztem a kis hobbitok helyzetét, amikor Mordor kapuin próbáltak bejutni.
- Menjetek hátrébb. Nem mondanám, hogy teljesen ura lennék a képességemnek – néztem magam mögé majd lehunytam szemeim és a kapukra koncentráltam, elmémmel megpróbálva azt darabjaira szakítani…
avatar
Kara Shawn
~perfect master~
~perfect master~

Hozzászólások száma : 367
Hírnév : 5
Tartózkodási hely : New York

Vissza az elejére Go down

Re: Szibéria - Negdjenykoda

Témanyitás by Cristopher W. Somerset on Szomb. Feb. 18, 2012 7:30 pm

Szövetség

A mentőcsapat

Hamar egyértelművé válik, hogy a harckocsikat szétette a rozsda, és valami penészféle. Bár fagypont közeli a hőmérséklet, ez a leginkább gombára vagy moszatra hasonlító zöldes szőrzet borítja belsejüket. Mindössze a váz maradt meg, és az ágyúcső. Azok sem biztos, hogy elbírnák még saját súlyukat mozgás közben.
Tanya érezheti, hogy a közelben több helyen is homályosabb két világa közötti hártya. Sokkal nehezebb lehet ott átkelni, ha egyáltalán lehetséges. Mintha jégzajlás közben akarna valaki a folyóba ugrani. Minimum fájni szokott, inkább törni.
Alexis annyit azért biztosan tudhat, hogy ez a fekete villanás egészen más volt, mint a korábbi New York-ban. Az valamiféle különös robbanószerek hatása volt, mintha fényként érte volna a robbanás heve. Ez most sokkal inkább emlékeztetheti egy egyszerre minden irányba néző világítótoronyra, vagy esetleg valódi atomvillanásra. Már amennyire ezt a filmekből és felvételekből meg lehet állapítani.
Bár egészen jó a kifogása, azért a körülötte állóknak is gyanús lehet, hogy hasonló módon felkelti valami közönséges érzékszervekkel észlelhetetlen dolog a figyelmét. Pont abban a pillanatban, mikor nekik is.
Az ajtó apró fémszilánkokra szakad, apró karcolásokat hagyva mindenfelé a falon, plafonon és a körülöttük lévő betonpadlón. Ha mindenki hátrébb maradt tőle, akkor senkinek nem esik baja. Amennyiben valaki közvetlenül Kara mellett vagy valamivel előrébb helyezkedett el a robbanás pillanatában, nos, közelről találkozni egy repeszgránáttal is valami hasonló lehet. Van esély a túlélésre, de ettől még pokolian fájhat.

A bázis mélyén...

Frost rendelkezik azzal a különös tulajdonsággal, mint úgy általában a kémtörténetek összes őrült zsenije: Olyan, mintha a tarkóján is lenne szeme.
Akárhányszor kedvenc titkos ügynökünk belép az üldözött irodájába, titkos búvóhelyére, a neki háttal álló, éppen cápáit vagy mérges kígyóit etető férfi felé se pillantva jegyzi meg: "Már vártam magát, Mr..."
Pontosan ilyen érzése támadhat Szellemnek, mikor a jégkék maszk oldalán egy mosoly szélét pillanthatja meg, pedig elvileg nem kellett volna látnia meglepetésének még csak hajszálnyi jelét sem.
- Már irányítom is. A gép működik. Ha valamivel messzebb lennél, most érezted volna, ahogy beindult.
A "csimpánz" kifejezés hallatán Frost kissé hátrasandít, és összeráncolt homloka akár rosszallást is kifejezhetne, ha ezután nem nyílna olyan szélesre vigyora.
- Tudod, nem annyira bonyolult dolog. Kell némi kockacukor, meg jó idomárok. Mindenkinek megvan az ára, és ritka, hogy azt ne engedhetném meg magamnak. A legtöbben pénzért dolgoznak, úgyhogy a helyzet ennyivel is egyszerűbb.
Megnyom egy gombot a székén, mire előttük a levegőben egy tízszer tíz méteres hologram kocka jelenik meg, három dimenziós koordinátarendszerrel. A kis joystick-al egy pillanat alatt átvált, mintha találomra ráközelítenének egy sima felületű gömb tetszőleges pontjára. Szép lassan kirajzolódik a terem, ahol vannak. Ráközelít Szellemre, majd keresztmetszet nézetre vált. Láthatóak különös áramlások, mozgások. Nem a megszokott színekben érzékelhetőek a dolgok, inkább furcsa szőttes mintázatok különböztetik meg az eltérő anyagokat. Legalábbis erre lehet következtetni. Frost minden esetre felnevet, ahogy más szemével vetkőzteti kedvenc bérencét.
Mikor megunta, gyorsan változni kezd a kép, és nehéz követni, mi is történik. Annyi viszont bizonyos, hogy valahol a bázison böngészik. Ezt persze megint csak hamar elunja.
- Mond csak, mit szólnál, ha belevésnénk valamit a szemközti falba? Nem nagy dolog, de kezdetnek megteszi.
avatar
Cristopher W. Somerset
~perfect master~
~perfect master~

Hozzászólások száma : 1072
Hírnév : 5
Tartózkodási hely : Xavier Intézet

Vissza az elejére Go down

Re: Szibéria - Negdjenykoda

Témanyitás by Szellem on Szomb. Feb. 18, 2012 9:01 pm

Frost szuperbűnöző egyetemen szerzett bizarr tehetsége lehengerlő, és biztos mindenki másnak megfagy a vér az ereiben, amikor a gorillái bekísérik hozzá, ő pedig mint valami téliesített Darth Vader oda sem néz, csak tudja, ki az, hiába érkezett hangtalanul (mondjuk a gorillák nem a ninja járásukról híresek, de hagyjuk), Szellemet azonban eddig megkímélte ettől az élménytől, tekintve, hogy most látja először ezt a fickót, s egyre inkább az az érzése, hogy utoljára. Ami pedig a férfi derültségét illeti az ő meglepett arckifejezésén, amit nem is láthatott, nos azon sem hökken meg igazán, elvégre ő is előre tudja, hogy valakinek le fog esni az álla, ha meglepő dolgokat vág a fejéhez.
~Tanya, ÉN VAGYOK AZ APÁD! Huhh, szegény lány, kár, hogy nem fotóztam le az arcát akkor, aranyat ér az a pofa, amit vágott, Jézusom!~
-Nocsak? - Kérdi, s magára erőltet némi derültséget, közepes sikerrel. - Ez esetben mi lenne, ha teremtenél nekem egy eperfagyit! Élek halok érte, de van egy sanda gyanúm, hogy ebben az országban ha lenne is eper, abból is pálinkát főznének inkább, hazarepülni meg nincs kedvem, a bemutató közben...
Na persze, az említett bemutatónak megint sikerül meglepnie őt. Bármilyen meglepő, nem az az öntelt típus, így még az sem aranyozza be a reggelét, amikor a tükörben látja magát, így aztán talán érthető, hogy egy kísérleti csodafegyver kijelzőjén megjelenni sem olyasmi, amit szívesen csinálna minden nap.
-Vagy véshetünk a falba is persze... - Feleli csalódottan. - Mostanában rákaptama South Parkra, mi lenne, ha azt írnád, hogy: "The Simpsons already did it!" ?
~Közelben lévő telepaták! Amire most gondolok, ne vegyétek komolyan, kivéve, ha ti is egyet értetek velem, ebben az esetben ugyanis fogjunk össze, mert együtt több esélyünk van lenyomni! .... Senki? Na jól van, ki kell jutnom innen, azonnal! És aztán szólni a rendőrségnek, a hadseregnek, a Superman-nek! Bárkinek akit el tudok érni!!!~
-Mondtam már, mennyire tettszik ez a gép? Lenyűgöző...

_________________
I am the shadow, and the smoke in your eyes,
I am the ghost, that hides in the night
avatar
Szellem
~perfect master~
~perfect master~

Hozzászólások száma : 1429
Hírnév : 74

http://eladokkonyve.freeblog.hu/

Vissza az elejére Go down

Re: Szibéria - Negdjenykoda

Témanyitás by Gregory S. Severald on Hétf. Feb. 20, 2012 12:23 am

Lassan körbejártam a roncsokat. Közben részleteztem a tervet.
-Kimegyünk, meg keressük Christ, kihozzuk és lelépünk a búsba.
Össze dörgöltem a tenyeremet, majd roncsokra helyeztem. Az oxidálódott részek eltűnnek, majd az egész kóceráj egy kisebb masszába sűrűsödik. A rajta lévő növények pedig a földön terülnek el. Ekkor durran el Kara képessége, egy röpke pillantást vetek oda, csúnya munka, de legalább hatásos. Visszanézek kis kreálmányomra.
-Azt hiszem ez jó lesz.
A hátuljához sétálok. Minimális irányító rendszer van benne. 2 kar a mozgáshoz, 1 kar 1 motor elven mint a rendes lánctalpas járművek. 1 gomb a lövéshez. Tetején a Gatling elforgatható. Lassan elindulok vele a kijárathoz. Halkan, elegánsan zörög a nyakamig érő kis tákolmány míg az ajtó hoz nem érünk. Fejemet golyó álló üveg takarja a lövésektől.
-Na jó, menjünk...
Azzal megindulok az élen ujjam a ravaszon, a fegyver csöve pedig alapjáraton pörög halk kellemes búgással.
avatar
Gregory S. Severald
~perfect master~
~perfect master~

Hozzászólások száma : 727
Hírnév : 45

Vissza az elejére Go down

Re: Szibéria - Negdjenykoda

Témanyitás by Tanya Berghart on Hétf. Feb. 20, 2012 5:05 pm

Abban a pillanatban, hogy abba maradt az érzés, ami a másik világba való bepillantásommal járt anélkül, hogy átkeltem volna rá... szép lassan a pánik öntött el. Miért és hogyan? Eddig szentül meg voltam győződve... Nem! Tudtam, hogy ez nem lehetséges!
Elfordítottam a tekintetemet és a fejemet fogtam. Hirtelen nagyon kicsinek éreztem ezt a szobát, egy pillanatra szinte biztos voltam benne, hogy összenyom. Megtámaszkodtam az egyik falon és csak bámultam magam elé. A másik világ szabályai mégis miféle gonosz játékot űznek velem? Végig húztam a kezem a falon és közbe szinte tapintani tudtam azt is. Ez szinte egészen sokkos állapotba kergetett. Nem láttam úgy ahogy az előbb de éreztem, egyre közelebb. Mintha ránéztem volna és visszanézett volna rám. Mégis, a közelség érzet ellenére tudtam, hogy nem juthatok át. Olyan érzés volt, mint amikor odaát élesen érzem, hogy valamerre nem szabad menni. Itt ragadtam. Egyenlőre biztosan.
A szakadó fém hangja váratlanul ért. Igazából nem az volt az ami megijesztett. Az idegeim így is pattanásig voltak feszülve és csoda volt hogy el nem pattantak eddig. Először nem is tudtam mit hallottam, csak azt, hogy a könnyeim eleredtek. A számra tapasztottam a kezem, hogy ne tudjak felsikoltani. Nem érdekelt ki mit gondol rólam. Egyszerűen nem érdekelt...
Az egyik repesz fel is sértette a kezem, pedig messze álltam az ajtótól. A bőrömbe vágott bele, mondhatnánk rá hogy csak, de nagyon fájt.
A többiekre néztem. Már nem is találtam furcsának az egészet. Egyszerűen egy dolog fogalmazódott meg a fejemben: mit vétettem? A válasz szinte rögtön követte is a kérdést, megváltoztathatatlanul, és megvétózhatatlanul: hülye voltam.
Figyeltem a többieket, és követtem őket amikor már viszonylag biztonságosnak volt ítélhető. Gyászmenet volt ez. Mindegy mi lesz a vége, és bárhonnan is nézzük, a vége gyászmenet lesz.
avatar
Tanya Berghart
~secret master~
~secret master~

Hozzászólások száma : 261
Hírnév : 3

Vissza az elejére Go down

Re: Szibéria - Negdjenykoda

Témanyitás by Alexis on Szomb. Feb. 25, 2012 5:38 pm

- Nekem is jól jönne egy ilyen képesség, mikor nem tudom kinyitni a befőttes üveget. - *Jegyzi meg jókedvűen, miután megbizonyosodott róla, hogy a robbanás nem szór szét több darabkát a környéken, és végre előbújhat. Greg félig önjáró tankgéppuskája - ennél jobb kifejezés nem jut eszébe erről az izéről - mosolyt csal az arcára.* ~Minden bizonnyal a bázis közepén éppen egy olyan erejű energiakitörés ment végbe, amihez foghatót még sosem láttam. Reménykedjünk, hogy nem valamiféle kísérleti fegyver, esetleg egy másik mutáns produkálta, különben igen kevésnek fog bizonyulni ez a forgótáras micsoda. ~
*A szeme sarkából megpillantja Tanyat, akin egyértelműen látszik, hogy az összeomlás szélén áll. Megvárja, míg kicsit összeszedi magát a lány, és el tud indulni.*
- Ne izgulj, a mieink lőttek. Egyelőre. - *Utal a robbantásra, de sejti, hogy valójában nem az hozta Tanyára frászt, pedig úgy tűnik kicsit meg is sebesítette az egyik repesz.*
~ Nem mintha a túlbuzogna bennem az empátia, inkább csak kissé frusztrál, hogy a gyanús körülmények közt közénk álló csaj maradjon leghátulra. A biztonság kedvéért maradjon csak előttem. ~
avatar
Alexis
~master mason~
~master mason~

Hozzászólások száma : 116
Hírnév : 2

Vissza az elejére Go down

Re: Szibéria - Negdjenykoda

Témanyitás by Kara Shawn on Vas. Feb. 26, 2012 7:40 pm

Elégedetten nyugtáztam, hogy sikeresen elhárítottam az akadályt, mely az utunkba állt egészen mostanig. Bár két apróbb szilánk találta el a lábam, nem tulajdonítottam neki nagyobb jelentőséget. Ahogy elnéztem még így is könnyedebben megúsztam, mint Tanya, akinek mintha nem csupán frissen szerzett fizikai sérülése lenne a legnagyobb problémája. A többieken is végigfuttattam a tekintetem, mely végül megállapodott Greg gyorsba összeeszkábált szerkezetén.
- Ugyan nem kötekedni szeretnék, de nem gondolod, hogy ez a kis szerkezet nagyban lelassít bennünket? Elvégre nem ártana szednünk a lábunkat. Tartok tőle az iménti hangzavar felkeltette vendéglátónk figyelmét – lépdeltem lassan és óvatosan körülnézve - Különben meg valami nagyon fura itt… - jegyeztem meg halkan - minél előbb ki szeretnék jutni innen. Egyszerűen frusztrál ez a hely - néztem szét, mintha bármelyik pillanatban előkerülhetne Cris.
avatar
Kara Shawn
~perfect master~
~perfect master~

Hozzászólások száma : 367
Hírnév : 5
Tartózkodási hely : New York

Vissza az elejére Go down

Re: Szibéria - Negdjenykoda

Témanyitás by Cristopher W. Somerset on Kedd Márc. 06, 2012 9:04 pm

Szövetség

Viscoro

Úgy tűnik, főgonoszunk jól ismeri a gyümölcsöt és az említett italt is, mivel említésére hátrasandít Szellemre.
- Az eperpálinka tényleg jó, de ritka errefelé.
Frost láthatóan elgondolkodik az ötleten, majd néhány szívdobbanással később baljós vigyorba fordul arca.
- Ha ők már csinálták, akkor ebben semmi extra nincs. De adtál egy jobb ötletet.
A kijelző már nem kedvenc alkalmazottját mutatja. Odafent a csillagos ég látszik, majd a hologram képe lassanként a Földünk hű kísérőjére fordul, és zavaróan gyorsan ráfókuszál. Ennek eredményeképpen most egy ötméteres vibráló holdkép lebeg a fő- és az algonosz előtt. Mielőtt bárki kimondhatnák, hogy Fluggen-kliggin-kien, már vésődik is bele szép nagy betűkkel, miközben Frost maga is kimondja a saját, önelégült stílusában:
- I was here/Itt jártam/...
Ismét felpillant Szellemre, miközben határozottan elégedettnek tűnik. Mint egy gyerek, mikor kipróbálja új játékát. Mint egy nagy, zavaróan okos, veszélyesen befolyásos gyerek.
- Ezzel ellesz egy darabig a média - majd mintha csak megfújták volna Bodrinak a kutyasípot, kissé elréved maga elé - Tudod, csak egy telepata van a közelben, és az mondhatni nekem dolgozik. Ennek ellenére értékelem a próbálkozásodat, és hízelgő, hogy még te is, hm, elismered a helyzet komolyságát.
Gorillái egyelőre nem mozdulnak, bár érezhetően izomszag árad felőlük. Nem biztos, hogy lehet őket ezért hibáztatni, hiszen ez a munkájuk.
- Ha gondolod, beszélhetünk az üzletről. Elhoztad, amit akartam, te viszont még nem kaptad meg a fizetséged.
Könnyed sétatempóba kapcsolja elektromos székét, és elindul körbe a kerengőn, időnként letekintve az ott folyó munkálatokra.

Labirintus

A beton folyamatos ropogással adja Greg tudtára, mennyire is súlyosra sikerült két harckocsiból összetákolt új műve. Az is biztos, hogy ez a rögtönzött elektronika nem fogja sokáig működtetni a gépet. Valószínűleg az ezzel kapcsolatos szakmai tapasztalatlansága miatt.
Tanya szerencsére nem szenved mélyebb sérülést, inkább csak felszíni vágásokat. Ezt bárki láthatja, aki kellő közelségből figyeli.
Tény, hogy nem egy gyors szerkezet a lánctalpas, de hacsak nem akarnak folyamatosan futni, érdemben nem lassítja le a csapatot. Ellenben igen feltűnő.
Fokozatosan szűkülnek be a folyosók, úgy tűnik, befelé egyre kevésbé vannak járművel való közlekedésre tervezve. Ugyanakkor mindenfelé ez a régimódi, hajólámpás világítás, ami amolyan szemfárasztó sárgás fénnyel szórja be a falakat.
Egészen addig, míg hirtelen el nem fogynak a lámpák. Úgy tűnik, itt bekapcsolt a világítás, de egy szakaszon már nem működik. Valamiféle világítóeszközre mindenképpen szüksége lesz a csapatnak, ha tovább akar menni. Különben szó szerint a sötétben tapogatóznak.
Tart ez addig, amíg vakon vagy fénynél, de egy újabb acélajtóba ütköznek. Emellett valami különös, halk rezgés, vagy még inkább zümmögés is hallatszik. Pontosabban jó eséllyel az hallhatja, aki nincs túl közel a masinához, és kellően éber éppen.
avatar
Cristopher W. Somerset
~perfect master~
~perfect master~

Hozzászólások száma : 1072
Hírnév : 5
Tartózkodási hely : Xavier Intézet

Vissza az elejére Go down

Re: Szibéria - Negdjenykoda

Témanyitás by Gregory S. Severald on Vas. Márc. 11, 2012 11:17 am

-Igazad lehet... úgy sincs itt senki... meg ez a folyosó be fog szűkülni...
Elléptem a géptől ami egy apró kockává alakult. A kocka lehet, hogy kicsi volt de annál nehezebb, ez abból is látszott, hogy a talaj berepedezett alatta.
-Szedjük a lábunkat...
Nyújtottam lépteimet amik gyors egymásutánban követték egymást. Néha-néha hátrapillantottam meg van e mindenki. Végül elértünk a sötét részt. A falra tenyereltem, hogy ellenőrizem, hogy a kábel szakadt el, vagy nincs is világító berendezés. Amennyiben a vezeték van elszakadva, az egy gondolattal megoldható... Ha nincs is világító berendezés, a falba markolok és a falból kitépett darabokból kreálok mindenkinek egy-egy elemlámpát.
-Mindenki kész? Mehetünk? Akkor indulás...
Választ nem is várva indultam el. Mutató ujjam a falban húzott 1 csíkot, ezzel folyamatosan pásztáztam az erődítményt. Egy kupacban több embert is észleltem, próbáltam kiszűrni Cris-t és felé venni az irányt.
avatar
Gregory S. Severald
~perfect master~
~perfect master~

Hozzászólások száma : 727
Hírnév : 45

Vissza az elejére Go down

Re: Szibéria - Negdjenykoda

Témanyitás by Ajánlott tartalom


Ajánlott tartalom


Vissza az elejére Go down

2 / 2 oldal Previous  1, 2

Vissza az elejére


 
Permissions in this forum:
Nem válaszolhatsz egy témára ebben a fórumban.