Post-Outsiders
Would you like to react to this message? Create an account in a few clicks or log in to continue.

Manhattani Kulturális Központ

+4
Pannon András
Infinite
Helga Löwenherz
Cerebro
8 posters

1 / 2 oldal 1, 2  Next

Go down

Manhattani Kulturális Központ Empty Manhattani Kulturális Központ

Témanyitás by Cerebro Kedd Dec. 20, 2011 11:06 am

A központ rendszeres látogatói zavartalan körülmények között fejleszthetik művészi vénájukat, és hozzájuthatnak az alkotáshoz elengedhetetlen eszközökhöz és alapanyagokhoz. Az épületnek számos részlege ad otthont a különféle ismeretek elsajátításához és gyakorlásához, mint a zenei, festészeti, szobrászati, és tánc készségek. A kiállítási részleg mindenki számára szabadon látogatható, ahol ifjú művészek mutathatják be legjobb munkáikat.

[You must be registered and logged in to see this image.]

Cerebro
Cerebro
Admin

Hozzászólások száma : 539
Hírnév : 7
Tartózkodási hely : Xavier Birtok

https://postoutsiders.hungarianforum.com

Vissza az elejére Go down

Manhattani Kulturális Központ Empty Re: Manhattani Kulturális Központ

Témanyitás by Helga Löwenherz Hétf. Jan. 02, 2012 11:31 am

/Infinite-nek/

Helga piros, kivágott, karcsú ruhájában elegánsan lépdel végig a márványon. A halk, visszafogott zene és az előkelő társalgások kavalkádja közepette Helga biztos benne, hogy tökéletes éke lehetne az estének, ha kicsit magabiztosabb lenne.
~Magabiztosabb és fiatalabb~ gondolja magában. Miután sikeresen elragadott egy pezsgőt és le is döntötte, a másodikat a kezébe fogva már egy fokkal stabilabban vitorlázik az előkelőségek közt.
Ami azt illeti, egyszerűen nem számított rá, hogy pont itt kiállítás fog nyílni modern fantázia témában, és pont neki szerepelni fognak benne képei. Bár néhány másik művésszel egyetemben osztozott a sikeren, ez így is túl sok reflektorfényt jelentett.
Így most a tőle telhető legfeltűnésmentesebben igyekszik ellavírozni a társaság közepette és a háta közepébe vannak a gratuláló előkelőségek. Már négy névjegykártyát kapott különböző tehetős emberektől, akik képeket rendelnének tőle és teljesen biztos benne, hogy ebből legalább három csak egyszerűen ágyba akarta vinni.
~Jó lenne, ha belekarolhatnék valakibe és nem lennék itt a lámpák meg a férfiszemek kereszttüzében kénytelen libegni.~
Helga gyorsan odasiet az egyik társművész képéhez, mit szépnek is talál és elég nagy és részletes is ahhoz, hogy indokolt legyen jó sokáig ácsorognia előtte, látszólag elmerülten.
Reméli, ez éppen elég védettséget jelent majd a zavarba ejtő közeledésektől. Gyorsan még egy mélyet kortyol a pezsgőjébe, mint valami védőitalba.
~Ha elfogy, megint vadásznom kell egy következőre és akkor megint szabad préda leszek. Ó, a francba...~
Helga felpillant egy nagy, ódon órára.
9:12 PM
Még alig vannak túl a kiállítás-megnyitó formai részén.
~Még legalább két óra rémálom...~
Helga Löwenherz
Helga Löwenherz
~entered apprentice~
~entered apprentice~

Hozzászólások száma : 10
Hírnév : 1

Vissza az elejére Go down

Manhattani Kulturális Központ Empty Re: Manhattani Kulturális Központ

Témanyitás by Infinite Hétf. Jan. 02, 2012 2:52 pm

Ahogy egyre jobban tudja használni a képességét, Alex kezdi egyre jobban kihasználni azt is, hogy egy átlagos halandónál sokkal több fölös ideje és energiája van. Hiszen amíg egy olimpiai bajnok sportoló képes akár napi hat órát edzeni, Alex akár egyszerre öt klónjával is képes ugyanerre, vagy akár egyszerre öt különböző dolgot is tanulhat, gyakorolhat - míg ő maga egész nyugodtan pihenhet.
A kulturális központba is épp emiatt látogatott el, hogy táncórát vegyen. Szilárdan elhatározta magában ugyanis, hogy nagyon-nagyon sokoldalú lesz... A kimerítő órák után pedig, lazításként a kiállításban gyönyörködve múlatja kicsit az időt.
Épp egy tekintélyes méretű festmény előtt álldogál markáns szürkés öltönyében, pezsgőt kortyolgatva és a képet elemezni próbálva, amikor észreveszi, hogy az érdeklődők félkörébe beáll mellé egy igen vonzó, piros ruhás nő. Alex - amennyire csak lehet, feltűnésmentesen - alaposan végigméri Helgát. Nem az a visszataszító, milliméterről-milliméterre stírölés ez, amit a férfiak néha elkövetnek, mintha csak a hentesnél méregetnék az árut - inkább őszinte csodálat, ahogy próbálja a nő teljes szépségét befogadni. Nem lehet azonban nem észrevenni azt a bárgyú félmosolyt, ami megjelenik az arcán - igen szerencsésnek érzi magát, amiért ilyen lehetőséget kap az élettől, és már csak össze kell szednie minden bátorságát, hogy megszólítsa a szépséget. Talán más helyzetben nem lenne mersze hozzá, de egyszerűen...tudnia kell, milyen hang tartozik ehhez a bájos archoz.
Amikor végül megszólal, mosolya őszinte lelkesedésről és csodálatról árulkodik, szemeivel pedig kimondottan Helga tekintetét keresi.

- Ó, remek ízlése van, hölgyem, ez igazán elbűvölő. Bár én magam jobban kedvelem a kicsit régiesebb darabokat.
Infinite
Infinite
~master mason~
~master mason~

Hozzászólások száma : 107
Hírnév : 2

Vissza az elejére Go down

Manhattani Kulturális Központ Empty Re: Manhattani Kulturális Központ

Témanyitás by Helga Löwenherz Hétf. Jan. 02, 2012 4:59 pm

- Ó, remek ízlése van, hölgyem, ez igazán elbűvölő. Bár én magam jobban kedvelem a kicsit régiesebb darabokat.
Helga megtöri a pillantást, amivel a festménybe merült. Mostanra végre elfelejtette a szociális nyomást, ami körülötte tobzódik, ahogy egyes finom, alig észrevehető mondanivalók tűntek fel a nagy, csupa szín és dinamizmus festményen.
Egy kicsit mérgesen és szkeptikusan fordul tehát a férfi felé. Az a közepes termetnél egy kicsit alacsonyabb - tehát egy fejjel marad el Helgától. A nő biztos benne, hogy a férfi hisz saját elegáns felsőbbrendűségében, ezt az öltönyéből és a tartásából olvassa ki.
- Hát, akkor ez a kiállításmegnyitó talán nem önnek való. Itt csak "modern fantázia" témájú darabok vannak kiállítva.
Helga tanácstalanul várakozó álláspontra helyezkedik. Még nem zárta ki teljesen a képből a férfit, de a ma esti felhozatal dömpingje erősen kétessé teszi az esélyeket.
~Meg aztán az is lehet, hogy tényleg csak a képről akar beszélni~ gondolja magában Helga és majdnem zavarba jön annak a gondolatára, hogy milyen kínos lenne, ha rögtön azt feltételezné... pedig...
Mindezek ellenére legszívesebben sarkon fordulna és kihátrálna ebből a jelenetből is.
~A legjobb lenne elhozni Lisát Gwython-éktól, hazavinni, megnézni valami lányos filmet és rengeteg csokit enni...~
Már majdnem így is tesz. Pedig tudatosul benne, hogy Gwython-ék nem kicsit kontrolláló anyának néznék, ami miatt még egy ottalvós pizsipartira sem engedi el a lányát és ráadásul újra bevallaná a világnak, hogy sérült, és nem kell neki más, csak hogy elbújhasson a maga kis odújában és ne kelljen senkinek megfelelni.
Azonban, bár legtöbbször a benne lévő nyuszit a neveltetése és a protestáns tartás tartja féken, most mégis valami más dörömböl benne. Egy olyan oldala, ami legerősebben akkor kerül elő belőle, a személyisége alsó szintjeiről, amikor a képessége is bekapcsol.
Ez a valami pedig azt súgja: Ne hagyd magad, élvezd, ha küzdeni akarnak érted.
Úgyhogy tovább tartja várakozó álláspontját. A férfira néz és kortyol még egyet a pezsgőből. Kíváncsi, most mi következik.
Helga Löwenherz
Helga Löwenherz
~entered apprentice~
~entered apprentice~

Hozzászólások száma : 10
Hírnév : 1

Vissza az elejére Go down

Manhattani Kulturális Központ Empty Re: Manhattani Kulturális Központ

Témanyitás by Infinite Hétf. Jan. 02, 2012 6:17 pm

Lágy, mégis valami rejtett ösztönszerűségről árulkodó hang válaszol Alex kérdésére. Szegény férfi egyre kevésbé tudja, mit is mondjon - hiszen nem gyakran került eddigi életében ilyen helyzetbe. Talán látszik is rajta, mennyire igyekszik normálisan viselkedni, se a nagymenőt nem túljátszani, sem pedig elárulni, mennyire is izgul, hogy egy ilyen szépséges hölggyel társalog.
Első lépésként teljes testtel Helga felé fordul, arcán értetlenkedő kifejezés jelenik meg, amit aztán hirtelen a megértés fényei váltanak fel.

- Elnézését kérem, hölgyem, azt hiszem félreérthető voltam. Én a gyönyörű ruhájáról beszéltem.

Mosolyogva biccent egyet a nőre, majd a poharát - reménykedve, hogy a humoros megszólítással kiérdemel egy koccintást - Helga felé emeli.

- Az igazat megvallva egyáltalán nem értek a művészethez. Férfiasan be kell valljam, éppen táncórán voltam csak, és annak a fáradalmait gondoltam itt kissé kipihenni. Ellenben ön, ahogy elnézem, igen is ért a dologhoz! Amilyen tekintettel figyeli ezt a képet...talán majdnem annyit tudhat róla, mint aki festette.
Infinite
Infinite
~master mason~
~master mason~

Hozzászólások száma : 107
Hírnév : 2

Vissza az elejére Go down

Manhattani Kulturális Központ Empty Re: Manhattani Kulturális Központ

Témanyitás by Helga Löwenherz Hétf. Jan. 02, 2012 7:00 pm

Helga elmosolyodik. Valami furcsán természetes a férfiban, még annak ellenére is, hogy láthatóan mindent megtesz, hogy nyugodtságot erőltessen magára. Egy bátor bókkal lendül előre és bevallja esetlenségét a művészet terén.
Ügyes és teljesen megnyerő húzás.
Helga a férfira pillant és a válla felett kilát az erkélyre. Az erkélyen pedig épp egy mediterrán, merész kis szakállal hetykélkedő úriember gyújt meg egy szivart.
A szivar sárga, meleg fénnyel izzik fel...
Helga egy mély sóhajtást nyom el, nagyobb levegővételnek álcázva - a mellkasa drasztikusan emelkedik és süllyed. Valahol belül reméli, hogy nem olyan feltűnő az, ami következik.
A nő kék szemeiben alig láthatóan, apró, élénk, vörös szikrák pattannak, mint épp, hogy csak felfénylő, mélykék azúrba zuhant hullócsillagok. Aztán gyorsan el is illannak. Helga érzi, ahogy halványan melege lesz; abban a pillanatban jobban érzi a férfi arcszesszel elfedett illatát.
- Jöjjön - karol bele a férfiba. - Talán levegőzzünk, és kérem, maradjon közel! Szívességet tesz, ha mellettem mutatkozik, így nem kell elszenvednem még egy dúsgazdag vénember udvarlását.
A terasz felé húzza a férfit, feltéve, hogy az nem ellenkezik. Most levegőre van szüksége.
Helga Löwenherz
Helga Löwenherz
~entered apprentice~
~entered apprentice~

Hozzászólások száma : 10
Hírnév : 1

Vissza az elejére Go down

Manhattani Kulturális Központ Empty Re: Manhattani Kulturális Központ

Témanyitás by Infinite Hétf. Jan. 02, 2012 8:24 pm

Érdekes fordulat, mi tagadás, de nyilván Alex nem fogja ellökni magától a hirtelen belé karoló nőt. Ha már így alakult, hát inkább kihúzza magát kicsit - no nem esik túlzásba, hogy valami páváskodó balféknek tűnjön, de azért be kell látni, van mit mutogatnia a saját testalkatán is.

- Szívesen segítek egy bajba jutott hölgynek, de figyelmeztetnem kell! Csak a kor és az anyagi helyzet különböztet meg azoktól, akiktől meg kellene védenem önt.

Miközben lassacskán kisétálnak az erkélyre, Alex egy arra tébláboló pincér táljáról ügyesen leemel egy pohár pezsgőt. Mivel a saját itala még szinte érintetlen, kedvesen mosolyogva Helga felé nyújtja az új szerzeményt, a nő majdhogynem üres poharát pedig kötelességtudóan elveszi, és kissé modortalanul az erkélyre kilépve a párkányra helyezi.

- Nos, hölgyem, remélem itt már jobban érzi magát. Szabad kérdeznem, hogy mi szél fújta erre? Először arra gondoltam, talán egy modell lehet, de látva az érdeklődését, úgy érzem kizárhatom ezt a lehetőséget. Talán egy műgyűjtő? Nem, akkor nem zavarná a dúsgazdag férfiak udvarlása, még akkor sem, ha idősek. Esetleg egy fiatal feltörekvő művész mecénása, talán a menedzsere, vagy akár maga a művész?
Infinite
Infinite
~master mason~
~master mason~

Hozzászólások száma : 107
Hírnév : 2

Vissza az elejére Go down

Manhattani Kulturális Központ Empty Re: Manhattani Kulturális Központ

Témanyitás by Helga Löwenherz Hétf. Jan. 02, 2012 10:29 pm

- Szívesen segítek egy bajba jutott hölgynek, de figyelmeztetnem kell! Csak a kor és az anyagi helyzet különböztet meg azoktól, akiktől meg kellene védenem önt.
Helga hosszú idő után először nevet fel jóízűen, felszabadultan és őszintén. Ahogy közelednek a kinti teraszhoz, Alex leemel egy poharat egy pincér tálcájáról és ügyesen kicseréli a Helga kezében lévőt.
- De uram, maga le akar itatni engem. Pedig még a nevét sem tudom! Pedig illik bemutatkozni, mielőtt itatni kezd egy nőt. Ez szabály.
Ahogy kiérnek az erkélyre, Helgát megcsapja az a csodálatos érzésekkel teli levegő, amitől majdnem felkiált örömében.
A még piros aljú égen a sötét, csillagokkal szabdalt feketeség a kéken keresztül megy át a vörös enyhe pírjébe nyugat felé, a boltozat alján, a város felett.
A hűs, felfrissítő levegő éppen ekkor simítja végig a teraszt, amitől a legtöbben megborzonganak, ám Helgának ez meg se kottyan.
És végül, a teraszon fáklyák vannak. Tűzzel. A tüzek táncolnak az esti szellőben, a nő pedig komoly, testi vágyat érez, hogy a lángokat végigengedje a bőrén...
Meg is támaszkodik az erkély korlátján, hogy szíve hirtelen kalapálását legyen ideje rendbe tenni, eközben úgy tekint ki, mintha a várost szemlélné elmerülten.
Néhány másodperc múltán, ahogy újra erőt tud venni és uralkodni tud magán, megfordul, és hátával dől neki a korlátnak, fél fenékkel felülve arra.
- Nos, hölgyem, remélem itt már jobban érzi magát. Szabad kérdeznem, hogy mi szél fújta erre? Először arra gondoltam, talán egy modell lehet, de látva az érdeklődését, úgy érzem kizárhatom ezt a lehetőséget. Talán egy műgyűjtő? Nem, akkor nem zavarná a dúsgazdag férfiak udvarlása, még akkor sem, ha idősek. Esetleg egy fiatal feltörekvő művész mecénása, talán a menedzsere, vagy akár maga a művész?
- Hát szép - válaszol a férfinak - Talán rögtön engem kellett volna fiatal, feltörekvő művésznek nézzen, Mister!
Helga olyan jól érzi magát, hogy az már bűn. A szemében vörös kis lángok pattannak - és belül, a józan énje reméli, hogy ez nem olyan nagyon feltűnő.
Gyorsan igyekszik el is terelni a férfi figyelmét.
- Na de kedves uram, inkább tekintsen be ezeken az árkádokon. Látja ott azt a képet?
Helga egy nagy kivitelű festményre mutat. A képen egy sudár nőalak áll, akit félhátulról lehet látni, erotikus feneke és hosszú combjai nagyon jól érvényesülnek, nőies csípőjével, derekával egyetemben. A nő a kép bal oldalán áll, kilóg a színes keretekből és bal kazében egy íjat tart, jobb kezéből lángok futnak ki, amik betöltik az egész kép középső részét és jobb oldalát. A lángok közt rengeteg szín és álomképszerű jelenet van, egzotikus tájképek, időtlen városok, furcsa lények, erdők, emberek, szóval minden.
- Maga szerint is nagyon ízléstelen? Tiszta csiri-csáré kotyvasz, semmi tartása sincs. Nem gondolja? Milyen ez a mai ízlés, komolyan...
Helga Löwenherz
Helga Löwenherz
~entered apprentice~
~entered apprentice~

Hozzászólások száma : 10
Hírnév : 1

Vissza az elejére Go down

Manhattani Kulturális Központ Empty Re: Manhattani Kulturális Központ

Témanyitás by Pannon András Kedd Jan. 03, 2012 9:42 pm

Pannon András, mióta felfedezte magában a festészet iránti érdeklődést, egyetlen alkalmat sem mulasztott el, hogy a Manhattani Kulturális Központ kiállításait meg ne csodálná. Így hát a modern fantázia témában nyílt kiállítás se maradhatott le a sorról, bár egy kicsit elkésett, (pár rajta kívülálló és igen kellemetlen véletlen folytán), de ez nem jelenthetett problémát.
~A képek nem futnak el, és így legalább nem kellett végigszenvednem az unalmas megnyitót.~
Nem futva, de azért sietős lépésben haladt felfele a lépcsősoron, akaratával a szemére helyezve a hangsúlyt, hogy minden apró kis ecsetvonást láthasson a képeken. Ez szinte rutin volt, minden kiállításnál ezt csinálta, de most valahogy megint megmoccant benne a hatodik ösztön, és elégszer került már bajba, hogy ezt komolyan vegye. Így tehát a lépcsősor közepén megállt, és most már természetfeletti látásával végigpásztázta a környéket: körülötte itt ott vén kéjencek hittették el magukkal, hogy férfiak, pár báli-ruhába öltöztettet luxuskurvával. Sok ezer árnyalattal bíró fáklyák lángjai, incselkedtek az őket tartó anyaggal. Fentebb, (közelebb a fáklyák tűzköréhez) igazi műértők sorakoztak. Sokkal távolabb, András számára mégis tökéletesen kivehetően, két alak, az épület alsó erkélyén pezsgőzött, (egy kis hunyorítás, a kép tovább élesedik) az egyikük az A-klub tulajdonosa!
~Nézzenek oda, van ízlése az ipsének!~ (halvány mosoly)
Ez a jelenet teljesen elfeledtette vele az óvatosságot, arcán az élet apró örömeit méltányoló mosollyal fölsietett a lépcsőn az újabb képek, (és lehetőleg új elsajátítható trükkök) felé.
~Elvégre ez ezerszer jobb mint rajztanárhoz járni!~

Az egyik fa lombkoronájának árnyékai közt figyelő vadász, igencsak elégedett volt a "kis herceg" fejlődésével. Már majdnem kiszúrta! Ha ilyen gyorsan fejlődik pár éven belül, méltó ellenfelévé lesz. Addig is , nem hagyhatja, hogy efféle bolond hogyishívjákokon nyugodtan forgolódhasson, a végén még elpuhul. Ámbár ha egy kicsit kóstolgatja, ijesztgeti.... ~Végre egy kis szórakozás...~


A hozzászólást Pannon András összesen 2 alkalommal szerkesztette, legutóbb Szer. Jan. 04, 2012 12:25 pm-kor.
Pannon András
Pannon András
~fellow craft~
~fellow craft~

Hozzászólások száma : 100
Hírnév : 2

Vissza az elejére Go down

Manhattani Kulturális Központ Empty Re: Manhattani Kulturális Központ

Témanyitás by Infinite Kedd Jan. 03, 2012 9:48 pm

Való igaz, ahogy a nő is mondja, Alex nagy igyekezetében a legalapvetőbb illemszabályokról is megfeledkezve elmulasztotta a bemutatkozást. De ami késik nem múlik, végülis. Még mielőtt belemerülne hát a képelemzésbe, gyorsan pótolja ezt az aprónak nem igazán nevezhető mulasztást.

- Nézzenek oda, pedig alapvetően illemtudó embernek tartanak, de úgy látszik, hölgyem, van önben valami, ami kissé elbolondít. Nem szoktam ám csakúgy megszólítani ilyen szépségeket! Alexander Reinhardt a becsületes nevem, remélem bocsánatos bűn ez a mulasztás részemről. És az igazat megvallva, eszemben sincs leitatni!

Szavait talán szándékosan kicsit meghazudtolva mosolyogva ismét koccintásra emeli a poharát, mielőtt aztán válaszolna a képpel kapcsolatos kérdésre.

- Nos, megpróbálok elvonatkoztatni a kérdése nyomán támadt logikus következtetésemtől, miszerint ez egy teszt, és vagy egy riválisa képe, amiről rossz véleményt szeretne hallani, vagy a saját képe, és arra kíváncsi, gondolkodás nélkül egyetértek-e önnel, hogy jópontokat gyűjtsek.

Alex egy darabig szótlanul mereng, megfigyeli a képet, próbálja minél jobban megérteni, magába fogadni amit lát, hogy aztán a saját, valódi véleményét mondhassa el.

- A kép...enyhén szürreális - gondolok itt arra, ahogy a keretből kinyúl. Az erotikus alapok és a tűz párhuzama igen szembetűnő, és eléggé egyértelműnek tűnhet, de mégis van benne valami... - Alex egyre izgatottabb lesz, ahogy beszél. Láthatóan felgyorsul a légzése, és bár eddig képes volt valamelyest elnyomni az örökös mozgási kényszerét, az most leküzdhetetlenné válik, s ujjaival nyugtalanul dobolni kezd a korláton - ...valami nyers, ösztönszerű. Vadállatias, ha úgy tetszik, egy rejtett, kitörni készülő fenevad. Azt hiszem, sok művészben lehet ilyesmi, valami felgyülemlett érzelmi töltés, amit a műveiken keresztül kiadhatnak magukból.

Halk köhintés, egy újabb korty a pezsgőből és pár mély levegővétel - és Alex némiképp csillapodni kezd.

- Igaz, én csak találgathatok. Mint mondtam, nem igazán értek a művészetekhez. De ha már itt tartunk, kedves hölgyem, elárulná ön is a nevét? És talán be is avathatna - nyilván többet tud a festményről nálam.
Infinite
Infinite
~master mason~
~master mason~

Hozzászólások száma : 107
Hírnév : 2

Vissza az elejére Go down

Manhattani Kulturális Központ Empty Re: Manhattani Kulturális Központ

Témanyitás by Pannon András Szer. Jan. 04, 2012 9:49 pm

András abban a boldog tudatban járta végig a kiállítást, pezsgővel a kézben, hogy itt ő, a csúcsragadozó, az egyetlen mutáns.
~Talán még Infinite erre fele oson, fene tudja, de mintha folyamatos testőri feladatot is ellátna.~
Ám nem sok ideje maradt ezen gondolkodni, hiszen épp egy új képhez ért, hogy megvizsgálja úgy, ahogy csak ő tudja. Bár a festészetről csupán egy gimnazista tanuló szintjén tudott nyilatkozni, de ez a szint a képességével együtt elég ahhoz, hogy elképesztő módon, lássa a festés folyamatát, és okuljon belőle. Ecsetvonásról ecsetvonásra járt a szeme egyfajta háromdimenziós képet festve, és szinte transzállapotban, rakta időrendbe a képen látható vonásokat.

Nem vette észre, hogy a kinti sötétség egy darabkája beszökött az ajtón, és most a képkeretek mögött bujkál.
Pannon András
Pannon András
~fellow craft~
~fellow craft~

Hozzászólások száma : 100
Hírnév : 2

Vissza az elejére Go down

Manhattani Kulturális Központ Empty Re: Manhattani Kulturális Központ

Témanyitás by Helga Löwenherz Szomb. Jan. 07, 2012 4:47 pm

Helga elmosolyodik, fehér fogsora elővillan, ahogy megfeledkezve kisszerűbb jellemvonásairól, elkezdi jól érezni magát.
A tűz, ami a közelében lobog, annyira feltölti mélyről jövő, elegáns energiával, hogy át tud lépni a saját árnyékán és nem fél önmaga lenni.
~Hiszen ez a férfi elszórakoztat. Az már csak ne legyen bűn!~
És be kell vallja magának, Alexander Reinhardt tényleg elszórakoztatja. Van benne valami magabiztos, ám nem túlzó férfiasság, ami egy bájos árnyalattal egy kis félénk, kisfiús felhangot kap, ahogy elbűvöli, de enyhén szégyellőssé is teszi a nő vonzása.
~Vagy csak kegyetlenül jó színész. Akkor pedig azért érdemli meg a prédát, nem?~
- Igazán örülök - mondja Helga szélesen mosolyogva, ahogy érzékien kezet fog a férfival, enyhén túlnyújtva a kézfogás pillanatát. - Az én nevem pedig Dr. Helga Löwenherz.
Aztán csengő hangon elneveti magát és visszafordul a képhez.
- Hát, most nagyon eltalálta, kedves Mister. Az a kép tényleg az én képem. Legalábbis az egyik fele. A másik felét örökösen a festős felsőmnek ajándékoztam. Ugyanis egyszer-kétszer elaludtam a képen, amikor kifogyott belőlem a kávé, így a házi felsőmre majdnem annyi festék jutott, mint a vászonra. Még van egy-két képem itt, de van hova fejlődnöm.
Helga eközben észreveszi, hogy egy fiatal, hosszú hajú férfi áll meg a képe előtt, mélyen belemerülve a részletekbe. Ez egy kis önbizalommal tölti el.
- Tehát, Mister Reinhardt, Ön bennem látja az érzéki bestiát. Jól értettem? Most már nem szívhatja vissza.
Helga újra felnevet.
Helga Löwenherz
Helga Löwenherz
~entered apprentice~
~entered apprentice~

Hozzászólások száma : 10
Hírnév : 1

Vissza az elejére Go down

Manhattani Kulturális Központ Empty Re: Manhattani Kulturális Központ

Témanyitás by Pannon András Szomb. Jan. 07, 2012 6:44 pm

A kép az egyik legizgalmasabb amit eddig András látott, és bár már lassan négy perce figyelte a képet, nem tudott betelni vele. Máskor egy két perc elég ahhoz, hogy minden részletet megfigyeljen, de most, ahányszor elfordult volna a képtől, annyiszor észrevett valami új részletet...

Miközben András beletemetkezett a remekműbe, a képkeretek mögött rejtőző sötétség az ő által bámult kép mögé surrant...
Pannon András
Pannon András
~fellow craft~
~fellow craft~

Hozzászólások száma : 100
Hírnév : 2

Vissza az elejére Go down

Manhattani Kulturális Központ Empty Re: Manhattani Kulturális Központ

Témanyitás by Pannon András Kedd Jan. 10, 2012 5:20 pm

András, 7 órakor hirtelen elhatározásból kiment az épületből. Elcsevegett a kiállítás szervezőjével, és olyan 7:15 körül elindult, minden bizonnyal taxit fogni... Azonban az út közepén megállt. A legjobb busman vadász vette volna csak észre azt, ami András figyelmét sem kerülte el. Bár éles szemére már nem támaszkodhatott, mégis észrevett egy elhajlott ágat az egyik bokron. Ámbár egy okos busman, szellemekről kiáltozva pucolt volna el a helyszínről, András ugrott, megragadott valamit majd egyszerűen hihetetlen erővel, eldobta az utcák fele. Ebből a kultúrában gyönyörködők semmit sem láthattak mivel túl messze volt.
Pannon András
Pannon András
~fellow craft~
~fellow craft~

Hozzászólások száma : 100
Hírnév : 2

Vissza az elejére Go down

Manhattani Kulturális Központ Empty Re: Manhattani Kulturális Központ

Témanyitás by Max Evans Kedd Jan. 10, 2012 8:52 pm

Max taxija szép komótosan döcögött New York utcáin. Bár gyermekkorától a városban élt mégis mindig el tudott csodálkozni lakhelye arculatától. Az ifjút marcangolták a pár nappal ezelőtti események, az általa okozott földrengés miatt akár többen meg is hallhattak.
~Vajon mi lett a macskamutánssal? Túlélhette?~
Max kezébe vette fényképezőgépét és bekapcsolta. A modern fantázia kiállításra igyekezett. A fiút ma reggel engedték ki a kórházból törött keze miatt, amit most is gipszbe helyezve mellkasán nyugtatott. Főnöke újabb fotókat vár tőle, így próbálta összeszedni magát és megpróbált nem arra gondolni, hogy mostantól már nem csak ember. Épp elég volt ez a pár nap ágyhoz kötöttség.
~Sosem szerettem egy helyben ülni, de ez most különösképp kínszenvedés volt. Főleg e kórházi koszt...~
A taxi lassan befordult a Művelődési Központ utcájába.
~Ááá, igen. Ez a monumentális épület ad helyet sok ifjú tehetség kiállításának.~
Egy kiállítás. Világ életében erről álmodott.
~Talán a jövőben az én fotóim is helyet kaphatnak majd itt.~
Az autó beparkolt és Max kiszállt. Közelebbről szemlélve észrevette az oszlopsort és a hatalmas kupolát. Művészeti tanulmányai alatt is leginkább az építészet tudta lekötni.
Ahogy pár lépést tett előre megpillantotta a fekete öltözékbe burkolózott férfit, amint éppen egy sötét árnyalakot hajított el, emberfeletti erővel, s az pont a taxi mellett ért földet. Emberfeletti erő. Max nem késlekedett. Jobb öklét a földre csapta. Ahogy keze megérintette a járdát elméje szinte más állapotba lépett át. Látta amint ereje végighalad a járda alatt egészen a sötétség felé. Az alak mellé érve földnyelvek csaptak fel és megpróbálták betemetni, teljesen a járdához szegezni.


A hozzászólást Max Evans összesen 1 alkalommal szerkesztette, legutóbb Szer. Jan. 11, 2012 7:09 am-kor.
Max Evans
Max Evans
~fellow craft~
~fellow craft~

Hozzászólások száma : 67
Hírnév : 3

Vissza az elejére Go down

Manhattani Kulturális Központ Empty Re: Manhattani Kulturális Központ

Témanyitás by Pannon András Kedd Jan. 10, 2012 10:07 pm

A Vadász igencsak meglepődött, és döbbenete átragadt Andrásra is, ahogy a földnyelvek elkezdték bekebelezni a lényt. Azonban, sajnos a Vadász átváltozott árnyékokká, míg mielőtt a kripta rázárult volna. Így az utolsó pillanatban szinte kispriccelt a földkoporsó repedésein az a nyálkás árnyék, amit a Vadász a testének hívott, és eltűnt az éjszakában. András miután magyarul, angolul és olaszul kívánta ugyanazt a lény végbélnyílásába, a sokktól kissé lelassulva fogta fel, hogy ez a földel manipuláló alak az ő soha-nem-látott unokatestvére! Mennyit rágta a fülét, a szülőknek, hogy meglátogathassa!
~Időzítése az van a srácnak!~
- Max...? Max!! Hát, de jó végre valakivel magyarul beszélni! Keblemre, kuzin!
És ezzel odaszalad távolba szakadt, unókátésólyához, hogy amolyan magyaros csontropogtató ölelésben részesítse.

// Feltételes mód!//





A hozzászólást Pannon András összesen 1 alkalommal szerkesztette, legutóbb Szer. Jan. 11, 2012 3:00 pm-kor.
Pannon András
Pannon András
~fellow craft~
~fellow craft~

Hozzászólások száma : 100
Hírnév : 2

Vissza az elejére Go down

Manhattani Kulturális Központ Empty Re: Manhattani Kulturális Központ

Témanyitás by Infinite Kedd Jan. 10, 2012 11:28 pm

Valóban elgondolkodtatóak a nő szavai, Alex pedig egyre inkább ismeretlen vizeken evez. Mindenesetre megtud egy igen szép nevet, és egy hangzatos titulust, de emellett egy kérdést is feltesznek neki...

- Nos, hölgyem, ahhoz semmi kétség nem fér, hogy érzéki, már ha megbocsájtja nekem a közvetlenséget. Hogy bestia volna? Nos, a természet törvényszerűsége, hogy nem mindig az a csúcsragadozó, ami első látásra annak tűnik.

Szegény Alexnek végképp megáll a tudománya. Mit is szeretne a nőtől? Talán egyértelműnek tűnhet...de amíg egyértelműen a külsőségek, és valami mély, ösztönszerű vonzalom vették rá, hogy megszólítsa Helgát, a rövid beszélgetés alatt is sok olyan dolgot tudott meg, ami az eleddig nem tapasztalt testi gyönyörök mellett is érdekelné a nővel kapcsolatban. Van benne valami tűz, valami erő, energia, ami talán éppannyira szétfeszíti belülről őt, mint Alexet magát.

- Igen érdekes..egy doktori cím - ilyen fiatalon? Szabad kérdeznem, hogy milyen szakterületen? Illetve...örülnék, ha mutatna még egyet-kettőt az alkotásai közül.

Összeszedve minden bátorságát, Alex jobb kezével, amilyen lágyan és gyengéden csak telik, megérinti Helga csuklóját, mintegy befelé invitálva. No nem mintha sok időt töltöttek volna kint, vagy mintha valóban be szeretne menni - csak amíg a nő belékarolt, a csupasz bőrük nem érintkezett. Ezzel a lágy kis érintéssel, kicsit talán túl is lépve valamilyen, számára ismeretlen határt, végigsimítja Helga kézfejét és ujjait - beleborzong az érintésbe, ahogy elönti a testét a vágy a nő iránt, de szerencsére még mindig rá tudja fogni, hogy csak a látszat kedvéért akarta ilyen közvetlen módon maga után húzni, vissza a kiállításra. Talán csak az rondíthat bele az összképbe, hogy ő maga aztán egyáltalán nem indult meg visszafelé, csak áll egy-helyben, tekintetét mélyen Helga szemébe fúrva...
Infinite
Infinite
~master mason~
~master mason~

Hozzászólások száma : 107
Hírnév : 2

Vissza az elejére Go down

Manhattani Kulturális Központ Empty Re: Manhattani Kulturális Központ

Témanyitás by Max Evans Szer. Jan. 11, 2012 5:09 pm

Max ingerülten figyelte, ahogy nyálkás valami meglépett. Szép lassan felállt a földről és leporolta nadrágját, miközben a magyar beszédre lett figyelmes. Újból végigmérte a vele szemben álló férfit és unokatestvérét ismerte fel benne.
- András?
Bár sohasem találkozhattak, mégis édesanyja miatt sokat hallott a magyarországi rokonokról. Andrásról is rengeteget mesélt anyja, a karatéban elért sikereiről, azt hogy a srác zseni történelemből. A távoli rokon sokat változott a képekhez képest. Fekete öltözéke kissé zord külsőt kölcsönzött neki. Unokatestvére Max felé szaladt majd átölelte. Max akarva-akaratlanul is felszisszent, ahogy hozzá ért frissen gipszelt törött kezéhez.
Finoman eltolta magától kuzinját, és inkább jobb kezét nyújtotta felé, üdvözlés gyanánt.
- András, ha már össze futottunk, mitszólnál ha beülnék egy bárba? És akkor elmesélhetnéd, hogy mégis mi a franc volt ez a lény?

//Bocsánat, figyelni fogok rá, kijavítottam.//
Max Evans
Max Evans
~fellow craft~
~fellow craft~

Hozzászólások száma : 67
Hírnév : 3

Vissza az elejére Go down

Manhattani Kulturális Központ Empty Re: Manhattani Kulturális Központ

Témanyitás by Pannon András Szer. Jan. 11, 2012 7:04 pm

- Ó bocsi!
Mondta András a törött kezét látva.
- Jó ötlet, de nem vagyok biztos benne, hogy elhúzott a Vadász, és nem szeretnék civil áldozatot.
Arrafelé nézett ahol eltűnt a vadász.
Inkább menjünk valami elhagyottabb helyre... te itt laksz, ismersz valami parkot vagy effélét?
Eközben már teljesen a bokrok felé fordul figyelve minden apró neszre....
Hát kuzin, nem tudod mibe avatkoztál bele... Ez a dög rabolta el a szüleimet...
Pannon András
Pannon András
~fellow craft~
~fellow craft~

Hozzászólások száma : 100
Hírnév : 2

Vissza az elejére Go down

Manhattani Kulturális Központ Empty Re: Manhattani Kulturális Központ

Témanyitás by Max Evans Szer. Jan. 11, 2012 8:38 pm

- A közelben van New York egyik látványossága a Central Park. Gimnazista koromban is sokat jártam oda a haverokkal, ha gondolod elnézhetünk arra most rögtön. Így legalább nyugodtan tudunk beszélni, van éppen elég bepótolni valónk. Ártatlan áldozatokat én sem szeretnék...
Max is az árnyéklény eltűnésének helyét kezdte figyelni.
- Nagyon sajnálom, figyelj, ha legközelebb összefutok ezzel a szeméttel nem ússza meg élve, azt garantálom! Viszont a te bőrödre pályázhat, ha képes volt a világ másik oldalára követni.
A magyar hatóságok azóta sem derítettek ki semmit?
Max Evans
Max Evans
~fellow craft~
~fellow craft~

Hozzászólások száma : 67
Hírnév : 3

Vissza az elejére Go down

Manhattani Kulturális Központ Empty Re: Manhattani Kulturális Központ

Témanyitás by Pannon András Csüt. Jan. 12, 2012 4:08 pm

-Ha ismernéd a magyar hatóságokat nem kérdeznéd... Igen az én bőrömre pályázik... A többit a parkban. Fogjunk inkább egy taxit!
És ezzel a megfordult és leintett egy taxit, ha Max is beül, folytatja:
-A Central parkba! Nos mint láttad ez egy Vadász, csak a vadászatnak él, és balszerencsémre engem szemelt ki méltó prédájának.

//Folytatás: Central Park//
Pannon András
Pannon András
~fellow craft~
~fellow craft~

Hozzászólások száma : 100
Hírnév : 2

Vissza az elejére Go down

Manhattani Kulturális Központ Empty Re: Manhattani Kulturális Központ

Témanyitás by Aya Caine Vas. Május 27, 2012 5:46 pm

Pár nappal a műtétem után már egészen hozzászoktam az új arcomhoz. Persze időnként azért még meg-megálltam a tükrök előtt, hogy jobban szemügyre vehessem magam, de azért viszonylag egész jól viseltem. Az orvos ugyan figyelmeztetett, hogy nem ártana felkeresnem egy terapeutát, mert ilyenkor általában szükség szokott rájuk lenni, hiszen egy ilyen mértékű változás az emberben komolyan identitás zavarokat okozhat, és akár a depresszióval is szembe kellhet néznem. Megköszöntem, elküldtem a fenébe, és hazamentem Mike-kal.
Azonban volt még más probléma is. Méghozzá az, hogy bár a kinézetem többé nem volt probléma, hogy újra emberek közé merészkedjek, viszont sajnos a természetem, az hogy egyáltalán nem voltam társasági lény, de még csak nem is volt róla fogalmam, hogy lehetne olyasmiket csinálni, mint ,,normálisan társalogni" valakivel, arról még sajnos le kellett mondanom, hogy Mike bemutathasson esetleg egy-két barátjának, vagy ne adj isten Kingnek, mint az új barátnőjét, és egyben jegyesét.
Mire idáig jutottam a problémában, már a megoldás is megvolt.
-Ne aggódj egy pillanatig sem, Aya néni majd megoldja - paskoltam meg Mike kezét, miközben tárcsáztam a vészhívót. - Vagy legalábbis megoldatja valaki mással. Hallo! Lynn? Szia, itt Aya beszél. Szükségünk lenne a segítségedre. A helyzet az, hogy...
Szépen elmondtam neki mindent.
-... és ezért jó lenne, ha ki tudnál segíteni. Csupáncsak annyit kérek tőled, hogy faragj belőlem normális embert. Benne vagy?
A következő pillanatban el kellett rántanom a telefont a fülemtől, mert a vonal túlsó végéről olyan csillapíthatatlan, hisztérikus, borzalmas hangerejű röhögés csapott fel, hogy majdnem szívinfarktust kaptam tőle.
-Lynn... Lynn, hagyd már abba... Na, csak azt mond meg... LYNN!!!... Az ég szerelmére, kuss legyen, vagy átmegyek, és felkenlek a falra!!!
Erre egy másodpercre végre elhallgatott.
-Na, végre, már rohadtul...
De erre megint elkezdett vihogni. Ez még jó ideig így ment, és be kellett látnom, hogy vele nem jutok semmire. A telefonszámlám borzalmas mértékű megnövelése után viszont sikeresen kivinnyogott magából egy nevet, meg azt is, hogy az illető mostanában a Manhattani Kulturális Központban lesz található valamilyen rendezvényen, és talán ő tud segíteni. Aztán még egy sor röhögés.
-Kösz, Lynn, csá - csaptam le a kagylót. Aztán Mike-ra néztem. - Ratna Nayar. Remélem, ő képes lesz komolyabban venni.

Miután megérkeztünk a Sznobok Kocsmájába, ahogy én neveztem azt a halál unalmas, és barmokkal telt helyet, iszonyat gyorsasággal bántam meg, hogy nem vártuk meg inkább a csajt az épület előtt. Az egyik helyen táncikáltak (vagyis idétlenül rángatóztak), a másik helyen festettek (vagyis tönkretettek egy csomó tök jó minőségű vásznak), hangszereket nyűttek (irritáló klimpírozás, macskanyávogásszerű zajkeltés és társaik), és így tovább. El nem tudtam képzelni, mi haszna származhat abból bárkinek is, ha az ilyen felesleges hülyeségekből akár egyet is elsajátít.
-Szerintem ő lesz az - mutattam előre Mike-nak, hátha ő még nem vette észre.
A fiatal lány a folyosón ácsorgott, nagyjából iskolás korú lehetett, lerítt róla az indiai származás, hosszú, barna haja volt, és a tekintetéből csak úgy sütött, hogy életében annál szadistább megmozdulása nem volt, hogy nem öntött csokiszirupot egy elajándékozott sütiszeletre.
-Hello, Ratna Nayar? - léptem oda hozzá. - Beszédem van veled, úgyhogy ha programod van, lefújhatod.
A táskámból előbányásztam egy borítékot.
-Ötszáz dollár, ami a tiéd lehet, ha vállalod a melót - közöltem vele. - Aztán, ha nem volt tré, még egyszer ennyit kapsz. Mit szólsz? Egy közös ismerősünk, Lynn Harlow mondta, hogy te lennél az alkalmas jelölt, szóval ne sz@rj be, nem ültünk rá a telefondrótodra. Csak annyit kérek tőled, hogy taníts meg... - Mike-ra néztem segítségért. - Szivi, mondanád te? Nem akarom, hogy ez is elkezdjen itt vihogni, mint egy elmebajos liba. Lynnből mára elég volt, nem kell belőle még egy.
Aya Caine
Aya Caine
~perfect master~
~perfect master~

Hozzászólások száma : 479
Hírnév : 54

Vissza az elejére Go down

Manhattani Kulturális Központ Empty Re: Manhattani Kulturális Központ

Témanyitás by Michael Bodwin Vas. Május 27, 2012 7:30 pm

Igaz, hogy igyekeztem minden pillanatban meggyőzni Aya-t, hogy nem kell aggódnia én tökéletesen meg vagyok elégedve az új külsejével, de azért én is többször rajta felejtettem a szemem az új arcán, mikor nem látta, hogy szokjam a dolgot. Tényleg csak szokni kellett, hiszen nekem akkor is ő volt a legszebb nő a világon és ráadásul a természete a viselkedése maradt a régi, így hamar megbékéltem a dologgal.
Viszont pont ez volt az újabb probléma forrása, hogy aki ismerte régebbről, az azonnal kiszúrta, hogy itt valami nincs rendben és ez nem maradhatott így, ha társaságba akartunk menni, vagy meg kell jelennem valami rendezvényen, ahol Derek is ott van, mert akár milyen is, azért meg kell hagyni sas szeme van.
Nem akartam én szóba hozni, de az én egyetlenem mindenre gondolt, és teljesen magától jutott arra a következtetésre, hogy ezen változtatni kell és természetesen már volt is rá ötlete.
Mikor azt mondta ne aggódjak, akkor egészen ideges lettem, pedig addig olyan nyugodt voltam, hogy csak na, főleg mikor meghallottam, hogy a segítség a vonal másik végében Lynn képében érkezne.
Na nem azért, mert Lynn-t nem tartottam volna rá képesnek, hanem ismertem Aya hozzá való viszonyát, de aztán inkább úgy gondoltam a pozitív hozzáállás hátha segít és reménykedve hallgattam a párbeszédet, amiből csak az én édesem egyre ingerültebb hangját hallottam, meg néha valamit, amit egy haldokló oroszlánfóka hangjához volt hasonló.
Többszöri nekifutásra sem sikerült azonban zöldágra vergődniük, csak Aya vöröslő feje jelezte, hogy nem sok hiányzott hogy robbanjon, de mielőtt még ezt megelőzendő elvettem volna a telefont, már lecsapta és egy nevet közölt: Ratna Nayar.
~ Hmm! Elég érdekes név! Olyan indiainak hangzik, habár nincs benne nagy tapasztalatom. De vajon pont ő fog illemtan leckéket adni Aya-nak? ~ morfondíroztam kétségek között, de hát egy próbát megért.
Már akkor rossz előérzetem volt, mikor a találkozót a Kulturális Központba kellett megejteni, mert szinte biztos voltam benne, hogy Aya már ettől ideges lesz, és az arcát elnézve igazam is volt, így már előre készültem, hogy nyugtatgatnom kell a kedélyeket, mert különben egyből, a maga sajátos stílusában lerohanja szegény nőt, akkor már be is fuccsolt az egész.
Az azonban meglepett, amikor megláttam azt a fiatal indiai lányt, akire Aya mutatott.
- Biztos édesem? – néztem rá kételkedve. – Nagyon fiatalnak tűnik tanárnak.
De Aya már meg is előzött és letámadta szegény lányt, nem sok időt adva neki a védekezésre, ezért gyorsan közelebb léptem, hogy csillapítsam az esetleges rémületet
- Bocsásson meg kisasszony. – emeltem fel a kezem megnyugtatóan. – A nevem Mike Bodwin és ő a menyasszonyom Aya. Mrs Harlow ajánlotta Önt, hogy talán tudna nekünk segíteni. A menyasszonyom kicsit izgatott, de csak annyit szeretne kérdezni, hogy tudná –e vállalni, hogy segít nekünk egy kis….öööö…..illemtan órával, vagy viselkedéstan….nem tudom hogy nevezzem. – jöttem zavarba magam is. – Azt hiszem talán jobban el kéne magyarázni…leülhetnénk valahová? Kérem. – néztem a lányra segélykérően.



Michael Bodwin
Michael Bodwin
~perfect master~
~perfect master~

Hozzászólások száma : 600
Hírnév : 52

Vissza az elejére Go down

Manhattani Kulturális Központ Empty Re: Manhattani Kulturális Központ

Témanyitás by Ratna Nayar Hétf. Május 28, 2012 1:11 pm

A jövő héten egy kisebb táncest kerül megrendezésre itt, a kultúrális központban, szóval aki ide járt táncórára, akár tanár vagy tanítvány, mindenki készült valami műsorral. Már vagy egy hete játszottam azt, hogy amint véget értek az óráim, már robogtam is vissza a szobámba, felkaptam a hátizsákomat és robogtam a busszal be Manhattan-be, a MKK-ba. Ma sem történt másképp, az egyik kisebb teremben már órák óta próbáltunk, immár a "fellépős ruhánkban", amikor a tanár úgy döntött, hogy tartunk egy óra szünetet pihenés képp.
Hát, ha már csak egy órás a szünet, nem fogok az öltözködéssel bajlódni, inkább felkaptam egy üveg ásványvizet az asztalról és kisétáltam a folyosóra levegőzni egy kicsit. Őszintén szólva, nem számítottam rá, hogy bárki is keresne itt, max. a kisgyerekek szoktak ideszaladni hozzám azzal, hogy "juj-de-szépen-csillog-a-ruhád", meg hogy "milyen-szép", meg "ez-igazi?", és ehhez hasonlók... Épp ezért is lepődtem meg, amikor egy kb. velem egyidős lány jött oda hozzám.
-Szia! És... Jó napot! -köszöntem a mellette érkező férfinek is- Igen, én vagyok. Segíthetek valamiben?
Épp, hogy feltettem a kérdést, már mondta is a magáét, ám amilyen stílusban... hát... meglepődtem, hogy ilyen emberek is járnak ide. Oké, hogy az utcán mindenféle emberrel összefuthatunk, de itt? Ez egy művészeti központ, azt hinné az ember, hogy aki ide jött, abba legalább minimális kultúra szorult.
Csak megszeppenve figyeltem a borítékot, amit meglebegtetett előttem, ám a mit szólsz részre csak felvontam az egyik szemöldökömet. Ezt most komolyan gondolta? Idejön, meglobogtatja a zöldhasúit, aztán már ugrok is a kérésére? Már épp visszakérdeztem volna, hogy ugyan miért pont enyém ez az óóóriási megtiszteltetés, amiért engem szemelt ki, hogy... tényleg, mit is kéne csinálnom? Na meg miért pont én?
Lynn nevének hallata valamit enyhített a dolgon, de... he?! Mit akarnak ezek a telefonbeszélgetéseimmel? Bááár, ha nem beszélik legalább alapnyelven a hindit, képzelem, mennyit értenek belőle...
Eddig inkább csak furcsállva, megszeppenve hallgattam a lány mondandóját, de ahogy meghallottam az elmebajos liba jelzőt, nem sok hiányzott hozzá, hogy faképnél hagyjam őket. Ő jön hozzám, hogy szívességet kérjen, és még sérteget is?! Mégis, kinek hiszi ez magát? Még szerencse, hogy aaa... vőlegényébe szorult némi jómodor, így inkább vele folytattam a társalgást.
-Örvendek, Mike... és Aya. -fordultam a férfi felé, hátha ő összeszedettebben el tudja mondani, hogy mégis mit akarnak.
-Illemtan óra? -kérdeztem meglepetten, majd Ayára tévedt a tekintetem.
Mit ne mondjak, az rááfér... de inkább nem tettem szóvá és gyorsan el is kaptam, mielőtt még kiakadna. Ahogy a tanítást emlegették, először arra gyanakodtam, hogy a táncra gondolnak, esetleg a zenére, énekre... vagy matek korrepetálás, de hogy pont illemtan?
-Áh, azt hiszem, kezdem kapisgálni. Ami azt illeti, most van majdnem egy szabad órám, mielőtt folytatódna a táncpróbám. Ha gondolják, kimehetünk a kertbe, ott le tudunk ülni, és nyugodtan megbeszélhetjük ezt az egészet anélkül, hogy bárki is zavarna minket. -ajánlottam fel- Kérem, erre jöjjenek.
A kertben aztán egy árnyas, pergolás részhez vezettem őket, a kert egy távolabb eső részére, ahol nyugodtan megbeszélhetjük ezt az egészet.
-Azt szeretném kérdezni, hogy akkor miről is lenne szó pontosabban? Hogyan képzelték el ezt az... illemtan órát?
Ratna Nayar
Ratna Nayar
~perfect master~
~perfect master~

Hozzászólások száma : 723
Hírnév : 67
Tartózkodási hely : Xavier Intézet

Vissza az elejére Go down

Manhattani Kulturális Központ Empty Re: Manhattani Kulturális Központ

Témanyitás by Aya Caine Hétf. Május 28, 2012 1:55 pm

-Besz@rok, ez a csaj tényleg elmehetne nagykövetnek - böktem oldalba Mike-ot, miközben kifelé mentünk a kertbe.
Odakint a természetes fényben már jobban szemügyre vehettem Ratna ruháját, és egyre elégedettebb voltam Lynn javaslatával. Az az ember, akinek van türelme magára szuszakolni egy ilyen göncöt, ami szerény véleményem szerint legalább három pin-kóddal és húsz ördöglakattal rendelkezik, akár még engem is el fog viselni. Már amennyiben persze elvállalja.
Bár volt ott ülőhely bőven, én inkább álldogáltam, hátamat az egyik díszes oszlopnak vetve. Karjaimat keresztbefonva próbáltam összeszedni a gondolataimat, hogy hogy is tudnám úgy elmondani a lánynak a helyzetet, hogy megértse. És beleegyezzen.
-Máris mondom, hogy képzeltük - biztosítottam egy intéssel, mikor még fogalmam sem volt, hogy is fogok ennek eleget tenni, de nem akartam húzni az időt, úgyhogy nyomban belekezdtem, gondolván, majd út közben kitalálom, mit is fogok mondani. - Tehát a lényeg az, hogy nem ártana, ha képes lennék emberek közé járni. Mármint akár előkelőbbek közé is. Ennek meg ugye megvannak a maga seggfej szabályai, amikről nekem halvány fingom sincs. Szóval! A te feladatod csupán annyi lenne, hogy ezeket betanítsd nekem, hogy ha arra kerülne a sor a sznobok között is én legyek a félszemű Yoda. Eddig vágod?
Persze ha Mike is érzett magából erőt és inspirációt, hogy jobban körülírja a helyzetet, örömmel hagytam érvényesülni. Hátha ő könnyebben találta meg a megfelelő szavakat.
-És ami a legfontosabb - emeltem fel a mutatóujjamat -, a dolog titkos. Vili? Az én drága egyetlenem bízik benned annyira, hogy az igazi nevemet is elárulja - villantottam mérges pillantást Mike felé -, de ez nem azt jelenti, hogy használhatod is. Hidd el, te is jobban jársz vele. Helyette használhatsz egy másik nevet rám, ami tetszik, tök mindegy, de senki nem tudhatja meg, hogy ismersz, oké?
Nem voltam benne biztos, hogy ezzel nagyon felkeltettem volna az érdeklődését, ezért még hozzátettem egy kis pluszt.
-A pénzen kívül védelmet is biztosítok neked - néztem rá jelentőségteljesen. - Ha valaha bajba kerülsz, értesítesz engem, és a probléma meg van oldva.
Ha még mindig húzódozott, tovább folytattam a rábeszélést.
-Oké, Jázmin hercegnő, akkor megduplázom az összeget. Kétezer dollár, és kétszer hívhatsz, hogy gáz van. Így már lezsírozhatjuk?
Aya Caine
Aya Caine
~perfect master~
~perfect master~

Hozzászólások száma : 479
Hírnév : 54

Vissza az elejére Go down

Manhattani Kulturális Központ Empty Re: Manhattani Kulturális Központ

Témanyitás by Ajánlott tartalom


Ajánlott tartalom


Vissza az elejére Go down

1 / 2 oldal 1, 2  Next

Vissza az elejére

- Similar topics

 
Engedélyek ebben a fórumban:
Nem válaszolhatsz egy témára ebben a fórumban.