Post-Outsiders
Would you like to react to this message? Create an account in a few clicks or log in to continue.

Roncstelep

+7
Kalmár
Oázis
SpeedRace
Parázsléptű
Victor Creed
Rozsomák
Cerebro
11 posters

4 / 5 oldal Previous  1, 2, 3, 4, 5  Next

Go down

Roncstelep - Page 4 Empty Re: Roncstelep

Témanyitás by Romboló Szomb. Nov. 03, 2012 1:40 pm

Hát odakint érdekesen alakul a helyzet gyerekek. A Romboló egy megveszekedett berzerker! Egyikőtöknek sincsenek különösebb kétségei, hogy a fickó most egyfajta harci dühbe lovalta magát, csörtet előre mint egy vadkan, csúnya vágásokat oszt ki reppenő pengéivel és olyan ütéseket, amelyek ránézésre is csontot zúznak. Lehet, hogy valamelyest tényleg felidegelte Lynn? Vagy ez nála alaphelyzet? Mindenesetre ti se nagyon szórakoztok, főleg mikor eldördül az első egy-két lövés, amint pár élelemesebb öngyilkosjelölt a roncsokban elrejtett mordályokhoz jut. Így végzi be életét egy bandatag, amint egy láncfűrésszel ront hátulról Szellemre, miközben elölről pont mellbe akarja lőni egy másik. Istenem, az életben vannak kellemetlen meglepetések... Lynn jégtestéből is hasít le egy-két kisebb darabot pár lövés, amíg be nem vered a képét jégökleiddel a bátor (vakmerő?) lövésznek. De valóban, lassan, de biztosan ritkulnak, menekülni esélyük sincs, rajtatok kéne ahhoz átjutni, igaz, igyekeznek is ezért mindent megtenni. A pár végre egymás mellé ér. Gyors csók a csata kellős közepén (ha itt lenne Barbossa kapitány, már kezdené is az újra esketéseteket talán...) majd amint ajkaitok elválnak, szinte sz orrotok hegyét érintve suhan el köztetek izraeli cimborátok egyik nagy kése. A titeket meglepiből sörétessel szétpuskázni akaró fickó pedig üvöltve dédelgeti a kezét, momentán a jobb tenyerén keresztbe áll egy istenverte nagy penge és ezt ő igen fájlalja. A másik kettő mögötte érkezőt egy lökéshullám veri le a lábáról, miközben a nagyember hangosan dörmögi:
- Vannak pillanatok, amiket nem zavar meg egy gentleman, ha tudni akarjátok SEGGFEJEK!
És már rohan is tovább trancsírozni a maradékot. Hát ahhoz viszonyítva, hogy ki akarja nyírni Szellemet, egy pár órán belül másodszor mentette meg. Nem mindig egyszerű kiigazodni a fószeren... Úgy mellesleg mindenre ő sem figyelhet, egy roncshalom mögül a háta mögött megjelenik egy fejkendős srác, két uzival a kezében. Ha valamelyikőtök akarja viszonozhatja a segítséget.
Eközben valahonnan a hátsó szekcióból olyan parázs küzdelem hangja ér el titeket, ami legalábbis megdöbbentő. Hát még mikor ide is érnek a küzdőfelek. Nem semmi! A látványra még a tomboló Conanetek is lemerevedik egy másodpercre. Egy kopasz, öltönyös fickó, valamiféle furcsa páros pengékkel hátrál, időnként pedig egy villában végződő, sokkoló cuccot lő ki a zakója ujjából, rendre mellé mondjuk. Vele szemben pattog, mint a nikkelbolha a Varangy. Két kezében és a nyelvével is egy-egy machetét forgat, előre szaltóból visz bele erőt az akcióiba, saját tengelye körül pörögve perdül el a páros pengék elől, olykor hatalmas rúgásokkal is kombinálja a mozgását, amik elől viszont a kopasz tér ki, szintén igen látványosan. Hihetetlen látvány, az már biztos, 2-3 másodpercre mindenki lemerevedve figyeli őket, aztán folytatódik persze az őskáosz...

Sheena: odabent is áll a bál. A pisztolyost sikeresen megszívattad, feltépett torokkal fekszik és agonizál, azonban a bozótvágós ürge sokkal jobb annál mint amit feltételezel, így természetesen az az akciód már nem jött be ennyire. Sőt, vakmerőségednek most te látod a kárát, ilyen gyönyörűen kevesen ugranak bele egy ekkora késbe. Nagyon mélyen végighasítja a combod és az oldalad. Erősen vérzik és szinte kisüti az idegeid a fájdalom, a másodpercnyi megingásod pedig remekül fel is használja, hogy gyomorszájon rúgjon, amitől kiterülsz levegő után kapkodva. Hamar magadhoz térsz, amint a fickó krómozott bakancsa landol a combsebeden és kéjes élvezettel röhögve forgatja a színhúsban a vasalt sarkát. Ellenben túlzottan elbízta magát és túlságosan átadja az érzékeit a szadista gyönyörnek, most van lehetőséged meglepni valamivel és legyőzni.
Eközben Gun Bart kihátrál a pincéből, a nyomában a folytonosan pergő-forgó Varanggyal. T.J. is elütötte a maga ellenfelét a bozótvágó lapjával, majd hozzád sietve hevenyészett kötést rak a combodra. Nem éppen egy baleseti sebész szakszerűségével, de a célnak megfelel. Gyorsan hadarja:
- A kissrác mellett nincs már senki, de ott biztonságban van. Megyek, segítek a cimboráidnak, te maradj és pihenj! - ajánlja.
Ha akarod elfogadhatod, hisz ezzel a lábbal csak bicegni tudsz, nem kell kint besegítened. De ha dúl benned a csapatszellem, akkor van itt elszórva pár lőfegyver... Amit ugye nem lábbal forgatsz.
Romboló
Romboló
~master mason~
~master mason~

Hozzászólások száma : 169
Hírnév : 15

Vissza az elejére Go down

Roncstelep - Page 4 Empty Re: Roncstelep

Témanyitás by Szellem Szomb. Nov. 03, 2012 2:38 pm

Mikor meghallja a mordály fülsüketítő dörgését, s érzi valaki más forró vérét ma már sokadszor a testére fröccsenni, hátra tekint a következő bandatag álomba küldése után, de ahogy sejtette, nem Lynn-t érte találat, sőt, kedvese már gondoskodik is róla, hogy más ne kaphasson ólmot a testébe - puszta sportszerűségből, ha ez a manus több embert írt ki a saját csapatából, az már tényleg nagyon unfair küzdelem - ő pedig addig körülötte üt ki mindenkit, a macheta életlen lapjával vágva utat magának a sok gazember közt. Ahogy egy darabig magukra maradnak Lynn-el, már öleli is magához a felé szálló nőt, s nem törődve a talpa alatt nyöszörgő bandataggal, viszonozza heves csókját, majd mosolyogva távolodik el tőle, utána pedig meglepetten kapja fejét a penge után.
-Na jó, a többit majd otthon - súgja, aztán még utoljára gyengéden megcirógatja a nő arcát két ujjával, mielőtt eltűnne, hogy belevesse magát újra a küzdelembe. Egy hármas trió felé száll, ahol az első feje fölött guggolva jelenik meg, és páros lábbal úgy rúgja azt tarkón, hogy menten pofára esik a szerencsétlen, ezt követően pedig újra kámforrá válik, és könyökkel vágja tökön a második manust, aki ekkor még mindig a levegőt csapkodja utána. Amint fölé görnyed, kiegyenesedik, és a hátára kapja áldozatát, hogy vele együtt tűnjön el. A harmadik fickó egy darabig csak bámul, majd társa kiáltására még időben kapja fel a fejét, hogy láthassa azt rázuhanni kicsit kevesebb, mint egy emelet magasból.
~Lehet nem festek úgy, mint egy piruettező grizzly, de azért magammal sem kötözködnék a helyükb...bakker, még egy fegyver!~
Gyorsan eltűnik, s tönkre vágja az Uzi elsütő szerkezetét, ugyanis Romboló van akkora, hogy még ezzel a vacakkal is lehet, hogy eltalálná a remegő kezű bandatag. Mikor a fegyver némán reagál a ravasz meghúzására, felbukkan mögötte...
-Belga szar - szól lesújtóan, és akkor megjelenik Gun Bart, meg a 3 pengéjű békakirályfi, érdekesen hadakozva. Egy ideig mind a ketten meredten bámulják a furcsa küzdelmet, aztán Szellem oldalra sandít, és a pisztolyával nagyot sóz ellenfele fejére, hogy kiüsse őt. egy pillanatra megfordul a fejében, hogy lábon lövi a fő gonoszt, de Breki túl gyorsan ugrál ide-oda, és nem szeretné véletlenül őt eltalálni, úgyhogy inkább Lynn fordul.
-Szívem, segíts Varangy-nak, ezeket átveszem!
Ezzel vállon lövi az egyik banditát, a többit pedig a szokásos, karéllel bokszolós technikával próbálja hatástalanítani, két ugrás között viszont ujjával megérinti az óráját.
-Sheena, minden rendben odalent?
Szellem
Szellem
~perfect master~
~perfect master~

Hozzászólások száma : 1429
Hírnév : 74

http://eladokkonyve.freeblog.hu/

Vissza az elejére Go down

Roncstelep - Page 4 Empty Re: Roncstelep

Témanyitás by Sheena Duran Vas. Nov. 04, 2012 9:36 am

Az ugrás……hát az sikerülhetett volna épp jobban is, de most azzal voltam elfoglalva, hogy eszméletemnél tartsam magam, hiszen a fájdalom őrjítő volt, ahogy végighasította aa bozótvágó a combomat és a fél oldalamat.. Biztos voltam benne, hogy valami ideget ért a kése, különben nem fájt volna ennyire. A sokk miatt még egy kellemetlen rúgást is beszedtem a gyomromba, amitől hátra és hanyatt vágódtam és az összes maradék levegő távozott belőlem, így kemény oxigén hiánnyal is meg kellett küzdenem, így nem nagyon tudtam elugrani a közeledő bakancsa elől, amit kéjes örömmel vágott bele a vágott sebembe.
Hangtalan ordításra nyílt a szám, de ezzel együtt a párduc féktelen dühe is fellángolt bennem és tíz karommal kaptam a lába közé, ahogy fölöttem állt, és ezzel örökre és totálisan megfosztottam a gyereknemzés fárasztó kötelezettségétől, de még attól is, hogy állva kelljen a slozira járnia. Ha a férfit sikerült eltalálnom, azzal elértem, hogy a lehető legnagyobb kínok közepette tántorodjon hátra tőlem, én meg fájdalmasan feltornázva magam reméltem, hogy a fickó hamarosan elvérzik, de azért még a leejtett machete nyelével halántékon csaptam, hogy végre csendben legyen.
Mire felnéztem, addigra Varangy és a bandafőnök nem voltak sehol, csak a Viking, aki miközben letépve az egyik ájult fegyveres pólóját nagyjából ellátta a sebemet, felajánlotta, hogy segít a kintieknek is, mivel a mutáns kölyök már nincs veszélyben.
- Oké, menj csak, de vigyázz, mert Szellemen kívül a többiek még nem ismernek, de mindjárt szólok nekik rólad. – biccentek neki. – Én meg ránézek a kölyökre, de ha jól van, azért nem hagyom, hogy csak ti arassátok le a dicsőséget. – vigyorgok rá. – Bár lehet, hogy addigra nem hagytok nekem semmit.
Ekkor szólalt meg a fülemben Szellem hangja, akit röviden biztosítottam, hogy megvagyunk és remélve, hogy mindenki hallja amit mondok szóltam, hogy Viking csatlakozik a csapathoz odakinn, lehetőleg őt nem amortizálják le.
Sheena Duran
Sheena Duran
~perfect master~
~perfect master~

Hozzászólások száma : 1190
Hírnév : 13

Vissza az elejére Go down

Roncstelep - Page 4 Empty Re: Roncstelep

Témanyitás by Lynn Harlow Vas. Nov. 04, 2012 6:52 pm

Nem csupán a lövések, de a jókora állkapocsra mért balegyenesem is lepattintott némi jégszilánkot rólam, ami azt jelentette, hogy miután visszaváltoztam teli leszek apró sebekkel. Így viszont jóval szerényebb sérüléseket kellett csupán elszenvednem, még csak öltéseket sem volt valószínű, hogy igényelni fognak. A Szellemmel váltott csók tehát picikét fájdalmas volt, hiszen valódi hús-vér testemmel már képes voltam érzékelni a fájdalmat. Szerelmi megnyilvánulásunk kellemes meghittségének pedig egy harmadik személy is útját állta.
Nem tagadom, előfordult már, hogy nem mindenki díjazta körülöttünk az egymás iránt tanúsított gyengédségünket Szellemmel, és hát valóban, jelen helyzetben lehetett volna más dolgunk is, de azért hogy késsel vágják ketté az ölelésünket, az azért túlzás. A penge hegye azonban nem sebzett meg egyikünket sem, így nem volt probléma, hogy kissé megkésve váltam vízzé, az azonnali halált elkerülendő. Emellett az is hamar kiderült, hogy nem is minket céloztak meg vele, hanem azt a bandatagot, aki pillanatnyi figyelmetlenségünket kihasználva örökre a szellemvilágba szándékozott taszítani minket.
-Köszi - biccentettem Romboló felé, megjegyzésétől halvány mosollyal az arcomon.
Ez sajnos közelről sem jelentette azt, hogy most már szabadon ölelhetem a férjemet, hiszen tenni való akadt még bőven. Először a jókora gépfegyvert lóbáló férfi felé lódultam, de Szellem gyorsabb volt, és mivel tudtam, hogy mindemellett még hatékonyabb is lehet, inkább ráhagytam, főleg, hogy nemsokára az elmúlt percekkel ellentétben én lehettem az, akinek két másik személy harca műsorként szolgált. Csak éppen én nem tekintettem erre úgy, mint holmi olcsó szórakozás, főleg, hogy az egyikőjük a barátom volt. Látványos előadásuk töretlenül folyt, de nem volt szükségem Szellem kiáltására, hogy ezt megváltoztassam. Varangy megsérült, pihenésre lett volna szüksége, erre semmiképpen.
Vízként ugrottam neki, majd amint körbejártam a testét, csak úgy, mint az imént a földön fekvő társánál, jégbe fagyasztva ejtettem fogságba. Az ő fejét viszont szabadon hagytam. Jelen helyzetében már úgyis csak akkor mozoghatott, ha én hagytam, vagyis ha én mozogtam, ő meg kénytelen volt követni, mint egy magatehetetlen báb. Így is tettem. Először a kezét emeltettem fel vele, hogy jeges marokkal szorítsa saját torkát, a másikkal pedig saját ágyékához nyomattam a késpengét, ahol hagytam egy kis fedetlen területet, hogy hozzáférhessen imádott testrészéhez.
-Melyiket választod? - susogtam neki, miközben ujjai egyre szorosabban markolták a nyakát, a kés hegye pedig lassan vért serkentett ki a túl sokat használt harmadik lábából.
Válaszul csak fuldokló, rémült, könnyes-taknyos vinnyogást kaptam, mire még tovább nyújtottam a szenvedéseit, aztán hirtelen fellendíttettem a kezét, mintha teljes erőből akartam volna beledöfni a kését a két lába közé (teljes pánik és ha minimális levegővel is, de valahogy összehozott egy fejhangú visítást), majd hirtelen elolvadva leváltam róla, és amíg ő a földön térdepelve köhécselt, ismét jéggé fagyva halántékon rúgtam. Azonnal elájult. Miután gyors vizsgálattal megbizonyosodtam róla, hogy komolyabb baja nem esett, visszaváltozva emberré Varangyhoz léptem.
-Nem bántottak? - kérdeztem tőle aggodalmasan. - Mutasd magad. Minden rendben? Hogy jutott eszedbe beszállni a harcba?! Megmondtam, hogy pihenned kell - csattantam fel zaklatottan, de a következő pillanatban inkább szorosan magamhoz öleltem, és megkönnyebbült boldogsággal simogattam meg a fejét, amiért még él, és legalábbis első ránézésre nem esett komolyabb baja. - Te lökött majmóca - mormogtam.
Lynn Harlow
Lynn Harlow
~perfect master~
~perfect master~

Hozzászólások száma : 814
Hírnév : 83

Vissza az elejére Go down

Roncstelep - Page 4 Empty Re: Roncstelep

Témanyitás by Romboló Hétf. Nov. 05, 2012 3:38 pm

Sheena: a sebeid súlyosak, de nem tűnnek életveszélyesnek. Lassan, de tudsz mozogni. A túszhoz vezető ajtó viszont zárva van. A szerkezet rövid megvizsgálásra meglehetősen bonyolultnak tűnik, ráadásul igen szokatlan is. Tekintetbe véve, hogy Gun Bart egy ezermester, aki a trükkjeiről híres T.J. szerint, nagy esély van rá, hogy az ő munkája. Semmiképpen sem vagy elég jó a feltöréséhez, de ha babrálsz a zárral vagy betöröd a nyílászárót, nem tudhatod, hogy nincs-e csapda, vagy nem végez-e valami jóság a mutáns kisfiúval. Ha tippelned kéne, akkor mindkettő valószínű. Kulcs esélyesen a főnöknél.
Lynn és Szellem: nos a férfinak nem sok dolga van, vagy legalábbis nem sok nehézsége, a bandatagok képtelenek benne kárt tenni. Az utolsó pár alakkal számoltok le Rombolóval karöltve. Az izraeli barbár tartja magát a szavához, rendesen potyognak ugyan körülötte az ellenfelek, de egyikük sebe sem halálos. A küzdelembe beszálló T.J. is kiveszi a maga részét belőle, páros bozótvágóival kemény rendet vág a körülötte ugrálók között, el is metsz egy-két torkot, na de hát ő ugye semmilyen ígéretet nem is tett. Lynn akciója már az elejétől kezdve érvényét veszti, lévén a gyors, higanymozgású Gun Bart sikeresen tér ki a felé áramló víztömeg elől. Zakója alól két kis permetcső féleség áll ki, amelyből viszont visszaválaszol a nőnek, valamiféle nafta vagy hasonlóan gyúlékony anyag lehet bennük, mindenesetre kisebbfajta lángszóróként működik. Nem elég Lynn meggyilkolásához ez a napalm töltet, de ahol ellentétes elemek találkoznak, ott sok jó nem sül ki. Maximum a Varangy, aki belekerül a forró gőzfelhőbe, mire térdre rogyva elengedi a pengéit és felhólyagosodó arcát markolássza. Lynn, ha nem is érzi, de a lángszóró hatással van rá, teste egy része bizony elpárolog. Nem tudom képesség tekintetében milyen hatása van, de feltételezem a tűznek hatással kell lennie rá, hiszen vízből áll. Kb a tested tömegének 5-6%-a egyszerűen elveszett, elpárolgott a levegőben. Bart újból kitér lángszórói kifogytával és egy kis, gömb alakú tárgyat emel fel, ujja a rajta lévő nyomógombon. Reszelős hangon szólal meg:
- Most pedig mindenki szépen elhátrál, hogy jól lássam! - csattan fel. - Ez egy detonátor, ha megnyomom a gombot, a pince, a túsz kölyökkel együtt a levegőbe repül. Csak 1000 méteren belül hat a rádiójel, úgyhogy ha azon kívül leszek, foghatjátok amiért jöttetek és mehettek, de addig senki nem jön utánam - fröcsögi.
Lynnt, Varangyot és Rombolót mindenképpen szemmel tartja, meglepni ők nem lephetik meg, de lefoglalhatják a figyelmét. Szellemet akkor tartja szemmel, ha látta eddig. Ez esetben ő sem lepheti meg. A fenyegetését hajlandó beváltani, előre közlöm. Varangy nincs abban az állapotban, hogy tárgyalhasson. Romboló fizikálisan elrettentő. Sheena próbálhatja meglepni, de ő sebesült. Ha kiszúrja a támadási szándékot, akkor a főnök megnyomja a gombot azonnal. Ha lelövi valaki, van még ideje megnyomni a gombot. Ha a kezét támadjátok, van még ideje megnyomni a gombot. Szellem nem szedheti szét feltűnés nélkül, mert nem ért hozzá, nem tudja, hogy mit vehet ki belőle büntetlenül. Döntsetek.
Romboló
Romboló
~master mason~
~master mason~

Hozzászólások száma : 169
Hírnév : 15

Vissza az elejére Go down

Roncstelep - Page 4 Empty Re: Roncstelep

Témanyitás by Sheena Duran Hétf. Nov. 05, 2012 7:53 pm

Mikor Viking elhúzott, hogy segítsen szétverni a volt bandáját és vele együtt hőn szeretett főnökét, én meg az ajtóhoz bicegtem, hogy gyorsan ránézzek a mutáns kölyökre, majd én is kivegyem a részem a haccacáréból, még ha nagyon mozgékony nem is leszek.
Azonban elég nagy problémába ütköztem, még hozzá akkorába, hogy végül nem is tudtam bejutni. Az a kopasz féreg Bart, egy olyan spéci zárszerkezettel látta el az ajtót, hogy én, bár valamennyire kiképeztek zárfeltörésre, most hozzá sem tudtam szagolni. Bár felmerült bennem, hogy mégis megpróbálkozom a feltörésével, vagy az ajtó betörésével, végül mindkettőt elvetettem, mert, ha valaki ennyi időt és energiát szánt arra, hogy megvédje a zsákmányát, akkor talán más csapdát is felállított annak, aki mégis megpróbál behatolni. Esetleg a kölyökre irányul benn egy puskacső, ami azonnal szétlövi a fejét, ahogy benyitok az ajtón! Semmi nincs kizárva! Csalódottan bámultam egy pár percig a zárat, de aztán megráztam magam, hiszen ezek szerint Bart-nál lehet a kulcs, ami kell nekem, így nincs vesztegetni való időm. Összeszedtem magam és még pár elhullott géppisztolyt, majd felmásztam keservesen a létrán, ami sérült lábbal nem volt túl egyszerű. Feljutva már elhallatszott hozzám a csatazaj, de ahogy közeledtem egyszer csak akkora csend lett, hogy tisztán hallottam, amint valaki megfenyegette a társaimat. Kizárásos alapon Bart-ra tippeltem
~ Hmm! 1000 méter! Az még nem olyan vészes, talán menni fog! ~
Mivel most már ráláttam a helyszínre és azt is kisakkoztam, hogy nagy valószínűséggel merre fog elhúzni kedvenc
Bandafőnököm, hiszen ellenkező irányba Rombolóék állták az útját, így azt találtam ki, hogy megpróbálom megelőzni párducként átváltozva és ha már kikerült a hatókörből, akkor már levadászhatom.
- Figyeljetek fiúk-lányok! – szóltam bele a mikrofonba, majd előadtam a tervemet. – Szóval, kicsit hezitálva, de engedjétek az útjára.
Sheena Duran
Sheena Duran
~perfect master~
~perfect master~

Hozzászólások száma : 1190
Hírnév : 13

Vissza az elejére Go down

Roncstelep - Page 4 Empty Re: Roncstelep

Témanyitás by Szellem Hétf. Nov. 05, 2012 9:26 pm

-Vettem... - Szól vissza Sheena-nak, majd a többiek felé kiált. - Aki nem hallotta volna, jön felénk egy másik berzerker, két machetával a kezében. Ne bántsátok, velünk van.
Mikor megérkezik TJ, azért biztos ami biztos rámutat, amikor Romboló is arra néz, aztán folytatja a küzdelmet, ami meglepő módon egész jó irányba halad...legalábbis számukra. Kósza gondolatként átröppen a fején, hogy milyen gyakran fordul elő mostanában, hogy ahova ő beteszi a lábát, ott rengetegen reménykednek benne, hogy az lesz életük legjobb éjszakája, hajnalra viszont örülhetnek, hogy túlélték...már aki. Persze, sokat nem mélázhat rajta, hogy néha milyen meglepően igazságos tud lenni az élet, hisz van fontosabb dolga is, mint például a fickó, aki akkorát kapott a fejére egy vascsővel helyette, hogy az még neki is fájt a szellemdimenzióban. Gyorsan mögötte bukkan fel, hátulról felkapja, aztán engedi, hogy zuhanjon ő is pár emeletet, hogy nyugton maradjon végre. Dolga végeztével madártávlatból figyeli a csata végét, és már épp elégedetten bólintana, amikor...
~LYNN!!!~
Azonnal mellé lebeg, vissza azonban nem változik, ennyi életösztön még szorult belé. Ez persze azt is jelenti, hogy tehetetlenül kell néznie összeszorult szívvel, ahogy...ahogy...
~Nyugi már! A csaj jóformán sebezhetetlen, ezért élte túl ilyen sokáig, hogy hozzád ment feleségül...meg, hogy saját maga.~
Szóval csak áll és figyelmesen hallgatja a férfi beszédét, akinek a kisujját sem kellett volna mozdítania ahhoz, hogy elképzelhetetlenül unszimpatikus legyen Szellem számára, ám úgy tűnik ez a csávó nem tudja, hol a határ...vagy tudja, és úgy döntött, ha már ilyen rég átlépte, minek tovább hülyülni?
~Ezt a részét utálom a legjobban annak, ha csapatban dolgozom. Amikor gáz van, és én felszívódtam, a többiek pedig lopna körülnéznek, hova a nyavalyába tűntem, és mostanra majdnem mindenkiben legalább felmerül, hogy elárultam őket, és leléptem, hogy mentsem magam. Szívesen megnyugtatnám őket, hogy minden rendben lesz, de ha azt szeretném, hogy a kimondatlan ígéretem beválthassam, sajnos kétségek közt kell őket hagynom még egy kicsit.~
Ahogy illik, a földbe süpped hogy felkutassa végre azt a híres pincét, ahol a fiút fogva tartják, a szerkezettel ugyanis inkább nem babrálna, és egyébként is, sokkal egyszerűbb módon is lehet hatástalanítani ezt a fenyegetést.
~Kérlek bébi, ne ölesd meg magad addig, nem tudom mi lenne velem nélküled...~
Aztán, amikor meglátja a gyerekre erősített bombát, rögtön tudja, ki miatt is kell most aggódnia. Előzőleg már ellenőrizte, hogy nincs idelent senki, akiért kár lenne...vagy még lélegezne, a fiút leszámítva - az ájult bandatag elkerüli a figyelmét - úgyhogy csak a kölyökkel foglalkozik. Lassan, és óvatosan tér vissza az anyagi világba, hogy ne keltsen huzatot, aztán ruhába csavarja a kezét, és úgy fogja meg a kölyköt, mintha egy forró tepsi lenne. A következő néhány percben őrjítően lassan tűnik el a gyerekkel együtt, vigyázva, hogy a szerkezet hátra maradjon, s fel se ébressze őt, nehogy ijedtében megmoccanjon, és akkor...
-Tartsátok szóval - sziszegi összeszorított fogakkal, mielőtt még eltűnne, aztán a gyermeket fogva tartó szerkezet bénán hullik a földre.

Ebből odakint persze csak azt fogják fel, hogy egy nyöszörgő hang arra kéri a csapatot, hogy tartsák szóval a rohadékot, aztán valami irdatlan nagy,szemet gyönyörködtető - már akinek - robbanás rázza meg a tájat, s mikor a lökéshullám tovaszáll, Szellem jelenik meg, messze ellenségüktől, karjában úgy tartva az eszméletlen túszt, mint egy megsebzett koalabébit. Másik kezében ott díszeleg a Desert Eagle, s azt egyenesen a férfira szegezi, ki megkínozta ezt a kölyköt, földi pokollá változtatta azoknak a lányoknak az életét, a feleségére támadt, és majdnem megölette a kisfiát. Sosem volt még ilyen nehéz nem meghúzni a ravaszt, s egészen biztos benne, hogy most is csak azért nem teszi, mert tudnia kell, ki bérelte fel ezt a rohadékot...és persze, Lynn előtt sem akar többet gyilkolászni ma.
-Erre a túszra gondolsz? - kérdi fölényesen. - Add fel, vége van.
Ha hallgat rá Bart, oldalra sandít a pusztításra, s arra gondol:
~Na, asszem a Zsarukat sem kell kihívni ide...~
Szellem
Szellem
~perfect master~
~perfect master~

Hozzászólások száma : 1429
Hírnév : 74

http://eladokkonyve.freeblog.hu/

Vissza az elejére Go down

Roncstelep - Page 4 Empty Re: Roncstelep

Témanyitás by Lynn Harlow Hétf. Nov. 05, 2012 10:44 pm

Sajnos a manőverem nem éppen úgy alakult, ahogy terveztem, helyette én kerültem igen kellemetlen helyzetbe. Mivel vízalakomban találtak meg a lángok, nem okozott fájdalmat, viszont a párolgás semmi jóval nem járt. Tudtam, hogy miután visszaváltoztam, nem leszek valami jó bőrben, mivel ilyenkor tényleg víz párolgott belőlem, vagyis eléggé ki leszek száradva. Elég pocsék kilátások voltak, hiszen már így is borzasztó kimerült voltam, ha a gyengeség most még egy másik oldalról is rám támad, már tényleg kínszenvedés lesz talpon maradnom. Hogy lehet valaki ennyire felszerelt, hogy egy komplett lángszórót is elő tud varázsolni a belső zsebéből?! Esküszöm, mint egy férfi Aya!
Az önsajnálat azonban nem tartott sokáig, hiszen Varangy sokkal kellemetlenebb helyzetbe került, mint én. Kiáltására összeszorult a szívem, hiszen a forró gőz, ami elérte az arcát, iszonyú fájdalmakat okozhatott neki. Azonnal odahajoltam hozzá, majd kicsit megmozgattam magam, hogy gyorsabban hűljek, és azok a vízrészeim, amelyek a tűz támadásától távolabb estek, vagyis nem forrósodtak úgy át elérhetőbbé váljanak, tehát például ne a lábamnál legyenek, hanem a kezemnél. Ujjaimmal óvatosan megérintettem sérült arcát, ha engedte, hogy hűsítsem, meg persze valamelyest ki is tisztítsam. Abban már biztos voltam, hogy Varangyot ismét sokáig nem engedhetem el.
-Semmi baj - suttogtam neki. - Rendbehozlak. Kicsit még bírd ki, és ha hazaértünk, rendesen ellátunk. Semmi baj.
Viszont a támadót sem hagyhattam sokáig magára, nehogy megint rossz ötletei támadjanak. Mivel átváltozásommal a headset is vízzé vált, vagyis abszolút használhatatlan lett, nem hallottam, hogy üzen-e nekem valaki valamit. Nem tudva hát, odalent mi történik, igazat mond-e vagy csak blöfföl, azt kellett feltételeznem, hogy minden igaz, a gyerek még mindig életveszélyben van, és nem tehetünk semmi, hogy megállítsuk Gun Bartot, mert akkor a kisfiún állna bosszút.
-Akkor takarodjon a szemem elől - morogtam neki oda Varangy arcát továbbra is a kezemmel hűsítve. - Hordja el magát, maga hitvány féreg, de egy pillanatig se remélje, hogy ezt megúszhatja. Akár a föld alá is menekülhet, ha kell a tíz körmömmel ásom ki. Megbánja még, hogy kezet emelt ezekre a szerencsétlenekre!
Még ránézni is alig tudtam. Annyira dühített, hogy itt van tőlem karnyújtásnyira, és nem tehetek semmit, anélkül, hogy ne okoznám ezzel egy ártatlan gyerek halálát. Hiába mentettünk meg szinte mindenkit (legalábbis reméltem, hogy a terv ezen része sikerrel járt), egy valaki még mindig ránk várt, arról nem is beszélve, hogy ha Gun Bart most egyszerűen elsétál, ki tudja, mikor találjuk meg újra, és addig milyen szörnyűségeket művel. Tehetetlennek, legyőzöttnek éreztem magam, még a sok elpáholt bandatag között is. Nem tehettem már semmit.
És ekkor jelent meg Szellem. Jövetelét robbanás előzte meg, de ez nála valahogy normálisnak hatott. A lökéstől ugyan pocsolyává estem szét, de gyorsan ismét emberi formába rendeződtem. Aggodalmam nem tartott sokáig, kezében ugyanis egy alélt kis testet tartott (ilyen körülmények között csak nem aludt, azt meg láttam, hogy lélegzik). A pisztoly, amit a gyűlölt alakra fogott most az egyszer nem zavart. Most az egyszer komolyan azt kívántam, hogy húzza meg a ravaszt. Szégyelltem magam érte, de ez volt az igazság. Belül szinte ordítottam a vágytól, hogy holtan lássam Gun Bartot.
Lynn Harlow
Lynn Harlow
~perfect master~
~perfect master~

Hozzászólások száma : 814
Hírnév : 83

Vissza az elejére Go down

Roncstelep - Page 4 Empty Re: Roncstelep

Témanyitás by Romboló Szer. Nov. 07, 2012 4:30 pm

Nos Szellem tervei a vártnak megfelelően jönnek be, vagyis a kisfiút ki tudja hozni nehézségek nélkül. Utána a pince és több kocsihalom alatt is elrejtett pokolgépek detonálnak, mindenkit ellökve. Sheena téged is.
Gun Bart reflexből löki magát egy akrobatikus mozdulattal talpra, de aztán szembesül a rászegeződő fegyverrel. Zakója immár egy-két elszabadult szemétnek hála cafatokban lóg rajta, alatta valami specko, amolyan kevlárnak tetsző cucc van, nyilván saját munkája. Az alkaron látszanak a kinyitható pengék és az alkar belső oldalán pedig a "lángszóró" vetőcsövei, stb. Egy ügyesen kivitelezett kis fegyverkabát ez. Most meg is tudod mennyire az, mert meglepi! A cipője orrából vágódik ki valami, ami marha nagyot villan és míg mindenki (Sheenán kívül) elvakultan pislog, addig a főnök szépen olajra is lép. Legalábbis lépne... Először a hallásotokra hagyatkozhattok csak, de az is bőven elég jelenleg, hogy a megfelelő jellemek arcára szarkasztikus mosolyt csaljon:
- Őőő... széééép cica... jóóóóó cicaaaa... honnan szöktél te meg, hogy az anyádba szakadt volna a fejed - mondja folytonosan a főnök igen nyugtató, enyhén szándékoltan affektáló hanghordozással.
Mire a látásotok visszatér, a férfi már visszahátrált közétek, szemben vele egy jó nagy fekete párduc érkezik, azt senki sem tudja talán eldönteni Sheenán magán kívül persze, hogy a felőle érkező hang most dühös morgás, vagy visszafojtott röhögés... Bart kétségbeesetten néz körül:
- Valaki lője már le ezt a dögöt! Bármikor támadhat!
A Romboló fáradtan legyint, miközben letérdel maga is a Varangy mellé, hogy ha kell segíthessen Lynnek:
- Áh. Idomított, szeret mindenféle régi tojásokat, kicsit bohókás, enyves mancsú, de nem fog enni belőled patkányképű. Különben is, az étteremben jól lakott. Na ne szórakoztasd már, változz vissza, amíg barátunk gatyára vetkőzik, mert több meglepit nem szeretnénk - néz jelentőségteljesen Bartra, aki egyet a párduc felé sandít, majd tépkedi is magáról a gönceit.
Szellem: a kisfiú ájult, külsérelmi nyomok nincsenek rajta, de hosszú távon nem fogsz gondolom fél kézben tartani egy 10-12 éves kisfiút. Alultáplált, néhány zúzódás van persze és talán lázas. Lynn, a Varangy állapota nem veszélyes, csak rendkívül fájdalmas lehet, de nem lesz maradandóbb visszahatása a gőzfürdőzésnek.
Romboló
Romboló
~master mason~
~master mason~

Hozzászólások száma : 169
Hírnév : 15

Vissza az elejére Go down

Roncstelep - Page 4 Empty Re: Roncstelep

Témanyitás by Szellem Csüt. Nov. 08, 2012 12:09 am

A villanó cipő annyira meglepi, hogy csak kis híja van annak, hogy nem húzza meg reflexből a ravaszt, ahogy ösztönei súgják, s gyakorlatilag csak azért nem sül el a fegyvere, mert egy másik hang viszont ordítja, hogy ne lövöldözzön vakon valaki másnak a jelenlétében, úgyhogy inkább marad a 2. pánik opciónál: kámforrá válik a gyerekkel együtt. Mikor végre visszanyeri a látását, nem is kérdés, hogy kire tekint először, utána viszont ezt a Bart-ot is megnézi magának, és kárörvendően vigyorogva tér vissza, a pisztolyát pedig Sheena kezébe adja, ha van már keze, aztán a gyerekkel együtt Rombolóhoz sétál, és átpasszolja a kicsit az óriásnak.
-Rögtön visszajövök érte, csak egy másodperc...és lógok neked egy karddal bocsi..
Természetesen a macheta-ra utal, amit lent kellett hagynia a bomba mellett, hogy a kezében elférjen a gyerkőc, és a mellette heverő pár kiló C4 miatt sanszos, hogy kicsit kicsorbult az éle mostanra. Közben lehúzza dzsekije cipzárját, és mint a villám Lynn-hez lép.
-Életem, szükségünk van rád, a gyerek rossz bőrben van - súgja folyékony feleségének, miután leguggolt hozzá, aztán ha a nő visszaváltozik emberré, nyomban a hátára teríti a felsőjét, s egy öleléssel egybekötve segít neki felállni, de még lopva egy puszit is nyom a fejére, mielőtt útjára engedné. Szerencse, hogy még nyár van, így ő nem fázik különösebben a már nem egészen makulátlan fehér atléta trikójában. Ha Varangy szeretne talpra állni, még őt is fölsegíti, aztán visszaindul Rombolóhoz.
-Hacsak nem sürgős megoperálni, vagy ilyesmi, vigyük inkább kocsival. Csak remélni tudom, hogy nem esett baja...
Aztán Bart-ra sandít, s fejével a gazfickó felé bök.
-Őt szívesen elszállítom a világ égéra is, teljes sebességgel. Jut eszembe...
Kezdi kicsit lótifutinak érezni magát, de újfent megindul, és ezúttal ellenségéhez lép hátulról, majd nem túl kedvesen megkérdi tőle:
-Mire kellett neked annak a csecsemőnek az agya? Ki bérelt fel erre a barbárságra? Beszélj, és akkor a párduc ma hamburgert eszik...vagy ne, és akkor lábszárcsontot.
~Mellesleg, lehet nem ártana lelépni lassan. Nem emlékszem, vagy....~
-Mond - szól hátra Rombolónak kérdőn. - Veled még nem dolgoztam együtt...most az a rész jön, hogy lelépünk innen, vagy nem zavarnak a zsaruk?
Szellem
Szellem
~perfect master~
~perfect master~

Hozzászólások száma : 1429
Hírnév : 74

http://eladokkonyve.freeblog.hu/

Vissza az elejére Go down

Roncstelep - Page 4 Empty Re: Roncstelep

Témanyitás by Sheena Duran Csüt. Nov. 08, 2012 10:54 am

A robbanás nagyon meglep és miután feltápászkodtam a földről, ahová a lökéshullám taszított, már kezdem jól feltúrázni maga, hogy ennek az utolsó féregnek csak sikerült meggyilkolnia egy ártatlan kölyköt, mikor megláttam Szellemet és a kezében az ájult gyereket.
Egyszerre öntött el a megkönnyebbülés és a káröröm, főleg, hogy láttam a bandafőnökre szegeződő fegyvert, így már-már azt hittem, hogy vége az egésznek. De rosszul hittem!
Valamit ösztönösen megéreztem, talán a férfi arcának rezdülését, és egy pillatattal előbb hunytam be a szemem, ahogy a villanás megtörtént, ráadásul én oldalt és távolabb álltam, így jóformán semmilyen hatással nem volt rám.
Azonban, ahogy láttam megmozdulni Bart-ot, már tudtam, hogy most igazán rajtam múlik, hogy elkapjam, hiszen a többiek elvakultan pislogtak.
Futás közben alakultam át és a férfi alig tehetett meg tíz-húsz méter mikor már elé vágtam, de már párduc alakban és miután rámorogtam, még éhesen meg is nyaltam a pofám.
A férfi vigyorgó képére szinte ráfagytak az érzelmek. A szeme kikerekedett és a szája kiáltásra nyílt, de aztán csak először olyan kétségbeesett nyöszörgés, majd valami megnyugtatónak szánt szöveg hagyta el az ajkait. Ez annyira gyermeteg és szórakoztató volt, hogy valaki így akarjon leszerelni egy támadó vadállatot, hogy önkéntelenül is röhögnöm kellett rajta, bár ez egy nagymacska szájából elég érdekesen és mondhatni félelmetesen hangzott.
Romboló megnyilvánulására csak megbántottan horkantottam egyet, majd mivel már kellően sakkban tartották, meg rohamban vetkőzni is kezdett, így már nem volt szükség állati alakomra, meg már a sebem is iszonyúan sajgott, így visszaváltoztam.
Elsőnek megkaptam Szellem pisztolyát, majd némi fájdalmas grimasz kíséretében most már válaszolni is tudtam a nagyfiú szövegére.
- Köszi! Nagyon hízelgő jellemzést kaptam, de azért még egy-két falat belém fér, ha valaki megharagít. – villantottam rá a szemem, míg ő a kissrácot, meg aztán Varangyot vizsgálja. A brekinek elég furcsa színe lett az biztos.
Körülnézve, azért megkönnyebbülten láttam, hogy kisebb-nagyobb sérülésektől eltekintve, mindenki egyben van.
Aztán Szellem feltette a kérdéseit a gatyában reszkető bandavezérnek és látszott rajta, hogy iszonyúan igyekszik, hogy visszafogja magát, amit persze meg tudtam érteni, és nagyon is kíváncsian vártam, mit válaszol Bart. Nem mintha erre lenne bármilyen magyarázat, amitől nem azt érdemelné, hogy élve kockázzuk fel.
- Igen, ez jó kérdés, hogy jönnek-e a zsaruk? Minden esetre még nem hallom őket. – rázom meg a fejem egy kis fülelés után, majd Bart-ra villantom a szemem. – És, mint mondtam belém fér még egy-két falat.


Sheena Duran
Sheena Duran
~perfect master~
~perfect master~

Hozzászólások száma : 1190
Hírnév : 13

Vissza az elejére Go down

Roncstelep - Page 4 Empty Re: Roncstelep

Témanyitás by Lynn Harlow Csüt. Nov. 08, 2012 5:59 pm

A hasitasimból fertőtlenítőt és gézlapokat vettem elő. Nem tűnt különösebben komolynak Varangy sebe, de nem tudtam, milyen hosszúra nyúlik még ez az éjszaka, úgyhogy nem akartam megkockáztatni, hogy szennyeződés kerüljön bele. Kitisztítani meg mindenképpen kellett, úgyhogy azt nagy gonddal végeztem.
-Ettől jobb lesz - biztosítottam Varangyot halkan. - Ne félj, nem fog nyomot hagyni. Egy pillanat, és megvagyunk... Hé! - csattantam fel, ahogy egy váratlan villanás hirtelen teljesen elvakított. - Valaki dolgozna, bunkókám!
Miután a halk, pukkanó hangot követő furcsa fény végre kialudt, függetlenül attól, hogy egy ideig még jókora sötét foltok úszkáltak a szemem alól, és attól, hogy valami eszetlenül morbid, amikor valakinek így ragyog a lába, megkönnyebbülve fordultam vissza Varangyhoz, hogy még egyszer szemügyre vegyem a kötését - már amennyire láttam. Éppen csak egy biztató mosolyra futotta, amikor megéreztem Szellem kezének érintését a vállamon. Szavaira azonnal felpattantam, és miután hálás mosollyal elfogadtam a pulóvert (meg a puszit), a kisfiúhoz léptem, hogy közelebbről megvizsgálhassam.
-Letennéd a földre? - kértem Rombolót. - Így nem sokat látok belőle.
Szerencsére semmi komolyabb sérülést nem láttam rajta, bár nagyon gyengének tűnt, ezen kívül nem sok kétségem volt afelől, hogy alultáplált, kiszáradt és valószínűleg számolnom kell az erős érzelmi traumával is. Azt egyenlőre nehéz lett volna megállapítanom, hogy sokkos állapotban volt-e, mivel eszméletlen volt, de elég valószínűnek tűnt, hogy ez lesz a helyzet, amikor magához tér. Viszont zúzódások, apróbb sérülések tarkították betegesen sápadt bőrét, szeme alatt sötét karikák húzódtak, halovány ajkai kicserepesedtek a folyadékhiánytól. Ujjai, arcizmai néha megrándultak, de a reflexei (pupilla, patella stb.) rendesen működtek, valamint nem is találtam rajta elég súlyos trauma jelét ahhoz, hogy idegi vagy ízületi problémára következtethettem volna. Sajnos ez a gyerek, még jó ideig nem fog pihenni álmában sem.
-Ha elvihetem a rendelőmbe, alaposabban is kivizsgálhatom, de úgy nézem, semmi komoly - legalábbis szervileg - mondtam Rombolónak komoran, miközben a beadott ibuprofén injekció után azért szorgosan tisztogattam a kisfiú sebeit is. - Viszont talán évekig terápiára fog szorulni, és csak remélhetjük, hogy az elég lesz.
Szomorúan tekintettem le a törékeny kis testre, és gyengéden simítottam el egy tincset a homlokából.
-Hogy tehették ezt vele?!
Sheena komolyan a frászt hozta rám, hiszen bár többször láttam akció közben, meg tudtam is, milyen fából faragták, de az a nyers, könyörtelen, vérszomj, ami a szemében csillant, ahogy a száját nyalogatva közeledett a gyűlölt alak felé, az én ereimben is megfagyasztotta a vért. Mégis enyhe csalódottságot éreztem, amikor Romboló lefújta a macskaetetést, igaz, egyet kellett vele értenem. Gun Bart a rendőrség dolga. Nem a mi dolgunk, hogy megbüntessük azért, amiért annyi ártatlant, köztük gyereket bántalmazott és megalázó rabszolgasorsba taszított. Erre vannak a rabtársak...
-Szivem - kiáltottam oda Szellemnek, mikor faggatni kezdte a nagyfőnököt. - Ne törd magad, bármit is mond, valahogy nem tudok bízni a szavahihetőségében. De ha idehívnád Seant, többre jutnánk. Próbáljon csak hazudni egy telepatának.
Beszéd közben Sheenához siettem, mert nem tetszett ahogy a lábát húzta. Amikor megláttam, mi történt vele, igencsak nehezen tudtam megőrizi a hidegvéremet, de a sok éves rutin azért itt is kisegített, hiszen hozzászoktam már a borzalmas sérülésekhez, amivel időnként megtaláltak a pácienseim. Jelen esetben csak azért volt nehezebben kezelhető, mivel itt most egy barát volt az áldozat.
-Össze kell varrni - jelentettem ki. - Van nálam érzéstelenítő, de nem sok. Őszinte leszek: nem lesz kibírhatatlan, de örülnék neki, ha ráharapnál előtte valamire, nehogy a nyelvedet harapd el, rendben? Ha nem csinálom meg, elvérzel, vagy jobb esetben is szepszist kapsz.
Hacsak nem ellenkezett, azonnal nekiláttam levágni róla a nadrágját, aztán összeölteni a sebét.
Lynn Harlow
Lynn Harlow
~perfect master~
~perfect master~

Hozzászólások száma : 814
Hírnév : 83

Vissza az elejére Go down

Roncstelep - Page 4 Empty Re: Roncstelep

Témanyitás by Romboló Csüt. Nov. 08, 2012 6:38 pm

+18

Nos srácok ez eddig szép volt. Gun Bart, megszabadítva a játékaitól immár veszélytelen. Ha valamelyik bérgyilász akarja, elrakhatja a fickó felsőjét, idővel kiismerhető, hogyan működik, de módosításra lesz szükség, hiszen egyikőtökkel sem egy méret a pasas. De egyelőre nem is ez a lényeg.
Lynn ellátja Sheenát, amennyiben a nő hagyja mindezt, míg Romboló a Varangyot támogatja. A főnök megvonja a vállait Szellem kérdésére:
- Üzlet - feleli tömören. - Ugyanmár ne játszd meg a szentet. Bérenc vagy, nyertél, gratulálok, de ez a fajta meló nem amatőrökre vall - bök körbe a romhalmazok között. - Nem először veszel részt ilyesfélében, úgyhogy az álszent baromságoktól talán kímélj meg Teréz apu. Fizettek a testrészekért, jól. Számlára, nincs kp. Lerakni egy megadott őrzőbe a cuccot és felvenni a pénzt. Nincs kontakt - rázza a fejét. - Olyan telepatát hívtok, amilyet csak akartok, úgysem tudok többet mondani, ez az igazság.
Ha bárkinek, bármi módszer eszébe jut gyorsabb vallatásra vagy ilyesmi, akkor sem tud többet mondani, tényleg ez az igazság.
Aztán megtörténik az este legnehezebb része számotokra azt hiszem. Amint újfent megérinti valaki a kisfiút (ha valaki megkérdezi Barttól a nevét, akkor ő is csak annyit tud, hogy Bobnak hívják) az egy nagyon rövid időre magához tér. Szemei furcsán ki vannak fordulva, mint aki ájulás és ébrenlét határán billeg, de az átélt sokkok alatt képessége is elszabadul... Egy mentális képességű gyermekkel van dolgotok. Egyelőre fejletlen ezen szellemi erő, de ahhoz (sajnos) éppen elegendő, hogy mélyebb emlékei egyikébe elvezessen titeket, akaratotok ellenére is...

...Egy cellában vagyok. Vagy legalábbis valami kis szoba. (Sheena és Szellem itt felismerik persze a pincét). Nagyon éhes is vagyok, fáj a pocim már. Érzem, hogy könnyek folynak az arcomon, pedig olyat nem is szabad. Nagypapi megmondta, hogy a fiúknak csak nagyon ritkán szabad sírni. Papi mindig szigorú, de nagyon szeret engem és én is őt. A mami szerint ez igaz, de majd csak akkor ha nagy leszek én is. Amíg ilyen "tökmag" vagyok, addig nem baj, ha pityergek. De én nem akarok tökmag lenni és pityeregni sem, de nem tehetek róla. Látom azt a kopasz, öltönyös bácsit, meg a másikat, aki kövér, vörös a szakálla és olyan büdös szaga van mindig attól, amit iszik. Ő, mármint a szakállas beszél:
- Főnök, én megtettem mindent, amit kért, szétküldtem a srácokat is egy kicsit körbenézni. Meg itt van Curt. A fiú kezd egy kicsit szétesni asszem, szerintem ideje lenne egy kis jutalomfalatnak, nem?
- Mire gondolsz? - kérdezi a kopasz, akiről tudom, hogy ő a rettenetes főnök.
- Hát erre itt ni - mutat a mellemre a büdös bácsi.
- Ez áru - rázza a fejét most megint a félelmetes kopasz.
- Csak az agya - vonja meg a vállait a kövér. A másik gondolkodik, majd bólint:
- Jól van. Kap egy órát.
Mindketten kimennek, de helyettük bejön egy másik bácsi, akit nem gyakran láttam eddig. Olyan kócos szőke haja van, meg furcsa mosolya.
(Az egész csapat felismeri Curtist). Simogatja a hajamat, meg az arcomat, de nem úgy, ahogy anya meg apa szokta. Nem tetszik. Félek tőle. Sírni kezdek. Megüt, ami nagyon fáj. Leszedi a derékövét és azzal üti a hátamat. Sírok, pedig nem akarom, hogy bántson. Lerángatja a nadrágját, aztán szétfeszíti az államat és... és... beletolja a pisilőjét. Furcsa íz a számban, rángatja a fejemet. Aztán megfordít és leszedi az én kis nadrágomat is, amit a papától kaptam karácsonyra. Fáj a fenekem, valamit belenyom. Egészen hozzám simul. Hallom, ahogy nyögdécsel. Én is, meg sírok és fáj. Nem akarom. Azt szeretném ha elmenne. Nagyon fáj. Egyedül vagyok. Félek és remegek...

...Itt ér véget az emlékkép. Gun Bart is kapott belőle, utálkozva köp ki maga mellé, de különösebben nem hatotta meg. Varangy elfordítja a fejét, csendesen szentségel hólyagos ajkaival, remegő kezei ökölbe szorultan pihennek az ölében. Romboló kifejezéstelen arccal bámul maga elé, majd halkan, reszelősen morogja Szellemnek:
- Hát ha kell elintézhetem egy időre még a fakabátok távolmaradását - méregeti elborult tekintettel a főnököt. - De ezt nem nekem kell eldönteni.
Romboló
Romboló
~master mason~
~master mason~

Hozzászólások száma : 169
Hírnév : 15

Vissza az elejére Go down

Roncstelep - Page 4 Empty Re: Roncstelep

Témanyitás by Szellem Csüt. Nov. 08, 2012 11:32 pm

Idősebbik fia említésére kissé összerezzen, hisz bár tisztában van vele, hogy a képességei itt jól jönnének, az ötlet számára kicsit sem hangzik nagyobb hülyeségnek, mintha Alistair-t akarnák hadrendbe állítani, vagy mondjuk Lynn-t...
~Na igen...de tőle már szinte megszoktam, hogy képtelen nyugton maradni, ráadásul, ha jobban bele gondolok, ma este épp azt próbálta, szóval egy rossz szavam sem lehet.~
-Nem vagyunk szentek, csak jobb emberek nálad, bár ez nem mérce...
Hogy mennyire igaza van, hamarosan kiderül, mikor valósággal fejbe vágja őt az érkező emlékkép. A kisfiú emlékei nem tudnak elég gyorsan a végéhez érni, s amikor újra a valóságban találja magát, 9kölbe szorított kezekkel vicsorog a bandafőnökre.
-De...ha álszenteket akarsz látni, ahova most kerülsz, ott lesz elég, és gondoskodom róla, hogy mind tudják majd, mit tettél. - Sziszegi, majd Varangy felé fordul, s bár nem rá mérges, a látottaktól még mindig szikrákat szórnak szemei, és cseppet ingerült hangon közli vele. - Félek a haverodat mégsem engedjük el, remélem nem baj.
Aztán, ahogy a harag vörös ködfelhői oszladozni látszanak, egyszerre észbe kap, és balerinákat megszégyenítő mozdulattal fordul meg tengelye körül, hogy nyomban ahhoz rohanjon, akit szerinte a látottak a legjobban megviseltek. Ha kedvese inkább Sheena ápolásával foglalja el magát, csak a vállára teszi a kezét, de ha el szeretne tűnni innen, azt is meg tudja oldani. Ez esetben átöleli, és irány a rendelő.
-Inkább tűnjünk innen - szól a nagy emberhez csendesen, még mielőtt lelépnének. - Minél előbb találkozik a cellatársaival ez a szemét, annál jobb. És persze, a lányokat sem kéne egyedül hagyni.Mi felpakolunk pár cuccot asszonykámmal, és nálad találkozunk.

Sebességének hála, nem kell kapkodniuk, így a rendelő raktárában bőven rá ideje, hogy szorosan magához ölelje a doktornőt, és hagyja, hogy kisírja magát, most, hogy maguk vannak végre. Ez idő alatt ő csak gyengéden cirógatja a nő fejét, s hátát, miközben lágyan csitítgatja.
-Most már vége van. Elintéztük őket. Soha többé nem bánthatnak senkit, és ezt neked is köszönhetik.
Aztán lehunyja két szemét, s az ő feje is befurakodik Lynn arca mellé. Még súg valami sz betűs szót, de aztán elhallgat, s csendben kivárja, amíg kedvese összeszedi magát.

Amint eljön ez az idő, beszerez pár sporttáskát, és segít Lynn-nek összepakolni mindent, amire szükség lehet hirtelen, illetve ígéretet tesz rá, hogy ha valami nagyobb gép kéne majd, legfeljebb oda teleportálja azt is. Amint végeznek, magával viszi a nőt Rombolóhoz, s most valószínűleg ők érnek oda utoljára.
Szellem
Szellem
~perfect master~
~perfect master~

Hozzászólások száma : 1429
Hírnév : 74

http://eladokkonyve.freeblog.hu/

Vissza az elejére Go down

Roncstelep - Page 4 Empty Re: Roncstelep

Témanyitás by Sheena Duran Pént. Nov. 09, 2012 9:48 am

Tudtam, hogy nem úszom meg a kezelést, ha Lynn meglátja a sebesülésemet, így persze csak kényszeredett bólintottam a szavaira, hogy most itt helyben összevarrja.
- Ki fogom bírni Lynn. Csak csináld gyorsan.
Persze nem volt egy leányálom, de végül túléltem és az is nagyban tompított a fájdalmas részét, hogy közben a figyelmem a bandavezér szavaira irányult és eléggé felnyomta a pumpát bennem ahhoz, hogy Lynn ügyködésével ne foglalkozzam.
Bár legszívesebben ott helyben széttéptem volna, viszont érzetem, hogy tényleg igazat mond, nem volt innentől kezdve érdeke, hogy hazudjon, hiszen, mint mondta számára csak egy üzlet volt az egész.
Aztán olyan hirtelen csapott le rám a szörnyű és undorító emléktöredék, hogy akkor tényleg úgy éreztem, mintha magam éltem volna át közvetlen közelről, ott a helyszínen és csak amikor vége lett tudatosult bennem, a többiek arcáról leolvasott százféle érzelmet látva, hogy a kisfiú önkéntelenül aktivizálódó képességéből kaptunk egy kis ízelítőt.
- Azt hiszem, - szólaltam meg halkan, küszködve a hányingerrel és az egyre fokozódó dühömmel, - hogy nagyon hamar meg kell gyógyítani a kölyköt, mert én nem szeretnék még egy ilyet átélni. Amúgy meg, nem tudsz kicsit visszavinni a raktáradba Szellem? Azt hiszem lenne egy kis dolgom ott. – húzódott ördögi mosolyra a szám és, ha valaki most a szemembe nézett, akkor csak a hosszú és fájdalmas halál ígéretét láthatta benne.
Nagyon reméltem, hogy én lehetek az, aki kibelezi a fickót, és most nagyon nem tudott érdekelni, hogy ez Lynn-nek, vagy bárki másnak tetszik-e.
- De én őt sem szívesen hagynám ki a buliból. – indultam meg Bart felé, ha már Lynn befejezte az összefércelésemet, és közben már nőttek is a körmeim. – Menjetek, Szellem vidd innen Lynn-t, de őt hagyjátok meg nekem.
A főnök sem érdemelt kevesebbet ezért, mint Curt, hiszen nagyon is tudott róla, hogy mit fognak a gyerekkel csinálni és még jóvá is hagyta. A szememben ő legalább olyan bűnös volt, mint az elkövető maga. Ha nem akadályoz meg benne senki, minden további nélkül végzek vele és a kezébe adom a saját beleit.




Sheena Duran
Sheena Duran
~perfect master~
~perfect master~

Hozzászólások száma : 1190
Hírnév : 13

Vissza az elejére Go down

Roncstelep - Page 4 Empty Re: Roncstelep

Témanyitás by Lynn Harlow Szomb. Nov. 10, 2012 4:49 pm

-Valaki leütné helyettem? - morogtam Bart szavaira dühösen. - Nekem tele van a kezem.
Sheena hősiesen bírta a kezelést, pedig eléggé fájhatott. Jég alakban elzsibbasztottam a lábát és az oldalát, amennyire csak tudtam, majd visszaváltozva beadtam minden maradék érzéstelenítőt, de ennyivel csak annyit érhettem el, hogy ne ugorjon azonnal arrébb, amint a tű először a bőrébe fúródott. Egy istenáldása volt ez a lány. Mások ilyen helyzetben a saját fejüket verték volna a földbe, hangosan káromkodtak volna és engem is elmondtak volna mindennek, miközben az öklüket rágcsálták volna. Ő viszont türelmesen, higgadtan tűrt, ezzel is megkönnyítve a dolgomat, ami azért is volt nagyon barátságos dolog a részéről, mivel Bart előbbi párologtató manővere kezdte már éreztetni a hatását: iszonyúan szédültem, a fejem zúgott és enyhe hányingerem volt. Egymás után sorakoztattam a szüneteket sebvarrás közben, mivel remegő kézzel még ezt az igen egyszerű feladatot is csúnyán el tudtam volna rontani.
-Kész - mondtam végül fáradt mosollyal, miután eltettem a tűt, ollót kesztyűt az övtáskámba. - Próbáld nem terhelni, nehogy felszakadjon.
Kissé megszédülve huppantam hátra. Muszáj volt már innom valamit, de vizet nem hoztam magammal. Hogy az émelygést tompítsam egy kicsit, megint alakot váltottam, ez azonban közel sem volt elég az olyasfajta rosszullét ellen, ami a kisfiú emlékei hatására tört rám. Dühödt, fortyogó indulatot jelző zihálással meredtem a nagyfőnökre, aki minderre csak úgy tekintett, mint üzletre. Aki szerint ez bocsánatos bűn volt, ha bűnnek tekintette egyáltalán. Aki nem tartotta többre mások életét, mint használható, aztán eldobható árucikkek. Aki a saját kényelméért annyi sok embert taszított a szenvedés és kiszolgáltatottság szakadékába.
Ezért volt olyan nehéz nyugalmat erőltetve a hangomba megfognom Sheena kezét, hogy megpróbáljam egy kicsit lecsillapítani.
-Nem ölheted meg - jelentettem ki. - A leglassabb halál is túl kegyes lenne ennek a féregnek. Emlékezz csak rá, hogy mit kellet kiállnod a börtönben. Ha híre megy odabent, hogy mit tett, még az is kellemes wellness hétvégének fog tűnni amellett, amit ő fog kapni. És hidd el - Bár még mindig hozzá beszéltem, már Bartnak szegeztem metsző tekintetem. -, ki fog derülni. Gondoskodunk róla. Élve fogja megtapasztalni, hogy milyen a pokol legmélyebb bugyraiban.
Felálltam, és Rombolóhoz léptem.
-Itt ha minden igaz, végeztünk. Szeretnék visszamenni ellátni a lányokat és a kisfiút. Ha nincs már rám szükség, azonnal indulnék.
Ha nem volt ellenvetése, hagytam, hogy Szellem elröpítsen annyi kiegészítéssel, hogy Curtist is magunkkal vittük. Magyarázatképpen pedig csak ennyit tettem hozzá:
-Szerintem beteg. Meg kell vizsgálnom. Alaposan. Behatóan...
Lynn Harlow
Lynn Harlow
~perfect master~
~perfect master~

Hozzászólások száma : 814
Hírnév : 83

Vissza az elejére Go down

Roncstelep - Page 4 Empty Re: Roncstelep

Témanyitás by Romboló Vas. Nov. 11, 2012 11:52 am

Na akkor Romboló rábólint a dolgokra és ha csak Sheena nem ragaszkodik nagyon a gyilkolászáshoz, akkor egy ránézésre is állkapocstöréshez elegendő erejű taglózót ver oda Gun Bartnak, mire ez elfekszik csicsikálni. Otthagyja a felvételeket, amelyeket Szellem készített a zsaruk részére, majd a kis csapattal visszahajt a házához. Itt relatíve gyorsan összetereli a lányokat, mire visszatér Lynn és Szellem, már nagyjából sikeresen lenyugtatták őket Sheenával karöltve.
Lynn, neked nincs sok dolgod, ezek a sebek, amiket a lányok szereztek inkább pszichiáterre tartoznak, mint a te szakirányodra, fizikailag kb rendben vannak, max régebbi sebeket láthatsz el, kivéve ugye az egy láncon himbált lánykát, akinek azért vannak sérülései, de semmi életveszélyes. Max a felvágott karseb alá benyomott maró sót kell kimosnod. Ha Curtisszel bármi olyasmit szeretnétek kezdeni, amihez jó lenne, ha magánál lenne, akkor vagy vártok pár órát, vagy szintén Lynn terepe a szöszi magához térítése, az átélt sokk, a sebek és persze Párduc taglója után alapvetően békésen szundikál. Varangy arcán a könnyű égési sebeket szintén elláthatod.
Addig is Romboló félrehívja Szellemet és Sheenát:
- Van esetleg egy ötletem - dörmögi. - A lányoknak gyógykezelés kell, amelyiknek nincs hová menni, annak valami otthonféleség. Van pár ismerősöm, aki esetleg ebben segíthet, tartoznak nekem. De valami kezdeni kell a szöszivel is, na meg... a kissrácnak is jobb lenne talán a Xavierben, vagy ilyesmi - vonogatja a vállát.
Romboló
Romboló
~master mason~
~master mason~

Hozzászólások száma : 169
Hírnév : 15

Vissza az elejére Go down

Roncstelep - Page 4 Empty Re: Roncstelep

Témanyitás by Szellem Vas. Nov. 11, 2012 4:08 pm

Hát, az első tippje jött be, és Lynn inkább a munkájára koncentrál, de úgy, hogy szinte tudomást sem vesz a külvilágról, csak ha nagyon muszáj. Ez valahol jó, de Szellem számára inkább ijesztő, hisz nem szokott hozzá, hogy ilyennek lássa őt.
-Akkor majd ott találkozunk - szól, és a következő pillanatban már a rendelőben találják magukat. - Hogy mi? Megvesztél? Nézd, én is láttam, mit tett, és nem mondom, hogy nem érdemelné meg, hogy befektesd egy orvosi szájon át herélő gépbe, de...
Megragadja a nő két vállát, és komolyan a szemeibe néz.
-Tudod, hogy nem vagyok nagy szónok, úgyhogy bocs, ha ez most gyermetegen fog hangzani. Minden okod megvan rá, hogy bekattanj, Curtis pedig igazán megérdemli, hogy élete hátralévő részére megkapjon minket szobatársnak egy bunkerben a föld alatt, és tényleg megértem, mit érzel most...jobban mint bárki. Az első áldozatom...pont ezt próbálta tenni velem. Ő is megérdemelte hogy egyedül vérezzen el a kukák közt. Én pedig megérdemlem, hogy ezekkel az emlékekkel éljek együtt örökre...de te nem. arról nem is beszélve, hogy annak a kisfiúnak az igazi Lynn-re van szüksége, aki vérontás nélkül intézte el a Szellemet, nem pedig valami bosszúálló némberre...
Mondjuk, ha Lynn nagyon ragaszkodik hozzá, és meg tudja indokolni, miért van szüksége Curtisnek feltétlenül orvosi kezelésre...hát, kevés dolog van, amire nem tudná rávenni a férjét, szóval megkapja a székhez ragasztózott férfit, Szellem pedig utána megpaskolja a nő vállát.
-Csak...ne csinálj olyat, amit később megbánnál oké?
Aztán a raktárba megy pakolni, s vissza se néz, hisz bízik annyira a feleségében, hogy tudja mit csinál.
Akárhogy is, málhás szamárként érkezik Romboló lakásába, Lynn-en együtt vlaamivel később. Aztán Romboló félrehívja, ő pedig bólint a szavaira.
-Xavier? Véletlenül ismerek ott valakit, aki segíthet ebben... - Jegyzi meg szerényen, aztán a távolban lévő Breki-re sandít. - Mondjuk ezzel nem vagyok egyedül. Ha gondolod, felhívom, hogy jöjjön ide.
Természetesen Sean-ra és Sarah-ra gondol, ugyanis helyből csak ők jutnak eszébe, akikről biztosan tudja, hogy ha meglátnának itt valakitnem kívánnák meg a francia konyhát hirtelen. Mellesleg, ők a két legcukibb X-men, és talán nem hoznák a frászt szerencsétlen lányokra, meg a kisfiúra.
-Ahogy ismerem, ilyenkor még simán ébren van... - Teszi hozzá sóhajtva, fél szemmel pedig Lynn-t figyeli aggódva. Tényleg szokatlan ennyire magából kikelve látni őt.
-Öhm...reggel átszállítunk mindenkit a Methal-ba, ott simán elférnek. A fiút meg majd magukkal viszik az X-ek.
~Ha tudom, hogy szegény egy instabil telepata...vagyok olyan hülye, hogy akkor is megkockáztattam volna az a műveletet, de ha nem muszáj, nem ismétlem meg a dolgot.~
-Szóval...adhatunk nekik enni édes? Mi lenne, ha rendelnék néhány pizzát?
Szellem
Szellem
~perfect master~
~perfect master~

Hozzászólások száma : 1429
Hírnév : 74

http://eladokkonyve.freeblog.hu/

Vissza az elejére Go down

Roncstelep - Page 4 Empty Re: Roncstelep

Témanyitás by Lynn Harlow Vas. Nov. 11, 2012 5:29 pm

+18

Szellem szavaira mosolyogva bújtam hozzá, és megöleltem őt, a férfit, aki messze ereje fölött teljesített, hogy az életét kockáztatva védelmezzen másokat, most pedig aggodalmas törődéssel igyekszik elérni, hogy ne essek abba a hibába, amibe régen ő is belelépett, ne váljak olyanná, ahonnan ő is olyan nehezen kecmergett ki, bár múltjának szellemei így is örökké kísérteni fogják, ez ellen én sem tehettem semmit. A férjem, a szellemektől óvó Szellem.
-Édesem - simogattam meg az arcát, miután megint szemtől szemben álltam vele -, Curtis eléggé durva gyomormosásban részesült, mindenképpen meg kell vizsgálnom, hogy nem sérült-e meg közben. Tudom, hogy nem érdemli meg, de orvos vagyok, nekem mindenkit el kell látnom. Ha a gyomortraktus sérült, ne adj' isten perforált, akkor azt sem éri meg, hogy a zsaruk megérkezzenek.
Ez ha hazugság ugyan nem is volt, az igazság egy könnyed ferdítése, mivel Curtis ez esetben már régóta produkálta volna a tüneteket, egyiket a másik után. Ettől függetlenül azonban kötelességemnek éreztem, hogy megbizonyosodjak arról, hogy nem szenvedett komolyabb sérülést. Azután pedig, hogy bepillantást nyerhettem a kisfiú emlékeibe, már az sem volt kérdéses, hogy az ultrahang gép abszolút érintetlen lesz.

A rendelőbe érve gyorsan összeírtam egy listát, hogy Szellem miket szedjen össze, amíg én Curtissel foglalkozom. Két nagy pohár víz után már az émelygésem is gyorsan csitult, miután pedig a tűt kihúztam a vizsgálóasztalhoz szíjazott férfi karjából, a szer hatására ő is ébredezni kezdett. Nem a vizsgálóban voltunk, ahol Szellem pakolászott, hanem a másik szobában, amire a ,,Raktár" feliratot akasztottam, és ahol a ritkán, csupán vészhelyzetben használt berendezéseket tartottam (röntgen, ultrahang, stb.)
Curtis az oldalán feküdt, és mivel a férjem múmiaszerűen vastagon körberagasztószalagozta, a szíjakkal igazából már csak a vizsgálóasztalhoz kellett rögzítenem, mivel már egyébként sem tudott nagyon mocorogni. Kicsit azért lazítanom kellett ezen, hogy hozzáférjek a kívánt nyíláshoz, de ez csupán pár centimétert jelentett.
-Sajnos megfelelő kórtörténet nélkül nem adhatok altatót - magyaráztam neki, miközben ollóval óvatosan levágtam a szeme körüli ragasztószalagot, hogy ő is láthassa a képernyőt, amin egyenlőre csak saját maga szerepelt hátulról. - Ugyanez vonatkozik az érzéstelenítőre.
Kérdő, rémült tekintetére szenvtelenül mutattam fel neki a gumikesztyűs kezeimben tartott endoszkópos csövet, mire csak még jobban kiguvadt a szeme, és menekülni próbált, de persze sikertelenül.
-Talán egy kicsit durva voltam veled otthon, amikor szétfeszítettem a beleidet - folytattam, és higgadtan megkerültem őt, hogy nekiláthassak az vizsgálatnak. - Szeretném megnézni, hogy megúsztad-e komolyabb sérülés nélkül. A monitoron nyomon követheted az egészet, hogy te is lásd, mennyire is törékeny tud lenni az emberi test, és bár sokat kibír, könnyedén lehet nagyon fájdalmas dolgokat művelni vele. Legyen az egy dühödt anyuka, aki vízzé változva akarja megmutatni, miért nem érdemes a fia agyára pályázni, esetleg egy undorító, perverz férfi, aki négykézlábra kényszerít egy kisfiút, hogy kiélje rajta a beteges vágyait, és közben nem is érdekli, mennyi szenvedésnek teszi ki azt a szerencsétlen gyereket. Egyébként csak érdekességként jegyzem meg: tudtam, hogy abba bele is halhat egy gyerek? Na, majd megmutatom azokat a részeket, ahol különösen nagy veszélyeknek tetted ki, jól figyelj.
A vizsgálat elkezdődött. Először csak hitetlenül-kényelmetlenül nyögött fel, de ez aztán hamar hörgéssé fajult. Nem sokat kellett várni az első panaszos kiáltásra sem, amiből volt még később sokkal több, sokkal hangosabb, sokkal kétségbeesettebb is, mivel később csak sokkal fájdalmasabbá vált neki az egész.
-Ugyan már! - ingattam a fejemet. - Még csak a végbelednél tartunk, ami alig 15-16 centiméteres. Nézd csak! Látod ott azt a kis görbületet ott? Na, arrafelé nem kellett volna, hogy sok érnek elszakadnia, hogy a kisfiú elvérezzen. És neki sokkal jobban fájt, mint most neked. Képzeld el, hogy nem egy ilyen vékonyka cső van benned, hanem egy jóval vaskosabb valami, és nem ilyen óvatosan hatolnak vele beléd, hanem sokkal erőszakosabban. Na, de ne pazaroljuk az időt fecsegéssel, még hosszú út áll előttünk. A vastagbél lehet, hogy csak három méter hosszú, de a vékonybeled már hat méteres is lehet, és ilyen tempóval még hajnalban is itt leszünk.
Ekkor hallottam először Curtis borzalmas, rettegő ordítását. Az endoszkóp pedig haladt tovább.

Romboló lakására már csupán ketten repültünk (bár annyi orvosi felszereléssel, hogy az már beillett volna egy harmadik személynek). Curtist út közben kidobtuk a rendőrség épülete előtt immáron teljesen eloldozva. Nem sokat kellett nógatni, hogy önszántából bemenjen és bevalljon mindent, miután hangosan morfondírozni kezdtem, hogy vajon elég alapos volt-e a vizsgálatom, mert ha nem, talán meg kéne ismételni.
Az igazi, megkínzott páciensek közé érkezve bevetettem magam az orvosi teendőkbe, de természetesen ezúttal csakis indokolt, valamint jóval gyengédebb eljárások következtek a szükséges érzéstelenítők, esetleg altatók bevetésével. Szerencsére nem akadt sok dolgom, csupa felületi, könnyebb sérüléseket kellett ellátnom: apróbb sebek, zúzódások, kiszáradás stb. Mikor kész voltam mindennel, Rombolóékhoz léptem.
-Később még egy sor vizsgálatot is el kell végezni rajtuk - mondtam komoran, majd magyarázatképpen hozzátettem: - Elsősorban nemi betegségekre gondolok.
Szellem javaslatára mosolyogva bólintottam.
-Jöhet a pizza, de rengeteg folyadék is fog kelleni. És talán Seanra is szükség lesz.
Kicsit zavarba jöttem a felvetéstől, mivel még én magam sem békéltem meg egészen az ötlettel. Nagy dilemma volt ez, viszont úgy véltem, nem az én feladatom erről dönteni. Egyedül a lányoké.
-A fiad... még mindig képes arra, hogy kitörölje mások emlékezetét, igaz?
Lynn Harlow
Lynn Harlow
~perfect master~
~perfect master~

Hozzászólások száma : 814
Hírnév : 83

Vissza az elejére Go down

Roncstelep - Page 4 Empty Re: Roncstelep

Témanyitás by Sheena Duran Hétf. Nov. 12, 2012 9:38 am

Lynn érintése és aztán a vérgőzös tudatomig lassan elhatoló szavai meghozzák gyümölcsüket, hiszen először csak megtorpanok, majd kis gondolkozás után, miközben enged a feszültség az arcomon, rábólintok.
- Igazad van, mint mindig Lynn. Majd segítünk leterjeszteni a hírt a börtönben, hogy kicsoda is ez a nagy Gun Bart. – köpöm a szavakat a férfi felé, de a körmeim már eredeti nagyságukra húzódtak vissza. Aztán már közömbösen nézem, ahogy Romboló letaglózza a férget és elrendezi a terepet. Igyekszem nem nagyon mozogni, mert barátnőm ápolása után azért kellően jojóztak a szemeim még.
Most hála az égnek a nagyfiú vezetett és hamar vissza is értünk a házához, ahol már a riadt lányokkal kellett foglalkozni, míg Szellemék elugrottak Lynn-t felszerelni és, ha minden igaz még Curt-ot is hozzák magukkal, akinek lassú kibelezése még mindig kellemes borzongással töltött el, bár tudtam, hogy valószínűleg ebből sem lesz semmi, ha Lynn is itt lesz.
Nem volt egy sétagalopp ezeket a csajokat megnyugtatni, főként, hogy nem is vagyok az az anyáskodó típus, volt pár olyan percem, amikor inkább leütöttem volna, egy-két sápítozó, drogtól elkábult lányt, de ilyenkor emlékeztettem magam, hogy min kellett nekik keresztül menni és így mindjárt sokkal, de sokkal türelmesebb lettem velük.
Aztán mikor már sikerült legalább egy helyre terelni és lecsendesíteni őket, addigra Lynn és Szellem is megérkeztek és a doktornőé lett a főszerep. Segítettem dokinéninek, amit tudtam, de fizikai sérülésük nem nagyon volt.
Mikor Romboló magához intett minket Szellemmel, hogy a további teendőket megbeszéljük, én most átadtam a terepet nekik, hiszen nekem sem ismerősöm, sem lehetőségem nem volt, hogy tovább segítsek, de ezt úgy láttam Szellem, Lynn és Romboló közösen remekül megoldják majd.
- A kissrácnak tényleg a legjobb megoldás a Xavier. – bólintottam azért rá, hiszen reméltem, hogy ott segíteni tudnak rajta.

Sheena Duran
Sheena Duran
~perfect master~
~perfect master~

Hozzászólások száma : 1190
Hírnév : 13

Vissza az elejére Go down

Roncstelep - Page 4 Empty Re: Roncstelep

Témanyitás by Romboló Hétf. Nov. 12, 2012 10:29 am

Rendben van. A félholt, járni-állni alig bíró Curtöt beviszik a zsaruk az épület elől, ahol szó szerint összeesik, csak kiabálni bírja, hogy mindent bevall és lehetőleg tartóztassák le, MOST!!! Így Szellem és Lynn visszaérkeznek akkor a házba, ahol a fent leírt beszélgetés lejátszódik. Még ha Sean tud is segíteni, Szellem korábbi posztja értelmében jelenleg nem elérhető, hisz külföldön van, vagyis ezzel várni kell. Romboló felhorkan:
- Pizza??! Ki vannak éhezve és valami digó száraztésztával akarjátok kiszúrni a szemüket? Pizza a tökömet! Főzök valami értelmes ételt nekik. Folyadék a hűtőben - rúgja ki a bakancsával a nevezett eszköz ajtaját. Benn rengeteg gyümölcs (főleg ananász) levet és pár üveg vörösbort láttok benn csak. Romboló a konyha felé veszi az irányt és nekiáll valami tisztességesebb mennyiségű hús megsütésének, na meg a krumplihámozásnak.
A lányok holtfáradtak, lassan kiüti őket a sokk, a drog és a fizikális fáradtság. A kisfiú ijedten nézeget felétek, főleg a férfiak iránt bizalmatlan, Varangy, ha már kissé összeszedte magát, hiába próbál neki bolondozni, esélye sincs bármilyen reakcióra. Végül a lányok felé nyögi ki ijedten:
- Jó leszek én... igen, én... esküszöm jó leszek... becsszóra, csak... csak ne tessék bántani... - nyögi halkan.
Romboló dörmögő hangon kihívja a konyhába Szellemet és érezni a hangsúlyból, hogy csak őt egyelőre. Amennyiben kimegy az exbérgyilkos, akkor húsfűszerezés közben komoran morogja:
- Tudod mit, ember? Kihoztunk most pár kölyköt abból az istenverte pokolból, ami jó - ismeri el. - Megálltad a helyedet. Már régóta tudom, hogy ebben a szakmában nagyon hamar kinyírja valaki azt, aki nem csak a becsületét, hanem a lelkét is zálogba csapja és ottfelejti valami megbízónál. Találsz a kocsimban egy pár kézi gránátot. Egyet vigyél magaddal és dobd be abba a garázsba. Komolyan - néz fel a szemedbe. - Hagyd a francba a játékaid. A kölköt fel is kell nevelni, meg ott az asszonyod is. De ha mégegyszer előszeded azokat a stukkereket és megint hazavágod egy haveromat, esküszöm megnyúzlak - recsegi. - Most viszont... ehh... Danielt nem hozza vissza a véred, hiába nyírnálak ki. Szar melója volt, rácseszett - rázza meg a fejét. - Ez van. Leakadok rólad.
Később feltálalja az estebédet, vagyis fűszeres sült húst burgonyával. Lynnre pillant:
- Oké. Sajnálom, amit a fejedhez vágtam, kemény csaj vagy. Többet bírtál, mint sok más, akivel együtt harcoltam - ismeri el. - Na és most asztalhoz!
Romboló
Romboló
~master mason~
~master mason~

Hozzászólások száma : 169
Hírnév : 15

Vissza az elejére Go down

Roncstelep - Page 4 Empty Re: Roncstelep

Témanyitás by Szellem Kedd Nov. 13, 2012 12:57 am

A tőle telhető legértelmesebb képet vágva hallgatja végig Lynn magyarázatát, mintha nem annyit értene az egészhez, mint egy részeg Ewok a...nos, az orvostudományhoz.
-Ó... - vakargatja meg a fejét bűntudatosan. - Ne haragudj...csak valamiért tényleg úgy tűntél, mint aki meg akarja kínozni...na jó, hozom akkor.
A szállítást követően fütyörészve pakolgatja be a dolgokat, amiket Lynn összeírt neki, s mikor a sokadik dolog akad a kezébe, amit anélkül ismer fel, hogy segítséget kellene kérnie, kezdi gyanítani, hogy kicsit talán mégis többet ért ezekhez a dolgokhoz, mint az alkoholista mackóemberek. Műtétet mondjuk nem vállalna azon, akinek ragaszkodik a túléléséhez, de na..az a pár hónap Spanyolországban nem múlt el nyomtalanul.
-Oké, megvan mind... mi a? - Kérdi meglepetten, amikor meglátja Curtis-t, aki most jobban retteg Lynn-től, mint tőle a kis beszélgetésük után.
-Megint elővetted azt az orvosi oktatófilmet arról, hogy nézhet ki egy beteg ember belülről? - Kérdi immár mosolyogva, aztán nyom egy puszit a nő homlokára.
-Őrült nőszemély - suttogja, és el is tűnnek.

Romboló lakásán aztán valóban kénytelen szembesülni vele, hogy minden ismerőse a Xavierből épp külföldön dekkol valahol, s bár szívesebben hozná ide Sean-t a világ másik végéből, mint, hogy egy rettegő telepatát teleportáljon a szomszéd szobába, egyenlőre túl fáradt lenne mind a kettőhöz, ezért csak hátát a falnak döntve figyeli kedvesét munka közben.
~Digó száraztészta??? Bakker...pedig már kezdtem megkedvelni a manust...a kínai kajára mit mondana? Agyonfűszerezett mutánstáp?~
Aztán Romboló őt szólítja, ami most, hogy vége a melónak nem tölti el túl nagy bizakodással, s ismerve milyen hasznos tud lenni ő a konyhában, tényleg csak arra tud gondolni, hogy elfogyott a hús, és ezért van rá szükség. Vonakodva bár, de elhessegeti a rémképeket, vet még egy utolsó pillantást a feleségére, s megindul a séf felé.

-Őh.... izé....köszönöm...azt hiszem.... - szólal meg durván 3 perccel az után, hogy a férfi befejezte a monológját, neki ugyanis ennyi időbe kerül összeszedni az állát a padlóról, és úgy általában felfogni, hogy mi is történt itt pontosan. Hirtelen nem is tudja, mit gondoljon, de egy újabb pillantás a rögtönzött betegellátó központ felé visszahozza a színt az arcába, s szája is mosolyra görbül.
-Úgyis rég óta nyaggat érte, hogy takarítsam ki...
Tenyerét a falra tapasztva nyomja magát előre, hogy visszatérhessen a feleségéhez, elmondani neki a jó hírt, ám a konyha küszöbén megtorpan, s visszafordul Micaj felé.
-Amit mondtál, hogy te sosem tennél ilyet valakivel akit szeretsz...tudod, az aggodalom, meg ilyesmik. Kizárt, hogy az összes gyerek szülei odaát a kollégáink, és ennek ellenére mégis ez történt velük. Amit mondani akarok, hogy a te lányoddal nem tudták volna ezt megtenni, mert azt tetted volna velük...amit tettél. Az élet néha szar, de mi jobban megbirkózunk vele, mint bárki más, az asszony pedig akkor is aggódni fog érted, ha hegyszedőnek állsz egy vidámparkban, szóval...
Mély levegőt vesz. Már néhányszor megállapította, de sokkal nagyobb kihívás úgy elszavalni ezeket a monológokat, hogy a körülötte lévő emberek hallják is őt a változatosság kedvéért, ráadásul kedves dolgokat vág a fejükhöz. Ez a lélek dolog pedig...egyáltalán nem biztos benne, hogy az övé még megvan, de ha mégis, az biztos, hogy nem az ő érdeme.
-Szóval, ne fogadj cölibátust, a csajok imádják a házias mackókat, kár lenne érted.
Aztán tényleg elhagyja a konyhát, majd leguggol Lynn mellé, s halkana fülébe súg:
-Felhívom Aya-t, hogy minden rendben van-e a kölyökkel. Rögtön jövök.
Ezzel elhagyja a lakást pár percre, s csak addigra ér vissza, amikor hatalmas vendéglátójuk már tálalni készül.
-Alszik már. Kicsit nehezen viselte, hogy a barátnőd nem ad neki enni csak üvegből, de most már megnyugodott.
Aztán visszatér kedvenc falához, s ha Lynn is mellé társul őt ölelgetve figyeli, ahogy a lányok falnak.
Szellem
Szellem
~perfect master~
~perfect master~

Hozzászólások száma : 1429
Hírnév : 74

http://eladokkonyve.freeblog.hu/

Vissza az elejére Go down

Roncstelep - Page 4 Empty Re: Roncstelep

Témanyitás by Lynn Harlow Kedd Nov. 13, 2012 2:15 pm

-Hát most így hirtelenjében... Ó! - bólintottam lassan, ahogy mosoly kúszott a számra. Igazán passzolt az összképhez: medveszerű termet, egy-egy harckocsi mindkét kézben, elöl meg csipkés kötényke. - Nagyszerű ötlet, csak nem vagyok benne biztos, hogy az elég lenne.
Miket is gondoltam! Ahogy a hűtőbe néztem, azonnal eszembe jutott, hogy egy ekkora ember nyilván nem csupán apró magvakkal táplálkozik. Volt ennivaló bőven, úgyhogy biztos lehettem benne, hogy jut mindenkinek. Fel akartam ugyan ajánlani, hogy a főzést átvállalom, de úgy tűnt, érti a dolgát e téren is, ezért aztán én csupán az üdítőket vettem magamhoz, meg néhány poharat, hogy megitassam a lányokat. Az alkoholt inkább kihagytam, hiszen annyira alultápláltak voltak, ráadásul ki tudja, milyen drogokkal tömték őket, hogy nem tartottam jó ötletnek.
Voltak, akik mohón kaptak az innivaló után, volt akibe úgy kellett belediktálni, de végül jutott mindenkinek. Segítségül Sheenát és Varangyot hívtam (ez utóbbinak egyébként sem ártott valami olyan elfoglaltság, amiben több sikerélményre tehet szert), hogy gyorsabban körbeérjünk, mivel Szellem Rombolóval társalgott a konyhában. Nem tudtam, miről, de volt egy olyan érzésem, hogy jól is van ez így. Viszont az innivaló lassan elfogyott, úgyhogy mégis ki kellett mennem utánpótlásért. A konyhaajtóhoz érve megtorpantam Romboló szavaira. Épp valami Danielről beszélt, de nem volt sok időm azon morfondírozni, hogy vajon ki lehetett az, mert szinte azonnal kiderült. Mint ahogy az is, hogy talán most szépen csendben vissza kéne somfordálnom a nappaliba, hogy ezt nyugodtan átbeszélhessék. Még úgyis volt egy kis ananászlé az utolsó dobozban.
Végül csak megjelentek mindketten. Először a férjem, aki ismét zseniálisan időzített, mivel éppen akkor készültem félrehúzódni, hogy telefonáljak egyet Mike-nak (Ayanak inkább nem akartam, ahhoz valahogy több reményt fűztem, hogy a férfi nem nyelne le keresztben, amiért az éjszaka közepén felhívom megzavarva ezzel a babázást, az alvást... vagy amiről inkább tudni sem akarok).
-Rendben van, de siess vissza - simogattam meg a karját. - És ha alszik, legyél nagyon óvatos, vagy ott helyben kicsinál. Alistairt meg puszild meg a nevemben.
Aztán jött Romboló a vacsorával. Vagy lassan inkább már reggelivel, ahogy vesszük. Akkor gyorsan hoztam még egy doboz gyümölcslevet, és kitöltöttem annak a pár lánynak, akik még nem kaptak. Épp az üdítőt nyitókájával bajlódtam, ami valahogy sosem úgy csavarodott, hogy elkapja a menetet, amikor az óriás megszólított. Mondanivalójára megállt a kupak az ujjaim között, én pedig hitetlenkedve meredtem rá. Először Szellem, most pedig ez! Csak nem találtam el véletlenül a fejét is az álverekedés közben? Ugyanakkor... az számítana?
-Nincs semmi baj - ráztam a fejemet. - Én is mondtam olyasmiket, amiket nem kellett volna, és most már sajnálom. És ha már így alakult...
A kezemet nyújtottam felé egy baráti mosollyal.
-... nem is kéne feltétlenül fegyvert rántanunk, ha meglátjuk egymást, igaz?
Lynn Harlow
Lynn Harlow
~perfect master~
~perfect master~

Hozzászólások száma : 814
Hírnév : 83

Vissza az elejére Go down

Roncstelep - Page 4 Empty Re: Roncstelep

Témanyitás by Sheena Duran Kedd Nov. 13, 2012 5:25 pm

Míg a zaklatott lányok istápolásában segítek, azért többször is elfog a vágy, hogy még a rendőrség előtt visszalátogassak Bart barátunkhoz, de aztán inkább a megnyugtatásukkal foglalkozom, amíg Lynn ellátja őket.
Romboló étellel kapcsolatos kifakadására azért némi mosolyra húzódik a szám és igyekszem elképzelni, ahogy ez a nagy darab hegyomlás háziasszonyként sertepertél a konyhában, de be kell valljam nehezen megy.
Azért eléggé feszültté válok ismét, mikor dörmögő hangon a konyhába hívja Szellemet, és igyekszem az ajtó közelében elhelyezkedni, hogy megpróbáljak időben közbelépni, ha szükséges, bár valószínűleg minden szavukat hallani fogom, ha kicsit kizárom a szobában uralkodó ricsajt, ami a lányok fáradtságával arányosan azért jelentősen csökken.
Így aztán nagyon nem kell megerőltetnem magam, hogy halljam miről folyik a csevej, és pár perc múltán jelentősen megnyugszom. Ekkor üti meg a fülem a kisfiú halk, kissé könyörgő hangja, amitől ismét lúdbőrözni kezd a hátamon a hideg. Oda pillantva még látom a breki letört képét, aki eddig hiába igyekezett felvidítani a kissrácot, és akinek ezek az első szavai mióta magához tért. Nem gondoltam, hogy pont én lennék a legmegfelelőbb ember arra, hogy egy rémül, lelkileg és testileg is összetört kölyköt megnyugtasson, de mivel Lynn éppen elfoglalt volt és láthatóan, csak a női nemhez volt bizodalma a lurkónak, így aztán mégis közelebb mentem hozzá, majd kis hezitálás után eléguggoltam, és komolyan a szemébe néztem.
- Hello kölyök! Ugye Bobnak hívnak? – kérdezem tőle. – Az én nevem Sheena és szeretnék mondani és mutatni is valamit, ha megígéred, hogy nem ijedsz meg tőle.
Ha beleegyezik, akkor elétartom az egyik kezemet és megnövesztem a körmeimet, miközben a szemem írisze is sárgán villog már.
- Látod ezt! Én meg megígérem neked, hogy ha még egyszer valaha is valaki bántani merészel téged, akkor ezekkel a karmokkal szedem darabokra. – azzal visszahúzom normális nagyságúvá a körmöket. – Szóval ne félj öcskös, - borzolom meg a haját, - többet nem fog bántani senki, és akiket itt látsz, azok mind segítettek, hogy megbűnhődjenek azok a rossz emberek, akik eddig bántottak. Vége van! Most már megnyugodhatsz és adhatsz egy esélyt ennek a bánatos brekinek, hogy felderítsen. – mutatok Varangyra.
Aztán megérkezik Romboló a kajával és most esik le másodszor is az állam rövid időn belül, mert úgy néz ki, hogy még Lynn-nel is elszívja a békepipát az öreg harcos.
Mikor mindenki nekilát az evésnek és Szellem is visszatér boldog mosollyal az arcán, és az egyik félreeső falhoz húzódnak, követem példájukat.
- Azért azt várd meg, míg kipakolom a cuccomat. – vetem oda Szellemnek egy nagy sóhajjal a falnak dőlve. – Nem akarom másodszor is elveszíteni őket.
Biztos vagyok benne, hogy tudja miről beszélek és, hogy nem röpíti a levegőbe a nemrég viszontlátott fegyvereimet.
- Egyébként jól vagytok? – nézek rájuk most már felszabadultabban vigyorogva.

Sheena Duran
Sheena Duran
~perfect master~
~perfect master~

Hozzászólások száma : 1190
Hírnév : 13

Vissza az elejére Go down

Roncstelep - Page 4 Empty Re: Roncstelep

Témanyitás by Romboló Szer. Nov. 14, 2012 10:24 am

Romboló morogva fordul Szellemhez, mikor az kifelé menet még a példabeszédét intézi hozzá:
- Hagyjuk ezt - recsegi. - Az aggodalom és a félelem is jóval magasabb az én szakmámban, mint egy hegyszedőnek, akármi is legyen az - sóhajt. - És a téma lezárva.
Később elfogadja Lynn békejobbját és nem tesz egyéb megjegyzést. Miután szétosztja a kaját a gyerekek közt Varangy és a többiek segítségével rátok förmed:
- Mindenkinek csináltam! - morogja. - Szellem, te úgy nézel ki, mintha arcszínnel is igazolni akarnád a nevedet, a doki alig áll a lábán, Sheena meg sok vért vesztett, a hús jó. Meg a vörösbor is a hűtőben, a katonai felcser azt regélte róla vérképző, úgyhogy azt is iszol cicmic. És te se gúvaszd azokat a bárgyú szemeid breki, utcalakó vagy, tűnés a tányérhoz, egyél valami tisztességeset is!
Elég nehéz lebeszélni róla, ha valaki még mindig vissza akarja utasítani a vacsorát, ami illatra amúgy étvágygerjesztő és tényleg van dögivel, mintha a hátsó kertben levágott volna egy orrszarvút. Aki eszik, az jól jár vele, Romboló tipikusan agglegény úgymond, vagyis ritkán áll neki főzni, de akkor szívét-lelkét beleadja és igencsak jókat művel.
Bob is kicsit felenged, legalábbis majszolja ő is az ételt, igaz, ahogy több pici is (főleg a nem egészen józanak vagy az igazán kölykök) úgy méter sugarú kört terít be a szafttal, de hát van ilyen. Romboló megvakarja a fejét:
.- Na én felfújom a vendégmatracokat, meg ágyat húzok és ilyenek. Sheena, vágott sebbel nem mész sehová, van egy szimpatikus vendégszobám, ággyal, ott lepihenhetsz, ha gondolod, vagy berángatlak a kórházba - recsegi. - Ti ketten... Hát, ha nem akartok ma visszamenni a gázszagba és félig szétlőtt kéróba, meg nem akarjátok felkelteni se a gyereket hirtelenjében, akkor átadom a szobámat egy ágyneműcsere után. Két személyes ágy van, meg zárható ajtó - von vállat. - Nekem még mindig marad egy dívány. Breki, te is alhatsz itt ma. Na nekilódulok.
Mindenkitől meghallgatja persze, hogy itt alszik-e (mindenki fáradt, de annyira senki, hogy elájuljon, ha nem mehet el innen, de persze elfogadhatjátok az izraeli tiszt vendégszeretetét). Amíg elmegy megcsinálni a szükséges házimunkát Varangy nézelődik újra a dvd-k közt, majd ráakadva egy Micimackó dvd-re elkezdi fütyülni a gyerekeknek a betétdalát. Hamarosan a legtöbbje álomba is szenderül, az egyik kislány motyogja csak:
- Énekelj is bácsi...
- Őőő... Na azt te nem szeretnéd... - vigyorog a békaember és tovább dúdol, míg az utolsót is elnyomja a buzgóság. Romboló még megvendégel lefekvés előtt mindenkit egy pohár borra a konyhában, amíg addig cseszegeti a brekit, míg az ki nem nyögi:
- Nem csak a hangom repedtfazék, de a szöveget se tudom. Az árvaházban mindig csak a dallam jött át a falon, alig egyszer-kétszer hallottam a szöveget - szabadkozik.
- Hajnalodik... - vigyorog a házigazda vidáman dúdolva mély basszusán az első szót. A Varangy megérezve most a feszültségoldó hangulatot vállat von:
- Te akartad, de... na jó, én mindenkit figyelmeztettem. Nem biztos, hogy mindent jól jegyeztem meg amúgy...
Aztán bele is kezd csendesen "énekelve". (Nagyjából a lajhárok párzási énekét idéző módon).
Hajnalodik, kiugrom a lányból,
Hisz a barátja már vár reá.
Én nem kedvelem őt, nagyon nem kedvelem őt,
Hisz ő mackó, nagydarab fickó,
Hű bele, bumm bele,
Mindig van fegyvere,
És nem riad vissza semmitől!
Ha nagyon, nagyon-nagyon futunk,
Akkor is meglát minket és farpofán lőőőőőő!

Romboló szolidan a karjaira fektetett arccal sírva röhög és újabb pohárral tölt mindenkinek, miután kap némi levegőt.
Romboló
Romboló
~master mason~
~master mason~

Hozzászólások száma : 169
Hírnév : 15

Vissza az elejére Go down

Roncstelep - Page 4 Empty Re: Roncstelep

Témanyitás by Ajánlott tartalom


Ajánlott tartalom


Vissza az elejére Go down

4 / 5 oldal Previous  1, 2, 3, 4, 5  Next

Vissza az elejére


 
Engedélyek ebben a fórumban:
Nem válaszolhatsz egy témára ebben a fórumban.