La Fayette áruház

1 / 2 oldal 1, 2  Next

Go down

La Fayette áruház

Témanyitás by Cerebro on Kedd Feb. 07, 2012 10:10 pm

A La Fayette az egyik leghíresebb párizsi áruház, 1908.- ban épült. Érdekessége, hogy az áruház márkák szerint van osztályokra bontva, nem termékfajták szerint. Olyan híres tervezők portékái kaphatók itt, mint Chanel, Gautier, Armani és Lacroix. Férfirészlege a legnagyobb Európában, éttermeit pedig a gasztronómia csúcsának tartják.



_________________
avatar
Cerebro
Admin

Hozzászólások száma : 539
Hírnév : 7
Tartózkodási hely : Xavier Birtok

http://postoutsiders.hungarianforum.com

Vissza az elejére Go down

Re: La Fayette áruház

Témanyitás by Lynn Harlow on Szer. Feb. 22, 2012 10:42 pm

Az étteremben ücsörögve egészen furcsán éreztem magam. Végre csak a saját súlyomat kell cipelnem, nem kell folyamatosan résen lennem, hogy sír-e a gyerek, nem találok megmagyarázhatatlan maszatfoltokat a mennyezeten, minden rendben lehetne! De nem.
Idegesen kapirgáltam az étlap sarkát. Olyan furcsa, nincsenek benne rajzok macikról, szivárványokról meg királyfikról. Az asztalon sehol egy műanyag pohár, cumisüveg, esetleg egy textil pelenka. Hiába van annyi ember körülöttünk, senkit nem kell megböfiztetnem, esetleg megszagolnom a fenekét, hogy teli van-e a pelusa, azért biggyeszti-e a száját. A teremben rend van, sehol egy eldobott gumikacsa, sehol nincs sebtiben a szék karfájára dobott rugdalózó, klasszikus zene szól, nem pedig a felhúzható zenedoboz egyszerű dallamai.
Esetlennek éreztem magam, hiszen a kezeim hasznavehetetlenül lifegtek, mesekönyv és gyerek helyet étlapot tartottak meg ezüst villát. Megzavarodva, elégedetlenül néztem rájuk. Hiszen az én kezeim már nem erre valók! Valamit muszáj... valakit...
Remény csillant a szememben, ahogy Szellem belekortyolt a borába. Azonnal megragadtam a szalvétámat, aztán előrehajoltam, és bőszen törölgetni kezdtem.
-Így ni, semmi baj! Látod, máris milyen tiszta az arcocskád - gügyörésztem neki bátorító mosollyal, mintha bizony zokogásban tört volna ki és panaszos bömbölése közepette öklével verte volna az asztalt.
Aztán hirtelen észbe kaptam. Visszahúztam a kezem, ledobtam a szalvétát és megráztam a fejem, miközben bocsánatkérően néztem rá.
-Ne haragudj - mentegetőztem könyörgő tekintettel. - Csak olyan furcsa... Alistair nélkül. Már úgy megszoktam, hogy mindig figyelni kell rá. Elszoktam már tőle, hogy csak úgy... nem is tudom - vontam meg a vállamat - ... jól érezzem magam. Ellazuljak. Érted, ugye?
Nagyon bűntudatom volt. Végre egy este, amit kettesben tölthetnénk el, és én képtelen vagyok kiélvezni. A végén még Szellem kedvét is elrontom. De nem, azt nem hagyom!
Mikor megjött a pincér, leadtam a rendelést, bár fogalmam sem volt, mit kértem. Utána kissé előregörnyedtem, majd a székemet szorosan a fenekemhez szorítva odatotyogtam Szellem mellé. Ott elengedtem a székemet, mire az hangos dobbanással visszaesett a földre. Még magamhoz húztam a poharamat, evőeszközömet, és máris az egész terem felháborodottan forgolódott felém.
Oké, bevallom, hogy eddigre még a cipőmet is levettem, mivel az ilyen helyekre szép ruhát kell húzni, ahhoz meg magas sarkú dukál, amiben én lépni alig tudok, ráadásul addigra már a lábamat is feltörte, de a lábbeli elhagyásának itt csak annyi funkciója volt, hogy ne koszoljam össze az ülőpárnát, amikor kényelmesen elhelyezkedtem rajta törökülésben.
-Nagyon szép lesz ez az este - ígértem neki, és megfogtam a kezét.
Odahajoltam hozzá, hogy meg tudjam csókolni. Minden előételnél jobban esett. Mikor visszahajoltam, a főpincér állt fölöttem.
-Madame... chaussure... s'il vous plait...
-Ő volna a sommelier? - súgtam oda Szellemnek. - Mindegy, én most nem ihatok bort. No, merci - merítettem ki a teljes francia szókincsemet a legkedvesebb mosolyom kíséretében.
A főpincér még kotkodácsolt valamit franciául, én egészen biztos voltam benne, hogy azt bizonygatja, milyen kiváló borokkal rendelkeznek, de én egyre csak ráztam a fejem mosolyogva, és ismételgettem, hogy ,,No, merci!", úgyhogy egy idő után feladta, és csalódottan elkullogott.
Visszafordultam Szellemhez.
-Csodás este lesz - ismételtem meg, és újra megcsókoltam.
avatar
Lynn Harlow
~perfect master~
~perfect master~

Hozzászólások száma : 814
Hírnév : 83

Vissza az elejére Go down

Re: La Fayette áruház

Témanyitás by Szellem on Szer. Feb. 22, 2012 11:17 pm

Jó fél órányi repülőút végeztével Párizsban találják magukat, a szerelmesek városában, legalábbis a prospektus ezt írja. Azt mondjuk meg kell hagyni, hogy így este tényleg nem néz ki rosszul a kivilágított épület, mellyel szemben az az étterem található, ahova érkeztek, kár, hogy Szellem egy percre sem szemlélheti meg a díszvilágítást, hisz most is, mint rendesen inkább a vele szemben ülő istennő köti le a figyelmét, igaz ez hamarosan megváltozik, ugyanis Lynn egyszer csak gondol egyet, és mellé ül.
-Semmi baj - feleli vigyorogva. A kezdetektől fogva végtelenül megértő volt az újdonsült anyuka minden heppjével szemben, hisz ezek végtelenül aranyossá tették őt a szemében, arról nem is beszélve, hogy a gyerekéről...a gyerekükről gondoskodik ennyire, ezért csak nem haragudhat meg rá, nem igaz? Ó nem, épp az ellenkezőjét érzi a most már mellette ülő, és édes csókjaival őt elhalmozó istennővel kapcsolatban.
-Nekem már most is az - biztosítja róla a nőt, s finoman megpaskolja a kezét baljával, jobbja ugyanis ott pihen, ujjai közé kulcsolva. - Nekem is hiányzik a kicsi, de Ratna-nal jó kezekben lesz, ne félj.
És akkor megjön a pingvin, kinek életcélja, hogy leitassa mindkettejüket. Szellem komolyan megfontolja, hogy ne küldje el valamilyen nemzetközi jellel, de Lynn olyan jól elszórakozik a nagyon-nagyon elemi francia, és az Activiti egy furcsa dialektusának keverékével, hogy úgy érzi, bűn lenne ezt megzavarni, májuk merénylője egyébként is feladja néhány perc alatt, szóval kár a gőzért.
-Sommalier? - Kérdi, miután a fickó elment. - Egyszer olyan helyre kéne mennünk, ahol én értem a nyelvet, és te nem a változatosság kedvéért...a baj csak az, hogy mivel tudsz angolul, és a latint is jobban vágod, mint én - nem mintha sűrűn beszélnék az utcán - aligha találunk ilyen helyet.
Újabb csók, s újabb lehetőség, hogy szorosan magához emelje őt. Keze a nő tarkójára téved dús barna hajkoronája rejtekében, s akkor sem ereszti, mikor ajkaik elválnak. Mélyen a szemeibe néz, közvetlen közelről, s nagyon halkan szól hozzá, mély, dörmögő hangján.
-Valamit meg kéne beszélnünk. Amíg terhes voltál nem akartam előhozakodni vele de...mit szólnál, ha megtartanánk végre azt az esküvőt? - Igyekszik ezt minél gyorsabban elhadarni persze, nehogy felőrölje szegény nő idegeit, a várakozás közben. - Ki is néztem pár országot, ahol nem lenne gond...

_________________
I am the shadow, and the smoke in your eyes,
I am the ghost, that hides in the night
avatar
Szellem
~perfect master~
~perfect master~

Hozzászólások száma : 1429
Hírnév : 74

http://eladokkonyve.freeblog.hu/

Vissza az elejére Go down

Re: La Fayette áruház

Témanyitás by Lynn Harlow on Csüt. Feb. 23, 2012 12:18 am

~Mitkénemegbeszélnünkvalamiamitmárakkormegakartvelembeszélniamikor terhesvoltamjézusommilehetazbiztosazhogymennyireőrültenviselkedekmostanábandehátnemtehetekrólaahormonokagyerekamegváltozottéletmódcsakmégegykicsitbírjakimégnehagyjonelnemsokáramegintnormálisleszekmitmondjaknekihogyelhiggyemennyireszeretemésnemakaromelveszíteni...~
-Hogy a mi? - rezzentem össze, mikor meghallottam, miről is akart valójában beszélni velem. - Az esküvő? - A gyűrűmre sandítottam. - Ja, persze, az esküvő! Te jó ég, azt hittem, valami egészen mást akarsz mondani.
Felsóhajtottam, és a homlokomat egy pillanatra az ő homlokának döntöttem.
-Ne hozd így rám a frászt - motyogtam, majd egy gyors puszit nyomtam a kobakjára, és visszadőltem a helyemre.
Szélesen mosolyogva néztem azokba az imádnivalóan csillogó szemekbe, amelyeket máris jól láthatóan örökölt a fia.
-Jó kis pár vagyunk! Mások hoteleket, éttermeket, rendezvénytermeket keresgélnek aszerint, hogy hány vendég lesz, és melyik adja olcsóbban a vacsorát. Mi meg olyan országot próbálunk találni, ahol nem lőnek szét minket szertartás közben.
Megcsóváltam a fejem.
-Szerencsétlen Alistair!Ha tudná, mibe keveredett, csak azzal, hogy megszületett!...
Összecsaptam a kezeimet, és némiképp vidámabb hangnemre váltottam.
-Na, de akkor: esküvő. Már szerintem is ideje volna, de, ha lehet, ne legyen nagy felhajtás, oké? Mi hárman, a tanúk, meg még esetleg két-három vendég, és ennyi. Mit szólsz? És egyébként melyik országra gondoltál?
Beszéd közben felhúztam a térdeimet, és egyik karommal átöleltem a lábszáraimat. A másik már foglalt volt, azzal a kezemmel szorongattam Szellem kezét, sőt most a térdeimre helyeztem, hogy legyen párnám is, amikor elgondolkodva hajoltam rá állal előre, ahogy elképzeltem magunkat valami kicsi hivatalban négy-öt egyenlőre arctalan ember közepette, ahogy egymás kezét fogva kimondjuk a boldogító igent. Jólesőn mosolyodtam el.
-Ugye nem kell már sokáig várnunk?
avatar
Lynn Harlow
~perfect master~
~perfect master~

Hozzászólások száma : 814
Hírnév : 83

Vissza az elejére Go down

Re: La Fayette áruház

Témanyitás by Szellem on Csüt. Feb. 23, 2012 5:11 am

No igen, jól érezte, hogy szegény szerelme NAGYON meg fog ijedni, ha ilyesmiket kezd el hadoválni, s az is helyes gondolat volt tőle, hogy jobb azonnal a tárgyra térni, mint finoman bevezetni, ám látva, hogy a 4 másodpercnyi felvezető szövege alatt - mely általában tényleg csak arra való, hogy biztosítsa a hallgatóság figyelmét, illetve, hogy mindenki felébredjen ugye - mennyire megrémül, már bánja is, hogy nem nyőgte ki csak úgy hirtelen: "Házasodjunk össze!".
-Ugyan, mit? - Teszi fel a költői kérdést, majd nyom egy gyors puszit is a nő ajkaira. Át is ölelné, hogy még gyorsabban megnyugodjon, de ezt már megtette mielőtt belekezdett ebbe az egészbe, úgyhogy most rátesz még egy lapáttal. Egy gyors mozdulattal átnyúl Lynn két lába alatt, s egy erőteljes, ám mégis óvatos mozdulattal az ölébe veszi őt. - Gondoltad pont most foglak elhagyni, amikor ilyen szívdöglesztően festesz? - Kérdi nevetve, hogy érzékeltesse, mekkora butaság a nő ki sem mondott félelme. A következő azonban jogos, tényleg szép kis párt alkotnak...és a legviccesebb, hogy bár mindenki joggal hihetné azt, hogy Szellemet illet minden felelősség azért, hogy a rendezvény nemhogy nem nyilvános helyen lesz, de egyenesen titokban kell majd tartani, a helyzet az, hogy az arát sem kell félteni, ha bajkeverésről van szó, s az utóbbi időben Darien-nek egyre inkább az a gyanúja támad, hogy csupán azért vadásznak rá többen, mert ő az idősebb kettejük közöl...
-Ugyan, a világ egy őrólt hely, mi legalább meg tudjuk édeni tőle...na meg, melyik gyerek ne szeretné, ha szuperhősök lennének a szülei? - Ezt is nevetve mondja, bár a mosolya most nem teljesen őszinte. Szuperhősök, hogyne...
~És akkor ott van ugye az is, hogy egy szép napon ő is elkezd furcsa dolgokat művelni. Mindkét szülője mutáns, nekem ráadásul már született két gyerekem, és egyik sem "normális" szóval lesznek még itt meglepetések...~
-Szívemből szóltál. Én sem szeretnék sok embert meghívni...Sheena-t persze mindenképpen, olyan izgatott, már a Kalasnyikovot is kiválasztotta, amit magával hoz. - Újra felnevet, jelezve, hogy természetesen csak viccelt... - Ó, és Ratna-nak megígértem, hogy ő lesz a tanúm...Részemről ennyi.
~Na persze, ha Ratna jön, gondolom örülne, ha Darren is jönne, de arról édes egyetlenem már gondoskodott, szóval ez is letudva, illetve Sheena is szert tett egy új hódolóra hála az égnek. Ideje volt már, hogy olyan pasija legyen, akinek a felbukkanása nem idéz elő vérontást az esküvőn.~
-A szüleiddel mi legyen? A piknik alatt szimpatikusnak tűntek, de komolyan. Ha rossz kedvem van, és gyorsan fel akarok vidulni csak az arcra gondolok, amit akkor vágtak, amikor közölted velük, hogy terhes vagy, és máris nevethetnékem támad.
~Említettem már, hogy imádom ezt a nőt?~

_________________
I am the shadow, and the smoke in your eyes,
I am the ghost, that hides in the night
avatar
Szellem
~perfect master~
~perfect master~

Hozzászólások száma : 1429
Hírnév : 74

http://eladokkonyve.freeblog.hu/

Vissza az elejére Go down

Re: La Fayette áruház

Témanyitás by Lynn Harlow on Csüt. Feb. 23, 2012 9:59 am

-Hé, te talán akartad volna a sopánkodásukat hallgatni? - kérdeztem tettetett felháborodással, széles vigyorral az arcomon. - Egyébként is elég fárasztó egy nap volt. A szüleim... és akkor még azok az állatok a perecesnél!
Megráztam a fejemet jelezve, hogy inkább ne is beszéljünk róla. Úgyis volt még más, fontosabb téma is, amit meg kellett beszélnünk. Igyekeztem nem közben kimutatni, ami higgadt szavaim rejtekében a fejem legeldugottabb szegletében tomboltak (ÚRISTEN, FÉRJHEZ FOGOK MENNI! ÉN MOST IGAZÁN FÉRJHEZ MEGYEK!)
-Oké, akkor Ratna és Darren a két tanú - számolgattam feltartott ujjakkal. - Sheena a fegyverhordozó a szüleim pedig a vendégek. Alistairt majd pesztrálják anyuék, úgyis úgy odavannak érte. Kihagytam valakit? Ez eddig velünk együtt nyolc.
Elgondolkodva néztem rá.
-Hmmm... esetleg... esetleg elhívhatnád a gyerekeidet. Nem tudom, örülnének-e neki, de hát mégiscsak az apjuk esküvője, szerintem ott a helyük. Én örülnék neki, ha eljönnének.
Megérkezett a rendelésünk, úgyhogy kikászálódtam Szellem öléből, hogy ő is tudjon enni. Úgy tűnt bélszínt rendeltem salátával. Szokás szerint előre felvágtam az egész szelet húsomat, hogy csak az első falatokat kelljen fújni. Utána a tányért magamnál tartva visszafordultam Szellem felé ismét kényelmes törökülésbe helyezkedve.
-Azt hiszem van is egy fehér alkalmi ruhám, úgyhogy azzal is megvagyunk - mondtam két falat között. - Neked is akad azért öltönyöd, úgyhogy azzal sem lesz gond. Ó, és... karikagyűrű.
A kezére néztem, és elképzeltem, hogy az ujján ott csillog már a kicsiny ékszer. A látvány kifejezetten tetszett.
A mellettünk lévő asztalnál ülő társaság viszont már kevésbé. Nem az, amilyen megvető arccal méricskéltek, az nem kifejezetten érdekelt. Végre lazíthatok, sőt már tudok is lazítani. Nem fogják elrontani a kedvemet! Viszont, amilyen sznob társaság volt, olyan látványosan tudtak fitogtatni, mi mindenre képesek (persze csak az asztal alatt, hogy rajtunk kívül más ne láthassa). Három fős társaság volt, két nagyjából középkorú férfiú, és egy igen merész kivágású ruhát viselő fiatalabb nőcske.
A két egymással szemben ülő férfi egymás felé nyújtogatták az ujjaikat, így az ujjbegyekből előtörő fényes, vékony szálú, hullámzó áramkisülések félúton találkoztak. A nő, aki csak ekkor vettem észre, milyen szemeket meresztgetett Szellemre, mikor rám pillantott, máris ellenségessé vált a tekintete, ujjai abnormálisan nőni kezdtek, majd rákulcsolódtak az asztalon álló virágok egyikére, és letépték a fejét.
-Bájos! - húztam a számat, majd mikor a nő megint Szellemet kezdte stírölni, előre hajoltam, és olyan hosszú, heves, forró csókban részesítettem őt, amibe belezsibbadt az én szám is. Közben persze úgy tartottam a kezemet az arcán, hogy jól látható legyen a rajta fénylő gyűrű.
avatar
Lynn Harlow
~perfect master~
~perfect master~

Hozzászólások száma : 814
Hírnév : 83

Vissza az elejére Go down

Re: La Fayette áruház

Témanyitás by Szellem on Pént. Feb. 24, 2012 1:40 am

-Jobb programot találtunk helyette, az tuti - jegyzi meg, kaján vigyorral az arcán - de kicsit azért sajnálom, egész jól megvoltunk velük, és el is hittek mindent amit mondtunk...Mondjuk még mindig nem fér a fejembe, hogy tudják megállni, hogy ne "A lányom orvos!!!" feliratú matricával a hátsó szélvédőn furikázzanak az országban, de annyi baj legyen...
~Én büszke vagyok rád helyettük is.~
-Sheena szerintem Josh-t is el szeretné majd hozni, nem tűnt vészes alaknak, és Sean sem írt semmi rosszat róla a blogjában szóval... - Itt elakad a mondandójában. Kikerekedett szemekkel bámul menyasszonyára, s úgy kérdez. - Mimimi? Odavannak érte? Mármint, még szép, imádni való kis kölyök, de mégis mikor látták?
Lynn úgy tűnik képtelen leszállni erről a gyerek témáról, ráadásul nem elég neki a sajátja, most már az ő porontyait is felhozza. Na persze titokban imádja mindegyiket, ám annak említésére, hogy eljöjjenek az esküvőre kirázza őt a hideg.
-Hát nem is tudom...Az egyik azt hiszi halott vagyok, a másik pedig meg akar ölni... - kezd bele a mentegetőzésbe, hadarva, s kézzel lábbal kapálózva. - Lehet az esküvő túl durva lenne első lépésnek, kezdhetnénk valami kicsivel, mondjuk meghívom őket fagyizni...vagy küldök egy Like-ot Facebook-on, mit szólsz?
Mialatt Lynn a gyűrűkre gondul, Szellem fantáziája is szárnyra kél. Elképzeli a nőt menyasszonyi ruhában, szép fehér fátyollal és...
-Alkalmi ruha? Na nem! Láttad te milyen pofátlanul sokat keresel újabban? Simán belefér egy normális menyasszonyi ruha, had lássa a gyereked, milyen az, amikor anyu a tündérhercegnő.
~És most elképzelem, ahogy minden nehézfiú, akivel valaha dolgom volt hallotta ezt, és megszakad a röhögéstől. Tehetnek egy szívességet mind...~
Közben megérkezik a rendelésük, s az étel mindkét tányéron annyira ínycsiklandozó, hogy a korgó gyomró mesélőnek kész kínzás ezt leírni. Szellem a ház ajánlatát rendelte, Lö Ha"burger - na jó, nem ez a ház, de egy másikban nagyon ajánlják - sült krumplival. Ami a másik asztalnál folyó közjátékot illeti, Szellemnek is feltűnik idővel, ám egészen más következtetést von le belőle, mint Lynn úgy tűnik. Az őt stírölő, zongorista ujjakkal bíró hárpia például első látásra gyanús neki, s rögtön azon kezd gondolkodni, hogy vajon ki küldhette, s hogy akadhatott rá, ráadásul miért? Arról nem is beszélve, hogy mindössze 3 mutáns bérgyilkos, kettejük ellen? Ez egyszerűen felhmmmp!
Tágra nyílt szemekkel figyeli a nő arcát, aki most magához rántotta őt, hogy egy heves csókban forrjanak össze, ám a meglepetése nem tart soká, s hamarosan szemhéjai összezáródnak, ő pedig átöleli kedvesét, miközben belefeledkezik a pillanatba. Azt, hogy Lynn ezzel a lépéssel azt üzeni a másik nőnek, hogy "Kotródj ringyó, ő az enyém!" nem is sejti, még akkor sem, amikor a jegygyűrűs ujj cirógatja az arcát, de lássuk be, van mi lekösse a figyelmét.
-Huh - tör ki belőle, mint aki egy elsüllyedt tengeralattjáró fedélzetéről úszott épp a felszínre. - Gyakrabban kéne kimozdulnunk így ketten. Egyébkét mi bájos?
Borospoharát úgy helyezi, hogy annak tükröződésében szemmel tudja tartani a számára nagyon gyanús triót. A lány bájai egy cseppet sem érdeklik, inkább a szikráktól tart, amiket a két pasi szór az ujjaikból.
~Vajon tényleg értem jöttek, vagy csak mg kéne tanulnom lazítani? Szinte biztos, hogy az utóbbi, de mégis...~

_________________
I am the shadow, and the smoke in your eyes,
I am the ghost, that hides in the night
avatar
Szellem
~perfect master~
~perfect master~

Hozzászólások száma : 1429
Hírnév : 74

http://eladokkonyve.freeblog.hu/

Vissza az elejére Go down

Re: La Fayette áruház

Témanyitás by Lynn Harlow on Pént. Feb. 24, 2012 12:16 pm

-Ismered őket? - kérdeztem halkan.
Nem néztem a szomszédos asztal felé, nem mutattam, nem is intettem a fejemmel. Láttam, hogy már Szellem is észrevette őket.
Azért azt nem akartam, hogy komoly sutyorgásunk gyanút keltsen, úgyhogy egy villára szúrt bélszíndarabot toltam Szellem szájába, és fennhangon folytattam a könnyed csevejt:
-Akkor az plusz még egy vendég - csicseregtem lelkes mosollyal. - És még plusz kettő, mert szerintem itt az ideje, hogy végre jóban legyél a gyerekeiddel. Nem vagy halott, és senki nem fog megölni, még csak a halálodat sem kívánni.
Közben a szememmel próbáltam jelezni neki, mennyire nem tetszik a mellettünk folyó erőfitogtatás, de valójában a nő mohó tekintete még kevésbé. Micsoda egy cafka!
-Tehát nyolc vendég - folytattam, miközben a kezem Szellem combjára téved, és finoman elkezdtem simogatni. Na ez hogy tetszik, te kis arcátlan piszok? -, vagyis velünk együtt tizenegy, az esketővel egy tucat. Ennyiért már egy szép menyasszonyi ruhát is beszerezhetek, ha szeretnéd.
A két férfi már az összes ujját segítségül hívta a mutatványhoz, vagyis tíz cérnavékony- és szerű kisülés cikázott az asztaluk alatt. Aztán ezek hirtelen elhagyták az ujjaikat, lebegtek egy kicsit a levegőben, majd mint a tollpihék a padló felé kezdtek szállingózni. Ahogy elérték a kemény felületet, szikráztak egy alig észrevehetőt, aztán a mélybe süppedtek.
Pár másodpercig nem történt semmi, de nekem már ez is elég volt ahhoz, hogy halálra rémüljek, hiszen ez a vihar előtti csend nagyon is hatásosnak bizonyult.
-Szivem... - néztem holtr váltan Szellemre, de nem tudtam folytatni.
A következő pillanatban a lámpák fénye villódzni kezdett, majd teljesen kialudt. A teremben sikongatás, kiabálás hangzott fel, majd az ott dolgozók példás higgadtsággal kezdték el kiterelni az embereket az utcára.
-Szíves elnézésüket kérjük, kisebb technikai nehézségek léptek fel. Biztonságuk és a javítás gördülékenyebbé tétele érdekében kérem hagyják el a termet. Az étterem ma estére bezárt. A kellemetlenségért elnézésüket kérjük. Legyenek szívesek tolakodás nélkül, rendezetten távozni. Köszönjük!
Köszönhették, kérhették, magyarázhatták, a tömeg akkor is pánikhangulatban, zajosan, futólépésben távozott. Kézen fogtam Szellemet, és a kijárat felé kezdtem húzni. Legkevésbé a szomszéd asztalnál ülők elégedett vigyora tetszett, meg az újonnan termelt fénynyalábok.
Ugrottam talpra, máris ostor módjára csapódtak felém szúró, égető érzést keltve ott, ahol hozzám értek. A testem összerándult, aztán, ahogy puha kis csápszerű indák is csavarodtak a karjaimra, még feléjük is lódultam. Még kissé kába voltam az áramütésektől, amire rásegítettek még néhányszor. Ekkorra már a nőnek nem is kellett tartania, erőtlenül rogytam le melléjük egy üres székre.
Kétségbeesve próbáltam átváltozni, de hatalmas erőlködéssel is csak villanásnyi ideig sikerült vízzé válnom. Egyébként se voltam biztos benne, hogy jól járnék vele, áram ellen víz, de úgy legalább nem volt élő testem, amiben kárt tehettek volna. De hát úgyse jött össze.
avatar
Lynn Harlow
~perfect master~
~perfect master~

Hozzászólások száma : 814
Hírnév : 83

Vissza az elejére Go down

Re: La Fayette áruház

Témanyitás by Szellem on Szomb. Feb. 25, 2012 2:28 am

Nem - feleli halkan, majd hálásan ráharap a darab bélszínre. Általában nem szeret kísérletezni az étellel, de szerencsére ennek az íze is volt olyan jó, mint az illata, úgyhogy nem történt gond. - Nem rossz, de amit te csinálsz, az finomabb.
~Na persze, általában inkább rendelünk, tekintve, hogy valaki nagyon munkamániás, és ritkán van ideje főzni...~
-Tudod, hogy sosem mondanék nemet rá, hogy szép ruhát vegyél fel - feleli, s a nőre kacsint. Még mindig nem egészen érti, mire fel ez hirtelen jött túlfűtöttség irányában, de ha az embert álmai asszonya taperolja, ritkán ellenkezik nem igaz? - Viszont, nem tudom...mi lenne, ha előbb megbeszélnénk velük? Nem akarok egyszerre rázúdítani mindent...
A következő pillanatban Szellem balsejtelme beigazolódni látszik. Később visszagondolva - már ha lesz rá alkalma - a fények furcsa játéka kellett volna legyen az utolsó csepp a pohárban, mielőtt elteleportál erről a helyről kedvesével együtt, s az igazat megvallva nem talál rá értelmes magyarázatot, hogy miért nem tette,kivéve, hogy olyan gyorsan történt minden. Ahogy a tömeg pánikhangulatban indul meg a kijárat felé, mint egy megvadul marhacsorda persze már észbe kap, és Lynn-el együtt, megindul az árnyékvilág felé, ám mielőtt még teljesen átlátszóvá válhatnának szerelmét elkapják azok az indák, s bár eleinte a támadóra is hat a férfi képessége, sajnos ezzel a plusz súllyal együtt már nem tud elég gyorsan eltűnni, így aztán elmarják mellőle a nőt akit szeret. A testi kontaktus megszűnésével vissza is nyeri színeit, a lendülettől pedig kis híján előre bukik, ám előtte sikerül megkapaszkodnia az egyik éttermi szék háttámlájában. Ahogy így előre dőlt az asztal felé, keze ügyébe kerül egy kés, amit már hajít is a Lynn-re támadó bestia felé. Éttermi késről lévén szó legfeljebb akkor vághatna bele a húsába, ha előbb a nőt betennék pár órára a sütőbe - ami nem elvetendő ötlet - de arra talán elég lesz, hogy megzavarja őt, amíg Szellem megemeli a széket, és most egy pillanat alatt tűnjön el, azzal együtt. Egy másodpercig sem hagyja ellenségeit abban a tévhitben, hogy magukra hagyta őt menyasszonyával, ugyanis mielőtt még elmúlna az igen apró légörvény amit eltűnése keltett, már fel is bukkan az egyik férfi mögött, hatalmasat sózva annak fejére, nagyjából ott találva el a koponyáját, ahol a falcsonti lebeny helyezkedik el. Mivel ez egy nívós, európai étterem, gyönyörű fekete kovácsoltvas székekkel, a reccsenés amit hall szinte biztos, hogy nem a kezében tartott "fegyver" sérülésére utalt. Ez után, ha még van rá ideje, a széket a másik férfi felé dobja, ő pedig eltűnik gyorsan az esetleges ellentámadás útjából.
~Annyira halottak vagytok!~
Na persze, érthető dühe ellenére sem a férfi halántékára célzott az előbb, szóval lehet, hogy valami mégiscsak ragadt rá az utóbbi évben...

_________________
I am the shadow, and the smoke in your eyes,
I am the ghost, that hides in the night
avatar
Szellem
~perfect master~
~perfect master~

Hozzászólások száma : 1429
Hírnév : 74

http://eladokkonyve.freeblog.hu/

Vissza az elejére Go down

Re: La Fayette áruház

Témanyitás by Lynn Harlow on Szomb. Feb. 25, 2012 7:16 pm

Kábán ültem a helyemen, és nem voltam biztos benne, hogy jól látom, amit történik, de úgy tűnt, hogy a vőlegényem igencsak látványos erőbedobással kelt harcra az ismeretlen mutánsokkal. Nem kellett sokat várnom, hamarosan négykézlábra kényszerített egy konnektorkezűt, aki a székkel való találkozása után még jó darabig imbolygott, és nem tudott két lábra állni.
Szellem hol eltűnt, hol felbukkant eléggé rapid módon, és kifejezetten zavarbaejtőnek találtam, hogy valahogy még vonzónak is tartom, ahogy izmos karjaival, ami az imént még a derekamat karolta át gyengéden, most irgalmatlanul nagy csapásokat mér ellenfeleire. Hiszen én gyűlöltem az erőszakot, még önvédelemből sem használtam szívesen, akkor meg hova ez a rajongás. Persze, lehet, hogy csak annyiról volt szó, hogy ő csinálta, úgyhogy lényegében teljesen mindegy, hogy pontosan mi is az, amit csinált.
A szerelem tényleg megbolondítja az embert. Na, de ennyire?!
Ahogy oldalra sandítottam, észrevettem, hogy az agresszív hölgyemény is osztja a véleményemet, mivel vigyora egy pillanatra sem lohadt le, viszont a száját veszettül nyalogatta. Nem figyelhettem azonban rá, mivel a másik férfi azonnal bemérte Szellemet, amint láthatóvá vált, és már készült is, hogy kilőjön felé egy jó egészségtelen adagnyi voltot.
Vettem egy irdatlanul nagy levegőt, majd olyan erőmegfeszítéssel, mintha az egész épületet próbáltam volna felemelni, sikeresen vízzé váltam. Lehajolva elkaptam a szédelgő nyakát, majd másik tenyeremet falként emeltem a támadó férfi ujjai elé, amint megjelentek a szikrázó fények.
Az áram átfutott a testemen, kis ideig bevilágítva az egész termet, de Szellemnek a közelébe sem jutott, az egészet az általa leterített fickó kapta, aki végre teljesen elveszítette az eszméletét. Akkor összeesett, a kapcsolat megszűnt, és társa is megszüntette elektromos trükkjét.
Eddig bírtam a képességemmel. Visszaváltozva emberi alakomba, máris hallottam, ahogy a sikertelen akcióval büszkélkedhető mutáns felbődül mérgében. Tanulva az előbbiből csupasz öklével rontott rám, de eddigre már visszanyertem eléggé az erőmet ahhoz, hogy még idejében elhajoljak előle. Így aztán a célt tévesztett, de jókora lendületű mozdulatnak az lett a vége, hogy az asztalra borult, én pedig ismét talpon voltam.
A hölgyemény nem nagyon törődött velünk, inkább nekilátott befűzni Szellemet. Mármint a szót szoros értelmében, mivel abnormálisan hosszúra nyújtott, hajlékony ujjait a karjaira csavarta, majd az egyik mutatóujjával finoman végigsimított az ajkán.
-Finom falat - suttogta rendíthetetlen mosollyal. - Jóképű harcos.
Ezen a ponton elszállt belőlem minden fáradtság, fájdalom, kábaság. Az sem érdekelt, hogy Szellem valószínűleg könnyedén ki tud szabadulni, hogy a nő már csak a levegőt taperolhassa, de hogy az én pasimat nem fogja molesztálni, az már biztos.
Előrelendülve belemarkoltam a hajába, és hátrarántottam. A váratlan támadástól elengedte Szellemet, minek következtében engedelmesen hátratántorodott. Begörbített ujjakkal kevertem le neki egy hatalmas pofont, így aztán a körmeim végigszántották az arcát, párhuzamos sebeket hagyva rajta, amik ugyan nem voltak mélyek, de itt-ott megjelent néhány apróbb vércsepp.
Fájdalmas sikollyal kapta oda a kezét, nekem meg eszembe jutott, hogy ha összeszedném magam, képes volnék többre is, így aztán jéggé fagyva pancsoltam be neki a másik oldalról, hogy helyreálljon a szimmetria a világban.
-Ezt csak nekem szabad, te ringyó!
avatar
Lynn Harlow
~perfect master~
~perfect master~

Hozzászólások száma : 814
Hírnév : 83

Vissza az elejére Go down

Re: La Fayette áruház

Témanyitás by Szellem on Szomb. Feb. 25, 2012 11:03 pm

Ide-oda teleportálgat, hogy ellenségeiknek esélyt se adjon rá, hogy össze tudják szedni maguk, ám amikor Lynn élő pajzsként veti be saját testét, hogy megóvja őt egy villámcsapástól, egy röpke pillanatra ledermed, s csak bámulja kikerekedett szemekkel a fénylő vízszobrot.
-Gyönyörű... - motyogja maga elé, de aztán karon találják őt a harmadik támadó indái, ami fájdalmas ugyan, de meglepő módon még mindig ez zavarja kevésbé, a következő pillanatban ugyanis a nő olyan szemérmetlenül mutatja ki iránta érzett csodálatát, hogy azt még Szellem sem tudja nem észrevenni.
~Anyám, neked annyi....~
És valóban, mielőtt még el tudna teleportálni menyasszonya már rá is veti magát a hosszú ujjú nőszemélyre, hogy kikaparja a szemeit, illetve okozzon neki némi agyrázkódást, biztos ami biztos. Kettejük párharca olyan látványosra sikerül, hogy az elektromos mutánsnak nincs szíve közéjük lőni - igaz korábban már láthatta mit érnek elektromos támadásai, és a jég ellen pláne nem hiszi, hogy működne a dolog - úgyhogy inkább csak nézi.
-Azta! Vetkőzzetek meztelenre, és bírk... - A mondat befejezése helyett inkább csak hatalmasat nyekken, amikor Szellem jó másfél méterről zuhan a fejére, azt követően, hogy fölé teleportált. A rend kedvért még egyszer fejbe rúgja a földön nyöszörgő ellenségét, majd miután megbizonyosodott róla, hogy Lynn-ek nincs szüksége segítségre - hisz magától is tudja, hova kell ütni, hogy a csaj még életben maradjon, még ha fél arccal is - hozzálát az ájult ellenség átkutatásához.
~Vajon kik lehetnek ezek a bohócok?~
-Jól szórakozol drágám? - Kérdi közben, mintha csak játékmodelleket ragasztana össze élete párja odaát, felettébb zajosan, azt pedig talán magának sem vallaná be, hogy részben azért nőtt meg érdeklődése a támadóik személyazonossága után, mert jobbnak látja, ha oda sem néz.
~Áh, csak nem csinál semmi nagyon durvát vele...mondjuk ha őt kezdené taperolni valami manus, tuti letépném a....~
Ahogy ebbe belegondolt, mint akiben elpattan egy rugó, úgy egyenesedik fel, s ha már a hosszú ujjú amazon ájultan fekszik, odaszalad Lynn-hez, sok segítsen neki megfékezni magát.
-Nyugalom szívem, ennyiből már biztos megértette, vagy ha mégsem, majd ráírod a gipszére, ezek után lesz helyed bőven körmölni... - Bár a szavakból jogosan hihetné azt az ember, hogy most épp korholja Lynn-t, amiért ilyen erőszakosan oldotta meg a konfliktust -na az lenne még szép! - s hangsúlyában is felfedezhető némi megjátszott aggodalom, és rosszallás, a szemei nem tudnak hazudni, s aki odafigyel rájuk, láthatja bennük milyen büszke erre az amazonra, ki gyönyörű, laposra ver bárkit, és mégis őt választotta. Az élet csupa rejtély.
-Mondanám, hogy nem szívesen futnék veled össze sötétedés után - folytatja sejtelmes, mélyen búgó hangján - de úgyis tudod, hogy ez hazugság. - Rákacsint harcostársára, majd még egyszer szemügyre veszi a csatateret, lábadozó ellenségek után kutatva.
~Csak egyszer úgy beülnék valahova, anélkül, hogy rám támadnak...Mondjuk, legalább a kölyök nem volt itt.~

_________________
I am the shadow, and the smoke in your eyes,
I am the ghost, that hides in the night
avatar
Szellem
~perfect master~
~perfect master~

Hozzászólások száma : 1429
Hírnév : 74

http://eladokkonyve.freeblog.hu/

Vissza az elejére Go down

Re: La Fayette áruház

Témanyitás by Lynn Harlow on Vas. Feb. 26, 2012 4:44 pm

Annyira fel voltam háborodva, hogy alig láttam ki a fejemből. Az odáig rendben van, hogy tetszett neki Szellem, nem hibáztathattam érte. Na, de mindennek van határa! Van képe az én Darienemet cirógatni, ráadásul úgy, hogy én is a szobában vagyok, az ember esze megáll!
A nőt a falhoz löktem. Út közben megpróbált belekapaszkodni abba, ami épp a keze ügyébe esett, de az sajnos egy abrosz volt, úgyhogy a terített asztalról tányérok, poharak, evőeszközök, étel-ital stb. nagy robajjal a földre borult, ahogy a csücskénél fogva húzta magával a terítőt, mint Cicó papa munkába menet.
-Talán mégsem egészen normális, ha még harc közben is a gyerek mesekönyveire gondolok!~
Ekkor meghallottam a másik javaslatát a küzdelem felturbózása ügyében. Mérgesen pillantottam rá, de Szellem elintézte őt helyettem, úgyhogy én minden figyelmemet a falnak csapódó nőnek szentelhettem. Nyekkent egyet, ahogy vártam, de hosszú ujjait máris felém kígyóztatta. Ismét erőm teljében éreztem magam, így egy laza mozdulattal vízzé váltam, megvártam, amíg az ártó szándékú indák átcsapódnak szinte akadály nélkül a testemen, majd azonnal jéggé fagytam, hogy foglyul ejtsem tulajdonosát.
Megpróbálta visszarövidíteni az ujjait, de ez csak részlegesen sikerült, ugyanis a csapdába esett részeket meg sem bírta mozdítani, úgyhogy csak annyi ért el vele, hogy magához rántott, mintha egy rám kötözött kötelet tekert volna fel nagy iramban.
Indulás előtt még vettem egy nagy lendületet, és elrugaszkodtam a földtől, így nem egyenes vonalban érkeztem hozzá, mint, amikor az előbb önszántából rántott magához, hanem ívben magasra emelkedve, hogy felülről érkezzem meg. Illetve először előre lendített jégöklöm érkezett meg az arcába, aztán ahogy ő összerogyott, én is talpra huppantam mellé.
Aztán, amíg még görnyedő testtartással nyöszörgött, hogy kiiktatott társait pótoljam, a falon lévő konnektorba csúsztattam a lábfejemet, majd vízzé válva még beljebb toltam. Ismét végigszaladt a testemen a az áram, egyenesen az ujjaiba, összerántva a testét, ami nekem sem volt valami kellemes érzés, de elviselhető volt, és bennem legalább nem tehetett kárt. Nem kínoztam vele sokáig, hamar visszahúztam a lábamat, de addigra már a földön hasalva nyöszörgött.
-Megvagyok, édes! - kiáltottam vissza Szellemnek.
Utána emberi formában guggoltam le a nő mellé.
-Szégyelld magad! Ártatlanokra támadni, és kikezdeni valaki más kedvesével! Nem szép dolog, ugye te is tudod?
-Rohadj meg! - köpte felém ádáz tekintettel, pedig mozogni is alig tudott.
-Nem ilyenkor, nem ezt kell mondani - ráztam meg a fejem, és megint behúztam neki egyet. Ettől végre elhallgatott.
Eddigre Szellem is megérkezett, úgyhogy a kezemet fájdalmasan rázogatva álltam fel.
-Néha elfelejtem, mi a másik oka, hogy ezt jobbára jégalakban szoktam csinálni - motyogtam fájós kézfejemet dörzsölve.
Körülnéztem, de alig láttam valami, mivel továbbra sem volt semmi világítás.
-Kéne valami fény, hogy megvizsgáljam őket. Van nálad egy zseblámpa vagy valami? És ha már itt tartunk... - Megköszörültem a torkomat. - Drágám, ne vedd sértésnek, de... ismered te ezeket az embereket?
avatar
Lynn Harlow
~perfect master~
~perfect master~

Hozzászólások száma : 814
Hírnév : 83

Vissza az elejére Go down

Re: La Fayette áruház

Témanyitás by Szellem on Vas. Feb. 26, 2012 9:23 pm

Látva, hogy mit művel szerencsétlen ellenfelével élete szerelme, már majdnem sajnálja azt a cafkát. De csak majdnem, elméjét ugyanis sokkal jobban leköti az, hogy szerinte Lynn most egészen biztosan a Tesz-Vesz városra gondol...harc közben! Meg kell zabálni...
~Hippokratészi eskü mi? Bááár, lehet megállt volna a csaj szíve a meglepetéstől, és sürgősen szüksége volt egy defibrillátorra. Mármint, nem vagyok orvos, szóval inkább nem szólok bele, ha az én drágám úgy érzi, feltétlenül szükséges ez, csak tegye....~
-Semmi baj - csitítgatja Lynnt játékosan, ahogy most már puha kezei közé fogja a nő kezét, gyengéden megcirógatva azt. - Várjunk csak, mit értesz az alatt, hogy szoktad?
~Nofene, az életmentés a hivatása, a bunyó meg a hobbija? Úgy értem, megállapítottam már, hogy nagyon szexi seggberúgás közben na de azért hé...azt nem gondoltam volna, hogy ilyen sűrűn csinálja.~
-Megvizsgálni őket??? - Kérdi döbbenten. - Szívem, biztos vagyok benne, hogy már úton vannak a helyi szakemberek, mivel vagy 50 ember menekült el innen, így viszont el kell húznunk innen, mielőtt rajtunk is segítenének. - Ellentmondást nem tűrve az ölébe kapja őt, a verbális tiltakozásnak pedig egy heves csókkal vet gátat, mielőtt kámforrá válnának mind a ketten, hogy másodpercekkel később egy közeli ház tetején jelenjenek meg, egy furcsa vörös neonlámpákkal kivilágított malomház mögött.
~Hogy ismerem e őket??? Szívem, azokból a bérgyilkosokból, akiket ismerek, és élnek még, nem jönne ki egy három fős halál brigád...hmmm...talán jobb, ha ezt nem mondom ki hangosan...~
-Hát hogyne! Évente egyszer bált rendeznek minden kollégának, ott mintha láttam volna őket! - Feleli aztán, nem kevés gúnnyal a hangjában, ám a biztonság kedvéért előkapja a tárcát, amit ájult ellenségétől vett el, de persze csak az után, miután letette Lynn-t. - Hát hogyne, mert mi bűnözők mindannyian ismerjük egymást...na de ha nagyon kíváncsi vagy, itt vannak az egyik iratai, lássuk csak..."David Strorm", nagyon eredeti.... hmmm... - Kikapja az útlevelet a tartójából, hogy a malom fényénél jobban megvizsgálja azt. - Nagyon eredetinek tűnik...Ilyen autentikus hamisítványt csak Hadley tud szerezni, Seattle-ben él...illetve Európában még egy spanyol fickó foglalkozik vele, valami Garcia a neve asszem...
Felnéz a dokumentumból kedvesére, és sajnos az a helyzet, hogy bár ez sem kevés, arról sajnos fogalma sincs, hogy ezek ketten mit akartak tőlük, illetve, hogy mégis melyiküket keresték. Nem valószínű, hogy a kormány küldte őket, bár a Franciákból nem nézni ki, hogy ennél sokkal profibbakat küldött volna, de valahogy mégsem tűntek olyannak, akik akár egy biztonsági őr kiképzését megkapták volna.
-Jó kérdés...nem vagy elmaradva egyik számláddal sem ugye?

_________________
I am the shadow, and the smoke in your eyes,
I am the ghost, that hides in the night
avatar
Szellem
~perfect master~
~perfect master~

Hozzászólások száma : 1429
Hírnév : 74

http://eladokkonyve.freeblog.hu/

Vissza az elejére Go down

Re: La Fayette áruház

Témanyitás by Lynn Harlow on Hétf. Feb. 27, 2012 10:55 am

Szellem kérdésére csodálkozva vontam össze a szemöldökömet.
-Hogyhogy mit értek az alatt, hogy szoktam? - kérdeztem vissza értetlenül. - Mintha nem tudnád, hogy időnként szükségem van rá, hogy saját magamnak csináljak munkát! Elég soknál te is ott voltál. Ha megtámadnak védekezek, édesem. Nem szeretem az erőszakot, de azt sem fogom várni ölbe tett kézzel, hogy valaki megöljön.
A kezem ugyan nem fájt azért annyira, hogy ekkora figyelmet és babusgatást kapjon Szellemtől, de túl jól csinálta ahhoz, hogy elhúzzam a kezem. Inkább egy apró csókot leheltem az ajkaira viszonzásképpen. Meglátására, miszerint talán mindenki jobban járna, ha a mentőkre bíznánk az ellátásukat, csak megadóan bólintottam. Náluk legalább volt rendes felszerelés, meg tényleg nem volt buta ötlet, hogy talán nem kéne megvárnunk, amíg tetten érnek minket. A mi fajtánk nem számíthat túl sok jóra ilyen körülmények között, még akkor sem ha jogos önvédelemről volt szó. Igaz nem tartottam túl tisztességes húzásnak, hogy összeverünk valakit, aztán meg ott hagyjuk.
-Jól van, igazad van, bár legalább annyit hadd... Mmmm!
A szokott módján fojtotta belém a szót, mielőtt ölbe kapva elrepített volna onnan mindkettőnket. Egy magas épület tetején kötöttünk ki, ami bőven ki volt világítva, és ahogy megfordultam, egy bájos malmot láttam meg, szintén fényárban úszva.
A Moulin Rouge tetején álltunk.
A kulturális meghatottság azonban még várhatott, mert Szellem cinizmusa és morgása előbbrevaló volt mindennél.
-Jól, kicsim, nem úgy értettem - ráztam meg a fejemet bocsánatkérő mosollyal. - Ne vedd ennyire magadra, de azért azt lásd be, hogy neked jóval több ismeretséged van az alvilággal, mint nekem. Csak azért kérdeztem... hátha esetleg.
Mintha csak nekem akarna igazat adni, olyan alaposan és hozzáértően vizsgálja meg az iratokat, aminek én a töredékére sem lettem volna képes. Ezt azonban nem dörgöltem az orra alá, csak figyelmesen hallgattam.
-Nem biztos, hogy őket személy szerint ismered - jegyeztem meg. - Lehet, hogy inkább azokat, akik küldték őket. Persze aztán lehet, hogy én vagyok a célszemély, nem tudom - vontam meg szerényen a vállamat. - Majd nem ártana utána nézni, de előbb talán várjuk meg, amíg alábbhagy a hisztéria, most nem lenne biztonságos.
Még, hogy a számlák! Na persze!
-Nem hiszem, hogy a számlákkal lenne baj - játszottam a töprengőt. - Legalábbis, ha tényleg Strorm, csináltathatom újra a behajtó sírkövét.
Alig mondtam ki, máris elkerekedtek a szemeim. Jézusom, nekem ilyenek jönnek ki a számon?! Az rendben van, hogy egy (ex-) bűnözővel élek együtt, de a sötét humorát talán mégsem kéne átvennem.
-Na, ilyet se hallasz tőlem többet - motyogtam bűntudatosan elpirulva.
avatar
Lynn Harlow
~perfect master~
~perfect master~

Hozzászólások száma : 814
Hírnév : 83

Vissza az elejére Go down

Re: La Fayette áruház

Témanyitás by Szellem on Hétf. Feb. 27, 2012 12:07 pm

-Persze-persze, csak tudod, ahogy az előbb mondtad, úgy hangzott, mintha napi rendszerességgel bunyóznál, előre megírt ütemterv szerint - feleli gyorsan, ám ahogy ezt mondja, nehéz eldönteni, hogy mi zavarja őt tulajdonképpen, a tény, hogy a menyasszonya segges rúg, vagy csak az, hogy nem lehet ott mindig, hogy nézze. Az íriszén szikrázó huncut fényből ítélve az utóbbi lehet a helyes megoldás.
Lynn-t szerencsére nem kellett sokáig győzködni, igaz, ha ellenkezett volna, Szellem akkor sem észérvekkel szándékozta volna őt levenni a lábáról, úgyhogy ez nem is számít. Miután kinyomozta magát az épület tetején - melynek vörös fénye úgy vonzotta őt magához, molylepkét a villanykörte az éj sötétjében - Zsebre vágja a nyilván hamisított iratokat, s újfent közelebb lép kedveséhez. Szeme sarkából persze látta, hogy reagált szíve hölgye, amikor rádöbbent, hol is vannak éppen, de még ha nem is vette volna észre, akkor is ki tudná találni, hogy ez bizony olyan hely, ami elnyeri Dr.Lynn Harlow tetszését, és mivel úgysem ártana meghúzniuk magukat egy kicsit valahol, amíg kifújja magát...
-Mit szólnál hozzá, ha benéznénk? - Kérdi kajánul mosolyogva, de már karolja is át őt, alakjuk pedig szinte azonnal halványodni kezd. Annak az időnek a töredéke alatt, amit az emberi agy fel képes fogni teremnek a Moulin Rouge öltözőtermében, hol hegyekben állnak a szebbnél szebb ruhaköltemények, melyek viselői férfiszívek ezreit dobogtatják meg estéről estére.
-Bőven záróra után vagyunk - biztatja Lynn-t - szóval ne fogd vissza magad!
Van egy sanda gyanúja, hogy a rakott szoknyák, minikosztümök, és egyéb, számár ismeretlen öltözékek neki nem állnának valami jól, ezért inkább a férfi részleg felé veszi az irányt, hátha talál ott valami testhezállóbbat. Fél szemét azért párján tartja, na nem azért, mert fél, hogy megszökne, csak hát mégis egy öltözőben vannak, és nem akar lemaradni a műsorról...

_________________
I am the shadow, and the smoke in your eyes,
I am the ghost, that hides in the night
avatar
Szellem
~perfect master~
~perfect master~

Hozzászólások száma : 1429
Hírnév : 74

http://eladokkonyve.freeblog.hu/

Vissza az elejére Go down

Re: La Fayette áruház

Témanyitás by Lynn Harlow on Hétf. Feb. 27, 2012 6:35 pm

Ha valaha gondoltam is rá, hogy Szellemmel ellátogatok a Moulin Rouge-ba, azt semmiképp nem így képzeltem. Először is, nem fizettük rá a gatyánkat is. Másrészt nem láttunk egy francia nyelvű előadást sem. Harmadrészt az egész épületben nem volt senki rajtunk kívül. Szóval minden a lehető legjobban alakult!
A kellékes raktárba kerültünk, ami zsúfolásig volt csodaszép bútorokkal, ruhákkal, lámpaoszlopokkal, utcai padokkal, szökőkúttal, a magasból leereszkedő virágdíszes hintával meg még vagy ezer varázslatos holmival, amit a padlásunkon csak kacatnak hívtam volna, de itt teljesen el voltam ragadtatva.
Szellem betámadta a férfi ruha részleget, úgyhogy én is mentem az én helyemre a fodros-bodros ruhák felé. Volt ott egyszerű és csicsás, rövid és hosszú, hatalmas és testhezálló, szolid és kihívó, egyszínű és tarka, szegényes és drága, volt ott mindenféle. Hamar meg is találtam, amit kerestem.
Hófehér abroncsos ruha volt, puha tüllel habosítva. a derekán cseresznyepiros öv díszelgett, és a hozzátartozó könyök fölé érő selymes tapintású kesztyű is piros volt, csakúgy, ahogy a régimódú cipő is, amelynek magasított sarka okozott ugyan némi problémát a lépdelésben, de azért meg lehetett oldani. A napernyő, amit még a szetthez találtam a ruhához hasonló anyagú volt, kis piros pöttyökkel. Találtam néhány fehéren csillogó csattot és hajtűt, azzal feltűztem a hajamat, majd előlépve a spanyolfal mögül, ahol eddig öltöztem, Szellem keresésére indultam ebben a zsúfolt szobában.
-Hé, hova bújtál? - szólongattam mosolyogva. - Nézd, mit találtam! Ilyet minden nap hordanék!
Az egyik falnál rátaláltam a színházi fegyverekre. A napernyőt elhajítva felemeltem egy Excalibur másolatot, és a magasra emelve gyönyörködtem benne.
-Bár azért ez se semmi - suttogtam elragadtatva.
avatar
Lynn Harlow
~perfect master~
~perfect master~

Hozzászólások száma : 814
Hírnév : 83

Vissza az elejére Go down

Re: La Fayette áruház

Témanyitás by Szellem on Kedd Feb. 28, 2012 7:01 am

Elsőre nehezen igazodik ki a szertárban, hisz többnyire női holmikat talál csak - vagy férfi holmit, amit nőinek néz - illetve egy jó adag parókát, de aztán megunja a dolgot, és beveti képességét. A sorok közt - és rajtuk keresztül - szállva már jóval könnyebb dolga van, és végre megtalálja a férfi részleget is, igaz csak egy lovagi páncélról ismeri fel azt.
~Érdekes, azt hittem már otthonról így jönnek a hapsik ide, de akkor ezek szerint tévedtem...~
Miután magára öltötte a hófehér inget, a hozzá illő fekete öltönynadrággal, és fekete mellénnyel, még egy zakót is felhúz, hogy pont úgy nézzen ki, ki mint a film főszereplője a plakáton - leszámítva a csokornyakkendőt, de azt valaki idétlennek találja, így következésképpen ő is - majd felkap még egy cilindert is, melyet megpörget a levegőben, mielőtt fejébe csapná. A cipőről megfeledkezett - félig meddig direkt, hisz fekete sportcsukáját vissza kellett venni a nadrághoz - ezért következő útja a kellékes szekrényhez vezet. Rengeteg díszes, szépen faragott sétapálcán futtatja végig az ujját, mire megakad a szeme ott valamin, ami igencsak elnyeri a tetszését. Lynn pont ekkor szólongatja őt, ezért csak megragadja a sárkánymintás szabja markolatát, és már rohan is a hang irányába.
-Itt vagyok! Nézd... - Amint meglátja mivel játszik kedvese, mosolyogva ereszti le a fegyverét. - Imádlak. - Jelenti ki boldogan, majd közelebb lép, hogy jó alaposan szemügyre vehesse a művésznőt, miközben körbejárja őt. Furcsa ilyennek látni a többnyire szolid, visszafogott nőt - elvégre orvosnak(!) öltözött halloween-kor(!) - furcsa, és nagyon-nagyon vadító!
-Huhh - nyőgi ki végre, mikor már meg bír szólalni. - Most kedvem lenne kérdezni valamit, de már úgyis igent mondtál rá.
Szabad kezét, mellyel nem forgat éppen szablyát, kedvese felé tartja, hogy bele tudjon karolni, s így vezeti őt egy hatalmas aranykeretes tükör elé, hogy jobban megnézhessék magukat így együtt.
-Túl jól nézel ki, sosem vennék be, hogy itt dolgozol...
Fél szemmel a még mindig ott csillogó Excaliburra sandít, majd még hozzáteszi:
-Mondjuk, megnézném azt a bátor embert, aki ezért szólni merne. - Finomat hozzáilleszti saját kardja pengéjét a nőéhez, s közben nyom egy puszit is Lynn nyakára...egy nagyon elnyújtott puszit.

_________________
I am the shadow, and the smoke in your eyes,
I am the ghost, that hides in the night
avatar
Szellem
~perfect master~
~perfect master~

Hozzászólások száma : 1429
Hírnév : 74

http://eladokkonyve.freeblog.hu/

Vissza az elejére Go down

Re: La Fayette áruház

Témanyitás by Lynn Harlow on Szer. Feb. 29, 2012 10:30 am

Szellem, mikor felbukkant, egészen máshogy festett, mint ahogy szokott, vagyis ő is elszórakozott egy darabig a jelmezek között. Nagyon furcsán festett századközépi arisztokrataként, aki ráadásul keleti stílusú, hatalmas szablyával hadonászott. Ez utóbbi sehogy sem illet az angol gentleman összbenyomáshoz, de aztán megakadt a szemem az én ruházatomon, amit az Excaliburral egészítettem ki.
Még két ilyen embert!
Mosolyogva hagyom, hogy körbejárjon, de közben azért tekertem utána a fejem, hogy én is gyönyörködhessek benne.
-Azért örülök, hogy még nem gondoltad meg magad - mosolyogtam rá, és elfogadva felkínált jobbját belekaroltam, hogy másodperceken belül már egyszerre bámulhassuk magunkat a jókora tükörben.
Még két ilyen embert!
A puszi nagyon kellemes volt, elvégre Szellem nagyon értett a dologhoz, úgyhogy jólesőn hunytam le a szemem, a fejemet kicsit hátradöntöttem, hogy jobban hozzáférhessen a kívánt bőrfelülethez, szabad kezemmel pedig az arcát cirógattam. Egy örökkévalóságon át tudtam volna így állni a gyengédség és szerelem ölelésében.
Aztán meghallottam azt a semmi mással össze nem téveszthető hangot.
,,Fémmel összecsapó fém hangja csendült!"
Játékos mozdulattal löktem félre a kardját a saját kardommal, és elugrottam tőle. Vigyorogva szegeztem neki a kezemben tartott pengét, miközben a másik kezemet a magasba emelve vívóállásba ereszkedtem.
-Rendes fickónak látszol - mondtam. - Nem szívesen öllek meg.
Hogy segítsek neki, miből kell felismernie az idézetet, bal kézbe fogtam a fegyvert. Persze az arcom, tekintetem, hangom továbbra sem tükrözhetett igazi elszántságot, de nagyon élveztem a helyzetet. A könyv szerint neki kellett kezdenie, méghozzá az Agrippa-védelemmel, amire nekem a Capo Ferroval illett volna válaszolnom. Hát nekem fogalmam sem volt róla, hogy azt hogy kell csinálni, és feltételeztem, hogy Szellemnek sincs, de nem is ez volt a lényeg.
A lényeg csak az volt, hogy Alistair, a mi édes kicsi fiunk biztonságban volt egy nagyon kedves barátunknál, minket meg megpróbálhatnak bántani, de túl jó csapat vagyunk, hogy ez sikerüljön bárkinek is, most pedig itt vagyunk édes kettesben a Moulin Rouge-ban, és nincs más dolgunk, mint jól érezni magunkat, mielőtt hazamennénk.
avatar
Lynn Harlow
~perfect master~
~perfect master~

Hozzászólások száma : 814
Hírnév : 83

Vissza az elejére Go down

Re: La Fayette áruház

Témanyitás by Szellem on Szer. Feb. 29, 2012 11:24 pm

-Meggondolni magam? - Kérdez vissza nevetve. - Őrült nőszemély...
Lynn hátrébb lép, s arcán azzal a huncut mosollyal, amibe bármikor bele tudna szeretni újra, és újra, felveszi a harcállást, olyan kecsesen mozogva, akár egy igazi mágus. Szellem is a bal kezébe fogja fegyverét, mielőtt felkészülne a harcra.
-Rendes fickónak látszol - válaszolja. - Nem szívesen halok meg.
Mondjuk, a "Fickó" kimondása közben majdnem elröhögte magát, annyira nem illik ez a jelző Rettegett Roberts kapitány legszexisebb változatához. Játékosan támadásba lendül, ám mivel lövése sincs, hogy nézhet ki az Agrippa-védelem - amiről amúgy gyanítja, hogy csak Goldman találta ki - ezért csak igyekszik minél látványosabban hadonászni, körkörös mozdulatokat téve fegyverforgató baljával, természetesen azért ésszel, bár a jelek szerint menyasszonyát sem kell félteni.
~No meg állj csak!~
Elszántan küzd tovább, olyan lendülettel, ami ijesztően is hatna a két kellékfegyver fémes csattogásainak közepette, ha közben nem nevetne megállás nélkül. Minden erejével azon van, hogy sarokba szorítsa ellenfelét, mielőtt még kiejti baljából ezt a nagyon nehéz szablyát. Ügyetlen próbálkozásait persze azonnal hárítja mosolygós párja, ezért hátrébb lép egyet, s szemei gonoszul megcsillannak.
-Elismerem, jobb vagy nálam, csakhogy én tudok valamit amit te nem, nem vagyok balkezes! - Fegyverét átdobja jobbjába, majd megpördül tengelye körül, s úgy sújt le az excalibur-ra. Most, hogy némi előnyre tett szert, már sokkal jobban megy neki a dolog, s csakhamar sikerül is a falig terelnie szegény Lynn-t. Bár pontosan tudja, hogy folytatódik ez a csata a könyvben, és azt is, hogyan ér véget, annyira beleélte magát a dologba, hogy szinte már a kezében érzi a győzelmet, még néhány csapás, és vonzó ellenfele fáradt balja minden bizonnyal ki fogja ejteni a kardot, akkor pedig vége van!
~Mármint a harcnak...bántani sosem bántanám, csak foglyul ejtem...~

_________________
I am the shadow, and the smoke in your eyes,
I am the ghost, that hides in the night
avatar
Szellem
~perfect master~
~perfect master~

Hozzászólások száma : 1429
Hírnév : 74

http://eladokkonyve.freeblog.hu/

Vissza az elejére Go down

Re: La Fayette áruház

Témanyitás by Lynn Harlow on Pént. Márc. 02, 2012 8:25 am

Szellem játékos kardforgatása nagyon szórakoztató volt, főleg, ahogy elnéztem a nehéz súlytól megfeszülő izmait. Kellemesen borzongató látvány volt. Szívesen hozzádörgölőztem volna, de az nem lett volna párbajhoz illő.
Elszántan küzdött, azt meg kell hagyni. Nem hagyta magát. Tudtam, hogy a történet szerint nekem kellett volna vesztenem, de gondoltam, ha ő ilyen szabad idézhet, ráadásul nem az ő sorát, én is megengedhetek magamnak annyi szabadságot, hogy kissé szabadabban érvényesítsem magam. Már csak azért is, mert a kezemben tartott kardnak volt azért ám egy súlya, és már régóta nem csupán a bal, de mindkét kezemben fogtam, hogy elbírjam.
Úgy véltem, a mögötte lévő díszes ágy megteszi sziklaperemnek, amitől félnie kéne, úgyhogy már nem is kellett tovább várnom a tökéletes időzítéssel.
Ezért aztán egyik kardcsapása nyomán hirtelen vízzé változtam, és amint a szablya áthaladt a testemen, jéggé fagyva fogságba ejtettem. Utána álltó helyemben megpördültem, hogy kitépjem a fegyvert a kezéből, majd ismét vízként elengedtem, így a lendülettől messzire repült.
Vigyorogva támasztottam a mellkasának a kardom hegyét, miután ismét felöltöttem emberi alakomat.
-Száradjon le a kezem, ha megölnék egy ilyen nagy mestert, mint te - kuncogtam fel. - Ez olyan lenne, mintha széttépnék egy da Vincit.
Eldobtam a kardomat.
-Na jó! Most jön Fezzik!
Elrugaszkodtam, és nekiugrottam. Karjaimmal a nyakát, lábaimmal a derekát öleltem át, arcomat pedig az ő arcának nyomtam, miközben eggyé olvadva bezuhantunk az ágyba.
-Inkább nem bántalak - mondtam kegyesen, és megcsókoltam. - De az biztos, hogy még egy ideig nem szabadulsz!
avatar
Lynn Harlow
~perfect master~
~perfect master~

Hozzászólások száma : 814
Hírnév : 83

Vissza az elejére Go down

Re: La Fayette áruház

Témanyitás by Szellem on Szomb. Márc. 03, 2012 10:18 am

+18

~Na jó, ez így nem ér! Nem elég, hogy hogy beveti ellenem az a két szép szemét, és az édes mosolyát, aminek következtében képtelenség harcolni ellene, de ráadásul még ugrál is össze vissza, ebben a ruhában ami....ÍGY NEM LEHET A PÁRBAJRA FIGYELNI!!! GRRRR!~
Ahogy egyre csak hadakoznak, fel sem tűnik neki, hogy Lynn átengedi egyik csapását, csak amikor már túl késő. A tó tündére megragadja kardját, majd jéggé fagyva visszaveszi azt tőle, lefegyverezve a csapdába csalt Szellemet. Bár szorult helyzetbe került, mégsem pánikolt, sőt, szélesen mosolygott, és helyenként kis híja volt csak, hogy elnevesse magát Lynn szózatán, ki nagyon élvezte ezt a kis közjátékot.
-Szabadulni? - Kérdi két csók között. - Életfogytiglanról volt szó, és ebből nem engedek! - Jelenti ki nevetve,
~Vagyis, még nem egészen, de na!~
Megragadja a nő felsőjét, majd képességét használva eltünteti azt, egy laza mozdulattal pedig áthúzza fogva tartója testén. Bár a melltartó kikapcsolása nem jelentett neki gondot soha, most ezt is inkább a képessége bevetésével végzi el, csak úgy, mint mindig, szabad kezével pedig Lynn tarkóját cirógatja, mintegy elterelő hadműveletként.
-Viszont, ne hidd, hogy ilyen könnyen legyőzhetsz! - Erősen koncentrálni kezd, mintha egyetlen nagy lökésre készülne, amivel átfordíthatja magukat, ám korán sem erről van szó. Kámforrá válik a nő alatt, minek hatására, Lynn finoman az ágyba huppan, ezt követően pedig szerelmem hátán jelenik meg, azonnal lefogva két csuklóját. Úgy helyezi őket, hogy egy kézzel is fogva tarthassa őt, másik kezével pedig elől kezdi simogatni őt, kebleinél. - Látod, megmondtam. - Búgja a könyv leírásához képest sokkalta dekoratívabb Fezzik fülébe, miközben egy percre sem áll le huncut ujjaival odalent.

_________________
I am the shadow, and the smoke in your eyes,
I am the ghost, that hides in the night
avatar
Szellem
~perfect master~
~perfect master~

Hozzászólások száma : 1429
Hírnév : 74

http://eladokkonyve.freeblog.hu/

Vissza az elejére Go down

Re: La Fayette áruház

Témanyitás by Lynn Harlow on Szomb. Márc. 03, 2012 3:29 pm

+18

A lábaimat az ő lábai köré kulcsoltam, hogy tudjak mibe kapaszkodni, aztán nagy levegőt vettem, és felemelkedtem ülő helyzetbe, de a kezeimet nem is próbáltam kiszabadítani, úgyhogy olyan volt, mintha felülről lógatnának le. Mindketten térdeltünk, én lényegében az ölében, szorosan hozzábújva. Csupasz bőröm a ruhájához ért, és mintha még az is lángolt volna.
Ha Szellem nem ellenkezik, folytatom tovább. Behajlítom a karjaimat hátrafelé, hogy elérjem a tarkóját, így magamhoz tudtam húzni a fejét. Hátrafordulva megcsókoltam. Ha elengedi a csuklómat, két oldalról finoman végig simítottam az arcán, majd mindkét izmos karján. Itt meg is álltam, kifejezetten szerettem ezt a részt. Egy erős test minden egyes izma a gyengédség szolgálatába állítva, hát létezik ennél varázslatosabb szerelmi elixír?
Óvatosan megfordultam anélkül, hogy ajkamat egy pillanatra is elhúztam volna. Gyorsan kigomboltam az ingét, nadrágját, majd nekiláttam megszabadítani felesleges ruhadarabjaitól. Beszívtam az idegen környezet szagai közt is simogató, ismerős illatát, ahogy finoman húztam magammal az ágyra, miközben lassan hátradőltem a párnákra.
Az ágyneműk hidegek voltak, hiszen sosem használták másra őket, mint az alvás és a szerelmi percek utánzására. Felül azonban Szellem parázsló teste melegített, hogy ne fázzak, hatalmas karjai öleltek, puha ajkai csókoltak, gyönyörű szemei pajkosan csillogtak, én pedig elvesztem a forró fényben, amely lágy volt és meleg.
A gyönyör kezdetén szemeim tágra nyíltak, majd lazán csukódtak be, ahogy fejemet a vállának döntöttem, kezeimmel pedig az ő kezeibe kapaszkodtam. Néha apró sóhaj, nyögés, sikoly hagyta el a számat, és időről időre újabb csókkal enyhítettem tomboló szomjamat, miközben ritmikus mozgása vad orkánként söpört rajtam végig, de pusztítás helyett életet, szerelmet, kielégülést hozva magával.
avatar
Lynn Harlow
~perfect master~
~perfect master~

Hozzászólások száma : 814
Hírnév : 83

Vissza az elejére Go down

Re: La Fayette áruház

Témanyitás by Szellem on Szomb. Márc. 03, 2012 11:18 pm

+18

Bár erősen küzd a gaz csábító kísértése ellen, a nő selymes bőrének érintése cégül lefegyverzi őt, képtelenség ellenállni annak a puha érintésnek, mely rabul ejti arcát, s csókra hívja ajkait. Innentől kezdve Lynn azt tesz vele, amit csak akar, a következő pár percben, így csak inge elvesztése után döbben rá Szellem, hogy mielőtt a rózsaszín felhők leszálltak volna, még más terve volt. Gyengéden, ám mégis határozottan öleli át mostanra félmeztelen kedvesét, s karjai fogságában döntő őt hanyatt, hogy aztán a puha takaró rejtekében a nő nadrágja is kámforrá váljon, majd a matracon átlebegve a padlóra zuhanjon. Most, hogy ez az utolsó akadály is elhárult, már semmi sem szabhat gátat annak, hogy beteljesülhessenek vad vágyaik.


Ahogy ott fekszenek ketten a hatalmas, baldachinos ágyban, s Szellem a vállát kispárnának használó kedvese hajával játszik, többé már nem rágódik azon, hogy az élete érdekes fordulatot vett, és újabban már nem csak elviselhető minden, hanem jó...nagyon nagyon jó. Inkább csak boldog, hogy így alakult, s immár a kis hang is elhallgatott odabent, hogy ő nem ezt érdemli, sőt, Lynn is jobbat érdemelne, helyette léptek zajai töltik be az űrt, melyek gazdái mintha keresnének valamit. "A jelmezraktárból jött!" Suttogja az egyik. "Biztos vagy benne? Ha megint csak a bolondját járatod velem, esküszöm, kibelezlek valamelyik karddal!"
-Szívem... - Suttogja, de már késő felöltözni. Az ajtó nyikorogva tárul fel, neki pedig épp csak annyi ideje maradt, hogy eltüntesse magukat, az összes szanaszét heverő ruhájukkal együtt, kevés kivétellel.
~Nem láttad a nadrágom? Hogyhogy honnan? Te vetted le, neked kell tudni!~
Így lebegnek párosan, a két őr között, láthatatlanul keresgélve szétszórt ruháik, s közben a fogdmegek bár behatolót nem találtak, az összegyűrt takaróból, és a földön heverő fegyverekből arra következtetnek, hogy tényleg járt itt valaki.
-Hívjuk ki a rendőrséget! Mi van, ha valami perverz tömeggyilkos bujkál az egyik szekrényben?
~HÉ!!!~
Épp sikerül eltüntetnie Lynn melltartóját, mielőtt a zseblámpa fénye elérné azt a padlón.
-Nem hülyeség, kizárt, hogy úgy viselkedjek, mint valami idióta tini, egy jenki horrorban.
~Szívem...ezek mi a fenét hablatyolnak itt mártás nyelven? Én egy kukkot sem értek belőle, de nem hangzik jól...~

_________________
I am the shadow, and the smoke in your eyes,
I am the ghost, that hides in the night
avatar
Szellem
~perfect master~
~perfect master~

Hozzászólások száma : 1429
Hírnév : 74

http://eladokkonyve.freeblog.hu/

Vissza az elejére Go down

Re: La Fayette áruház

Témanyitás by Lynn Harlow on Vas. Márc. 04, 2012 12:39 pm

Boldog mosollyal nyújtózkodtam, majd Szellem vállára hajtottam a fejem. Szokás szerint a hajammal játszott, én pedig időnként felkuncogtam, ahogy egy-egy kiszabaduló tincs megcsiklandozta a nyakamat.
-És te éveken át képes voltál megfosztani ettől? - motyogtam a vállába, de hangomban egy szemernyi rosszallás sem csendült, hiszen ezek után?... - Alistair már totyogós lenne, már azt is mondaná, hogy ,,papa".

Már épp elhagyta volna a számat az ijedt sikkantás, mikor jött a már jól ismert, de még mindig különös érzés, ahogy eltűntünk. Igaz, tudtam, hogy már senki sem láthat minket, mégis kétségbeesetten próbáltam pőreségemet takargatni, de hát ehhez a két kezem vajmi kevés volt. Amit Szellem magával hozott, gyorsan magamra kapkodtam, ami bár így körülményes volt, nem lehetetlen.
~Honnan tudjam, hol van a nadrágod?... Ja, igen, ott. Bocs, nem hittem, hogy volna értelme, hogy még az életben felhúzd, olyan... Mindegy, ott van!~
Persze akadtak nekem is problémáim.
~Na jó, és a melltartóm hol van? Azt neked kell tudnod... Ott van, ott van! Kapd el, nehogy meglássák! Istenem, de kínos!
Nem egészen tudtam, hova tenni Szellem kérdését, hiszen pontosan tudta ő is, hogy nem értek franciául. Ha eddig nem lett volna vele tisztában, az étteremben már kiderülhetett.
~Fogalmam sincs, édes, én sem nagyon beszélek franciául. Csak egy-két szót tudtam elkapni. Rendőrség, perverz, gyilkos, horror... Jaj, szegények biztos halálra rémültek. Nem kéne megmutatnunk magunkat egy kicsit, hogy megnyugodjanak? El is pakolhatnánk magunk után.~
Bátortalanul néztem Szellemre.
-Vagy ez talán mégsem egy jó ötlet? Ha tényleg jól értettem, akkor hívják a rendőrséget. A horrort meg nem tudom, mire értették. Velünk akarnak horrorisztikus dolgokat csinálni, vagy ők félne úgy, mintha horrorba csöppentek volna? Mit csináljunk, szivem?
avatar
Lynn Harlow
~perfect master~
~perfect master~

Hozzászólások száma : 814
Hírnév : 83

Vissza az elejére Go down

Re: La Fayette áruház

Témanyitás by Szellem on Vas. Márc. 04, 2012 1:10 pm

-Esküszöm szívem, ha egyszer találok rá módot, hogy visszamenjek az időben, elintézzem, hogy rendes életet éljek, veled meg akkor találkozzak, amikor még csak mondjuk 17 vagy.
~Előtte gyorsan elvégzem az orvosit, aztán nyitunk egy közös rendelőt az alaszkai riviérán.~
-Tudod, ez a gyerek így is úgy nő, mint a gomba, ne sürgessük még jobban. - Dönti el végül, s a haján felfelé haladva ujjaival finoman megérinti Lynn fejét, hogy ott cirógathassa őt tovább.

Az árnyak közt suhanva figyeli tovább az utánuk kutató őröket. Ő maga már nem törődik azzal, hogy leplezze magát, hisz évekig repkedett meztelenül, és már megszokta a dolgot, Lynn meg nézze csak, ha szeretné.
~Hopp, egy zokni!~
Közelebb repül a furcsa, egyiptomi szfinxet ábrázoló szoborhoz, és eltünteti a fején heverő zoknit, csak futólag belegondolva, hogy ez mégis hogyan került ide.
~Jól van na, annyi nyelven beszélsz, hogy azt képtelenség fejben tartani. Inkább a kivételeket jegyzem meg, az egyszerűbb...szóval, a francia nem...káááár.~
Miután megtalált minden ruhadarabot, feljebb szállnak a padlásra, hogy gyorsan felöltözhessenek. Ahogy megjelenik, kezeiben minden ruhájukkal, melyek vállig fedik be mindkét karját, első dolga Lynn ölébe adni az egyik kupacot, majd villámgyors öltözködésbe kezd, már csak azért is, mert nagyon-nagyon hideg van itt.
-Nem hiszem, hogy feldobná őket, ha előttük jelennénk meg. - Feleli, s lehelete sűrű fehér felhőként hagyja el ajkait. - Már így is a legjobb amiben reménykedhetünk, hogy lesz még egy modern kísértettörténet, amit én ihlettem. -Korgó gyomra hangosan vág szavába, ő pedig letekint üres pocakjára, aztán hatalmas, boci szemekkel mered kedvesére, nagyjából olyan gyámoltalan arcot vágva, amiért biztosan halálba cikiznék kollégái. - És a legrosszabb, hogy még nem is ettünk.
A padlásra vezető lépcsőn léptek dobogása hallatszik, szellem pedig azonnal ölébe kapja kedvesét, hogy eltűnjenek innen.
-Mondtam, hogy hallottam valamit! - Kiáltja az egyik őr. - Sajtosomlett, csigapástétommal! - feleli a másik, látva az ürességet, vagy valami ilyesmit. Szellem számára így hangzott az biztos.
~Kezdenek az agyamra menni ezek a fickók. ugye nem viccelhetem meg őket egy kicsit sem?~

_________________
I am the shadow, and the smoke in your eyes,
I am the ghost, that hides in the night
avatar
Szellem
~perfect master~
~perfect master~

Hozzászólások száma : 1429
Hírnév : 74

http://eladokkonyve.freeblog.hu/

Vissza az elejére Go down

Re: La Fayette áruház

Témanyitás by Ajánlott tartalom


Ajánlott tartalom


Vissza az elejére Go down

1 / 2 oldal 1, 2  Next

Vissza az elejére

- Similar topics

 
Permissions in this forum:
Nem válaszolhatsz egy témára ebben a fórumban.