St. Luke's Church

„Bizony, bajban vagy, de azt hiszem még korai lenne ez az egész.” Színpadiasan sóhajtottam fel erre a válaszra.

- Akkor jó – helyeseltem mosolyogva ezen a megállapításon, aztán halkan, visszafojtott kuncogás tört fel belőlem Tess üzletelését hallgatva. – Én is valami ilyesmire gondoltam – jegyeztem meg halkan, pimaszul. A közeledő ajkait látva lehajoltam, hogy hamarabb kaparinthassam meg, majd a hosszú, íncsiklandozó csók után, tudtam, hogy ha ez tovább folytatódik, nem fogom beérni egy csókkal. – Én is valami ilyesmire gondoltam… - ismételtem meg a válaszomat suttogva és az ő nyakam köré kulcsolódó kezeit követve, az enyémek a derekát ölelték körbe. Hirtelen egyik karommal a térdhajlatánál megragadtam, felkaptam és megpörgettem a saját tengelyem körül a könnyű batyumat. Ha netán ijedten felsikkantott volna vagy láttam volna rajta, hogy meglepődött, gonoszul felkacagtam.

- Tudod, kezd egyre kevésbé érdekelni azaz evészet és ivászat, ami ott fog menni. Ugorjunk be két percre, kezet rázok a kopóval a többi szuperszimat előtt, aztán húzzunk a fenébe… Mondjuk hozzám… Isteni sütiket tudok csinálni – csábítom a lányt, de ha kér se rakom le, amíg nem válaszol. Miután pedig megteszi és tetszik neki is a terv, nyomok egy puszit a homlokára és elindulok mellette, hogy valóra is válthassuk… Most az egyszer tényleg egy angyalnak érzem magamat. Itt vagyok a világ legszebb nője mellett, nem akadtam ki Belzebub miatt, nem kapott el egy kopó sem, nem csináltam semmi feltűnőt, ráadásul Mikey-nak egy hoztam néhány kárörvendéssel teli másodpercet.


//Köszi a játékot! //