A park

1 / 3 oldal 1, 2, 3  Next

Go down

A park

Témanyitás by Cerebro on Vas. Május 13, 2012 12:47 am

Az iskolát körülölelő hatalmas kert. Éppenséggel sosem nézett ki rosszul, ám az utóbbi évtizedben a kicsiket valahogy könnyebb olyan hangulatban találni, amiben hajlandóak egy kis kertészkedésre, így a rengeteg gyönyörű virágágyás és szobor mellé rengeteg állat formájúra vágott sövény is került, és ezek még az egyszerűbb formák! Ahogy az ember ennek a darabka mennyországnak a közepén álldogál, az egyetlen szó, amivel igazán körül tudja írni a látványt az, hogy: Lélegzetelállító.

A kert közepén egy gyönyörű dísztó is épült, melyek pavilonok vesznek körül, hogy a nem mindennapi tanórák elszenvedői is tudjanak hol üldögélni, ha egy kis nyugalomra vágynak ebben a még 2037-ben is eléggé zűrös iskolában.(Fagypont meditációs kertje is megvan még persze, ám arról valahogy senkinek sem a nyugalom jut eszébe, a jeges ninját kivéve.)

A park szélén lévő apró temetőben még mindig ott áll az iskola alapítójának emlékműve, oldalán Jean Grey, és Scott Summers sírjával. Logan végrendeletében szigorúan kikötötte, hogy ne temessék ide, ám ez nem állította meg egyik lelkes tanítványát, hogy mégis emléket állítson neki egy apró akciófigura képében, melynek két lába beleolvadt a sziklakert egyik nagyobb kövébe.



_________________
avatar
Cerebro
Admin

Hozzászólások száma : 539
Hírnév : 7
Tartózkodási hely : Xavier Birtok

http://postoutsiders.hungarianforum.com

Vissza az elejére Go down

Re: A park

Témanyitás by Szellem on Vas. Május 20, 2012 9:43 am

A vihar, mely a reptér fölött már javában kimutatja foga fehérjét szép lassan ide is elér. A napközis csoport serényen dolgozik rajta, hogy mire az ágakat leszaggató orkán teljes erejével randalírozik majd itt, addigra le tudják takarni az összes mimóza lelkű virágot, hisz ha tönkre menne a díjnyertes kert, Dr.Nayar nagyon szomorú lenne, azt pedig senki sem akarja!
Connor is segíthetne, de őszintén szólva semmi kedve hozzá, és nem is látja sok értelmét ennek a kertnek, leszámítva a fát, minek törzsének támaszkodik éppen, és aminek levelei védőpajzsként állnak az eső, és a cigije közt. Elvileg nem lenne szabad az iskola területén dohányozni, de ma a legtöbb tanár házon kívül van, a többiek pedig el vannak foglalva a viharral, úgyhogy neki most szabad a pálya! Már épp a cigarettája végére ér, mikor egy kisfiú egyenesen felé indul, kezében egy papírdobozkát szorongatva. Csak mikor közelebb ér, és mosolyogva néz fel rá derül ki, hogy ez az a kölyök, akinek a múltkor elvették a játékát. Úgy tűnik annyira még ő sem bátor pilóta, hogy ilyen ítéletidőben repüljön, de vajon mit akarhat?
-Tessék, ezt neked sütöttem! - Nyújtja át az epres muffint rejtő pici dobozt. - Na jó...kicsit anyu is segített...de a lényeg, hogy nagyon köszi!
Ez után el is szalad a kis lurkó. Úgy tűnik ő annyira nem szeretne megázni, mind egyesek. Közben valami motoszkál odafent az ágak közt, de ekkora szélviharban az sem lehetetlen, hogy csak az ágak nyújtóznak ki, mielőtt fejest ugranának valamelyik panoráma üvegbe. Mondjuk ahhoz nincs szükségük cipőre...
-Milyen megható! - Krákogja egy rosszindulatú hang odafent, mikor végre sikerül kiszabadulnia az ágak közül. ezután leveti magát, ám zuhanás közben egészen lelassul, de nem csak ő, a vízcseppek, és a körülötte szálló levelek is. Guggolva ér földet, majd miután felegyenesedik szúrós szemeivel egyenesen Connor szemeibe néz. - Szóval, te vagy az, aki szuperhősnek képzeli magát, és piszkálja a haverjaimat, hogy megvédje az ilyen kis girnyókat mi?

_________________
I am the shadow, and the smoke in your eyes,
I am the ghost, that hides in the night
avatar
Szellem
~perfect master~
~perfect master~

Hozzászólások száma : 1429
Hírnév : 74

http://eladokkonyve.freeblog.hu/

Vissza az elejére Go down

Re: A park

Témanyitás by Michael Bodwin on Vas. Május 20, 2012 1:01 pm

Nagyon nincs kedvem itt az óvóbácsit játszani, de mivel a legtöbb tanár valahol máshol lopja a napot, így nekem osztották ki, hogy felügyeljek ezekre a ricsajozó kölykökre, ami most úgy hiányzik nekem, mint púp a hátámra, mert tudnák jobb dolgot is kitalálni ennél, de hát csak a hangos morgolódásig jutok, azonban eszembe sem jutna magukra hagyni őket, a látszatra viszont adni kell.
Persze azt már senki ne várja tőlem, hogy holmi gazakat pátyulgassak, elég nekem, hogy nézni kell ezt a lázas tevékenységet, így aztán ezt is csak messziről teszem, nehogy még szóba is akarjanak elegyedni velem. Ez a százéves, nagylombú fa pont megteszi, hogy a készülő vihar elől aránylag védve legyek és még a cigit se fújja ki a számból, de mivel a szél egyre jobban fúj, úgy döntök, hogy a következőre már csak bent fogok rápipálni, ha végre bezavartam és letudtam a gyereksereget. Épp el akarom hajítani a blázt, mikor összeszűkült szemmel látom, hogy az egyik kiskölök nagyon is célirányosan felém közeledik. Biztos, hogy engem vette célba, mert gyorsan körbenézve láttam, hogy senki nincs a közelemben, így csak én lehetek az áldozat.
Mikor már elég közel ér, hogy az arcát is jól lássam, már felismerem a srácot, akinek a múltkor azoktól a tahóktól visszaszereztem a repcsijét. Nagy levegőt veszek és épp arra készülök, hogy valamit odamorogjak neki, amitől az ezerrel sarkon fordul és örökre megjegyzi, hogy Connor Bodwin-t nem jó dolog mindenért nyaggatni, mikor a gyerek vigyorogva, mint egy jóllakott óvodás felém nyújt egy dobozt. Gyanakodva nézem, hogy mi a fészkes fene lehet az, de nem kell sokáig találgatnom, hiszen már ki is böki.
- Hogy…ööö…mi? – nézem a kezembe nyomott édességet, de a kissrác már nincs sehol, azért annyira nem volt bátor, hogy megvárja a reakciómat. – Hééé! – kiáltok utána, de már csak a látszat kedvéért, mert igazán gusztusosnak néz ki ez a muffin. – Na jó! De nehogy azt hidd, hogy a kedvedért tettem! – fejezem be, amit már úgy sem hall senki.
Épp készülök ellökni magam az eddig olyan kényelmes fatörzstől, mikor megzörren a fejem felett a lomb és megszólal egy gúnyos hang, majd mielőtt nagyon tekergetni kéne a nyakam, hogy kihez is tartozik, már le is röppen annak gazdája, de mielőtt becsapódna jóformán megáll a levegőben és finoman landol. Szóval mutáns, de nem nagyon tűnik ismerősnek és a szavai sem tetszenek túlzottan.
- Hát kis jóindulattal pontosak az infóid, de a haverjaid jellemzéséből kimaradt a gyáva nyúl és az aljas féreg, de a többi az majdnem stimmel. És te melyik kő alól másztál elő? Túl jól nem végzik a kártevőirtást mostanában úgy látszik, majd szóvá is teszem az illetékeseknél. – túrok bele a dobozba és egy szimpatikus muffinba bele is harapok, nem zavartatva a jelenlététől.


A hozzászólást Michael Bodwin összesen 1 alkalommal szerkesztette, legutóbb Csüt. Május 24, 2012 9:15 pm-kor.
avatar
Michael Bodwin
~perfect master~
~perfect master~

Hozzászólások száma : 600
Hírnév : 52

Vissza az elejére Go down

Re: A park

Témanyitás by Szellem on Vas. Május 20, 2012 7:35 pm

-Hát igen - biccent mosolyogva - nem könnyű jó talpnyalókat találni mostanság, főleg, ha csak emberfajzatok állnak a rendelkezésünkre - folytatja, olyan hangnemben, amivel borítékolhatná, hogy ugrik a nyári szünete, legalábbis annak szabadidő része, ha ennek fültanúja lenne bármelyik tanár az iskolában.
-Hogy m...mi van? - Kérdi elkerekedő szemekkel. Pár pillanatig még abban a tévhitben ringatja magát, hogy Connor csak vagánynak akarja mutatni magát, és ezért tesz úgy, mint aki nem ismeri őt. ŐT! A nagy Dupla C-t! A C vitamint! A Cool Co...
~Hékás! Én itt agonizálok, ez meg zabál közben!?~
-Ebbe az iskolába járok én is, te, te,te.... - egyre vörösödő fejjel próbál kiötleni valami megfelelő sértést, de semmi sem jut eszébe, ami frappánsabb lenne, mint egy orrba verés, ezért inkább annál marad. Az idő újra lelassul körülötte, ám most jóval kevésbé, mint amikor a fáról zuhant lefelé. Biztos abba a trükkbe fektette minden energiáját. Minden esetre a felére most is sikerül azért lelassítani az idő homokjának sercegését, ám Connor ezúttal csak annyit lát ebből, hogy a srác ökle kétszer gyorsabban mozog, mint illene egy ilyen cingár fazonnál.
-Most majd megtanulod ki vagyok én! - Ordítja magából kikelve. - Mindig amikor a tükörbe nézel, lesz majd miről emlékezned rám, ha marad szemed amivel láthatsz!
Természetesen a hangzavarra felfigyelnek mások is, de egyenlőre nem lépnek közbe. Ezek ketten túlélik a vihart, és talán még egymást is, a rózsák viszont biztosan nem, úgyhogy inkább a munkát folytatják, fél szemmel azonban odafigyelnek a párbajra is, biztos ami biztos.
-Na gyerünk, mutasd mit tudsz, ne csak haldokolj itt nekem!

_________________
I am the shadow, and the smoke in your eyes,
I am the ghost, that hides in the night
avatar
Szellem
~perfect master~
~perfect master~

Hozzászólások száma : 1429
Hírnév : 74

http://eladokkonyve.freeblog.hu/

Vissza az elejére Go down

Re: A park

Témanyitás by Michael Bodwin on Hétf. Május 21, 2012 10:27 am

Valahogy látszott a szemén, hogy nem veszi a lapot csávókám, vagy legalábbis nagyon nehezen jutott el az agyáig, amit süketeltem neki, ezért volt kellő időm, hogy elfogyasszam a süteményt, míg ő megrágta a dolgot.
- Igazán? Bocs, de nem ismerhetek minden mutánst még én sem. – vonom meg a vállam a kissé megkésett reakciója láttán. – És én, igen én rólam van szó! Ha már belém akarsz kötni aranypofám, legalább a nevemet megtanulhatnád. C o n n o r B o d w i n! – betűztem le neki, miközben lenyeltem az utolsó falatot. – Kapis?
Miközben az egyre jobban vörösödő fejét elnéztem és igazán érdekes volt nézni, hogy vajon meddig bírja szegény, addig a sütis dobozt óvatosan a fa ágai közé helyeztem, mert a szókincsbeli hiánya nagyon azt jelezte nekem, hogy ezek után nem verbálisan akar majd sértegetni, hanem a tettek mezejére lép.
Azt hiszem volt már elég tapasztalatom azon a téren, mikor veszíti el valaki a türelmét velem szemben, és ezért most sem ért váratlanul a nyüzöge krapek ütése. A szeme villanása már akkor elárulta, mikor még csak a gondolat fogant meg a fejében. Azt nem mondom, hogy nem lepett meg a gyorsasága, mivel az ökle felém közeledett, de annyi időm még volt, hogy reflexből félrerántsam a fejem, így az ütés csak valahol a fülem tövénél talált el, az is jórészt lecsúszott.
Látszott, hogy csak a düh beszél belőle és nem gyakorlott verekedő, mert nem igyekezett visszarántani a kezét. Én meg nemes egyszerűséggel, megragadtam a pólójánál fogva és magam felé rántottam, majd azzal a lendülettel lefejeltem.
Míg ő nagy valószínűséggel használta a képességét a gyors ütéshez, én egyelőre nem tartottam szükségesnek, hogy bemutatót tartsak az enyémből. Reméltem, hogy egy vérző ott pont elég lesz figyelmeztetésnek.
- Látom, hogy egy pancser vagy tökikém. – lököm el magamtól undorodva. – De, jó, hogy mondod a tükröt! Talán meg kéne igazítanom a sérómat. – húzom végig a kezem szélfútta hajamon. És, ha még verekedni akarsz, azt ajánlom, hogy menjünk kicsit arrébb, mert nem akarom, hogy a srácok munkája a növényekkel kárba vesszen, ha letarolod itt nekem őket.


A hozzászólást Michael Bodwin összesen 1 alkalommal szerkesztette, legutóbb Csüt. Május 24, 2012 9:14 pm-kor.
avatar
Michael Bodwin
~perfect master~
~perfect master~

Hozzászólások száma : 600
Hírnév : 52

Vissza az elejére Go down

Re: A park

Témanyitás by Szellem on Szer. Május 23, 2012 5:21 pm

-Mondta valaki, hogy érdekel a neved? - Kérdi, olyan ingerülten, amit csak rajzfilmfiguráktól láthat az ember többnyire. Elnézve őt már csak egy lépésre van attól, hogy gőz szálljon ki mindkét füléből, majd egyik öklével a földet ütlegelje, másikkal pedig a haját a tépje, de "szerencsére" még időben talált egy konstruktívabb módot arra, hogy levezesse az agresszióját, a baj csak az, hogy ellenfele sokkal gyakorlottabb nála...illetve ez nem igaz, rengetegszer vett már részt bunyóban, csak épp ahhoz nincs hozzászokva, hogy az ellenség visszaüt, és nem három fejjel alacsonyabb nála. Ennek ellenére gyorsan felméri a helyzetet, és vérző orra arra inti őt, hogy itt kevés lesz a fizikai ereje, és emberfeletti gyorsasága, ezért koncentrálni kezd, hogy bevesse teljes erejét. A körülötte lehulló levelek megsárgulnak, és elporladnak, az esőcseppek pedig másodpercek alatt párolognak el, Connor pedig, ha megpróbál mozogni, vagy beszélni, azt tapasztalhatja magán, hogy bármit tesz, olyan, mintha egy lassított felvétel lenne az élete. Ellenfele ezzel szemben normális sebességgel mozog, ami nem jelent jót számára, főleg, ha utálja, amikor valaki ököllel veri a hasfalát.
-Most véged van! - Hadarja cérnavékony hangon, mint amikor a lemezjátszót kétszeres fordulatra kapcsolják.(Azok kedvéért, akik 2037-ben fiatalok, és nem tudják, mi az: olyan a hangja, mint amikor szoftveresen felgyorsítjuk a videó lejátszását.)
-A csontjaiddal fogom kidekorálni a szobámat!
Egyre többen mutogatnak ujjal a két verekedő felé, ám egyenlőre még mindig nem lép közbe senki. Biztos félnek közelebb menni, főleg, mivel Connor hajában egyre szaporodnak az ősz hajszálak.

_________________
I am the shadow, and the smoke in your eyes,
I am the ghost, that hides in the night
avatar
Szellem
~perfect master~
~perfect master~

Hozzászólások száma : 1429
Hírnév : 74

http://eladokkonyve.freeblog.hu/

Vissza az elejére Go down

Re: A park

Témanyitás by Michael Bodwin on Szer. Május 23, 2012 9:44 pm

Persze nem gondoltam, hogy ennyivel beéri, hiszen egy felbőszült bika kutya füle volt az ürgéhez képest, épp csak nem kaparta a földet a lábával és nem fújtatott hozzá, de lehet, hogy ha még sokáig húzom az agyát még ez a pillanat is eljön.
Pedig az eleredő orra vére, mely az ökölcsapásom következménye lett, már igazán visszafoghatta volna magát, de ha annyi ésszel áldotta volna meg az anyatermészet, mint tömény rosszindulattal, akkor már rég elhúzta volna a csíkot.
- Jobban tennéd, ha megkeresnéd a haverjaidat és kizokognátok a bánatotokat egymás vállán, hátha az segít a düh levezetésén. Na meg aztán Kikki nénit is felkeresheted, ha már elmondásod szerint ebbe az iskolába jársz, ő is hatásosan tudja kezelni a kisebbségi érzéseket. – intettem neki hanyagul és már mentem volna a dolgomra, ami egy újabb cigi elszívása lett volna, ha ez a kis mitugrász el nem kezdi használni az elcseszett képességét.
Még láttam, ahogy a levelek elporladnak az orrom előtt, de aztán már csak azt érzékeltem, hogy valaki igen csak kopogtat a gyomromon és úgy jár a keze mint a cséphadaró, akármi is az, majd valami eszméletlen nyávogó hang még valami fenyegetés félét nyivákol felém.
~ Hrrr! Ennek a fele sem tréfa! ~ húzom el a szám, majd az egyik kezemmel, mint egy lassított felvételen kitámasztom a fejét, és én is aktíválom a képességem, hogy kicsit felforrósítsam a kedélyeket, és forraljam egy kicsit az agyvizét, ha már egy jó kis bunyótól megfosztott.
- Neked aztán van önbizalmad! – morgom oda neki, remélve, hogy felfogja végre, hogy kivel nem érdemes kekeckednie. – Miért van az, hogy ti soha nem tudjátok, hol a helyetek, és még én vagyok a bajkeverő! – csóválom meg a fejem hitetlenkedve.
Így is biztos, hogy megint engem fognak ezért elővenni és a fater majd megint hegyibeszédet tart a tisztességes viselkedésről. Höhh!


A hozzászólást Michael Bodwin összesen 1 alkalommal szerkesztette, legutóbb Csüt. Május 24, 2012 9:14 pm-kor.
avatar
Michael Bodwin
~perfect master~
~perfect master~

Hozzászólások száma : 600
Hírnév : 52

Vissza az elejére Go down

Re: A park

Témanyitás by Szellem on Szer. Május 23, 2012 11:07 pm

A párbaj elhúzódik, és úgy tűnik egyik fiú sem hajlandó beismerni, hogy a másik komoly fájdalmat tud neki okozni, vagy legalábbis ez az apróság nem vehetne fel a versenyt azzal, hogy a büszkeségüket védjék, így aztán már mindent bevetnek, hogy kicsinálják egymást. Az időmanipuláló kölyöknek már a szeméből is vér folyik, Connor pedig ráncos, mint egy múmia, mikor egyszerre mindketten úgy érzik, hogy ez talán mégsem olyan jó ötlet, sőt! Lelküket mardossa a bűntudat, amiért ilyen gyerekesen viselkedtek, és egyre jobban elszégyellik magukat, ám mielőtt még át tudnák gondolni, hogy vajon honnan jön ez a hirtelen hangulatváltozás, egy náluk valamivel alacsonyabb nő vékony, de mégis erős keze ragadja fülön őket, és húzza lefelé a fejüket egyszerre.
-Azonnal abbahagyjátok ezt mind a ketten! - Rivall rájuk Dr.Ratna Nayar, s közben megindul a főépület felé, továbbra sem eresztve a verekedők hallószervét.
-Folytassátok a munkát, a vihar mindjárt ide...
Egy robbanás szakítja félre a tanárnő szavait, minek hallatára összerezzen. Nyomban a horizontot kezdi kémlelni, s csak amikor látja a négy apró alakot leszállni nyugszik meg egy kicsit.
-Mégis mit képzeltetek mi? Nem elég, hogy verekedtek, de még a képességeteket is használjátok, ráadásul a kicsik előtt? Connor, azonnal kérj tőle bocsánatot, te meg Colin, csináld ezt vissza, de tüstént.
-De én nem akarom... - tiltakozik a fiú, mire Ratna elengedi a fiú fülét, és szikrázó szemivel egyenesen rá mered.
-Ó, dehogynem... - feleli halkan.
Elengedi Connor fülét is, s mire a fiú kiegyenesedik, már megint csak annyi ránc csúfítja az arcát, amennyit elvárhatnánk egy 17 évestől, vagyis semennyi. A tanárnő újra végigméri mindkettőt, aztán karba font kézzel kérdi őket.
-Szóval, min kaptatok össze? Őszintén. - Hangja inkább szomorú immár, mint szigorú, inkább csalódott, mint dühös. Látszik rajta, hogy nagyon a szívére veszi, valahányszor ilyesmi történik két volt diákja között, és ez a mostani alkalom sem kivétel. - Engem az sem érdekel, ha csontig ázunk,d e addig nem megyünk sehova, amíg nem hallottam az igazat.

_________________
I am the shadow, and the smoke in your eyes,
I am the ghost, that hides in the night
avatar
Szellem
~perfect master~
~perfect master~

Hozzászólások száma : 1429
Hírnév : 74

http://eladokkonyve.freeblog.hu/

Vissza az elejére Go down

Re: A park

Témanyitás by Michael Bodwin on Csüt. Május 24, 2012 2:38 pm

Már alig bírom tartani, mert úgy remegnek a kezeim és a lábaim, de azért gúnyos vigyorral látom, hogy ő sem ússza meg könnyedén a dolgot, ahogy vérvörös szemibe nézek.
- Na elég lesz már? Feladod? – lihegem reked és gyenge hangon, mikor kételyeim támadnak, hogy jól teszem-e, amit teszek. Mit akarok én elérni ezzel, hiszen csak kicsit beszólt a srác, nem kéne azonnal megfőznöm az agyát. Különben is nem ilyen idétlen módon kéne viselkednünk a kicsik előtt, hiszen már majdnem felnőttek vagyunk.
A kezem már-már leengedem, mikor hirtelen egy kéz csap le fájdalmasan a hallószervemre és olyan erővel húzza lefelé, hogy önkéntelenül is kétrét hajlok.
- Aúúúú! Ratna néni! Tanárnő! Kitépi a fülem! Aúúúú! – ismerem fel az orvtámadó kecses termetét, amelyet meghazudtolnak kemény kezei.
Fél szemmel azért még látom, hogy a másik srác sem járt jobban, az ő füleit is fogságba ejtette a tanárnő, aki most megnyugtatóan mosolyog a kicsik felé, miközben minket a főépület felé hurcol.
- Nem én ….nem én kezdtem! – nyöszörgöm, miközben úgy érzem, hogy tényleg mindjárt a kezében marad a fülcimpám, ami már tüzesen lángol.
Ennek ellenére, amikor meghallom, hogy azt akarja, hogy kérjek ettől a bugristól bocsánatot, felvállalva, hogy elvesztem a hallószervemet, óvatosan megrázom a fejem.
- Mi??? Hogy én kérjek tőle bocsánatot? Hiszen megtámadott! Én csak védekeztem! Tiszta önvédelem volt, ezt mindenki láthatta! És ő kezdte a képességét használni is!– háborogtam dühösen, és legalább most már a fülem is szabad, de Ratna néni kemény és számonkérő tekintetétől még nem szabadultam meg.
Colin viszont még szájaskodik egy cseppet, de hamar meggyőzik, így megtapogatva magamat jólesően állapíthatom meg, hogy talán nem marad nyom ennek a nyamvadéknak a képessége után.
A tanárnő kérdésére csak megrázom magam, mint mikor a kutya lerázza magáról a vizet, és dühösen rámeredek a tőlem két méterre ácsorgó fiúra.
- Most az egyszer tényleg nem én vagyok a bűnös. Ez a nyominger itt a nyakamba zuhant a pihenőfámról, és be akarta verni a képem, mert a haverjainak a múltkor kicsit a lelkébe tiportam. – vonom meg a vállam. – Szóval neki kell a lelkifröccsöt tartani, nem nekem!


A hozzászólást Michael Bodwin összesen 1 alkalommal szerkesztette, legutóbb Csüt. Május 24, 2012 9:13 pm-kor.
avatar
Michael Bodwin
~perfect master~
~perfect master~

Hozzászólások száma : 600
Hírnév : 52

Vissza az elejére Go down

Re: A park

Témanyitás by Szellem on Csüt. Május 24, 2012 6:17 pm

-Nem érdekel ki kezdte! - Harsogja, de úgy, hogy egy röpke pillanatra még a vihar is elcsendesül, nehogy véletlenül a tanárnő szavába vágjon. - És nem mondtam, hogy kinek a hibája volt, sem pedig azt, hogy csak te kérj bocsánatot! - Folytatja, és újra meghúzza az eddig a pontig kajánul vigyorgó Colin fülét. - Nem érdekel, ki gázolt bele kinek a becsületébe azzal, hogy rossz banda színt viselt ünnepnapon, vagy valami hasonló ökörség, ha úgy akartok viselkedni, mint az utcai huligánok, jó úton haladtok afelé, hogy Mr.Windsor igazán autentikussá tegye az alakításotokat!
A tanárnő nem magyarázza el részletekbe menően, hogy pontosan mire gondolt éppen, de nem nehéz kitalálni. Egyik fiúnak sem jelent gondot többé irányítani a képességét, így nem muszáj a Xavier-be járniuk, rengeteg másik középiskola is működik még az országban...
-Szóval, fogjatok szépen kezet. - Parancsol rájuk, immár csak egy kicsit beszélve hangosan, azt is azért, hogy az orkán ne nyomja el lágy hangját. - Aztán pedig nyomás, az egyik nagy fa kidőlt, és nem tudjuk becsukni tőle a kaput. Eredetileg kolosszust akartam megkérni, hogy vigye arrébb, mielőtt beköltözik ide minden vadállat az erdőből, de most, hogy látom, mennyi fölösleges energiátok van, talán jobb, ha ti intézitek el. Utána pedig segítsetek a többieknek, kész kell lennünk, mielőtt ideér a java.
Mielőtt még útjára engedné a fiúkat benyúl Connor zsebébe, és kikapja onnan a cigarettás dobozt. A csak egy pillanatra előkerülő szigorú vonásai szinte leolvadnak arcáról, helyet adva a szokásos szívmelengető Ratna néni neve által fémjelzett mosolynak.
-Vegyük úgy, hogy ezt a földön találtam - ajánlja fel, majd összegyűri, és az egyik levélgyűjtő zsákba hajítja szerzeményét - most pedig spuri, mielőtt beköltözik bambi, én meg megint magyarázhatom el a kicsiknek, miért nem tarthatják meg.
A tanárnő a kapu felé inti őket, majd visszatér a csoportjához, a fiúk pedig magukra maradnak. Colin durcásan indul meg az ágak felé, melyek első ránézésre akár 2 mázsát is nyomhatnak, ám szerencsére nem kell egyszerre felemelni mindet.
-Bazijó, most kertészkedhetek, mint egy hippi...

_________________
I am the shadow, and the smoke in your eyes,
I am the ghost, that hides in the night
avatar
Szellem
~perfect master~
~perfect master~

Hozzászólások száma : 1429
Hírnév : 74

http://eladokkonyve.freeblog.hu/

Vissza az elejére Go down

Re: A park

Témanyitás by Michael Bodwin on Pént. Május 25, 2012 11:18 am

Egészen összerezzenek Ratna tanárnő a szélvihart is túlzengő hangjától, hiszen ritkán láttam még ilyen dühösnek, ezért jobbnak látom, ha most nem adom tovább a macsó kemény legény szerepét, hanem behúzom fülem-farkam, mert a végén még egész hétvégén az én pici pónim címdalát fogom énekelni, miközben vigyorgó arccal trágyázom a virágoskertet.
Azt viszont nagyra értékelem, hogy a képembe vigyorgó Colin-nak viszonzásként még alaposan megrángatja a fülét.
~ Azt hiszem a fater kitérne a hitéből, ha egy ilyen ügy miatt kipaterolnának az iskolából! ~ borzongok meg a gondolatra egy pillanatra, mert a szemem előtt máris lepereg ez a kellemetlen beszélgetés és most még arra sem számíthatnék, hogy anyám mellém állna, mert ugyan a kis stiklieimet még pártfogolja is, de ezért szétrúgná a hátsó felem, az tuti! ~
- Micsoda? – kapom fel a fejem a nagy elmélkedésből. – Hogy én ezzel a…. – nem fejezem be, mert belenézek Ratna néni kéken villogó szemeibe és inkább lenyelem a folytatást, és dúlva-fúlva magamban a srác felé nyújtom a kezem, majd ha elfogadta gyorsan visszahúzom és a nadrágomba törölve igyekszem nem rá nézni többet, és elfelejteni az egészet, de sajnos nem ússzuk meg ennyivel.
A tanárnő nagyon kreatív, ha büntető feladatokat kell kiosztani, és most sem hazudtolja meg a hírnevét, mart egyre kerekedő szemekkel nézek rá, ahogy ecseteli, hogy mit is kéne csinálnunk ahelyett, hogy ezután a megerőltető nap után, visszamehetnék a szobámba és leguríthatnék egy dugisört a torkomon vigasztalásként.
- Na, de nekem annyi dolgom lenne….- motyogom, de hangosan nem merem mondani, mert azt hiszem most jobb a békesség, így aztán inkább szó nélkül fordulnék a kapu felé, hogy legfeljebb magam kerítsem elő kolosszust és egy nagy tölcsér fagyival megvesztegetve elvégeztessem a rám kiszabott feladatot, mikor egy törékeny két csap le a zsebemben rejtegetett bagómra és elzsákmányolja tőlem.
- Hé, az az enyém! – hörrenek fel, de aztán lemondóan lehajtom a fejem a szavaira.
- Megyek már megyek! – rántom meg a vállam és kéretlen társamra ügyet sem vetve elindulok. – Még te nyavajogsz! Az egész a te hibád és hidd el ezért nem maradok az adósod! – sziszegem felé, mikor már Ratna nem hallja.


avatar
Michael Bodwin
~perfect master~
~perfect master~

Hozzászólások száma : 600
Hírnév : 52

Vissza az elejére Go down

Re: A park

Témanyitás by Szellem on Szomb. Május 26, 2012 6:50 am

Colin sem sokkal lelkesebb, amikor kezet kell fognia társával. Végig olyan arcot vág, mintha legalábbis arra kényszerítenék, hogy egy veszett sündisznót simogasson meg, amíg az dorombolni kezd, de annyira senki sem vagány ebben a suliban, hogy ellentmondjon valamelyik legendás tanárnak, ezért mint a kisangyal lendíti előre a kezét, amint felszólítják rá.
Ratna néni valami furcsa dalt dúdolgat magában, melynek az a reflénje, hogy "i'd like to be a tree eee eee" ezért aztán meg sem hallja Connor tiltakozását a cigi elkobzása ellen - amit mellesleg a 2037-es törvényeknek megfelelően legfeljebb otthon szívhatna el, 4 év múlva, amikor betölti a 21et - azt viszont észre fogja venni, ha nem mennek a dolgukra, úgyhogy jobb belehúzni!

-Nem nyavajgok te... - ököl formációba rendeződött ujjai elernyednek, keze pedig az oldala mellé hull. - Essünk túl ezen, és majd később megöllek, oké?
Megpróbálja felemelni az összegabalyodott ágakat, ám nagyon csúsznak, és a rengeteg víztől még nehezebbek is a kelleténél, így meg sem tudja mozdítani őket. A sokadik próbálkozás után megunja a dolgot, felmászik a kupac tetejére, és koncentrálni kezd. Hamarosan a víz seregének ejtőernyősei újra elpárolognak körülötte, mielőtt földet érhetnének, és emellett az ágak is kiszáradnak, ennél tovább azonban nem bírja, úgyhogy lepattan róla.
-Na, így egy kicsit könnyebb lesz. Kár, hogy elporlasztani nem tudom, szívós egy dög ez a fa - közli zihálva.
Kolosszus egyébként épp Ratna nénivel beszélget a távolban, percekkel később pedig önként és én pici pónimat dalolva beáll segíteni a kert megmentésébe, bár az ő akcentusával elég ez érdekesen hangzik...

_________________
I am the shadow, and the smoke in your eyes,
I am the ghost, that hides in the night
avatar
Szellem
~perfect master~
~perfect master~

Hozzászólások száma : 1429
Hírnév : 74

http://eladokkonyve.freeblog.hu/

Vissza az elejére Go down

Re: A park

Témanyitás by Michael Bodwin on Szomb. Május 26, 2012 10:08 am

Igyekszem nem tudomásul venni, hogy ez a macskajancsi ott ténfereg mellettem és még a száját sem képes befogni. Örülhet neki, hogy nem akarom kicsapatni magam, mert különben tényleg nem úszná meg ennyivel…..legalábbis most.
Megpróbálom lefoglalni magam a képzeletemben lejátszott kis történetekkel, amiben Colint különböző módokon aszalom szárazzá, vagy robbantom fel, vagy lököm be a valami sötét és nagyon mély helyre, szóval elég jól szórakozom, és hagyom a srácot érvényesülni, ha már dolgozni akar.
Nem kerüli el a figyelmemet Kolosszus sem, de sajnos most úgy látszik le kell mondanom a segítségéről, mert Ratna néni rábeszélőképességével én nem vehetem fel a versenyt.
Mikor a tanárnő felénk vet egy pillantást, nem törődve a mellettem tüdőbajosan levegőt kapkodó Colinnal gyorsan a fához lépek és elkezdem arrébb húzni, mint aki lázas tevékenységet folytat.
- Gyere már nyuszifül! Mindent én csináljak! – szólok oda az álldogáló fiúnak. – A tanárnő még visszajön, mert azt hiszi lopod a napot, azt még én is kapok miattad megint!




avatar
Michael Bodwin
~perfect master~
~perfect master~

Hozzászólások száma : 600
Hírnév : 52

Vissza az elejére Go down

Re: A park

Témanyitás by Szellem on Szomb. Május 26, 2012 4:44 pm

Felhúzott orral hajol le a kiszáradt rőzsékért, ám már az első mozdulatával beleáll egy tövis az ujjába, amin jobb napjain csodálkozna, hisz ezek egy szimpla diófa ágai, ám egyenlőre le van foglalva a vérző ujjával.
-Basszus - sziszegi, aztán szájába veszi a vércsermely forrását - nem gyújthatnánk inkább fel a rákba az egészet? Ja, persze, az eső... - adja meg magát, és újra munkához lát, ezúttal csak fél kézzel. - Hogy mi van? - Kérdi megütközve, és szaporábbra veszi a lépteit. - Csinálom! Látja tanárnő, dolgozok, minta villám!
Az igazi villámok időközben már felbukkannak a horizonton, és elég haragosnak tűnnek, szóval lehet nem ártana ezt gyorsan befejezni.
-Anyád a nyuszifül! - Súgja Connor-nak, egy dühös pillantás kíséretében. - miért kell állandóan az idegeimre menned?
Hát, ezek ketten tuti nem lesznek már barátok a mai nap, és a kedélyükön az sem segíthet sokat, hogy időközben az eső is egyre erősebben zuhog rájuk. A sűrű vízfüggönytől már egy méterre sem lehet látni, legalábbis azok számára, kiknek a haja nem folyik bele a szemébe. Nyilván akiknek igen, azoknak a látómezeje még tovább csökken.
-Húzzunk bele, lehet te ki akarod nyírni a tüdődet, de én utálnám, ha begyulladna.

_________________
I am the shadow, and the smoke in your eyes,
I am the ghost, that hides in the night
avatar
Szellem
~perfect master~
~perfect master~

Hozzászólások száma : 1429
Hírnév : 74

http://eladokkonyve.freeblog.hu/

Vissza az elejére Go down

Re: A park

Témanyitás by Michael Bodwin on Szomb. Május 26, 2012 7:01 pm

Jóleső kárörömmel láttam, hogy rögtön baleset is érte a kis mitugrászt, de aztán megemberelte magát, mikor megijesztettem Ratna nénivel, amin megint csak vigyorogni támadt kedvem.
Nincs is jobb szórakozás, mint szórakozni, mikor valaki nem tud visszavágni, nem mintha nagyon félnék tőle, de akkor is!
- ÉN megyek a Te idegeidre? – hörrenek fel. – Nem elég, hogy miattad itt kell bőrig áznom, nem ehettem meg azt a finom sütit és A CIGIMET IS ELVETTÉK! – hajolok közel a füléhez, hogy halkan tudjam beleordítani. – Tudod, azt mondják, hogy ha elszívsz egyet az megnyugtat. Hát most engem nincs ami megnyugtasson! Ezt kalkuláld bele, ha az idegeiddel hozakodsz elő. – rángatom odébb az egyik tekintélyes méretű ágat.
A vihar pedig kezd egészen bedurvulni, akkor villámok cikázna az égen, amekkorát még Ciklon sem szokott kreálni, legdühösebb napjain sem, és az eső meg szabályosan ömlött már, alig láttam Colint, hogy mit csinál. Na jó, ebben a hajamnak is volt némi szerepe, ami most csuromvizesen lapult a fejemhez és lógott a szemembe, ahogy hajolgattam.
- Hülye! – állapítottam meg. – A te tüdőd nem tud begyulladni olyan rövid idő alatt, mert nem lesz rá ideje, ugyanis mindjárt belénk csap egy villám, ha itt maradunk a magas fák közelében. – ragadom meg az utolsó nagyobb ágat, majd dühösen morranok Colinra. – Szedd már össze magad és segíts, aztán már kész is vagyunk. És, ha ezután eljár a szád, hogy együtt büntettek meg minket, kitekerem a nyakadat.


A hozzászólást Michael Bodwin összesen 1 alkalommal szerkesztette, legutóbb Hétf. Május 28, 2012 9:59 am-kor.
avatar
Michael Bodwin
~perfect master~
~perfect master~

Hozzászólások száma : 600
Hírnév : 52

Vissza az elejére Go down

Re: A park

Témanyitás by Szellem on Vas. Május 27, 2012 1:59 pm

-Miről beszélt, ott zabáltad két po... - a füléhez kap, mikor Connor beleüvölt, majd ahogy meghátrál a földről felkapja az egyik időközben újra átnedvesedett ágat, és támadója vállára csap vele. Fegyvere darabokra törik, mint egy ropi, de nem bánja, ha csak néhány darab bejutott a srác pólója alá, lesz min vakaróznia.
-Úgy kell neked, bagózol itt Nayar előtt. A következő mi lesz, orgiát rendezel Windsor szobájában?
Szájalás közben azért ő is hozzálát a munkához újra, mert az eső és a villámok még hagyján, de ha sokáig kell vele lennie, tuti idegbajt kap.
-Ne majrézz már annyit, a villámhárítót hatszor előbb találja el, mint minket, a kezed meg tarts meg magadnak, ha nem akarod, hogy múmiát csináljak belőled!
Amilyen jókedvűen dolgoznak, nem csoda, hogy mindössze fél óra alatt el tudják hordani azt, amit Ratna szerint 2 perc alatt meg tudott volna csinálni bármelyik gyerek a napközis csoportjából, ám rájuk most felelősségteljes munkát bízott, szóval nem segíthetnek a civakodó kölyköknek. Fejcsóválva érkezik hozzájuk, mikor látja, hogy kész vannak.
-Hát ez jó sokáig tartott. - Jegyzi meg, majd félreáll az imént megérkező gyereksereg elől, kik eddig a repülőket bámulták. - De nem baj, pár hét, és belejöttök ti is. Kövessetek, sok dolgunk van még, mielőtt ideérne a vihar. - Ez után hátra kiált az érkező pilótáknak, és Greg-nek. - Az utolsó csukja be maga után a kaput, ha más nem jön!
Mikor megtudja, hogy hárman még vannak kint, és főleg, hogy kik azok, úgy dönt, ők megoldják majd a dolgot, ezért aztán a fémkapu bezáródik, elvágva az állatvilágot az iskolától.
-Tessék, szerszámok! - Nyújt oda egy táskát Ratna Connor-nak. - Az egyik villámhárító elromlott, javítsátok meg gyorsan, mielőtt valakibe belevágna. - Vár egy pár másodpercet, majd elvigyorodik a sápadt fiúk látványán. - Csak vicceltem, segítsetek a kicsiknek kiásni azokat a növényeket ott - Ratna valójában a nevét mondta a gaznak, amiről épp szó van, de a két fiú csak ennyit értett belőle - szegények nem bírnák ki ezt a vihart, úgyhogy bent vészelik majd át, velünk együtt. Nyomás.

_________________
I am the shadow, and the smoke in your eyes,
I am the ghost, that hides in the night
avatar
Szellem
~perfect master~
~perfect master~

Hozzászólások száma : 1429
Hírnév : 74

http://eladokkonyve.freeblog.hu/

Vissza az elejére Go down

Re: A park

Témanyitás by Michael Bodwin on Hétf. Május 28, 2012 9:35 am

Mikor Colin rám sóz egyet azzal az ággal nem sok híja van, hogy nem mosok be neki egyet újból, de a hátam mögé pillantva látom, hogy Ratna néni nagyon néz minket, így csak a fogam között sziszegek el egy szitkot és fogadom meg magamban, hogy még egyszer kinyírom ezt a kerti törpét.
Szerencséje van, hogy legalább a munkának nekiveselkedik végre, mert már ott tartok, hogy akár a kicsapást is megkockáztatva ott hagyom a fenébe, boldoguljon egyedül, hiszen miatta van az egész. Igaz a kicsapást megkockáztatnám, de Ratna képességével nem szívesen húznék újat, mert attól jobban félek, hogy nevetségessé tesz valami hülye gyerekdal éneklésével, mint attól, hogy repülök a suliból.
Végül is csak sikerül befejezni azt a hülye feladatot, de alig örülnék, hogy végeztünk, máris ott termett mellettünk a tanárnő, ami azt jelenti, hogy árgus szemekkel figyelt minket, és a helyett, hogy megdicsért volna, amiért ilyen hősiesen megküzdöttünk a viharban azzal a faszörnnyel, újabb feladatot akar ránk sózni.
- Na, de……- gyorsan módosítottam a mondandómat mikor rám nézett azokkal a világító kék szemeivel, - de….már itt is van, talán be kéne már mennünk… - fejezem be morogva, de azért engedelmesen indulok utána lehajtott fejjel és gyilkos indulatokkal Colin iránt.
~ Mi a frásznak kellett nekem leállni ezzel a kiscsávóval brusztolni, most aztán szívhatok, mint a torkos borz! ~
Aztán rémült szemekkel kapom fel a fejem, mikor Ratna néni a kezembe nyom egy táskát és elmondja, mit akar tőlünk.
- A micsodát?.....a…….villámhá......- nézek most minden rosszindulat nélkül Colinra elborzadva, de látom, hogy ő sincs jobb állapotban, mert elég fehérnek tűnik a srác.
Mielőtt azonban még belelovalnánk magunkat a sápítozásba, a tanárnő szélesen elvigyorodik és közli, hogy tréfa volt az egész.
Azt hiszem, hogy mázsás kő esett le a szívemről és úgy kullogtam növényeket menteni, mintha legalábbis azt mondta volna, hogy titokban elástak pár üveg sört a tövük alá, azt kell megkeresni. Még azt is elfelejtettem a nagy megkönnyebbülésben, hogy mennyire utálok kertészkedni és hogy előtte hat lóval sem tudtak volna az ágyások közelébe húzni.
- Csak ezt a mai napot éljem túl úgy, hogy egy haverom se lássa mit művelek! – morgom azért magamban. – És apa, anya, ezért még sokkal jöttök nekem!
avatar
Michael Bodwin
~perfect master~
~perfect master~

Hozzászólások száma : 600
Hírnév : 52

Vissza az elejére Go down

Re: A park

Témanyitás by Szellem on Csüt. Május 31, 2012 8:15 pm

-Connor! Kiáltja Rachel, csillogó szemekkel, amikor meglátja a fiút, és már rohan is felé. Azon nyomban a nyakába ugrik, amint eléri őt, és hatalmas cuppanós puszit nyom az arcára, üdvözlésképpen.
-Nahát, kijöttél segíteni nekünk? Nem hittem volna, hogy ilyen jó fej vagy! Ezerszer korábban néztem volna ki belőled, hogy bagózol valamelyik sarokban. Úgy örülök neked!
Ezen a ponton felfedezi, hogy nincs egyedül a srác, ezért elereszti őt, és a másik fiúhoz fordul.
-Jé, te meg...hmm...ki is vagy te?? - Colin arcán jól kivehető, ahogy egy órási láthatatlan evezőlapát vágja őt képen, és kupán egyszerre. - Csak ugratlak. Te vagy Johny igaz? - Egy manga rajzfilmben most esne hanyatt, akkorát csattanva ami elnyomja a villámokat, de mivel ez a valóság, csak áll ott Póker arccal, és halkan kinyögi összezárt állkapcsa közül azt, hogy "Colin".
-Biztos? - Kérdi a lány, mutatóujját az állára téve, két hatalmas zöld szemével pedig felfelé sandítva, mint aki nagyon gondolkodik valamin. - Én határozottan Johny-ra emlékszem.
-Most szívatsz??? - Kérdi Colin, egy hangyányit ingerülten.
-Hát persze! - Kacag fel Rachel, aztán barátságosan megveregeti a fiú vállát, a munka felé terelve is őt egyszerre, majd amikor az már nem láthatja, kérdőn néz Connor-ra, és ezt súgja:
-Tuti nem Johny? - Végül bűbájosan mosolyogva megvonja mindkét vállát, és szemei zöldje mélyebb tónusra vált, mire a fák lombjai föléjük hajolnak, óvva őket a záportól, legalábbis egyenlőre.
-Na jó, húzzunk bele, mert a fák már panaszkodnak, hogy ugráltatom őket! A díjnyertes páfrányokat kell csak átültetni, azokat viszont gyorsan, és vigyázzatok a tűzokádó piranha virágokkal, bármelyik csőből előbújhatnak. - Apuci büszke lenne rá ezért a viccért, de van egy sanda gyanúja, hogy itt senki sem fogja ezt értékelni, így kissé szomorkás arcot vágva láét ő is munkához.

_________________
I am the shadow, and the smoke in your eyes,
I am the ghost, that hides in the night
avatar
Szellem
~perfect master~
~perfect master~

Hozzászólások száma : 1429
Hírnév : 74

http://eladokkonyve.freeblog.hu/

Vissza az elejére Go down

Re: A park

Témanyitás by Michael Bodwin on Pént. Jún. 01, 2012 6:16 pm

Alig érünk kicsit közelebb a buzgón sertepertélő csapathoz, amikor kiválik egy szeleburdi lány és egyenest a nyakamba ugrik. Hát persze, hogy Rachel volt az! Ki is üdvözölhetne engem másként és égetne le a haverok előtt!
Viszont azt hiszem ő az egyetlen aki ezt büntetlenül meg engedheti magának és ezt alaposan ki is használja.
- Mondhatjuk! – morgom a bajuszom alatt. – Hát én is legalább annyira meg vagyok lepve, mint te, ha nem jobban, de Ratna néni még mindig nagyon tud az ember lelkére hatni! – fogom meg a derekát is rakom le magam elé, hogy legalább aki eddig nem látta a nagyjelenetet, amikor a vagány és menő Connor épp kedves valakihez, akkor az már ne is lássa. Elég az nekem, hogy a mellettem csámborgó Colin a tanúja volt.
Laposakat pislogok a tanárnő felé, hogy lássam még mindig figyel-e minket, de úgy látszik ő is ismer már engem annyira, hogy ne veszítsen szem elől, így kénytelen vagyok tovább játszani a jófiút.
De aztán jön a mai nap fénypontja, amikor Rachel a földbe döngöli Colin utolsó morzsányi önbecsülését is, azzal, hogy ő sem hajlandó megismerni. Komolyan alig bírom visszafogni, hogy hangosan ne röhögjem el magam, így csak vigyorogtam, mint a vadalma.
- Tuti! – súgom vissza neki, de ekkor már nem bírom tovább és kitől belőlem a nevetés, alig bírom abbahagyni, főleg, ha ránézek Colin savanyú képére.
Persze az örömködés nem tarthat sokáig, mert Rachel igazán igyekszik megvédeni az imádott növényeit a vihartól, így aztán kicsit könnyítve a helyzetünkön a növényi sátorral, de azok felé az átkozott páfrányok felé taszigál minket, amiket pátyulgatni kell.
- A mikkel? – kapom el a kezem, amiket már meggondolatlanul munkára fogtam volna, de így persze más a helyzet! Csinálja csak Colin! Én veszélyességi pótlék nélkül ugyan nem teszem kockára a testi épségemet, vajmi zöldségért, ami még egy kis esőt sem bír ki. Piha!
- Na, mit bámulsz apafej! – lököm oda a Rachel által a kezembe nyomott lapátot a srácnak. – Szaporán ásogassál, mert szegény zöldike még a végén vizes lesz.
Nyúlnék a zsebembe, hogy legalább egy bagót elszívhassak, de ekkor jut eszembe, hogy orvul megfosztottak tőle.
~ Ó a franca! A tartalék meg a szobámban van! ~ A rosszkedvem csak fokozódik.




A hozzászólást Michael Bodwin összesen 1 alkalommal szerkesztette, legutóbb Csüt. Jún. 21, 2012 6:48 pm-kor.
avatar
Michael Bodwin
~perfect master~
~perfect master~

Hozzászólások száma : 600
Hírnév : 52

Vissza az elejére Go down

Re: A park

Témanyitás by Victor Creed on Hétf. Jún. 18, 2012 12:55 am

A vihar egyre jobban tombolt, tépte a fa leveleit, törte az apró gallyakat, majd ahogy felerősödött a szél a nagyobb, vastagabb ágakat sem kímélte. A villámok kígyóként kúsztak át a sötétlő égen, hogy egy-két másodpercre túlvilági fényükkel megvilágítsák a szorgoskodó kis csapatot, majd aztán ismét sötétség borult a park területére. A víz pedig olyan helyekre is bekúszott, amiről a diákok még álmodni sem mertek volna, kicsi és nagy, lány és fiú, tanár és diák - tocsogtak a nedvességben. Azok, akik nem hoztak magukkal esőkabátot most még inkább vacoghattak a szél miatt, ami szinte megfagyasztotta a bőrükhöz tapadt erőcseppeket. Tombolt a természet. Akaratosan, dühösen és kielégíthetetlen pusztítási vággyal akarta eltarolni azt, ami az útjában állt. Szüntelenül, erősen és megállíthatatlanul. Szinte már-már csodálni és félni lehetett volna egyszerre ezt az energiát, ami felszabadult benne. Tombolt a természet. Tombolt, ahogy ő is nemsokára fog. Szabadon engedték, így hát ideje vadászni. Ch... ez a dolgok rendje.

A fák között megbújva, négykézlábra ereszkedve várta a megfelelő alkalmat. Izmai néha-néha megremegtek, hiszen pattanásig feszítette már őt a várakozás. A hideg nem érdekelte, sosem hatotta meg a kicsiny kis lelkét a körülötte lévő táj. Könnyedén átjutott minden akadályon és pofátlanul kacagott bele a fagy vagy a forróság képébe. Nem-nem, most az a fajta feszültség uralta, amit egy fél órás várakozás szokott okozni a vadállaton, aki a zsákmányát lesve már alig várja, hogy kitörjön rejtekhelyéről. Ahogy ott guggolt a sötétben, kezei alatt megindult a föld és a sáros valamibe könnyedén kúsztak be ujjai.

Szakadt kabátja begörbített hátára tapadt, szakállából hevesen csepegett az esővíz. Most is olyan látványt nyújtott mint mindig, mikor feltűnt fekete sziluettje egy ház tetején vagy egy áldozata mögött. Villogó, gyorsan járó ragadozótekintete szorgalmasan kereste a leggyengébb láncszemet, de ahogy teltek a másodpercek nem tudott dönteni. Sokan voltak és mindegyikben akadt valami, ami örömmámorral kecsegtetett. Ugyan… Be kellett látnia egy idő után. Olyan, hogy leggyengébb - nincs. Leggyengébb sosincs az ő számára. Csak gyengék. A nála gyengébbek. Főleg a történtek után, mikor végre szabadon őrjönghet! Igaz, Jimmy? A báty végérvényesen túlnőtte öccsét. És ez a tudat igazán feldobta.

Pillantása lassan kúszott végig az ivadékokon, majd a tanárokon. Ki tudja mióta lapult ott, figyelte minden mozzanataikat és leste az alkalmat. Heh… ki tudja mióta kísérte a kis növénymentő akciót plusz egy szempár, akinek gazdája egyre türelmetlenebbül várt? Ki tudja rajta kívül, hogy bármikor kitörhetne és kitekerhetne több tucat nyakat? Oldalra kapta fejét, ahogy az illatfoszlányt megérezte. Gyorsan, hogy még véletlenül sem maradjon le róla. Mélyen beszívta tüdejébe és az emlékek, az érzés, ami eszébe jutott róla, újabb gyűlöletet szított eddig is dühöngő lelkébe. Még inkább felkorbácsolta azt a pusztításvágyat, ami a természetéhez hasonlóan nem volt képes megállítani. Nevezzük láncreakciónak, esetleg dominó effektusnak, kinek melyik tetszik jobban ezen a kései, viharos estén. Egy a lényeg - senki, de senki sem marad ki a sorból, a pusztítás mindenkire vonatkozik. Garantálni fogja.

A hangok darabosan jutottak el hozzá, éles fülével nem tudta kizárni a levelek zizegését és az eső szüntelen kopogását. A szagok halványak, szinte azonnal elmosta őket a vihar, de amit mégis megérzett, elégnek bizonyult.

Mikor meglátta a Bodwin porontyot torkából mély, állatias morgás tört a felszínre, ínye felcsúszott fogairól és az éles agyarakat kivillantva figyelte a kölyköt és két társát. A kicsi korcsokról megint rájuk terelődött a figyelme, főleg akkor, mikor feléje indultak el. Vizes szakálla rejtekében szája széle vérszomjas, halált ígérő vigyorra húzódott, ahogy nézte a felé igyekvő prédákat. Felállt, kutya módra megrázta magát, majd lassú léptekkel elindult. Karját oldalra emelte és gyönyörködve figyelte, ahogy adamantium karmai megcsillannak az éjszakában. Ördögi számítósággal kuncogott fel ezen, majd lenyalta szájáról a vizet, abban a reményben, hogy nemsokára vért ízlelhet helyette. Agyában az ösztön hajtotta parancs úgy robbant szét, mint soha máskor. Ölni! Elrugaszkodott, hogy egy két ugrással kint teremjen és a legközelebb álló nősténynek elvágja a torkát, majd a Bodwin kölyökre vesse magát. Hogy krokodil módjára csavarja ki a beleit, ide-oda dobálja és miután itt végzett mindenkivel, a drága apucit is meglátogassa. Vagy bárkit, aki az útjába áll. Hogy élvezze a sikolyát és az apja arcát elképzelve vadásszon. Hiszen valakinek el kell kezdeni hajtani a csordát... Nem igaz?
avatar
Victor Creed
~perfect master~
~perfect master~

Hozzászólások száma : 305
Hírnév : 38

Vissza az elejére Go down

Re: A park

Témanyitás by Szellem on Csüt. Jún. 21, 2012 6:26 pm

-Nyugi már - bökdösi meg Connor oldalát Rachel nevetve - Virgil az egyetlen mutáns virág a suliban, és többnyire ő is ártalmatlan! Na, de most már húzzunk bele mert... - Egy pillanatra ledermed, és ijedten néz körbe, mintha egy szörnyű hang kiáltott volna fel, amit csak ő hallhat.
-Hmm...
Összevonja szemöldökét, és hunyorogva tekint a fára, ahol kardfog rejtőzik, ám annak ellenére, hogy tudja, van ott valami, vagy valaki, amikor a szörnyeteg ágakat törve, és leveleket szaggatva ugrik elő a lobkorona rejtekéből, szegény lát hanyatt esik ijedtében.
-MISS NAYAR! - Kiáltja az egyik csöppség, de semmi szükség rá, Rachel, és a körülötte lévők rettegése elég volt számára ahhoz, hogy felfigyeljen arra, mi folyik ott. Futólépésben indul meg abba az irányba, ám valaki megelőzi őt. Ennek a férfinak a léptei úgy dübörögnek, mintha egy elszabadult gőzmozdony szelné át a kertet, és akkorát mos be a betolakodónak fém öklével, hogy az még neki is fáj. Ez utóbbi egyébként mélységesen meglepi őt, hisz máskor egy betonfalat is simán át tud ütni, most azonban minden dühe ellenére sem tudta elérni, hogy érezze támadása nyomán azt, ahogy az ellenségének álla apró darabokra törik, sőt, még az ő keze az, ami sajog a támadás után.
-Menjetek a házba! - Kiáltja Kolosszus, s mire Rachel feltápászkodik - segítséggel, vagy anélkül - addigra Ratna is megérkezik, bűntudattal bombázva kardfogat, ám valami nem stimmel. Egyáltalán nem úgy tűnik, mintha hatással lenne Victor-ra, sőt, azt sem érzi, hogy ellensége mit érez...olyan, mintha ott sem lenne az előtte álló férfi.
-Mi...
Szalad kin a száján, de aztán megembereli magát, és ő is a gyerekekre parancsol.
-Mindenki befelé!

_________________
I am the shadow, and the smoke in your eyes,
I am the ghost, that hides in the night
avatar
Szellem
~perfect master~
~perfect master~

Hozzászólások száma : 1429
Hírnév : 74

http://eladokkonyve.freeblog.hu/

Vissza az elejére Go down

Re: A park

Témanyitás by Michael Bodwin on Csüt. Jún. 21, 2012 7:02 pm

Gyanakodva néztem Rachelre, hiszen nagyon is el tudtam volna róla képzelni, hogy a drágalátós növényei védelmében még az átverésemet is megkockáztatja, hiszen tisztában van vele, hogy sosem bántanám. De mielőtt még jobban kifaggathatnám arról, hogy akkor mi is igaz a dologból látom, hogy valami nagyon is felkelti a figyelmét, de nem is, hogy felkelti, hanem egyenesen megrémíti.
- Rachel mi az? – nézek körbe én is, de a magyarázatra már nem kell időt fecsérelni, hiszen a fáról elénk ugró ……hmmm…..embert(?) már én is nagyon jól látom, és magam is hátrahökkölök egy pillanatra, de mivel a lány elesik, így a féltés sokkal erősebb bennem, mint a félelem, ami a fickó látványától végigsöpört rajtam egy pillanatra.
Mielőtt még Rachel felé mozdulhatnék, máris a képbe robban egy súlyos alak és hatalmas öklei csontrepesztő erővel sújtanak le rá, aztán fél szemmel már azt is látom, hogy Ratna néni is megjelenik méghozzá futva, ami már igazán nagy bajt jelez.
Gyorsan felhúzom Rachelt a földről és Kolosszus, majd Ratna tanárnő szavára el is indulok az épület felé, hiszen nyilvánvaló, hogy ismerik ezt az alakot és nincsenek valami jó véleménnyel róla.
- Menj be a suliba! – taszigatom Rachelt az épület felé, én meg az első fánál megfordulok és a félelmem ellenére kíváncsian nézem, hogy vajon mi fog történni, hiszen elképzelni sem tudom, hogy Kolosszus és Ratna néni ne bánnának el bárkivel, aki ránk támad.
~ De én sem vagyok már gyerek! Én is megtudom már védeni magam! ~ puffogok azért magamban.


A hozzászólást Michael Bodwin összesen 1 alkalommal szerkesztette, legutóbb Vas. Júl. 01, 2012 6:50 pm-kor.
avatar
Michael Bodwin
~perfect master~
~perfect master~

Hozzászólások száma : 600
Hírnév : 52

Vissza az elejére Go down

Re: A park

Témanyitás by Darren Black on Kedd Jún. 26, 2012 9:26 pm

Remek! Igazán nagyon király, mondhatom! Ennél nagyobb balszerencse nem is kell... Kertészkedni! Jesszus, anya... Ha tudom, hogy ez lesz az én sorsom, inkább hagyom, hogy a dilis nővéremet megcsiklandozza a villám... Így meg Alistair fogja csiklandozni, ha engem kérdeznek, az se sokkal jobb, de ez már az ő dolguk.
Sok klassz dolgot örököltem apámtól. Az öltözködési stílusát is, például, ami több, mint király. A csokornyakkendő menő. Nagyon menő. És pont olyan jóképű is vagyok, mint ő. De ha valamit nem sikerült egyik ősömnek sem rám örökítenie, se belém plántálnia, az az idegesítő növényszeretetük. Virgil így, meg Virgil úgy... Amíg kisebb voltam, azt hittem, Virgil valami ritkán látott haverja a faternak... Növények...
A vihar meg egyre jött, és persze, hogy az eső rám jobban esett, mint a többiekre... Nem is nagyon figyeltem oda, mi zajlik körülöttem, míg meg nem hallottam anyám hangját. Ijedtség bujkált benne. És az nem jó. Totál nem jó. Ultranemjó. Jé, új kifejezést alkottam!
Ismerős volt a fémkarmú pofa. Fater mesélt róla. Egyszer, nagyon régen egy kicsit megcsócsálta anyámat... Hé, várjunk csak! Ez a görnyedt hátú kriptaszökevény bántotta az anyukámat? Na majd adok én neki!
Leporoltam magamról a virágföldet, legalábbis le akartam porolni, de csak szétkentem a ruhámon. Ennyit arról, hogy mindig menj csatába elegánsan... Na mindegy.
- Hé, pléhpofa!- kiabáltam túl a mennydörgést- Nem maga, tanár úr, hanem a másik! Na szóval... Ezt apám küldi!
Azzal a leghiperbrutálabb átkot bocsátottam a szőrös-karmos muksóra, amit eddigi életemben produkáltam.
avatar
Darren Black
~perfect master~
~perfect master~

Hozzászólások száma : 437
Hírnév : 28

Vissza az elejére Go down

Re: A park

Témanyitás by Victor Creed on Szomb. Jún. 30, 2012 6:22 pm

Ahogy számított rá, a csorda megmozdult. Csak ki kellett lépnie a rejtekéből és máris életet vitt az halálba… Vagy pont fordítva? A tipikus zsákmányreakciót látta maga előtt és ahogy nézte a megforduló testeket, a kapkodó lépéseket, a távolodó kölyköket, ahogy érezte a kirobbanó pánikot és szinte tapintani lehetett az rettegés szagát, ami erőteljesen ömlött be a férfi orrán, jutott át az idegeken és erősítette meg a legelemibb parancsot az agyban, ördögi mosolya nagyobb lett. Annyi mindent mutatott ez a mosoly. Látni lehetett a maszk alatt bujkáló állati vicsort, a test szinte már fizikai örömét, a vadállat lelkének dübörgését, mintha egy unalmas nyári estén hirtelen megelevenedne a pokol ő pedig ezt látva felsóhajtana és ezt mondaná: végre egy kis izgalom. Egy kis fogócska. Egy kis játék… Ami ugye sosem árt.

Az éterbe kiabált névre felkapta a fejét és a figyelme még inkább felerősödött. Nem mintha a jelenlegi helyzetében a „Nayar” név oly sokat mondott volna neki, inkább a hangszálak vékony remegése csigázta fel és fordította el az elterülő lánytól a kis ivadék felé. Négykézlábra ereszkedett és sötét tekintete elidőzött az apró kisgyereken, megindult felé, pedig nem is érezte, hogy a lába vitte volna, miközben a közelében lévők úgy tűntek el, mint éhes cápa körül úszkáló halraj egyedei. Nagyon, nagyon gyorsan.

A dübörgésre már először is felfigyelt, jó ideje feltérképezte az egész helyet, de csak az utolsó pillanatban fordította a férfi felé tekintetét, túlságosan lefoglalta a segítségért kiáltozó mutáns ivadékok tömkelege. Szinte megbabonázta az a hirtelen szétáramló iszonyat, aminek ő volt a középpontja. Talán pont emiatt kapta be az ütést, fülében még sokáig érezte a kemény ököl hatását, de az egyensúlyán ez a mostani esetben semmit nem változtatott. Valahol a tudata legmélyén sejtette, hogy a földön terülne el, törött koponyával és kiesett fogakkal, talán még az agya is kiloccsant volna, olyannyira tökéletesítve volt a pofon… de nem ma! //1-es verzió 2-es verzió, az örök mondat tiszteletére XD// Az adamantium tette a dolgát és mikor a lendülettől elhajolt fejét, pár nyakcsigolya ropogtatásával egyetemben meglepett támadója felé visszafordította, a szeme körül a ráncok megjelentek és kissé véres fogairól felkúsztak az ajkai. Belevigyorgott Kolosszus arcába, majd fémkarmai mozgásba lendültek és egy hosszú mély vágást indított útjának a férfi mellkasára, hogy felhasítsa a fémet, végül egy rúgással több méter távolságba taszítsa. A látóterébe szökő mozgások közül különvált kettő mutáns, egy fiatalabb kölyök és egy nő. Oldalra döntött fejjel nézte a felé érkezőket, miközben vigyora, ha lehetett még szélesebb lett. Nem értette a nőstény döbbent arckifejezése minek szólt, de a megjelenő félelem igazán felcsigázta. Hisz erre vágyott, azt mondták ezt kell szeretnie, azt üzenték, hogy öljön. Ölnie kellett, így hát ölni akart. Keservesen vágyott egy kis vérért, halálsikolyért és káoszért.

Kezeit a földbe vájva ugrásra készülődött, helyezkedett, majd elrugaszkodott a nő felé. Miután előtte földet ért már elkezdett felegyenesedni, hogy fogait csattogtatva kapja el a szuka nyakát, mikor hirtelen megmozdult a talaj és a vizes, füves rész, egy szabálytalan körben két méter mélyre beszakadt. A test, mintha csak ez lett volna a dolga, alázuhant. Az állat megrázta magát, majd felnézett és fenyegetően felmorgott. Karmait az üreg oldalába vájta, ám még nem volt vége a dolgoknak. Az iskola területén cikázó villámok egyike, mintha csak parancsot teljesítene indult el a föld felé, figyelmen kívül hagyva a (szerencsére) ép villámhárítót és az adamantium tömbbe nyilallva felégetett mindent, ami a közelben volt. A férfi felüvöltött a fájdalomtól, majd csend ült a tájra. Ha valaki egy idő után odamerészkedett volna az üreg széléhez, hogy lenézzen és megpillantsa a füstölgő hús és fémdarabot, már nem láthatott semmit. Senkit.
avatar
Victor Creed
~perfect master~
~perfect master~

Hozzászólások száma : 305
Hírnév : 38

Vissza az elejére Go down

Re: A park

Témanyitás by Szellem on Vas. Júl. 01, 2012 6:06 pm

Ez ma nem Photr napja! Nem elég, hogy az ökle csődöt mondott, a következő pillanatban olyan erővel szántják fel a karmok a mellkasát, hogy attól először sziklázva hőköl hátra, majd eldől a sárban, akár egy meggyalázott szobor, ami alól kirántották a talajt.
~Istenek és istennők!~ Gondolja Ratna kétségbeesetten, s bár hősiesen képes uralkodni saját érzelmein, hogy ne uralkodjon el rajta a pánik hangulat, és főleg, ne fertőzzön meg mindenki mást, sajnos érzi, hogy közeledik a törésponthoz. -Tarts ki Peter! Ne változz vissza!
Először csak pislogva figyeli a villámokat, de amint meglátja fiát, máris akad egy sejtése, hogy fordulhatott elő, hogy a villámhárítóban pont most merült ki az elem...vagy mivel megy. Szélsebesen a földön fekvő fémemberhez szalad, s kezét a karcolásokra tapasztja.
-Tarts ki, mindjárt hozunk neked segítséget. Kitartó vagy és erős, bírnod kell! Valaki hívja ide Heily-t!!!
Szavai hatnak a férfire, igaz minden erejére szüksége van ehhez, de legalább rá tudja venni, hogy csendben várja a segítséget, és ne az utolsó kívánságát akarja elnyöszörögni, mielőtt ájultában visszaváltozna, és másodpercek alatt elvérezne. Colin közben bátortalanul a kráterhez lépked, és nagyon óvatosan leskelődik csak.
-Te jó ég, ebből nem maradt semmi... - Állapítja meg elképedve. - Ki küldte a villámot! Mindegy, isten vagy öreg! KINYÍRTAD!!! - Ordít fel vidáman, Rachel azonban nem osztozik a lelkesedésében. Még mindig gyanakodva kémleli a tájat, ami nem csoda, hisz alig tért magához a sokkból, ami akkor tört rá, mikor az a vadállat megindult felé.
-A csontjai is? - Kérdi halkan. - Csak mert, ha megsebezte Kolosszust, azoknak bírni kéne a villámot...
-Biztos gagyi kínai pengék, nem mindegy? Meghalt és kész!

_________________
I am the shadow, and the smoke in your eyes,
I am the ghost, that hides in the night
avatar
Szellem
~perfect master~
~perfect master~

Hozzászólások száma : 1429
Hírnév : 74

http://eladokkonyve.freeblog.hu/

Vissza az elejére Go down

Re: A park

Témanyitás by Ajánlott tartalom


Ajánlott tartalom


Vissza az elejére Go down

1 / 3 oldal 1, 2, 3  Next

Vissza az elejére

- Similar topics

 
Permissions in this forum:
Nem válaszolhatsz egy témára ebben a fórumban.