New York

1 / 3 oldal 1, 2, 3  Next

Go down

New York

Témanyitás by Cerebro on Pént. Május 25, 2012 5:07 pm

Amerika legnagyobb, és legnépesebb városa 2037-re sem lett kisebb. Bár sötét sikátorokban mászkálni éjnek évadján továbbra sem biztonságos - ha pedig ezt egy mutánsnak kinéző valaki teszi meg Bronx-ban, az már egyenesen öngyilkosság - azért összességében elmondható, hogy a bűnözést valamelyest csökkent az utóbbi 25 évben, és többé már nem rombolja földig a várost valami őrült mutáns, vagy terrorista minden második héten.
Ha már szóba kerültek a mutánsok, az ő helyzetük még mindig nem nevezhető rózsásnak, ám a népességnek most már csak igen kis százaléka mondhatja el magáról, hogy gyűlöli őket, de jószerivel ők sem tesznek semmit azon túl, hogy az internet fórumain trollkodnak, így történhetett meg, hogy néhány évvel ezelőtt megválasztották a város első mutáns polgármesterét, Ihsan Sinclair-t, ki ugyan sosem készült politikusnak, ám megnyerő személyisége - és képessége mértéktartó alkalmazásának - segítségével képes volt inspirálni a neki dolgozó embereket, és mára New York legsikeresebb vezetői közt tartják számon, annak ellenére, hogy ő már alig várja, hogy lejárjon a mandátuma, és végre kialudhassa magát.
Ami magát a várost illeti, és az ottani építményeket, nagy változások nem történtek. Még mindig az égig érnek a házak, a forgalmi dugók sosem érnek véget, és a szabadságszobor is a helyén áll, szóval aki kiismerte magát a nagy almában 25 évvel ezelőtt, az nem fog eltévedni most sem.

_________________
avatar
Cerebro
Admin

Hozzászólások száma : 539
Hírnév : 7
Tartózkodási hely : Xavier Birtok

http://postoutsiders.hungarianforum.com

Vissza az elejére Go down

Re: New York

Témanyitás by Szellem on Vas. Május 27, 2012 6:32 pm

Bár a birtokon eléggé szeles volt az idő, amikor a kis csoport reggel maga mögött hagyta azt, a városban hét ágra süt a nap, így aztán azok is kénytelenek felvenni a napszemüveget, kinek látószerve nem dermeszti kővé azt a meggondolatlan New Yorkert, ki a szemébe mer nézni. A mai kirándulás mondhatni egy jutalomút, az iskola 30 legszorgalmasabb diákja vehet rajta részt, illetve, a 30 legszorgalmasabb, aki legalább egy évig nem került bajba az utóbbi időben. A felügyelő tanárok a busz elején azzal viccelődnek, hogy elpuhult a Xavier, hisz néhány évtizede képtelenség lett volna ilyen kölykökkel megtölteni egy buszt, most meg volt, akit otthon kellett hagyni. Darren Black tudna mesélni az akkori idők stiklijeiről, de inkább csak hallgat, ahogy Elektro egymás után hozza fel a jobbnál jobb történeteket. Közben a harmadik kísérő, az ifjabb Sean Darrow az ülések közt sétál végig a busz mentén, hogy ránézhessen minden lurkóra, rendben vannak-e. Alapvetően nem kéne ilyesmivel vesződnie, hisz telepatikusan megtehetné a busz elejéből is a seggén ülve, de jobban szereti látni a gyerekek arcát, és egyébként is, beleolvasni egy másik ember gondolataiba illetlenség...legalábbis mindenki erre gondola közelében.
-Jól érzed magad? - Kérdi kedvesen mosolyogva, az utolsó széken egyedül ücsörgő Victoria-hoz ér. - Tíz perc, és ott vagyunk - feleli az egy székkel előtte ülő öcsének ki nem mondott kérdésére, ám mivel valószínű, hogy többeket is érdekel a dolog, hangosan mondja. A kétéltű busz hatalmas hullámokat verve száguld előre a Hudson folyó vízén, miközben megkerül egy nagyobb hajót, és végre valahára a csoport maga előtt láthatja a híres szabadságszobrot, vagyis az első úti céljukat.
-Darren gyorsan rögtönöz itt egy történelem órát, a kicsik leköpnek a kilátóból, és aztán húzunk tovább Coney Island-re. Nem kell állandóan tanulni.
A kicsik közül többen arra gondolnak, milyen rossz lehet most azoknak az osztályoknak, akiket egybe vontak, hogy Mr.Steel tartson nekik egy tripla művészettörténelem órát, amíg ők idekint fogják átvenni....hát a szabadságszobor az mondjuk lehet unalmas lesz, főleg annak, aki tizedszer van itt, de a Vidámpark csak elfeledteti majd ezt velük.
-Te vagy Victoria ugye? - Kérdi Sean, s közben magában azon aggódik, hogy nehogy a lány úgy értse, rá valamiért jobban kéne figyelnie amiért...nos kicsit zűrös a családi háttere annyi szent, de ha valaki, ő igazán megértheti ezt, nem kell bemutatni, milyen az, ha akad egy félőrült a családban....

_________________
I am the shadow, and the smoke in your eyes,
I am the ghost, that hides in the night
avatar
Szellem
~perfect master~
~perfect master~

Hozzászólások száma : 1429
Hírnév : 74

http://eladokkonyve.freeblog.hu/

Vissza az elejére Go down

Re: New York

Témanyitás by Fény on Hétf. Május 28, 2012 7:07 pm

Nem tudom, hogy ezt az utat jutalomnak vagy büntetésnek fogjam fel. Bár nem a nagy Almában születtem, de még baba koromban vissza költöztünk ide a testvériség védő karjaiba. Szóval mondhatni én tősgyökeres New Yorki vagyok. Ezért egy út a városba nekem nem nagy dolog. Nem sok olyan helyet tudnak mutatni, amit már ne barangoltam volna be fiatal tini koromra apa társaságában. Egyszer még versenyt is úsztunk a Libety szigetre. Majd rögtön utána mikor ki másztunk a parton apa nosztalgikusan mesélte el a történetet, hogy ez volt az a hely ahol Magneto mester majdnem mutánssá változtatta a világ vezetőit. Emlékszem, hogyan köpte ki akkor undorodva a Xavieresk nevét, hogy a senkiházi pacifisták megakadályoztak egy ilyen dolgot. Elvégre ha nem is élték volna túl, akkor is szép tömeg gyilkosság lett volna. Nah igen apa és az ő vérszomja, de én már így ismerem és így szoktam meg. Elvégre mással ellentétben én ismerem azt az oldalát is amit nem mutat meg senkinek sem, csak anyának és nekem. Azt a részt mely gondoskodó, és féltő. Erre a gondolatra elmosolyodom mert eszembe jut hogy ijesztett rá utána egy hotdog árusra és szerzet nekem forró mindent bele hotdogot. Persze biztosan a balhé miatt is csinálta, miközben én iszonyat jót mulattam mikor eljátszotta, hogy egy túszul ejtett kislány vagyok akit megöl ha nem engedik futni. Ej a régi szép idők. Hiányzik apa, és hiányzik anya. Amikor a Xavierbe kerültem mindenkit ellenségnek láttam, vagy szűk látó körű mutánsnak akik nem fogják fel, hogy nem a testvériség ellen kellene harcolniuk, hanem az emberek ellen és átvenni a hatalmat. Azonban ott bizalommal és megértéssel fogadtak. Nem hánytorgatták a múltam és az apámat, csak az iskola igazgató mondta diszkréten, hogy ha valamit forgatnék a fejemben amivel a többi diáknak árthatok akkor ki fognak tenni a suliból. Nem mintha ilyesmire készültem volna, elvégre anya kedvéért jöttem ide és nem akartam neki csalódást okozni, hiába tudtam, hogy apát meg pont ez tenné boldoggá. Nem sokkal később pedig úgy ahogy sikerült is beilleszkednem, és megérteni, hogy anya miért akarta, hogy megismerjek egy másfajta életet.
A beilleszkedést egy félre értés tette könnyebbé. Azt mindenki tudta már a diákok közül, hogy a szüleimről való kérdésekre dühösen reagálok. Amikor azonban egy harci termi gyakorlat során nem érdekelve a saját testi épségem hagytam magam felnyársalni egy robot által, csak azért, hogy fel tudjam kaszabolni minden megváltozott. A diák társain döbbent arcát nézve azt hitték, hogy végem van, de a csodálkozás akkor váltott igazán égi szintre, mikor kihúztam magamból a halálos pengéket, és pillanatok alatt begyógyultam. Öt perc múlva már az igazgató irodájában voltam ahol ugyancsak diszkréten figyelmeztettek, hogy többet ilyet ha lehet ne csináljak, vagy ne a többi diák előtt. Azonban a diákok közt még aznap estére elterjedt a pletyka, hogy én Rozsomák lánya vagyok, és ezért nem mesélek a szüleimről soha mert ők halottak. Suttogtak a gyógyulásomról, a karmaimról, és így sokak szerint magyarázatot nyert a pokróc természetem is. Érdekes módon senki aki tudta az igazat nem igyekezett eloszlatni ezt a tévhitet. Szóval a diákok nagy része az „apám” iránt érzett tiszteletből igyekeztek semmiből sem ki közösíteni és mindenbe bevonni. Sohasem fogják meg tudni, hogy ugyan ezek a diákok milyen közel is jártak ugyan akkor a halálhoz mikor az igazi apámat Kardfogat becsmérelték. Szerencsére az eltelt két évben megszoktam az iskola stílusát, és már az sem borít ki ha az igazi apámat mocskolják. Mondhatni be illeszkedtem, és barátokat szereztem, és élveztem az iskolás napokat. Csak azt sajnálom, hogy ezek a barátok egy nap talán árulónak fognak tartani, ha a családom hívására haza fogok térni a testvériség karjai közé. De addig is mosolyogva néztem a kétéltű buszból a Manhattani kikötőt. Az emlékek amik elő törtek kis híján mosolyt csaltak az arcomra. Ott tanított Nick bácsi vezetni, és autót lopni. A nosztalgikus emlékek közül melyeket a keresztapámmal töltöttem egy kérdés szakít ki.
- Persze, nem én leszek elsőként tengeri beteg ezen a lélekvesztőn. Ha tippelnem kellene akkor Timo-ra tenném a voksot. Nagyon zöld lett az arca, pedig ő nem egy színváltó mutáns. - Mutatok előre, vigyorogva. És úgy döntök, nem büntetésnek fogom fel a mai napot, hanem egy jó kis nosztalgiázásnak. Majd a szavaira elvigyorodok.
- Azért az idős hölgyről én is leköpnék, ne legyen csak a kicsik kiváltsága a szórakozás. Kíváncsi vagyok vajon kit találnék el. - Mondom szélesen mosolyogva. Amikor azonban az igazi nevem szólít kissé elkomorodok. Félre húzódok és magam mellé mutatok a széken. - Igen. De jobban szeretem ha Hópárducnak hívnak. Gyere ülj le, és beszélgessünk. - Invitálom, miközben azt találgatom Timo mikor fog hányni.
avatar
Fény
~entered apprentice~
~entered apprentice~

Hozzászólások száma : 32
Hírnév : 5

Vissza az elejére Go down

Re: New York

Témanyitás by Szellem on Szer. Május 30, 2012 2:32 am

-Óvatosan az ilyen kijelentésekkel ifjú hölgy - szól rá, s közben alig bírja türtőztetni a rászabadulni készülő röhögőgörcsöt - a tanári kar legszigorúbb tagjait kaptuk kíséretnek, Darren például egy nap igazgató is lehet, ha végre elolvassa a szabálykönyvet. - Feje enyhén előre dől, hogy tenyerével el tudja takarni azt, arca pedig már egészen kipirult a nevetés lavinától, melyet próbál visszafogni, és amit az idézett elő, ahogy megpróbált elképzelni egy szigorú Darren Black-et. - Mellesleg, majdnem biztos, hogy senkit. A sziget arra az egy órára csak a miénk. Úgy döntöttek, hogy még idegenvezető sem lesz, hogy egyetlen ember jelenléte miatt se kerüljünk bajba...
És ezzel oda is a jókedv. Fájdalmas sóhaj hagyja el az ajkait, ahogy belegondol a valódi okára annak, miért is ürül ki ez a sziget ilyen odaadóan az ő tiszteletükre. Hiába, a "felvilágosult" idők sem olyan sokkal toleránsabbak, mint az apja idejében...mondjuk rá még soha nem lőtt senki, szóval ez mindenképpen pozitívum.
-Timo miatt ne aggódj, a jövőbelátónk szerint a mólóig még kihúzza, ha senki sem ad neki enni. - Fanyar mosollyal az arcán tekint a zöldülő kisgyerek irányába. - Szegény, azóta remélem megbocsájtotta, hogy a reggelinél lenyúltam előle az utolsó sütit.
A felkérést örömmel fogadja, és le is huppan a székre, elől úgyis a Forma 1-re terelődött a téma, ahhoz pedig legfeljebb a gondolatolvasás bevetésével tudna érdemben hozzászólni, de az igazat megvallva annyira nem hatja meg a zajos négykerekű haláldobozok témája, hogy ezért valakinek az emlékei közt kutasson pláne nem annak a kettőnek. Apja valamiért a lelkére kötötte, hogy Elektro elméjét messzire kerülje el, a saját érdekében, és eddig tartani tudta magát az ígéretéhez, annak ellenére, hogy ha csak ránéz, beleőrül a kíváncsiságba, hogy vajon miféle borzalmas emléket őrizhet, amit jobb, ha ő nem lát.
-Ha jobban szereted a hópárducot, felőlem lehetsz az is - feleli mosolyogva, és ahogy jobban megnézi a napfényben csillogó arany fürtöket, melyek gyönyörű zuhatagként omlanak hófehér bőrére, el tudja képzelni, honnan kapta ezt a nevet a lány - de ki kell ábrándítsalak, én akkor is csak Sean maradok.
~Mi baja a Victoria-val? Talán attól fél, hogy valaki abból kikövetkezteti, hogy lehet a valódi apja? Ááá, biztos túlkomplikálom az egészet...~
-Szóval, nagyon meglepődtél, amikor... - a mondat végére elhallgat, ugyanis a szeme sarkából kiszúrja az előttük ülő, serényen kagylózó kiskölyköt. Játékosan a szék támlására csap, de aztán tiszta kiszúrásból inkább hangtalanul folytatja a beszélgetést.
~Ha nem bánod, folytassuk inkább így. Úgy tűnik az öcsémet nagyon érdekli miről beszélünk. Szóval, ott tartottam, hogy: miért lepődtél meg annyira, amikor téged is kiválasztottak erre az útra? Nekem nagyon rendes lánynak tűnsz így elsőre.~
~Ééééés, Jason már sms-ezne haza anyuéknak, hogy kezdhetik sütni az esküvői tortát, ha ezt hallotta volna, pedig tényleg...ááá mindegy, néha az agyamra megy, hogy ide jár az egész családom.~

_________________
I am the shadow, and the smoke in your eyes,
I am the ghost, that hides in the night
avatar
Szellem
~perfect master~
~perfect master~

Hozzászólások száma : 1429
Hírnév : 74

http://eladokkonyve.freeblog.hu/

Vissza az elejére Go down

Re: New York

Témanyitás by Fény on Szer. Május 30, 2012 3:15 pm

- Miért? Olyan jó móka pedig. - Pislogok rá a lehető legártatlanabb kislány szemekkel, amivel még apám szívét is meg tudom mindig olvasztani. Ez a lágy shrek cica tekintet egyedül csak anyát nem hatja meg. - És a legszigorúbb tanárok voltak tutira a legvásottabb kölykök régen, szóval ők is meg fogják érteni a célba köpő versenyt. - Mondom, de a következő pillanatban kiderül, hogy az egész szigeten nem lesz más csak mi. Erre a kijelentésére azonban nem tudom melyik érzés hág magasabbra bennem a düh, vagy a büszkeség. Dühös vagyok, mert nem lehetünk mindenkivel együtt, mintha normálisak lennénk. Úgy kezelnek minket, mintha leprásak lennénk. A büszkeséget pedig azért érzem valamilyen szinten mert mára már elismertek minket annyira, hogy harminc gyerek miatt mindenki más előtt bezárják Amerika egyik legnagyobb jelképét, hogy csak mi nézhessük meg. Ez azért mégis csak eredmény. De ha belegondolok, hogy apa és Magneto azért harcolt, hogy ne mi kérjünk alamizsnát az emberektől, hanem ők legyenek azok akik elismerik felsőbb hatalmunkat. A gondolataimat végül Timo hozza újra normális mederbe.
- Remélem tényleg nem tévednek azok a bizonyos jövőbe látók, mert ha elkezdi a dolgot félek az egészből láncreakció lesz. - Mondom de tegyük hozzá bármilyen veszély is fenyeget minket Timo részéről, én azért élvezném azt a pánikot ami akkor törne ki mikor a srác elkezdene rókázni. Az ilyen dolgok abban a pillanatban mindig nagyon kellemetlenek, de hónapok vagy évek múltával ezek a kis dolgok isteni sztorik és emlékek lesznek. Kissé meglepődök azonban mikor Sean elfoglalja a felkínált helyet, de nem zavar. Hiszen akkor nem kínáltam volna fel. És a társasága is talán segít elterelni a gondolataim a szüleim hiányáról. - Köszönöm, a Hópárduc jobban kifejezi azt aki vagyok. - Mondom neki és már várnám a beszélgetés folytatását, mikor hirtelen meg szakítja a kérését, és az előttem lévő székre csap. Ezzel egy kissé meglep, nem tudom mi a baj, viszont a következő pillanatban minden értelmet nyer ahogy a szavai felcsendülnek egyenesen a fejemben. Szóval az öcsike miatt jött ennyire zavarba. Ezen elmosolyodok. Ha az öcsike műsort akar akkor tőlem kaphat műsort, hogy legyen min törnie a buksiját. Felhúzom a lábamat, és oldalra fordulva átvetem a virgácsaimat Sean combjain. És a kezeimet a kezei köré fonom. Hadd bámuljon csak a kis öcsi. Mert így olyan mintha félig Sean ölében ülnék, mintegy kinyilvánítva, hogy az enyém a pasi. Persze nincs köztünk semmi. De a pletykákat olyan érdekes elindítani főleg az X-ek közt.~ Nem nem zavar, hogy így beszélgetünk csak olyan furcsa. Tudod, mint egy egy-éjszakás kaland valami idegennel. Csak itt nem a testünk osztjuk meg hanem az elménk. Bár telepataként ezt te biztosan másként éled meg mint én.~Próbálom hangosan”gondolni” az ő neki szánt gondolatokat. Nem vagyok nagy penge abban hogy kell valakivel fejben beszélgetni.~A kérdésedre amúgy egyszerű válaszom van. Mert nem vagyok túl jó tanuló. Lehet nem balhézok senkivel sem. De a jegyeim sem túl jók. Jah és köszönöm, hogy szerinted rendes lány vagyok.~Mondom, majd hogy az öcsikét még jobban felizgassam, egy futó puszit nyomok az arcára.~A puszi a bókért járt!~Magyarázkodok, de ha telepata akkor sejteni fogja, hogy azért is kapta, hogy az kistestvérnek legyen miről beszélnie.
avatar
Fény
~entered apprentice~
~entered apprentice~

Hozzászólások száma : 32
Hírnév : 5

Vissza az elejére Go down

Re: New York

Témanyitás by Szellem on Szer. Május 30, 2012 7:22 pm

Meglepi, milyen nagy, és ártatlan, szinte már hipnotizáló tekintet tud produkálni ez a lány, de aztán feldereng benne, hogy talán okkal nevezték el egy macskaféléről, igaz sekélyes biológiatudásának következtében nem egészen biztos benne, hogy a hópárduc egy létező állat-e, vagy csak olyan kitaláció, mint a kacsacsőrű emlős.
-Tudtommal azok ketten nem voltak diákok - gondolkodik el a dolgon, aztán pár másodperccel később megrázza a fejét. - Nem, a Xavier-ben tényleg nem. Az egyik tesitanár ezer éve, a másik meg...mindig amikor kidobták visszajött, úgyhogy gondolták, ha már itt rontja a napot, csináljon valami hasznosat...szigorú gárda a javából...
~Mellesleg, felőlem akár a fáklyára is felmászhatsz. Nem vagyok még tanár, és elvből nem köpöm be a dögös lányokat.~
~Ne csak én piruljak...~
Ami a jövőbelátást illeti, csak mosolyog, és megvonja a vállát. A történelem során a legtöbb jós telepata volt, csak kicsit más fajta mint ő, ezért több ember elméjébe láttak bele egyszerre, viszont a kép így nagyon összekavarodott, és...és sosem gondolta volna, hogy egyszer bánni fogja, amiért nem figyelt oda mutánstörténelem órán.
-Ne aggódj, ha mégis tévednek, itt van mögötted a vészkijárat...

Sean öccse Jason egyébként az irónia e világi avatarja. A 11 éves kisfiú a legifjabb a Darrow családban, és furcsa mód szinte pontosan azt a képességet örökölte, melyről apja csak tetette, hogy bír vele, amikor még önmagát embernek hitte, és jelentkezett a Xavier-be, hogy ne kerüljön börtönbe. Hosszú történet, a lényeg, hogy Jason képes az elméjével uralni a számítógépeket, és mivel 2037-ben a wc-t is le lehet húzni WIFI jelekkel, ez igen érdekes csínyekre ad neki lehetőséget, most például...
~Csak szólok, a Facebook adatlapom szerint mostantól kapcsolatban vagyok.~
Üzeni gondolatátvitellel, ám egyetlen izmával sem próbálja megállítani a lány ügyködését, sőt! Szinte csalódik, amiért nem ült tényleg az ölébe.
~Egy éjszakás kaland??? Ha te mondod...én sosem gondoltam rá így, inkább mint egy lehallgathatatlan kapcsolat, ami ettől sokkal intimebb....Jesszus! Látod mit tettél velem?~
Közben azért vigyorog, nehogy a lány komolyan vegye az intelmet, viszont a puszi nyomán bőre visszafordíthatatlanul a lenyugvó nap színére vált át, Sean pedig hálát ad az égnek a telepátiáért, ugyanis hagyományos módon képtelen lenne megszólalni.
~Ééés, most fog meghívni minket anyám hétvégére, bocsáss meg egy pillanatra.~
Lehunyja két szemét, és a srác telefonja felemelkedik, majd kikapcsol, aztán 3 darabban hullik vissza a srác ölébe. Persze ő is tudja, hogy ezzel max késlelteti ennek az élő számítógépvírusnak a munkáját, de jelenleg az is megteszi.
~Visszatérve rád: a képességed nagyon tehetségesen tudod uralni, és itt ez volt a lényeg. Egy jó matekos, aki "véletlenül" rózsaszínre festené a szobrot, esetleg toplessé tenné, az cseppet necces lenne. Rád viszont büszkék. Neked amúgy nincs meleged?~
Sean-nak kezd, olyannyira, hogy épp azt fontolgatja, talán jobb lenne, ha azt a fél kilométert a szigetig már úszva tenné meg...viszont végig ott motoszkál benne a kisördög...ám egyenlőre vissza tudja fogni magát, és nem hallgat a vállán ülő, piros, szarvacskákat viselő ügyvédre.

_________________
I am the shadow, and the smoke in your eyes,
I am the ghost, that hides in the night
avatar
Szellem
~perfect master~
~perfect master~

Hozzászólások száma : 1429
Hírnév : 74

http://eladokkonyve.freeblog.hu/

Vissza az elejére Go down

Re: New York

Témanyitás by Fény on Szer. Május 30, 2012 9:23 pm

Jól esik a bókja, hogy dögös csajnak tart, de azért nem pirulok bele. Ennél nálam azért kicsit több kell, de határozottan jól esik. Elvégre én is nő vagyok, és nem hallhatom eleget ha egy szexi férfiállat vonzónak talál. Anyugtató szavaira csak megvonom a vállam.
- Igazából messze nem az zavarna a legjobban hogy ő hány. Elvégre utána hónapokon át lehetne érte szekálni, és az megfizethetetlen dolog. Az viszont már igen, hogy mint nagynak valószínűleg nekem kellene utánuk takarítani a buszt.
~Valóban? Ezek szerint eddig a szíved magányos volt? De még szerencse, hogy nincs Facebookom. Legalább így engem nem illesztenek oda.~üzenem neki vissza gondolatban. Bár egy pillanatra meg hökkenek. Várjunk, várjunk! Most akkor, hogy lépem én ővele kapcsolatba? Vagy ki is jelölt be az ő adat lapján? Hmmm egy kicsit zavaros a dolog.~De attól, hogy még a lábam a lábadra teszem nem leszek a nőd azt ügye tudod? ~Mondom ki neki a hangos gondolatom, elvégre nem tudom, miként is zajlik ez a facebook bejelölős kapcsolatban vagyok dolog. Azonban a következő gondolatát nem értem. Nem tettem vele semmit. A puszi után meg végképen nem értem miért akarna minket az ő anyja hétvégére. Teljesen össze zavarodok, és kezdem kissé hibbantnak gondolni a Sean-t. De a következő pillanatban látom, hogy az előttem lévő ülés mögül fel emelkedik egy telefon, és a darabjaira hullik. Ekkor kezdem sejteni, hogy tévúton járok és az eddigi szavainak bizony köze volt a drágalátos kisöcshez. Kissé nehéz tartani az iramot egy telepatával.~Örülök, hogy ezek szerint nem tartanak teljesen kutyaütő reménytelenségnek. Nem tudom, nem érzem hogy meleg lenne.~Gondolom, de egy pillanatra elmerülök a gondolataimban. Jó lenne tudni, hogy ez a aranyos kis telepata mennyire turkál a fejemben. Talán azt is látja, hogy tegnap este lefekvés előtt játszadoztam magammal? Vajon látja az emlékeimben milyen volt magam simogatni? Látja milyen voltam, mikor eljutottam a csúcsra?
avatar
Fény
~entered apprentice~
~entered apprentice~

Hozzászólások száma : 32
Hírnév : 5

Vissza az elejére Go down

Re: New York

Témanyitás by Szellem on Szer. Május 30, 2012 10:12 pm

-Na, nem szép dolog a kicsiket szekálni - feleli, elhúzott szájjal. - A takarítás miatt meg ne fájjon a fejed, ha nagy a dzsuva legfeljebb vezetem egy kicsit én, és a tengerbe süllyesztem a gépet.
Páran hátrakukucskálnak az előttük lévő sorokból, mire gyorsan hozzáteszi:
-Nyugi, leszállhattok előtte.
Victoria gondolataira hirtelen nem tud mit felelni. Komoly dilemma: vajon elárulja-e neki, hogy öcsikéjének hála most már van facebook fiókja, a profilképe pedig az, ahogy épp az ő ölében ül, vagy várjon ezzel még egy kicsit, és csak később fojtsa meg érte Jason-t?
~Örülök, hogy leszűrted a lényeget. Pár hónapja elkövettem azt a hibát, hogy bevallottam a barátnőmnek, mire vagyok képes...nem fogadta túl jól.~
A többire inkább nem felel, igaz ideje sincs rá nagyon, hisz a lány gyorsan rádöbben, hogy mire utalt a többi megjegyzésével, arról nem is beszélve, hogy gondolatolvasóként nem szokott reagálni mindenre amit mások gondolnak körülötte, főleg amikor ennyire hadarnak. Néha jobb, ha az ember gondolkodásra használja az agyát, és nem csevegésre, azt pedig nehéz, ha valaki beleszól mindenbe. Viszont, egy pillanattal később ha ez egyáltalán lehetséges, még jobban elpirul. Mindkét füle olyan vörös lesz, mint az izzó acél, tekintete pedig kerüli hópárducét, és inkább az előttük lévő szék támlájára szegeződik.
~Oké, eleinte hülyeségnek tartottam a szexhez hasonlítani ezt, de most már kezdem érteni, miért jó hasonlat. Jézusom! Kezdem érteni, miért azt tanította meg apám először, hogy ne olvassak mások gondolataiban...anyám...~
~Nekem viszont nagyon melegem van...izé...az emlékeidet egyébként nem látom, hacsak nem akarom, viszont ha így felemlegeted azt hallom, szóval...bocsánat!~
Fészkelődni kezd, hogy kikászálódhasson innen. Kicsit túl sokat tudott meg, sokkal többet, mint amit szeretett volna, és most nem vágyik másra, mint egy hideg üdítőre, meg, hogy végre kikössenek! Talán, ha elég messze megy tőle, nem akarja majd leharapni a fejét!

_________________
I am the shadow, and the smoke in your eyes,
I am the ghost, that hides in the night
avatar
Szellem
~perfect master~
~perfect master~

Hozzászólások száma : 1429
Hírnév : 74

http://eladokkonyve.freeblog.hu/

Vissza az elejére Go down

Re: New York

Témanyitás by Fény on Szer. Május 30, 2012 11:29 pm

Abban a pillanatban ahogy a fülei is elpirulnak zavarában tudom, hogy tudja mit csináltam az éjszaka. Nos erre viszont már én is elvörösödöm rendesen ez a telepátia dolog tényleg kezd egyre jobban zavarba hozni, és hasonlítani az egy éjszakás kalandokhoz. Köpni nyelni nem tudok zavaromban, csak az menti a helyzet, hogy ő legalább olyan zavarban van talán még nálam is vörösebb. Majd a következő pillanatban felhangzanak a bocsánatkérő szavak az elmémben. A szavai csak kissé nyugtatnak meg. De erőt adnak, ahhoz, hogy összeszedjem a pimaszságomat. És ahogy Sean fészkelődni kezd meg ragadom a kezét és nem engedem. - A bocsánat sokkal őszintébben hangzik ha hallom is. - Suttogom, hogy csak ő hallja és a kíváncsi öcsije ne. De azért mert ilyen módon szondázza a gondolataimat egy kis büntit érdemel. Ezért teljesen az ölébe fészkelődök, de úgy hogy teljesen szembe üljek vele. A térdeim pedig a csípője két oldalnál vannak. Előre hajolok, és a fülébe suttogok búgó hangon. - Azt hiszem nem engedlek szabadulni. Túl intim dolgot tudtál meg rólam. Cserébe én is szeretnék valami intimet tőled. - Susogok, miközben végig simítok a felső testén. Majd mikor a kezem már az övéhez érne, hirtelen minden vadállati gyorsaságommal perdülök meg és...
- BUUUUUUUUUU!!! - Ijesztek rá a mostanra már igen szemtelenül kukucskáló kistestvére. Az akcióm pedig a jelek szerint sikeres volt, mert a kölyök nagyot nyikkanva csúszik le a székről. Mire én nem bírom vissza fogni magam és kitör belőlem a nevetés. Felszabadultan kacagok, és még a könnyeim is kicsordulnak miközben a homlokomat az áldozat bátyjának mellkasának támasztom.
- Ez isteni volt! Jaj nekem..fáj már az oldalam is hehehe.. - Kuncogok még mindig. Mikor megnyugszom és fel tekintek látom, hogy többen kíváncsian bámulnak minket, hogy mit is keresek Sean ölében. Engem azonban abszolút nem érdekel a dolog. Majd felnézek a telepata fiú nagy kutya szemeibe, és úgy döntök rá pakolok még egy lapáttal a dologra. - Engem nem zavarna ha le vennéd a felsőd ebben a nagy melegben. - Mondom neki, továbbra sem használva a néma kommunikációt. Hadd tudja csak meg milyen frankó is elszenvedni egy ártatlan beszélgetéstől az iskolai pletykákat. Majd kegyelem képen vissza ülök a helyemre. De abban a pillanatban ahogy lecsúszok az öléből meg formálódik bennem a kérdés, hogy vajon feslett nőnek tart azért amit megtudott rólam? És ahogy a kérdés meg formálódott bennem kapcsolok, hogy valószínű agy tanúja volt a bizonytalanságomnak. Így szorongva szegezem neki a kérdést~Annak tartasz ügye? Feslett nőnek.~ Kérdezem tőle gondolati úton, és nem is tudom miért esne rosszul ha be igazolódna a félelmem és tényleg annak tartana. De abban biztos vagyok, hogy rosszul esne.
avatar
Fény
~entered apprentice~
~entered apprentice~

Hozzászólások száma : 32
Hírnév : 5

Vissza az elejére Go down

Re: New York

Témanyitás by Szellem on Csüt. Május 31, 2012 2:06 am

Sean pirul, Victoria is pirul. Olyan aranyosak, ahogy együtt pirulnak, kötni kéne rájuk egy szép nagy rózsaszín szalagot, hogy együtt lehessenek egy szép nagy édes valami. Sean nem akarja megvárni, amíg ez meg is történik, ám a lánynak más tervei vannak vele a jelek szerint, ő pedig rémülten néz a szemeibe.
-Szeretnéd, ah azt is hangosan mondanám ki, pontosan miért kérek bocsánatot? - Kérdi, és egy pillanatra újra nyeregben érzi magát, de a pillanat gyorsan elszáll, amikor a lány az ölébe ül. Arca eddig is lángolt, szóval ott a helyzet már nem tud tovább romlani, viszont Vicky érintésének nyomán a felsőteste is izzani kezd, miközben egyre többen fordulnak hátra. Összeszorítja a fogait, és koncentrálni kezd...
~Mindenki forduljon előre,nem történik itt semmi érdekes, és nem is történt!~
...adja ki a telepatikus parancsot, azt viszont maga sem tudná megmondani, hogy azért tette, mert félti a gyerekek lelki fejlődését, vagy arról van szó, hogy nem szeretné, ha valamelyik tanár hátra jönne, és vége vetne annak, ami itt történik. Valószínű amúgy, hogy az utóbbi, hisz ha nagyon le le akarná parancsolni magáról, azt még kevesebb erőfeszítéssel is megtehette volna. A gyerekek minden esetre előrefordulnak, kivéve Jason-t, aki csak nevet a telepatikus parancson, a lány trükkje viszont a frászt hozza rá.
~Szeretnél megtudni valami intimet?~ Kérdez vissza telepatikusan, miközben rámarkol a lány csípőjére, meggátolva a szökést, bár van egy sanda gyanúja, hogy ha nagyon ki akar szabadulni a lány, biztosan megoldja. ~Egyszer adtam egy csókot az iskola legőrültebb lányának.~ Ezzel mint a villám előre hajol, és már cuppan is az ajka. Úgy tűnik a telepátia használata öntött belé egy kis bátorságot. ~De sajnos, csak az arcára. Ó, és a póló marad, a felvilágosító órát nem én tartom.~
Kacsint, és innentől nem ellenzi, hogy a lány leszálljon róla, de annyira azért nem is örül neki, már egészen megszokta ez a néhány perc alatt is, hogy ott van. Ami a kérdését illeti, vigyorogva rázza meg a fejét.
~Legfeljebb egy hangyányit flúgosnak, de az nem baj, sőt.~
A part vészesen közeledik, legfeljebb még néhány perc lehet hátra addig, amíg a busz kigurul a partra, és végre felfedezhetik a szigetet...
-Nos...*khmm*...ne feledd, biztonsági öv, meg ilyesmik, nehogy seggre ess, mint szegény öcsém...

_________________
I am the shadow, and the smoke in your eyes,
I am the ghost, that hides in the night
avatar
Szellem
~perfect master~
~perfect master~

Hozzászólások száma : 1429
Hírnév : 74

http://eladokkonyve.freeblog.hu/

Vissza az elejére Go down

Re: New York

Témanyitás by Fény on Csüt. Május 31, 2012 12:01 pm

Az általa adott puszi bizsergeti a bőröm, de figyelmen kívül hagyom. Azon jár a fejem, hogy miért pont a legőrültebb lány kifejezést használta rám, és miért vagyok egy hangyányit flúgos. Elvégre ezzel az útólsóval én sem tudtam vitatkozni a hirtelen hangulat változásaim miatt. De hogy a legőrültebb lennék? Ennyire zavaró a bennem csapongó rengeteg érzelem? Csak akkor emelem fel az arcom, és nézek rá lesújtóan mikor meg említi a biztonsági övet. - Álmomban is jobb az egyensúlyom mint neked agyaskám. - Szúrok oda. Nah igen a hangulat ingadozásaim, egy fél pillanat alatt lettem a doromboló cicából egy szúrós süni. - Nem esnék le erről a székről tíz méteres hullámoknál sem. - És mivel kissé ingerült lettem egy fél másodperc alatt megnőtt a mozgás igényem sétálni akartam futni, fára mászni és verekedni. Mindegy melyiket, csak csökkenthessem a bennem felhalmozódó feszültséget. A busz az indulás óta nem tűnt ilyen kaloda szerűen fojtogatónak, ilyen szűknek. Azonban ismertem magam már annyira, hogy tudjam, ha nem szabadulhatok rögtön az ülésből akkor ki fogok borulni és tombolni kezdhetek. Apám vére vagyok én is végül, egy nyugtalan vadmacska. A kikötésig még percek voltak hátra és nagy hirtelenjében csak egy módja jutott eszembe a figyelem elterelésnek. Az ha levezetem a feszkót ezen az ártatlan és jó indulatú pasin. Megragadom a pólójának a nyakát és magam felé húzom, míg szinte rajtam nem fekszik felső testével, és most az én ajkaim csapnak le. Én azonban nem egy egyszerű arcra puszit adok neki. Hanem egyenesen az ajkait veszem birtokba. És miközben a busz nagyokat zökkenve partra gurul mi egy édes csókban forrunk össze. Ez a csók pedig pont elég arra, hogy oldja a feszültséget bennem, és ne törjek ki. Mikor az ajkaim elhagyják az ő ajkait meg könnyebbülten sóhajtok fel. A feszültségem már messze van a robbanás közeli állapottól, mondhatni újra nyugodt vagyok. Most azonban rá jövök, hogy én lesmároltam egy tanárt vagy mit, olyan vörös leszek mint a lemenő nap, és iszonyatosan elszégyellem magam. Rajtam van a bocsánatkérés sora. - Bocsi, ezt nem kellett volna! - Szabadkozom, de csak most veszem észre, hogy még mindig a karjaimban fogom őt és szorítom magamhoz. Ekkor elengedem és a tekintetét kerülve próbálok normálisan ülni. Kissé örült a helyzet, ha nem csókolom meg akkor elpattanok, most meg itt vagyok a világ legidétlenebb helyzetében.
avatar
Fény
~entered apprentice~
~entered apprentice~

Hozzászólások száma : 32
Hírnév : 5

Vissza az elejére Go down

Re: New York

Témanyitás by Szellem on Pént. Jún. 01, 2012 9:49 pm

Néha elég idegesítő tud lenni a telepátia, például amikor túl sokat tud meg az ember a másikról. Mindannyian maszkot viselünk, és nem véletlenül, mint az az előbb is kiderült. Ugyanakkor, vannak akik azt próbálják elrejteni, hogy legbelül mennyire édesek is tudnak lenni, még ha cseppet flúgosak is. Sean sosem értette, miért akarják egyesek a jó tulajdonságaikat elfedni, abban viszont egészen biztos, hogy semmiért sem mulasztotta volna el Vicky lelki vívódását, ami szavaival egybe kötve már jóízű nevetésre késztetné őt, ha nem válnának foglalttá az ajkai, mielőtt akár csak meglepődni volna ideje a dolgon. Eleinte csak hatalmasra tágult szemekkel figyeli a hihetetlen közelségbe került gyönyörű arcot, de aztán szemhéja túl nehéz lesz ahhoz, hogy fenn tudja tartani, úgyhogy inkább lehunyja azt, és belefeledkezik a pillanatba.
~Mondtam már - feleli szigorúan, mikor ajkaik elválnak egymástól, és a lány szabadkozni kezd. - Nem vagyok tanár!~
Ezt követően karja megtalálja a hajét a lány tarkója mögött, és most ő lendül előre, hogy viszonozza az előbbi meglepetést, és hevesen megcsókolja a lányt, miközben a kicsik hangosan éljeneznek, bár hál istennek nem azért, ami hátul történik, hanem mert élvezik, ahogy a zötykölődő busz dobálja őket, és csak a biztonsági öv tartja őket a helyükön. Hamarosan megáll a járgány, és ki is nyílik az első ajtó.
-Sean? - Kérdi Elektro, majd amikor nem érkezik válasz, kissé hangosabban kiált fel. - Sean!
~Ó, tényleg...van ma valami kirándulás is...izé...ha nem gond, nekem most van egy kis dolgom, de amint leszálltunk megkereslek...addig ne szökj el okés?~
A fiú ezzel felpattan, majd a három kísérő hozzákezd a névsorolvasáshoz, miközben egyesével száll le a busz minden utasa. Jason súg valamit bátyja fülébe, mire kap egy játékos kokit, de aztán mindketten csak mosolyognak. Közben a szabadság bronzszobrának árnyékában a kétéltű busz minden utasa leszállt végre, úgyhogy kezdetét veheti a túra a furcsán kihaltnak tűnő szigetet, leszámítva azt a fekete ruhás alakot a bokrok közt, kit úgy tűnik a biztonságiak itt felejtettek, amikor elhagyták a terepet.

_________________
I am the shadow, and the smoke in your eyes,
I am the ghost, that hides in the night
avatar
Szellem
~perfect master~
~perfect master~

Hozzászólások száma : 1429
Hírnév : 74

http://eladokkonyve.freeblog.hu/

Vissza az elejére Go down

Re: New York

Témanyitás by Fény on Szer. Jún. 06, 2012 4:35 pm

Nah persze tényleg nem tanár, ma mégis bébicsősz minőségben van jelen, még ha ilyen vonzó egy bébi csősz is. Ötlik fel a fejemben a gondolat a csók és a telepatikus üzenete után. Azonban a következő pillanatban ő lep meg engem. Talán jobban is mint én őt pár pillanattal ezelőtt. Ha ilyen agyturkász nem tudja, hogy csak a feszültség miatt csókoltam meg őt, és nem azért mert olyan hű de fülig belé estem? Vagy nem érdekli? Mindegy is végül, hiszen én semmi jónak nem vagyok az elrontója Sean szenvedélyes csókja pedig több mint jó. Egyszerűen észbontóan jó! Olyan mintha a gátlásnak nevezett biztosítékok másodpercek alatt olvadnának le, szabad utat engedve mindenféle vágynak és gondolatnak. Nem vagyok nagy pasi faló, de azt sem mondhatom, hogy meg ijedek a kalandoktól. Mikor az ajkai elhagyják az én ajkaimat zavartan üzeni nekem, hogy egy kis dolga van, majd szépen kér, hogy ne szökjek el. Nem mintha most olyan állapotban lennék, hogy el tudjak szökni. Érzem testem zsibbadt vágytól lüktető izgatottságát, és azt mennyire el gyengült a térdem egyetlen csókjától. Újra feszült vagyok mint egy felajzott íj, de mondhatni én nem az idegtől vagyok most ilyen állapotban, hanem a vágytól.
Megvárom amíg a többiek sorban leszállnak a buszról. Addig is csillapodik a pulzusom, végül legutolsóként szállok le a járgányról. Nem bírom ki, hogy ne küldjek egy kósza gondolatot a csók király felé.~Mond Sean! Szeretkeztél már a Szabadságszobor tetején? Mert én még nem.~Megy neki a telepatikus üzenet, miközben elsétálok mellette a buszról le szállva, és a tekintetem rögtön a több emeletnyi magasságban lévő öreg hölgy arcára vetem ahol a kilátó van.
Ekkor azonban az ösztöneim bizseregni kezdenek, és jobbra kapom a fejem a bokrok irányába. Apa rég megmondta, hogy bízzak az ösztöneimben, és milyen igaza is volt, mert most sem csalódok bennük. Egyenesen egy a bokrok közt rejtőzködő fickóra. Látom amint minket figyel a csoportot, látom azt is, hogy rajtam kívül senkinek nem tűnt fel a leselkedő, kit rögtön el is keresztelek Szatírnak. Mivel azonban fegyvertelennek látszik nem csinálok belőle ügyet. Ha előző életében paparazzo volt, és most fedezi fel magában újra a leselkedő gén-t akkor tőlem legyen. Nekem szinte biztos, hogy nem tud ártani, csak fájdalmat okozni.
avatar
Fény
~entered apprentice~
~entered apprentice~

Hozzászólások száma : 32
Hírnév : 5

Vissza az elejére Go down

Re: New York

Témanyitás by Szellem on Csüt. Jún. 07, 2012 12:56 pm

Sean épp Darren-en beszélget valamiről, ezért nem tud felelni, ám az, hogy megint fülig elvörösödik jól mutatja, hogy az üzenetet azért megkapta, és mikor a tanár úr egy pillanatra elfordul, ő mosolyogva rázza meg a fejét. Ezt követően a kisöccse támadja le, és mindössze egyetlen elsuttogott mondatába kerül, hogy bátyja a fejét fogja, aztán adjon neki egy ötvenest költőpénznek - bár fogalma sincs, hol költhetné el itt - és a sor elejére parancsolja őt, hogy ne is lássa addig. Ezután már hátramenne, ám ekkor letámadja egy kislány, ő pedig gondterhelten, de azért még mindig mosolyogva fogja meg a kezét, és kíséri el valahova messze a csoporttól, 2 másik társával együtt.
Az alak a bokorban egyenesen Victoria-ra néz, és integet maga felé, aztán eltűnik a növényzetben, nehogy meglássa őt valamelyik X-men, idő előtt. Ha Hópárduc elszakad a csoportjától, és követi az idegent, a bokrok takarásában 3 másik alakot is megpillanthat, közülük az egyik, Pietro még számára is ismerős.
-Na végre - rivall rá türelmetlenül a fehér hajú férfi. - Már azt hittem megnéztek egy filmet is együtt vagy valami. Jézusom, pont az a bájgúnár kell neked...
Ekkor azonban elhallgat, mert egy gyengéd női kéz megérinti a mellkasát, aztán annak vörös csukját viselő gazdája előre lép.
-Semmi baj, ez még jól is jön. Valamiről beszélnünk kell Hópárduc. Édesapád néhány napja eltűnt...biztosak vagyunk benne, hogy ezek tehetnek róla, de amíg nem tudjuk, hol tartják fogva, esélyünk sincs. Az a kölyök ott a főnök apja, talán ha őt ki tudnád faggatni....

_________________
I am the shadow, and the smoke in your eyes,
I am the ghost, that hides in the night
avatar
Szellem
~perfect master~
~perfect master~

Hozzászólások száma : 1429
Hírnév : 74

http://eladokkonyve.freeblog.hu/

Vissza az elejére Go down

Re: New York

Témanyitás by Fény on Szomb. Jún. 09, 2012 8:11 pm

Nem gyengén lepődtem meg mikor a bokorban rejtőzködő alak egyenesen a szemeimbe nézve intett nekem, hogy menjek oda. Egy pillanatnyi hezitálás után végül mégis elindulok. Nem viselem jól az ilyen dolgokat, de a kíváncsiságom vezérel mikor belépek az idegen után a bokorba. Mikor felismerem a testvériséges tagokat kissé meg könnyebbülök, majd a következő pillanatban meg is feszülök. Miért vannak itt? És ha a testvériség itt van akkor miért nincs itt Nick bácsi, vagy apu és anyu. Valami nincs rendben és az okoskodó Pietro nem teszi jobbá a kedvem ahogy rám rivall. Érzem miként engedem ki a karmaim, hogy máris móresre tanítsam őt a szemtelenségéért. Semmi köze hozzá, hogy kivel mit művelnek. A szexuális életembe még a szüleim sem szólhatnak bele, és ez igen csak nagy szó tekintve kicsoda is az én édesapám. Talán azért nem ugrok neki, mert a következő pillanatban valaki más állítja le azt az öntelt barmot. Azonban nem bírom ki, hogy ne szóljak oda neki, hogyha már a karmaimmal nem piszkálhatom meg egy kicsit akkor legalább a szavaim tőrét had mártsam a szívébe. - Hidd el Pietro az a bájgúnár előbb fogja azt meg kapni amire te már évek óta sóvárogsz. - Mondom neki, és az utolsó szavaknál a saját ágyékomba markolok, hogy biztosan értse mit is fog megkapni Sean. A szemeiben látom felvillanni a düh és a féltékenység halálos keverékét, én azonban már nem foglalkozom vele. Helyette minden idegszálammal a nőre figyelek.
- Hogy mi van apával? Nem ez biztos tévedés, aput nem lehet csak úgy elkapni. - Mondom zavartan, hiszen nem tudom elhinni, hogy azok az emberek akik már évek óta befogadtak engem képesek lennének így hátba szúrni és bántani a családomat. - Azt mondjátok biztosan az X-ek tették vagy ezt csak hiszitek? Van valakinek bizonyítéka? És még valami! Anyával mi van? Ő miért nincs most itt veletek?
avatar
Fény
~entered apprentice~
~entered apprentice~

Hozzászólások száma : 32
Hírnév : 5

Vissza az elejére Go down

Re: New York

Témanyitás by Szellem on Kedd Jún. 12, 2012 7:09 pm

-Hogy mit mondtál? - Pietro arcáról szinte vágni lehetne a feszültséget, és meg sem próbálja titkolni, mennyire szeretné kibelezni az engedetlen fruskát itt helyben, ám a többiek gyorsan lepisszegik, elvégre az nem tenne jót az egészségüknek, ha az ellenség akkor csapna le rájuk, amikor egymás közt marakodnak.
-Sajnos ez az igazság kincsem - szól újra a nő, szomorú hangon, miközben két másik társa visszafogja a fehér hajú férfit. - Pár hete rajta ütöttek a bázisunkon. Nincs bácsikád kórházba került, természetesen álnéven, édesanyádról nem tudunk semmit, Kardfog pedig...néhány napja megpróbált kapcsolatba lépni velünk, de azóta semmi. Ami pedig a többieket illeti... - Végig néz a díszes társaságon, a morgolódó Pietro-n, az őt lefogó, fekete kezű, magas férfin, és a másik oldalán álló csuhás albínón. - Ennyien maradtunk. Persze nem lehetünk biztosak benne, hogy tényleg az X-ek tették, de könnyen kideríthetjük a dolgot, Lecter egyfajta telepata...
Az elbínóra mutat ekkor, ki neve hallatán hátra húzza csukjáját, felfedve randa, repedésekkel tarkított kopasz fejét, és ezer felé álló, hegyes fogait.
-Csupán néhány falat kell neki a fiú agyából, és övé lesz minden emléke. Ezután könnyedén megtalálhatjuk az apádat.

-Te Sean - Kérdi Elektro a szobor lábánál, mikor a fiú visszaér a kislányokkal. - Victoria nem ment veled véletlenül?
-Nem, miért?
-Darren az előbb ment fela többiekkel, és ő nem volt velük.
-Biztos?
-Hé, szemrevaló kis csaj, gondolod pont nekem nem tűnik fel a hiánya? Na, de akkor kerüljön csak a kezeim közé és...
-Hé! Inkább vigyázz rájuk, én megnézem, hátha csak a buszhoz ment vissza. Rögtök jövök utánatok.
Ezzel magára hagyja a tanárt a kislányokkal, ő pedig a busz felé kezd szaladni.
~Anyám, ez a fickó tényleg olyan, mint amilyennek a fater mesélte...~

-Szóval, meg tudod nekünk szerezni a fiút? Ígérem, nem fog sokáig szenvedni. - Ördögi mosolya nem sok jót sejttet, ahogy a mögötte álló, tenyereit dörzsölgető albínó sem. - A testvériségnek szüksége van rád, tégy büszkévé.

_________________
I am the shadow, and the smoke in your eyes,
I am the ghost, that hides in the night
avatar
Szellem
~perfect master~
~perfect master~

Hozzászólások száma : 1429
Hírnév : 74

http://eladokkonyve.freeblog.hu/

Vissza az elejére Go down

Re: New York

Témanyitás by Fény on Szer. Jún. 13, 2012 5:51 pm

A düh kezd elhatalmasodni rajtam. Sok minden idegesít és zavar ebben a pillanatban. Azt hiszem kezdem az elején, és újra elő meresztem a karmaimat. Majd nem tudom megállni, hogy fel ne morduljak úgy ahogy apa szokott mikor a düh feszíti. - Pár hete el van tűnve apám és anyám, de ti csak most szóltok? Mikor valamelyik nagyokos tudatlanságában azt hiszi, hogy talán az X-ek voltak elvégre ők az emberek oldalán állnak? Majd ide balettoztok, és azt mondjátok, hogy legyek jó testvériséges és gyilkoljam le a barátaimat. Egyet mondjatok nekem! Ha már a barátok gyilkolásáról van szó miért ne kezdjem veletek kik cserben hagytátok a családomat? - Hadarom a dühtől kivörösödve miközben a karmaimmal veszélyesen gesztikulálok. - Ide jöttök mint valami csapat alacsony genetikájú halandó, és azt kéritek gyilkoljak mutánsokat az árulásuk bizonyítéka nélkül. Szép kis testvériségesek vagytok ti. Apád forog a sírjában Pipi Pietro! Most pedig tűnjetek innen! Megtalálom apát és anyát is a segítségetek nélkül. És esküszöm, ha meglátlak titeket az X-ek közelében amíg nyomozok, örömmel fogok segíteni nekik a legyőzésetekben. - Vágom a szemük közé majd a dühtől remegve fordítok nekik hátat, és kezdek elsétálni tőlük. Olyan dühös és ideges vagyok, hogy nehezen fogtam magam vissza, hogy fel ne kaszaboljam a süni pofájút, és Pietrot. Ezért kellet nekik rögtön hátat fordítanom nekik, mert ha nem teszem a következő pillanatban a dühöm és a szüleim iránt érzett aggodalmam robbanás közeli állapotba sodort engem. Anya hiába szelídített sokat rajtam, apa vadsága ott dolgozott az ereimben. És ez a vadság most kereste az alkalmat, hogy kitörjön rajtam. Nem is akadályoztam pár lépés után neki is estem a legközelebbi fának és elkeseredetten szabdalni kezdtem a karmaimmal. Nos igen ha itt lenne egy komikus tuti meg jegyezni, hogy a kiscica milyen frankó kaparó fát talált magának. Persze erről a fa vitatkozna, hiszen a szinte gyémánt kemény karmaim pillanatok alatt kezdték elfaragni a fa törzsét. Nem kell sok neki, hogy hamarosan kidőljön ha még pár pillanatig ilyen ütemben szabdalom. Viszont a dolog tényleg jó arra, hogy átmossa a fejem, és kissé tisztábbak legyenek a gondolataim.
avatar
Fény
~entered apprentice~
~entered apprentice~

Hozzászólások száma : 32
Hírnév : 5

Vissza az elejére Go down

Re: New York

Témanyitás by Szellem on Kedd Jún. 19, 2012 7:36 pm

-Állítsd le magad kislány! - Horkan fel Pietró, és immár a nagydarab társa is csak alig tudja lefogni őt. - Ha elfelejtetted volna, egy fedél alatt élsz a legerősebb telepatákkal, akik közül az egyik állítólag gyorsabban képes zombit csinálni belőlem, mint ahogy lefutnám a százat, szóval inkább örülj, hogy nem ott próbáltuk meg megszervezni, hogy hogyan törünk be hozzájuk!!
-Elég legyen - sziszegi a nő, aztán hópárduc után fordul. - Ezek nem a barátaid kincsem, mindannyian szörnyetegnek tartanak, azért, amit az apád tett. Mi vagyunk az igazi családod, úgyhogy ajánlom gyorsan...hé, gyere vissza!

Sean közben a távolból már megérzi Victoria gondolatait, de mivel nagyjából be tudja lőni, hogy a bokrok közt rejtőzött el...nos lenne pár tippje, mit csinálhat ott, és nem igazán szeretne rátörni, ezért inkább csak telepatikusan szól hozzá.
~Mondtam, hogy ne szökj el.~ Még így, hogy a fejében szól a hangja, is érezhető, hogy csak viccel a srác, és cseppet sem dorgálja őt. ~A tanárok már aggódnak, hogy elvesztél, de szóltam nekik, hogy csak a buszon maradt a dzsekid...viszont gyere már, mert a végtelenségig én sem tudom hülyíteni őket.~
Közben a nő odaér Kardfog lánya mellé, s kezét a vállára teszi.
-Sajnálom, hogy nem tehettünk többet értük, és esküszöm neked, szörnyű árat fizettek minden elesett testvérünkért, de túlerőben voltak. Mindössze ennyien maradtunk, és az apád nélkül elvesztünk. - Hirtelen, mint aki szagot fog hátrapillant, aztán újra a lányra néz. - Itt van a közelben igaz? - Gyorsan hátrébb lép. - Nem tudhatja meg, hogy itt vagyunk, amíg nem ártalmatlanítottad!
-Majd én - vállalja magára a feladatot Higanyszál - meghal, mielőtt észrevenne...vagyis, csak elájul.

_________________
I am the shadow, and the smoke in your eyes,
I am the ghost, that hides in the night
avatar
Szellem
~perfect master~
~perfect master~

Hozzászólások száma : 1429
Hírnév : 74

http://eladokkonyve.freeblog.hu/

Vissza az elejére Go down

Re: New York

Témanyitás by Fény on Kedd Jún. 19, 2012 9:10 pm

Nem és nem! Ez nem lehet igaz Sean is ilyenkor képes belemászni a fejembe amikor a legkevesebb szükségem van egy telepatára. És rögtön az infantilis iskolai dolgokkal kezd macerálni. A dolog mondhatni nem tesz jót a lelki békémnek. Ahogy az sem, hogy az a csaj nem képes felfogni a szavaimat és ostoba liba módjára utánam jön. Ezek után pedig még van bátorsága hozzám érni. Szegény fa hiába szenvedte el egy óriási Hópárduc kaparófájának a szerepét. A nagymacska vadságú hölgy nem, hogy nyugodtabb lett, de a nehezen kiadott feszültsége is kétszeres erővel tért vissza belé. Pietro szavai pedig csak az a hiányzó szikra volt ami a robbanáshoz kell. Fény az anyja hiába próbálta őt békés lánnyá nevelni, ő mégis csak az apja lánya volt. Dolgozott benne a ragadozó vér. A teste, és a karmai úgy lendültek előre, mintha egészen eddig ő egy megfeszített íj lett volna, vagy pedig az évek óta a földben szunnyadó bomba melynek elég egy kis ütés is a robbanáshoz. Victóri dühödt fúriaként forult sarkon, és csapott le a gyémánt kemény karmaival. - Mondtam, hogy takarodjatok az utamból! - Sziszegtem a dühtől szinte teljesen elvakulva, nem érdekelve, hogy a támadással esetleg a kisebb iskola társaimat sodorhatom veszélybe, nem érdekelve, hogy a testvériségben a tettem senki sem fogja jó szemmel nézni. Én nem tehetek róla. Figyelmeztettem őket, hogy takarodjanak. Miért nem lehet meg érteni azt amit kérek? Nem érdekel, csak az, hogy a karmaim, most már igazi húst szántsanak, és igazi vért fakasszanak. - Engem senki sem fenyegethet! - Morgom és újra támadok. Ezúttal a cápa pofázmányos undorítós senkiházi agyzabáló mocsok a célpontom. Senki ne jöjjön nekem csak úgy ide, és jelentse be ártatlan bárányka szemekkel, hogy meg akarja kóstolni a srác agyát akivel flörtölök. Mert én is ragadozó vagyok, és bizony hamar végezheti az illető feltépett torokkal.
avatar
Fény
~entered apprentice~
~entered apprentice~

Hozzászólások száma : 32
Hírnév : 5

Vissza az elejére Go down

Re: New York

Témanyitás by Szellem on Kedd Jún. 19, 2012 9:28 pm

A nő eleinte még reménykedik benne, hogy lehet beszélni a fiatal fruskával, ám csalódnia kell, és kénytelen megvédeni magát az engedetlen leányzó dühétől. Ez így nagyon nemesen hangzik, de a valóságban majd összetojja magát, amikor Hópárduc rátámad, és csak reflexből gyúl lángra az a vörös, füstszerű energia mindkét tenyerében, ami érintésre is éget, ha másnak kerül a közelébe, ő pedig nem spórol vele, amikor Victora-ba lő vele. Szegény fa, nem úszta meg ennyivel, törzse kettétörik a neki csapódó testtől.
-Ezt nem kellett volna! - Kiáltja dühtől, és félelemtől remegő hangon, majd újabb égető, fénylő energiafelhőt küld a lány felé, mielőtt az felállna. - Tényleg azt hiszed, nem pusztítalak el, ha ilyen haszontalan vagy? - Újabb energialöket, és a sérült fából, csak egy megszenesedett csont marad, Victoria pedig már meztelenül ül a fűben. Szerencsére hófehér bőre azért regenerálódik, ám előtte még húsán érezheti milyen velőtrázóan hideg is az idő ma valójában, ahogy a jeges szél végigszánt a szigeten.
-Húzzatok bele! Te pedig... - ördögien vigyorogva néz le a lányra - mit tegyek veled? Jó cicus leszel végre, vagy kipróbáljuk túléled-e, ha szeretném is, hogy elhamvadj?
A nagydarab, bivalyképű mutáns közben a nő mellé ér, a cápafogú alak azonban elmegy, minden bizonnyal Pietro után.
-Ugyan már...úgyis gyenge volt hozzád. Egy igazi férfi végezne velem ezért, ő pedig...nos ő mostanra halott, NEM IGAZ?
Választ azonban nem kap. Biztos messze járnak, vagy tele a szájuk a húsával. Lecter van olyan kedves, és mindig megkínál mindenkit, mielőtt hozzálátna a vacsorához, lehet Higanyszál végre bekattant annyira, hogy elfogadja?
-Fiúk...látod mit kell kiállnom nap mint nap?

_________________
I am the shadow, and the smoke in your eyes,
I am the ghost, that hides in the night
avatar
Szellem
~perfect master~
~perfect master~

Hozzászólások száma : 1429
Hírnév : 74

http://eladokkonyve.freeblog.hu/

Vissza az elejére Go down

Re: New York

Témanyitás by Fény on Kedd Jún. 19, 2012 11:17 pm

Nagyon meglepődök amikor az a szuka a támadásomat valami energia kivetítős dologgal egyszerűen elhárítja. És nem csak hárít de bizony nekem is rendesen odacsap. A vörös energia hullám égeti a bőrömet, miközben hátrafelé repülök, és hatalmasat puffanva élő lövedék módjára szelem ketté a fát. Érzem amint pár bordám reccsen és nyilalló fájdalom költözik belém. És mindezek ellenére még a Ribancnak áll feljebb. Még fel sem állok mikor érzem, hogy újabb adag perzselő energia hullám ölel körbe a pusztító energiáival. A fájdalom végig perzseli az idegpályáimat, és vele egyidejűleg az energia valószínűsíthetően a bőrömet is. Azonban ennyi kevés, hogy megállítson engem. Nem csak apám vadságát örököltem ám, hanem a csodával határos öngyógyító képességét is. Így mikre talpra állok a fa elszenesedett maradványai közt már a bordám sem sajog, de még csak lüktetni sem lüktet, és bár minden ruhám lefoszlott rólam a lángokban én mégis sértetlen hófehér bőrrel nézhetek újra az ellenfeleim szemébe.
- Egy pont oda te szuka! - Morgom, és abszolút nem ijeszt meg a hókuszpókusz amit csinál. Lehet még párszor le égeti a csontjaimról a bőrt vagy a húst, mégis én leszek az aki utoljára nevet. Azonban mikor Sean-ra célozgat kissé elbizonytalanodom. A srác az telepata. Csak van valami frankó elme trükkje vagy valami radarja amivel érzi annak a gerinctelen Pietronak a közelségét. Végül az aggodalmam Sean iránt győzedelmeskedik, és a másodperc töredéke alatt úgy döntök, hogy most ezt a szukát későbbre hagyom, és mégis csak Pietro és Lecter lesz az aki betöltheti a következő kaparófa szerepét. Neki iramodok és teljes erőből kezdek futni arra amerre az ösztöneim hajtanak. Tudom nem vagyok egy higanyszál, de egy ilyen aprócska szigetet, még az én sebességemmel sem tartana pár percnél tovább keresztül futni. Közben próbálok fedezéket keresni magam és a lézer szuka közt. Elvégre nem lenne jó ha miatta csúsznák le az életmentésről. Fű ha ezt apa hallaná biztos morogna. Annak ellenére, hogy sosem vallaná be azt, hogy ő hányszor mentette meg anya életét. De hagyom is ezeket a gondolatokat. Én vagyok a harci marci és nekem kel rá vigyáznom, még ha ez fájdalmas is lesz. Pár másodpercnyi dühödt sprint után máris kitörök a teljes meztelenségemmel megpörkölődött hajzuhatagommal a bokrok közöl, hogy felkoncoljam a két testvériséges fajankót. Nick bácsi ennek tuti nem fog örülni...
avatar
Fény
~entered apprentice~
~entered apprentice~

Hozzászólások száma : 32
Hírnév : 5

Vissza az elejére Go down

Re: New York

Témanyitás by Szellem on Szer. Jún. 20, 2012 1:01 am

-Félek még mindig nem érted egészen a leckét, de majd...hé, te meg hova mész!? - Az eliszkoló lány után küld még egy párat halálos energiafelhőiből, de hópárduc túl gyors, így támadását csak a közeli fák és bokrok bánják.
-Te meg mit bámulsz vadbarom? Menj utána, és hozd vissza ide? Azt sem bánom, ha több darabban!
A bivalyképű néma mutáns erre termetéhez képest meglepő fürgeséggel ered a lány nyomába, és jaj minden növénynek, ami az útjába kerül.

Victoria nem egészen azt találja a sziget másik végén, amire számít, kivéve persze, ha azért rohan ennyire, mert szeretné látni, ahogy Pietro ájultan fekszik a földön, mert a jelek szerint nekirohant egy fának. Kicsit távolabb az amúgy elég rossz bőrben lévő, felszakadt szájú, és vérző karú Sean épp a másik mutánssal viaskodik, ki már nagyon szeretné megkóstolni őt.
-Minek küzdessz? Úgyissz meghallsssz!
-Te meg miért sziszegsz, mint egy kígyó, azt hittem cápa vagy! - Kérdi nevetve, hogy összezavarja ellenségét, ám közben minden erejével azon van, hogy kiolvassa a dög agyából, mi történt Vicky-vel, ám valamiért képtelen rá. Sokáig nincs ideje aggódni, hisz a következő másodpercben becsapódik mögötte a bivalypofájú mutáns, ő pedig megtántorodik attól, ahogy lába alatt megmozdul a föld.
-Na ne...ez már túlzás!
~Vicky? Ha itt vagy még valahol, vigyázz magadra, ezek a barmok ott vannak mindenütt úgy tűnik.~

_________________
I am the shadow, and the smoke in your eyes,
I am the ghost, that hides in the night
avatar
Szellem
~perfect master~
~perfect master~

Hozzászólások száma : 1429
Hírnév : 74

http://eladokkonyve.freeblog.hu/

Vissza az elejére Go down

Re: New York

Témanyitás by Fény on Szer. Jún. 20, 2012 1:44 pm

Azt hiszem apa most mosolyogna vagy dühödten átkozódna. Jelen pillanatban én sem vagyok benne biztos melyiket tenné. De mindig arra biztatott senki talpát ne nyaljam mert mi különlegesek vagyunk. Ha pedig valakinek nem tetszik az amit csinálok azt büntessem meg, ha pedig nekem nem tetszik az amit más csinál akkor tapossam el mint a férget. Persze a háttérben ilyenkor anya mindig hangosan korholódott. Nem szerette mikor apa ilyenekre tanított engem. Ő azt szerette volna, ha jó békés életet élek. Azonban apának van igaza, hiszen a béke az csak egy nagy hazugság. A valóságban állandó harc folyik ahol a gyenge elbukik.
Így mikor futás közben rá találtam az ájult Pietrora csak egy pillanatig haboztam. Lefékeztem mellette, és csapásra emeltem a karmaim. Majd pár erőteljes karom csapással kivontam ezt a szemét dögöt a forgalomból. Nem nem öltem meg. Anya szerint senki nem érdemel halált, kivéve az olyan balgákat akik elég buták apára támadni Nem, én a halálnál is rosszabbat tettem Pietroval. A karmaimmal átszeltem az ájultan fekvő srác akhilesz inait, és hogy biztosan ne rohangáljon sehová sem egy darabig, a térde mögött lévő inakat és szét szaggattam. - Üdv Pipi a kerekes székek világában. - Mondtam a bosszúmtól elégedetten, majd nem vacakolva tovább szaladtam. Sean élete múlhat így is azon a pár pillanatnyi késlekedésen ahogy Pietrot megnyomorítottam.
Amikor meglátom a vérző Seant, a dühöm még jobban fel lángol, miközben a gyomrom össze rándul az aggodalomtól. Ennyi kell ahhoz, hogy tudjam Leacter nem fogja olyan könnyen megúszni mint Pipi Pietro. Az izmaimat még jobban megfeszítve a végső határaimig feszítem magam olyan gyorsan sprintelek oda a dulakodó kettőshöz, és döntöm hanyatt a cápa pofázmányt. A karomat felemelem gyémánt keménységű karmaim egy pillanatra meg csillannak a nap fényében majd lecsapok. A kezem mintha csak forró vajba mélyedne akadály nélkül siklik bele a másik mutáns testébe. Érzem ahogy a meleg vére a meztelen testemre spriccel vörösre festve bőröm fehérségét. - HAGYD! ŐT! BÉKÉN! - kiabálom dühödten, miközben a karmaim tovább szaggatják a fájdalomtól sikoltozó áldozatomat. Nem érdekel most semmi, csak az, hogy jó alaposan meg fizessek ennek a tagnak aki bántotta Sean-t.
avatar
Fény
~entered apprentice~
~entered apprentice~

Hozzászólások száma : 32
Hírnév : 5

Vissza az elejére Go down

Re: New York

Témanyitás by Szellem on Szer. Jún. 20, 2012 6:18 pm

Higanyszál megcsonkítása után szabad a pálya Sean felé, aki még mindig küszködik a két lénnyel, figyelmét teljes mértékben az ütközetre koncentrálva, egészen addig, amíg meg nem jelenik a lány aki...hát, már a buszon is tettszett neki, arra viszont nem számított, hogy ilyen hamar láthatja majd őt meztelenül! Édesanyja most biztos egy hatalmas taslival honorálná, amiért a közvetlen életveszély helyett inkább a lányra mered, tátott szájjal, miközben az átdekorálja az egyik ellenségét. Szerencsétlen cápapofa súlyosan megsérül, a bőre pedig krepp papírra kezd emlékeztetni...nagyon véres krepp papírra. Társa, a bivaly kinézetű, és erejű másik mutáns látva, hogy ki itt az igazi veszélyforrás rögtön rátámad, és lekever neki egy hatalmas, csontrepesztő erejű pofont.
-VICKY! - Ordítja Sean, és és vöröslő, kidagadó ereitől göcsörtössé vált fejjel a levegőbe bokszol. Ellenségéhez képest apró keze akkor sem tenne kárt benne, ha elérné 5 méter távolságról, ám egy másik, láthatatlan ököl olyan erővel vágja fejbe a szarvas egyént, hogy attól már megtántorodik, a következőtől pedig már el is veszti egyensúlyát, és a seggére huppan. Ha közben Victoria visszatérne a marcangoláshoz, Sean mögé siet, és szégyenlősségét leküzdve hátulról lefogja a pucér lányt.
~Semmi bajom, állj le. Nem éri meg!~
A fölé tornyosuló árnyék gazdája viszont másképpen gondolkodik erről, ezúttal azonban a fiú is hallja, mire készül.
~Inkább ezzel csináljunk valamit mögöttünk szívi.~
Akárhogy is, a lény feléjük kezd rohanni, azzal a szándékkal, hogy összetiporja mindkettőt. Ha nem tűnnek el az útból, könnyű dolga lesz.

_________________
I am the shadow, and the smoke in your eyes,
I am the ghost, that hides in the night
avatar
Szellem
~perfect master~
~perfect master~

Hozzászólások száma : 1429
Hírnév : 74

http://eladokkonyve.freeblog.hu/

Vissza az elejére Go down

Re: New York

Témanyitás by Fény on Csüt. Jún. 21, 2012 9:01 pm

Azt hiszem Lecter mostanra meg tanulta, hogy jobb hallgatni rám, mint ellenem szegülni. Azonban nem azt akartam, hogy a továbbiakban bölcsen éljen a megszerzett tudásával. Nem én azt akartam, hogy a további percekben haljon bele ebbe a tudásba. A roh*dék megsebezte Sean-t! Az alattam fekvő mutáns már így is úgy nézett ki mint valami morbid szántómező amin egy tébolyult őstermelő összevissza szántott. Éppen halálos csapásra emeltem a karmaim, hogy a torkát is feltépjem, mikor oldalról egy hatalmas pofon érkezik bejelentés nélkül. A fejem oldalra csuklik, én meg félre hanyatlok az irtózatos erejű ütéstől. Csak egy pillanatra feketedik el a világ a szemeim előtt, de mire földet fogok, már újra éles képpel bámulok a nagyvilágba. Tisztában vagyok vele, hogyha nem öröklöm apa gyógyuló képességét akkor ettől az ütéstől kifekszem. Ha szerencsém van nem örökre csak egy hónapra. Így azonban pont szemtanúja lehetek amint Sean rémülten a nevem kiáltja majd küld pár... nem is tudom minek nevezzem. Talán a léggitározás után légütésnek. Szóval küld pár légütést amitől a pici kis bivalypofa lecsücsül, mint én az előbb. Vidáman pattanok fel, és sétálok át Lecteren. A sarkamat egyenesen az arcába vágva.
- Te szemét mocsok! Meg mertél ütni egy nőt? - Mondom, miközben érzem már teljesen elkap a harci láz, az amit apa is mindig úgy szeretet, amiért olyan kegyetlen gyilkos vált belőle. Készen vagyok arra, hogy most őt szabdaljam széjjel.
- Sean! Én elkapom ezt! Te pedig vigyázz a Lézer szukára ő is itt lehet bármikor! - Figyelmeztetem, hogy bizony nem vagyunk kifogyva az ellenségekből még. Majd a vonatként rohamozó bivalypofa útjából el táncolva a hátára ugrok és mélyen belé mélyesztem a karmaim hadát.
avatar
Fény
~entered apprentice~
~entered apprentice~

Hozzászólások száma : 32
Hírnév : 5

Vissza az elejére Go down

Re: New York

Témanyitás by Ajánlott tartalom


Ajánlott tartalom


Vissza az elejére Go down

1 / 3 oldal 1, 2, 3  Next

Vissza az elejére


 
Permissions in this forum:
Nem válaszolhatsz egy témára ebben a fórumban.