The Herculoids

12 / 13 oldal Previous  1, 2, 3 ... , 11, 12, 13  Next

Előző téma megtekintése Következő téma megtekintése Go down

Re: The Herculoids

Témanyitás by Roxanne De'Loise on Pént. Nov. 09, 2012 8:09 pm

Továbbra is mosolygok, ami be kell vallani furcsa jelenség, és többnyire az alkohol tudja a leghatékonyabban előcsalogatni belőlem, de hatásos volt.
Kissé talán meglepetten pislogok Sorenre, és bár ritkán, de mondtak már nekem hasonlót, hogy tőlem gyerek, vagy belőlem feleség. Ilyenkor nem tudom eldönteni, hogy a pasik hová tették a józan eszüket?!
-Most ugye csak ugratsz? Egy ilyen nő mint én? Meg ne haragudj, de akkor vagy hülye az öreged, vagy valami tuti nem százas nála, ha egy olyan nőt képzelt el melletted mint én. Nem lennék én jó ilyesmire, higgy nekem!-és ismét forgattam a poharat az asztallapon. Mintha elgondolkodtam volna.
- Persze az addig rendben van, hogy a legtöbb nő arról álmodik, hogy család, szerető férj, gyerek, nagy ház, kiskutya...de nekem ez valahogy nem megy. Biztos, hogy bennem van a gond, de szeretek így élni. Igaz, hogy többször rángattak már vissza a halál ölelő karjai közül, meg nem éppen az vagyok, aki belopja magát mások szívébe, és többen kívánják a halálomat mint akiktől baráti üdvözlőlapot kapnék karácsonyra, de....nekem ez így jó.- nézek Sorenre, és kissé talán szokatlan, hogy így megnyílok valaki előtt. Főleg, hogy előtte. Igen, az alkohol egyik nagy előnye, hogy az ember sokszor lesz tőle őszinte.
- Most biztos, azt hiszed, őrült vagyok, mi? - mosolyodtam el, talán most először látszott rajtam valami érzelem féle, és hogy kicsit nehezen viselem, hogy nem nagyon akad olyas valaki aki ezt egyáltalán megértené. Nem véletlenül nem is beszélek ilyesmiről sose. A legjobb barátom volt az egyetlen, aki ismert, akit a saját kezemmel öltem meg.
- Nem biztos, hogy hálálkodva rebeged majd a nevem, ha ténylegesen kezelésbe veszlek.- vigyorodtam el, és az iménti kis érzelem halovány szikrája megint eltűnt jó mélyre. Kicsit talán félreérthető voltam, de az volt a helyzet, hogy már ittunk annyit, hogy egyikünk se fukarkodjon a kétértelmű megjegyzésekkel.
Meglepetten pislogok, most már jó ideje Sorenre, aki valamiért rajtam felejtette a tekintetét.
~Vagy csak kezd berúgni, és már erősen koncentrálva meditál a semmibe?~tűnődtem el. Kicsit én is kezdtem nehéznek érezni a fejem, de inkább csak a letörölhetetlen mosoly jelezte, hogy növekszik bennem az alkoholszint.
Most még azt hiszem fel bírnék állni, de később már nem biztos, hogy magabiztosan fogok megpróbálkozni a feladattal. Ám még ahhoz igencsak inni kellett, hogy az asztal alá kerüljek.
-Nem jelent jót? Magadra vagy másra nézve? -érdeklődök tovább.- Most már nincs visszaút, kénytelen leszel elmondani.- győzködtem.
Én stabilan ülök, ahogy Soren kicsit közelebb fészkelődi magát-
-Hallgatlak.- mondtam Sorennek kíváncsian.
avatar
Roxanne De'Loise
~secret master~
~secret master~

Hozzászólások száma : 296
Hírnév : 11

Vissza az elejére Go down

Re: The Herculoids

Témanyitás by Soren Baldwin on Szomb. Nov. 10, 2012 3:46 am

Nem győz elég hevesen bólogatni, és valamiért még nevet is, ahogy Roxy az öregét pocskondiázza.
-Az, egy igazi barom, nem is csoda, hogy leléptem amint tudtam. - Aztán újra végigméri a szinte sugárzó nőt, és elgondolkodva hümmög. - Mondjuk, néha azért neki is lehet igaza...
Aztán pedig csak hallgat türelmesen, ahogy a nő kiönti a szívét, a végére pedig kedvesen ráteszi a kezét arra a vállára, ami nem tűnik nagyon lestrapáltnak.
-Ugye csak ugratsz fagyislány? Tele raktad az arcom gombócokkal, a tetemre is jutott bőven, hogy a többi dologról ne is beszéljünk...hidd el, most kifejezetten normálisnak tűnsz.
Aztán fejét oldalra dönti, hisz az alkoholnak hála többé a két értelmű mondatokból ő már csak az egyiket képes felfogni, azt ami neki kedvez.
-Állok elébe...na, de akkor igyunk!
Újabb pár kör következik, ugyanis valamiért mintha mostanában hanyagolták volna a piát. Kezdi is érteni ennek az okát, a rossz minőségű ital kezd nagyon a fejébe szállni. Valószínűleg az az oka annak, hogy amikor közelebb húzódik a nőhöz, s valósággal a fülébe liheg, azt találja mondani:
-Bocs bébi, addig nem lehet, amíg nem ittunk pertut legalább.
Közben karja önállósította magát, és most a nő vállain pihen, ha az nem fejezi ki rosszallását.
-Szóval, mennyire vagy kíváncsi?
avatar
Soren Baldwin
~secret master~
~secret master~

Hozzászólások száma : 202
Hírnév : 9

Vissza az elejére Go down

Re: The Herculoids

Témanyitás by Roxanne De'Loise on Szomb. Nov. 10, 2012 6:49 pm

Kíváncsian néztem Sorent, meg voltam győződve arról, hogy ő is tudna érdekes dolgokat mesélni magáról, noha hiába ittunk még mindig fukarkodott ő is a szavakkal, már ha kicsit komolyabb dolgokról esett volna szó.
-Szóval megléptél otthonról. Szar gyerekkor?- amúgy se voltam soha az, aki nem meri megkérdezni ami érdekli, ha iszom, nos, akkor meg még inkább kijönnek a szavak, akár nyomdafestéket nem tűrő formában is, ha épp úgy van.
Csak nevettem egyet Soren érvelésén, majd továbbra is az asztallapot bámultam a rajta lévő poharakkal egyetemben.
-Normálisnak? Ha te mondod...-reggelig lehetne erről vitatkozni, hogy mi számít normálisnak és mi nem, vagy hogy én mennyire tartozom egyik vagy másik kategóriába. - De talán jobb, ha nem megyünk ebbe bele mélyebben, ugyanis, akkor nem igen lenne elég egy üveg pia sem, és reggelig itt dekkolnál. - próbáltam egy nem túl jó poént elsütni, de végső soron volt benne ráció.
-Szavadon foglak.- aztán újabb kör következett.
- Azt hittem minél többet iszik az ember ebből a sz*rból annál jobb íze lesz. De tévedtem, ez csak egyre pocsékabb.- néztem bele az újra kiürült poharamba.
Én egy centit se mozdulok a helyemről, ám ugyanez Sorenről már nem volt elmondható, jött, közelebb, és még közelebb, mintha csak egy mágnes volna...azt hiszi nem veszem észre?
Mindenesetre én maradtam, mint akit odaszögeltek ugyanarra a pontra, ahová leült, de tulajdonképpen csak nem nagyon akartam ficánkolni, ugyanis ki tudja, hogy ha megmozdulnék, annak milyen következményei lennének. Ugyanis lassan de biztosan az én elmémet is eléri az alkohol, és előbb vagy utóbb, de a mozgásomra is hatással lesz, és amíg ezzel nem kísérletezek, addig nagy baj nem lehet....remélhetőleg.
- Pertut? Szerintem már vagy egy órája azt a pertut isszuk.- böktem fejemmel az igen tetemes mennyiségben megfogyatkozott whiskeys üvegre.
A fejem szinte alig moccan, de a szemem már annál inkább nyomon követi azt a valamit, ami ott kígyózott mögöttem, és végül megtelepedve ránehezedett a vállamra. Nem mondom, hogy nem tudtam hova tenni, hiszen nem voltam hülye, és bár gyakran nem tűnt fel, de nőből vagyok, és veszem az adást, ha egy pasi nyomulni kezd. Soren sem volt más, egy kis könnyed beszélgetés, kemény mennyiségű tömény alkohol, lecsökkentett távolság férfi és nő között...viszont az agyam lassabban vette az adást, mintha nem ittam volna.
- Most simán eltörhetném a karod, ugye tudod? -kérdezem meg, miközben megengedek egy kis mosolyt az orrom alatt, de jelét sem mutatom, hogy szándékomban áll megmozdulni.,
-Hogy mennyire? Nagyooonnn...-fordítottam el a fejem Soren irányába, és suttogtam bele a fülébe a válaszom. Ez már inkább játék volt a részemről, bár még én is meglepődtem hirtelen, hogy Soren arca mennyire közel is van, erre nem számítottam, vagy csak nem akartam tudomást venni róla? Amíg ezen töprengtem, a tekintetem minden centimétert felmért Soren arcán, a markáns arcizmok vonalát, egy két sebet, amit neki okoztam, az orra vonalát, a száját....
avatar
Roxanne De'Loise
~secret master~
~secret master~

Hozzászólások száma : 296
Hírnév : 11

Vissza az elejére Go down

Re: The Herculoids

Témanyitás by Soren Baldwin on Szomb. Nov. 10, 2012 9:29 pm

-Az - feleli olyan keserűen, hogy ahhoz képest még ez a rossz Whiskey is málnaszörpnek tűnik. Több szót nem veszteget a gyerekkorára, ha nem muszáj, igaz a nő fejét sem harapja le feltétlenül, ha még kérdez róla, hisz valahol az ő hibája, hogy ez egyáltalán szóba került.
-Nekem van időm, és ha csak pia kell...ilyen vackot kotyvasztanak nekünk korlátlan mennyiségben szerintem.
Különösebben nincs kedve vitát nyitni arról, hogyan kell azt a pertut rendesen meginni, arról nem is beszélve, hogy amilyen ügyetlenül mozog a keze mindkettejüknek, talán jobb is, ha nem próbálják mert, mert abból csak vizes póló verseny lenne, és nem ivászat.
-És mi tart vissza benne? - Kérdi eszelősen vigyorogva, aztán az alkoholtól súlyossá vált feje előre borul, és homlokát finoman a nő homlokának támasztja, mire a két szeméből nem lát már, csupán egyetlen egy nagyot.
-Nagyooon? - Kérdi játékosan, s majdnem elneveti magát, bár ő sem tudja, pontosan min.
-Akkor nem lenne tőlem szép húzás, ha tovább furdalnám az oldalad, nem igaz? - Kérdi, részben azért, hogy időt nyerhessen, mert őszintén szólva közben már elfelejtette a kérdést. Annyira mondjuk nem is lehetett fontos, ha helyette inkább arra koncentrál, hogy a másik kezével végigsimítson a nő arcán.
~Hát ez meg hogy történt? Á....mindegy....~
avatar
Soren Baldwin
~secret master~
~secret master~

Hozzászólások száma : 202
Hírnév : 9

Vissza az elejére Go down

Re: The Herculoids

Témanyitás by Roxanne De'Loise on Szomb. Nov. 10, 2012 10:52 pm

Sosem volt jellemző rám, hogy akár alkohol hatására is de túlcsorduljanak bennem az érzelmek, viszont most megsajnáltam Sorent. Nem mintha az én életem mesekönyvbe illő lett volna. Az anyámat megöltem azzal, hogy megszülettem, és az apám azóta utált, amire még jobban rátetéztem azzal, hogy rendőr lettem. Valahogy át tudtam érezni milyen az, ha az embernek pocsék apja van. És ez még enyhe jellemző volt.
- Sajnálom. - csúszott ki a számon. - Sejtem mennyire szar lehetett.- csak ennyit mondtam semmi többet, eszem ágában sem volt kitálalni az életem, függetlenül, hogy ittas vagyok vagy sem. Ennyi tartás még volt bennem.
- Ebben látod biztos vagyok. mosolyodtam el újfent, mikor arról esett szó, hogy ilyen borzalmas whiskeynek hívott valamit minden bizonnyal töménytelen mennyiségben kapnánk.
- Hogy mi? Nem kaptál mára eleget? - dörgölöm az orra alá a dolgot, noha nem volt annyira vicces akkor, amikor még ezt a tetőn kiviteleztük.
Meglepődtem, mikor Soren arca kezdett egyre közeledni, majd összekoppant a homlokunk. Nem mondom, hogy totál tisztán láttam, mert akkor hazudnék.
~Ajjaj, kezd alakulni a mennyiség.~gondoltam, és azért már igencsak éreztem is. Be kellett vallanom, szórakoztatott, ahogy láttam, hogy Soren is kezd aljasodni. Volt valami vicces abban, mikor egy pasi berúgott.
Talán csak akkor nevetnék még nagyobbat, ha megpróbálna felállni és elborulna. Nem a legszebb dolog, de biztos nem bírnám ki.
Kicsit már vontatottan beszélt, és mókás volt, hogy olykor összeakadt a nyelve a szavakon. Jt mosolyogtam rajta, én nem véletlenül nem nagyon kezdtem el mocorogni, legalább a diadalittas pillanatig őrizzem meg ezt a biztosságot, utána már tök mindegy mi történik.
Épp válaszolni akartam Sorennek, mikor megéreztem a kezét az arcomon. Nyitva maradt a szám, de szó nem jött ki belőle. A tekintetem is már jó ideje rajta felejtettem, bár halvány lila fogalmam sincs, hogy mi az istent tudtam rajta ennyi ideig bámulni.
Aztán mintha lekapcsolták volna az áramot, mintha nem én kontrolláltam volna a saját mozdulataimat, nyújtottam előrébb a nyakam, leküzdve azt a maradék távolságot ami köztem és Soren között volt, és megcsókoltam. Tulajdonképpen semmi extra nem volt benne, inkább mondhatnám egy hosszú szájra puszinak, mintsem csóknak. Aztán elhúzódtam.
- Ne haragudj.- akármilyen kemény is voltam, nem voltam fából, és a dolog valahogy csak úgy...megtörtént...magától. Nem is értettem mi ütött belém.
Magyarázkodhattam volna, de semmi elfogadható nem jutott az eszembe, sosem voltam jó abban amúgy sem.
avatar
Roxanne De'Loise
~secret master~
~secret master~

Hozzászólások száma : 296
Hírnév : 11

Vissza az elejére Go down

Re: The Herculoids

Témanyitás by Soren Baldwin on Szomb. Nov. 10, 2012 11:54 pm

Elgondolkodva méri végig a nőt. Kívülről persze meg nem mondanák róla, de agyának fogaskerekei mozgásba lendültek, s olyan pár másodperces elmélkedésbe kezd, hogy majd beleszédül, hála a tömény üzemanyagnak.
-Ja, mindenki ezt mondja...de neked kivételesen el is hiszem.
~Van benne valami, ami miatt úgy érzem, tényleg tudja...tudja...mindig ennyire mozgott ez a kocsma?~
-Viccelsz? Fiatal még az este, és nekem sosem elég! - Jelenti ki, azzal a magabiztossággal, amit tényleg csak az alkoholból nyerhet valaki, énekelni és táncolni viszont nem kezd, ahhoz szerencsére még nem ivott eleget...
-Semmi baj - feleli, mielőtt igazából felfogná, miért kért tőle bocsánatot Roxy, aztán újabb rövid filmszakadás, s azon kapja magát, hogy a keze, ami eddig a nő arcát simogatta a tarkójára tévedt, s annál fogva húzta őt vissza magához, hogy ő se maradjon adósa a szexi fagyislánynak, s egy nagyon hosszú nyelves csókban részesítse, ha már az előbb volt olyan galád, és letámadta az ajkait.
-Előfordul az ilyesmi... - szól, miután levegőhöz jutnak, aztán viszont az ölébe veszi a nőt, s ha nem tanúsít határozott ellenállást, újabb heves rohamra számíthat, s ezúttal csak a boksz háttámlája gátolja meg őket abban, hogy eldőljenek. Néha magához tér annyira, hogy felfogja, valami nincs rendben itt, főleg azok után, ahogyan összetalálkoztak, ám ezek a pillanatnyi józanságok hamar semmivé olvadnak az élménytől, ahogy a nő nyelve az ő szájában táncol.
-Bocs... - szól aztán ő is, még mindig a nőt ölelgetve. - Kezdünk kifogyni a piából....te bírod még?
avatar
Soren Baldwin
~secret master~
~secret master~

Hozzászólások száma : 202
Hírnév : 9

Vissza az elejére Go down

Re: The Herculoids

Témanyitás by Roxanne De'Loise on Vas. Nov. 11, 2012 12:15 am

- Ennyire nem lehetsz mazohista, hogy élvezd, ha egy nő rendesen elgyepál.- mondtam Sorennek, majd egyik szemöldököm látványosan kúszott feljebb. - Vagy...mégis?- kicsit furcsán néztem rá, hiszen sose tudhatja ezt az ember lánya. És valahogy Soren ezt túl magabiztosan jelentette ki. Még így is szerencse, hogy nem ment még inkább súlyosabb mezőkre a tetőtéri jelenet, hiszen...így is adósságba vertem magam a démonom felé. Akarni fogja...előbb vagy utóbb de akarni fogja azt az élvezetet, amitől most megfosztottam, és ez inkább lesz előbb, mint utóbb, és akkor már nem foghatom majd vissza.
Még engem is meglepett, a dolog, de megtörtént. Energiám se volt pislogni, szó szerint merev szemhéjakkal és kitágult pupillákkal néztem a mellettem ülő férfit, ami más az alkoholnak volt köszönhető. Más nő minden bizonnyal elvörösödve, zavartan pislogna, de ez nem az én pályám volt. Megtörtént, akartam ( vagy mégsem?) , nőből vagyok, és nem tartozom számadással senkinek a saját lelkiismeretemen kívül, az meg már úgy is túl sok mindent látott az évek alatt. Úgyhogy Soren miatt miért is lenne bűntudatom? Különben is ...csak egy puszi..semmi több...gondoltam kis naivan.
Ám az események sodortak magukkal, Az erős kéz húzott magával, és jelen pillanatban nem sok erőm volt ellenkezni. Gravitáció, a fizika törvénye, az alkohol...vagy mind egyszerre...
Most már én sem fogtam vissza magam, a puszi vad csókká nőtte ki magát, és még csak nem is ellenkeztem, sőt...
Nem kellett különösebben rásegíteni, a testem magától mozgott, és már ott dekkoltam Soren ölében vele szemben. Kezeim maguktól fogták közre a férfi arcát, és csókoltam vissza hevesen, de a jelek szerint neki sem állt szándékában tiltakozni.
Miután kell egy kis szünet is, nehogy még jobban beleszédüljünk itt a dolgokba, elengedem Soren ajkait. Meglep a kérdése, hirtelen nem is tudom hova tenni, aztán eszembe jut, hogy igen, eredetileg mi inni kezdtünk el, még hozzá tétre.
- Akkor ez most elterelő hadművelet volt? Ilyen aljas trükkökkel nem fogsz nyerni ellenem!- mondom neki, miközben az arcunk ilyen közel van egymáshoz, mintha legalábbis nem éppen az ölében ülnék. Mintha mi sem történt volna.
- Különben pedig...ha inni akarsz továbbra is, hajrá!- és fészkelődni kezdtem, hogy akkor visszaküszködjem magam eredeti helyemre, már ha ezt Soren engedi.

avatar
Roxanne De'Loise
~secret master~
~secret master~

Hozzászólások száma : 296
Hírnév : 11

Vissza az elejére Go down

Re: The Herculoids

Témanyitás by Soren Baldwin on Hétf. Nov. 19, 2012 3:24 am

-Ha tettszik a vége, nem zavar, ha kicsit durva az előjáték - kacsint a nőre, majd az ezt követő pillanatnyi józanság keretén belül rádöbben, hogy kicsit tényleg kezd a fejébe szállni az ipari mennyiségű alkohol, ám szerencsére a pillanat nem tart valami sokáig, hisz a következő emléke az, hogy vadul csókolóznak a vörössel, aki...le akarta lőni, vagy ilyesmi? Igazándiból ezen a ponton már meg sem próbálja követni, hogy mi folyik itt, csak sodródik tovább az eseményekkel, ami természetesen rossz duma, hisz ő az, aki határozottan áll ellen, amikor Roxy megpróbál kimászni az öléből, s szorosan magához öleli őt. Arra már nem merne megesküdni, hogy ezt azért tette, mert csak így tudta megakadályozni, hogy a nő az asztal alá zuhanjon, vagy épp ellenkezőleg, neki volt szüksége arra, hogy belé kapaszkodjon, minden esetre esze ágában sincs eleresztenie őt, ha már ilyen szépen összemelegedtek.
-Nem panaszképpen mondom, de te kezdted. Mellesleg, nem mész innen sehova.
Ezzel megfordítja őt, úgy, hogy Roxy háta az ő izmost mellkasához simuljon, két karja pedig összefogja a nő vállait, ahogy előrenyúl a teli poharakért. Hogy ki töltött, arról lövése sincs, minden esetre az egyiket odaadja ennek a furcsán szimpatikus kopónak, a másikat pedig felhajtja, igaz legfeljebb csak cseppekben mérhető, ami el is jut a torkáig, a java mellé megy, és a tarkóját nedvesíti, meg a boksz háttámláját.
-Tudod mit, úgy is kezd fogyni a pia, mi lenne, ha kiegyeznénk döntetlenben, és mind a ketten megkapnánk azt, amit szeretnénk?
avatar
Soren Baldwin
~secret master~
~secret master~

Hozzászólások száma : 202
Hírnév : 9

Vissza az elejére Go down

Re: The Herculoids

Témanyitás by Roxanne De'Loise on Szer. Nov. 21, 2012 5:54 pm

- Most már tuti, hogy túl nagyot ütöttem...vagy, hogy nem vagy teljesen komplett.- jegyeztem meg, és bár először elég furcsán néztem Sorenre végül mégis tök jót nevettem a dolgon, hiszen elképzeltem a szituációt, hogy ő kikötözve, miközben egy nő bőrszerkóban pálcával veri. Elég nehezen bírtam abbahagyni a nevetést, minden bizonnyal nem csak a fantáziámnak köszönhettem, hanem most már a tetemes mennyiségű alkoholnak is ezt a kimagasló jókedvet.
- Bocs...bocs....de...belegondoltam...és...elég röhejes lennél ilyen helyzetben.-nyögtem ki még mindig nevetés közben.
Az ülőhelyig nem sikerült eljutnom, akárhogyan is igyekeztem fészkelődni, nem ment, méghozzá azért mert Soren izmos karjai úgy tartottak, mintha talán soha nem akarna elengedni. Nem tudtam hova tenni ezt a helyzetet, aminek nagyon is sok oka volt. Egyrészt már az is kérdés volt a számomra, ogy hogy a viharban jutottunk el odáig, hogy vad csók csatába keveredtünk, és most itt dekkolok az ölében, miközben a megismerkedésünk már nem ment ennyire simulékonyan, sőőőőt...nagyon nem ment. Kis híjján megöltük egymást. Nem küzdöttem sokáig Soren ellen, nem ment, hát nem ment, hogy kimásszak az öléből, így végül is ott maradtam. És nem is esett annyira nehezemre.
~Ejj ez az alkohol..~gondoltam, jobb volt erre fogni,mint beismerni, hogy Soren kicsit azért jóképű.
-Mi az, hogy én kezdtem? ÉS ez feljogosít, hogy folytasd?- próbáltam felháborodni, de ez nem sikerült annyira hitelesre mint szerettem volna.
- Nagyon rossz lóra teszel, ha velem kezdesz!-megfélemlítés, fenyegetés? Nem tudom miért beszéltem így, talán azért mert könnyebb volt mint beismerni bizonyos dolgokat.
Egy ideig néztem a poharat, amit Soren a kezembe nyomott, de ahelyett, hogy megittam volna visszatettem az asztalra. Még mindig jobb volt így, mint ahogy Soren csinálta, és körbelocsolt vele mindent, csak épp a torkán nem ment le belőle semmi.
Magasan kúsztak fel szemöldökeim Soren mondandójára.
- És mi az amit mind a ketten szeretnénk? Illetve pontosítok, mi az amit Te szeretnél Soren?- kérdezem meg, és igyekeztem nem nagyon megmozdulni, így, hogy háttal vagyok neki talán könnyebb lesz, mintha szemtől szemben kellene ezt leolvasnom az arcáról. Féltem, hogy olyat látnék, ami a saját arcomon is érzem, hogy megjelent.
avatar
Roxanne De'Loise
~secret master~
~secret master~

Hozzászólások száma : 296
Hírnév : 11

Vissza az elejére Go down

Re: The Herculoids

Témanyitás by Roxanne De'Loise on Szer. Nov. 21, 2012 5:55 pm

- Most már tuti, hogy túl nagyot ütöttem...vagy, hogy nem vagy teljesen komplett.- jegyeztem meg, és bár először elég furcsán néztem Sorenre végül mégis tök jót nevettem a dolgon, hiszen elképzeltem a szituációt, hogy ő kikötözve, miközben egy nő bőrszerkóban pálcával veri. Elég nehezen bírtam abbahagyni a nevetést, minden bizonnyal nem csak a fantáziámnak köszönhettem, hanem most már a tetemes mennyiségű alkoholnak is ezt a kimagasló jókedvet.
- Bocs...bocs....de...belegondoltam...és...elég röhejes lennél ilyen helyzetben.-nyögtem ki még mindig nevetés közben.
Az ülőhelyig nem sikerült eljutnom, akárhogyan is igyekeztem fészkelődni, nem ment, méghozzá azért mert Soren izmos karjai úgy tartottak, mintha talán soha nem akarna elengedni. Nem tudtam hova tenni ezt a helyzetet, aminek nagyon is sok oka volt. Egyrészt már az is kérdés volt a számomra, ogy hogy a viharban jutottunk el odáig, hogy vad csók csatába keveredtünk, és most itt dekkolok az ölében, miközben a megismerkedésünk már nem ment ennyire simulékonyan, sőőőőt...nagyon nem ment. Kis híjján megöltük egymást. Nem küzdöttem sokáig Soren ellen, nem ment, hát nem ment, hogy kimásszak az öléből, így végül is ott maradtam. És nem is esett annyira nehezemre.
~Ejj ez az alkohol..~gondoltam, jobb volt erre fogni,mint beismerni, hogy Soren kicsit azért jóképű.
-Mi az, hogy én kezdtem? ÉS ez feljogosít, hogy folytasd?- próbáltam felháborodni, de ez nem sikerült annyira hitelesre mint szerettem volna.
- Nagyon rossz lóra teszel, ha velem kezdesz!-megfélemlítés, fenyegetés? Nem tudom miért beszéltem így, talán azért mert könnyebb volt mint beismerni bizonyos dolgokat.
Egy ideig néztem a poharat, amit Soren a kezembe nyomott, de ahelyett, hogy megittam volna visszatettem az asztalra. Még mindig jobb volt így, mint ahogy Soren csinálta, és körbelocsolt vele mindent, csak épp a torkán nem ment le belőle semmi.
Magasan kúsztak fel szemöldökeim Soren mondandójára.
- És mi az amit mind a ketten szeretnénk? Illetve pontosítok, mi az amit Te szeretnél Soren?- kérdezem meg, és igyekeztem nem nagyon megmozdulni, így, hogy háttal vagyok neki talán könnyebb lesz, mintha szemtől szemben kellene ezt leolvasnom az arcáról. Féltem, hogy olyat látnék, ami a saját arcomon is érzem, hogy megjelent.
avatar
Roxanne De'Loise
~secret master~
~secret master~

Hozzászólások száma : 296
Hírnév : 11

Vissza az elejére Go down

Re: The Herculoids

Témanyitás by Soren Baldwin on Csüt. Nov. 22, 2012 8:48 pm

Soren is röhögni kezd, bár leginkább azon, ahogy Roxy röhög. Pontosan ugyan nem érti, mi ilyen mulatságos, de ennyi pia után ez nem akadály, és az asztalt is csak azért nem veri az öklével, mert mind a két kezére szüksége van ahhoz, hogy ne boruljanak el, az pedig elég hülyén nézne ki.
-Hehh, mert én aztán főnyeremény vagyok - horkan fel, majd ha már így szó esett a folytatásról, lecsap újra a nő szájára.
-Hogy te mit szeretnél....arra már nem emlékszem - duruzsolja a fülébe, mintha épp a legszebb bókot súgná - az viszont biztos, hogy az én nyereményem a jelvényed.
Ha a nő nem csap rá a kezére, az már a vállait simogatja, két oldalról, és meg is indulnak szép lassan lefelé.
-Még, ha csak pár percre is.

egyik karjával a nőt a hasánál fogva öleli még szorosabban magához, a másik felülről támad, és meglepő ügyetlenséggel véti el a célját, percekig kutatva a tárgy után Roxy melltartójának kosaraiban. Hogy jobban lásson, előre hajol, de ebből is csak az lesz, hogy a nő nyakába csókol, s közben tovább molesztálja őt mindenfelé, csak a középen lógó jelvényt nem sikerül megtalálnia egyszer sem.
-Ez eltarthat még egy darabig - lihegi a fülébe - szóval, te mit is szerettél volna?
avatar
Soren Baldwin
~secret master~
~secret master~

Hozzászólások száma : 202
Hírnév : 9

Vissza az elejére Go down

Re: The Herculoids

Témanyitás by Roxanne De'Loise on Szomb. Dec. 15, 2012 12:07 am

A tetemes mennyiségű alkohol a mutáns szervezetet sem kíméli túl sokáig, talán pont ez az oka annak, hogy hagyja magát a férfinak, és tulajdonképpen ő is kimondottan kényelmesen kezdi érezni magát ott, ahol jelenleg ücsörög. Soren ölében. Hiába volt az a kemény, nyers, kevéssé szerethető nő, ő sem volt fából. És Soren is egész jóképű pasasnak tűnt, ebből a közelségből. Mintha minden korábbi dolgot el lehetne felejteni, mintha nem is akarták volna kő keménybe kinyírni egymást, mintha csak most ismerkedtek volna meg a kocsmában, ahogy azt egy teljesen átlagos, teljesen normális nő és férfi tenné....pedig a helyzet közel sem volt ennyire hétköznapi, vagy normális.
-Hogy főnyeremény, azt nem tudom. De pillanatnyilag azt hiszem el tudlak viselni.-mosolygott, és a szavakat szinte már Soren ajkaiba mondta, miután újfent csókcsatában forrtak össze. Ezzel csupán az volt a gond, hogy a férfi jól csókolt...talán túlzottan is, és a körülmények már teljesen más mederbe terelték a dolgokat, ami talán nem biztos, hogy sokáig nyomdafestéket fog tűrni a kocsmában.
-Nem biztos, hogy jó ötlet lenne, hogy eszedbe juttassam!- mosolyodott el, ami ma estére már túl sok lesz a jóból, hiszen ő általában nem ez a jókedélyű még talán szerethetőnek is mondható nő volt. Sőt, épp ellenkezőleg!
-Hééé!-vágott volna közbe, hiszen mire végig gondolta, hogy tulajdonképpen még egyikük se dőlt ki, azaz nem dőlt el, hogy ki is a nyertes az ivászatukban, Soren keze már útnak is indult. Ez olyan mozdulat volt az irányába, amit ha valaki az engedélye nélkül kísérel meg, akkor annak minimum szilánkokra törve végzi a keze. De valami ebben a pillanatban más volt. Érezhetően visszatartotta a lélegzetét, ahogy megérezte a meleg kezet a bőrén. Az alkohol adott annyi lendületet, hogy kikapcsoljon az agyában a támadj funkció, és felébressze ehelyett az ösztönöket, amik benne is megvoltak, nem is akárhogyan!
Ahogy Soren előrehajolt, és belecsókolt a nyakívébe, ott volt az a pont, ahol már mindegy volt, hogy motorlopás volt e a korábbi indok, vagy hatóság elleni erőszak, vagy bármi más...jelen pillanatban egyiknek sem volt már jelentősége. Ujjai beletúrtak a férfi hajába, és közben az a régi, jól eső érzés átcikázott a testén, és minden egyes porcikáján. Nem sűrűn adja át magát az ilyen élvezeteknek, hiszen általában nem találja a megfelelő embert, de ha valaki mégis felkelti az érdeklődését, akkor kiderül, hogy azzal vagy pont teljesen ellentétes oldalon állnak, vagy ha épp nem akarják megölni egymást, akkor a másik is egy vadállat....és mégis az ilyen típusú pasikhoz vonzódott. Ez talán már beteges volt a részéről, de mégis ezek voltak a tények. És Soren is ezt a kategóriát erősítette.
- Ugye ezt most nem mondod komolyan, hogy a szádba rágjam?- lihegte, hiszen a teste szavak nélkül is beszédes volt. Akarta a másikat, itt és most, bár a hely nem épp a legmegfelelőbb volt erre. De a másik szabály, amit betartott, hogy a lakására nem vitt fel senkit, akivel csak futó kalandok fűzték össze. Viszont az agya már kattogott, hogy akkor innen hogyan is lépjenek tovább.
-Azt sem tudom, mit is csinálok én itt egyáltalán!-szavai még ellenkeztek volna, de a tettei már egészen másról árulkodtak, hiszen ő is simogatta Sorent, egy egy csók után bele is harapott az ajkába, olyan jelek voltak ezek, amiket még egy részeg hülye sem értett volna félre.
avatar
Roxanne De'Loise
~secret master~
~secret master~

Hozzászólások száma : 296
Hírnév : 11

Vissza az elejére Go down

Re: The Herculoids

Témanyitás by Soren Baldwin on Szomb. Feb. 02, 2013 5:45 pm

-Igazad van! - Jelenti ki, erotikusan lágynak szánt hanggal, ám az alkohol, és a késztetés, hogy túlharsogja az alapzajt nagyon is betesz a tervének, na nem mintha ez feltűnne neki. Valójában azt sem biztos, hogy észrevenné, ha a kocsma vásárlóközönségét nagyban kitevő alja lények körbeállnák őket, és a késeiket a medencecsontján kezdenék élesíteni, annyira leköti az ölében izzó test, melynek tapintása szinte éget, mégsem akarja elereszteni egyetlen pillanatra sem...
-Sok a duma, menjünk!
...még addig sem, amíg kiszállnak innen. Az ölében Roxy-val pattan fel, fellökve az asztalt, ami volt olyan szerencsétlen, hogy az útjában álljon, összetörve minden poharat, ami üresen, és fejre fordítva állított emléket a bennük pihenő alkoholnak.
-Hozzád, vagy hozzám? - Kérdi, de mielőtt még felelhetne a nő, megrázza a fejét. - Francba a lakásokkal, addig nem tudok várni!
Még mindig karjaiban tartva a nőt, a mosdók felé indul, és az esetleges tiltakozásnak egy újabb hosszú, erőszakos csókkal szab gátat, biztos ami biztos. Ajtót is lábbal nyit, valószínűleg a női WC-be a piszoárok hiányából ítélve, meg abból, ahogy egy szerencsétlen szőke sikítva hagyja el a termet, mikor meglátja, mi közeledik felé.
-Egy másodperc... - szabadkozik, aztán felkapja a földön hagyott kulcsot, és magukra zárja vele a mosdót. Érdekes,a késdobálókban általában azért tartják kulcsra zárva a női mosdókat, hogy kívül tartsák onnan a részeg perverzeket...miért is érdekes ez? Na mindegy, egy másodperccel később már a hideg falhoz nyomja a nő hátát, miközben ajkaik egy újabb csókban forrnak össze.
avatar
Soren Baldwin
~secret master~
~secret master~

Hozzászólások száma : 202
Hírnév : 9

Vissza az elejére Go down

Re: The Herculoids

Témanyitás by Sean Darrow on Szomb. Márc. 23, 2013 9:33 pm

//Dee-nek//

Kivételesen Taxi-val érkezik a városba, részben, hogy jó példát mutasson a gyerekeknek azzal, hogy nem a saját kocsijával közlekedik, ha egy kocsma az úticél, de főleg azért, mert ebben a városrészben még a föld alatt sem találhatna olyan helyet, ahol biztonságban tudhatná az autóját, pláne akkor, ha valami ismerős látja őt kiszállni belőle. Hát igen, nem véletlen, hogy rég járt erre, és ha rajta múlna, most is szívesebben nyüstölné tovább a Legend of Grimrock-ot.
A bárba lépve, lehajtott fejjel igyekszik az egyik félreesőbb sarokban lévő asztalhoz, hogy egyenlőre ne keltsen feltűnést, és kockáztassa meg, hogy ezzel elijeszti azt, akikre itt vár. Elég néhány pillantás az itt háborgó "elmék" kivetüléseire, hogy megállapítsa: az itteni vendégsereg összetételében változott ugyan valamelyest, ám színvonalában semmiképpen.
~Fasza...itt van a focicsapat is a Fordham-ből. Az lenne még szép, ha felismernének. Lehet hoznom kellett volna Sarah-t, mutáns létére sokkal népszerűbb volt ott, mint én valaha. Igaz, ők ezt nem tudták...~
Ezen az apróságon jót kuncog magában, és mielőtt elveszne a félreeső sarok árnyaiban, a pulthoz lép, a határozottság álarcát magára öltve, és kihúzva magát, erőteljes hangon szól a csaposhoz, hogy az alapzaj ellenére is hallják őt.
-Üdv. Egy kólát kérek.
-Úgy érted, vörösboros kólát?
-Nem, sima kólát. - Parancsol rá a férfire, azzal a tehetségével, amivel mostanában ha nagyon akarna, lángost rendelhetne a Mcdonald's-ban, de persze csak akkor, ha egy másik, sokkal erősebb telepata előbb rávenné, hogy betegye oda a lábát. Nem mintha baja lenne a gyors kajával, csak épp, ők speciel nem szállítanak házhoz. - Tessék, itt a pénz, majd kihozná valaki?
Kérdi, és aztán magára hagyja a csapost, hogy elvégezhesse ezt a bonyolult műveletet. Azóta nem járt itt, hogy volt az az incidense a tenger alatt, vagyis idestova nem rendelt senki alkoholmentes italt ebben a koszfészekben, ezért megérti, ha eltart majd egy ideig a személyzetnek, hogy újra belerázódjon a műveletbe.
avatar
Sean Darrow
~perfect master~
~perfect master~

Hozzászólások száma : 608
Hírnév : 24

Vissza az elejére Go down

Re: The Herculoids

Témanyitás by Dianne - Adelina Demers on Vas. Márc. 24, 2013 3:44 am

*Az esték és a nappalok váltják egymást és az ember lány már azt sem tudja, hogy mikor van éjszaka és mikor nappal. Pláne, ha az idegeire is megy valaki. Na ez nem más volt, mint az újdonsült pultosból átavanzsált csapos. Azon kívül, hogy sügérebb mint hat másik még azt is hiszi, hogy Ő a világ közepe. De ám legyen, felőlem aztán pattoghat addig, míg ki nem rúgják. Csak istenem mért pont nekem kell betanítani? Mért nem kerülhetett másik műszakba? Sosem volt hiányom, az első három napján pedig zsinórban. Na, ezt utáltam a betanítási időszak alatt, hogy kénytelenek voltunk közös kasszán dolgozni. De ma már nem, hála a főnökömnek és még csak hisztiznem sem kellett, hogy belássa egy hét kellő idő arra, hogy el lása a vendégeket. De azért ovónéninek bent voltam, hogy a kóceráj a helyén maradjon.
Épp a raktárban leltároztam, hisz reggel, vagyis zárás után le kell adni a megrendelést és ezt azért nem hagytam volna rá, így inkább füzet, ceruza és uzsgyi számolni. Addig sem hallom az idegesítő hangját, bár meg kell hagyni, néha ki-ki tekintettem, hogy csak udvarolgat vagy halad is. Épp a borokat számoltam immár vagy 4.-jére mikor megint a nevem hallottam. Fejem a ládasoron koppant.*
- Megyek… MEGYEK, CSAK FOGD BE… * A harmadik „Dee” után már aranybogaram szoktam lenni, pedig már annyiszor megígértem neki, hogy ezért kivágom a nyelvét, ha rossz passzban kap el. Nem kedveltem. Van ez így. Na de lássuk mit is akar. Fűzettel a kezemben vánszorogtam előre.*
- Dugni mennél vagy megint fáj a fejed a füsttől? * Szar, kifogás, nekem meg nagy a szívem és még ki is szoktam engedni. Persze a hangom csak mézes-mázos volt, ez bőven elég volt, hogy tudja, hogy most nem érdekel mi a kínja.*
- Jah, az első nem volna rossz… de egy kóla hátra. Vidd ki, mert nem érek rá. *A füzetem az pult belső felén csattant, ahogy közelebb léptem a magas és nem kis darab emberkéhez. De ez nem érdekelt.*
- Egyelőre tudomásom szerint nem parancsolgatsz nekem. Másrészt, Dee csinos lábacskái Hétfőtől nem lesznek itt, hogy ugráltasd. Egyedül kell majd boldogulnod a kiszolgálással és a pult mögött és a reggeli fél órás zárás alatt a standdal. Már ha nem buksz meg az első napodon. Szóval Én a helyedben kicsit kedvesebb lennék azokkal, akik váltanak, ha csak nem poénból kerestél melót. *Na igen, a kezdés mindig elég. Pláne, hogy mindent le kell mérni minden nyitás előtt, és ha valaki normális, akkor a váltás beesik egy negyed órával hamarabb, hogy segítsen. Én már csak tudom, én sem kezdtem másképp. De a vendég vár, Én meg tálcát ragadva indultam el hátra, rajta a pohár kólával. A gond az, hogy hátul sem egy ember ült és gőzőm sem volt arról, hogy ki kérte.*
- Szóval Uraim és Hölgyem… melyik őtők antialkoholista? * Futott végig a tekintetem az ott tartózkodókon, hogy mégis ki az, aki ma este józan akar maradni. Mi tagadás, meglepő egy ilyen, de ezt nem mutattam ki. Szóljon, megkapja aztán spuri vissza a raktárba. Arcomon egy mosoly lappangot, hisz nem sértésnek szántam a kérdésem és a hangom is elég hangos volt ahhoz, hogy a zajban magamra vonjam a figyelmet. Ha valaki átlátott a füstfelhőn az semmi újat nem láthatott, ha sűrűn jár erre. Hajam kiengedve, magas sarkú csizma a lábamon – benne egy tőrrel -, egy fekete miniszoknya és egy fehér felső. Alapforma ruha összeválasztás, legalábbis addig, míg tanuló van a kezem alatt. Az mellékes, hogy ha egyedül vagyok, akkor azt veszek fel ami kényelmes. Vagy inkább praktikus. A kis ékszerdobozom pedig a farzsebembe volt. Ott hasznát nem vettem volna, de valahogy megnyugtatott a tudat, hogy nálam van.*
avatar
Dianne - Adelina Demers
~fellow craft~
~fellow craft~

Hozzászólások száma : 95
Hírnév : 2
Tartózkodási hely : Xavier Intézet

Vissza az elejére Go down

Re: The Herculoids

Témanyitás by Sean Darrow on Vas. Márc. 24, 2013 2:11 pm

Az asztalhoz ülve nyomban előkapj a mobilját, és betölti a legjobb játékot ami valaha futott ezen: a Snake-et...
~Na igen. A másik telefonon menne jobb is, de a 3110-es sajna csak ennyit tud. Cserébe viszont, ez talán túléli Bronx-ot, ha meg nem? Annyi baj legyen.~
Játék közben felpillant azért fél percenként, hogy lássa, megérkeztek-e már a "vendégei", akiket már nagyon vár, hisz szívesen elhúzna erről a helyről, mielőtt belefut egy ismerősbe.
~Csak kerüljenek a kezeim közé.~
Ekkor hallja meg a kissé furcsa kérdést.
~Hölgyeim? Itt? Nőnemű lény persze előfordulhat, na de hölgy...hmmm...na jó, egy tűnik egy mégis akad.~
Mosolyogva nézi meg magának a számára új, és valami hihetetlenül vonzó pincérnőt. A hosszú barna haj, csillogó barna szemek, aranyos arc, de még a fehér top is mind azt a hatást keltik, mintha konkrétan őt magát akarnák visszacsábítani ide azzal, hogy felvették ide valakit, aki kimondottan az esete lenne.
-Én lennék az - áll fel a székéből, hogy jól láthassa őt a pincérlány, mikor túlüvölti az alapzajt erőteljes hangján. - Bocs, ha tudom, hogy ünnepelünk pezsgőt rendeltem volna.
A végére elmosolyodik ő is, mert úgy tűnik ez ragályos, na meg, egészen normális csajnak tűnik, annak ellenére, hogy milyen munkahelyet választott. Mondjuk a tőr kicsit furcsa, de őszintén szólva, ő is elgondolkodott rajta, hogy hozza-e magával a szamurájkardját ide.
~De mit ért ékszerdoboz alatt? Na, ennek nézzünk csak utána...Hmmm, csini. Biztos a megtorló barátnője lehet, vagy ilyesmi.~
-Köszönöm. Egyébként nem vagyok antialkoholista - jelenti ki, miután megkapja az italát - mások felőlem annyit isznak, amennyit csak akarnak, ha már betöltötték a 21-et.
avatar
Sean Darrow
~perfect master~
~perfect master~

Hozzászólások száma : 608
Hírnév : 24

Vissza az elejére Go down

Re: The Herculoids

Témanyitás by Dianne - Adelina Demers on Vas. Márc. 24, 2013 5:05 pm

*A méregető tekintetek nem érdekeltek. Megszoktam és különben is azért van szemük az embereknek. Amíg csak néznek nincs baj márpedig nem sok olyan akadt, aki megpróbált volna mást is. Ha még beakarja tenni ide a lábát. Ahogy a hangot meghallottam már léptem is a férfi felé, hogy a poharát az asztalára tegyem egy alátéttel kísérve. Felesleges, úgy is csak eláztatja a többség, ahogy borogat, de attól még azért van, hogy használják. A szavaira a mozdulat közben rátekintettem és mosoly csak egy picit lett szélesebb.*
- Ha vége ennek a napnak, hidd el, pezsgőt fogok bontani, hogy megszabadulhatok az agyoniskolázott „társamtól”. * Böktem fejemmel a pult felé, majd ahogy visszaegyenesedtem már indultam volna, de a megjegyzése megakasztott és nevetve vontam fel a szemöldököm. *
- Ejnye… csak nem civilben? Esetleg hozzam az irataimat vagy megkérjem a többieket, hogy szedjék elő? * Igen, akadt pár fiatalabb is a helyen, de nem egy maguk érkeztek. Mellesleg amúgy sem az én saram, nem én vagyok a pultban. De ha az lenne, sem érdekelne… nekem még van eszem… hogy kijátsszam az ilyeneket. Kezem letámasztottam az asztal lapján és így ültében végig néztem a férfin.*
- Egyedül… a kutya sem tart razziát, pláne nem itt. De ha a korom érdekelt, már betöltöttem. Különben is az emberek a szájukon keresztül isznak és nem a korukkal. *Amit előtte melóztam meg a kutya se tudná bizonyítani, hogy az megtörtént. Szóval akár ezt ugorhatjuk is, csakhogy semmi kedvem nem volt visszamenni a raktárba. Előttem volt az éjszaka, hogy végezzek addig meg ki tudtam bújni az alól, hogy segítsek a másiknak. Egyedül kell boldogulnia én csak az óvó néni vagyok. Aki abban reménykedik, hogy a másik elcsesz valamit, és páros lábbal rúgják ki és megszabadulhat Tőle.*
- Nem vagy antialkoholista mégis kólát iszol. Az asszony sodrófával vár vagy csak fontos megbeszélésed lesz? Esetleg Te magad sem töltötted be a kort, hogy elméletileg ihass… * Jó az utóbbiban én sem hittem, vagy nagyon elfuserált a maszk tervező aki ezt a képet öltötte rá. De ez már nem rám tartozik ám beszélgetési alapnak nem rossz legalább csak pár percre.*
avatar
Dianne - Adelina Demers
~fellow craft~
~fellow craft~

Hozzászólások száma : 95
Hírnév : 2
Tartózkodási hely : Xavier Intézet

Vissza az elejére Go down

Re: The Herculoids

Témanyitás by Sean Darrow on Vas. Márc. 24, 2013 8:58 pm

~Azt a..., ez a csaj is elég vad...mondjuk, szegény máshogy lehet nem is igen élné túl máshogy egy ilyen helyen. Ha visszagondolok, el sem tudom képzelni, én hogy bírtam ki a szomszéd iskolában annyi évig.~
-Agyoniskolázott? - kérdi érdeklődve, aztán a pult felé sandít, a fekete izompólót viselő, kopasz pultosra, akit az előbb jól összezavart a rendelésével, és azóta is elég sután áll ott vigyázzban, utálatos arcot vágva.
-Á, a dementor srácra gondolsz? Lehet nem szép dolog, de én sem szívesen dolgoznék együtt vele...
~Nem mintha Rozsomák sokkal jobb lenne.~
A kérdésre, hogy civilben van-e, csak oldalra dönti a fejét, és küld egy magabiztos mosolyt a nő felé.
-Nekem nem kell erősítés, általában szép szóval is el tudok intézni mindent. Az irataidra pedig nem lesz szükség, hacsak nincs egy olyan helyszínen kitöltött okmányod, amin a telefonszámod szerepel - teszi még hozzá komolytalanul, aztán fel is nevet, hogy ez Dee-nek is egyértelmű legyen. - Ne haragudj, de ezt nem tudtam kihagyni. A nevem egyébként Sean - Nyújtja a kezét - és nem vagyok zsernyák, csak egy számtech tanár, az sem valami rég, ezért nézek más szemmel még a kiskorúakra. Az asszony meg madártejjel vár otthon, amíg nem adok okot másra, és nem tervezem.
Ez után rá is kacsint a nőre, aztán hátradől a székében, és belekortyol a kólájába. Eredetileg esze ágában sem volt inni itt, és azért rendelte, hogy ne dobják ki, de ebben a lányban valahogy jobban megbízik, mint a pult mögött álló rossz arcú figurában.
-Amúgy, azért nem alkoholizálok, mert veszélyes lenne. Nem bírom valami jól, és a diákjaimnak sem szeretnék rossz példát mutatni.
Aztán megint nem tudja megállni, hogy ne mosolyodjon el. Ez a nő végre nem nézte 16 éves kölyöknek! Az idejét sem tudja, mikor fordult elő utoljára, hogy ne kérték el tőle a személyijét, ha sört kellett venni valakinek, és tényleg...jól esik neki, hogy Dee nagyjából jól tippel a korát illetően.
-Régóta dolgozol itt amúgy? Amikor itt tanultam szemben, még nem láttalak...bár az is igaz, hogy nem jártam át ide valami sűrűn.
Közben a három box-al arrébb lévő asztalnál a Fordham egyetem focicsapata hangos röhögésben tör ki valamiért, Mire Sean feléjük sandít egy pillanatra, aztán kissé ingerülten sóhajt.
~Van ami sosem változik. Viszont, úgy tűnik van bennünk valami közös, szerintük is dögös a pincérnő. Mondjuk, én más kifejezést használnék, mint ők...~
avatar
Sean Darrow
~perfect master~
~perfect master~

Hozzászólások száma : 608
Hírnév : 24

Vissza az elejére Go down

Re: The Herculoids

Témanyitás by Dianne - Adelina Demers on Vas. Márc. 24, 2013 9:26 pm

*Követtem a férfi tekintetét, ahogy a kérdésére elhúzott szájjal bólintottam. De ahogy feltűnt, hogy a másik már megint ácsorog csak a szemeim forgattam meg.*
- Fogd be a füled… - figyelmeztettem -… Héééj… a hamusok tele, az üres poharaktól nem lehet elférni. Az ablak mellett pedig ki van öntve valami… dolgozni kéne. * Kiabáltam előre túlharsogva a hangzavart, hogy biztos, ami tuti eljusson a másikig. S láss csodát, még egy mosoly is volt az arcomon. Láttam a száján, hogy morog… de mit bánom én, hisz a tálca a kezében és elindult. *
- Ha a véleményem érdekel, akkor, ha jössz legközelebb már nem lesz itt. S nem azért mert Én ezt szeretném, hanem azért mert nem ide való. Keressen kevésbé forgalmas helyett, vagy pockoljon be a lakásába. * Vontam meg a vállaim. A munka nem az erőssége a srácnak. Itt meg pörögni kell és mondanom sem kell, hogy ettől akadnak jóval pörgősebb helyek is. Ha ezt nem bírja, akkor ott meg is halna az első óra után.*
- A telefonszámomért többet kell tenni… *Kacsintottam rá, és igen, nem vagyok buta, leesett, hogy hülyéskedik. De nem is én lennék, ha nem tettem volna megjegyzést rá. Felőlem aztán háreme is lehet, akkor sem érdekelne. De ettől még nem kell befognom a számat. A felém nyújtott kezet elfogadtam, ahogy a másik kezembe véve a talcát magam mellé fogtam. Kézfogásom határozott volt, ahogy egy kicsit meg is szorítottam a kezeit. Nem volt ebben semmi nőies, maximum a vékony ujjaim és a keskeny csuklóm árulkodott arról, hogy nem egy benga barom vagyok.*
- Dee… * Mutatkoztam be, feleslegesnek találtam a teljes nevem. Egyrészt kocsma, másrészt nem elit partin vagyunk, harmadrészt meg holnapra úgy is elfelejti, néha még én is.*
- Majd kinövöd. Pár év és rájössz, hogy példa ide vagy oda, de egy kölyökben több ész van, mint amennyi látszik. Annyi, hogy nem a tanulásra használják, hanem a kihágásokra. * Vontam meg a vállaim könnyedén. A másik is volt gyerek, s ha nem is saját tapasztalatból, de a társaitól biztos tisztában van ezzel. A szép szó meg itt kevés… Kár is a szóért. A kérdésére csak elvigyorodtam, egy amolyan mindent mondó mosollyal.*
- Egy ideje. * De még sem mondtam semmit. Rá van bízva, döntse el. De valószínű, hogy nem két hét után dobtak a kezeim alá egy tökfejet, hogy tanítsam be. Pláne nem azt, hogy felügyeljem is az első napját. Jah, a család fontos… csak épp mindig más volt a főnököm barátnője, akinek ilyesmire már nem jutott ideje. A nevetésre kissé oldalra fordultam és kissé felvont szemöldökkel néztem a srácokra. Egoista, nagyszájú barmok. De ha nem szóltak semmit és úgy döntöttek, hogy ma nem próbálkoznak semmivel, akkor csak minden szó nélkül visszapillantottam a beszélgető partneremre.*
- Mért pont tanár és mért egyedül? Hülyén állna a szemüveg…
avatar
Dianne - Adelina Demers
~fellow craft~
~fellow craft~

Hozzászólások száma : 95
Hírnév : 2
Tartózkodási hely : Xavier Intézet

Vissza az elejére Go down

Re: The Herculoids

Témanyitás by Sean Darrow on Kedd Márc. 26, 2013 5:23 pm

A figyelmeztetésre csak egy fáradt mosoly, kíséretében rázza meg a fejét, jelezve, hogy rajta az nem segít, de kicsit később kiderül, hogy Dee erőteljes hangja ellenében egy fülre tapasztott kéz valószínűleg senki máson sem, igaz nem is mondott semmi olyat, amitől ő, vagy akár egy 10 éves gyerek elpirulhatott volna.
-Ha minden jól megy, amire legközelebb ide esz a fene, Bronx megnyeri a legbiztonságosabb kerületnek kijáró különdíjat, neked pedig réges rég a neveden lesz ez a kocsma, ha nem lépsz le addig.
Amilyen kedvesen mosolyog a lány, szinte csalódott, hogy nem értette félre, de csak szinte. Ami meg a telefonszámot illeti: tett már többet is érte...igaz a Xavier adatbázisának feltörését könnyen lehet, hogy nagyon kevesen gondolnák romantikus gesztusnak.
~És még, hogy én háremet? Hogyne...így is folyton megdézsmálják a csokimat! De ha akarnék se menne a béna szövegemmel.~
-Örvendek a szerencsének Dianne - szorítja meg a kezét határozottan, de azért úgy, mint akinek feltűnt, hogy nem egy két ajtós szekrénnyel ismerkedik épp, hanem egy nővel, aki ugyan nem épp törékeny virágszál, de akkor is fele annyit nyom csak, mint ő.
-Ó, azzal nincs semmi baj, az én iskola éveim is felejthetetlenek voltak..a tanáraim számára mindenképpen. Ma este is csak azt próbálom megtanítania s rácoknak, mi az a határ, amit nem érdemes átlépni.
Közben hátra sandít az ajtó nyílásának hangjára, és kárörvendően elmosolyodik, amikor meglát egy újabb négy fős társaságot belépni ide. Ránézésre is könnyű megállapítani, hogy egyikük sem múlt el nemhogy 21, de még 18 sem.
-Nem vagyok egyedül, itt vagy te is - kacsint Dee-re - amúgy...foglalj helyet nyugodtan, ha gondolod. Már felajánlottam volna előbb is, csak tudod...mégis én vagyok a vendég, szóval kicsit furcsa ez. Hmmm...mondjuk, ha azon múlik, rendelhetek még valamit, amit csak a társaságodban vagyok hajlandó elfogyasztani.
A másik kérdés elől nem akart kitérni, csak kicsit hosszabb lélegzetvételű dolog elmagyarázni...meg úgy kitalálnia választ. Tényleg, hogy a francba lett ő tanár?
-Egyébként, nem tudom, hogy kerültem ebbe a szakmába. Na jó, tudom, csak érted...ha fél éve megkérdezi, mi lesz belőlem, ha nagy leszek, három dolog lett volna, amit sosem mondok: vízilóidomár, pedagógus, vagy katolikus pap.
Itt belegondol, milyen napja volt ma, és mi vár rá itt, aztán lesandít a felháborítóan alkoholmentes italára, és megvonja a vállait.
-Aztán úgy néz ki, mindhárom lettem...
avatar
Sean Darrow
~perfect master~
~perfect master~

Hozzászólások száma : 608
Hírnév : 24

Vissza az elejére Go down

Re: The Herculoids

Témanyitás by Dianne - Adelina Demers on Kedd Márc. 26, 2013 7:28 pm

*A férfi szavaira elnevettem magam, nem tudom melyik volt abszurdabb. Bronx mint biztonságos város vagy az, hogy a főnököm eladja a helyet vagy úgy alapjaiban az Én nevemre kerüljön bármi ilyesmi. Még a lakásom is apám nevén van, ő lényegében kevesebb embert provokál.*
- Kétlem, hogy Bronx valaha is biztonságos lenne. Bár csak nézőpont kérdése, hogy melyik oldalról vizsgáljuk a dolgokat. * Utaltam itt a két táborra, akik itt valamiért mindig összerúgják a port. Bár valószínű, hogy mind a kettő azért jár Bronxba, hogy kiengedjék a gőz némi gyűlölködés háta mögé dugva. *
- Egyébként meg, annyira azért nem elviselhetetlen a hely. Ha más nem nézd azt, hogy ide aligha jönnek be kamasz mutánsok randalírozni. * Vontam meg a vállaim érdektelenül, de már lapoztam is még mielőtt itt komoly eszmei kifejtés kell tartanom. Egyébként is csak a másik hozzáállása érdekelt a témában. S ahogy meghallottam a nevem összevontam a szemöldököm.*
- Felőlem a pápa is lehetsz, de akkor is Dee-nek hívnak, szóval maradjunk meg ennél. Rendben? * Vontam fel a szemöldököm, de nem volt szavaimban semmi sértő, hisz csak kértem. A képlet egyszerű volt, vagy kötélnek áll vagy nem lesz kit nevén szólítania addig míg nem jön meg a társasága. *
- És melyik iskolában tanítasz? * Kérdeztem rá némi érdeklődéssel, hogy mégis melyik az, ahol ilyen nevetségesen jó példát próbálnak mutatni a kölyköknek. Persze annak biztos tudatában, hogy felesleges. Tekintetem felkaptam az ajtó nyitására, és arcom rezzenéstelen lett, miközben figyeltem a másikra. Azonban tekintetem a srácokat és drága pultosunkat követte.*
- Ez igazán kedves, de nem hiszem, hogy miattam jöttél ide. Egyébként jelenleg csak ovónénit játszom, ha úgy tetszik fél szolgálatban vagyok. De köszönöm és leülök, csak most felesleges lenne, tekintve, hogy szerintem mindjárt mennem kell fejet mosni. * Nem böktem a pult felé, ahova épp most állt be a srác előtte pedig a négy másik. Ám a szavai még ezek ellenére is megmosolyogtatnak.*
- Pap? Ezt kétlem, tekintve, hogy asszonyod van és ők egyébként is bort isznak. Szóval miért is lett belőled pap? * Kérdeztem vigyorogva, majd ahogy tekintetem meglátta, hogy épp egy felespohár csúszik a pultra, bocsánatkérőn elhúztam a szám és már ott sem voltam. Hosszú léptekkel teremtem a pult külsö felén, a srácok mellett. A pohárra lecsaptam és abban a pillanatba le is húztam, amitől csak elfintorodtam.*
- Mi a sz*r volt ez fiúk? Személyi?* Kérdeztem mézes-mázos hangon, miközben megfordulva beálltam a pult mögé. Ez már viszont a társamnak szólt, tekintve, hogy azt szorongatta. Kezéből kikaptam és felületesen megnéztem, egy szájhúzás kíséretében. Közben persze megkaptam a válaszom is.*
- Vodka? Legalább egy kis izlés szorult volna belétek, vagy a zsebpénzből nem futja? *Kezem közben a gyújtóért nyúlt és annak lángjába tartva a kártyát beszéltem tovább. Büdös az olvadt műanyag, de kit érdekel?*
- Na most… jó tanács: Ha már hamis okmányokkal szaladgálsz, normális helyen csináltasd meg, hogy ne lehessen rajta észre venni. Másrészt meg, öt évet a büdös életbe nem fogsz tudni csalni, addig, míg csak pihék vannak az álladon. De ha sikerül is megszerezni egy elfogadható okmányt, itt nem próbálkoztok. * Ejtettem bele a belső csapba a szétolvadt müanyag maradékát.*
- Igen, Én is k*rva vagyok és anyám is az volt, apám is az, ha jól esik. De majd ha 19 leszel, akkor talán elfogadom a hamis személyit. Addig minimum egy ember legyen veletek, aki kikéri nektek és menjetek hátra, hogy ne is lássam. De ez még odébb van, szóval van alkoholmentes pia és nektek még 10kor innen kifelé a menet. Ha nem tetszik, akkor most is távozhattok. * Biccentettem az ajtó felé és már nem érdekeltek a srácok. Susogjanak, ahogy akarnak. Teszek rá és inkább töltöttem magamnak egy pohár barack levet. Utálom a vodkát.*
- Ami pedig Téged illet… ha még egyszer bedőlsz egy ilyen nyilvánvaló baromságnak, abban a pillanatban szedheted a sátorfádat. Ellenőrzés alatt megnézhetik a feltételeket, szóval, ha már annyira nagyfiú vagy. Legyen egy csöpp eszed, hogy megtalálod a kibúvókat. A próbálkozásért cserébe a srácoknak más sem kérhet ki semmit. Ráérnek még nagyfiút játszani… *Megindultam Seane felé kifelé a pultból, de aztán eszembe jutott még valami.*
- Kösz, hogy meghívtál arra a vodkára… de nem szeretem. * Jeleztem neki vigyorogva, hogy ez bizony az Ő számlájára megy, ha már ostoba mód kitöltötte. Visszaérve pedig már vigyorogva ültem le Seanenel szembe, úgy, hogy rálássak a pultra és az ajtóra. *
- Szóóóval miért is vagy pap? * Kérdeztem meg még egyszer. Aszem valahol itt tartottunk mikor el kellett mennem.*
avatar
Dianne - Adelina Demers
~fellow craft~
~fellow craft~

Hozzászólások száma : 95
Hírnév : 2
Tartózkodási hely : Xavier Intézet

Vissza az elejére Go down

Re: The Herculoids

Témanyitás by Sean Darrow on Szer. Márc. 27, 2013 1:15 pm

-Ahogy mondod...én is itt éltem 3 évig, és az alatt nem próbáltak megölni csak....
Itt számolgatni kezd magában az ujjain, amik elég gyorsan pattannak fel a kezeiről, és ki is fogy belőlük. A második kör végére aztán inkább legyint egyet.
-Na, de az egyetemi évek a bulizásra valók, valók ez még belefér.
Mondjuk, az logikus felvetés, hogy ide aligha jönnek be mutáns kamaszok duhajkodni. Bólint is rá fanyarul mosolyogva, mert igaz ami igaz, tényleg lehetne több esze ennél legalább a Xaviereseknek, ha másnak nem is.
~Azért érdekes, hogy pont ezt hozza fel. Azt hittem, én vagyok a gondolatolvasó.~
-Akkor legyen Dee, ha neked úgy jobban tettszik, csak gondoltam, ha tippelnem kéne, minek lehet a rövidítése, akkor a Diana lenne az első, mert így hívják a legdögösebb hercegnőt aki eszembe jut. Egyébként, Xavier intézetnek hívják a sulit a röviden...pár éve sokat volt a hírekben, szóvla lehet hallottál már róla.
A megjegyzésre, hogy érdekes egy pap nőstől, meg minden először csak egy huncut mosoly a válasz, aztán belekortyol az italába, és halkan megjegyzi:
-Sosem mondtam, hogy jól végzem a dolgom, most viszont ha megb... Mi a...?
Aztán meglepve figyeli, hogy Dee odasétál, és rendesen kioszt...hát kb mindenkit aki a közelébe megy,és megérdemli, de biztos ami biztos, ő inkább távol marad, hátra dől a székében, és egy kevés kárörömmel abban reménykedik, hogy a srácoknak ennyi elég is lesz. Egyenlőre megkukulva figyelik csak a távozó némbert, aki egy számukra nagyon is ismerős férfihez ül le, és ha a férfi arcára figyeltek volna Diana hátsója helyett, könnyen lehet, hogy nem teszik meg azt sem, ami ez után jön.
-Na jó...ha a házisárkányod nem ajánlja a vodkát, legyen inkább az a zöld izé ott hátul! - Szólal fel a legbátrabb, a csapos ellenkezésére pedig összeráncolja a homlokát, és kinyújtja az egyik kezét, ami először csak elvörösödik, aztán valósággal izzani kezd, és amikor megérinti az asztalon hagyott poharat, az nyomban elreped.
-Tényleg jobban félsz attól a kis "k*rvától" mint tőlünk?

-Azért, mert ellenállhatatlan vágyat érzek arra, hogy most szétrúgjam pár kiskorú kölyök seggét - feleli a kérdésre Sean, de egyenlőre nem mozdul, csak figyeli, ahogy egy másik srác lekapja a sapkáját, felfedve, hogy nincs egy szál haja sem, és a fejfedője csak egy a búrját egyenes vonalban ketté metsző tüskés taréjt rejtett, ami most rémisztően mered az ég felé, és zöldellő kezei is elő-elő bukkannak a kabátja ujjaiból.
-Mond, kaphatok ebből még egyet? - Kérdi lezseren, mikor a kólája végére ér, miközben a fél kocsma egy emberként áll fel az asztaltól, és indul meg a fiúk felé, nem kicsit felfegyverkezve. Erre már ő is feláll, és az ittas sereget beelőzve a fiúkhoz lép.
-Srácok...
-Ajjajj...bakker...üdv Tanár úr...öhm...Mr.Darrow...Sean bácsi...Sean?
-Bár az lenne a legnagyobb problémám, hogy 60 évesnek érzem magam miattatok.
-HÉ, Ez nem Darrow! - Kiált fel az egyik focista, aki eltéveszthette a sportját, mert most labda helyett Baseball ütőt szorongat a kezében.
-De bizony, ő az!
-Ugyan srácok. Nincs semmi baj. Csak a srácaimért jöttem, hogy elvigyem őket innen. Kérlek, ne csináljunk jelenetet.
-Öhm...oké...?
A sportoló leereszti az ütőt, a többiek viszont még nincsenek meggyőződve róla hogy ez lenne a helyes döntés.
-Ugyan srácok! Mindenki a vendégem!
avatar
Sean Darrow
~perfect master~
~perfect master~

Hozzászólások száma : 608
Hírnév : 24

Vissza az elejére Go down

Re: The Herculoids

Témanyitás by Dianne - Adelina Demers on Szer. Ápr. 03, 2013 2:07 am

- A tipp telitalálat de nem szeretem, még akkor sem, ha nagyon dögös az a hercegnő, akiről gőzöm sincs. * Vigyorodtam el. Valahogy hercegnővel még nem próbáltak egy mondatba tenni, de hát mindig van egy első nem igaz?*
- Nem épp a hírekből, de hallottam róla. * Mosolyodtam el. Már nem először hallottam az intézetről és egyre jobban piszkálta a fantáziám, hogy mi lehet ott. Talán meg kéne látogatnom egyszer… eh… már megint hülyeségeken jár az agyam. Szóval inkább elfojtottam még a gyökereinél nehogy győzzön a kíváncsiságom. Inkább figyeltem a másikra míg lehetett, de aztán a munka hívott el…

Visszaérve hallottam a megjegyzést, de nem néztem hátra a pohár törés meg nem mindeni dolog erre, de ez jelenleg nem az én dolgom volt. Visszahuppanva azonban fájdalom jelei mutatkoztak meg az arcomon, ahogy rálátást nyertem az eseményekre. Fáradtan sóhajtva túrtam a hajamba.*
- Ezt elkiabáltam… és máris, csak ezt el… - intézem lett volna a mondat vége, de úgy látszik, hogy másoknak nagyon-nagyon viszket a tenyere errefelé. Mily meglepő… nem, kicsit sem az és egy lemondó sóhaj keretein belül álltam fel jó magam is, miközben a srácokat kerülgetve igyekeztem Sean nyomában maradni, aki beállt a srácok elé. Én magam oldalt álltam és fájdalmasan vettem tudomásul, hogy az Én tenyerem is viszket, csak épp nem azért amiért nekik. Vagyis… ezért de, nem abba az irányba amerre ők. Amíg nincs tettlegesség addig dolgom sincs és eléggé úgy tűnt, hogy Sean tud hatni a másikra. Amit kissé összevont szemöldökkel nyugtáztam és kissé oldalra biccentett fejjel mértem fel a másikat. Hát az egyetemi srácoknak csak egy részét hatotta meg az invitálás a másik felének valószínűleg nagyobb volt a gyűlölete.*
- Pénteken 8ig melózom. Kapsz két órát, de leültetted a haverjaidat… - Pillantottam a focistára egy mosoly kíséretében. Na nem neki szólt, csak épp ott volt valószínűleg a remény miatt.*
- De azt mondtad…
- … hogy csak akkor, ha egymagad bemész a Xavierbe és élve kijutsz onnan. Úgy látszik átértékelődött a dolog és hirtelen eszméletlen vágyat érzek arra, hogy két órát a kellemes társaságodba töltsek a csinos pofikádat nézve. De szólok, hogy nem szeretek moziba járni, szóval a snassz dolgaidtól kímélj meg, hogy a randi végére még legyen fejed. * Fejeztem be helyette mielőtt itt nagyon boncolgatni kezdené a dolgokat, hogy miért ez a hirtelen váltás. Persze a hangomból sütött az irónia, de hát észt nem reméltem a sráctól, különben nem lenne a csinos kis combján egy szép heg tőlem, amivel szerintem azóta sem dicsekedett és valami focistabecsületre megeskette a többieket is, hogy hallgatnak róla. De hát ez engem nem érdekel. Csak reménykedtem, hogy ha már olyan kitartó, akkor kap az alkalmon, hogy az ágyába cipeljen vagyis, hogy meglegyen a lehetősége. Azt már nem kell tudnia előre, hogy ez a része a dolognak kudarcba fullad. Közben persze míg beszéltem a csizmámból elő került a tőröm amit az ujjaim közt forgattam látszólag hanyag mozdulatokkal.
Ha a ráhatásom sikeres volt, akkor csak zord tekintettel intettem az ajtó felé jelezve a srácoknak és a tanár bácsinak is, hogy kifelé. De Én magam is követtem őket, s az ajtót becsukva döntöttem a hátam az épület oldalának. A higgadtságom azonban eddig tartott és az sem segített, hogy egy pillanatra lehunytam a szemem.*
- Mi a jó büdös francokat képzeltetek??? Nem elég, hogy besétáltok az oroszlán barlangjába tojáshéjjal a seggeteken, de még villogtok is egy kört azzal, hogy mik vagytok??? Mit gondoltatok, hogy azért mert négyen vagytok és van valami elcseszett képességetek, amit még kezelni sem tudtok rendesen nem még kihasználni teljes mértékben majd elegek lesztek egy egész kocsma ellen??? – Szemeimben szikrázott a düh, de igazából egyik kérdésre sem vártam választ. Tekintve, hogy most legszívesebben felképeltem volna mindegyiket egyesével. S csak bíztam benne, hogy egyik sem mer ezúttal feleselni, mert komolyan megkapják azt a rohadt atyai pofont, ami elférne nekik. *
- Ha nincs itt Sean mihez kezdetek? Élve nem jutottatok volna ki. – Bár az ajánlatom akkor is meg lett volna, és nem járt volna kevesebb sikerrel. De ezt nem tudhatták, ahogy azt sem, hogy Sean itt van. *
- De remélem, hogy ez volt az utolsó… csak a környéken lássalak meg még egyszer titeket és Én magam foglak félholtra verni titeket. *Álltak meg az ujjaim a mozdulatban jelezve, hogy még elfutni sem tudnak. Ha kell egyesével zsigerelem ki őket, csakhogy megtanulják. Persze csak annyira, amiből még felépülnek.*
- Ti meg mi a fenéket csináltok velük, hogy ilyen bátornak érzik magukat? Mióta mutánsok… egy éve? kettő? Könyörgőm még Én is csak úgy mentem ilyen fiatalon ilyen helyek környékére, ha mögöttem voltak a hátvédjeim, pedig Én aztán sosem vetettem meg a balhét, és ha valamit tudok, akkor az az elvegyülés… * Na ezek a szavaim már a férfinek szóltak és nem érdekelt, hogy sértésnek veszi-e vagy sem a szavaim. Amit aztán elharaptam tekintve, hogy az idegesség nem az én műfajom és épp most adtam a tudtukra, hogy, jó magam is egy vagyok közülük. Ez pedig egy öngól a részemről, tekintve, hogy a srácoknak ez épp nem szolgál jó példával, hogy én meg itt dolgozom. De hát istenem, veszélyesen szép az élet de ez még nem azt jelenti, hogy mindenkinek ezt kell követnie. De a francba is… hülye kölykök. A frászért kell az idegeimen táncolniuk.*

Ha pedig nem jött be a kis ajánlatom, akkor az pech tekintve, hogy a srácokat más sem győzheti meg, hogy üljenek vissza a seggükre és azért egymagam egy ekkora méretű kocsmai verekedésbe kevés vagyok. De amint valamelyik tett egy lépést előre már repült is a tőr a combjába, és a másik akadt a kezembe. De lássuk be, összesen három van nálam nem egy tucat.
avatar
Dianne - Adelina Demers
~fellow craft~
~fellow craft~

Hozzászólások száma : 95
Hírnév : 2
Tartózkodási hely : Xavier Intézet

Vissza az elejére Go down

Re: The Herculoids

Témanyitás by Sean Darrow on Szer. Ápr. 03, 2013 9:45 pm

Látja, hogy egyenlőre nem sikerült mindenkit meggyőznie, de még csak egy kis koncentrálás, és talán el tudja kerülni, hogy mindenki egyszerre neki essen itt már megint, és első kézből deríthesse ki, hogy ezekkel nagyobb kihívás bunyózni, vagy a fél Rykers-el, amikor meghallja Dee hangját. A mondandója hallatán meghökken, azon pedig pláne, hogy még működik is a dolog, hisz egyszerre a tömeg félreáll előlük. Az egyik közben kap egy hatalmas taslit Sean-tól, azt a fajtát amit még hallani is fáj, pedig még épp csak eszébe jutott, hogy feleseljen barna hajú dögös megmentőjükkel.
-Hallottátok a hölgyet, tipli van...
~És ha valamelyiktek azt hiszi, megúszná pár könnyebb sérüléssel, vagy egy gyors halállal, ha maradna, szívesen megosztom veletek, mit tervezett némelyik börtönviselt vendég.~
Miután telepatikusan leszidta a négyesfogatot, karba font kezekkel dől hátra, és mosolyogva figyeli némi kárörömmel, ahogy Dee is nekiesik a kölyköknek. Na igen, megérdemlik az biztos. Hallott már néhány érdekes bátorságpróbáról, de ez...
-Na jó, most szépen beültök mind a négyen abba a taxiba, és hazahúztok a suliba, reggel pedig közöljétek Logan-el a jó hírt, hogy nem kell tovább keresnie, megvan mind a négy önként jelentkező a bedugult emésztő kitakarítására.
A srácok már húznak is, ő pedig sóhajt egy mélyet, és megrázza a fejét.
-Köszönöm a segítséget. Tudod, nem hittem volna, hogy találkozom valakivel épp itt, aki nem a rossz értelemben vagány.
~Mellesleg, ne aggódj. Jól tudok titkot tartani, és valahogy "sejtettem" már az elején, hogy közénk tartozol te is.~
Az utolsó mondat már csak Dee fejében visszhangzik, a végén pedig Sean rákacsint, aztán visszafordul a kocsma felé.
-Tudod...lehet jobban járnál, ha az este maradékát kivennéd pihenőnek. Mit szólsz?
~Mellesleg...bocs, hogy nem szóltam korábban, de tudod, ha valahol, akkor itt nem érdemes reklámoznom azt az apróságot, hogy gondolatolvasó vagyok. Ne aggódj, nem láttam a fejedben semmit, ami miatt el kéne pirulnod, becsszó.~
Egyenlőre vár, hogyan a dönt a nő. Valamiért nem szeretné itt hagyni egyedül, legalább addig nem, amíg kiderül, hogy a vendégek mit terveznek vele azok után, hogy kiállt négy mutánsért.
-Ó, egyébként a hercegnő akit említettem az Wonder Woman. Biztos ismered, és egyre inkább úgy érzem, hogy tényleg hasonlítasz rá. Igaz neki lasszója volt, nem tőrei...
avatar
Sean Darrow
~perfect master~
~perfect master~

Hozzászólások száma : 608
Hírnév : 24

Vissza az elejére Go down

Re: The Herculoids

Témanyitás by Dianne - Adelina Demers on Szer. Ápr. 03, 2013 10:32 pm

*Nem tudtam, hogy mért kapta a kölyök amit, de nem is igazán érdekelt, kint is csak az én hangomtól zenget az utca, bármennyire is próbáltam visszafogni magam. Megvártam míg a kölykök elmennek, de Seannek intézet kérdéseimre továbbra is választ vártam. Nem tudtam, hogy mit csinálnak a kölykökkel, hogy ilyen bátrak. *
- Nem kell körbe udvarolni! Komolyan mondtam, ha ezt a négyet meglátom a környéken kizsigerelem és dísznek az iskolakapujára rakom, hogy egy kicsit mindenki tanuljon. * S tudhatta, hogy komolyan mondom, de mikor a fejemben megszólalt, csak összevont szemöldökkel néztem rá és erre még válaszolni is elfelejtettem.*
- Semmivel sem járnék jobban, tekintve, hogy nem nyúlnak hozzám. De jössz nekem négy órával. Szóval mindjárt jövök… - léptem az ajtó felé, de a gondolatomban visszhangzott szavakra elmosolyodva megfordultam. – Hamarabb pirulnál te atyám, mint én. * Vigyorogtam és egy halk puffanással csukódott be mögöttem az ajtó, ahogy a pulthoz indultam. A csend szinte már zavaró volt én meg morcos.*
- Mi van? Ott a gép lehet zenét hallgatni, igyatok de itt nem csináltok balhét, sem egymás közt sem a mutánsok közt ha én vagyok bent. Szóval lehet folytatni a tracspartit… ~barmok~ * A pult mögé lépve felkaptam a kabátom és a táskám.*
- Te meg… ha balhéra jövök, vagy arra, hogy nincs rend leszedem a fejed. * S azzal ott is hagytam, meg sem mondva, hogy mikor jövök. Visszaérve azonban Seanra néztem.*
- Egyébként meg, majd ha elfárad a szám beszélhetünk fejben, de addig használd a csipogódat és a fejem hagyd meg nekem. Most pedig van négy órád, hogy előre is kárpótolj a péntek miatt. * Na igen, az nem egy kellemes két óra lesz, de talán tudja a férfi kompenzálni. Közben persze belebújtam a kabátomba és a táskám a vállamra vettem, hogy akár mehetünk is. Hogy hova? Na azért nevezik kárpótlásnak, hogy a másik kitalálja és ne nekem kelljen.*
avatar
Dianne - Adelina Demers
~fellow craft~
~fellow craft~

Hozzászólások száma : 95
Hírnév : 2
Tartózkodási hely : Xavier Intézet

Vissza az elejére Go down

Re: The Herculoids

Témanyitás by Sponsored content


Sponsored content


Vissza az elejére Go down

12 / 13 oldal Previous  1, 2, 3 ... , 11, 12, 13  Next

Előző téma megtekintése Következő téma megtekintése Vissza az elejére


 
Permissions in this forum:
Nem válaszolhatsz egy témára ebben a fórumban.