Dianne - Adelina Demers lakása

Előző téma megtekintése Következő téma megtekintése Go down

Dianne - Adelina Demers lakása

Témanyitás by Dianne - Adelina Demers on Csüt. Ápr. 18, 2013 12:21 am

Egy panel lakás, ami lényegében két egymás melletti lakás összenyitásából lett egy. Dee, az apjától kapta ajándékba mikor elhagyta a "fészket".

Nappali
Konyha
Fűrdő
Háló
Gardrób
Terasz
+1 szoba, ami jelenleg raktár

Kieg; A gardróbb nagyrésze kihasználatlan. Egyetlen helység van ahol mindig rend uralkodik, leszámítva egy-két poharat; Az a konyha, mert nem használja.
avatar
Dianne - Adelina Demers
~fellow craft~
~fellow craft~

Hozzászólások száma : 95
Hírnév : 2
Tartózkodási hely : Xavier Intézet

Vissza az elejére Go down

Re: Dianne - Adelina Demers lakása

Témanyitás by Dianne - Adelina Demers on Csüt. Ápr. 18, 2013 1:52 am

- Majd alatta is ezt mond. * Kacsintottam miközben újra indítottam a kocsim és már hazáig meg sem álltam. Na jó, a lámpáknál mégis, de olyankor is türelmetlenül dobogtam az ujjaimmal. Nem szerettem a város ezen részét, túl sok volt a lámpa mely idegőrlő volt.

De végül az idegeim megőrizve szálltam ki a kocsiból a háztömb előtti parkolóban megállva. Határozott léptekkel indultam meg a kapuba, ahol bizony a kódom beütve engedet az ajtó.*
- Ha működik a lift, akkor még mászni sem kell. * Vigyorogtam Sebastianra és bizony működött, szóval érdekes lett volna, ha ebben a pár órában elromlik. De végül a legfelső emeleten megállva szálltam ki a szemközti ajtóba dugtam a kulcsom, amit még a liftben halásztam ki a táskám mélyéről. Három kulccsal nyílt, hisz apu szerint fő a biztonság az a csoda, hogy nem volt még egy kódos rendszer is rajta. De aztán a riasztóval pótolta. Belépve az előszobába pedig deaktiváltam. Nem volt nagy csak egy kis előtér aminél volt egy tükrös cipő tartó meg egy fogas és két lépéssel beljebb már a nappalim volt.*
- Érezd magad otthon. * Néztem Sebastianra miközben kibújtam a csizmámból.*
- És remélem nálad is felfordulás van, mert itt nincs rend. * Fejeztem be, miközben megindultam a nappaliba és a táskám hanyagul dobtam le a kanapéra, amin pár ruha volt. Na igen, piszok nem volt meg por sem. De a ruhák, újságok szanaszét. Tipikus legénylakás csak épp egy nő lakta.*
- Szóval ez a nappali. Azaz ajtó a fürdőbe vezet. – közben persze haladtam, ahogy be is nyitottam. Itt viszont rend volt, bár nem nekem köszönhetően. – Ezt az ajtót nem nyitom ki, mert ön és közveszélyes. Egy plusz szoba, de tökéletesen jól szolgál raktárként. Itt szerintem még döglött katona is van, de ha az nem is, pár régi holmi biztosan. – átszelve a nappalit értem el a konyhába vezet ajtóhoz. – Egy itt a konyha. Sok minden nincs benne és használva se volt semmi, de apu szerint egyszer még háziasszony lesz belőlem és nem árt szoknom a látványát. – kacagtam fel. – Na ez a személyes birtokom, a háló szoba. – nyitottam be a helységbe és az ágy közel sem volt bevetve. Össze volt gyűrve és a takaró félig a földön lógott. Viszont intettem a srácnak, hogy jöjjön csak be, miközben felkapcsoltam a lámpát és a szoba normál fény helyett színes fényekkel töltődött meg. A faltól meg egy beémítet szekrénynek tünhető, oldalra csúsztatható ajtó volt. Ami igazából csak egy másik szobát takart.*
- Ez a gardróbb… amint láthatod… nem egy pláza maca birodalma, de amire szükségem van megtalálható. * S bizony még alkalmi ruhák is lógtak, magas sarkú szandálok, sport cipők… választékos volt, de a negyedét se használtam annak ami itt volt. A helységnek meg talán csak a negyedét használtam. A többi üresen tátongott.*
- Ja igen. Apu szerint nő is lesz belőlem valamikor és majd meg fogom köszönni. *Ingattam meg a fejem, hisz számomra értelmetlen volt. De besétálva a helységbe lekaptam egy vékony egybe ruhát, ami itthoni kényelmes darab volt. Aztán kisétálva másztam vissza a nappaliba mindent becsukva magunk után.*
- Szóval ez az én birodalmam. De ezt apunak köszönhetem. * Még ha berendezve az én ízlésem szerint is volt, én nagynak véltem egymagamra. *
- A rumilért meg bocs, a takarítónő beteg és véleményem szerint az a zseni, aki megtanul átlátni a káoszon. *A teraszról jó magam meg is feledkeztem, egyébként is elvolt húzva a sötétellő, mellesleg jó ha kétszer voltam kint. Ha eltűnne, észre sem venném, így evidens, hogy az ott kiépítette medence, aminek szintén semmi értelme nem volt nem került bemutatásra és persze használva sem volt soha.*
- Itt meg csak annyit kell tenni, hogy a földre ledobálni a ruhákat, a két kanapét pedig összefordítani. De ha nem haragszol én előtte átöltöznék… megtehetem előtted is, de nincs kedvem megint zavarba hozni. Megleszel pár percig? * Kérdeztem vigyorogva. Engem aztán valóban nem érdekelne a dolog, csak egy kamasz. De az illem… szóval csak nem hal bele pár percbe. Különben is tudja mi hol van, most már szolgálja ki magát ha kell valami. Valószínűleg hamarabb megtalálná, mint én.*
avatar
Dianne - Adelina Demers
~fellow craft~
~fellow craft~

Hozzászólások száma : 95
Hírnév : 2
Tartózkodási hely : Xavier Intézet

Vissza az elejére Go down

Re: Dianne - Adelina Demers lakása

Témanyitás by Sebastien Longley on Csüt. Ápr. 18, 2013 7:34 pm

Mikor megérkeztünk csak mentem Dee után, amerre mutatta az utat és mivel nem volt nagy a csomag, amit cipeltem, az sem igazán vágott volna földhöz, ha lépcsőzni kell.
- Legfeljebb meg lesz a napi edzésem is, ha még sem működik. – vontam meg a vállam, de aztán nem volt szükség a lábunkra még sem.
- Látom fő a biztonság. – dőltem a falnak, míg kinyitogatta a zárakat az ajtaján, de hát amilyen világot élünk, nem csodálkoztam, hogy védi magát.
Az előtérbe én is kibújtam a cipőmből és zokniban slattyogtam a nappaliba, ahol az egyik kis asztalra letettem a papírzacsit, amíg nem találok jobb helyet neki, aztán követtem tögtönzött idegenvezetőmet.
- Ne félj nem fogok rendet rakni. – fenyegettem meg, bár annyira nem volt gáz, látta volna csak az én szobámat.
- Nagyon előre látó lehet a papád. – bólintottam a konyhára vonatkozó megjegyzésre vigyorogva.
A hálószoba nagyon tetszett, azokkal a színes fényekkel viszont.
- Szép nagy lakásod van. – jegyzetem meg. – Mivel foglalkozik az apukád, hogy ilyen jó körülményeket biztosít neked? – kérdeztem önkéntelenül, miután körbenéztem mindenhol és visszaértünk a nappaliba. – Bocs! – kaptam észbe utána. – Persze nem kell válaszolnod, hülye kérdés volt. – estem vissza a szokásos zavaromba, amit csak tetézett, mikor arról beszélt, hogy akár előttem is átöltözne, ha nem lennék ilyen szánalmasan idióta. Na jó, persze nem ezekkel a szavakkal.
- Menj csak, nem fogok elveszni. – köszörültem meg a torkom. – Addig keresek a konyhában a rágcsáknak valami tálkákat. – indultam el a zacskóval.
Miután kisebb kutatás után, mindent megtaláltam, még poharakat és tálcát is, visszavittem mindent a nappaliba és a ruhákat az egyik sarokba hajtogatva, összetoltam a kanapékat, ahogy Dee mondta.
- Azt hiszem már csak a film hiányzik. – néztem végig mindenen, hogy nem felejtettem-e el valamit.

avatar
Sebastien Longley
~perfect master~
~perfect master~

Hozzászólások száma : 604
Hírnév : 10

Vissza az elejére Go down

Re: Dianne - Adelina Demers lakása

Témanyitás by Dianne - Adelina Demers on Csüt. Ápr. 18, 2013 8:08 pm

- Az… * Húztam el a számat és lehetett hallani a hangomon, hogy kicsit sem tetszik a dolog, de hát ez van. Nem fogom lecseréltetni, ha már ennyire beszereltette apu, no meg mellette nem csoda.*
- Hát ez igazán kár… Pedig köténykét is adtam volna. * Pislogtam rá vigyorogva. Valóban megnéztem volna köténykében, miközben takarít. De hát ez van, ha nem, hát nem. Én aztán nem fogom ráerőszakolni a dolgot. Bár a kötényt attól még felveheti.
Már épp megköszöntem volna és egyben mellé szúrtam volna valami megjegyzést, mikor feltett egy kérdést. Ami lássuk be meglepett. Szemöldököm felszaladt egy pillanatra, de aztán csak megvontam a vállaim. S míg mentegetőzött válaszoltam.*
- Apu gazdag családba született és meg van a magához való esze. *S ennyivel letudtam a dolgot. Valóban ez volt az igazság, de közelebbit én magam sem tudtam. Már kiskoromban megtanultam, hogy ne kérdezzek. Arra, hogy mehetek csak bólintottam és meg is tettem. Nem kellett sok idő, csak leszedtem magamról a ruháim, ledobtam a fürdőbe egy kupacba. Aztán magamra öltöttem a barna ruhám és egy hajgumival összefogva a hajam, sétáltam vissza a nappaliba, ahol hallottam a tologatás hangjait.*
- Kész is vagyok. * S a végén már Én is segítettem, hisz nem kellett nekem 20 perc egy átöltözéshez. Viszont így már nem volt rajtam zokni, szóval a bokám és a lábfejem takaró tetoválás láthatóvá vált. Az asztalt még a „fejünkhöz” tettem, hogy kényelmesen ellehessen érni a rajta lévő tálcákat és a képernyő előtt leguggolva vettem elő a dvd.*
- Nahm… Eredendő bűn… ezt fogjuk nézni. – Vigyorogtam hátra a vállam felett, s míg töltött a cucc elvettem a távirányított és a bemásztam a kanapéra.*
- Helyezd magad kényelembe és kitartást… * Nevettem el magam, látszólag minden ok nélkül és már indítottam is a filmet. A távirányított kettőnk közé téve.*
avatar
Dianne - Adelina Demers
~fellow craft~
~fellow craft~

Hozzászólások száma : 95
Hírnév : 2
Tartózkodási hely : Xavier Intézet

Vissza az elejére Go down

Re: Dianne - Adelina Demers lakása

Témanyitás by Sebastien Longley on Pént. Ápr. 19, 2013 7:58 pm

Gondolatban már ezerszer lehülyéztem magam, amiért feltettem a kérdést és nem csodálkoztam volna, ha Dee, elküld a francba, vagy megmondja, hogy semmi közöm hozzá, hogy milyen az anyagi helyzetük, de végül is egy csodálkozó pillantás után, nem ez történt, hanem egy rövid, de értelmes választ kaptam.
. Persze, csak a lakás miatt kérdeztem, mert egymagadnak szép méretes. – szabadkoztam, de aztán inkább a pakolásba temetkeztem, abba talán nem zavarodok bele.
Mikor megjelent a lány abban a kis lenge ruhában, hát mit ne mondjak meglódította a fantáziám, ezért aztán gyorsan megigazítottam a tálcát, majd miután Dee megtalálta a kívánt filmet, aminek a címe ugyan nekem nem mondott semmit, de hát a puding próbája az evés, a kanapé másik oldalára húzódva dőltem hátra.
- Most már igazán kíváncsi vagyok, hogy mi lesz ez a film, annyit ijesztgetsz vele. – vigyorogtam rá és felkészültem a legrosszabbakra.
Aztán – bár a gyomrom görcsben volt, hisz volt pár olyan film, amit a hátam közepére se kívánnék – ez nekem még tetszett is, ezért aztán teljesen belefeledkeztem, miközben tömtem magamba a pattogatott kukoricát.

avatar
Sebastien Longley
~perfect master~
~perfect master~

Hozzászólások száma : 604
Hírnév : 10

Vissza az elejére Go down

Re: Dianne - Adelina Demers lakása

Témanyitás by Dianne - Adelina Demers on Pént. Júl. 26, 2013 2:32 am

*Sebi válaszára elmosolyodtam, s igen, igazából tényleg az, ha jobban megnézem. Mondjuk, én ennek ellenére szerettem, pláne, hogy nem nekem kellett takarítani meg ilyenek. Nah attól frászt kapnék, na nem azért mert nem volnék képes rá, hanem mert az a zseni aki átlát a káoszon. Nos én szerettem a káoszt.*
- Nos, egymagamra igen. De bizonyára nem lep meg ha azt mondom, hogy nem egymagam fogok meghalni. Legalábbis a Papa már helyettem is gondolt arra, hogy családom lesz. * Vontam meg a vállaim. Unokákra vágyott, én meg szabadságra. Pech mi? Igazából az Apukáknál már csak így megy. Bizonyára nem ismeretlen a másik számára az, ha valaki kialakítja a jövője képét, pont olyannak amilyet igazából soha nem szeretne.
Átöltözve tértem vissza és tettem be a filmet. No meg, magam az összetolt kanapéra. Kívülről fújtam, imádtam. De na... nő vagyok és nem papagáj, szóval nem spoilereztem a másiknak, csak néha egy-egy mosolyom árulkodott arról, hogy jó rész lesz. Mégha a kissé - a frászt kissé - erotikus jelenet kissé meg is lódította a fantáziám. Hát most na... Antonio Banderasnak mindig is jó hátsója volt, ahogy Jolinak is jó mellei. Senki nem róhatja fel. Viszont az feltűnt, hogy a másik kissé belemerült, ahogy épp kerestem a helyem, de lássuk be; közel sem találtam.*
- Jóóó.... vagyis nem. Egyrészt, ha most azt mondod, hogy tetszik a film akkor megyek benyújtom a panaszt, hogy anyud nem hozott hamarabb a világra, hogy egy kicsit idősebb legyél. Meg... nem találom a helyem. * S ha tetszett a másiknak, ha nem én bizony oda bújtam hozzá. Fejem a vállára fektettem, lábam az övéire helyeztem és néztem tovább a filmet. Isten ments, hogy itt elrontsam az élvezetét azzal, hogy dumálok. De na, nekem meg szükségem volt valaki közelségére. Kezem a hasán pihent - mely egy idő után átváltott apró simításokba, úgy, hogy észre sem vettem-, de azért úgy helyezkedtem, hogy nyugodtan tudjon közbe enni... már ha, nem felejtett el nyelni a közelségem miatt. *
avatar
Dianne - Adelina Demers
~fellow craft~
~fellow craft~

Hozzászólások száma : 95
Hírnév : 2
Tartózkodási hely : Xavier Intézet

Vissza az elejére Go down

Re: Dianne - Adelina Demers lakása

Témanyitás by Sebastien Longley on Szomb. Júl. 27, 2013 1:27 pm

A nagy lakásra tett további megjegyzésére már nem reagáltam, mert gondoltam már lehet, hogy így is túllőttem a célon, de azért gondolatban gratuláltam a papának az előrelátásért, mert szerintem Dee nem sokáig szaporítja a szinglik csapatát, amilyen….hmm…..dögös.
~ Sebastien! Hol jár az eszed! ~ róttam meg magam a gondolataimért, de hát hiába volt idősebb a lány, azért én még férfiból voltam, és ahogy abban a lenge szerkóban mellém heveredett, hát nagyon kellett igyekeznem, hogy a filmre is tudjak koncentrálni.
A film néhány …..hogy is mondjam…..izgalmas jelenete, a hozzá fűzött szavai és amitől végleg ledobta az agyam az ékszíjat, hogy egyre közelebb helyezkedett, majd teljesen hozzám simult, hát mit ne mondjak…….meghozta a hatását, és én hiába igyekeztem, sőt jöttem egyre nagyobb zavarba, ez, ha valaki figyelt, akkor látványosan meghozta a hatását.
- Tetszik…..pedig tetszik… - nyögtem ki rekedten, ahogy igyekeztem nem nagyon mozogni, de a kezeim önkéntelen is a hátát kezdték simogatni, ahogy ő a hasamat, amitől aztán végképp letehettem róla, hogy visszanyerem a nyugalmamat……..a nadrágomban is.
A kukoricástálat, még időben letettem, mert ezektől már biztosan a nyakamba borítottam volna, így most vöröslő fejjel, amit reméltem, hogy nem vesz észre, hiszen ő is a filmet nézte, feküdtem, és be kell valljam, hogy innentől nem nagyon tudtam arra figyelni mi zajlik a képernyőn.
- És hidd el Dee, nem vagyok már gyerek. – tettem hozzá szinte suttogva, mert féltem, hogy ez az egész csak valami álom, és én mindjárt felébredek.
Nem nagyon voltam még soha ennyire közel egy lányhoz és most szinte mámorosan szívtam be hajának és testének illatát és legszívesebben megcsókoltam volna, de erre gondolni sem mertem, mert féltem, hogy elszáll a varázs.
avatar
Sebastien Longley
~perfect master~
~perfect master~

Hozzászólások száma : 604
Hírnév : 10

Vissza az elejére Go down

Re: Dianne - Adelina Demers lakása

Témanyitás by Dianne - Adelina Demers on Szomb. Júl. 27, 2013 3:23 pm

* Néztem a filmet, persze, hogy néztem. Erről nehéz is volna elvonni a figyelmem de a hangjára még így is összeszaladt a szemöldököm. Egészen olyan volt, mintha zavarban lenne. Hát istenem... majd megszokja. Köszönöm szépen, nekem ez így kényelmes és ha simogatja a hátam, akkor neki sem lehet olyan kényelmetlen.*
- Oké, akkor majd kérdezd meg anyukád, hogy miért nem hozott össze korábban. * Kényelmesebb mint feltúrni, levelet írni és ilyenek. Bár lássuk be, pont én vagyok az, aki ezt megis tenné. Szóval inkább a másikra bíztam a dolgot még mielőtt itt hülyének néz az anyja. Bár tény, nem állna messze a valóságtól. De egyenlőre csak laposakat pillogtam a filmre. Hát na... a simogatásnak altató hatása van. Nálam legalábbis. Viszont következő mondatára a mellkasán megtámaszkodva fordítottam felé a fejem és próbáltam kitalálni... a frászt, elég nyilvánvaló volt és ajkaimra egy széles mosoly került.*
- Nem tudsz énekelni, vagyis nem szeretsz nyilvánosság előtt lenni. Ha hozzád érek zavarban vagy, és ez van akkor is ha beszólok. Ha ez nem annak a jele, hogy gyerek vagy akkor minek? És komolyan érdekel a válasz, ugyanis most még a korodtól el is vonatkoztattam. * Néztem szemeibe a saját barnás íriszeimmel viszonylag elég közelről, de mégsem voltam tolakodó legalábbis az én mércémhez mértem. Tolakodó az lett volna, hogyha egyenesen a szájába beszélek. Attól meg azért elválasztott egy-két centi.*
avatar
Dianne - Adelina Demers
~fellow craft~
~fellow craft~

Hozzászólások száma : 95
Hírnév : 2
Tartózkodási hely : Xavier Intézet

Vissza az elejére Go down

Re: Dianne - Adelina Demers lakása

Témanyitás by Sebastien Longley on Szomb. Júl. 27, 2013 6:37 pm

A tévében a film pergett tovább és én néztem is, bár érteni nem sokat értettem belőle, hiszen továbbra is elmerültem a lány érintésébe, ami egyre jobban lekötött, de persze sejtettem, hogy a beszólásomat nem fogja szó nélkül hagyni, mert ma már párszor kihangsúlyozta, hogy gyereknek tart és ez most már határozottan zavar, főleg a szituációt figyelembe véve.
- Annak, hogy nem szeretek nyilvánosság előtt énekelni, mi köze ahhoz, hogy hány éves vagyok? – kérdeztem vissza kicsit megütközve, de igazából ezt is csak halkan suttogtam, mert az ajkai vészesen közel voltak az enyémhez, ahogy felém fordulva kérdezett. – Az, hogy az érintésed…….kiváltja belőlem ezt…..hát …tudod De….tudod…. – próbáltam kimondani, amit most éreztem, de végül nem is tudom mi ütött belém, talán a hormonjaim vadultak meg, vagy a film hatott rám így, vagy a fene tudja, de nem bírtam ellenállni a kísértésnek és egy hirtelen mozdulattal a számat a szájára tapasztottam.
Eddig még sosem kezdeményeztem ilyet egy lánnyal sem, de azért csókolóztam már, igaz, azok csak olyan kamaszos próbálkozások voltak, de ez más volt és szerettem volna érezni ajkainak érintését, csak kérdés, hogy ezt hogyan fogja fogadni, de erre most igazán nem gondoltam. Én igyekeztem beleadni apait-anyait, persze a saját szintemen, valószínűleg nagyon ügyetlenül, miközben a hátán lévő kezemmel kicsit magam felé húztam.

avatar
Sebastien Longley
~perfect master~
~perfect master~

Hozzászólások száma : 604
Hírnév : 10

Vissza az elejére Go down

Re: Dianne - Adelina Demers lakása

Témanyitás by Dianne - Adelina Demers on Szomb. Júl. 27, 2013 7:26 pm

*A megütközésére majdnem elnevettem magam, de nem akartam, hogy azt érezze, hogy kinevetem, mert nem. Azonban nem is volt kedvem magyarázkodni, hogy ne értse félre, így inkább elfojtottam és válaszoltam a szavaira.*
- Maga a ténynek semmi. De ki az aki szeret? Azonban kamasz és gyerekes viselkedésre vall, hogy jajj istenem mit fognak gondolni és a többi ilyen izé, amik visszatartják az ember lányát vagy épp fiát az ilyen hmm... megnyilvánulásoktól. Én is voltam kamasz... * S ha most megnézem, most sem vagyok öreg. Sőt, egészen fiatal vagyok. De lássuk be, hogy én is voltam fiatal és bár lényegesen szeleburdibb és kelekótyább mint az átlag de nekem is voltak ilyesfajta fenntartásaim. Viszont ahogy makogni kezd... nah ezek után mondja azt nekem, hogy nem gyerek. A saját érzelmeit/érzéseit sem képes kinyögni. Vagy csak nekem nincsenek gátlásaim? Hmm... elgondolkodtató kérdés, de majd elgondolkodok rajta ha előkerülnek azok az unokák és a saját korom kell majd mesélnem. Szóval valamikor ötven év múlva. Viszont nem mondhatnám, hogy Sebastian nem lepett meg a tettével, de egy pillanatig sem hezitáltam a viszonzással a magam heves, határozott mozdulataival. Kissé ügyetlen, de biztos nem fogom tanulni küldeni, hogy hé fiú, keress meg pár év múlva ha már jobban megy. Gyakorlat teszi a mestert és ha már itt vagyok, mért ne lennék én az alany. No meg, ennyire bunkó azért még én sem vagyok. Ujjaim a félhosszú hajába túrtak, ahogy közelebb vont magához és határozottan tartottam a másikat végig, s biztosan részesült némi harapásban is. Mikor ajkaink elváltak csak vidáman csillogó íriszeimmel néztem a szemébe egy halvány mosollyal az ajkaimon.*
- Makogás helyet tettek... Nem rossz. De ne félj, csak... jó, hülyén fog hangzani de engedd el magad. Nem tudom, hogy a lányok többsége hogy van vele, de azt hiszem nagyon kevés azaz egyed, akinek a szavak vagy épp a gyengédség kell. Igen, sokan hangoztatják de minden jó kislány valahol egy rossz fiúra vágyik. No meg, hogy megmutassák, hogy a szoknya jobban áll a nőn mintsem a nadrág. Te vagy a... férfi, vagyis majd leszel... ne hagyd, hogy egy nő irányítson. Még az ágyban sem... * Osztottam meg vele egy apróságot, bár igazából ez így... elnevettem magam és ledőltem oldalra ahogy a mennyezetet kémleltem. Már nem volt fontos, hogy a tv-ben Joli épp a pap gúnyáját ölti magára, hogy megléphessen a börtönből.*
- Jó ez nagyon tanitónénisen hangzott. Bocsánat Sebi... * Néztem rá oldalra. S csak reméltem, hogy nem bántottam meg a másikat vagy nem vette zokon a szavaim. Bár lássuk be, én aztán nem értettem a nők rejtelmeihez. S ha jobban fontolóra veszem a szavaim, csakis magamból indultam ki. Talán nem épp a legjobb tanácsok, ha a herceg kisasszonyt keresi. *
avatar
Dianne - Adelina Demers
~fellow craft~
~fellow craft~

Hozzászólások száma : 95
Hírnév : 2
Tartózkodási hely : Xavier Intézet

Vissza az elejére Go down

Re: Dianne - Adelina Demers lakása

Témanyitás by Sebastien Longley on Vas. Júl. 28, 2013 12:33 pm

Nem gondolkoztam, csak ösztönösen cselekedtem és talán ez volt a szerencsém, mert ha elkezdek agyalni rajta, akkor tuti nem merem megtenni. Így is belém nyilallt, hogy lehet, hogy most szerzek be magamnak egy jó kis nyaklevest, de annyira kínálta magát az alkalom és én annyira…….bezsongtam Dee-től, hogy…….hogy ez lett a vége.
Bár bátortalan és tapasztalatlan voltam, ezt kárpótolta a lelkesedésem és a vágyam, de azért örültem, hogy Dee kisegített és segítette megmutatni, hogyan is kell ezt igazából csinálni.
Élveztem, amikor kutató kezei a hajamba túrtak és nem húzódott el, hanem még közelebb is hajolt, így a kezem, mely a hátát tartott, még jó párszor végig simítottak rajta és már azon gondolat futott át rajtam, hogy jó lenne a bőrét is megérinteni, mikor egy kisebb fájdalom után, ami az ajkamba szúrt, elhúzta a fejét tőlem és vidáman csillogó tekintettel mélyedt a szemembe.
A számat végig nyalva éreztem a sós ízt, de most nem érdekelt, sőt még jobban feltüzelt és az is, hogy nem megrótt a hevességemért, hanem még arra biztatott, hogy engedjem el magam, meg, hogy a lányok szeretik, ha kicsit vadabb az ember. Csoda, hogy ezt ebben az állapotban táncra való felkérésnek vettem. Hiszen Dee gyönyörű lány volt és belevaló, aki ki akart húzni a saját magam köré épített csigaházamból, amit mindig az a félelem táplált, hogy a közelemben lévő embereknek baja eshet.
- - Nem hangzott tanító néniesen. – szólaltam meg rekedten, miközben gyönyörködtem a nyúlánk testében, ahogy ledőlt az ágyon és éreztem, hogy a szívem egyre hevesebben kalimpál, a vérem dübörögve száguld az ereimben és a gondolataim csak egy téma körül jártak. – Kérlek taníts engem tovább Dee és én engedelmes és jó tanítvány leszek. – néztem rá tűzben égő szemekkel, aztán fölé hajoltam, hogy megismételjem a csókot, de most már sokkal merészebben és ha hagyta, akkor a kezeim vándorútra indultak, hogy megközelítsék azokat a csodás dombokat, amiket még sosem érintettem.


avatar
Sebastien Longley
~perfect master~
~perfect master~

Hozzászólások száma : 604
Hírnév : 10

Vissza az elejére Go down

Re: Dianne - Adelina Demers lakása

Témanyitás by Dianne - Adelina Demers on Hétf. Júl. 29, 2013 2:04 am

*Tekintetem a mennyezeten meghúzódó semmit nézte. Még csak egy nyavajás repedés sem volt rajta, hogy elterelje a figyelmem a kölyöktől no meg persze attól, hogy most én lettem a cukros néni és hirtelen még a tanári öltözéket is magamra öltöttem. Bár lássuk be, azt hiszem a diákok nem lógnának ha én volnék a tanító néni. Még akkor sem ha annak kissé mocsok fiatal lennék, vagy talán pont ezért. Azt viszont nem vettem észre, hogy a másiknak bizony a vére serkent, hisz, nem az volt a szándékom. Viszont a plafon kietlenségébe Sebastian arca kúszott be és a szavai, melyet rögtön szándék követett. De most az egyszer ujjam helyeztem az ajkára.*
- Most ez komoly? - Kérdeztem meghökkenve. A rekedt hangjából gőzöm sem volt, hogy mennyire gondolta komolyan a szavait. - Sebi... "jó" és "engedelmes"... ezt a két szót töröld ki a szótáradból. Illetve csak akkor használd ha épp valakit dicsérsz. Ez a két szó olyan, mintha azt mondtad volna, hogy itt vagyok, tégy velem amit akarsz. Nem. Egy pasitól ez nem normális. Nők szájából más, bár az már könnyen jött és akkor nincs is benne semmi érdekes. Egy pasi nem engedelmes. Sosem. Ő az, aki engedelmességre készteti a nőt és esetleg utána elnyög egy "jó voltál", üres bókot, hogy ne taposson a csajba és érezze, hogy fontos lehetett. Persze, van aki a szőke herceget várja és lamuros lesz két perc után vagy egy kósza éjszakát követően, de az meg minek enged esküvő előtt? Mások bunkónak és tahónak tartják, de hidd el, hogy egyiknek sincs ellenére. Ha kell valami vedd el és ne magadhoz édesgesd. Persze annak is megvan a maga varázsa, de kezdésnek ne... *Simítottam végig a fejem tetején, hiába volt összefogva a hajam. Szavaim kicsit nyersek és talán túlságosan is őszinték. Hangomban mégis ott van némi lágyság. Miért ne lett volna? Elvégre továbbra sem az volt a szándékom, hogy bántsam a másikat. Csak... jézusom Dee mégis mi szándékod van egy kamasszal? Semminek nem kéne, de az a baj, hogy Sebi ha elhagyná a csiga házát még jó parti is lenne. Kár volna érte azért, mert épp a herceg kisasszonyt várja... ja igen, nem létezik a királylány csak a sárkány, aki egy másik sárkányt őriz. Csak épp a nagy mellett egy bájos kislánynak látszik.*
- Harcokat tanulsz... van erőd. Akkor minek a simogatás? Ha valaki egy erélyesebb mozdulattól összetörik és nyávog az amúgy is anyuci kicsi lánya és nem éri meg a vesződést mert jön a rózsaszín álom. Egy dologra kell csak figyelned... soha ne hagyj nyomot. Mert ha valaki kiakar veled cseszni, azzal nyert ügye van. * Bizony értettem itt arra, hogy ha megfog határozottan egy lányt, azért az kék foltot ne hagyjon maga után, de még zöldet se mert az isten se mossa le róla, hogy megerőszakolta. Jézusom... tényleg tanárnéni vagyok. De oké, rajtam gyakorolhat nyilván nem fogom elzavarni és én nem török össze ha rám fúj a szél. A kérdés az, hogy a másik mennyire képes elviselni a tanácsokat és megmutatni, hogy valahol bizony férfi lapul benne. Legalábbis a gén meg van benne. De ha nem akadt ki a szavaimtól akkor talán megérti, hogy mire gondoltam. Ha nem, hát istenem én megmutatom.*

//Sajnálom Sebi ő.ő Mármint Dee nyerségét. Kétszer is finomítottam a reagon, hogy ne gázoljak nagyon a kariba. De ennél jobban nem tudtam. :/ //
avatar
Dianne - Adelina Demers
~fellow craft~
~fellow craft~

Hozzászólások száma : 95
Hírnév : 2
Tartózkodási hely : Xavier Intézet

Vissza az elejére Go down

Re: Dianne - Adelina Demers lakása

Témanyitás by Sebastien Longley on Hétf. Júl. 29, 2013 2:31 pm

Bár nagyon fel voltam hevülve az ujjai, melyeket finoman a számra helyezett, mint egy tíltó fa állták útját a további cselekedeteimnek, és kicsit meg is ijedtem, hogy túl messzire mentem, hiszen nem akartam megbántani, vagy visszaélni a bizalmával.
Szavai azonban alaposan megleptek, legalábbis nekem teljesen más elképzeléseim voltak egy lány meghódításáról, valahogy nem tudtam elképzelni, hogy az apám és anyám között is így mentek volna a dolgok, de persze ezt nem tudhatom, hiszen sosem tettem fel egyikőjüknek sem ilyen intim kérdést, valahogy pont ez az időszak maradt ki az életemből, amikor elküldtek otthonról.
De, ha csak a közelebbi ismeretségemben kutakodok, akkor mondjuk Sarah és Sean kapcsolatára sem hiszem, hogy ez lenne a jellemző, hiszen akkor már régen nem lennének együtt Fúriával az tuti.
Minden esetre azért igyekeztem elképzelni magam ebben a kemény, macsós szerepben, mert ezek szerint sok lánynak ez a stílus jön be, többek között Dee-nek is, és én nem vagyok hülye, hogy nem tudjam felmérni az esélyeimet, ha továbbra is a megszeppent elsőáldozót játszom itt neki.
Nem mondom, hogy nem hűtöttek le kicsit a talán kissé nyersen hangzó szavai, de én most egyrészt eléggé be voltam zsongva, másrészt kiéreztem belőle, hogy csak segíteni akart nekem, ezért nem sértődtem meg, hanem összeszedtem a bátorságomat és gondoltam akkor, ha már ilyen türelmesen felvilágosított rajta is tesztelhetném, beválik-e a dolog.
Igaz, a kék-töld foltokat azért amúgy sem gondoltam, hogy komolyan mondta volna, olyanra sosem lettem volna képes egy lánnyal szemben.
- Sok a beszéd, inkább másra koncentráljunk. – bólintottam, hogy értem és fogtam meg most már erősebb kézzel és ellenkezést nem tűrve húztam magamhoz közel és most én csókoltam meg vadul, legalábbis igyekeztem, majd a ruháján keresztül csúsztattam a kezem a mellére, ha nem akadályozott meg benn, de ekkor már majd kiugrott a szívem a helyéből és éreztem, hogy odalenn a nadrágom is egyre szűkebb lesz.
Ha ez szükséges hozzá, akkor én el akartam venni, amire most nagyon-nagyon vágytam!
avatar
Sebastien Longley
~perfect master~
~perfect master~

Hozzászólások száma : 604
Hírnév : 10

Vissza az elejére Go down

Re: Dianne - Adelina Demers lakása

Témanyitás by Dianne - Adelina Demers on Szomb. Aug. 03, 2013 8:47 pm

*Ami a foltokat illeti, kicsit sem voltam vicces kedvemben. Hisz ezek születhetnek véletlenül is és még véletlen sem arra gondoltam, hogy esetleg szándékosan tenné a másik. Az már azért nálam is kicsapná a biztosítékot, én meg feldugnám az illető kezét a hatsójába. De ez most mindegy. Viszont Sebastian, csak csendesen és türelmesen hallgatta a szavaim melyek kicsit sem voltak kedvesnek mondhatóak, még ha nem is állt szándékomban megbántani a másikat. De mégis arra emlékeztetett mintha csak az oviban a déli alváshoz meséltem volna egy kis altató mesét, melyben ott volt a tanulság amit többnyire nem értenek meg a gyerekek vagy épp félreértelmezik a kis naiv ábrándjaikhoz. De hééé... én is ilyen voltam. Valamikor. Erre csak tett egy lapáttal a megszólalása. De, lényegében elkapta a lényeget és erről a mozdulatai árulkodtak mellyel magához vont és fogta be az Én számat is, még mielőtt újabb, hosszas litániában részesíteném. Még mindig nem fogtam gyengédre a figurát. Tudok egyáltalán olyat? Akár igen, akár nem ujjaim ismét megtalálták a másikat és határozottan vontam magamhoz, miközben csípőjénél markoltam meg. Ajkaim heves táncra kéltek a másikkal, miközben eszembe sem jutott ellenkezni kutakodó kezei miatt. A ruhám amúgy sem egy téli bunda volt, elvégre; nem volt miért és így is sokat engedett láttatni ám, mégis keveset bízva a fantáziára, hiába takart. Egyik lábam kissé felhúztam, hogy jobban érezzem a másikat, avagy ne is akarja meggondolni magát. Vágytam rá? Talán. Nem tudom, de jó úton haladt ahhoz, hogy elérje, hogy ne is akarjam elengedni vagy ha megpróbálja ne menjen neki olyan könnyen. Nem vagyok hülye, felfogtam, hogy ez után magamra ragaszthatom a cukros néni táblát. De nem érdekelt, annyira nem kicsi legalábbis korban, szóval minden egyes pillanattal igyekeztem a hevességemmel szítani a vágyát, aztán vagy tetszett neki és bejött, vagy nem. Ujjaim eleresztették, de csak azért, hogy a pólója alját találják meg és vegyem le róla, majd dobjam félre így egy pillanatra elszakadva tőle.*
avatar
Dianne - Adelina Demers
~fellow craft~
~fellow craft~

Hozzászólások száma : 95
Hírnév : 2
Tartózkodási hely : Xavier Intézet

Vissza az elejére Go down

Re: Dianne - Adelina Demers lakása

Témanyitás by Sebastien Longley on Hétf. Aug. 05, 2013 9:46 am

+ 18

Igazán elégedett lehettem, hogy ilyen gyorsan tanulok, hiszen ezzel a mozdulatommal és azzal, hogy a számmal tapasztottam be a száját, egyrészt a további hegyibeszédtől is megmenekültem, másrészt bemutathattam, hogy nagyon is figyelek rá, megfogadva a tanácsait.
Bár eddig nem sokszor gyakorolhattam a csókot, úgy látszik ennek ízére hamar ráérez az ember, ha igazán akarja, mert most már nem okozott gondot, hogy mit is kéne csinálnom. Na, persze ebben nagyban közre játszott, hogy Dee nem lökött el magától, hanem átadta magát a hevességemnek és a nyelvünk pár percig heves táncba kezdett egymással.
Már ettől is mámoros hangulatba kerültem, de aztán az, hogy a további kutakodásomnak sem állt ellen, sőt mondhatni segített is, hogy minél közelebb és minél szorosabb kapcsolatba kerüljünk egymással, hát az valami csúcs volt és nekem időnként, ahogy a forró bőréhez értem, még a lélegzetem is elakadt.
Nem nagyon kellett ezek után ösztökélni és valahogy magamtól tudtam, hogy mit kell ilyenkor tenni. Mikor lehúzta a pólómat én is remegő kézzel szabadítottam meg attól a kevéske öltözékétől, ami rajta volt, néha még talán túl hevesen is, csak remélve, hogy nem teszek kárt benne, bár ekkor már ez érdekelt a legkevésbé.
Megpróbáltam megszabadulni a nadrágomtól, úgy, hogy közben sem a csókot, sem a melleinek kényeztetését ne kelljen abbahagyni, miközben lüktető férfiasságom, majd szétrepesztett már, ahogy a lábai között megéreztem kéjbarlangját és, hogy ő is kívánja már.
Önkéntelenül felnyögtem és most már az ajkairól a kívánatosan domborodó melleire vetettem magam, hogy azokat is megízleljem.
avatar
Sebastien Longley
~perfect master~
~perfect master~

Hozzászólások száma : 604
Hírnév : 10

Vissza az elejére Go down

Re: Dianne - Adelina Demers lakása

Témanyitás by Dianne - Adelina Demers on Pént. Márc. 28, 2014 12:57 pm

[Soren]

*Ha hagyta, akkor persze csendben voltam. Persze ez gyanus lehetett a másiknak, tekintve, hogy egész éjjel be sem fogtam a szám. Csak akkor mikor segédkezet ebben. De ez alatt az idő alatt, legalább kismilliószor lepörgött előttem Apám gyilkosának a kivégzése. Fájdalmas, véres és sikolyokkal teli. Én nem leszek olyan „kíméletes”, mint Ő. Akár mi is volt az oka, meg fog halni. Még csak azt sem tudom, hogy engem mért hagyott elmenni. Bár nyílván kivágtam volna magam de bizonyára szereti a macska-egér harcokat. Bár én nem szeretek egérke lenni.
Mikor megérkeztünk kiszálltam a kocsiból és egyenesen a lépcsőházba mentem, ott pedig a liftbe. Próbálta össze terelni a gondolataimat, de egyenlőre nem igazán jött össze. Pedig aztán muszáj volna, elvégre nem a vacsorát akarjuk megbeszélni. Aporpó vacsora…*
- Remélem nem vagy éhes… chipszem van, meg kukoricám és ha nagyon szét nézel zacskós leves. Más nincs. * Se felvágott, se kenyér. Nem szoktam én itthon enni… a konyhám makulátlan, najó, egy kicsit poros… de arra van a takarító nö. Felérve a sokadikra kikléptem a liftből a kulcsaimat varázsoltam elő.*
- Ez egy kicsit eltart. Papa adott a biztonságomra. ¬* Közöltem haloványan elmosolyodva és már nyitottam is, egy kód, egy zár, még egy zár, még egy zár és végül még egy kód, ahogy nyilt az ajtó. Bele telt egy 2 percbe az tuti mire kinyitottam az összes szerkezetet és előre tessékeltem a másikat.*
- Érezd magad otthon de úgy, hogy a bútoraim megmaradjanak. Olyannak szeretem, ahogy kinéz… nem kérek újítást.* Közöltem ridegen, hisz elment a kedvem mindentől. Nem sikerült visszaszereznem a jó kedvem, de bizonyára Soren majd gondoskodik róla, hogy meg legyen.*
- Csinálok egy kávét… a gép ott az asztalon, mellette a távrecsi meg a konzolok. Ha elindítod a ps3 servert akkor nem kell a laptopon szórakozni. *Közöltem már a konyhába menet, ahol neki láttam kávét készíteni. Persze ha kért a másik, akkor kapott Ő is.*
avatar
Dianne - Adelina Demers
~fellow craft~
~fellow craft~

Hozzászólások száma : 95
Hírnév : 2
Tartózkodási hely : Xavier Intézet

Vissza az elejére Go down

Re: Dianne - Adelina Demers lakása

Témanyitás by Sponsored content


Sponsored content


Vissza az elejére Go down

Előző téma megtekintése Következő téma megtekintése Vissza az elejére

- Similar topics

 
Permissions in this forum:
Nem válaszolhatsz egy témára ebben a fórumban.