Defoe Villa

1 / 2 oldal 1, 2  Next

Előző téma megtekintése Következő téma megtekintése Go down

Defoe Villa

Témanyitás by Georgio Defoe on Vas. Jún. 16, 2013 2:06 am

avatar
Georgio Defoe
~fellow craft~
~fellow craft~

Hozzászólások száma : 90
Hírnév : 1

Vissza az elejére Go down

Re: Defoe Villa

Témanyitás by Rosalia Trevisan on Vas. Jún. 16, 2013 2:32 am

//Előzmény: Bronxi utcák //Mr. Defoe Razz//

Kíváncsisága megmosolyogtat, halk suttogására kicsit megborzongok, kicsit el is nevetem magam. A kérés már fel sem tűnik neki az üzletelés szó mellett, de hát amúgy is ez mozgatja meg a fantáziáját: a kérésnél ő ad. Az üzletnél én is adok. Nyilván ezért érdekli jobban ez a része. Megértem, és valószínű, hogy a sima kérésemet elutasítaná, szóval így is úgy is az üzleteléshez kellene fordulnom.
- Ó de siet valaki. Előbb érjünk be, had igyak valami kis frissítőt. - nevetek halkan, még jobban húzva az időt és az agyát.
Mikor bemegyünk, mintha tényleg üzletelni szeretnék, bevonulok kétszárnyú ajtón át a földszinten az irodájába. Körbe nézek a rendezett helyen. Nem kétség, hogy egy maximalista irodája tekint vissza rám. Minden szépen a helyén, pöpecül.
- Akkor kaphatnék valami finomat, uram? - kérdezem kis mosollyal, neki dőlve az íróasztalának, az egyik szekrény felé sandítva. Tudom, hogy tart ott szeszt, láttam már nyitva azt a szekrényt, meg ha jön valaki esetleg tárgyalni ide, akkor onnan kínálja meg az illetőt. Aki most épp én voltam. Ám én illetlen voltam, nem ültem le a kényelmes székbe az asztal előtt. Amikor megkaptam az italt, koccintottam vele, ha magának is töltött, majd bele kortyoltam az italba. Kell is egy kis alkohol, hogy felengedjek és elé tudjak állni.
- Nos..-kezdek bele, letéve az asztalra a poharamat és a mellettem álló férfire pillantok - ..a kérésem az lett volna, hogy had láthassam Francescot.-mondom nyugodtan, s nem hagyom, hogy megszólaljon, felemelve a kezemet folytatom. - Nem lényeg, honnan tudom, hogy él. Tudom. Beszéltem is vele. Biztonságban van, elbújtak. Ám most azért vagyunk itt, hogy üzleteljünk. - mondom és elé fordulva finoman végig simítok a mellkasán és a hasán, ujjaimat a nadrágja szélébe akasztom, hüvelyk ujjaimmal az övét babrálom, de egyenlőre csak ennyi. Az ostromot megkezdtem.. nem tudom, hogy ellent fog-e tudni állni, remélem nem... - Olaszok vagyunk. Mind a kettőnknek fontos a család. Szóval az ajánlatom a következő. Fiaddá fogadod Francescot. Ide költözhet, élhet velem. Én pedig cserébe hozzád megyek. És hű és szerető feleséged leszek, akár gyermeket is szülök neked.


A hozzászólást Rosalia Trevisan összesen 1 alkalommal szerkesztette, legutóbb Vas. Jún. 16, 2013 6:39 pm-kor.
avatar
Rosalia Trevisan
~fellow craft~
~fellow craft~

Hozzászólások száma : 63
Hírnév : 0

Vissza az elejére Go down

Re: Defoe Villa

Témanyitás by Georgio Defoe on Vas. Jún. 16, 2013 2:56 am

Azt le kell ismernie, hogy az az idő alatt, amióta együtt vannak, a barátnője remekül megtanulta, hogyan borzolja fel az idegeit, akár még a jó értelemben is. Aztán lehet, csak őstehetség ebben, ki tudja, az viszont biztos, hogy ilyen gyorsan még akkor sem pattant ki a kocsiból, amikor a sofőr egy kibiztosított gránátot talált a gázpedál alatt. A dolgozó szobába érve kedve lenne lesöpörni mindent az íróasztalról, és hanyatt dönteni rajta kedvesét, ha már úgyis ott foglalt helyet, de egyenlőre bele megy a játékba, és az egyik polc rejtett fiókjából előhúz egy bontatlan üveg Chivas Regal whisky-t, amiből először természetesen a nőnek tölt, de aztán magától sem sajnálja. A koccintást követően bele is kortyol, szerencsére csak óvatosan, mert kis híján félrenyel, amikor meghallja Rosalia fiának nevét. Jól sejti a nő, tényleg az lenne a következő kérdés, hogy ezt honnan a pokolból tudja, ám azok az angyali kezek elérik hatásukat, és beszéd helyett inkább leteszi a poharát, és előre nyúl, hogy két tenyerével a nő csípőire tapadjon, aztán végigsimítva rajtuk még hátrébb haladjon, eljátszadozva a gömbölyű tökéletes hátsóval.
-Valóban megtennéd? - Kérdi elgondolkodva. - Nem is tudom...még sosem kérték meg a kezem, ez most elég hirtelen jött.
Továbbra is azon morfondírozik, ugyan honnan tud ennyi mindent ez a nő, ás ugyan mikor lett belőle ez a veszélyes, leleményes...maffiakirálynő? Hát elég közel van hozzá, hogy megérdemelje a címet, az biztos, ahogy az is, hogy meg akarja őt kapni, itt és most, jobban mint bármikor. Két keze a nő nadrágja alá téved, ha nem ellenkezik, és már a bugyiját érintik.
-És honnan tudom, hogy megbízhatok benned? - teszi fel a költői kérdést.
avatar
Georgio Defoe
~fellow craft~
~fellow craft~

Hozzászólások száma : 90
Hírnév : 1

Vissza az elejére Go down

Re: Defoe Villa

Témanyitás by Rosalia Trevisan on Vas. Jún. 16, 2013 3:07 am

Kicsit mosolygok rajta.. Hát igen, végül is mondható kéz kérésnek, bár én inkább felhívásnak mondtam volna. Amikor kezei a ruhám alá csúszik, testem finoman simul az övéhez. A kérdésére a szemébe pillantok és közel hajolok hozzá, ajkaink szinte egymáshoz érnek.
- Mi értelme volna folytatni egymás kínzását? - pihegem halkan - Te is és én is boldogtalanok vagyunk így. Én változtatni akarok. Te nem? Makacs vagy? Inkább alszol különszobában, semmint hogy megismerd a fiamat, akit talán megszeretsz? - teszem fel egymás után a kérdéseket. -Ha te így boldog vagy, szólj.. és visszavonulok az üzlettel. - felső ajkam az utolsó szó után finoman ér az ő alsó ajkához. Ujjaim finoman simogatják a nadrág szélénél az alhasát. Érzem, hogy kíván. Minden porcikájából tudni. A felgyorsult légzéséből, kezeinek mohó markolásából, tüzes tekintetéből. Az én szememből is szenvedély árad, ám mozdulataim elég tudatosak. Tudom, hogy ő mit és hogyan szeret olyan téren. Akkor tudtam meg, mikor kétszer meglátogatott a bordélyházban, azelőtt, hogy felégette volna azt. Szívesen oda adnám magamat neki. De ez az üzlettől függ.
avatar
Rosalia Trevisan
~fellow craft~
~fellow craft~

Hozzászólások száma : 63
Hírnév : 0

Vissza az elejére Go down

Re: Defoe Villa

Témanyitás by Georgio Defoe on Vas. Jún. 16, 2013 3:21 am

Nyel egy nagyot, mikor megérzi a tökéletes tűzforró testet a mellkasához simulni, és bár abszolút, teljességgel tisztában van vele, hogy valami nevetséges mértékben a hatalmában tartja őt jelenleg a nő, egyszerűen képtelen ellenállni, vagy akár csak megállni egy pillanatra, hogy gondolkozzon. Szinte nem is hallja amit Rosalia mond neki, az ajkak érintésére viszont egy pillanatra lehunyja mindkét szemét.
-Nem, az tényleg nem lenne jó - ismeri be, ujjai pedig a bugyiba vándorolnak, hogy most már a fedetlen fenekével játszadozhassanak.
-Akarlak... - suttogja, aztán közelebb hajol a nőhöz, és a fülébe lihegi:
-Na és te? Tényleg szeretsz?
Kissé visszább húzódik, de tényleg csak kissé, mert homlokát aztán Rosalia homlokának dönti, és úgy várja a választ.
-Ha tényleg hozzám jössz, a nevemre veszem, esküszöm...
avatar
Georgio Defoe
~fellow craft~
~fellow craft~

Hozzászólások száma : 90
Hírnév : 1

Vissza az elejére Go down

Re: Defoe Villa

Témanyitás by Rosalia Trevisan on Vas. Jún. 16, 2013 3:39 am

Amikor a maffiavezér oda dönti a homlokát a homlokomhoz, mélyen a férfi szemeibe nézve mondom az őszinte választ:
- Gio. Te vagy a legtökéletesebb férfi a világon. Okos, bátor, sziklaszilárd jellem, akiben komolysága ellenére is ott a szeretet. Azonban szerethetővé csak akkor válsz, ha hagyod, hogy szerethessem a családom, a fiamat. Csak az anyai menni akarás tart vissza attól, hogy tényleg szeretni tudjalak. Itt akarsz tartani, hát hozd ide azt, ami miatt elmennék innen. - adom neki a tanácsot, választ adva minden kérdésére, majd finom szenvedéllyel csókolom meg. Kicsit bódultnak érzem magam. Mintha részeg lennék. Nem ittam sokat. Azt hiszem, hogy a gyógyszer és az alkohol hatása. Jobb, ha nem iszom többet, mert bajok lesznek. Bár látván a férfit, szerintem egy ideig nem fogok se inni, se enni. Főleg, hogy készen vagyok egyik vágyát beteljesíteni. Khm.. Egy másikat pedig később...
Átölelve a nyakát húzódok közelebb hozzá, és így is tartom meg magam, hogy a részeges szédelgés miatt ne tántorogjak. De érzem, karjai biztonságosan tartanak, így nem félek attól, hogy elesem.
Igazából...teljesen furcsa ez az egész. A francia csók, az, hogy a fenekem markolja, hogy magához húz. Régen életem minden napjához tartoztak ezek, aztán hirtelen megszűntek. Élveztem, hogy nem kell kiszolgálnom senkit, élveztem a szabadságom. Most viszont, ahogy érzem hevességét, vágyát, eszembe jut, hogy talán nekem is hiányzott ez egy kicsit. Az, hogy közel legyek valakihez, hogy élvezhessük az örömöket, amiket egymásnak tudunk adni. Giora nem igazán tudtam így gondolni, hiszen számomra ő volt az őr, aki a kezében tartja cellám kulcsát. Most viszont megéreztem a dolog ízét, s kicsit már sajnálom is, hogy anno annyiszor elutasítottam. Azt hittem, nincs rá szükségem.
Pedig mindenféle értelemben szükségem van a férfire.
avatar
Rosalia Trevisan
~fellow craft~
~fellow craft~

Hozzászólások száma : 63
Hírnév : 0

Vissza az elejére Go down

Re: Defoe Villa

Témanyitás by Georgio Defoe on Vas. Jún. 16, 2013 3:56 am

A nő édes csókja aztán elfeledteti vele minden ellenérzését az üzlettel kapcsolatban, sőt még azt is, hogy voltak ilyen aggályai. A csók végén megemeli őt a fenekénél fogva, hogy lábai már ne érjék a földet, és így tartva őt indul meg, kifelé a dolgozó szobából, egyenesen a lépcső felé, ami a hálóhoz vezet.
-Te pedig az a nő, akiről mindig is álmodtam. Gyönyörű...mint semmi más a világon, és agyafúrt, akár maga az ördög. Ha ez téged boldoggá tesz, úgy rendben...
A lépcsőhöz érve alá markol, hogy az ölébe vehesse őt, mielőtt felcipeli a lépcsőn. Persze van neki két szép lába, de most olyan tökéletes minden, hogy egy pillanatra sem szeretné megszakítani az ölelést, mintha attól félne, hogy akkor elszökik előle...megint.
-Holnap reggel gondoskodunk róla, hogy ide jöjjön. Úgy fog élni, mint egy herceg, te pedig, mint egy királynő.
Ezzel szinte végszóra lefekteti a baldachinos ágyra, aztán ő maga is követi, fölé feküdve, hogy aztán újra megcsókolhassa őt, szenvedélyesen.
-Azt hiszem abból az ebédből vacsora lesz, és azt is legfeljebb házhoz szállítással - állapítja meg fülig érő mosollyal, kezei pedig ezúttala  nő felsője alatt indulnak felfedező útra, amíg meg nem találják a melltartója kapcsát.
avatar
Georgio Defoe
~fellow craft~
~fellow craft~

Hozzászólások száma : 90
Hírnév : 1

Vissza az elejére Go down

Re: Defoe Villa

Témanyitás by Rosalia Trevisan on Vas. Jún. 16, 2013 4:11 am

Amint érzem, hogy megemel, és a lábam már nem éri el a földet, úgy azzal a lendülettel kulcsolom át csípőjét lábaimmal, hogy könnyebb legyen neki tartani engem, meg nekem magamat. Habár nem nevezném magamat nehéznek, inkább csak magasnak. Na igen, kitűnök a tömegből, az már biztos.. és nem csak a két gorilla miatt. Kicsit meglepődök, hogy a hálóba cipel, de így "ittasan" jelenleg nem félek attól, hogy valaki meglát útközben a szoba felé.
Na és? Mondjuk... józanon se nagyon tud érdekelni, ha valaki fehérneműben lát meg. A szégyenlősségről már rég leszoktam.

- Előbb szólnom kéne nekik, hogy megoldódtak a dolgok. De azt csak jövőhéten fogok tudni.. Akkor találkozok az összekötővel.- pillantok fel rá és sejtem, hogy ez ismételten meglepetést fog majd neki okozni. De aztán viszonzom a csókot forrón, lehunyva szemeimet. A következő mondat megmosolyogtat kicsit, s míg a férfi lassan felfedezi, hogy a melltartóm elöl-kapcsos, én lekapom róla a zakót, s az már repül is le az ágyról. Kicsit eltolom, hogy ujjamat a nyakkendőjébe tudjam akasztani, meglazítom, majd kibontom. Aztán a férfi nyakán átdobva visszahúzom és finoman az ajkára harapok.
avatar
Rosalia Trevisan
~fellow craft~
~fellow craft~

Hozzászólások száma : 63
Hírnév : 0

Vissza az elejére Go down

Re: Defoe Villa

Témanyitás by Georgio Defoe on Vas. Jún. 16, 2013 10:46 pm

-Összekötőd? - Kérdi csodálkozva, és egy pillanatra a lapockáinál a kapocs után kutató kezei is megállnak meglepetésében. Aztán rövid úton rádöbben, hogy a sokadik ilyen meglepetés után igazán hozzászokhatna már, és csak mosolyogva ennyit mond:
-Túl sokat lógsz együtt maffiózókkal.
Aztán felfedezi, hogy a probléma nem benne van, csupán rosszul keresi a kapcsot, de sebaj, elől még jobb. Kezei a melltartó kioldása után is hosszan időznek még ott, kényeztetve a tökéletes kebleket, amíg róla lekerül a zakó, és végül a nyakkendő is. Az újabb csók közben már ő is megszaporázza magát, hisz alaposan el van maradva Rosalia vetkőztető tudományával szemben. Óvatosan hátrébb húzódik, hogy kihúzza ajkát a nő fogai közül, aztán felhúzza a nő felsőjét a melltartóval együtt, végül pedig le is veszi róla mindkettőt, és oldalra hajítja, hisz erre ma semmi szükség.
-Ha gondolod, hívd fel nyugodtan, hogy találkozzatok előbb. - Aztán az alatta fekvő szépség nadrágja kigombolása közben elgondolkodik, majd még hozzá teszi:
-Sőt...akár elrepülhetünk érte személyesen is.
~Lehet, nem ártana úgysem elhagyni az országot pár napra, amíg az embereim gondoskodnak néhány elintézetlen ügyemről.~
Ezek a kósza gondolatok aztán gyorsan tova szállnak, mikor végre sikerül elhúznia a nő nadrágját, és odalent is feltárul előtte fedetlen bőre.
avatar
Georgio Defoe
~fellow craft~
~fellow craft~

Hozzászólások száma : 90
Hírnév : 1

Vissza az elejére Go down

Re: Defoe Villa

Témanyitás by Rosalia Trevisan on Hétf. Jún. 17, 2013 1:52 am



Halkan nevetek megjegyzésén, miközben kibontja és leveszi rólam felül a ruháim. Nem nézek az elrepülő tárgyak után, ujjaim fürgén kezdik kigombolni a drága inget, majd mikor az összes gomb elengedett, a mellkasán kisimítva nyitom szét a ruhát. Aztán megemelem a csípőm, hogy a nadrágomat könnyebben letudja venni. Egy perc múlva már félmeztelenül fekszem alatta. Mikor ismét fölém hajol a ruhadobálásból, derekát átkulcsolom a lábammal és átgördülve fordítok a helyzeten. Eddig is szédültem kicsit, de ez az átfordulás most tett rá egy lapáttal, szóval gyorsan a férfi mellkasára támaszkodom. Lepillantok. A kidolgozott test látványa már régebben is megfogott s ez most se kerüli el a figyelmem, így körmeimet finoman beleállítom Gio mellkasába...aztán lefelé haladok vele.
- Ahhoz hogy elérjem őket, találkoznom kell az összekötőmmel, mint mondtam. Ő rejtette el őket, valami biztonságos helyre, nem tudom pontosan, hol vannak most. - mondom, miközben kezeim -a bekötött remeg ugyan de én észre sem veszem- kibontják nadrágját. A szám szélén azért egy levakarhatatlan mosoly van. Találkozni fogok vele. Látni fogom. Vele fogok élni! Azt hiszem ennél boldogabb nem is lehetek. A öltönynadrág és a lenti kiegészítők hamar lekerülnek róla és ujjaim hamar felderítik az ágyékát. Érzem forró, lüktető kívánását. Egy tüzes, ördögi pillantást vetek rá, majd ölére ülve egyenes háttal, finom, ritmikus és kínzóan lassú csípőmozgásba kezdek, hogy egyre tovább húzzam az agyát, amíg szét nem tép. Kezeimmel közben mellkasán támaszkodok, halkan sóhajtva figyelem minden rezzenését, reakcióját.


avatar
Rosalia Trevisan
~fellow craft~
~fellow craft~

Hozzászólások száma : 63
Hírnév : 0

Vissza az elejére Go down

Re: Defoe Villa

Témanyitás by Georgio Defoe on Hétf. Jún. 17, 2013 3:00 am

+18

Vidám nevetgélése már önmagában is képes lenne, hogy a nulláról felhevítse őt, jelenlegi állapotában pedig olaj a tűzre. Halk morranással reagál, ahogy hirtelen alulra kerül, de aztán nem marad tétlen. Amíg Rosalia a mellkasával játszik, ő is előre nyúl, hogy újra a keblekre tehesse a markát, és addig izgassa őket, ameddig csak bírja cérnával.
-Nos, ez esetben, valamit csak kitalálunk amivel kitölthetjük a fennmaradó időt - jegyzi meg kajánul, mikor a nő lefelé kezd haladni. - Akad is pár ötletem hirtelen.
Aztán a nő rákezd arra a játékra, amivel pontosan tudja, mennyire visszafordíthatatlanul képes még a mostaninál is jobban feltüzelni őt, és bár ezúttal sikerül valamivel tovább kitartania, a rekord idő így sem éri el a másfél percet sem, miután két kézzel ragadja meg a nő testét utolsó hírmondóként fedő bugyit, és tépi apró cafatokra egyetlen hirtelen, és erőteljes mozdulattal. Most, hogy ezt kiadta magából, ellen tud állnia  szörnyetegnek...legalább még néhány percig, és bár annyira harcra kész, amennyire csak lehet, férfiassága helyett mégis inkább a keze veszi birtokba kedvese ölét, hogy őt is felkészítse a hosszú vágtára, ami előttük áll.
avatar
Georgio Defoe
~fellow craft~
~fellow craft~

Hozzászólások száma : 90
Hírnév : 1

Vissza az elejére Go down

Re: Defoe Villa

Témanyitás by Rosalia Trevisan on Hétf. Jún. 17, 2013 3:31 am


- Ötleted? Hallgatlak. - kuncogok halkan a hangján. Annyira élvezem ezt a szemétkedést -ő mindjárt megőrül, én meg csak ülök-, tekintve, hogy múltbéli munkahelyemen akkora önuralomra tettem szert, hogy teljességgel képes lettem volna akár most is felkelni és faképnél hagyni a kielégítetlenség keserűsége nélkül. Azonban semmi okom nem volt ezt tenni. Jó érzés most ez az egész. Játékom persze még inkább vadítja, mire letépi rólam az egyetlen ruhát. A mozdulatot nyögésem kíséri, főleg hogy keze finom izgatásba kezd. Hátra hajtott fejjel sóhajtok fel, meg-meg remegő testtel.

Aztán egy perc után úgy gondolom, ideje visszavágni. Lassan hátrébb csúszok, kezem általam összemocskolt alsónadrágjára téved, amit le is húzok róla seperc alatt. Lehajolva a hasára csókolok, majd sokat sejtető, tüzes, ravasz tekintettel pillantok fel rá, hogy aztán lejjebb húzódjak. Egy pillanat múlva ajkaim gyengéden fogják közre férfiasságát, míg nedves, forró nyelvem finoman hozzá dörzsölődik.
avatar
Rosalia Trevisan
~fellow craft~
~fellow craft~

Hozzászólások száma : 63
Hírnév : 0

Vissza az elejére Go down

Re: Defoe Villa

Témanyitás by Georgio Defoe on Hétf. Jún. 17, 2013 3:51 am

+18

-Nos...  - kezdene bele, ám oly híres önuralma megtörni látszik Rosalia tehetségével szemben. Nyel egyet, mielőtt újra szólni tudna, eddigre azonban a nő újra hátrálni kezd előle.
-Arra gondoltam...bezárkózunk ide...és....
Ahogy a puha ajkak érintését ismét megérzi legérzékenyebb szervén, egész teste megfeszül a gyönyörtől, miközben finoman belemarkol a nő hajába.
-És...eldobom a kulcsot!
Másik kezével a lepedőbe markol, ám a tétlenséget még így sem bírja sokáig. Hamarosan a vállainál fogva emeli fel magáról gyönyörű barátnőjét, és fordítja a hátára, hogy aztán már fölé is kerülhessen.
-Akarlak...MOST!
Több magyarázattal nem szolgál, helyette a nő nyakába csókol, odalent pedig úgy helyezkedik, hogy férfiassága megtalálja végre a kéjek barlangját. Először lassan hatol be, köszönhetően kevés megmaradt önuralmának, de aztán egyre jobban fokozza a tempót, míg nem csak az ágy, de szinte már az egész szoba is beleremeg a vad szeretkezésükbe.
avatar
Georgio Defoe
~fellow craft~
~fellow craft~

Hozzászólások száma : 90
Hírnév : 1

Vissza az elejére Go down

Re: Defoe Villa

Témanyitás by Rosalia Trevisan on Hétf. Jún. 17, 2013 4:11 am


Hangja elégedettséggel tölt el. Nem mentem ki a gyakorlatból, úgy tűnik. Megérzem, ahogy izmai megfeszülnek, kezével a hajamba markol.  Egy kis ideig "tűri" kínzóan lassú játékom, majd azt veszem észre, hogy felhúz és a hátamra fordítva kerül fölém. Úgy néz rám, mint egy tigris az épp elejtett vadra, s hasonló, ellentmondást nem tűrő hangon szinte közli velem, hogy most már vagy akarom, vagy nem, akkor is az övé leszek.

- Akkor tégy magadévá.. - suttogom szenvedéllyel, és már nyomatékosítja, hogy mennyire kíván: már lábaim közé  is fészkelte magát, és érzem is, ahogy egyre mélyebben merül el bennem. Az érzés kéjes nyögést kelt belőlem, s rámarkolok mellettem támaszkodó kezeire. Behunyom a szememet, hangom felhangosodik, ahogy a férfi szinte önuralmát vesztve fokozza a tempót. Átölelem a nyakát, átkulcsolom a derekát. Habár enyhe rosszullétet érzek, most teljes mértékben tojok rá. A bódultság csak egy fokkal jobbá teszi az élményt.

Az érzés egészen magával ragad. Nem akarom, hogy hamar vége legyen, így pár perc múlva annyira magamhoz szorítom lábammal, hogy megálljon. Egy-két röpke csókot adok neki, majd feltolom, hogy kiegyenesedjen: pózt szeretnék váltani.
avatar
Rosalia Trevisan
~fellow craft~
~fellow craft~

Hozzászólások száma : 63
Hírnév : 0

Vissza az elejére Go down

Re: Defoe Villa

Témanyitás by Georgio Defoe on Hétf. Jún. 17, 2013 4:36 am

+18

Na ezt nem kell neki kétszer mondani, bár igazándiból egyszer sem kellett volna, hisz a tekintetén jól látja a nő, hogy innen már nincs vissza út. A vele való szeretkezés mindig is élete fénypontja volt, és ez a mai alkalom sem tér el semmiben a korábbiaktól, talán csak annyiban, hogy ezúttal úgy érzi, kedvese tényleg viszonozza az érzéseit, és nem csak az egója hiheti ezt el vele, amitől valahogy még meghittebb, és élvezetesebb ez aze ész. A szilaj vágta közben egyre szorosabban, és szorosabban öleli magához a vadító testet, fogaival pedig a nő fülét kezdi el harapdálni. Eleinte észre sem veszi, mit ólálkodik Rosa a lábaival, és csak amikor már alig bír megmoccanni, akkor néz rá kérdőn. A csókra hevesen reagál, aztán pedig hagyja magát feltolni, leginkább, mert kíváncsi, mégis mire készül szerelme.
-Nem bírsz magaddal édes? - Kérdi nevetve, és mi tagadás, kissé zihálva.
-Helyes...
avatar
Georgio Defoe
~fellow craft~
~fellow craft~

Hozzászólások száma : 90
Hírnév : 1

Vissza az elejére Go down

Re: Defoe Villa

Témanyitás by Rosalia Trevisan on Hétf. Jún. 17, 2013 4:47 am


- Most valahogy túl tökéletes ez a dolog ahhoz, hogy hamar vége legyen. - mondom finom kis mosollyal, pihegve. Közben azon forog az agyam, hogyan helyezkedjek. Azt akarom, hogy ha akarom, tudjak gonoszkodni, de ő is kiélhesse a vágyait. Végül pimasz kis mosollyal felkelek, majd fordulok. Egyik kezemmel hátra nyúlva fogom meg az övét és húzom magamhoz. Mikor elég közel ér, fenekemet a forró ágyékának dörgölöm. Eközben másik kezemmel megkapaszkodom az ágy fejfájában.
... Emlékszem, még a bordélyházban a lányok tanácsolták nekem, hogy ha gyorsra akarok zárni egy kuncsaftot, használjam ezt, vagy ahogy ők nevezték "lövészpózt". Eleinte nem értettem miért ez a neve, aztán rájöttem: a nők kedvükre izgathatják izmaikkal, mozgásukkal partnerüket, aki ha nem figyel oda eléggé...
A gondolatokra halkan elkuncogom magam, s közben visszafelé felsimítok Gio azon karján, amivel magamhoz húztam.
avatar
Rosalia Trevisan
~fellow craft~
~fellow craft~

Hozzászólások száma : 63
Hírnév : 0

Vissza az elejére Go down

Re: Defoe Villa

Témanyitás by Georgio Defoe on Hétf. Jún. 17, 2013 4:56 am

+18

Egy pillanatra felmerül benne, hogy akár meg is sértődhetne azon, hogy csak most túl tökéletes, de aztán úgy dönt, végül is igaza van, kár lenne ezt elrontani. Meztelen mellkasával a hátához simul, kezei pedig a hasfalától simulnak fölfelé, mígnem egyik a nyakára fog rá, másik pedig az arcára, hogy ellent mondást nem tűrve oldalra fordítsa a nő fejét, egy újabb vad csók erejéig, amit újbóli behatolásával szakít félbe. Ezek után rámarkol a nő kebleire, és azokban megkapaszkodva fokozza tovább a tempót, ha rajta múlik kifulladásig, ami még nagyon, nagyon messze van...
-Mi olyan vicces? - Kérdi a kuncogást hallva, ám ezúttal nem számon kérő, inkább csak kíváncsi, és persze vidám, ám a jelenlegi testhelyzetből ez tlaán nem meglepő.
avatar
Georgio Defoe
~fellow craft~
~fellow craft~

Hozzászólások száma : 90
Hírnév : 1

Vissza az elejére Go down

Re: Defoe Villa

Témanyitás by Rosalia Trevisan on Hétf. Jún. 17, 2013 5:15 am


- Majd elmondom, ha végeztünk.. - nevetek fel halkan kíváncsiságán. Egy pillanatra megilletődöm, mikor keze a nyakamra simul. Már kezdtem azt hinni, hogy még ennél is vadabb akar lenni, de végül kiderül, hogy csak egy vad csókot ad, amit én hevesen viszonzok is. Felsóhajtok, ahogy tenyerei lassan a keblemre simulnak, s ezzel egy időben hatol ismét belém. Végül megérezve a tempót jobbnak gondolom, ha a másik kezemmel is megkapaszkodom, így elengedem Gio kezét.
Szememet behunyva, fejemet hátra döntve, hátamat kicsit homorítva halk nyögdécseléssel élvezem a kéjt, mikor gondolok egyet és picit szorítok a férfit körbezáró izmaimon, s kissé rá is mozgok.. De csak hogy figyelmeztessem, hogy ebben az alul maradott helyzetben is vagyok olyan veszélyes, mintha fölötte lennék -ahol is ő van kitéve az én akaratomnak és kínzásomnak. Szemem félig kinyitva pillantok hátra gonoszkás kis mosollyal a szám szélén, várva a reakciót.
avatar
Rosalia Trevisan
~fellow craft~
~fellow craft~

Hozzászólások száma : 63
Hírnév : 0

Vissza az elejére Go down

Re: Defoe Villa

Témanyitás by Georgio Defoe on Pént. Jún. 21, 2013 12:07 am

+18

Kíváncsisága természetesen nem tart ki sokáig, hisz akad most bőven, ami kiverje a fejéből azt apróságot, főleg amikor karjaival a tökéletes keblekbe kapaszkodva fokozza a tempót, az a kis angyal arcú démon pedig olyat tesz, amitől teste háborgó vulkánja vészesen közel kerül a kitöréshez, ám egyenlőre vissza tudja még fogni magát. A nő pillantására egy elszánt telifogas vigyorral válaszol.
-Egyre jobban tettszik amikor üzletelünk.
Aztán, hogy megmutassa, azért ő is tud valamit, egyik kezével lejjebb ragadja meg a nőt az ölében, és egyszerre két helyről ingerli őt, hogy neki se legyen könnyű dolga visszafogni a testében háborgó orkánt, ahogy egyre vadabb, és vadabb vágtába kényszeríti őt.
-Most véged van te....
avatar
Georgio Defoe
~fellow craft~
~fellow craft~

Hozzászólások száma : 90
Hírnév : 1

Vissza az elejére Go down

Re: Defoe Villa

Témanyitás by Rosalia Trevisan on Pént. Jún. 21, 2013 1:05 am


Egész testén érzem, hogy a gonoszkodásom megtette a hatását, mire egy elégedett mosoly ül ki az arcomra, ám nem tart sokáig, mert szavai és tettei után a borzongás és kéj akkora egyvelege fut végig rajtam, hogy a lélegzetem is elakad tőle. Hevessége és ügyes keze, olyan kéjt nyújt, hogy egy perc is elég ahhoz, hogy a körmeimet az ágy fejfájába állítva, ívbe feszült háttal és egy hangos, elnyújtott nyögéssel jutok el a csúcsra. Hangosan pihegve kapaszkodok remegő tagokkal az ágyba, ám addig mozgok még vele, amíg ő is el nem éri a kéj végső peremét, hogy aztán mind a ketten kifulladva nyúljunk el az ágyon. A világ ugyan még mindig forog körülöttem, de ahogy becsukom a szemem, hamar rám jön egy nagyon hosszú álom... Ekkor még fel sem merül bennem, hogy reggel már a dolgok töredékére fogok csak emlékezni.
avatar
Rosalia Trevisan
~fellow craft~
~fellow craft~

Hozzászólások száma : 63
Hírnév : 0

Vissza az elejére Go down

Re: Defoe Villa

Témanyitás by Georgio Defoe on Pént. Jún. 21, 2013 1:36 am

+18

Diadalmas nevetésben tör ki, mikor jövendőbelije feje hátrafeszül, és kéjes sikoly hagyja el az ajkait, majd meglepetten morran fel, amikor a nő nem áll le ennek ellenére sem. Komolyan arra számított, hogy most pihenni szeretne a nő pár percig, el is engedte, de ha nem, hát nem. Ugyanakkor a meglepetés, megteszi a hatását, a többi ingerről nem is beszélve, így aztán másodpercekig tudja csak tartani magát, mielőtt hanyatt vágná a kéj, és a nővel együtt dőlne el, erejét vesztve. Percekig tart, mire légzése újra szabályossá válik, és végre ismét urává válik saját testének. Ekkor tűnik fel neki, hogy eddig szorosan ölelte magához kedvesét, így kicsit enged szorításán, majd finoman lefekteti őt maga mellé, aztán elhelyezkedik rajta.
-Imádlak - suttogja, majd újra megcsókolja őt, majd minden további teketóriázás nélkül hozzálát, hogy újra a magáévá tehesse a kissé kábult nőt...

Hosszú órák telnek el, mire rajta is kiütközik a fáradtság, és Rosalia-t magához ölelve Giorgio-t is elnyomná az álom. Mikor órákkal később a telefonja csörgésére ébred, legszívesebben átnyúlna a vonalon át, hogy megfojtsa azt, aki ilyenkor hívja. Szerencsére sikerül kinyomnia mielőtt Rosalia felébred, aztán még a szobát is elhagyja, mielőtt felébredne. Mikor órákkal később visszatér még mindig alszik, így visszafekszik mellé, és újra elnyomja az álom.

Kora reggel aztán csókkal ébreszti a nőt, mikor már nem bír magával, s arcát simogatva, mosolyogva figyeli őt a reggeli gyér fényben.
-Jó reggelt. Te aztán tudsz aludni...
avatar
Georgio Defoe
~fellow craft~
~fellow craft~

Hozzászólások száma : 90
Hírnév : 1

Vissza az elejére Go down

Re: Defoe Villa

Témanyitás by Rosalia Trevisan on Pént. Jún. 21, 2013 1:51 am


Habár a kábulat már magával ragadott, amiatt is, és a férfi vonzereje miatt is, de még egy körbe bele mentem. Azonban ez már nem volt olyan kiéhezett és vad menet. Itt már inkább a szenvedély és az érzelmek domináltak. A mély és lassú mozgások, az apró, elhintett csókok, az ölelések, finom harapások. Nem figyeltem az időt a kis szekrényen, idő érzékem pedig már rég cserben hagyott. Hosszú, kéjes órák múlva fáradtan dőlünk le ismét.


...Álmodom. Egy sötét helyről. Félek. Karokat érzek magamon, ahogy lefogni próbálnak. Hangokat hallok visszhangozni a múltamból: ahogy első szerelmem elhagy, ahogy csőbe húznak. A szorítás a karomon és a fejemen egyre erősebb, már egyre inkább fájdalmas.
- Elég! Elég, ELÉG! - kiáltom kétségbe esetten, s hirtelen összerezzenek...


A feketeségből fehér lesz, ahogy lassan kinyitom a szememet. Gio kék szemeibe pillantok, s kell egy kis idő, hogy felfogjam, hol vagyok. A karom és a fejem majd ketté hasad a fájdalomtól, és nem is igazán emlékszem arra, hogyan kerülhettem ide... Miért vagyok meztelen és Gio mitől ilyen hiperaktív és vidám és jött és ébresztett fel.. Valahogy az egész olyan furcsának tűnik és elkezdek visszagondolni... Tegnap. Mit is csináltam? Kezd rémleni valami egy buszról. És egy idegen férfiről.
A fejembe nyilall a fájdalom, mire oda nyúlok és kissé megmasszírozom a halántékomat egy keserű nyögés kíséretében. Fájó kezemre pillantok, úgy érzem be van dagadva. Mintha percekkel később jutnának el az agyamig a férfi szavai, rápillantok.
- Mennyi az idő...? - kérdezem álmosan és fájdalmasan nyöszörögve. Hunyorgok a fénytől, kezemmel takarom kicsit a szemem, s elfojtok egy akkora ásítást, amivel betudnám kapni ezt az egész villát.
avatar
Rosalia Trevisan
~fellow craft~
~fellow craft~

Hozzászólások száma : 63
Hírnév : 0

Vissza az elejére Go down

Re: Defoe Villa

Témanyitás by Georgio Defoe on Pént. Jún. 21, 2013 2:00 am

-Még csak fél 7 múlt - jegyzi meg, bár inkább csak a nap állásából tippel. Az órát tegnap sikeresen leverte az éjjeli szekrényről, amikor a telefonja után kapott, és azóta valahogy nem volt kedve megkeresni.
-Nagyjából 15-16 órája alszol - jegyzi meg, teljesen természetesen. Többször is látta már, milyen hatással lehet az emberekre a tartós, és extrém stressz, ami a tegnap történtek velejárója, és bizony ez az egyik módja, hogy feldolgozza magában az ember: hosszú...téli álomnak is beillő alvás.
-Nem vagy éhes? Tegnap kihagytuk az ebédet. És persze a vacsorát is.
Ha nem ellenkezik a nő, azonnal a telefonért nyúl, hogy megrendelje maguknak a reggelit. El fog tartani persze még pár percig, amíg felhozzák ide, de ennyire azért még ő is lehet türelmes. Dolga végeztével elteszi a telefont, és visszafordul Rosa felé.
-A karod jobban van? Azt hiszem nem kíméltük tegnap este...
avatar
Georgio Defoe
~fellow craft~
~fellow craft~

Hozzászólások száma : 90
Hírnév : 1

Vissza az elejére Go down

Re: Defoe Villa

Témanyitás by Rosalia Trevisan on Pént. Jún. 21, 2013 2:11 am

"-Még csak fél 7 múlt...15-16 órája alszol...Kihagytuk az ebéde és persze a vacsorát... nem kíméltük tegnap este..."
Ezek a mondatok. A szavak. Nem tudom hova tenni őket, de félek rákérdezni. Valami sejtésem azért igen erősen van. A feltúrt ágyra pillantok, majd a karomra.
- De, éhes vagyok... És nem.. iszonyatosan fáj a fejem is és a karom is. Mintha úgy berúgtam volna este, hogy a detoxba kellett volna mennem. - felelem és a homlokomat kezdem ráncolni. Rémlik egy esés. Nem! Az egy fellökés volt. Igen, már emlékszem arra a szemétre. Emlékszem, hogy elcsalt. De aztán kezdenek homályossá válni a dolgok. Hova mentünk? Orvoshoz... Az kötötte be a kezem. Még érzem rajta a steril orvosi szagát. De itt már se kép se hang. Kissé tanácstalanul pillantok oldalra az ágyra. Gio feltűnően jó kedvű. Én nem szoktam csak úgy csupaszon aludni és ő sem szokott csak úgy bejárkálni. Abban a pár órában, amire nem emlékszem, történt valami. A szeretkezésre tippelek, de miért mentem bele? Mindig elutasítottam a férfit. Mit mondhatott, ami miatt azt mondtam hajrá? Áh... megint bele nyilallt a fájdalom a fejembe, mire fájdalmas fintor terül el az arcomon.
avatar
Rosalia Trevisan
~fellow craft~
~fellow craft~

Hozzászólások száma : 63
Hírnév : 0

Vissza az elejére Go down

Re: Defoe Villa

Témanyitás by Georgio Defoe on Pént. Jún. 21, 2013 2:26 am

-Hát, ez elég szomorú - jegyzi meg, aztán előre nyúl, és finoman megsimogatja a nő arcát.
-Nem is csodálom, hogy fáj a fejed. Enned kell. Viszont,a míg megérkezik a reggeli...
Elfordul, és a zakója zsebében kezd kutakodni. Gyorsan meg is találja az apró tárgyat amit keres. Kezében az apró fekete selyemdobozkával fordul vissza, hogy kinyissa azt Rosalia szemei előtt.
-A tegnapi egyezségünk után, szeretném ha ezt viselnéd. A nagymamámé volt...
A gyűrű szinte már vakítóan csillog a reggeli fényben, köszönhetően a rajta ülő hatalmas gyémántnak.
-Aztán reggeli után felkereshetjük az embered, ha gondolod, és hátfőre már ide is költözhet Francesco. Remélem így megfelel.
Aztán csak türelmesen vár, mi lesz a gyűrű sorsa. Nem épp a legromantikusabb módja ez a lánykérésnek, de az nem is ő lenne, ha féltérdre ereszkedve tenné ezt, verseket szavalva, és egyébként is, most csake gy gyűrűt ajándékoz neki.
avatar
Georgio Defoe
~fellow craft~
~fellow craft~

Hozzászólások száma : 90
Hírnév : 1

Vissza az elejére Go down

Re: Defoe Villa

Témanyitás by Sponsored content


Sponsored content


Vissza az elejére Go down

1 / 2 oldal 1, 2  Next

Előző téma megtekintése Következő téma megtekintése Vissza az elejére

- Similar topics

 
Permissions in this forum:
Nem válaszolhatsz egy témára ebben a fórumban.