Post-Outsiders
Would you like to react to this message? Create an account in a few clicks or log in to continue.

Staten Island-i Egyetemi Kórház

4 posters

2 / 2 oldal Previous  1, 2

Go down

Staten Island-i Egyetemi Kórház - Page 2 Empty Re: Staten Island-i Egyetemi Kórház

Témanyitás by Lynn Harlow Szomb. Aug. 29, 2015 9:45 pm

Ha azt mondom, rossz bőrben voltak, még csak meg sem közelítem azt, ahogy kinéztek szegénykéim. Nagyon szerettem volna már tudni, hogy mi történt velük, egyáltalán kik ők, de hát ha nem akarták elmondani, annak nyilván oka volt. Nekem meg igazából könnyebb volt így gyógyítanom. Objektíven. Nehezebben ment volna, ha megtudom, hogy valami hatalmas nagy disznóságot csináltak. Nem mintha úgy kevésbé láttam volna el őket, de mivel én is csak ember vagyok, nem merek olyat mondani, hogy egészen biztosan nem lett volna semmi befolyással a munkámra. Igen, a tudatlanság tényleg tud áldásos lenni.
A srác feltételezem, bóknak szánt megjegyzésére felhúztam a fél szemöldökömet.
- M-hm - mondtam óvatosan, de talán egy kicsit azért sértetten, mert ne már! Nyugodtan ott hagyhattam volna őket az utcán, hogy egyedül haljanak bele a sérüléseikbe, ehelyett idehoztam őket, elláttam őket, egész éjjel virrasztottam mellettük, biztonságos fedelet nyújtottam nekik, hogy ne kelljen félniük, bárki is tette ezt velük, szóval nem egészen értettem, hogy lehetett rossz az az első benyomás. De aztán inkább ráhagytam, és mindezt gyorsan el is felejtettem, mielőtt szavakba önthettem volna. Tényleg pocsék állapotban volt. Szavazzuk meg, hogy azt sem tudja, mit beszél! - Örülök, hogy így gondolod - mondtam inkább. - Ha fáj valahol, vagy bármi rosszat éreznél, szólj azonnal, hogy pontosabban átláthassam, hogy mire van szükséged, rendben?
A lány, aki már eddig is bőven kimerítette a ,,furcsa" jelző minden lehetséges értelmezését, most aztán igazán kitett magáért.
- Mi a...?
Fogalmam sem volt, mi üthetett belé. A beadott szereknek nem volt ilyen mellékhatása, egyik sem okozott sem hirtelen agressziót, sem dezorientáltságot, és ha nem is ismertem jól, abban elég biztos voltam, hogy nála sem ez a normális viselkedés (akkor még nagyobb lett volna a baj), ahogy abban is, hogy a fájdalom, ami a karjaimba nyilallt szintén sok minden lehet, ami nem normális. Főleg, hogy látszólag indokolatlanul fokozódott, egy idő után zsibbadásba fordulva, pedig a lány nem szorította olyan nagyon.
- Na jó! - mormoltam, mikor már kezdett túlzottan elviselhetetlen lenni a zsibbadó fájdalom, és a lány különös, és felettébb ijesztő viselkedése.
A következő pillanatban vízzé váltam, hogy kijussak a szorító ujjak fogságából, és elhátrálva tőle próbáltam felmérni a helyzetet. Most mit csináljak? Üssem ki nyugtatóval? Kötözzem le? Üssem ki nyugtatóval és aztán kötözzem le? Igen, talán ez lenne a legjobb.
Ismét emberként kaptam ki a szekrényből egy haldollal töltött fecskendőt. Ez volt a könnyebbik része. A nehezebb az volt, hogy be is kellett adni. Márpedig valami azt súgta, hogy a páciensem ezt nem fogja egykönnyen hagyni.
Lynn Harlow
Lynn Harlow
~perfect master~
~perfect master~

Hozzászólások száma : 814
Hírnév : 83

Vissza az elejére Go down

Staten Island-i Egyetemi Kórház - Page 2 Empty Re: Staten Island-i Egyetemi Kórház

Témanyitás by Sarah Connor Vas. Aug. 30, 2015 6:27 pm

Mintha hirtelen tiszta lett volna a kép. Mint amikor valaki felveszi a másik szemüvegét, pedig ő maga nem is hord szemüveget. Utána minden tisztábbnak látszik. És ez a tiszta kép most végképp összezavart.
Úgy éreztem magam mint aki valójában most ébredt egy lidérces álmomból. Pedig már fizikailag régen ébren voltam.
Nem tudom mi okozta igazán, hogy magamhoz tértem teljesen. Az hogy megszólítottak, vagy a kép maga ahogy a nő vízzéválva folyt ki a kezeim közül. Bár még pár másodpercig így is biztos voltam benne, hogy van benne élet, és hogy ő a prédám. Ez a gondolat viszont nem tartott addig, hogy cselekvésbe torkoljon, és utána már magát ezt a késztetést sem tudtam felidézni, még akkor is ha az utókhatásait még mindig éreztem.
Egy biztos volt, a döbbenet, és az értetlenség ami ki is ült az arcomra. És ahogy a nő felém tartotta fecskedővel már azt hiszem túl sok volt. Roppant erőt éreztem magamban, fittnek, és kicsattanóan erősnek éreztem magam... fizikailag. De idegileg most zuhantam össze. Az erős Sarahnak ebben a pillanatban annyi volt, még ha valószínűleg utálni is fogom magam érte. Elsítam magam, és a földre csúszva ültem le az ágy mellett össze húzva magam.
- Kérem, ne bántson... - mondtam kicsit halkabban és egyértelműen sírós hangon.
- Sajnálom... sajnálom - kezdtem hajtogatni egy kisebb hatás szünet után, miután valahogy bekúszott a gondolataim közé, hogy ez valahogy az én hibám, bár meg magyarázni nem tudtam.
Feltéve hogy addig nem szedáltak le, beugrott a kép a késelős éjszakáról, és a hideg végképp kirázott.
- Hol vagyok?- körbe pillantottam.
Meglátva a másik ágyon fekvőt ismét eszembe jutott valami, hogy valóban nem voltam egyedül akkor. Valahogy megkönnyebbültem de még így sem volt tiszta minden.
- Jól vagy? - kérdeztem tőle, bár ebben a pillanatban nem igazán voltam benne biztos hogy ki ő.
Sarah Connor
Sarah Connor
~entered apprentice~
~entered apprentice~

Hozzászólások száma : 43
Hírnév : 1

Vissza az elejére Go down

Staten Island-i Egyetemi Kórház - Page 2 Empty Re: Staten Island-i Egyetemi Kórház

Témanyitás by Lynn Harlow Csüt. Szept. 17, 2015 7:06 am

A lány teljesen zavarodott volt. Az egyik pillanatban még engem akart szétszedni, a másik pillanatban az életéért könyörgött, a harmadikban pedig értetlenül tekintgetett körbe, mintha most látná először ezt a helyet (és minket). Ez így nem lesz jó. Nyilvánvalóan valami komoly baj történt, de ha nem tudok semmit, honnan tudhatnám, hogy mindig is ilyen volt vagy ez valami új keletű dolog?
- Jól van, ne félj - emeltem fel a kezem, mialatt ő sírva esdekelt nekem, és félretettem a fecskendőt. - Nem foglak bántani, de kérlek feküdj vissza az ágyadba.
Aztán jött a következő. Teljesen dezorientált volt. Sosem jó jel. Még amikor megkérdezte a fiútól, hogy hogy van, az is furcsán hangzott. Semmit sem fedeztem fel az eddigi gyengédségből vagy törődő aggódásból, ami eddig a hangjában, tekintetében ült, mikor felé fordult vagy hozzászólt. Most egyszerűen csak udvariasan érdeklődött valakitől, aki elég nyilvánvaló jeleit mutatta, hogy beteg. Vajon megismerte? Vagy már rá sem emlékezett? Illene a képbe, de hát lehet, hogy csak a fáradság miatt kevésbé bújós. Ki tudja. Vajon azt tudja, hogy ő kicsoda?
- Mindketten rendbe jöttök - biztosítottam őket. A lányt azért, hogy a kérdésére válaszoljak, a srácot azért, hogy a barátnője felől megnyugtassam. - De most kérlek figyelj, és válaszolj nekem pár kérdésre. Tudod, hogy ki vagy? Tudod, hogy kerültél ide? És hogy miért? Emlékszel, mi történt veled? Megismered valamelyikünket?
Mivel azon kívül, hogy ki vagyok és hol voltunk a többire magam sem tudtam volna válaszolni, a srácra néztem támogatásért, mert ha rosszul felelt, csak ő vehette észre. Viszont azt sem hagyhattam figyelmen kívül, ami az előbb történt.
- Mint tudjátok, nem szokásom faggatózni, ha nem muszáj - emlékeztettem őket. - Most viszont némiképp változott a helyzet. Sajnálom, de ha arról van szó, hogy életben maradok-e, akkor már azért több információra van szükségem, amik nem mellesleg nektek is segítene, mert úgy biztosan megfelelő kezelést kaphatnátok. Tehát szeretném hallani, hogy mi folyik itt. Kik vagytok, mi történt, és így tovább.
Lynn Harlow
Lynn Harlow
~perfect master~
~perfect master~

Hozzászólások száma : 814
Hírnév : 83

Vissza az elejére Go down

Staten Island-i Egyetemi Kórház - Page 2 Empty Re: Staten Island-i Egyetemi Kórház

Témanyitás by Sarah Connor Csüt. Szept. 17, 2015 12:07 pm

Ne féljek... Mért is ne? Széjjelebb húztam a kezeimet amikkel eddig a hajamba markolva kapaszkodtam. Felnéztem a nőre mint elveszett ma született bárány. Tényleg úgy éreztem hogy nekem nem itt kéne lennem. A fiú halkan mormogott valami olyasmit hogy igen ő jól van, ami azért kissé megnyugtatott.
- Az jó... - mondtam kissé zavartan a nő megnyilvánulására miszerint rendbe jövünk.
- A nevem... Sarah Connor... - a következő kérdéseken viszont kissé elgondolkoztam.
- Én... - a fiúra néztem. - Emlékszem sétáltunk, este... - aztán megrohantak a képek. - Őt megszúrták. Elvesztettem a fejem... Aztán... Nem   tudom.
- Azt tudom hogy ide félig gyalog jöttem. Aztán kocsival jöttünk, nem?
De hogy az autóba hogy kerültünk fogalmam sem volt. Aztán hirtelen el fogott a bűntudat.
- Tényleg sajnálom - néztem a nőre. - Én csak...  csak... Éhes voltam - bukott ki belőlem végül a dolog. Jobb szót nem tudtam rá, bármi is volt ez az egész. Olyan volt egy minden elemésztő éhség, valami iránti féktelen szükség melyet nem tudtam megállítani. Ahogy belegondoltam remegni kezdett a szám, kirázott a hideg.
Sarah Connor
Sarah Connor
~entered apprentice~
~entered apprentice~

Hozzászólások száma : 43
Hírnév : 1

Vissza az elejére Go down

Staten Island-i Egyetemi Kórház - Page 2 Empty Re: Staten Island-i Egyetemi Kórház

Témanyitás by Lynn Harlow Vas. Szept. 20, 2015 7:58 am

Na, legalább már a nevét tudtam. A fiúra sandítottam, kérdően, aki halvány bólintással jelezte, hogy ez megfelel a valóságnak. Szóval Sarah. Remek. Aztán viszont valami aggasztó következett. Mikor azt kezdte el mondani, hogy a támadás során elvesztette... én arra számítottam, hogy úgy fogja befejezni, hogy az eszméletét. Illett volna a képbe. Ehelyett azonban, mint kiderült, a fejét vesztette el. Talán épp úgy, mint az előbb. Jó lett volna tudni, hogy mi történt, de hát ennyi volt a beszámoló. Csak remélhettem, hogy nem bántott senkit, és ezek szerint ő is. Mi lehet ezzel a lánnyal? Ezek az ismétlődő epizódok semmi jóra nem utalnak, csak az a másik baj, hogy ettől függetlenül elég sok mindenre. Idő lesz, mire kiderítem, hogy pontosan melyik. Már ha egyáltalán orvosi problémáról van szó, mivel egy mutánsokkal teli világban még csak ebben sem lehet az ember biztos.
- Igen, Sarah, az előbb is mondhatni ,,elvesztetted a fejed" - bólintottam felsóhajtva. - De akkor ezek szerint arra sem emlékszel. Tudnál nekem mondani valamit erről? Bármit, amire emlékszel. Felvillanó képek, érzések, gondolatok, bármi jól jönne a diagnózishoz.
A folytatásra ismét bólintottam.
- Velem az utcán találkoztál, aztán taxival jöttünk ide. Ez itt az én rendelőm, ahol próbállak meggyógyítani titeket, mert elég rossz állapotba kerültetek, csak azt nem tudom, hogyan.
Szegényeket tényleg egyre jobban sajnáltam. Ez az eset már tényleg annyira kezdett összekuszálódni, hogy még én makkegészségesen is alig bírtam lépést tartani vele, és bár ők benne voltak, szóval ennyivel is könnyebb lehetett nekik, viszont mintha valami szó szerint kiszipolyozta volna őket, szóval nagyjából fej-fej mellett lehettünk. Így nehéz lesz kideríteni mi történt, és nem biztatott a gondolat, hogy ami történt velük, az talán ebben a percben is közelít feléjük. Nem tudhattam, ezért erre is fel kellett készülnöm. Csak éppen úgy nehéz, ha nincs a kezemben semmi használható információ! A nyilvánvaló mellett, már csak ezért is jó lett volna, ha meg tudom őket gyógyítani.
- Semmi baj - nyugtattam meg, és egy laza legyintéssel jeleztem neki, hogy ne is foglalkozzon vele.
Nekem viszont nem ártott, mert hogy érthette, hogy éhes volt? Nem akartam dög lenni, de az imént támadt rám. Hogy érthette, hogy éhes? Komolyan, hogyan?
- Öhm... rendelhetünk mondjuk egy pizzát, ha gondolod - próbálkoztam óvatosan, hogy minél tapintatosabban puhatoljam ki, hogy normális értelemben vett éhes, vagy inkább öldökölne. Nagyon nem volt mindegy. - Vagy azt hiszem, van még egy szendvicsem. Az jó lesz?
Lynn Harlow
Lynn Harlow
~perfect master~
~perfect master~

Hozzászólások száma : 814
Hírnév : 83

Vissza az elejére Go down

Staten Island-i Egyetemi Kórház - Page 2 Empty Re: Staten Island-i Egyetemi Kórház

Témanyitás by Sarah Connor Hétf. Szept. 21, 2015 8:15 am

- Én tényleg sajnálom - sütöttem le a szemem. Egy pár pillanatig csöndben néztem a térdeimet. Aztán ahogy azt kérdezte mire emlékszem még beletúrtam a hajamba és felnéztem. Belemarkoltam a hajamba, mint aki attól fél azt is elfelejti merre van a feje.
Képek rohamoztak meg. Emlékek, de mind egyszerre, nem tudtam elyik volt előbb és melyik később. Így hogy mondta a taxira is emlékeztem, de néha csak foltokban. Mintha víz alól néztem volna egy filmet.
- Emlékszem, hogy fent voltam egész este... aztán reggel is. Őt kerestem - mutattam a hátam mögé a jelenleg bóbiskoló Vadalmára. - A városban járkáltam, de hogy hol voltam előbb és hol később arról fogalmam sincs. Őt megtámadták, én pedig... - elszorult a torkom ahogy belegondoltam milyen vatlan voltam, és mennyire másképp végződhetett volna az egész. - Én pedig rátámadtam a... támadónkra. - Egy pár pillanatra a tekintetem a végtelenbe révedt, ahogy visszagondoltam. Elfúló hangon folytattam mintha csak egy szellem beszélne belőlem. - A pali összeesett csak attól hogy hozzáértem.
Aggódva nézte fel a dokira.
- Ez nem normális, igaz?
Összefontam a lábaim körül a kezem.
- Nem arról van szó. Ez csak valami amit nem tudok megállítani, féktelen szükség valamire ami nem tudom hogy mi... De jelenleg jól vagyok.
Azonban ezzel úgy látszik a szervezetem nem értett egyet, hiszen hangosan kordult meg a gyomrom.
Sarah Connor
Sarah Connor
~entered apprentice~
~entered apprentice~

Hozzászólások száma : 43
Hírnév : 1

Vissza az elejére Go down

Staten Island-i Egyetemi Kórház - Page 2 Empty Re: Staten Island-i Egyetemi Kórház

Témanyitás by Lynn Harlow Szer. Szept. 23, 2015 8:01 am

Sarah elég nehézkesen haladt előre a történet elmesélésében. Nem tűnt zavarodottnak, inkább, mint aki nehezen emlékszik vissza, vagy nem is akar. Szegény lányt nyilván nem az ilyen helyzetekre tervezték.
- De, normális - bólintottam megnyugtatónak szánt kacsintással. - Feltételezhetem tehát, hogy mutáns vagy? Nem te lennél az egyetlen ilyen képességgel, bár azt belátom, hogy elég ritka.
Ha nem válaszolt azonnal, vagy tagadni kezdte a nyilvánvalót, halkan felnevettem.
- Előttem nem kell titkolóznod - biztosítottam, majd, ismét vízzé váltam, megőrizve eredeti emberi alakomat, majd jéggé fagytam, végigmutattam magamon, és megint hús-vér énemmel biccentettem felé. - Furcsa lenne, ha pont én akadnék ki azon, hogy valaki mutáns.
Odahúztam az ágya mellé a székemet, mert azért nem olyan történetet mesélt, aminél biztosra vehettem, hogy nem lesz szükségem arra, hogy leüljek. Ami azt illeti párszor már erősen szükségét éreztem.
- Szóval csak, hogy tisztázzuk. Megtámadtak titeket, te védekeztél, és közben a mutáns erődet hívtad segítségül. Később pedig valahogy elszakadtatok, úgyhogy egész éjjel őt kerested - intettem a fejemmel a srác felé. - Ez történt?
Ha beletrafáltam, máris sok minden értelmet nyert, de ha nem, megkértem, hogy mondja el, pontosan mi is történt.
- Arra nem emlékszel, hogy hol balhéztatok össze? Ha a támadótoknak komolyabb baja esett, és valami elhagyatott helyen fekszik azóta is, nem ártana ránézni. Ráadásul azt sem ártana kideríteni, hogy csak egy mezei huligán volt, úgyhogy nem kell tőle többet aggódni, vagy valami komolyabb veszély, ami sajnos megeshet, ha mondjuk kiszúrta, hogy mutáns vagy... vagy vagytok - tettem hozzá bizonytalanul, mert azt nem tudtam, hogy srác az-e.
Mikor pedig kiderült még valami apróbb, de nem elhanyagolandó részlet, felszisszenve húzódtam hátra.
- Hát ez remek - csóváltam a fejem. - Sarah, ez elég komolynak hangzik. Bár legalább megmagyarázza, miért támadtál rám az előbb. Nagyon úgy tűnt, hogy amire szükséged volt, az az ölés, de legalábbis az, hogy komolyan ellásd a bajomat. Remélem, kannibál szükségleted nem volt. Viszont, ha nem tudod kontrollálni, utána meg nem is nagyon emlékszel rá... ez nagyon komoly.
Előredőlve néztem mélyen a szemébe.
- Sarah, sajnálom, nem megijeszteni akarlak, de a képességed, amivel csupán az érintéseddel ártani tudsz másoknak, még veszélyesebbé válik, ha időről-időre elönti az agyadat a fékezhetetlen vérszomj. Ön- és közveszélyessé válsz, úgyhogy nagyon hamar ki kell tanulnod, hogyan tudod kordában tartani, mielőtt komolyan megsebesítenél valakit. Ismersz bárkit, aki tudna segíteni neked?
Lynn Harlow
Lynn Harlow
~perfect master~
~perfect master~

Hozzászólások száma : 814
Hírnév : 83

Vissza az elejére Go down

Staten Island-i Egyetemi Kórház - Page 2 Empty Re: Staten Island-i Egyetemi Kórház

Témanyitás by Sarah Connor Szer. Szept. 23, 2015 8:30 am

Kikerekedett szemekkel néztem rá meglepetten.
- Mutáns? Hogy én? - kérdeztem vissza halkan. Egy pillanatra engedtem a kezeim görcsös szorításán, és egy pár pillanatig azokat néztem, mintha bármire is választ adhatnának. Vagy mint aki csak épp most fedezte fel, hogy van karja.
Azonban bármennyire is hihetetlennek tűnt, bár mennyire is idegennek... ez sok minden meg magyarázott volna, és így nagyban hozzájárult ahhoz hogy a fejemből felszálljon a köd.
Hiába láttam már őt ebben az alakjában, ahogy felnéztem rá egy pillanatra meglepődtem. Aztán csak néztem őt amíg ebben a mozgó víz formájában volt. Ami azt illeti váratlanul ért, így csodálva néztem, mint amikor az ember egy eddig számára nem látott virágban gyönyörködik.
- Én... én nem tudtam - mondtam végül kicsit akadozva. Eddig még sosem volt ilyen. Én tényleg nem tudtam eddig hogy mutáns lennék. Még a közelében sem jártam mutánsnak tudomásom szerint. ami meg Vadalmát illeti eddig nem tudtam hogy ő valós személy a múltkori esetig.
Bólintottam az összefoglalójára. Bár kicsit még furcsának hatott a megfogalmazás nekem: ,, mutáns erőmet hívtam segítségül".
Megpróbáltam visszaemlékezni arra amit kért, de hiába. Egyszerűen nem ment. Emlékeztem valami kerítésre, meg a ház mellettünk lévő falára a fickóra, de ennyi.
Megráztam a fejem.
- Sajnálom... - aztán jött a megvilágosodás. - Az ő műve - pillantottam fel Vadalmára, és igyekeztem nem úgy nézni mint aki meg akarja ölni őt. Az hogy most békésen szuszókált ismét, sokat javított a helyzetén.
- Addig amíg őt meg nem szútrák azt sem tudtam hol vagyok. Ő egyszerűen csak eltűnt, én meg elfutottam minél messzebb. Aztán csak utána esett le, hogy ő fogalmam sincs hol van.
Bizonyos szavai úgy hatottak rám, mintha valaki hatalmas köveket pakolna a vállamra. Az utolsó ilyen, a vérszomj különösen megmaradt a fejemben. Elfehéredett arccal bámultam magam elé ijedten.
- Én sosem akarnék megölni senkit - néztem rá aggódva. Aztán lemondóan megráztam a fejem.
- Ti ketten... te meg , ő ott - böktem sunyi tekintettel Vadalmára. - Az egyetlen olyan ember akit ismerek és mutáns. Nem tudom, hogy ilyesmivel kihez fordulhatnék...
Sarah Connor
Sarah Connor
~entered apprentice~
~entered apprentice~

Hozzászólások száma : 43
Hírnév : 1

Vissza az elejére Go down

Staten Island-i Egyetemi Kórház - Page 2 Empty Re: Staten Island-i Egyetemi Kórház

Témanyitás by Ajánlott tartalom


Ajánlott tartalom


Vissza az elejére Go down

2 / 2 oldal Previous  1, 2

Vissza az elejére

- Similar topics

 
Engedélyek ebben a fórumban:
Nem válaszolhatsz egy témára ebben a fórumban.