Cheshire

Go down

Cheshire

Témanyitás by Cheshire on Hétf. Aug. 03, 2015 4:00 pm

ADATOK

NÉV: Samuel Arsen - Cheshire, Vadalma, Vigyor, Fakutya...
faj: mutáns
kor: 21
születési hely: NY, USA

jellem: Magának való alak, aki kevés őszinte érzelmet mutat. Annál inkább imádja a drámát, élvezi a kényes helyzeteket, örömét leli abban, ha mások lelkivilágába belepiszkálhat. De legalább jó humora van. Ettől függetlenül, vagy épp emiatt, ha vele babrálnának ki érzelmileg, azt végzetesen rosszul tűrné, valószínűleg radikális reakciókat váltana ki belőle. Nem is ad erre lehetőséget, mélyen elzárkózik az érzelmeitől, tagad magában mindent, mi jó, nem kötődik senkihez és semmihez. Csak önmagában bízik. Ezt azért természetesen nem reklámozza. Igyekszik azt mutatni, hogy mindent könnyedén vesz és humorral fűszerez, valamint hogy nyugalmából kibillenthetetlen.
Veleszületett intellektusát főleg a túlélés érdekében kamatoztatja az eddig tapasztalt módokon. Világa egyelőre viszonylag beszűkült, családja főleg a piti bűnözők rétegében mozgott, így nem csoda, ha nincs benne semmi erkölcsi tartás, vagy valós empátia. Családjával szemben elfojtott haragot és keserűséget érez.
Kiemelkedő megfigyelő készsége van, viszont nem valami alkalmazkodó alkat, igazi lázadó a maga módján. Személy szerint ő erről másként vélekedik, szerinte roppant simulékony ember, aki képes gyorsan alkalmazkodni a környezete viselkedésmintáihoz. Persze, makacs egy alak, aki mindig a saját feje után megy, viszont legalább nem szeszélyes. Tudja mikor lehet nagy a szája, mikor tud épp a hideg hallgatásával hatni, s mikor kell felszívódnia. Alapvetően nyitott és tanulékony, gondolkodó ember, de ezt is igyekszik titkolni sokszor durva és primitív viselkedésével, ami még otthon ivódott belé. Hajlamos veszélyes helyzetekbe keveredni.
személyazonosság: nyílt

KÜLSŐ: 190 centi magas, már-már betegesen vékony alkatú legény hosszú végtagokkal. Markáns vonások, széles vigyor és élénkkék ragadozó tekintet jellemzi leginkább. Sötét hajának és sápadt bőrének kontrasztja miatt szinte mindig beesettnek, betegesnek tűnik az arca. Többekben nem pozitív a kiváltott első benyomás róla, ugyanis van benne valami hidegség, amit sokan nem tudnak hová tenni magukban, emiatt nem is szoktak bízni benne. Talán épp ezért rá is szokott játszani a viselkedésével arra, hogy minél "fenyegetőbbnek" tűnjön. Nem mindig sikerül, de próbálkozik. Ennek ellenére nem szokta hagyni, hogy borostásodjon, mert attól még a maradék kisfiús báj is eltűnne a képéről.
Előszeretettel jár mezítláb, mackónadrágban és sálban, de kedvenc ruhadarabja a kapucnis pulcsi. Öltözködési stílusa kaotikus.

KÜLÖNLEGES ISMERTETŐJEL: Hátán korbácsütésekre emlékeztető hosszú hegek futnak, melyek valójában csak a pubertáskori gyors növekedés miatt a bőre szétrepedésével kialakult szépséghibák. Egy röntgenkép viszont többet elárulna a gyerekkoráról, mint egy fénykép... Valamint árulkodó lehet róla mozgása, mert az lassú, hajlékony, finom mozdulatokban manifesztálódik, annak ellenére, hogy valamiféle állandó feszültség rejtőzik bennük.

KÉPESSÉG:
Képessége mentális eredetű. Egyelőre magában úgy fogalmazta meg mibenlétét, hogy képes az emberek elméjére, azon belül az érzékelésére hatni. Viszont ez csak önmagára terjed ki. Képes "láthatatlanná" válni mások számára, azáltal, hogy egyszerűen nem érzékelik a jelenlétét. Persze a hatás mindaddig tart, míg nem hívja fel magára a figyelmet. Például gyors mozgással, zajkeltéssel stb. Kellemetlen élmény volt, mikor megtanulta, hogy ez a videofelvételekkel szemben nem működik.
Képessége másik megjelenési formája hogy hasonló módon az emberek emlékeiből is kicsúszik a létezése. Akár úgy, hogy az illető emlékéből törlődik a jelenléte (persze csak ha nem tett semmi hivalkodót), akár úgy, hogy az egész eseményre hatással van. Ilyenkor ködös álomkép csupán az együtt töltött idő, az álom jellemzői szerint. Arcok nélkül, kusza foszlányokban, abban a biztos tudatban, hogy pusztán éjszakai látomás volt az egész, köze sincs a valósághoz, vagy épp nyom nélkül siklik ki a tudatokból a találkozás maga is.
Véletlenszerűen sikerült már olyat is elérnie, hogy nem utólag módosította az emléket, hanem az adott esemény közben is elhitte a kiszemeltje, hogy álmodik, s csupán képzeletében történik minden, míg ő valójában otthon az ágyában alszik. Emberünk borzasztóan élvezte az így elkapott személyek reakcióit.

~°~

ELŐTÖRTÉNET:

Nagyanyám nevelt. Egészen három éves koromig. El tudom képzelni milyen nyűg lehet vén fejjel már egy totyogó, szóval valljuk be, szép teljesítmény volt ez tőle. Igaz, amint talált egy udvarlót lepasszolt. De azt mondják az első évek a legfontosabbak, tehát hálás lehetek neki, hogy anno nem egyből az árvaházba kerültem. Anyám ugyanis talán tizenhat sem volt, mikor teherbe esett velem. Jó nagy terhet is jelentettem, egy frissen bimbózó hajadon ne barmoljon bele ilyen csúnyán az életébe. Hát nem? Azért mázli, hogy nem merült fel a képletből való mihamarabbi kiiktatásom. Szóval így kerültem apai nagyanyámhoz. Ő egyébként a maga módján meglepően értelmes tudott lenni a jó napjain.
Úgy fél évig tengődtem az állam oltalmazó keze alatt, mivel csakhamar apám vett magához. Igazából inkább az akkori, és azóta végleges asszonya lett a gyámom. Sikerült betörni, ugyanis a jó nagymuter a nyakára járt, hogy ugyan már ne hagyják szegény kölköt az árvaházban. Tehát drasztikusan megint egy új helyzetbe kerültem. Kaptam egy új anyát, egy igazit végre, meg két fivért. Apát csak egy év múlva, mikor kiengedték.
Hogyan írnám le a gyerekkorom? Anyám csak ordítva kommunikált velem. Mintha agyalágyult lettem volna.  Nem sok türelme volt hozzám. Egy időben azt hiszem el is hittem neki, hogy nem vagyok normális. Ma már legalább tudom. Csupán mostanában mertem neki visszaszólni, mert elég erőszakos tud lenni a nagysága. Ha már itt tartunk, az időközben négyre bővült fivéreim legjobb szórakozása az én szekírozásom volt. Ha más erényük nincs is, azt el kell ismerni, hogy elképesztő fantáziájuk van különféle lelki és testi tortúrák kiagyalásához. Mit tépem itt a szám? Szar volt. Ez van. Tipikus áldozati példány voltam kívül-belül. És ilyenkor jönnek sokszor azzal a szöveggel, hogy "ami nem öl meg, megerősít". Jah. Valójában, azt hiszem, nem maga a történés az, ami igazán mély sebet hagy. Az begyógyul. De az az érzés, hogy egyedül vagy, hogy senki nem segít, csak bámul, az leírhatatlan. Apám meg... ő sosem bántott. Egyszerűen csak levegőnek nézett. Nem voltam méltó többre. Mindössze rám kellett nézni és a megtermett, tökös fivéreimre, kiktől rettegett a környék. Annak idején még a körzeti iskolába is kihívás volt beiratni őket, ugyanis mindenki tudta mit vesz velük a nyakába, és valahogy nem akaródzott kontaktusba kerülnie senkinek sem piciny családommal. De eltértem a tárgytól.
Valamikor suhanc koromban jött elő a képességem, mikor kissé betojtam a srácoktól. Egyszerűen nem vettek észre. Onnantól kezdve egy hajszálnyival könnyebb lett az életem. Nem, inkább úgy mondanám, hogy más. Bevettek a csapatba, s lassan fenyegetések, kérések, munkák útján jól belemártóztam én is a szennybe. Csináltam pár dolgot, amire nem vagyok büszke, de ki nem? Én szállítottam a suliba a szereket, ha kellett loptam, meg egyéb nyalánkságok, de semmi komoly. Kissé nagyobbra nőtt a szám piti sikereim által, a stílusom meg tenyérbemászó lett, de az ember igyekszik. Alkalmazkodik, beolvad, szerepet játszik, és ha elég ügyes, még élvezi is. Fogjuk fel az életet derűsen.
Ennek ellenére volt egy kétségbeesett időszakom, amikor másra sem tudtam gondolni, csak a szökésre, egy másik életre. Meg a vérszerinti anyámra. Beletelt másfél évbe, míg mindent megszerveztem, de megtaláltam és el is látogattam hozzá. Rohadt nagy csalódás volt. A némber boldog volt. Férj, ház, autó, három pulya, jól alakult az élete. Azért zokogott. Marcangoló lidércnyomás lehettem számára így szemtől szembe. Meg is hagytam neki magam annak. Ha emlékszik még egyáltalán a találkozásra, pusztán egy rossz álomként maradtam meg benne.
Viszont valami jó is kisült a dologból. Akkor ismertem meg ugyanis az unokahúgát, Saraht. Ő engem csak rá pár hónapra. Lehet, hogy túlzásba estem, de azt hiszem a képességem miatt ő talán mind a mai napig csak a képzeletbeli barátjának hisz és nem hús-vér embernek. De Sarah a legnormálisabb rokonom, akivel még beszélgetni is tudtam, szóval elég sokat lógtam vele, vittem mindenfelé és akkoriban jó ötletnek tartottam nem leleplezni magam.
Lényeg a lényeg, kicsit bánom, hogy végül csak sikerült belekevernem valamibe. De a fene se gondolta, hogy megkéselnek. Úgy tűnik ezúttal már nagyon feldühítettem valakit, s eltökélt szándéka az illetőnek letörölni a képemről a vigyort.

~°~


FOGLALKOZÁSA: piti tolvaj / motoros futár / tetováló - legalábbis ez a vágya, de nincs hozzá felszerelése valamint gyakorlata, pusztán tehetsége

SZAKÉRTELMEI: jogsi, zsebmetszés, manipuláció, alapvető informatikai ismeretek, irigylésre méltó egyensúlyérzék

ESZKÖZÖK, FELSZERELÉSEK: telefon, pillangókés, fű, vagy valami hasonló

~°~
avatar
Cheshire
~entered apprentice~
~entered apprentice~

Hozzászólások száma : 7
Hírnév : 0

Vissza az elejére Go down

Re: Cheshire

Témanyitás by Szellem on Csüt. Aug. 06, 2015 7:29 pm

Előtörténet elfogadva, és nem mellesleg, ez az egyik legigényesebben kitöltött stemélyiség, amit az oldalon láttam. Jó játékot Smile

_________________
I am the shadow, and the smoke in your eyes,
I am the ghost, that hides in the night
avatar
Szellem
~perfect master~
~perfect master~

Hozzászólások száma : 1429
Hírnév : 74

http://eladokkonyve.freeblog.hu/

Vissza az elejére Go down

Vissza az elejére


 
Permissions in this forum:
Nem válaszolhatsz egy témára ebben a fórumban.