Lara Stone

ADATOK

NÉV:Lara Stone
faj:Ember
kor:27
születési hely: U.S.A Washington DC

jellem:
Lara egy nagyon barátságos lány volt már az óvodában is. Mindig kereste mások társaságát, de ha olyanja volt, el volt akár magában is. Csendes egy teremtés, aki nem szeret feleslegesen fecsegni. Ritka alkalom, ha egy szónál többet mond. Ezzel csak azokat ajándékozza meg, akiket kedvel, de őket se mindig. Utálja a hazugokat, a gyilkosokat, de akiket náluk is jobban utál, azok a pedofilok, és a perverzek, valamint az állat kínzókat is egyenesen gyűlöli. Nem egy vicces a csaj, és humora sem igazán van, de jót szórakozik azon, ha másokat az őrületbe kergethet egy szavas mondatai val. Érti az iróniát, és a szarkazmust. Számára, a pihenés, a kikapcsolódás, a haverokkal való hülyülés. Nőies ruhát, nem mindig, vagy is nagyon ritkán hord. Larát, színte sose látni butikokban, vagy bármilyen csajos helyen.

személyazonosság: Nyilt

KÜLSŐ:
Kábé, 160-165 cm magas lehet, ha pankrátor lenne, akkor is leg fejjeb a pehelysúlyban indulhatna, de nem pankrátor. Haja, sötét barna, és a derekáig ér neki, és cofban hordja. Elől, két tincset lógva hagy. Szemei színe, kék és őzikés hatásúak. Teste, kidolgozott kissé szálkás, és a testét nem borítják undorító bicepszek. Szereti fórmában tartani a testét, de nem hagyja, hogy ez a nőiessége lássa a kárát. Ruházat, többnyire testhez simulós öltözékek, amik követik a nőies vonalait. Többnyire a feketét részesíti előnybe, de más színű ruhát is szokott hordani.

KÜLÖNLEGES ISMERTETŐJEL:-

KÉPESSÉG:-



ELŐTÖRTÉNET:
Az egész húszon hét évvel ez elött kezdődött, valahol Washingtonban. Egy katona i családba születtem, mint első leánygyermek. Majd, három évvel késöbb, jött az öcsém is. Nem különböztünk a szokásos nővér öcsi testvérpároktól, mi is ugyan úgy voltunk, mint mások. Vagy is, Laurens mindent meg tett, hogy kiborítson, és a baj ott volt, hogy ez mindig is sikerült neki. Miután, kiderült, hogy nincs túl sok értelme egy suliba íratni minket, ezért külön suliba jártunk. Közben, mind a ketten valamit sportoltunk. Ő karatét, míg én kong-fut tanultam. Kedvenceim, a kínai népmesék voltak, ami amerikai ként, fura is volt. Csak nem nekem, hanem a családnak. Öcsikém pedig, a japán animékért volt oda, és a mangákért. Sose értettem, hogy mit is eszik benne, míg egyszer bele nem olvastam, de aztán félre is tettem. Voltam már egy pár szülinapon is, ami a úgy mond aranyos természetemnek köszönhettem, majd aztán vége annyi. Havernak mondható barátaim vannak egy páran, de ők is eléggé érdekes haverok voltak. Szerintem, ismerték a telefonszámomat, de mikor beteg voltam, egyszer sem hívtak volna fel, hogy meg adják a leckét. Folyton nekem kellet telefonálnom, mert másoknak, le tőrt volna a körme, ha tárcsáznia kéne a számomat, de ha valaki másról van szó, hát… Erre inkább nem is mondanék semmit. Az apai nagy szüleink nek, sosem tetszett, hogy nem vagyunk meg keresztelve. Pontosabban, hogy én nem vagyok meg keresztelve. Hisz az öcsémet, már meg keresztelték, de ezt ő is akarta. Nekem meg aztán teljesen mindegy. Na, jó annyira azért nem kell, hogy túlozzak, hisz nagyapa, még így is szeret, hogy nem vagyok keresztény. A vallásosságomat illetően, már volt belőle sok vita is, hogy miért tartok meg egy ünnepet, ha nem is vagyok vallásos. Az NCIS el, akkor találkoztam először, mikor nagyapa egyik társát, holtan találták meg. Bár, sose értettem, hogy miért apát kérdezik ki, hisz ő nem is ismerte a férfit, de nagyapa is a gyanúsítottak között volt. Apa ártatlansága, hamar ki is derült, majd letartóztatták az igazi bűnöst, aki nagyapa másik társa volt. Mint kiderült, azért ölt, mert nem akart osztozkodni. Az iskola, jól ment, ha úgy vesszük, mondjuk, szerencsére nem kellet évet ismételnem, mert mindig a négyes, ötös átlagot igyekeztem tartani, de mindig becsúszott egy-két hármas is. Utánna, katonai suliba kerültem, de nem mert olyan rossz lettem volna, csak ez olyan családi dolog azt hiszem. Hisz katonai családból származom, és a bátyám is ott tanult tovább, így érthető, hogy én is oda kerültem. Mehettem volna másik suliba is, de én ez mellett döntöttem. Mint mindig, most is teljesen be volt sózva, hogy milyen lesz az első napom. Ezért, jó formán, semmit nem aludtam az előző éjjel. Így, eléggé fáradtan kerültem be az nap. A többiek, ettől függetlenül, nagyon jó fejek voltak, és a tanárok, nos, ők szigorúak, de igazságosak. A többiekkel, rengeteget ökörködtünk, amiért meg is kaptuk a magunkét. Többnyire, míg én a konyhában sakkoztam, (Értsd alatta, a felmosást.) addig a többiek vagy mosogattak, vagy krumplit hámoztak, vagy bármi mást. A szüleim, nagyon fontolgatták, hogy ki vesznek a katonai suliból, és át kerülök egy másikba, ahol távol lennék a haveroktól. Ettől beijedve, úgy döntöttem, hogy jó leszek, de csak míg a suli tart. Nem én voltam az egyetlen, aki meg változott, mert mások is hasonló büntetésben részesülhettek, amit egyikünk se akart. A suli után, egy pár évet le kellett töltenem, a tengerészetin, mint vadász pilóta, majd felvételiztem az NCIS hez, ahova aztán fel is vettek, szerencsémre. A többiek, még maradtak a hadi tengerészetnél, vagy katonának állt. Az NCIS nél ismerkedtem össze az egyik társammal, aki állandóan képes volt dumálni, míg én nem egyszer, sikeresen kihoztam őt a sodrából, egy szavas rövid mondataimmal. Lassan, már ott tartottunk, hogy neki már semmi kedve nem volt ahoz, hogy velem legyen terepen. A neve: John Carter, és nekem egy kicsit talán túl hiper aktívnak tűnik a fickó, de nagyon bírom, ha ki hozhatom a sodrából. Szerencséjére, van olyan is, mikor a főnökünk is velünk tart, mert olyankor inkább csak csöndben vagyok. Nem tudom, hogy ez csak a csöndességemnek szól, de rám hárították a családtagoknak a bejelentést, hogy szerettük már nem él. Ezért is van, hogy nem szívesen megyek, mert mivan akkor, ha egyszer apa, vagy esetleg az öcsikém lesz az legközelebb, akire holtan találunk, és hát anya sem épp a türelméről híres, főleg ha a családról van szó.



FOGLALKOZÁSA:NCIS ügynök

SZAKÉRTELMEI:
Fegyver szak értő, kiképezték közel harcra, vadász pilóta, és van jogsi a egy dzsipre.

ESZKÖZÖK, FELSZERELÉSEK:
- két fegyver,
- A jelvénye,
- Dzsip,



MINTAJÁTÉK:
A sport kocsi, végig halad az utcán, és szerencsénkre nincs dugó. A rádióból, egy a számomra ismeretlen előadó számát hallgatjuk, ami mondjuk, engem nem érdekel, csak jó hallgatni valamit. Közben, a társam John, a kormányon dobol, és énekel, méghozzá nagyon hamisan, ami engem mosolyra csalogat. Ki nézve az ablakon, figyelem a házakat, és azok kertjeit is. Van, amink szép a kertje, és van, ahol csak maga a ház, ami szép. Mondjuk, van egykét ahol mind a kettő szép, és van ahol, egyik sem az. Nos, az egyik ilyen házhoz közeledünk, ami teljesen le van pusztulva. Amint ki szállunk, Fred a főnökünk, kérdez valamit, mire John válaszúl rám tereli a késésünk okát, mire én csak a szememet forgatom, és sohalytok egyet, mire Fred válasza, egy szúrós tekintet. Majd, Fred ki adja a feladatokat, mire én már meg szólalok.
– Rendben főnök. – Mondom, aztán megyek a dolgomra, vagy is bizonyítékgyűjtésre. Bent, jó sok minden található, de nem megyek be egyedül, mert John is velem tart, aki ha jól hallom, az egyik exéről kezd beszélni, hogy ne legyen itt ekkora csend, de én csak hallgatom, hogy mit is mond. Bár, amennyit eddig dumált a kocsiban, most inkább valaki mást szívesebben hallgatnék, mondjuk Thomast, de ő jelenleg, nem itt van.
(Remélem, ennyi elég.)

Elfogadva