KezdőlapSegítség: központozás
1 / 1 oldal
Segítség: központozás
by Cerebro Kedd Aug. 30, 2011 9:52 pm
Mi is az a központozás? Használjuk, és még a nevével sem vagyunk tisztában. A központozás nem más, mint a folyószövegbe ékelt párbeszéd. Az, hogy mikor kell pont egy megjegyzés végén és mikor nem; mikor kell kisbetűvel kezdeni az utána jövő mondatot és mikor nem, ezekre mind választ ad az alábbi szöveg, amit a karcolat.hu-nak köszönhetünk. (mondjuk együtt: köszönjük, karcolat! 
) Pontos használata kisebb ráérzést igényel, de később már anélkül tudsz helyesen írni, hogy oda kéne figyelned rá. Sok sikert hozzá!
Az a fránya központozás! Foglaljuk össze tömören! Párbeszédeknél a karakterek szövegeit gondolatjelek (ez a kötőjel: -, ez a gondolatjel: –) közé tesszük, ezzel jelezzük, mikor melyik beszél. A központozás segíti az olvasót a szöveg értelmezésében. Legjobb ha példákon keresztül mutatjuk meg:
Példa 1: Kijelentő mondat, ami igével folytatódik.
„– Tegnap délután esett az eső – jelentette ki Anna.”
Ha a második gondolatjel után igével folytatjuk a mondatot, a gondolatjel elé nem teszünk pontot, értelemszerűen nem ér véget a mondat ott. Viszont három pontot tehetünk.
Példa 2: Felkiáltó- vagy kérdőmondat, ami igével folytatódik.
„– Tegnap délután esett az eső? – kérdezte Anna." „– Fogd már fel, hogy tegnap délután esett! – kiabált Anna.”
Hiába folytatjuk igével a második gondolatjel után, a kérdő- és felkiáltójeleket kitesszük, hogy érzékeltessük a mondanivaló súlyát.
Példa 3: Kijelentő mondat, új mondattal.
„– Tegnap délután esett az eső. – Annát nem érdekelte túlzottan, hallja-e valaki.”
A második gondolatjel előtt pontot teszünk, mert véget ért a mondat. Az Annával kezdődő már új mondat.
„– Tegnap délután esett az eső. – Csapkodott és kiabált Anna, amikor látta, hogy senki nem figyel rá.”
Ez itt elég cseles helyzet, mert igaz, hogy ige következik a második gondolatjel után, de nem kapcsolódik szorosan a karakter mondanivalójához. Csak egy komment, egy új mondat, amelyben a narrátor jelzi, mi történik éppen. (Sokan itt tévesztik el a központozást.)
Példa 4: Beékelt megjegyzés.
„– Tegnap délután esett az eső – közölte Anna kimérten –, de nem törődtem vele.”
A komment a szövegen belül helyezkedik el. A második gondolatjel után vessző szükséges, ezért úgy kell elhelyezni a kommentet, hogy ezzel lezáruljon egy tagmondat.
A szerkesztők többsége nem szereti ezt a formát, mert összetéveszthető az egyéb gondolatjeles szövegekkel. „Anna kinyitotta az ajtót és így szólt: – Tudsz róla, hogy tegnap esett az eső?” Ha a komment van elöl, és igére végződik kettőspontot teszünk.
szerkesztette: Papírfiú (köszönjük neki!)
) Pontos használata kisebb ráérzést igényel, de később már anélkül tudsz helyesen írni, hogy oda kéne figyelned rá. Sok sikert hozzá!Az a fránya központozás! Foglaljuk össze tömören! Párbeszédeknél a karakterek szövegeit gondolatjelek (ez a kötőjel: -, ez a gondolatjel: –) közé tesszük, ezzel jelezzük, mikor melyik beszél. A központozás segíti az olvasót a szöveg értelmezésében. Legjobb ha példákon keresztül mutatjuk meg:
Példa 1: Kijelentő mondat, ami igével folytatódik.
„– Tegnap délután esett az eső – jelentette ki Anna.”
Ha a második gondolatjel után igével folytatjuk a mondatot, a gondolatjel elé nem teszünk pontot, értelemszerűen nem ér véget a mondat ott. Viszont három pontot tehetünk.
Példa 2: Felkiáltó- vagy kérdőmondat, ami igével folytatódik.
„– Tegnap délután esett az eső? – kérdezte Anna." „– Fogd már fel, hogy tegnap délután esett! – kiabált Anna.”
Hiába folytatjuk igével a második gondolatjel után, a kérdő- és felkiáltójeleket kitesszük, hogy érzékeltessük a mondanivaló súlyát.
Példa 3: Kijelentő mondat, új mondattal.
„– Tegnap délután esett az eső. – Annát nem érdekelte túlzottan, hallja-e valaki.”
A második gondolatjel előtt pontot teszünk, mert véget ért a mondat. Az Annával kezdődő már új mondat.
„– Tegnap délután esett az eső. – Csapkodott és kiabált Anna, amikor látta, hogy senki nem figyel rá.”
Ez itt elég cseles helyzet, mert igaz, hogy ige következik a második gondolatjel után, de nem kapcsolódik szorosan a karakter mondanivalójához. Csak egy komment, egy új mondat, amelyben a narrátor jelzi, mi történik éppen. (Sokan itt tévesztik el a központozást.)
Példa 4: Beékelt megjegyzés.
„– Tegnap délután esett az eső – közölte Anna kimérten –, de nem törődtem vele.”
A komment a szövegen belül helyezkedik el. A második gondolatjel után vessző szükséges, ezért úgy kell elhelyezni a kommentet, hogy ezzel lezáruljon egy tagmondat.
A szerkesztők többsége nem szereti ezt a formát, mert összetéveszthető az egyéb gondolatjeles szövegekkel. „Anna kinyitotta az ajtót és így szólt: – Tudsz róla, hogy tegnap esett az eső?” Ha a komment van elöl, és igére végződik kettőspontot teszünk.
szerkesztette: Papírfiú (köszönjük neki!)
Cerebro- Admin
- Hozzászólások száma : 539
Hírnév : 7
Tartózkodási hely : Xavier Birtok -
1 / 1 oldal
Engedélyek ebben a fórumban:
Nem válaszolhatsz egy témára ebben a fórumban.|
|
|