Tipi - Vidám Bagoly birtoka

Egy pók szaladt a Xavier kősátor falán. Ebben alapvetően nem lett volna semmi Vaka Tankától elrugaszkodott, az a dohos sápadtarcú kőrakás csak úgy hemzsegett a légyre leső polgártársaktól, csakhogy azok, féltve életüket a kősátort lakó sámántanoncok százaitól, igyekeztek meghúzódni az idétlenül felhúzott kősátor sötét zugaiban, hogy a szó minden sápadtarcú firmánytól mentes módján: terveket szőjenek. Azonban ez az egy pók sem sámántól, se vadásztól de talán még harcostól sem félve, egyenletesen masírozott egy kősátorfülke felé, majd mikor elérte annak zárt ajtaját, egészen egyszerűen keresztüllibbent rajta. A hatalmas kősátorfülke… jól van nevezzük tanteremnek, igencsak szokatlan sokadalmat tartalmazott:
Ötven sámán hallgatta lelkesen egy bölcs leány meséjét a sápadtarcú nem-sámánok szokásairól, és legyen bármennyire hihetetlen: a pókkal együtt, ha csak közvetve is, de egy sámánnal bővült a néző és hallóközönség törzse. Ugyanis én, Vidám Bagoly, figyeltem a pókból, lévén általam idézett szellem. Az előadás a vártál is érdekesebb volt, sok sápadt arcú viselkedésmódbeli titkáról rebbent fel a bölénybőr. Sajnos mint minden bölény, egy idő után ez a mese is elfogyott, és a szellempókom egy ideig csak Tüskés sámánhölgy és a Szerelemszellem gyógyító beszélgetéséből elkapott foszlányokat követve rohanhatott az utóbbi után, gratuláló üdvözletem postafutáraként, azonban a kősátor kusza kanyonjait okolhatóan eltévedt, és bevégezvén feladatát visszatért a szellemösvényekre. Kisebb csalódással tértem hát vissza a szellemösvényekről, saját szemeim által látható tipimbe és egy kisebb napmozgásnyi idő levadászása érdekében, leültem pipázni egyet. Miközben megkerestem Holdba nézőt, aki nem kis megdöbbenésemre (ami majdnem a pipa számból való kiesésével járt) épp lányok után járó ösvényen volt! Nem is akárhogy ! Macska alakban közeledett egy padhoz amin épp a Szerelemszellem gyógyító ült, immár a tüskés sámánhölgy nélkül.
~Holdbanéző! Miféle ösvényen vagy te?~
~Bevágódóson!~
~Előbb vágják bele a hódok a fogukat a sápadtarcúak nagy fehér fasátrába, minthogy te megtetszenél ennek a gyógyítónak!~
~Majd csak figyeld a nagy vadászt…~
~Én csak egy ütődött bölényt látok!~
Nos ezt nem kellet volna a gondolatszavak ösvényére tennem mert Holdbanéző mérges lett, és alig egy méterre a gyógyítóhölgy padjától vicsorgó farkassá vedlett vissza…
Majd, szégyenlős bölényhez hasonlatos fejcsóválvással a sátor felé ügetett.

//Medve-BOCS a zsenge tavaszi lepkeszellentéshez hasonlatos kezdőlépésért!//