Margaret Webster

ADATOK

NÉV: Margaret Webster (eredeti név: Cora Palmer)
faj: homo sapiens superior
kor: 27
születési hely: New York

jellem: Nem nevezhető sem emberbarátnak, sem emberellenesnek, nem tesz különbséget köztük.
személyazonosság: Titkos.

KÜLSŐ: Alacsony (162 cm) és vékony, nőies testalkatú. Haja vörösesbarna, arca szép, vonásai szimmetrikusak.

KÜLÖNLEGES ISMERTETŐJEL: Egy hollót ábrázoló tetoválás a lábfején. Néhány alig észrevehető műtéti heg.

KÉPESSÉG:

Az elme manipulálása:
Egyelőre csak az egyszerűbb elméket képes irányítani. Bármilyen állatnak tud parancsolni, ami az egy kilométeres körzetén belül tartózkodik. Az állatot magához tudja hívni, és az bármit megtesz neki. Akár láthat is a szemén keresztül, de megszállni, vagy az alakját felvenni nem képes! Egyszerre csak legfeljebb három állatot tud irányítani, de az a csótánytól az állatkert tigriséig bármi lehet.

~°~

ELŐTÖRTÉNET:

New Yorkban születtem. A szüleim gyerekkorom óta arra neveltek, hogy mutánsnak lenni nem szégyen, ellenben veszélyes. Épp ezért mindig titokban tartottam, ki is vagyok.
Egyszer gyerekkoromban, mikor az állatkertben jártunk, egy korombeli lány beesett az oroszlánokhoz. Nem tudtam nem segíteni neki az oroszlánra hatva, ami nem bántotta a kislányt. De köszönetet nem is várhattam, azonnal megvetés és néhány kő áldozatává váltam. A lány szülei "mocskos mutáns" kiáltással rángatták el a gyereket a közelemből, míg néhány arra járó megdobált engem és a családomat. Azóta igyekszem beleolvadni a tömegbe.
A családom tagjai generációk óta rendőrök voltak, így a szüleim és a bátyám is. Én voltam a fekete bárány. Újságírást tanultam. Az egyetem után azonban széthullott az életem. Az első ügyeim egyike egy állítólagos mutánsgyűlölő szervezethez kapcsolódott, akiknek tagjai rendőrök voltak. Ám olyan dologra bukkantam, amire rémálmaimban sem gondoltam. A bátyámra.
Azonnal hazasiettem, hogy a szüleim segítségét kérjem, és hogy tisztázzam a helyzetet a bátyámmal. De elkéstem, bármivel is. A szüleimet lemészárolták. é a helyszínen csak engem találtak, a vérükben gázolva.
Lecsuktak, de a bátyám eljött hozzám. "Tudom, hogy nem te tetted. Én voltam." A nevetése cinikus és lenéző volt. "Jobbat tervezni sem lehetett volna. Először megijedtem, mikor nem találtalak otthon. De az, hogy most megkapod amit te és a fajtád érdemel... Egy álom.".
A nyomozás vezetőjében felismertem a korábban látott banda tagját... Mondani se kell, esélyem se volt tisztázni magam. Nyilván a bátyám közbenjárására Chicagoba akartak szállítani, egy különösen szigorú börtönbe, ahol a tárgyalásomat kellett volna megvárnom. A vakszerencse sietett a segítségemre. Miközben a New York-i fogdából a börtönbe szállítottak, egy, mint azt később megtudtam, részeg suhancokkal teli autó egyenesen a rabszállítóba rohant. A benzintartály berobbant, és elszabadult a pokol. Csak annyira emlékszem, hogy az égő roncsoktól néhány méterre magamhoz tértem. A mentők még nem értek oda, én pedig kihasználtam a lehetőséget, és több égési sérüléssel, törött karral és egyéb sebekkel elmenekültem.
A szerencsém kitartott, mivel senki nem tudta, pontosan hány kölyök ült az autóban, és mivel a rabok miatt nem is igazán akarta magát senki megerőltetni, halottnak nyilvánítottak.
Külföldre szöktem, ahol új arcot és személyazonosságot szereztem. Aztán két év elteltével visszatértem szülővárosomba.
Az életem visszaszerzéséről már lemondtam. Cora Palmer halott. De a nevét tisztázni akarom.

~°~

FOGLALKOZÁSA: Oknyomozó riporter.

SZAKÉRTELMEI: Haladó számítógépes ismeretek (akár adatlopást is), francia és spanyol nyelv ismerete, magas szintű önvédelmi ismeretek.

ESZKÖZÖK, FELSZERELÉSEK: Okostelefon, sokkoló, plusz egy női táska átlagos tartalma.

~°~

MINTAJÁTÉK:

Az előtörténetbe próbáltam beleírni, remélem elég lesz.

Előtörténet mintajátékként is elfogadva. Jó játékot az oldalon. Ne felejts el csoportba jelentkezni.