Brooklyni utcák

Úgy elszaladt az idő, hogy észre sem vettem! Csak hazaugrottam anyuékhoz a város másik felébe, hogy meglátogassam őket, aztán csak utána realizáltam, hogy hoppá, rám még egy bevásárlás is vár ma… Így aztán sietve a buszhoz rohantam, hogy valahogy visszakeveredjek a külvárosi övezetből a belvárosba, hogy aztán sorra járjam a kedvenc üzleteimet… bio-zöldség- és gyümölcsbolt, néhány újabb ruhadarab a jövő heti kiránduláshoz, no meg a nagy bevásárlás közepette az elmaradhatatlan turmix – ugyanis nyár lévén még mindig meleg volt, és bár a koktélok sem utolsó frissítők, de azóta az ominózus eset óta inkább kerültem minden létező dolgot, amiben alkohol volt. Jobb félni, mint megijedni, ugyebár…
Egy szó mint száz, mire besötétedett, már egy halom szatyorral a karjaimon, a kezemben egy pohár turmix-szal egyensúlyozva igyekeztem utat törni magamnak a tömegben, miközben azon töprengtem nagy bőszen, hogy vajon mit felejthettem el… mert érzem, hogy valami nem stimmel, vagy valami történni fog, vagy valami hasonló, de attól még nem hagyott nyugodni az a csöpp kis nyugtalanító érzés, ami ott zümmögött az elmém egy hátsó kis zugában, idegesítőn, figyelmeztetőn, akármennyire is próbáltam nem tudomást venni róla.
Mint ha rajtam múlt volna a dolog… Ahogy lefékez mellettem az a motoros csaj és kiadja a parancsot nekem, csak felvont szemöldökkel, megszeppenve pislogok rá, hogy ez most mégis micsoda? Valami vicc?
-Mégis, miért tenném…? –kérdeztem értetlenkedve, ugyanis eszem ágában sincs idegenek mellé csak úgy brahiból felpattanni, akkor sem, ha nő az illető. Ha férfi, akkor meg még annyira sem...
-Meg amúgy is, mi ez, valami emberrablás? Hívom a rendőröket! –feleltem rezzenéstelen tekintettel, amikor egyszer csak megéreztem azt a tömény, negatív energiát az éterből amit szinte már vágni lehetett, és nem kellett hozzá sok idő, hogy ezt követve a furgont is kiszúrjam. Mit kiszúrjam… ahogy realizálódott bennem, hogy fegyver van náluk és épp minket vesznek célba, nem kellett kétszer mondani, már pattantam is a motorra a másik csaj mögé, ahogy voltam – szatyrostól, eperturmixostól…