Hálószobák

+18

*A segítsége csak még jobban zavarba hozott, és ha nem fogta volna a kezem, már biztos, hogy el is kaptam volna. De igyekeztem úgy csinálni, ahogy mutatta. Egy halk nyögés fakadt fel az ajkaim közül, miközben a már megszokotthoz képest egy picivel jobban feszített az, amit az ölemnél csinált. De kérdésére megállt a kezem és abba is hagytam, amit csináltam.*
- Összefröcskölj? Miről beszélsz? * Néztem rá nagyokat pislogva és a pillanatnyi élvezetem már a múlté volt. Csak a rideg kíváncsiság maradt a helyén, amely a tudásszomjammal társult. Felőlem aztán már bármit csinálhatott, engem csak a válasz érdekelt.*

+18
Megtorpantam, amikor rákérdezett az összefröcskölésre. Ajjaj.
- Majd megmutatom, ha elég ügyes vagy.- Suttogtam a fülébe sziszegve az élvezettől, ahogy kicsi, puha tenyerébe fogtam a szerszámomat. Aztán a nyögésére reagálva megálltam és kicsit lassabban folytattam.
- Soha többé nem fogom hagyni, hogy fájjon Jess, megígérem.- Nyögtem a fülébe és ajkaimmal a mellei felé kezdtem haladni, míg el nem értem az egyiket. Ott megálltam és finoman a halmok közé temettem a fejemet, hogy egy kicsit levegőhöz jussak, aztán a közelebb eső halmot kezdtem el csókolni és nyalogatni, miközben ujjammal folytattam az izgatását.
- Azt akarom, hogy elmenj Jessy.... a sárkány is ezt akarja.- Nyögtem a bőrébe és az ujjaimat egyre gyorsabban mozgattam fel és le.

*A válaszát még igy sem értettem. De ha majd megmutatja, akkor nem kukacoskodok tovább és igyekeztem arra figyelni amit csinált épp. Ajkai kényeztetésére halkan felnyögtem, miközben igyekeztem válaszolni is a szavaira.
- Akkor jó… *De ez is volt inkább csak egy elfúló hang, ahogy gyorsított. Egyre jobban úgy éreztem, hogy felrobbanok belülről és féltem Tőle. De már majdnem beletörődtem elgyengülve, hogy nem küzdök ellene. Mikor megszólalt. Bár csak ne tette volna… Az érzés egy másodperc töredéke alatt semmivé foszlott, a testem megmerevedett és úgy pattantam ki az ágyból, mintha kergetnének. Ez olyan váratlanul érhette a másikat, hogy ideje sem volt feleszmélni és megállítani.*
- Oké. Akkor elmegyek… *Szavaimból gyűlölet csöpögött és csalódottság, és mint egy tomboló vihar indultam el a fürdő felé, hogy felöltözzek. Mire oda értem, már a dühtől rés a zokogástól rázkódtam.*

+18
Kikerekedett szemekkel néztem a lányra, amikor kipattant az ágybólés közölte, hogy elmegy. Először nemértettem, aztán, amikor rájöttem, hogy én marha mit mondtam azonnal berohantam utána a fürdőbe.
- Jess, nem a szó legszorosabb értelmében értettem, sőt..- Mondtam, és öltözködés közben elkaptam és magamhoz húztam a lányt. Rámosolyogtam és lesimítottam arcáról a könnyeket.
- Nem akarom, hogy elmenj. Vagy is, nem azt akarom, hogy a szobából menj el, hanem a kéjtől.- Néztem le rá és finoman felemelve az állát megcsókoltam: finoman, lassan, puhán.
- Soha nem küldenélek el, Jess, soha.- Néztem rá, miután elengedtem ajkait és felemeltem.
- Mellesleg pedig addig nem adom fel, amíg legalább egyszer el nem mész az ujjaimtól.- Súgtam a fülébe, majd a feneke alatt fogva belecsókoltam ismét a nyakába és elindultam vele vissza a szobába, aztán, leraktam az ágyra finoman és fölé másztam.
- Folyton félbeszakítasz, nem leszünk így jóban, ha nem hagyod, hogy repülésre bírjalak.- Nyögtem és belecsókoltam a nyakába, aztán egyik ujjamat ismét visszadugtam oda, ahol az előbb volt. Még mindig nedves volt, meleg és puha.
- Élvezz el tőlem Jessy.- Súgtam a bőrébe és az eddig felvett ruhadarabjait kerülgetve csókoltam, ahol csak tudtam, miközben az ujjammal tovább kényeztettem.

+18

*Hallani sem akartam a magyarázatát így csak remegő kezekkel vettem fel a földről a felsőmet. A melltartóm már rajtam volt, de a felső nem jött össze. Hisz elkapta a kezem és maga felé fordított. Nem hajtottam le a fejem, nem hunyászkodtam meg. Csak dacosan felemeltem, hogy lássa még így is maradt bennem büszkeség, hiába lapult meg mellette a csalódottság és a szomorúság. *
- DE azt mondtad… *Kezdtem bele rideg és kimért hangon, ám ekkor folytatta és csak pislogva néztem, hogy miről hadovál itt össze vissza. A csókját nem viszonoztam. Most nem. Ha megtettem volna, dühömben valószínűleg leharaptam volna vagy a nyelvéből, vagy az ajkaiból egy darabot. Csak csendben tűrtem, hogy visszacipeljen az ágyba. Egy kicsit sem könnyítettem volna meg a dolgát. Már csak azért sem. Mikor fölém magasodott a szavaira csak egy gúnyos mosoly jelent meg az ajkaimon. *
- Akkor talán ne beszélj baromságot és nem szakítalak félbe. Vagy tudod mit? Egyáltalán ne beszélj. *Hangom kezdeti határozottsága kissé lankadt mikor újra ingerelni kezdett. Nem volt nehéz dolga, hisz mikor kirohantam is kívántam.*
- Mondtam, hogy ne beszélj. Csak… csak csináld, amit kell. * Fedtem meg két kisebb nyögésem között a másikat, mikor újra megszólalt követelőzve.*

+18
Elvigyorodtam, amikor két nyögés között kiadta a parancsot, aztán tovább folytattam mellei kényeztetését, miközben ujjammal továbbra is ingereltem, ahogy csak tudtam. Egy percig se hagytam, hogy újra kiszökjön a kezeim közül, nem addig biztosan nem, amíg sikoltva a nevemet nem kiabálja az élvezettől.
A doromboló hang, ami korábban is a felszínre tőrt belőlem, megint csak megszólalt és úgy fúrtam a fejemet a kellemes kis puha halmok közé hogy megállás nélkül doromboltam. Kezét nagyon hiányoltam alsóbb fejtáramról, de inkább nem csináltam semmi olyat, amitől megint kipattanhatott volna az ágyból.

+18

*Nem tudtam hova tenni az érzést, ami egyre jobban feltüremkedett. Volt benne vágy, öröm, türelmetlenség és még ki tudja, hogy mi minden. Egyszerre akartam érezni így, másképp és azt is, hogy ne hagyja abba. Csípőm kissé megemelkedett, ezzel ösztökélve egy kicsit gyorsabb és élvezetesebb tempóra. De épphogy csak mozdultam, egy halk sikoly kúszott az ajkaim közé s a már annyiszor elfojtott, megszakított gyönyör felrobbant bennem. A testem csak rázkódott és csípőm tehetetlenül hullott vissza az ágyra. Alsó ajkamba harapva igyekeztem a gyönyör hullámai által keltett sikolyaimat elfojtani. De ennek csak annyi lett az eredménye, hogy bár halk voltam, de vér serkent a saját ajkaimból. Fáradtan, bágyadtan tekintettem a mellettem lévő fiúra.*
- Kérlek… *Szóltam halkan, miközben csípőjét magamhoz vontam és a sajátom is megemeltem jelezve, hogy mit szeretnék. Bár ha neki nem is, de magamnak beismerhettem, hogy egyáltalán nem szerettem volna, hogy még egyszer megpróbálja annak ellenére, hogy erre próbáltam meg ösztökélni. De tudtam, hogy nem lett volna fair, ha én megkapom azt amit akarok, de Ő nem. Így csak köröztem egyet a csípőmmel, ahogy korábban Tőle láttam. Remélve, hogy nem kérdez semmit, csak teszi amit kell. Mert ha kérdez, akkor elengedhetetlen, hogy válaszoljak rá. Abból meg tudtam, hogy nem lesz jó vége.

+18
Amikor egy kis idő után megéreztem, hogy megrázkódik és meghallottam a hangját is felmordultam, ám ujjamat egy pillanatra nem állítottam meg, mindaddig, amíg már zihálva feküdt az ágyon. Mosolyogva figyeltem, ahogy az ajkát harapdálja, aztán amikor kérlelni kezdett és a lábai közé húzott felsóhajtottam. Legszívesebben azonnal a magamévá tettem volna, de inkább csak egy rövid csókot leheltem az ajkaira, amik enyhén fémes ízűek voltak, majd megsimogattam az arcát.
- Nem akarok fájdalmat okozni neked. Miattam meg nem kell aggódnod, jól vagyok.- Nyugtattam meg, aztán, amikor körözni kezdett a csípőjével felnyögtem.
- Jessy....- Szívtam a levegőt hangosan be...

+18

*Szavaira összevontam a szemöldököm és azon filóztam, hogy vajon erre kell-e válaszolnom. De hát kérdés nem hangzott el, így úgy döntöttem, hogy csendben maradok. Semmi kedvem nem volt bűntudattal elmenni holnap reggel és egész nap azon emészteni magam a munkába, hogy mit tettem. Így hát csak könnyedén a lábaim a csípője kör fontam és mikor meghallottam, hogy a nevem mondja elmosolyodva megrántottam egy picit. Persze nem nagyon, de ezzel óhajtottam, jelezni, hogy van irányít Ő, aki tudja, hogy miként kell vagy csak egyszerűen magamba rántom. Kétség sem férhetett hozzá, hogy a két rossz közül valószínűleg a második opció volna a legrosszabb. Közben a kezem a hajába túrva feszítettem egy kicsit hátra a fejét és ajkaimmal a nyakát vettem birtokba. Így lehűlve, már emlékeztem arra, hogy mit is olvastam a könyvekben.*

+18
Felnyögtem, amikor finoman magához rántott és lábait végigsimítva, lehunyt szemmel élveztem az ölelését. Aztán, amikor megéreztem ajkai játékát is felmordultam, és finoman hozzádörzsöltem magamat odalent.
- Megőrjítesz.- Nyögtem és amikor ár nem bírtam tovább és elég nedvesnek bizonyult elkezdtem lassan befele nyomulni. Nagyon szűk volt, szűk és forró, én meg csak sípolva kapkodtam levegő után.
- Jessy...- Nyögtem a levegőbe, amikor teljes hosszommal benne voltam.

+18

*Najó… okés. Elméletben jobban ment a nagylelkűség, mint gyakorlatban. Akármilyen óvatosan és lassan is haladt, azt hittem, hogy szétszakadok, de minimum, hogy soha nem kellek ki ebből az ágyból. Bár ez intézet nem biztos, hogy örülne egy új lakónak, így elhessegettem a gondolatot és igyekeztem ellazítani a minden ízületem, amik most úgy ugrottak görcsbe, hogy megint lemerevedtem. Felsőtestem visszahullott az ágyra hisz annyi sem maradt bennem, hogy tovább folytassam a nyaka kényeztetését.*
- Mozogj… *Adtam ki az ukázt, miközben a szemeim lehunyva igyekeztem elrejteni, hogy ez azért még mindig nem álmaim kéjes öröme. ~ Ha ennek vége… Soha többé nem fogok szexuális kapcsolatot létesíteni, az már biztos.~ Futott át a gondolat a fejemen, miközben kezeimmel Blay hátát és oldalát kezdtem el simogatni. Fogalmam sem volt, hogy mit tegyek a cél érdekében, így csak bíztam benne, hogy ezt majd a másik megoldja. Én csak simogattam, olykor-olykor egy-egy nagyobb mozdulatánál belemarva a hátába.*

+18
Amikor ismét kiadta a parancsot felnyögtem és nagyon nagyon lassan elkezdtem mozgatni a csípőmet. Az első pár mozdulat őrjítő volt, aztán, ahogy szépe lassan tágulni kezdett odabent a lány és a feszítő érzés megszűnni látszott, kicsit ütemesebben kezdtem benne mozogni. Közben ajkaimmal a lány nyakát és mellkasát csókoltam.
- Jessy..- Nyögtem a bőrébe, amikor már nagyon közel kerültem a csúcsponthoz aztán megálltam. Zihálva kapkodtam levegő után, miközben kisimítottam egy tincset a hajából és ránéztem.
- Fáj?- Kérdeztem, amikor megláttam összeszorított szemét. Míg a válaszára vártam végig simítottam alsó ajkán és finoman megcsókoltam azt. Nem akartam fájdalmat okozni a lánynak, de már alig bírtam magammal. Ám, ha még is válaszolt és válasza igen lett, finoman kihúzódtam belőle, mellé dőltem és magamhoz húztam, apró puszikkal illetve a nyakát.

+18

*Nem tudtam szabadulni az érzéstől, bár a mozgásával kissé enyhülni látszott, még ha nem is szűnt meg teljesen. Nem voltam az a fajta lány, aki csak úgy túl tudja magát tenni az első megrázkódtatáson és biztos voltam abban, hogy már csak ez miatt fáj. Csókjai azonban, ezt valamelyest enyhítették, és míg nem mozdult bele képes lettem volna felnyögni is. Mikor megállt, kezem a derekába marva ösztökélte, hogy ne merészelje abba hagyni… de erre… már megint kérdezett. Gondolatban a szemeimet forgattam, de most csak kinyitottam fájdalom ittas szemem és az övébe néztem. Kinyitottam a szám, hogy válaszolok a kérdésére, de végül becsuktam. Nem akartam a számára is olyanná tenni, mint amilyen nekem volt. Abban biztos voltam, hogy kicsit nem javítana a dolgon, ha megtudná, hogy fáj.*
- Mondtam, hogy ne beszélj. *Csak ennyit mondtam és egy határozottabb mozdulattal megpróbáltam felé kerekedni, úgy, hogy véletlen se csússzon ki, és ne keljen előröl kezdeni ezt a hajcihőt. Ha sikerült, akkor előre dőlve a feje mellett támaszkodtam meg. A hajam takarta az arcom, így nem kellett azzal is foglalkoznom, hogy ne látszódjon rajta semmi. S igyekeztem a lehető leglassabban teljesen ráereszkedni… de ez nem ment olyan simán, mint hittem, így ha már mindenképp fáj, ahogy mélyebben érzem, akkor érezzem egyszer de hirtelen. Így csak egy határozott mozdulattal eresztettem le a fenekem és ültem fel. Egy halkabb sikoly fakadt fel ajkaim közül, hisz tompította, ahogy az ajkamba haraptam. De most… most az istenért sem álltam volna neki mozogni. Magamtól semmi kép sem.

+18
Felnyögtem, amikor éreztem, hogy fölém akar kerülni, így segítettem is neki, aztán, csak hangosabban nyögtem fel, amikor megéreztem, hogy teljesen benne vagyok. Aztán, amikor egyszer megmozdult a szemeim fenn akadtak és levegő után kapkodva szorongattam meg keskeny csípőjét. Aztán, amikor megállt, finoman megmozdítottam a csípőmet, lassan körözni kezdtem a lányba, miközben egyik kezemet a nyakára csúsztattam és lehúztam magamhoz, hogy ajkaira tapasszam az enyémet. És míg csókoltam alul egyre gyorsabb és gyorsabb köröket írtam le a csípőmmel. A lány ajkainak íze, melegsége, és az, hogy fölöttem volt megőrjített. Egy kis idő után, amikor a szorító érzés egyre nagyobb lett bennem, mind két kezemet a csípőjére tettem, majd egy gyors mozdulattal ismét megfordultam és magam alá fordítottam Jess-t. Aztán lábait felhúzva, ajkaimmal továbbra is őt csókolva gyorsítottam a tempómon. A bennem lévő sárkány tombolt, és hangosan ordította a belőle kitörni készülő vágytól, és az a furcsa dorombol hang, ami eddig is hallatszott belőlem ismét a felszínre bukott, ám most sokkal hangosabban, hála a bennem lakozó szörnynek.

+18

*Akár hogy is nem akartam megmozdulni kezdett kényelmetlen lenni ez a helyzet és kicsit megmozdultam. De ahogy a csípőmre mart, az az apró szorító fájdalom elterelte a figyelmem az ölemben tombolóéról. Ahogy lehúzott is terelte a figyelmem, miközben másik keze még mindig szorított. ~Hmmm… így már nem is olyan rossz.~ Futott át az agyamon a gondolat miközben Ő körözött és igyekeztem én is mozogni rajta. Ajkaim készségesen fogadták az édes kínzását miközben egyre jobban kezdtem élvezni. Pláne, mikor megint még két keze a csípőmre siklott, már vártam az örömteli szorítást, de e helyett az ágyon landoltam és egy mosoly kúszott az arcomra. No ez sem tartott sokáig, mikor a lábammal kezdett el babrálni, hogy jobban hozzám férjem. Így jobban éreztem ugyan, de jobban is fájt. Kezei akár hol is voltak most a csípőmre irányítottam, hogy ha már így akarja, akkor szorítsa. Legalább eltereli a figyelmem. A vad és gyors tempóba nem egyszer belesikítottam és fel sem fogtam, hogy talán halkabban kéne, mert bejönnek. De már nem akartam az ajkaim harapdálni, szerencsétlenek már így is tiszta sebesek lesznek.*
- kérlek… *Leheltem. Azt akartam, hogy bevégezze. Ezt az iramot nem bírja sokáig elviselni a szervezetem, az a csoda, hogy mg eddig nem mondta fel a szolgálatot és egy következő kör már szóba sem jöhetett volna. Így hát megmarkoltam a csípőjét és úgy ösztökéltem, hogy végezze be amit elkezdett…*

+18
Amint meghallottam a hangját gyorsabbra vettem a tempót, majd még egy pár lökés után hangosan felnyögtem, kezeimet erősen rászorítottam a derekára és ami eddig bennem tolongott és kilövésre várt, most szabad utat engedett magának. Hangosan nyögtem, míg az utolsó lökéseket vittem be a lánynak, aztán fáradtan csókoltam meg utoljára, aztán kihúzódtam belőle és mellé feküdtem. Betakartam a takarómmal és magamhoz húztam.
- Köszönöm.- Dünnyögtem a fülébe még mindig zihálva és igyekeztem megfelelőre szabályozni a levegő be és ki áramlását a mellkasomban. Aztán, amíg egymáshoz bújva feküdtünk azon kezdtem el gondolkozni, hogy ezek után mi lesz, aztán nagyot sóhajtottam és kiszálltam mellőle az ágyból.
- Elmegyek lezuhanyzom, addig, maradj csak.- Súgtam a fülébe még, majd homlokon csókoltam és eltűntem a fürdőben. Beálltam a zuhany alá és elkezdtem lemosni magamról a verítéket, ami rám ragadt az együttlét során. Aztán mosakodás közben észrevettem, hogy valami pirossá festi a vizet. Kicsit nem értettem, hogy mi az, hiszen, ha elvesztem a szüzességem, nem szabadna piros foltot hagynom magam után, aztán, mint egy áramütés leesett, hogy a pirosság nem belőlem származott, hanem Jess-ből. Amint végeztem a fürdéssel, felvettem egy tiszta alsógatyát, majd fogtam egy tiszta törölközőt, kicsit bevizeztem az egyik felét és elindultam vissza a szobába. Jessy az ágyon feküdt, így finoman odamásztam hozzá kitakartam a lábait, és a takarót egészen felhajtottam, amíg elő nem bukkant a dereka. Amikor megláttam a vért kicsit sajnáltam a lányt, hogy mit tettem vele, aztán finoman szétnyitottam hosszú lábait és finoman elkezdtem letöröli a már odaszáradt vért. Ha elkezdett mocorogni, finoman odahajoltam a füléhez és belesúgtam:
- Ssss, pihenj csak..- Aztán, amint minden nyomot eltüntettem a testétől a ruha száraz felével is megtöröltem, hogy ne legyen vizes, majd a törölközőt visszavittem a mosni valók közé és visszakuporodtam a lány mellé, szorosan magamhoz ölelve Jess testét.

*Éreztem, ahogy belém áramlik valami, de valahogy most már nem érdekelt. Figyelmem elvonta Blay élvezetének hangjai, melyekre egy mosoly kúszott az ajkaimra csókjai között. Mikor kihúzódott egy picit felnyögtem és az ürességben, amit maga után hagyott fáradtan megremegett a testem. Nem volt kedvem továbbra is a hátamon feküdni, így egyből az oldalamra fordultam. De mikor összezárult a combom a fájdalom enyhe hulláma cikázott végig a testemen és húzta össze az arcizmaim. Hagytam, hogy betakarjon hisz én már ehhez is fáradt voltam. A köszönetére csak elmosolyodtam. Ez volt minden reakcióm. No meg az, hogy beleburkoltam magam az ölelésébe, miközben hátamat szorosan hozzá préseltem. Gondolkodni? Ugyan… szerintem nem telt el még öt perc sem és én már aludtam. Blay szavaira csak morrantam egyet, mikor elkezdet mozogni is. Kellett idő mire felfogtam az álom határáról, hogy mit is mond.*
- Jó. De hagyj már… *Morogtam halkan. Felőlem aztán az ablakon is kiugorhat, az sem érdekel. Én aludni akarok és pihentetni a fájó csontjaim és ízületeim. S ezután csend lett, csak a víz ütemes dobogását hallottam egy ideig…

Meleg. Otthon. Békesség. Ezek voltak azok, amik eszembe jutottak mikor kinyitottam a szemem és megláttam a Sárkányt. Furcsa volt, hisz én most a földön feküdtem, Ő pedig a hasam szaglászta.
- Fáj… - Erősítettem meg, de már magam sem tudtam, hogy miért. Erre azonban szemeibe némi bánatot láttam, de mikor megbökdöste a hasam az orrával felnevettem, hisz csikis voltam.
- Hééé… ne cikizz, mert fáj ahogy nevetek. Kérlek Szépségem… - Néztem a szemeibe gyengéden. Megingatta a fejét és most a fülét tette a hasamra. Megmertem volna esküdni, hogy mosolyog, még ha vicsorgásnak is látszott.

Hideg… Kirántott az álmomból, de csak kissé megmozgattam dünnyögve a testem, de leginkább a lábaim. A megnyugtató szavakra elmosolyodtam és abba hagytam. De ha rövidesen nem került mellém a hát melegítőm, akkor bizony kezemmel kerestem és vontam magamhoz. Csak öleljen, pihenjen és hagyjon engem is aludni.

***Másnap***

Apró fények kúsztak be az ablakon, melyek már bántották a szemem. Fejemet a mellettem fekvő testbe túrtam, hogy nem akarok felkelni. Aludni, aludni és aludni akarok. Arról nem is beszélve, hogy úgy éreztem magam, mint akin átment egy úthenger.*

...Másnap...

Arra ébredtem, hogy valaki folyamatosan a mellkasomba nyomja a fejét. Már éppen azon voltam, hogy eltolom magamtól, aztán megéreztem az illatát. Jess... Szemeim kipattantak és lenéztem a lányra. Még mindig mellettem feküdt, sőt szinte teljesen belém bújt. Mosolyogva öleltem magamhoz, és igyekeztem még közelebb vonni, már ha ez egyáltalán lehetséges lehetett volna. Álmában még szebb volt, mint ébren. Mosolyogva figyeltem, amint összevonja szemöldökét és ráncolja a homlokát. Vigyorogva kisöpörtem a haját az arcából és megsimogattam az arcát.
- Amikor ráncolod a homlokod, nagyon szexi vagy.- Búgtam a fülébe mosolyogva, majd belecsókoltam a nyakába és nagyot sóhajtva öleltem tovább magamhoz.

*Már épp sikerült elbújnom a fényektől, mikor valaki megmozdult és közelebb vont. Nem értettem és homlokom ráncolva igyekeztem kitalálni, hogy most mi van. De mindegy, majd. Most szunya… Gondoltam én. Mert a napernyőm úgy döntött, hogy beszélni kezd. Szemeimet kicsit kinyitva néztem a szemébe, ahogy felhajtottam a fejem.*
- Te meg palacsinta leszel a nap végére, ha nem hagysz aludni. Nem mondták még neked, hogy a kispárnák, takarók és a napernyők nem beszélnek? * Vontam össze ismét a szemöldököm, miközben igyekeztem az agyamat is felkelteni.*
- Vagy ha már nem hagyod a másikat aludni, akkor az a minimum, hogy teával kelted? Még anyu is teát hozz az ágyamba, ha valamiért fel akar kelteni idő előtt. * Morgolódtam egy kört és néztem az arcát, hogy miként reagál rá.*

Vigyorogva néztem a lányra, amikor álmos hangon megszólalt. Mondandóján jót nevettem, aztán megráztam a fejemet.
- Nem hiszem, hogy a kispárnák, takarók és napernyők képesek teát főzni.- Válaszoltam, majd arcon csókoltam és óvatosan kibújtam mellőle. Felvettem egy melegítőt és egy pólót, meg az egy papucsot és leültem mellé. Alaposan betakargattam és közel hajolva hozzá megkérdeztem.
- Milyen teát kérsz?- Aztán, amikor megkaptam a választ felálltam és elindultam a konyhába, hogy meghozza a kért dolgokat.
- De mire visszaérek, ugyan így találjalak.- Néztem még vissza az álmos lányra a vállam fölött az ajtóból és kiléptem a szobából.
...
Úgy tíz perc múlva egy tálcát egyensúlyozva a kezemben nyitottam ki az ajtómat. A tálcát megpakoltam müzlivel, és egy kis szendviccsel is, mivel nem tudtam, hogy Jess mit kíván, aztán a lábammal berúgtam az ajtót s letettem az íróasztalomra a tálcát.
- Csipkerózsika, meghoztam a reggelit.- Bújtam oda hozzá az ágyban és végigsimítottam az oldalán.

- Ahogy felkelteni sem. Te pedig megtetted. Szóval teát is tudsz főzni. *Néztem rá morcosan miközben láttam, hogy már öltözködik. Bár be kell vallanom, egyáltalán nem számítottam rá, hogy kapok teát. Este sem kaptam. De mikor megkérdezte, azért némi hálával a szemeimben elmosolyodtam.*
- Fekete teát. De ha nincs akkor valami gyümölcsöset. Csak epres ne legyen. * No igen. Minden epres dologtól hányingerem van, már gyerekkorom óta. Kivéve maga a gyümölcs. *
- Arra mérget vehetsz. * Feleltem a maradásomra és szerintem még ki sem ment, mikor már a fejemre húztam a takarót. ~ Remélem béna és jóóóó sokáig csinálja a teám.~ S már szundítottam is vissza…
…
Hát… nem tartott elég sokáig…épp csak felderenget a sárkányom körvonalai mikor visszarántott a simítása és szavai. Meghökkenve tekintettem a másik szemeibe a vállaim felett.*
- A Csipkerózsikát csókkal kelltették. De meg ne próbáld tenni… nem mostam még fogat. Ami pedig a reggelit illeti… igazán figyelmes és megtisztelő, egy olyan lánynak, aki szokott reggelizni. Én nem tartozom ezek közé… *Na jó, nem akartam én undokoskodni és az arcomra egy bocsánatkérő mosoly kúszott. De tényleg nem szoktam reggelizni. Még enni is alig eszem és van, hogy 2-3 napig el is felejtkezek róla. De azért megpróbáltam felülni… Ahha, mert az olyan könnyű, ahogy én azt elképzeltem. Ahogy felemelkedet a felső testem fogaim közt szívtam be a levegőt, ahogy végig hasított az ölemen a fájdalom.*
- Kérem a teám… * Próbáltam megelőzni a kérdéseit vagy a sajnálkozását, mikor végre felültem annyira, hogy a falnak vethessem a hátam.*
- Egyébként hogy aludtál?

Furcsa szemeket meresztettem rá, amikor elkezdett felülni, de inkább nem kérdeztem semmit. Kicsit bűntudatom volt a tegnap este miatt, hogy fájt Jess-nek és hogy én is hagytam magamat beleveszni az élvezetbe.
- Fekete tea, nem tudom, hogy szereted, ezért mindent hoztam hozzá.- Mosolyogtam a lányra s az egész tálcát a ölembe éve ültem le az ágy szélére. A kérdése egy kicsit meglepett.
- Hm.. egész jól, csak valaki folyton bele akart mászni a mellkasomba. Na és te?- Kérdeztem vigyorogva és amíg a válaszára vártam kivettem a teafiltert a teájából és egy kis kanállal együtt odacsúsztattam az ő felére, hogy megtudja csinálni.

*Arra, hogy nem tudja, hogyan szeretem csak felvontam a szemöldököm és kissé gúnyosan húztam el a számat.*
- Azt hiszem, ez mindenre elmondható. Hisz semmit nem tudsz rólam. Ahogy én sem rólad. Azért köszönöm. Figyelmes vagy. * Tekintettem rá mikor kivette a filtert a teámból. Szemeim kikerekedtek és úgy néztem, hogy mit csinál. Mikor pedig felém is tolta… ó mamám… csuktam le egy pillanatra a szemeim.*
- Blay, igazán figyelmes vagy. De ha ezt tovább csinálod… *Ingattam meg lemondóan a fejem és nem tudtam, hogy miként fojtassam.*
- Szóval csak azt akartam mondani, hogy értékelem a figyelmességed, de nem vagyok hozzá szokva. *Vallottam be, ám a válaszára elmosolyodtam. *
- Legközelebb húzd el a függönyt, ha nálad alszik valaki. *Tanácsoltam miközben beízesítettem a teám. Két cukor és egy kis citromlé. Kezeim közé véve melegítettem magam és élvezted az ébredést.*
- Elaludni nehezen aludtam el. Mert valamire mindig megébredtem. De aztán meg úgy mint akit fejbe vágtak.

Szomorkásan elsóhajtottam, majd kezeimet leejtettem a két oldalamon és úgy néztem a lányt, ahogy elkészíti a teáját. Két cukor és egy kis citromlé. Vigyorogva figyeltem, ahogy magához szorította a bögrét, aztán a megjegyzésén elnevette magát.
- Sose aludtam még senkivel, és senki nem szokott ide jönni, úgyhogy nézd el, hogy ez az apróság kicsúszott a fejemből.- Néztem rá mosolyogva, aztán a combjára tettem a kezemet.
- Sajnálom, az a valaki én voltam, de jó ügyet szolgáltam.- Mondtam és arcón csókoltam aztán az ölemből kivettem a tálcát és letettem mellém.

- Mi a baj? * Kérdeztem a sóhaját hallva, miközben meredten néztem a bögrémben lakozó teát. A nevetésére nekem is mosolyodnom kellett és kissé jobb kedvem is lett.*
- Hát… most már tudod, hogy ha legközelebb ide hozol valakit, akkor be kell húzni a függönyt, mert különben kukaccá válik. * Maga a gondolatra, hogy valaki mást hoz fel izegni kezdet bennem valami. De aztán ez hamar el is múlt. Nos igen, mindig is álmodozó fajta voltam. Egészen tegnapig. Mikor megérintett egy pillanatra lemerevedtem, de aztán összekapva magam mosolyodtam el, miközben felhorkantam a szavaira.*
- Még, hogy jó ügyet. Jó ügy, neked. HA én kibírtam a zuhanyzást mostanáig akkor te is kibírtad volna. * Jegyeztem meg, de hangomban nem volt semmi bántó vagy szemrehányó. s már el is kezdtem kortyolni a teám.*