Bronxi utcák

14 / 14 oldal Previous  1 ... 8 ... 12, 13, 14

Előző téma megtekintése Következő téma megtekintése Go down

Re: Bronxi utcák

Témanyitás by Georgio Defoe on Szer. Jún. 12, 2013 6:26 pm

-Én aztán nem! - Jelenti ki a zöld alak magabiztosan, majd mielőtt kaphatna egy rosszalló tekintetet, vagy esetleg egy vállveregetést, amiért ilyen bátran szájal egy negyed annyit nyomó csajjal mint ő maga, folytatja:
-Engem senki sem mészárol le, mert már húzok is innen. 
-MIVAN???
-A csajnak igaza van bájgúnárkám, akit Defoe itt talál, annak reszeltek, úgyhogy inkább tépek innen, a béremet meg ráérsz elküldeni postán, lehetőleg valamivel a megboldogulásod előtt. Tudod, nem akarlak sürgetni, de utána elég bizarr lenne. Na húzok innen, jó szórakozást!
Azzal, mielőtt a szobában tartózkodó normális kinézetű emberek kettőt pislanthatnának, a troll le is lép. Az ajtó csapódására aztán a férfi is összekapja magát, és újra mosolyt erőltet az arcára.
-Bocs szépségem, de az urad mostanában olyan dolgokba ártotta bele magát, amikbe nem kellett volna, és hiszed vagy sem, a te csinos kis pofikád lesz az, ami megállítja őt abban, hogy még nagyobb marhaságot csináljon, és sok-sok nagyon rossz ember meghaljon, köztük például én is. Szóval, mi legyen, kéred azt az italt? Ó, és ha közben le akarnál vetkőzni meztelenre, én nem foglak meggátolni benne.
Közben Rosalia mobilja újra rezegni kezd a táskájában, túl halkan ahhoz, hogy az elrablója meghallja, és ha nem figyel, még lehet ő sem veszi észre.
avatar
Georgio Defoe
~fellow craft~
~fellow craft~

Hozzászólások száma : 90
Hírnév : 1

Vissza az elejére Go down

Re: Bronxi utcák

Témanyitás by Rosalia Trevisan on Csüt. Jún. 13, 2013 9:52 pm

Méregtől ökölbe szorított kézzel figyelem, ahogy a zöldmanó elsétál, közölve, hogy neki van ép esze és nem kíván halálnak halálával meghalni ebben a ketrecben. Megértem. A fogva tartóm következő szavaira hűvös nyugalom veszi át az irányítást a fejemben.
Csak nyugalom. Te most itt a díj vagy. A díj csak sértetlenül ér bármit is. Egy megrepedt, eltört ... marionettért.. nem dobna ki senki pénzt. Ennek tudatában, teljesen nyugodtan oda lépek a bárpulthoz, hogy kiszolgáljam magam.
- Hozzám ne merj érni. - sziszegem a férfinek, miközben elhaladok mellette. A bárpulthoz érve megpillantom hátul a sötétben a rozoga ágyat és akaratlanul is kellemetlen érzés fog el. Itt vagyok összezárva egy férfivel, aki bátran megmutatta perverz és szadista hajlamait. Mit tehet egy nő ilyenkor...?
- Na és mibe keveredett már megint? Megpróbált megvenni egy ork gyárat? - morgom vissza gondolva a zöld fickóra. Habár mintha érezném kicsit, hogy a táskámban motoszkál valami, jelenleg teljesen lekötötte az agyamat az, hogy kitaláljak valamit. Aztán lenéztem a kezemre, amiben egy üveg whisky volt. Az italról a férfire siklott a tekintetem... Vajon hány pohár után lenne kiütve...? Én úgy is ismerem már a férfiakat. Úgy fogom vele megitatni, hogy észre sem veszi. Akkor aztán megpattanok. igen... Ez egy nagyjából okés terv. Az ütközőknél improvizálok. Reméljük, hogy az alkoholtól erőszakosabb csak nem lesz. Halovány mosoly kúszik az arcomra.
- Igazából rosszul kezdtünk neki a dolognak. Végül is én nála is fogoly vagyok. Egy italt? - kérdezem, megemelve az üveget.
avatar
Rosalia Trevisan
~fellow craft~
~fellow craft~

Hozzászólások száma : 63
Hírnév : 0

Vissza az elejére Go down

Re: Bronxi utcák

Témanyitás by Georgio Defoe on Pént. Jún. 14, 2013 2:31 am

A felszólításra, hogy mit ne tegyen a tőle elvárható módon reagál, vagyis rápaskol Rosalia seggére a férfi, bár az igazat megvallva majdnem biztos, hogy amúgy is ez volt a terve. Ezt leszámítva azonban egyetlen mozdulatával sem tiltakozik az ellen, amit a fogja művel, sőt, még a kérdésre is válaszol:
-Azt éppen nem, amennyire tudom, de ha minden igaz, neki is köszönhetem, hogy a megbízóm elpatkolt, és helyette egy sokkal dekoratívabb szöszi dirigál mostanában. Engem annyira nem érdekel, a lényeg, hogy jól fizessenek. Ha ezzel megakadályozok egy bandaháborút, ám legyen...
Aztán kicsit meghökken a nő hirtelen hangulatváltozásán, és normális esetben esze ágában sem lenne bízni benne, ám az egyik félmondat igencsak meglepi őt.
-Fogoly? Ezt mégis hogy értsem? - Kérdi, nem kevés aggodalommal a hangjában. - Azt hittem ti ketten vagytok a maffia Branjelina-ja, vagy valami hasonló...
Közben persze bólint, hogy jöhet neki is az az ital, hisz ráfér ez a kemény nap után, amiből már legalább 30 perc munkával telt el.

-Kapcsoljátok be a nyomkövetőt a mobilján.
-Megvan főnök. Nincsenek messze.
-Remek. Hívj ide még néhány embert, biztos ami biztos, én addig érte megyek...
avatar
Georgio Defoe
~fellow craft~
~fellow craft~

Hozzászólások száma : 90
Hírnév : 1

Vissza az elejére Go down

Re: Bronxi utcák

Témanyitás by Rosalia Trevisan on Pént. Jún. 14, 2013 11:02 am

- Nos.. - kezdek bele, és oda sétálva átnyújtom az adag whiskyt, benne a jéggel, majd elegántosan helyet foglalok a kanapén.- Én nem vagyok más neki, csak egy trófea. - mondom határozott hangon, ám tudom, hogy nem így van. Gioban legalább akkora a szerelem, mint a birtoklás vágya. Közben aprót kortyoltam a magam italából. De tényleg csak egy aprót, egy jelképeset, hogy iszom. Azt vártam, hogy a férfi úgy igya a whiskyt, akár csak a szavaimat. - Évekkel ezelőtt elrabolt a Meridia-ból. -nevezem nevén a régi bordélyházat. Nem sokan ismerték a nevét, így remélem, hogy a férfi sem. Legalább is nem tűnik úgy, mint akinek bordélyházakba kell járkálnia, hogy megkapjon valakit. Azért már bánom, hogy nem inkább a munkahely kifejezést használtam. - Senki más nem élte túl rajtam kívül. És azóta se tehetem szabadom amit akarok. Egy Marionett vagyok. Próbáltam szökni, de nem tudtam. Végül bele törődtem, és most már csak a testőreim orra alá pörkölgetek néha, had futkározzanak. Már egészen megszoktam, hogy azt teszem, amit mondanak nekem. - mondom, lötybölgetve a gyorsan olvadozó jeget az italomban, majd újra töltöttem a férfinek.
- Így hát.. Gionak aligha vagyok értékes. Annyi nőt kaphat meg, amennyit akar, annyi  trófeát, amennyit akar. - dőltem hátra- A főnöke el sem jut majd a tárgyalásig. Ma itt, azt hiszem vagy vissza szerzi amit akar, vagy ha irracionális dolgot kérnek, velem együtt robbantja fel ezt az egész kócerájt. Egyszer már majdnem lelövetett. - vonom meg a vállam, visszaemlékezve arra a napra, amikor Gional be telt a pohár, sőt majdnem ki is löttyent..
avatar
Rosalia Trevisan
~fellow craft~
~fellow craft~

Hozzászólások száma : 63
Hírnév : 0

Vissza az elejére Go down

Re: Bronxi utcák

Témanyitás by Georgio Defoe on Szomb. Jún. 15, 2013 6:52 pm

A férfi lassan, óvatosan kortyol a wiskey-be, mintha mérgezett lenne, és mintha ez segítene bármit, ha tényleg az volna, szemeit pedig nem veszi le a nőről eközben sem, a Meridia nevének hallatán pedig felcsillan a szeme. Egyértelműen tudja, miről van szó, arra azonban jól tippel Rosalia, hogy valóban nem járt ott még soha, mint fizető vendég.
-Hmmm... - Gondolkodik el a történet, és a pohár whiskey végén. - Érdekes. Nagyon szomorú, és érdekes történet...komolyan meglep, hogy ilyen jó színésznő vagy...pontosan ezért hajlok rá, hogy elhiggyem amit mondasz. Viszont, itt merül fel az én dilemmám: ha szabadon engedlek, és igazat mondtál, azzal nem nyerek semmit, ellenben ha hazudtál, és több vagy Defoe-nak mint egy szép dombormű, netán még vissza is mész hozzá, és elárulod, hol talál meg, nekem végem. Kellemetlen, nem igaz? Ezek tudatában tiszta szerencse, hogy Volkov mennyire rosszul tűri a kudarcot, így nem kell ilyen dilemmákkal bajlódnom. Ellenben, ha tényleg ártani akarsz G-nek, lehet velük kéne beszélned, biztos vagyok benne, hogy meg tudnátok egyezni. 
Ezzel leheveredik a kanapéra, szorosan Rosalia mellé.
-Azt mondjuk kétlem, hogy nagyon beszélni akarna veled, de engem talán meg tudsz győzni, hogy elintézzek mégis egy találkozót. Mit szólsz szépségem? Ki tudja, talán még haza is reptetne téged, ha elég szépen kéred, és elég mocskos dolgokat mesélsz a drága Defoe-ról. Szereti a mocskos dolgokat.
Ezzel a lendülettel rá is teszi szabad kezét a nő combjára.
-És ezzel nincs egyedül.
avatar
Georgio Defoe
~fellow craft~
~fellow craft~

Hozzászólások száma : 90
Hírnév : 1

Vissza az elejére Go down

Re: Bronxi utcák

Témanyitás by Rosalia Trevisan on Szomb. Jún. 15, 2013 8:55 pm

Szavai közben szemem sarkából rápillantok. Nem hülyeség amit mond. Azonban ha végig gondolom...
Gio megmentett egy olyan helyzetből, amiből egyedül soha nem törhettem volna ki.
Nem erőlteti, ha nem kívánom kényeztetni. habár durcás szokott lenni.

Tejben vajban füröszt.
Majdhogynem szabadon mozoghatok, bemehetek a városba, elmehetek úszni, stb.
Amikor már mélységesen csalódott bennem, akkor is megkímélte az életemet.
És ami a legfontosabb: jelentős összegű pénzt küld minden hónapban haza, anyáméknak, amiből fizetik a házat, az autót, de ami ennél is fontosabb, ebből fizetik Francesco tanulását, ruháit, ételeit. Úgy, hogy Gio tudja, hogy mire megy el a pénze. Mindent megtesz, hogy a kedvemben járjon. Hol ott olyan könnyen elszakíthatna a külvilágtól. Tudom, hogy legszívesebben ezt tenné.
Hálás lehetek a férfinek. Az életemért, a szüleim életéért... és a fiam életéért is felel. Még ha nem is láthatom őt, tudja, hogy ez azért boldoggá tesz valamennyire. És furcsa, hogy ezen csak most gondolkodom el először, s ötlik eszembe egy másik gondolat. De ahhoz az ő oldalára kell, hogy billenjen a mérleg. Meg is jegyzem a Volkov nevet, merengésemből a férfi érintése zökkent ki és mérges arccal lököm le a kezét a lábamról.
- Ne próbálkozzon! - morgom az orrom alatt és inkább felkelek, hogy távolabb kerüljek tőle, szemem az ajtóra siklik. Vajon az ork bezárta...? Nem emlékszem, hogy csörgött volna a kulcs. Igazából meg voltam döbbenve, hogy éppen .."elraboltak". Inkább nevezném elcsalásnak, mint elrablásnak. Azért további kijárat után kutat a szemem, van-e más ajtó? Közben kezemben ott van a whiskys üveg. Hirtelen feldereng a fejemben, hogy a rabló szemébe öntöm a csípős italt, majd ezzel a szép vaskos üveggel fejbe is vágom. De mi van, ha zárva van az ajtó?

Ismét elmerengek. És ha ismét úgy ér hozzám, hogy azt helytelennek találom, az előbbi ötletemet meg is próbálom kivitelezni.
avatar
Rosalia Trevisan
~fellow craft~
~fellow craft~

Hozzászólások száma : 63
Hírnév : 0

Vissza az elejére Go down

Re: Bronxi utcák

Témanyitás by Georgio Defoe on Szomb. Jún. 15, 2013 9:07 pm

A felszólításra csak nevet, mint aki direkt bátorítónak találja a nő ellenkezését, igaz ehhez az is kell, hogy teljesen félreértelmezze, mi is az,a min Rosalia morfondírozik itt közben.
-Ugyan bébi - pattan fel ő is - jutányos üzletet ajánlok, te is tudod. Ha kedves vagy velem, én is az leszek veled, és akkor a főnököm is meghallgat, ahelyett, hogy csak megetetne a disznókkal, amikor rájön, hogy nem érsz szinte semmit a számára Defoe ellen. 
Közelebb lép, és finoman megcirógatja a nő arcát, aztán tenyere a tarkójára téved, hogy így húzza magához közelebb.
-Nos, mi legyen? Megismerkedünk végre közelebbről?


Közben Giorgio már egészen közel van, ám mégis távol. Az épületet ugyan be tudta lőni a koordináták alapján, ám embereivel a másik oldalon hatoltak be, és mivel ez egy 20 emeletes panel, így aztán el fog tartani egy darabig, amíg valakinek eszébe jut, hogy itt akad pince is. Biztos ami biztos az épületet közben körbe keríti az erősítés, nehogy valaki meglógjon innen, amíg a főnök odabent keresi szerelmét.
avatar
Georgio Defoe
~fellow craft~
~fellow craft~

Hozzászólások száma : 90
Hírnév : 1

Vissza az elejére Go down

Re: Bronxi utcák

Témanyitás by Rosalia Trevisan on Szomb. Jún. 15, 2013 9:24 pm

-Jutányos?! Kihasználnál aztán megölne a főnököd ugyan úgy! - sziszegem, és mikor a tarkómra simul a keze, ellököm a kezét szabad kezemmel, másikkal pedig arcon öntöm, ahhoz azonban már kevés a bátorságom, hogy fejbe is vágjam. Mi lesz utána? Mi lesz, ha zárva? Mi lesz, ha bedühödik? Mi lesz, ha utolér? Szeme törölgetése közben vissza lököm a kanapéra és sietve elindulok a lépcső felé, hogy megnézzem nyitva van-e. Sietős lépteim közben felkapok egy billiárd golyót az asztalról, hogy hozzá vághassam, ha utánam indulna.


Szívem a torkomban dobog. Istenem! Én és a hülye, forró olasz vérem! Az utolsó pár métert futva teszem meg, a kilincsre markolva rontok neki az ajtónak. Nem érdekel, ha elesem, ha kinyílik. Ha meg nem nyílik ki, akkor úgy is fent akadok rajta.


Sietnem kell, még mielőtt ez a perverz szemétláda kitörli szeméből a maró szeszt. Eközben már vagy ezredjére megbántam, hogy elszöktem a testőreim mellől..
avatar
Rosalia Trevisan
~fellow craft~
~fellow craft~

Hozzászólások száma : 63
Hírnév : 0

Vissza az elejére Go down

Re: Bronxi utcák

Témanyitás by Georgio Defoe on Szomb. Jún. 15, 2013 9:32 pm

-Dehogy ölne meg, biztos elengedne, legfeljebb előbb ő is..
Felszisszen, aztán hátra botorkál, amikor megkapja az arcába az italt. Csak homályosan látja, merre menekült a nő, de egyértelmű, hogy az ajtó felé, így ő maga is arra indul, bizonytalan léptekkel, amíg nem találja telibe egy kemény, gömb alakú tárgy a családi ékszereit. 
-Ezért kinyírlak te ribanc...! - Sziszegi összeszorított fogakkal, előre görnyedve, egészen hasonló testtartásban, mint Rosalia, mikor az ajtó csak úgy kinyílik előtte, és szegény nő előre bukik. Eddigre már a fogva tartója elhúzza a fegyverét, és tűzet nyit. A golyó jó fél méterre a nő válla felett csapódik az ajtóba, a következő pedig még ennél is messzebb.

-Mi volt ez? - Kapja fel a fejét Defoe. - Lentről jött. Ti ketten, utánam!

-Gyere vissza, vagy csak a hulládat küldöm el a főnöknek! - ordítja tovább az alagsorban botorkáló férfi, ki közben fokozatosan nyeri vissza az egyensúlyát, és hamarosan futásnak ered Rosalia után.
-Ki írtom a családodat!!!
avatar
Georgio Defoe
~fellow craft~
~fellow craft~

Hozzászólások száma : 90
Hírnév : 1

Vissza az elejére Go down

Re: Bronxi utcák

Témanyitás by Rosalia Trevisan on Szomb. Jún. 15, 2013 9:39 pm

Habár kiesek az ajtón, hatalmas kő esik le a szívemről, mikor kiderül, hogy nyitva van. Felsikoltok a lövésekre, fel pattanok és gyorsan becsapom az ajtót. Elkezdek rohanni a nyílt utca felé, ahonnan jöttünk.
Időközben megérzem, hogy ez a cipő nem megfelelő futásra, szóval két másodperc alatt lekapom őket. Ha a férfi megjelenik mögöttem, azokat is hozzá vágom és teljes erőmből futok tovább egyenesen az utcán. Fülemben süvít a szél, a számba repül egy bogár, de a fuldoklást is csak futás közben ejtem meg. A mögöttem eldördülő dörrenések miatt lehúzom a fejem.
A jelenlegi adrenalin szintemmel azt se érezném meg, ha eltalálna, kivéve ha az a lábam lenne, hiszen akkor nem tudnék futni. Szemeim közben lehetőségek után kutat: egy autó, kereszteződés, busz, sarok. Mint egy őrült rohanok át egy kereszteződésen, az autók dudálva állnak meg, kiordítanak rám az emberek, de nem érdekel, futok tovább a járdán, mikor átértem.
Lábaimat már nem érzem a megerőltetéstől, de az oldalam szúr mint a fene, a levegőt már forrónak érzem, amit beszívok. Úgy érzem, hogy nem sokáig fogom bírni. Merre menjek?
avatar
Rosalia Trevisan
~fellow craft~
~fellow craft~

Hozzászólások száma : 63
Hírnév : 0

Vissza az elejére Go down

Re: Bronxi utcák

Témanyitás by Georgio Defoe on Szomb. Jún. 15, 2013 10:04 pm

Ahogy felér a sikátorba, már ki is szúrja a menekülő nőt, majdnem úgy, ahogy a cipők sarkai kis híján a szemeit szúrják ki, amikor az arcához vágódnak. Egyre inkább fogy a türelme a nő iránt, így az sem hatja meg, hogy amikor utána szalad fegyverrel hadonászva a nyílt utcán, kis híján elgázolja őt egy kocsi, és egy busz is, ő ugyanis csak arra koncentrál, hogy végre beérje a szökevényt, és megbüntethesse azért, amit tenni merészelt. Amikor szegény tanácstalanul néz körbe, utána vetődik, és úgy sodorja el, mintha amerikai focit játszanának. Kicsit sem törődik vele, mekkora fájdalmat okoz ezzel, csak szorítja őt magához, miután földet értek, fegyverét pedig megpróbálja a fejéhez nyomni.
-Maradj nyugton, vagy agyon lőlek, 50 tanú előtt, ha kell.
-Ereszd el. - A felszólítás, sőt parancs az út közepén álló öltönyös férfi szájából jön. Fegyverét az el rablóra szegezi, tekintete pedig olyan hűvös nyugalomról árulkodik, melyet csak egy szobor tudhat magáénak, vagy egy gép.
-Hogy is ne! Dobd el a fegyvert, vagy a csajod elveszti a fejét!
avatar
Georgio Defoe
~fellow craft~
~fellow craft~

Hozzászólások száma : 90
Hírnév : 1

Vissza az elejére Go down

Re: Bronxi utcák

Témanyitás by Rosalia Trevisan on Szomb. Jún. 15, 2013 10:16 pm

Hirtelen úgy érzem, hogy belém szorul a levegő, amikor egy nagyobb test belém ütközik. A kezemmel felfogni sincs időm az esést, pedig próbálom magam elé tartani a kezem. Ezzel csak azt érem el, hogy iszonyatos fájdalommal csapódok neki én is és a plusz súly is a hátamon. Fájdalmasan kiáltok fel, próbálok szabadulni, de túlságosan szorít ez a rohadék. Érzem, verejték szagát, alkoholos leheletét, ahogy ahogy dühösen a fülembe zilál. Aztán meghallok egy másik hangot. Ismerem. Ő de még milyen jól ismerem. A szavak után fájdalmas hangon elnevetem magam.
- Mindenképpen vesztes helyzetben vagy öregem. Ha lelősz, ő lelő téged. Ha lelősz és valamilyen módon sikerülne is elmenned, akkor a főnököd ölne meg. Szóval a helyedben inkább próbálnék enyhíteni a helyzeten.. Azt mondjuk kétlem, hogy nagyon beszélni akarna veled, de engem talán meg tudsz győzni, hogy beszéljek vele.- ismétlem meg nagyjából a férfi előző szavait éles gúnnyal a hangomban. -Ki tudja, talán még haza is enged téged, ha elég szépen kéred, és elég mocskos dolgokat mesélsz a főnöködről, Volkovról. Szereti ha maguktól csicseregnek a madarak. - szűröm ki a fogaim között a fájdalomtól. Milyen ironikus. Azért eléggé a szerencsémen múlott ez az egész. Habár még nincs vége. Még választhatja azt az opciót, hogy inkább megöl, hogy fájdalmat okozzon Gionak. Azért remélem, hogy ha ezt történik, a maffia vezér magához veszi a fiamat, vagy legalább is küldi neki továbbra is a pénzt. Bár a legjobb az lenne, ha feladná a helyzetet.
avatar
Rosalia Trevisan
~fellow craft~
~fellow craft~

Hozzászólások száma : 63
Hírnév : 0

Vissza az elejére Go down

Re: Bronxi utcák

Témanyitás by Georgio Defoe on Szomb. Jún. 15, 2013 10:33 pm

A helyzet iróniája nem kerüli el az emberrabló figyelmét, ki fájdalmasan kacag fel a  nő szavai hallatán. Ami igaz az igaz, tényleg nem így tervezte ezt, nagyon nem.
-Esküszöm, csak azért megérné az egész, hogy lássalak egy pillanatra holtan - sziszegi, aztán fegyvert tartó kezével szorosan magához ölei a nőt,a  másikkal pedig segít maguknak feltápászkodni.
-Tartok tőle azonban, ennek még nincs vége - mondja, most már hangosan. - Ahogy hallottam, Mr.Defoe közel sem céloz olyan jól, hogy meg merje kockáztatni ezt a lövést ilyen messziről, nem igaz?
A kérdésre csak az eddig megszokott jéghideg tekintet a válasz eleinte, de aztán Georgio végre megszólal:
-Kockázatos lenne. Szerencsére, alkalmaztam olyanokat, akiknél ez nem probléma. Az úr a háta mögött például biztosan csak önt találná el.
Ekkor az el rabló megérzi a tarkóján egy idegen fegyver hideg érintését.
-Főleg ilyen közelről.
Szorítása enged, és a fegyverét is leereszti, a következő pillanatban pedig a gorilla fel is emeli őt a torkánál fogva, és úgy hurcolja el. Georgio ezzel már nem törődik, fegyverét elteszi, és úgy lép Rosaliahoz, hogy aztán arcát két markába fogja, és úgy leheljen egy gyors csókot az ajkaira.
-Menjünk innen.
avatar
Georgio Defoe
~fellow craft~
~fellow craft~

Hozzászólások száma : 90
Hírnév : 1

Vissza az elejére Go down

Re: Bronxi utcák

Témanyitás by Rosalia Trevisan on Szomb. Jún. 15, 2013 10:45 pm

Aztán jönnek a mozdulatok, amitől szinte pánikba esem. Élő pajzsnak használ! Na, erre nem gondoltam. De szerencsére Gio igen, így hamar érzem, hogy enged a szorítás. Gyorsan kitörök a szorító karok közül, egyenesen a maffia vezérébe. Már nem is foglalkozom a hátam mögött lévőkkel. Azt hiszem, soha nem örültem még így a férfinek, s mikor megcsókol, magamhoz szorítom a karját remegő, fájó kezeimmel, amelyikből az egyik már elkezdett lilulni, feldagadni.

- Menjünk.-bólintok, s egy pillanat múlva már fék csikorgatva parkol le mellettünk egy fekete Alfaromeo. Be szállok a hátsó ülésre a férfivel. Sajgó karomat dédelgetve dőlök neki. Egy pillanatig csak meredek magam elé, majd kitörnek belőlem a könnyek. Játszottam már el, hogy elrabolnak... Így is tudtam meg, hogy Francesco él. De ez most komoly volt. És csak nem az életembe került! A karomra pillantok és elfog a félelem. Ha eltört, akkor orvoshoz kell mennem.. Ha orvoshoz kell mennem, megfogják nézni, hogy eltört-e. Nem akarom, hogy megröntgenezzék! Akkor aztán kiderülne minden. Annyira zilálok, hogy bele szédülök... Próbálom magam nyugtatni, hogy csak zúzódott, de annyira fáj... Szinte elviselhetetlen. Nem volt még eltörve soha semmim. Remélem most sincs.
avatar
Rosalia Trevisan
~fellow craft~
~fellow craft~

Hozzászólások száma : 63
Hírnév : 0

Vissza az elejére Go down

Re: Bronxi utcák

Témanyitás by Georgio Defoe on Szomb. Jún. 15, 2013 11:50 pm

Óvatosan öleli magához kedvesét, hisz azonnal kiszúrja liluló karját, majd előzékenyen még a kocsi ajtaját is kinyitja előtte, s amíg Rosalia helyet foglal, ő még vet egy pillantást a férfire, aki ennyi fájdalmat okozott a nekik. Kopasz, kissé félkegyelműnek tűnő embere kérdőn néz rá, Defoe pedig fapofával bólint, mielőtt beszállna Rosalia mellé. Ez az utolsó alkalom, hogy bárki látná a magas szőke férfit.

A kocsiban ülve némán figyeli a barna hajú, szép arcú nő szenvedését, de végül, felbátorodva attól,ahogy a csók közben bújt hozzá, gyengéden érinti meg az orcáját.
-Nem lesz semmi baj. Most már biztonságban vagy. - Jelenti ki, valamivel lágyabban, mint ahogyan általában beszélni szokott.
Fáj valamid? Megnézethetem a házi orvosunkkal. Tudom, hogy egy kórházban jobb lenne, de sajnos most nem kockáztathatunk, főleg nem ezek után, remélem megérted.
Aztán elgondolkodik. Hazafelé pont útba esik egy magánrendelő, lehet inkább azt kéne birtokba venni egy rövid időre?
~Hogy is hívták az orvost, valami h betűs...rémlik, mintha adót csalna....vagy illegális abortuszklinikája van? Á, biztos találunk majd valami közös témát!~
avatar
Georgio Defoe
~fellow craft~
~fellow craft~

Hozzászólások száma : 90
Hírnév : 1

Vissza az elejére Go down

Re: Bronxi utcák

Témanyitás by Rosalia Trevisan on Vas. Jún. 16, 2013 12:05 am

Lassan lelassítom a légzésemet, hátra döntve a fejemet, nézve a kocsi plafonját.
- Ketten voltak. Váltságdíjat akartak követelni.. Valami... Volkov... orosznak hangzik. - pihegem. Aztán oldalra fordítva a fejemet rápillantok Giora. - Sajnálom... - suttogom szomorúan rápillantva - Annyi mindent köszönhetek neked, de sose gondoltam bele ezekbe.. idáig. - mondom, lesütöm a szemeimet. A fájdalom kicsit enyhül, bár inkább hozzászokom, mint hogy elmúlna.


Mikor beugrunk a rendelőbe, kiderül, hogy az orvos illegális vér és szervkereskedelemmel foglalkozik(amiből nem csoda, hogy fent tudja tartani ezt a hatalmas, modern rendelőt), de minket egész nagy örömmel fogad. A szívem mélyén azonban nagyon félek... Főleg mikor elsétálunk ketten, hogy megröntgenezze a karomat. Amint besétálunk a terembe, elé állok.
- Doktor úr. Én tisztelem magát. De ha ezek a felvételek kikerülnek innen, és bárki más tudomást szerez róla rajtunk kívül... Nem hogy az üzletének, de az életének is búcsút mondhat. - mondom neki visszafojtott hangon, enyhe fájdalmak közepette. Nem tudom, mennyire vette komolyan. Végül is egy maffiavezér barátnője vagyok. Azonban a barátnőjén van a hangsúly. Megröntgenezi a karomat, ki is derül számára, miért akarom visszatartani az információt: az ízületeim.. Azonban annak örülök, hogy nincs eltörve a karom, így Gionak nem kell megnéznie. Csak zúzódott, de csúnyán. Átsétálunk egy másik terembe, ahol megfelelően ellátnak. Aztán Gio arrébb vonul, hogy lezsírozza a dolgot, én pedig a székben ülve meredek magam elé. A fájdalom csillapító lassan már hat. Közben pedig reménykedem, hogy nem járt el az orvos szája.
avatar
Rosalia Trevisan
~fellow craft~
~fellow craft~

Hozzászólások száma : 63
Hírnév : 0

Vissza az elejére Go down

Re: Bronxi utcák

Témanyitás by Georgio Defoe on Vas. Jún. 16, 2013 12:29 am

Közelebb hajol, és nyom egy puszit a nő homlokára, miközben az beszámol neki az eseményekről. 
-Valóban orosz - ismeri el, és újabb puszit ad, aztán átkarolja őt, és közelebb húzza magához.
-Csss...Mondtam, hogy nincs semmi baj.
Óvatosan az álla alá nyúl, mikor Rosalia lesüti a szemeit, és úgy emeli fel az arcát, hogy tekintetük találkozzon, mielőtt újabb gyengéd csókkal hallgattatná el őt.

A rendelőben aztán nem kell csalódnia, tényleg találnak közös témát az orvossal, ám mielőtt felhívhatná a fickó figyelmét arra, hogy tartozik neki egy szívességgel, valami hihetetlen történik. Általában nem szereti a meglepetéseket, de az, ahogy a barátnője helyre teszi a dokit...ha nem tanították volna meg az illemre, most még az is lehet, hogy füttyentene egyet elismerése jeleként. Amíg őt kezelik, Defoe felhívja az emberét, aki a szőke pasast vendégeli meg éppen, és másodszorra kell elismerően bólintania. Tényleg Volkov volt, aki felbérelte ezt az alakot, ahogy mondta...
~Lehet nem is olyan törékeny, mint gondoltam?~
A doki aztán csak a számlát adja át neki, a felfedezéseiről nem mond semmit. Természetesen azonnal kiszúrja, mi az, amit el szeretnének titkolni, ám feltételezi, hogy a maffiavezér tud róla, és ő az, aki nem szeretné, ha kitudódna, így nem leplezi le Rosalia-t, még véletlenül sem.
-Jobban érzed magad? - Kérdi Georgio érdeklődve, mikor újra meglátja a bekötött kezű nőt. - Meg kell mondjam, nagyon izgató, hogy ilyen talpraesett vagy. Hogy nem vettem ezt eddig észre?
avatar
Georgio Defoe
~fellow craft~
~fellow craft~

Hozzászólások száma : 90
Hírnév : 1

Vissza az elejére Go down

Re: Bronxi utcák

Témanyitás by Rosalia Trevisan on Vas. Jún. 16, 2013 12:45 am

Amikor Gioék lerendezték a dolgot és nem úgy közelít felém mint aki megint meg akar ölni, megkönnyebbülten felsóhajtok. - Igen, szerencsémre nem tört el. Egy hét és rendbe jön. - mondom, következő szavaira pedig megcsóválom a fejemet. - Ez azért van, mert a gorilláid több időt töltenek el velem, mint te. - kelek fel a székből, majd kérőn rápillantok. - Menjünk..haza. - mondom halkan, és elindulok kifelé. Tudom, hogy ott vár minket az autó. - Majd beszéljünk otthon, még mielőtt vendettát indítasz jó? - mondom kicsit fáradt hangon. Azt hiszem a gyógyszer teszi. De legalább nem fáj. Az autóba beülve nagyot sóhajtok. - A szőke férfit megöletted? - kérdezem tőle, mikor ő is beszáll, de nem pillantok rá. Tekintetemben a harag és a keserűség egyvelege kavarog, ahogy visszagondolok, hogyan nyalogatta a száját, hogyan várta el, hogy "győzzem" meg. Az ilyeneket legszívesebben én magam akasztanám fel. Na jó, nem. Hiszen még egy üveggel se tudtam leütni. Felsóhajtok kicsit, fejemet ismét a férfi vállának döntöm.. A biztonságérzet teljesen eltölt mellette. Megnyugtat. Azt hiszem, ez már a második alkalom. Az első akkor volt, amikor a Meridiát apró darabokra tépte értem.
- Kérdezhetek valamit, Gio? - kérdezem becsukva a szemeimet, s mivel a válasz úgy is 95%ban igen lenne, nem várom meg azt - Te hogy állsz hozzá a mutánsokhoz? Az egyik, aki ott volt a pincében az volt. Legalább is szerintem, mert zöld volt a bőre és agyarai voltak.. Mint egy nagyra nőtt zöldisznóember. - kérdezem homlok ráncolva. Persze a témát e mögé az alak mögé rejtem, hol ott valójában azt akarom megtudni, rólam mit gondolna, ha esetleg az orvos később elkotyog valamit, vagy esetleg én mondom el. A választól kicsit tartok. Az olaszok általában istenfélő emberek, akiknek a szemében a mutánsok csak is démonok, az Ördög fiai lehetnek. Anyám is így áll hozzá. Neki se mertem soha elmondani. Senkinek. S lehet, hogy a fiam se tudja majd meg.
avatar
Rosalia Trevisan
~fellow craft~
~fellow craft~

Hozzászólások száma : 63
Hírnév : 0

Vissza az elejére Go down

Re: Bronxi utcák

Témanyitás by Georgio Defoe on Vas. Jún. 16, 2013 1:10 am

Áúcs. Olyan arcot vág a csípős megjegyzésre, mint aki a bőrén is érzi a pofont, amit a nő a szavaival ad neki. Nem kicsit lepi meg, hogyan viselkedik ez a nő....ez a hihetetlenül vakmerő, szexi nő, aki az ég tudja hol rejtőzött eddig a törékeny, békés Rosalia testében...vagy tényleg csak több időt kéne vele tölteni?
~Hát ezen ne múljon.~
-Biztos szeretnél erről beszélni? - Kérdi, ám a hangjából ítélve annyira nem ellenzi zsigerből azt, hogy nyíltan beszéljen vele az üzletről, mint korábban. A kocsiban aztán meg is kapja az első ilyen kérdést, és úgy dönt, próbaképpen őszintén felel.
-Nem. Ha a halálát akartam volna, én magam ölöm meg, ott az utcán. Az embereim elbeszélgetnek vele, de nem tesznek benne túl komoly kárt, ha pedig végeztek, kidobják Brooklyn-ban. Hogy aztán Volkov mit tesz vele, az már más kérdés...
Erre inkább nem tér ki részletesen, ha Rosalia kéri, akkor sem, részben, mert nem tudja pontosan, mi vár a férfire, de főleg, mert nem szívesen gondol rá. Önmagát nem tekinti szörnyetegnek, de azért tisztában van vele, hogy akire még ő is pszichopataként gondol, az már tud valamit...
-A mutánsokról? - Kérdez vissza elgondolkodva, de aztán a zöld figura említése felkelti az érdeklődését.
-Zöld...medvedisznóember? Ó várj, ez biztosan a troll lesz - kapcsol hirtelen, és a nív említésére megkeményednek vonásai. - ismerem azt a kurafit. Mármint, személyesen nem, de hallottam már róla. Bántott téged? Ha igen, csak egy szavadba kerül, és...
Ha Rosalia itt leállítja, nem is mond többet. Megnyugtató tudni, hogy az az állat nem ért hozzá, és nem kell megöletnie, már csak azért is, mert hasznos lehet még...
-A kérdésedre visszatérve, nincs különösebb véleményem róluk. Gondolom sejted, hogy dolgozik nekem is jó pár, és az ellenségeimnek is. Összességében elmondhatom tehát, hogy így vagy úgy, de csak bűnöző mutánsokat ismerek, szóval nem lenne igazságos tőlem, ha ez alapján ítélném meg őket. Ó, és igen, a zöld krapek az mutáns. Állítólag simán felemel egy kocsit, és táléli azt is, ha bele eresztenek egy tárat. Persze mindről ezt híresztelik...
avatar
Georgio Defoe
~fellow craft~
~fellow craft~

Hozzászólások száma : 90
Hírnév : 1

Vissza az elejére Go down

Re: Bronxi utcák

Témanyitás by Rosalia Trevisan on Vas. Jún. 16, 2013 1:20 am

Látom Gio arcán, hogy meglepődik. Igazából én is magamon. De az előbb majdnem árva lett az egyetlen kincsemből.. Ezt soha többé nem engedhetem meg, így jobb lesz, ha komolyabbra veszem azt, hogy mellettem gorillák sétálgatnak. - Biztos. - válaszolom határozottan. A válasz nagyjából elégedettséggel tölt el.
- Remélem...-itt elharapom a szót, lehunyom a szememet. Hogy kívánhatok másnak olyat, hogy lassú halála legyen? Komolyan... mi történik? Kezd megváltoztatni Gio világa, és az, hogy így távol vagyok a családomtól.Aztán végig hallgatom a férfit, a kellő helyen félbeszakítom és bólintok.
- Nem bántott. De neki volt esze, elmenekült még mielőtt kitört volna oda lent a káosz. Jobban mondva kitörettem volna a káoszt. - sóhajtok. - De most már értem, hogy nem csak azért vannak mellettem a bohócaid, hogy ne engedjenek haza. Tudom, egyszer már megígértem, hogy nem szököm el.. - mondom és egy gyomó jelenik meg a torkomban, ahogy visszaemlékszem arra a napra, amikor még Gio is kibukott - De ma leesett a tantusz. Nem teszem kockára az életemet még egyszer. Csak egy dolgot kérek majd tőled. Bár...-kezdem és a szemem sarkából rápillantok ravaszul - Még üzletelhetünk is. - mondom bujkáló mosollyal. Közben az autó szépen halad, nem sokára -percek kérdése- és otthon vagyunk.
avatar
Rosalia Trevisan
~fellow craft~
~fellow craft~

Hozzászólások száma : 63
Hírnév : 0

Vissza az elejére Go down

Re: Bronxi utcák

Témanyitás by Georgio Defoe on Vas. Jún. 16, 2013 2:07 am

Felvonja a szemöldökét ismét, de aztán gyorsan túlteszi magát a meglepetésen, és inkább tovább öleli a vállához bújó nőt. Végül is, teljesen normális, hogy az elrablója halálát akarja.
-Többé senki sem bánthat. Gondoskodom róla. 
~Még akkor is, ha ezért mindhárom másik családot ki kell űznöm a városból.~
-Helyes. Mit gondolsz, ahhoz is elég esze lenne, hogy inkább nekem dolgozzon? Természetesen nem engedném a házamba, de hasznos lehetne...
A bocsánatkérésre elnézően mosolyodik el, felelni azonban nem felel semmit. Kicsit talán megnyugvással tölti el, hogy a nő így érez, és végre megérti, hogy tényleg csak jót akar neki, az utolsó szavak viszont kizökkentik az önajnározó észjárásából.
-Üzlet? - Kérdi kíváncsian, de aztán közelebb hajol, és valamivel halkabban, sejtelmesen kérdi:
-Pontosan miféle üzletre gondolsz?
Közben lassan megérkeznek a házhoz. Az őrök már nyitják is előttük a súlyos vaskapukat, hogy aztán a luxusautó szép lassan begurulhasson a parkolóba.

//Folytatás: Defoe Villa //
avatar
Georgio Defoe
~fellow craft~
~fellow craft~

Hozzászólások száma : 90
Hírnév : 1

Vissza az elejére Go down

Re: Bronxi utcák

Témanyitás by Sponsored content


Sponsored content


Vissza az elejére Go down

14 / 14 oldal Previous  1 ... 8 ... 12, 13, 14

Előző téma megtekintése Következő téma megtekintése Vissza az elejére

- Similar topics

 
Permissions in this forum:
Nem válaszolhatsz egy témára ebben a fórumban.