Garázs

A lány kacagását válaszra sem méltatja, de kicsit azért elmosolyodik, mikor azt hiszi, senki sem látja. Aztán Amelia elviharzik, ő pedig szép komótosan indul meg utána, hisz megígérte, hogy hagy neki időt elrejteni a szadómazó cuccokat, vagy rendre teremteni a "szobatársat", esetleg enni adni titokban az Én kicsi pónim plüssállatgyűjteményének, vagy az ördög tudja, mit rejteget odafenn, ha rejteget valamit egyáltalán.

-Tiszta a levegő! - Jelenti ki, miután megmászta a lépcsőt 3 perc alatt, és belépett a lakásba a lány után - Kapsz még két percet, de aztán tényleg szedj össze mindent. Nem tudom, mikor jöhetsz ide vissza legközelebb, ha egyáltalán.
Amíg várakozik, meglátja a szeme sarkából a notebook-ot, és amikor Amelia újra felbukkan, rosszat sejtetően elmosolyodik.
-Mond csak...azon vannak az elmentett telefonszámaid igaz? Ha hazaértünk, szedd elő, nagyon el kéne érnem valakit...

-Nem, még nem, mert...
~...gondolatolvasó, és tudja, mit kezdenék vele...~
-...akkor is eléggé szétszórt, ha nincs teli tankolva fájdalomcsillapítókkal, most meg aztán végképp olyan, mintha egy másik bolygóról dobták volna ide két perce.
Amelia egyébként tényleg gyorsan végez, még türelmetlenkedni is alig van ideje, sőt, azt sem érzi helyénvalónak, hogy megemlítse, mennyire nem érnek rá erre a hülyeségre, hisz ha elkezdene erről papolni, amire a végére érne még az is lehet, hogy dudaszó szakítaná félbe, amit a lány a kocsiból küld felé.

-Hmm? - Horkan fel kérdőn kifelé menet. - Óh...nem azért raktalak oda, hanem mert elsőre más nem jutott eszembe. Mellesleg, felnőttképzést is tartunk az olyan későn érőknek, mint például Agyasgyík, vagy Windsor, akik bőven felnőttkorukban jöttek rá, hogy mutánsok.
Aztán valami grimaszféle jelenik meg a szája szélén, és oldalra sandít.
-De amúgy, 20-nak tippeltelek elsőre.
A titkárnő dolog viszont megfontolandó. Komolyan nem lenne hülyeség felvenni valakit arra az esetre, ha egy nap elfogynak az emberek, akiket rákényszeríthet, hogy helyette dolgozzon.
-Nem is tudom...
Oldalra tekint, hogy újra végigmérje a lányt. Különleges képességeinek hála könnyedén meg tudja állapítani a legtöbb emberről, hogy megbízhat-e benne, és a lánynál az Igen felé hajlik, ráadásul marhára nincs kedve adminisztrálni...
-Egyenlőre szállást, és teljes ellátást tudok felajánlani, mert a bérezésről fogalmam sincs, de amint visszatér valamelyik másik észlény, vele megtárgyalhatod a fizudat is rendben?

Nem Amelia az egyetlen, aki képes érzékelni, ha a másikkal valami nincs rendben. Logan számára is egyértelmű, hogy a válasza nem nyugtatta meg a lányt maradéktalanul, de ezzel sajnos most már nem tud mit kezdeni.
~Akkor nincs mese, marad az eredeti tervem a hallal a párnája alatt. Remélem megtalálja, mielőtt én is érezném a kedvenc kocsmámban ülve Kanadában.~
-Mogyorós csoki? Hmmm...akkor az volt az a fura édeskés bűz, ami átjárta a gyengélkedőt. És Sarah...na igen, jót tesz neki, ha gyakorolja egy kicsit, milyen tanárnak lenni. Egyhamar úgysem hiszem, hogy elhagyná ezt az iskolát.
~Ahogy én sem ezek szerint...~
Az utolsó kérdésen egy pillanatra neki is el kell gondolkodnia, és hozzá nagyon nem illő módon a végén zavartan megvakargatja a tarkóját.
-Ami azt illeti...már csak az egyik agyoniskolázott dolgozik itt, csak megszokásból mondtam kettőt. És ahogy a dolgok állnak, még az is lehet, hogy végül mégis én döntöm majd el egyedül a dolgot...nekem meg nagyon kell egy titkárnő, szóval lehet te leszel az első, aki örülni fog, ha rám marad a suli vezetése...engem is beleértve.
Közben segít a lánynak lecipelni a csomagokat - ha nagyon vonszolja őket, és emiatt nem haladnak - aztán a kocsi csomagtartójába dobja őket, és már be is pattan a vezetőülésre.
-Jogsid van? Csak mert néha nem árt egy tapasztalt sofőr a frissen levizsgázott ifjú tanuló vezetők mellé, és...
~A múltkor rájöttem, hogy ahhoz még én sem vagyok elég halhatatlan!~
-...khm...és úgy tűnik, nekem lesz más dolgom is bőven.

-Nem kimondottan...nekem a sör a szörpöm, a jég a Whiskey-ben a fagyim, és a szivar a szivar a rolettim - feleli teljesen őszintén, arról pedig inkább hallgat, hogy ennek ellenére mostanában beesik néha egy két gyümölcsturmix is annak az átok lánynak köszönhetően....aki az ég tudja hova tűnt. Nem mintha nagyon érdekelné csak...
-Khhmm...hát, az nagy kár. Na mindegy...
Szép nyugisan kitolat a parkolóból, aztán a sebesség korlátozást épp csak egy kicsivel átlépve, óvatos tempóban kerüli ki a csúcsforgalmat az egyik járdán közlekedve, végül pedig egy mellékutcán át kijut a dugóból, és már semmi sem állíthatja meg, hogy elérje a célját, a Xavier-t. Az autópályára érve természetesen már tövig nyomja a gázpedált, ha már úgyis egy pergősebb szám jön a válogatás lemezen.
-Hihetetlen, miket nem hallgat a könyvtárosunk...Na, viszont, amíg nálunk laksz, hogy ne unatkozz, megkértem Sarah-t, hogy engedjen be téged az egyik...különleges tornaórára. Tudod, csak amolyan kedvtelésből...
Van valami a férfi hangsúlyában,a mi nem sok jót sejtet, pláne, hogy ez egy olyan iskola különleges órája, amin egy vadászgéppel érkeznek egyesek.

-Nagyobb fizetés? - Kérdi meglepetten. - Legfeljebb a veszélyességi pótlékkal együtt, amilyen elmebeteg módon tud vezetni némelyik diákunk eleinte.
Az amúgy jogos kérdésre, hogy pontosan milyen torna órára kell számítania eleinte nem felel, csak néz előre, de aztán lassan, nagyon lassan oldalra fordul, hogy a nő szemébe nézhessen, egy pillanatig nem törődve a tova suhanó tájjal, és csak ennyit felel halkan a tananyagról:
-A túlélés.
A villanás természetesen neki is feltűnik, ám közel sem "zaklatja fel" annyira, mint Amelia-t, a hangos töprengésén viszont jót mosolyog.
-Gyorsan kapcsolsz új lány. Egyébként nem, nem szoktam...ha tudnák ki vagyok, először úgyis biztos azért problémáznának, mert nincs jogsim...vagy mert nem vagyok sokkal fiatalabb, mint ez az ország.
~Mellesleg, úgysincs rendszám a kocsi, szóval nem lehet baj. Szobakocka majd később törli a felvételt, néhány szívbemarkolóan unalmas szentbeszéd után, ebben egészen biztos vagyok.~
-No, itt is volnánk. Próbálj nem bajba kerülni a következő pár napban...és még valami.ha titokban tudod tartani a járdás jelenetet, tiéd lehet az állás.

-Ó...nosd, így pláne nem kapsz akkor több pénzt - jegyzi meg kedvesen, aztán amikor szembefordul vele, kissé jobban is megnézi magának ezt a lányt. Épp ideje...
~Hmmm...egész szemrevaló...mázlija annak a bolond imádnivaló nőszemélynek, hogy így odavagyok érte, mert normális esetben most nagyon szívesen visszaélnék a helyzettel, ha már Sean képes volt akkor lelövetni magát egy nő előtt, amikor már bekötötték a fejét...~
-Ó, semmi különös, csak a szülinapi tortámon a gyertyákat lángszóróval kell meggyújtani. Mázli hogy ritkán van időm megünnepelni, és nem, nem árulom el mikor van.
Aztán hálás mordulással veszi tudomásul, hogy valószínűleg itt sem kell segítenie a cipekedésben - újabb jó pont - aztán megindul a saját szobája felé.
-Nos, ez esetben üdv a csapatban. Holnap várlak az igazgatói irodában.
~Vajon nagyot fog nézni, amikor az első dolga az lesz, hogy felvegye a saját adatait? Á, nem számít, legalább tudja majd, hol nézzen utána...gondolom.~

//Köszönöm a játékot, és másodszor is üdv a fedélzeten //