Westside Pistol & Rifle Range lőtér

+18

A nő nem szól semmit, nem moccan, és úgy általában semmi jelét sem mutatja annak, hogy ellenére lenne az, amit tenni készül vele, ezért a mellkasán pihenő kezét lejjebb csúsztatja, hogy végre megérinthesse a csapdába esett nő kebleit is. Finoman masszírozza Roxie mellbimbóit, s közben még előrébb hajol, oldalra dönti a nő fejét, belecsókolva annak nyakába. Forró gőzfelhők ölelik körül a két meztelen testet, Logan pedig tovább kényezteti kedvenc szexi rendőrnőjét, ahol csak éri. Mikor aztán mocorogni kezd, esze ágában sincs elengedni, ám a csuromvizes pucér test kicsúszik hatalmas karjai közül, bármennyire is próbálja játékosan fogva tartani őt. Abból, ahogy a nő mozog, ahogy ver a szíve, és ahogy ajkait jóleső sóhajok hagyják el teljesen másra számít, ezért aztán nincs rá szó, mennyire meglepődik, mikor előre hajol, és a démon ajkai helyett az öklével találkozik össze. Hatalmas fröccsenés, és csattanás hallatszik, aztán még egy irdatlan csörömpölésnek is sikerül túlüvöltenie a csobogó víz hangját, ahogy a férfi feje a csempének ütközik, miután az ütés következtében egyensúlyát veszti a nedves padlón. A falnál lejjebb szerencsére már nem csúszik, de így is elég mély nyomot hagyott maga után a helyiségben. Felszakadt homlokából alig néhány másodpercig ömlik csak a vér, de az is elég ahhoz, hogy bíbor színt kölcsönözzön a lábfejüket áztató víznek odalent. A seb természetesen most is villámgyorsan forr össze, valamivel előbb, minthogy visszanyerné az eszméletét.
-Iiigen, és én arról vagyok híres, hogy betartom a szabályokat - feleli a nőnek, kivel a helyi maffia általa lemészárolt hullái társaságában futott össze - És nem hittem, hogy olcsó lennél, csupán, hogy olyan nő vagy, aki tudja mit akar - suttogja, alig hallhatóan a milliónyi vízcsepp dobolásától meztelen testükön. Nem áll félre a nő útjából, még nem. Valami megfogta benne, és bár nem tudná megmondani pontosan mi az, abban egészen biztos, hogy ha a szörny alakjában rendezett vérfürdője sem tudta kedvét szegni, egy egy jobb egyenes végképp nagyon kevés lesz hozzá. az eddig sajgó állát tapogató jobbja alászáll, aztán két kezével előre nyúl, hogy határozottan megragadja a nő csuklóit, mikor újra közelebb lép, hogy mellkasuk szinte már összeérjen.
-Tényleg azt akarod, hogy félreálljak? - Kérdi közelebb hajolva, állva a nő szikrázó tekintetét, és ha nem ad kellőképpen határozott választ, méghozzá gyorsan, akkor egészen az ajkáig dől, s egy villámgyors csókot lehet a nő szájára, de aztán elhúzódik tőle, s még a kezeit is elereszti.
-Na jó, menj csak - ajánlja fel nagy kegyesen, és félreáll az útból.

Látva, hogy a férfi mekkorát koppan, és még hirtelen a vércseppek is vörösre mosták a vizet egy röpke pillanatig elbizonytalanodott, úgy érezte talán messzire ment, de látva a gyorsan összeforró sebet a kételyei azonnal tova szállnak.
~Mégsem volt elég nagy az az ütés.~cikáztak át a cinikus gondolatai az elméjén. Fortyogott a dühtől, de tulajdonképpen nem is igazán csak a másikra volt dühös, hanem önmagára is, amiért ennyire képes volt ez az alak kihozni az oly megszokott kis világából, és olyan érzéseket indított meg benne pillanatok alatt, amire nem volt felkészülve, és jobbnak látta, ha a dühét Loganre vetíti ki, amolyan védekezésképpen. Ez többé kevésbé sikerült is neki. Mozdulatlanul figyelte, ahogy Logan összeszedte magát, pedig megtehette volna, hogy valahogyan otthagyja, de egy ekkora testet egy ilyen szűkös kabinban aligha lehet könnyedén kikerülni csak úgy.
A férfi szavai csak még inkább bosszantani kezdték.
-Akkor meg magadra vess, ha nem azt kapod amire számítasz.-jegyzi meg arra, hogy a másik mindig is szabályszegő volt. Milyen ironikus, hiszen ő maga sem volt különb mint az előtte álló alak, és talán pont ez a sok hasonlóság az, ami még inkább olyan közel sodorta hozzá a férfit, és ez roppant mód ijesztő volt.
-Igenis, mindig tudom, hogy mit akarok.-de ideje se nagyon volt, hogy tovább reagáljon, hiszen a másik megragadta a csuklóit, majd megérezte a férfi testének melegét a bőrén, és ezzel csak még nagyobb erőfeszítésébe került, hogy ellenálljon neki.
~De miért is csinálom ezt tulajdonképp?!Olyan könnyű lenne engedni...~csak úgy kavarogtak elméjében a zavarosabbnál zavarosabb gondolatok, miközben olyan közelről figyelte már Logan szemeit, melyben határozottság volt, és még mintha valami mást is látna...Talán pont emiatt nem tudott hirtelen szóhoz sem jutni, kereste volna az újabb szitkokat, amiket a másikra zúdíthat, de hang mégsem jött ki a torkán, és utána már ideje sem volt beszélni, hiszen Logan megcsókolta. Ez villámcsapásként érte, és azzal mindent egy szempillantásra el is söpört. Megdermedt, szinte abban a pozícióban, ahogy a másik megtartotta. Még pislogni sem volt képes, csak bámulta az a nagydarab vadállatot aki ott volt tőle egy karnyújtásnyira. Aztán a hosszú másodpercek után szótlanul mozdult meg, és elindult kifelé a zuhanykabinból, ahogy Logan félreállt. Elhaladt mellette jó pár lépésnyire, de csendben, szótlanul mozgott, majd úgy 4-5 lépés után megállt, és csak meredt maga elé. Végül megfordult, valószínűleg Logan sem követte a lépteit ez idő alatt, így ha minden igaz a férfi még háttal állhatott neki, mikor újfent odaért hozzá,és tőle teljesen szokatlan módon mint egy kisgyerek kezdte el ököllel verni a férfi hátát, de persze ezekben az apró ütésekben közel sem volt erő, mint mikor arcom vágta a férfit.
Majd néhány ütés után a kezei megálltak, és két ökölbe szorított keze közé a férfinek támasztotta lehajtott fejét, hogy a homloka hozzáérjen a másik bőréhez.

+18

-Tőled sosem azt kapom amire számítok.
Hazudna, ha azt állítaná, nem érzi úgy, hogy végre nyeregben van, amikor a nő hagyja, hogy megcsókolja őt, de még csak be sem mos neki egyet utána, amikor vigyorogva eltávolodik tőle. Talán ez az oka annak, hogy ennyire szíven üti, amikor a nő mégis a távozás mellett dönt, ő pedig ott marad egyedül, a zuhany forró vízesése alatt álldogálva.
~Hmm...a fene sem tud kiigazodni ezen a nőn...mi a???~
Válla felett hátra tekint, hogy megtudja, ki az a bátor, aki ilyen orvul támadott rá, ám ahogy Roxi homloka megpihen a lapockái közt, már sejti is, hogy mi történhetett, és egyszerre sokkalta jobb kedvre derül.
~Mint mondtam, sosem fogok kiigazodni rajta, de hogy a fenébe tud ilyen halkan mozogni?~
Óvatosan fordul meg tengelye körül, szép lassan haladva, nehogy megüsse a nőt, miközben annak öklei, és homloka végigsiklanak nedves bőrén. Mikor már teljesen szembefordult vele, jobbjával megérinti a vörös istennő állát, hogy arcát egy szintre emelje a sajátjával. Egy jelentőségteljes pillanat erejéig mélyen a szemeibe néz, ezt követően pedig előre hajol, hogy megismételje a korábbi merényletét, de most nem sieti el annyira a dolgot, és miközben azon van, hogy minden percét kiélvezze a nő ajkainak, meze hátrébb csúszik, és Roxie állán végig haladva elér egészen a tarkójáig, alul pedig a derekát kulcsolja át másik izmos karjával, s kicsit meg is emeli ázott testét, nehogy újra meg tudjon szökni.
~Szóval, ha valakit megkaparintasz, azt nem ereszted? Akkor mér ketten vagyunk!~
Ha a nő még mindig nem gondolta meg magát, keze még lejjebb vándorol, a formás fenékig, s azt megragadva emeli még följebb, hogy aztán meztelen hátát a közben átmelegedett csempékhez nyomja, és még egyszer utoljára, elképzelhetetlen hevességgel csókolja meg a nyakát, mielőtt ellepnék őket a gőzfelhők.

Mintha megállt volna körülöttük az idő, olyan hosszúnak tűnt, amíg valamelyikük megmozdult végre. Logan tette meg ezt az első mozdulatot, szorosan magához ölelve őt. Szándékosan nem akart a másikra nézni, így is már olyan nehezen tartotta utolsó védővonalának bástyáit, vagy legalább is ,ami maradt belőle. Ésszel tudta, hogy nem lenne szabad még közelebb engednie magához a férfit, hiszen nem is ismeri, csak annyit tud róla, hogy majdhogynem hajszál pontosan egyformák, kivéve persze néhány apróságot. Csak akkor néz a férfi szemeibe, mikor az megemeli az állát.
~Azok a szemek...~és hosszú ideig elmélyül a másik tekintetében, mikor a férfi ismét megcsókolja. Legbelül dobol benne a kétely még mindig.
~Miért hagyom, hogy ez az alak megcsókoljon?!Miért nem mozdul a testem,bármennyire is szeretném távol tartani,miért?!
Az események mintha maguktól történnének, úgy érezte nincs irányítása saját maga felett. Ahogy Logan megemelte, már sokkal fentebb került a csípője,s önkéntelenül is, de a lábait körbefonta a férfi derekán. Enyhén hátramozdítja a fejét, mikor megérzi a másik forró ajkait a nyakán, majd ujjai erősebben markolnak bele a széles vállakba.
-Fogalmad sincs, hogy mibe keveredsz.-suttogja bele a férfi füleibe.-Bolond vagy!-s egy pillanatra lehunyja szemeit.
~Hogyan tarthatnám távol...mikor már én sem vagyok biztos benne, én,aki mindig tudtam, hogy mit akarok!Mi van benned Logan?!~Majd hátrébb tolja magát kissé, megérezve a csempe tartó erejét,s kereste a másik tekintetét.
-Ki vagy te valójában Logan? Mi van benned, amit ennyire távol akarok tartani magamtól, és amit mégis ennyire meg akarok szerezni?-halkan, szinte suttogva beszél, tekintete mintha fátyolosan ködös lenne, és ki tudja vár e választ egyáltalán vagy csak amolyan költői kérdés volt ez.
-Rossz játszópartnert választottál a kis játszadozásodhoz,remélem ezt tudod.-csak ennyit mondott még a másiknak, jobbja a férfi tarkójára kúszott, és úgy húzta közelebb, hogy most ő csókolja meg a férfit,majd aztán tolja el ismét.

Soha életében nem tett még neki fel ennyi kérdést egy meztelen nő a zuhany alatt, és a válaszadást némileg megnehezíti az, hogy alig jutnak levegőhöz, hiszen a finomkodás ideje lejárt, mikor felkapta a nőt. Egyre hevesebben csókolja őt, és többé nem fél magához szorítani a törékenynek nem mondható de ennek ellenére -vagy talán éppen ezért - csábító testet.
-Szóval veszélyes vagy mi? - Felel a kérdésre kérdéssel, mikor a fülledt pillanatok közepette szóhoz jut. - Nembaj, legalább van bennünk valami közös.
Lehunyja szemeit, hisz most a bestia az, ki ajkaira vadászik, és nem lel bennük nehéz prédát. Ha képes lenne tisztán gondolkodni, valószínűleg felvont szemöldökkel fogadná azt, ahogy Roxi az egyik pillanatban közel húzza magához, a másikban pedig ellöki - persze, még mindig szorítja őt, így ezzel csak azt éri el, hogy őt szorongatva hátrébb botorkál, és most Logan háta támaszkodik a szemközti fal csempéinek - de egyenlőre annyira belefeledkezik abba, amit csinálnak, hogy lassan már semmi más nem érdekli.
-Akkor ne csak játszunk! - Feleli elszánta, és újra megrohamozza őt, hogy megint a falhoz préselhesse a vörös szépséget. Arra a költői kérdésre, hogy mi van benne, ami bejön a nőnek képtelen lenne olyan választ adni, ami nem szerénytelen, ezért inkább csak bóknak veszi azt, nyelvét pedig máshol hasznosítja, megízlelve vele nyakának minden szegletét. Erőteljesen a falhoz szorítja, ám ha a nő kitartóan próbálkozik, el tudja lökni magukat a faltól, ám ezúttal eldőlnek, és kénytelen ráülni a férfiira.
-Nem bírsz magaddal, igaz? - Kérdi, kaján vigyorral az arcán, de aztán lehúzza magához a nőt, hogy csókjával elterelje a figyelmét valami másról, ami odalent készül ellene már egy ideje, és nagyon szeretné végre bevetni.

-Nem is tudod mennyire.-csak ennyit suttogott oda Logannek, arra a kérdésre, hogy veszélyes-e. Majd újabb csókcsatába bonyolódtak, ami egyre jobban, minden egyes újabb csókkal csak hevesebbé és szenvedélyesebbé vált. A fülke csak úgy kopogott a testektől, mikor éppen melyikőjük háta koppant neki, majd a heves mocorgás közepette végül a földön kötöttek ki. Egy pillanatig meglepődötten pislogott, majd csakhamar vadmacskás mosoly kúszott ajkaira, nem kellett nagy tudomány ahhoz, hogy a férfi érezze, hogy ezt a helyzetet, hogy ő van fölül, és alatta a megtermett, izmos férfi, nagyon is élvezi.
-Amíg alattam vagy, addig nem fogom vissza magam.-mondta egy felsőbbrendű sejtelmes mosoly kíséretében, majd ujjai Logan csuklójára kúsztak, maguk fölé emelve azt, mintegy bilincsként rabul ejtve azokat. A mozdulataiba, ami talán meglepő, hogy erő is volt, nem finomkodott, mint ahogy azt egy átlagos, szégyenlős nő tenné, érezhető volt, hogy élesben teszi, amit tesz, bár ki tudja, hogy egy ilyen izmos, őrült sorozatgyilkosnak ez mennyire tűnhet erősnek.
Újból megcsókolta a másikat, majd kissé eltávolodott a csók után, hiszen ő sem volt hülye, hogy megérezze a hátsójánál, hogy a férfi sincs fából, sőt, épp ellenkezőleg...
-Nocsak, azt hiszem rólad is elmondható, hogy nem bírsz magaddal.-felelte neki egy szemtelen mosoly közepette, majd újra birtokba vette a férfi ajkait, olykor harapva is, nem is kicsit, és közben szándékosan lejjebb csúsztatta a csípőjét, de csak annyira, hogy inger közelbe kerüljön Logan meredező szerszámához, de a bevetés még ne történhessen meg. Körmei mélyen belevájtak a férfi bőrébe, és ahogy a szenvedély kezdett egyre jobban felkovácsolódni és irányíthatatlanná válni közöttük, úgy történt még valami más is a háttérben. Szemein keresztül olykor sárgás fény kúszott át, ami ilyen helyzetben aligha volt észrevehető, hála a tettek kovácsolta heves szenvedélynek...

+18

Van valami a nő tekintetében, lángra gyújtja a lelkét, ami rabul ejti őt, és ami a legfontosabb, képessé teszi őt arra, hogy elviselje azt, hogy ez a vadmacska valóban, a szó szoros értelmében rabul ejti őt.
-Amíg rajtam vagy, én sem! - Feleli, virgonc mosollyal az arcán, de végül engedi, hogy a nő erős kezei a csempéhez szorítsák csuklóit, és meg sem próbál szabadulni. Ha ő így akar játszani, ám legyen!
-Mit vártál? - Kérdi válaszként az önmegtartóztatására tett kritika után, több szó azonban nem hagyhatja el ajkait, hisz ezt is alig tudta kimondani, mielőtt Roxi újra fölé hajolt. Szinte már égnek az ajkai, miközben egyre hevesebben csókolják meg egymást, férfiassága pedig valósággal felrobban, a nő kegyetlen játékának következtében, de úgy érzi, még pár percig képes uralkodni magán, és hagyni, hogy a bestia kínozza őt, mielőtt még belőle is kitörne a tomboló vadállat, kit nem hajt semmi más, csak, hogy magáévá tehesse a nőt. TÉVED! A következő másodpercben följebb emeli csípőjét, kezeit pedig a szorítás ellenére előre mozdítja, hogy biztosan a magáévá tehesse ezt a gyönyörű amazont. Ha sikerül a mozdulat, utána már hagyja visszanyomni csuklóit a csempére, és többé nem gátolja meg Roxi-t abban, hogy ő irányítson, egyenlőre legalábbis semmiképpen.

18+

Szikrázó tűz gyúl fel a nő szemeiben, miközben vadul csókolja a férfit. Kicsi eltávolodik, mikor Logan válaszol, majd ördögi vigyor keretében apró csókot lehel a másik ajkaira, majd harap bele a férfi alsó ajkába. Élvezi, hogy a másik kiszolgáltatott helyzetben van alatta, még ha ez csak a látszat, hiszen tapasztalva egy keveset Logan erejéből majdnem biztos volt abban, hogy ha a másik akarná bármit megtehetne vele. Nedves testük most már felhevülten szorult egymáshoz a padlón, mikor a férfi megemelte a csípőjét ösztönösen jöttek a mozdulatok, megemelve magát kissé engedett a finom utalásnak, így kellőképp illeszkedett össze a két test. A mozdulatra hangos sóhaj tört fel ajkai közül, majd lassan csúsztatta végig a kezét az izmos karokon, ahogy ülő pozícióba tolta fel magát, fejét hátravetve, hogy a vizes vörös tincsek is aláhulltak. Így Logan nem láthatta a sárgásan felizzó szemeket,s az ujjak végén a körmei is nagyon lassan de mintha hegyesedni kezdtek volna. Lassú mozgásokkal hevítette tovább a szenvedélyt,s az érzés egyre jobban hatalmába kerítette az egész testét. Ismét visszahajolt Loganra, ajkait vadul a másikéra tapasztva, s miközben a vörös fürtök ellepték a férfi arcát is, kihegyesedő karmai erőteljesen szántottak végig a férfi izmos mellkasán, melyből vér fakadt, de köszönhetően a másik öngyógyító képességének szinte azonnal össze is forrtak a sebek. A nő teste egyre jobban felhevült, fizikailag is mintha sokkal melegebb lett volna az egész bőre, és a végzetes folyamat elindult a testében. Viszont sokkal lassabban, mint eddig bármikor. A változás nem hirtelen és feltűnően történik, hanem szinte észrevehetetlen apró lépésekben. A vörös tincsek alól lassan a szarvak is növésnek kezdtek indulni, de egyelőre még nem szembetűnően, valamint ha esetleg a férfi végigsimítana a hátán, akkor a laposkáknál erősen kiemelkedő csontkinövéseket érezhetne, ahogy a démoni szárnykezdemények is elindulnak. Hangos sóhajok és nyögések kísérik a szenvedélyes együttlétet, ahogy a testük egyre jobban összeforr...

+18

Nem bír tovább magával, muszáj neki is tennie valamit, mielőtt becsavarodik, márpedig, ha nem érintheti azokat a formás kebleket, melyek a szeme előtt ugrálnak, markolhat bele a nő fenekébe újra, mely már elsőre is elnyerte a tetszését, és nem simogathatja testének minden négyzetcentiméterét, akkor egészen biztosan be fog sokallni, méghozzá záros határidőn belül. Szerencsére a nő nedves kezei közül nem olyan nehéz kiszabadulni, bár jóval tovább tart, mint gondolta volna, hisz ez a rendőrnő szex közben is egy igazi démon, méghozzá az a fajta, ki még az ő sokat edzett testét is próbára teszi.
~A harc hát legyen harc!~
Elszántan markol rá a gömbölyű fenékre mindkét markával, aztán pedig hevesen viszonozza az egyre vadabb csókokat, mialatt keze feljebb siklik a nő hátán. Először fel sem tűnik neki, hogy valami nem stimmel ott hátul, ám a mámor vörös ködén át végül eljut az agyáig, hogy a nő valószínűleg elkezdett átváltozni, és emiatt némi aggodalommal emeli fel a nő fejét.
-Jól vagy? - Kérdi, és ha nem kap nemleges választ egy pillanat alatt, akkor ellentmondást nem tűrve visszarántja magához a csókolni való ajkakat, és odalent is nagyobb tempóra kapcsol, hisz jelenlegi állapotában az sem érdekelné, ha felgyújtanák a mellettük lévő lőszer raktárat! Neki kell ez a nő, és apróságokon nem fog fennakadni az őrjítő szenvedély perceiben...sőt óráiban!
-Alig várom, hogy együtt dolgozzunk.

+18

A helységet belepte a forró gőz nyomán a pára, és a levegő is kicsit nehezebb lett, ugyanis a víz még mindig őrült tempóban ömlött ki a zuhanyrózsából, miközben ők már hosszú percek óta a padlón birkóztak. Szinte minden érzéke eltompult kivéve azt az egyet, amit ösztönös szenvedélynek hívnak, ami most az utolsó idegszálig átjárta a testét. A szíve hevesebben kalapált a mellkasában, és majdhogynem sistergett a bőre Logan tenyere alatt ott, ahol a másik végig simította. Hátravetette a fejét majd ekkor emelte a tekintetét rá Logan aggódva. Ekkor már sárgán villanó tüzes szempár nézett vissza rá a vörös kócos tincsek alól. A kérdés mintha el sem jutott volna hozzá, az arca nem változott meg, csak a hosszú csend után újra az az ördögi mosoly kúszott a telt ajkakra. Ekkor a szarvak vége már kibukkant a fürtök takarásából. Kezeit a férfi mellkasára csúsztatja, majd tolja vissza nagy erővel a földre a másik kissé megemelkedett testét,s talán a férfi a kelleténél sokkal jobban csapódik a padlóra, mint az egy "normális" szeretkezés kapcsán megtörténne. Egyelőre még fojtott erők működtek a nő testében.
-Fogd be! És csókolj!-hangzik el az egyértelmű, ellentmondást nem tűrő utasítás a férfinek, de még mielőtt válaszolhatna újabb viharos csókcsata veszi kezdetét, miközben a nő már csípőjével is felvette a másik által diktált gyorsabb tempót. Eközben a lapockáknál is már jóval nagyobb méretet öltöttek a kitüremkedések, csak idő kérdése volt, hogy a denevérszárnyak is utat szakítsanak a bőrén keresztül. Viszont ahogy egyre jobban megindult, úgy repesztette szét a bőr,s a hátán ekkor már keskeny csíkban vöröslő vér indult meg. Viszont halovány jele sem látszott semmilyen fájdalomnak, sőt, épp ellenkezőleg, Logan is észrevehette, hogy egyre jobban fokozódott a tempó, a pulzusa, a szívverése, és egyre vadabban szeretkezett a nő, ahogy a szenvedély hullámai minél magasabbra csaptak fel benne. Itt már egyáltalán nem volt helye az ésszerű gondolkodásnak, csak a heves érzelemviharoknak, amit igyekezett minden mozdulatában átragasztani Loganra is, még ha sokkal durvábban is tette azt mint egy átlagos nő tenné.

+18

A nő heves vágtájának nyomán a régi fém tálca először csak mély nyomokat hagy Logan bőrén, aztán egyre jobban behorpad, igaz annál nagyobb kárt nem tesz benne a férfi súlyos fém teste, mikor a démon hozzávágja őt aggódó szavai után. Azok a szemek...aggódnia kéne, de annyira jó most ez itt, hogy képtelen lenne leállni, azt pedig, hogy az égető szenvedélytől Roxi képtelen uralkodni saját testén később inkább bóknak fogja majd fel, most azonban nem foglalkozik ezzel, sem a szarvakkal, sem pedig a szárnyakkal, helyette csak még erősebben markolja a nő testét, nehogy elszakadjanak egymástól.
-Igenis! - Feleli engedelmesen, és nyelve dárdaként lő ki a nő szájába, a továbbiakban pedig egy hangot sem ad ki a torkán, helyette inkább feljebb siklik a keze a szárnyakról, és a nő hajába túr vele, mutató és középső ujja közé csúsztatva az egyik szarvat.
~Na jó, ez így egy kicsit tényleg fura, de a pokolba vele!~
A vad szeretkezés közben néha már Rozsomák is felüvölt a kéjtől, ahogy teste egyre nagyobb hullámokat ver az amúgy is zavaros vízben. A zuhanytálca már rég megtelt, sőt, túl is folyt, elárasztva az egész fürdőt, ráadásul annyira rezeg a zuhanyfülke, hogy már minden tusfürdő és szappan lehullott, és ott úszkálnak a feje mellett, ő azonban ebből semmit sem lát az arcába hulló hajzuhatagtól. Végül eljön az a pont számára is, amikor nem bírja már tovább, testének minden izma megfeszül, aztán erőtlenül nyúlik el a sűrű vízben.
-Én...azt hiszem...szerelmes vagyok... - Dadogja, és úgy érzi, képtelen lenne felkelni most innen. Ennyire sosem készítette még ki senki lőfegyver, vágóeszköz, és bomba nélkül, így másodpercekig csak üveges szemmel mered előre, de aztán határozottan megragadja a nő testét, és visszarántja őt magára, majd újra mozgásba lensül.
-Nem, mondtam, hogy vége van!
Hála képességének, ő tudja tartani az iramot ezzel a nővel...de legalábbis a nyolcadik menetnél még semmiképpen sem veszti el a hitet ebben.

+18

Ő elég minimálisra redukálta a beszédet a korábbiakhoz képest, helyette csak hangos nyögésekkel kísérte mindazt az élvezetet, amit a férfi okozott neki ezekben a percekben. Könnyedén alkalmazkodott a férfi tempójához, sőt talán ez sokkal jobb választás volt, mint a lassú menet, hiszen az egekig fokozta benne a kéj érzését.
A körülöttük lévő vízbe már vöröses szín is keveredett a belefolyt vér nyomán, egyrészt ami Logan sebeiből szivárgott ki, másrészt ami az ő hátáról csordogált a vízbe, amit a zuhanyból jövő permet folyamatosan mosott le róla. Érezte ahogy egyre inkább közeledik az az érzés, mely az egész szeretkezést a magaslatokba emeli, felgyorsult pulzusát a nyakán lévő megdagadt erek lüktetése is jelezte. A férfi mellkasának támaszkodva tolta fel magát ülő helyzetbe, és szinte ugyanazon időben, ahogy Logan izmei megfeszültek, érte el őt is a másikkal összehangolva az orgazmus. Ez nem csupán egy hangos kéjes sikítás kísérte, hanem a szárnyak kiteljesedve szakadtak ki a hátából, és nyíltak szét teljes fesztávolságra, ami azért nem volt egy túl bizalomgerjesztő látvány, hiszen olyan volt, akár a denevérek szárnya, melynek végein hajlott hegyes karmok figyeltek. Aztán hirtelen csend lett, csak Logan erőteljes szuszogása hallatszott, és ahogy az ő teste is rázuhan a férfi széles mellkasára. A szárnyak összecsukódtak, de egyelőre még nem tűntek el, csak ekkor volt észrevehető, hogy a vörös hajkorona közé néhol fekete tincsek színeződtek ki, ugyanis az érzelmi sokktól a teste részleges átváltozásnak indult, ám a folyamat közben félúton megakadt, és nem ment végbe a teljes átváltozás. Logan érezhette, hogy milyen vad iramban vert a nő szíve a mellkasában, már már abnormális módon gyorsan, sokkal hevesebben mint egy átlagos emberé. Aztán a pihenőnek vége szakadt, és a férfi újul erővel kezdett bele ismét az élvezetekbe. És ő sem tiltakozott, viszont az átváltozás ahelyett, hogy folytatódott volna folyamatosan fordult vissza,s tűntek el a démoni jegyek a testéről. Míg nem végül ismét az az emberi vörös rendőrnő nem ült a férfi ölén, mint korábban. Tulajdonképpen a fene se tudná megmondani hányszor élvezhették egymást, vagy mennyi ideje már. Végül teljesen kimerülten adta meg magát a teste,s hanyatlott le, megpihenni a másikon.

A sokadik menet után félig elmerülve a vízben fekszik Logan, a mellkasán pihegő rendőrnővel, miközben a zuhany forró nyári esőként öntözi őket. Néha gyanakodva sandít partnerére, ám hiába minden kutakodó pillantás, és simogatás, a szárnyakat, és szarvakat nem találja többé.
-Ez volt a legdurvább, és egyben legfurább szex életemben - szólal meg végül, és legalább félig elismerésnek szánja a dolgot. - Ha tudom, hogy ilyen vad vagy, nem totojáztam volna ilyen sokáig.
Mosolyogva oldalra fordul, és lágyan megcsókolja Roxi-t.
-Szóval, elárulod végre, mi a terved velem?
~Van egy szörnyű sejtésem, hogy nem ez volt az.~
Pár percnyi csendes pihenő után aztán felül, és elzárja a vizet, utána pedig a törülközők felé veszi az irányt, és mielőtt szárazra törölné átázott, meztelen testét, átpasszol egyet a vörös szépségnek is, biztos ami biztos.
-És ha már itt tartunk, mit kerestél abban a házban?
~Szeretném azt hinni, hogy a férfias aurám vonzotta oda, de valahogy kétlem.~
Miután sikeresen megtörölközött, az összegyűrt textildarabot a szennyes tartóba hajítja, és pucéran indul vissza az előző szobába a ruháiért. Végül nem azt veszi fel, hanem inkább egy terepszínű együttest, az ugyanis nem olyan szakadt, mint amiben jött, és a füsttől sem bűzlik. Amilyen előzékeny, hozott magával egy másikat is, igaz kisebb méretben.
-Tessék, remélem neked jobban áll majd, mint nekem...
Mondjuk ez valószínű, Roxi ruhája ugyanis csak a nadrág résznél igazi katona ruha, a felső egy terepszínű ujjatlan póló.

Hosszú percek szükségesek, hogy a szervezete lenyugodjon, és a pulzusa,a szívverése visszaálljon a normális értékekre. Csak fekszik ott Logan mellkasán, csendben, mikor a férfi megszólal. Még az a szerencse, hogy a hosszú vörös tincsek az arcába hullanak, és a feje is lentebb van mint Logané, mert amit mond...életében talán most először fordul vele elő olyasmi, hogy elvörösödött, és szégyellte magát. Rettentően zavarban volt a történtek miatt, hiszen neki se volt halovány fogalma sem arról, hogy így is képes szeretkezni valakivel, hogy ilyen erők és vágyak tudnak felszabadulni belőle, a plusz extrákról nem is beszélve. Egy ideig nem is válaszol, nem véletlenül, nehogy megremegjen a hangja, amivel elárulhatná magát. Igyekezett lelkiekben is összeszedni magát, és ismét a kőkemény rendőrnő álarca mögé bújni. Feltolta magát, haja a vállain omlott alá, és különös fény bujkált, az újra zölddé vált íriszekben.
-Ne hogy azt hidd, hogy ettől elgyengültem. Most már duplán tartozol nekem...-jelentette ki semleges hangon, mintha legalábbis nem szeretkeztek volna az imént többször is egymás után. Ő is feláll és megtörölközik, mindeközben kerüli a férfi pillantását, csak ha muszáj akkor néz Loganre.
-Amint már korábban is mondtam, lógsz nekem, úgyhogy segíteni fogsz, ha kereslek szó nélkül jössz, és teszed amit mondok.-mintha csak parancsolna Logannek, persze tudta, hogy ez az alak biztos nem az az irányítható fajta, de egyrészt be fogja hajtani azt a másikon, ami jár neki, másrészt pedig ezzel a hangnemmel elrejtette a tényleges érzéseket, amik hirtelen feltörtek benne. Világ életében ilyen típusú nő volt. Nem lehet befogni,megszelídíteni vagy kisajátítani, ha ő is úgy akarja meg lehet szerezni egy kis időre, de csupán ennyi...ugyanis félt az emberi érzésektől, a kötődéstől, amit így leplezett.
Mikor Logan visszajött, belebújt a ruhákba, és közben válaszolt a feltett kérdésre is.
-Dolgom volt ott. Kaptam egy fülest egy üggyel kapcsolatban...~Szellem,ezért még megfizetsz, van még kártyalap az én kezemben is~gondolta, hiszen nem éppen azt kapta, amire számított.
-Egy igen fontos ügy...~jobban mondva egy ügy, amiről leállítottak, és hivatalosan nem is nyomozhatnék.~de ezt már csak gondolatban fűzte hozzá, nem akarta Logan orrára kötni, hogy éppenséggel ő sem az a mintazsaru, de tulajdonképpen nem is érdekelte, hogy ki mit gondolt róla, neki is megvoltak a maga módszerei, ha dolgozott. Függetlenül attól, hogy azok éppen jók vagy sem, hogy legálisak e vagy sem...
-De ha már itt tartunk, nekem sem egészen világos, hogy te miért voltál ott. Azt már elmondtad, hogy volt egy kis leszámolnivalód, meg hogy az utóbbi időben rád kattant valaki...de ez még mindig nem egészen tiszta így.-tette keresztbe a kezeit a mellkasa előtt, és kérdőn nézett Loganre, hiszen volt egy olyan érzése, hogy nemcsak ő, de a férfi sem egészen őszinte hozzá. Kölcsönös, jól kezdődik már az egész, vagy inkább folytatódik? Ki tudja...És várakozás teljesen, kérdőn nézett rá, miközben remélte, hogy talán most már egyenes válaszokat is fog kapni.

Meglepődik. Először azon, amit a nő kapásból a fejéhez vág, aztán pedig azon, hogy van még, amin meglepődik ez a csaj mellett, főleg, ha ilyesmikről van szó. A zuhanytálra sandít, ahol az általa hagyott horpadásból kis tavacska képződött abból a vízből, ami benne rekedt félúton a lefolyó felé, aztán pimaszul vigyorogva újra Roxi szemébe néz.
-Azt mondod, nem számíthatok további gyengédségre? - Elmegy a nő mellett, majd egy hirtelen ötlettől vezérelve finoman megpaskolja a fenekét. - Csak el ne ájuljak itt a meglepettségtől, kedvesem.
Ezek után némán megtörölközik, a nő szavaira pedig nem válaszol semmit, elegendő felelet széles vigyora, amit lángszóróval sem lehetne leradírozni az arcáról a következő pár órára.
-Nocsak - kelti fel érdeklődését végre az információmorzsa. - Ó, de várj, akkor ezek szerint akit odabent kerestél, meghalt. Őszinte részvétem. - Van valami a nő szavaiban, illetve ahogy mondja őket, ami arra engedi következtetni őt, hogy nem mond el neki mindent. A szíve hevesen ver, a hangja is remeg az indulattól, és mellesleg, miért kezdene el pont most teljesen őszintén beszélni vele?
-Gondoltam, hogy fontos....illetve, inkább reméltem, hogy nem kockáztatod az életed ilyen felelőtlenül minden gyorshajtásért.
Utólag kicsit bánja, hogy nem talált valami kevésbé szexi ruhát a nőnek, ez ugyanis alig takar valamit, és így sajnos nagyon-nagyon nehéz odafigyelni a testbeszédére, pedig szokás szerint az ezerszer beszédesebb, mint a nő maga. Persze a szemrevaló vörös látványa bőven elég vigaszdíj, de akkor is, van valami benne, amire nem ártana fényt deríteni, mielőtt még bajba kerül miatta...mármint olyan igazi bajba, nem ilyen minden napos lakásleégős balhéba.
-Ha a hosszabb verzióra vagy kíváncsi, azt sajnos éjszakákba nyúlóan kell elmesélnem. A lényeg, hogy valami bunkó maffiózó el akarja csaklizni a várost egy másik bunkó maffiózótól, ezért most nem szeretik egymást, az egyik kölyköm meg belekeveredett a dologba, én meg levadásztam az egyik telephelyüket, hogy lássák, miért nem jó ötlet velünk kötözködni. Ez a lebuj asszem Defoe-é volt...bár elismerem, az informátor nem épp a megbízhatóságáról híres...
Közben sikerül befűznie a katonabakancsát is, úgyhogy az ajtó felé fordul, hogy távozzon innen, mielőtt valaki nehezményezné, hogy mégis hogyan jutottak be ide - na jó, ez talán egyértelmű, ha vet egy pillantást a berúgott ajtóra - és úgy mellesleg, mit művelnek itt.
-Szóval, megadjam a számom, vagy valami? - Kérdez vissza a válla fölött. - Vagy úgy tervezed, hogy házi őrizetben tartasz, amíg el nem jön a nagy nap?

Megpróbálja elengedni a füle mögött Logan megjegyzését, miszerint újabb gyengédséget várna tőle, de mintha egy másodperc erejéig ő is elgondolkodott volna, hogy milyen lenne ezt megismételni máskor is, vagy akár többször. De a gondolatra megrázta a fejét, viszont legbelül mégis kénytelen volt olyan dolgokat elnyomni, ami ellen az észérvek hangosan tiltakoztak. Így annyiban is hagyta a dolgot. És akkor egy tompa puffanás, ahogy a férfi tenyere csattan a fenekén. Ez vissza is rángatta a valóságba. A válasz reakció egy gyengéd tockos volt Logan nyakán, amit egy gonosz vigyorral kísért, amolyan jelzésképpen, hogy azért ne várjon tőle túl sokat a másik. De abban biztos volt, hogy ezen a téren azért nagyon is hasonlóak voltak, mindketten amolyan magányos farkasként tengették napjaikat, olykor megspékelve némi élvezettel, ami lehet épp egy kocsmában való iszogatás, egy úttalan utakon való motorozás vagy épp egy őrjítő szex egy vadidegennel.
Kicsit megrázta vörös loboncát, mely már kezdet száradni de még mindig félig vizesen hullt alá vállain. Észlelhető volt mikor váltott át komoly beszélgetésre, és mikor nem csak poénkodott, hiszen az arcéle is megkeményedett ilyenkor, és a hangszíne is jócskán megváltozott.
-Azt hiszem ez nem ilyen egyszerű.-válaszolja, mikor Logan arra célzott, hogy akit keresett az épületben talán halott. Tudta ő is, hogy ez az ügy valószínűleg sokkal bonyolultabb ennél. Szúrós pillantást lövellt a férfi felé, mikor kicsit sértve érezte magát a munkájára tett célzással.
-A gyorshajtás nem az én reszortom, de könnyen megeshet, hogy bármikor elsül a fegyverem ettől függetlenül.-vetette oda célzatosan a másiknak.
Épp megpróbálta volna összerakni a Logan által adott információkat is, mikor meglepődve figyelt fel pár dologra a másik mondandójában. Kérdőn szaladt feljebb mindkét szemöldöke.
-Kölyköd? Már meg ne haragudj, de nem tűnsz épp egy tipikus minta apajelöltnek.- bökte oda, és valóban meg volt lepve, valahogy nem tudta volna elképzelni Logant, mint apát. És ha mégis? Ez elég meredek volt a számára, így hirtelen, és tulajdonképpen most döbbent rá, hogy alig tud valamit erről az alakról, egy lövöldözéses mészárlás kellős közepén szedték fel egymást és szexeltek egy zuhanyzóban ezután.
~Ez elég morbid, most, hogy belegondolok...és szörnyen....izgalmas~gondolta.
-Szóval egy bandaháború...-motyogta maga elé elgondolkodva, és Defoe neve sem volt éppen ismeretlen a számára.
-De itt már továbbterjedt ez az egész egy egyszerű elveszem a homokozód és a játékaid veszekedésnél. Hm...-látszik rajta hogy nagyon gondolkodik, és közben lassan fel alá mászkált, ahogy belegondolt az események sorozataiba. A vonásai nem éppen arról árulkodtak, hogy mennyire el van ragadtatva, sőt, épp ellenkezőleg.
-Azt hiszem nagyon is érdekelne az az éjszakába nyúló beszélgetés, vagy vehetnéd kihallgatásnak is. Neked biztos vagyok benne, hogy nem lenne elég egy házi őrizet, sokkal inkább szeretnélek rácsok mögött látni, bár amit láttam, kétlem, hogy van olyan fal vagy rács, ami téged visszatarthatna....de én azért megpróbálkoznék vele.-nézett farkas szemet Logannel.
-Jobban örülnék egy nyomkövetőnek.-ezzel csak poénkodni akart, de tudta, hogy szemmel kell tartania Logant, és kicsit zavarta, hogy ezt nem csupán a munkája miatt érezte így, még ha ezt magának se ismerte volna el.

-Áú! - Szólal meg tiltakozásképpen a tockos után. - Kezdem azt hinni, hogy a másik éned a gyengédebb.
Látva, hogy mennyire meglepte ezzel a kölyök dumával Roxit, gyorsan megmagyarázza a dolgot:
-Úgy értem, az egyik kölyök az iskolából, ahol tanítok.
Van egy sanda gyanúja, hogy tanárnak annyira sem nézi a nő, mint családapának, szóval lehet, hogy ezzel csak növelte értetlenségét, de ez van.
-"Elveszem a homokozód"? - Kérdi, és tipikusan az a mosoly jelenik meg az arcán, ami jelzi, hogy alig bírja visszafojtani a nevetését. - Ez jó. Egyébként, ha többről van szó, engem sajnos nem avattak be, pedig olyan illedelmesen kérdeztem mindig.
Újra közelebb lép a nőhöz, és az arcához hajol, majd pár centiméterre megáll tőle, és suttogva felel a kihallgatás felvetésére.
-Ha ragaszkodsz hozzá, nevezheted annak is, de remélem tudod, hogy egy éjszaka baromi hosszú, pláne ha nem csinálunk valami értelmes dolgot is, amellett, hogy halott bűnözőkről faggatsz.
Eltávolodik tőle, aztán pedig az ajtó felé veszi a sétát, viszont a nyomkövető hallatán még visszafordul a küszöb felett.
-Feleségül ne vegyelek rögtön? - Kérdi nevetve. - Még, hogy nyomkövető. Ha akarsz, a Xavier intézetben megtalálhatsz, most viszont megyek, és neked sem ajánlom, hogy sokáig maradj, ahogy hallom, valaki kihívta a rendőrséget.
Ezt követően a motorjához igyekszik, és elhajt a tett színhelyéről.
~Hmm...ha nem akarna minden második mondatában lelőni, megbilincselni, vagy élve eltemetni, egész szimpatikus is lehetne a csaj...á, kicsit még így is...~

//Köszönöm a játékot, nagyon élveztem! //

Egyik szemöldököm furcsán magasabbra kúszott, valahogy nem igazán tudtam elképzelni Loganről, hogy tanár lenne, valahogy olyan elképzelhetetlen volt, hogy egy ilyen szőrös vadállatot valaki gyerekek közelébe engedjen. Hihetetlen és...bizarr.
-Soha senki nem mondta, hogy gyengéd vagyok.-csak ennyit fűztem hozzá még féloldalról, még talán kifejezetten jól is esik, hogy őt lehet így kezelni, ki tudja, még talán élvezem is valahol.
-Valahogy el tudom képzelni, hogy nálad az "udvarias kérdezés" milyen lehet, főleg ha belegondolok abba kis látogatóba, amit azon a maffiatelepen tettél.-csak megrázom a fejem, mert bár csak néhány órája ismertem Logant, tudtam, hogy ő nem éppen az a fajta valaki, aki képes akár cseppnyi emberi érzelmet is kipréselni magából, ő inkább előbb öl, és utána sem kérdez, mert akkor meg már minek. Tudtam, hogy ha fel akarom használni, nagyon is oda kell majd figyelnem rá, mert igen veszélyes fegyver, amivel csak tudni kell bánni. És én vagyok elég magabiztos és őrült ahhoz, hogy belemenjek egy ilyen kétélű fegyver használatába, főleg, ha abból nekem is lehet bármi nyereségem a legvégén.
Hagyom, hogy Logan elmenjen, jelenleg megkaptam amit szerettem volna, talán még többet is, de persze ilyen dolgok megtörténnek néha, amúgy is mindennapos, hogy két vadidegen gyilkolászás után betörve valahova szeretkezzen egyet félig átváltozott mutáns állapotban...mert hát miért is ne, tényleg tök megszokott dolog.
Csak gonosz vigyor kúszott ajkaimra, hogy hallottam, hogy elégedetlenkedik, az addig rendben volt, hogy elárulta hol találom meg, de azt hiszem erre bármikor képes lennék enélkül is. Csak mosolyogtam, de ő ezt már nem láthatta, majd eltűnt. Én is összeszedtem magam, nem akartam magyarázkodni, hogy mit is keresek itt egy betört helyszínen és egyebek, így inkább én is elhúzom a csíkot nagyon gyorsan. Úgysem fogják tudni kideríteni, hogy ki "vandálkodott" a lőtér zuhanyzójában.
Pillanatok alatt elpárologtam én is a helyszínről, és volt mit átgondolnom, és minek utána járnom a megszerzett információk alapján.

//Én is köszönöm, érdekes volt, és remélem még lesz folytatás, nem úszod meg! //