South Point

2 / 13 oldal Previous  1, 2, 3, ... 11, 12, 13  Next

Előző téma megtekintése Következő téma megtekintése Go down

Re: South Point

Témanyitás by Cristopher W. Somerset on Hétf. Nov. 14, 2011 6:20 pm

~°~ Speedy ~°~
Egészen kellemes a kiszolgálás, így jól telik ez a kis idő, amit idebent töltesz. Szegény szöszi azért meg van szeppenve, mikor benyögöd a válaszodat kíváncsiskodására, így egy darabig elcsendesedik.
Persze aztán menned, kell, hozzák a számlát, és szépen lassan feloldódik a hangulat.
A lány integet utánad, mikor elindulsz kifelé. Úgy tűnik, a szupertitkos-meggyilkolós témán már túltette magát.
- Szia!
Kint enyhén csípős, hűvös a levegő. Egyelőre még öt fok felett a hőmérséklet, így nem fenyeget a veszély, hogy egy elcsúszással valamelyik kanyarban konzervhúst csinálj magadból, de azért szépen közelít a tél.
- Kösz!
Már nincs nálad a sporttáska. Ahogy erre ráeszmélsz, érzel egy erőteljes huzatot, ami felborzolja a hajadat, és meglobogtatja a ruhád szélét. Nem tűnik teljesen szokványos jelenségnek. Ugyanakkor inkább a bosszantó események közé lehetne sorolni.


/Üdvözöllek az Új Evolúció? című kalandban!/
avatar
Cristopher W. Somerset
~perfect master~
~perfect master~

Hozzászólások száma : 1071
Hírnév : 5
Tartózkodási hely : Xavier Intézet

Vissza az elejére Go down

Re: South Point

Témanyitás by Vendég on Hétf. Nov. 14, 2011 6:55 pm

Nincs valami nagy meleg, hogy őszinte legyek - gondolom el magamban. Egyelőre a pulóverem kitart, szóval nincs gond. Éreztem a változás szelét (tél), ami egyre csak közeledett. A zsebemből elővettem a szalvétát, amire Lorraine írta a nevét, a telefonszámát, és egy "hívj fel" feliratot. Lássuk csak: Jézus három napot várt a feltámadással. Akkor nekem is három napot kell várnom a visszahívással. Az utca teljesen nyugisnak tűnt. Emberek gyalogoltak, amerre csak láttam. Többnyire kikerültek, de egy alacsony kopasz ürge eléggé nekem jött.
- Hé! - kiáltottam fel. Hátrafordult, majd a középső ujját mutatta felém. A tahó! Ezt nem hagyhattam megtorlatlanul. Szuper sebességre kapcsoltam, majd azzal a lendülettel eltörtem a kopasz férfi ujját. Visszatértem az eredeti helyemre és csak nevettem az ürgén. Kislányként sikoltott fel, majd elrohant. Ez bearanyozta a napomat. Aztán egyszer csak azt hallom:
- Kösz!
Körbepillantottam, de nem láttam semmit. Aztán lenéztem a lábam mellé, és azt vettem észre, hogy a táska eltűnt. Egy erős fuvallat kerített hatalmába, ami kissé átrendezte a hajamat. Egyből azon gondolkodtam, hogy utánaeredek a fickónak, aki elvette a táskát, de aztán rájöttem, hogy talán pont ez volt a cél. A megrendelőm biztos így akarta átvenni a csomagot. Elég bosszantó, amikor így kijátszanak. De álljunk csak meg, egy pillanatra: Hol van a fizetségem? Nem azért utaztam majdnem 40 Km-t, hogy egy "kösz"-szel intézzük el a dolgot. De tudok mit tenni? Ha lesz legközelebb, akkor ezt nem hagyom szó nélkül...
Legalább egy csaj számát megszereztem. Egyszerű hangsebességgel Manhattan felé vettem az irányt...

Vendég
Vendég


Vissza az elejére Go down

Re: South Point

Témanyitás by Cristopher W. Somerset on Hétf. Nov. 14, 2011 8:43 pm

~°~ Speedy ~°~
Ahogy átlépsz az "egyszerű hangsebesség" ritmusába, már látod is, ahogy befordul a sarkon, ennél jelentősen gyorsabban egy alak, kezében a csomagoddal.
És valóban, úgy volt, hogy kézhezvételkor a futár megkapja a tisztes fizettségét, amiért megdolgozott. Arról viszont nem volt szó, hogy valami...
Hm, és ekkora érkezik az orrod elé egy Crysler. Mintha az lett volna előzetesen megbeszélve, hogy egy ilyennel érkezik. Kiszáll, igen, öltönyben. Igen, valószínűleg csak a gorillája az illetőnek, ahogy az anyósülésről földrengés kíséretében feláll. Valószínűleg nem tudja megmosni a hátát, de másét akár szemből is.
- Hol a csomag?
Látszik, hogy nem tanult jómodort. Nem baj, az árban bőven benne van annak a díja, hogy bunkón szólhassanak hozzád. Az viszont nincs, hogy kiraboljanak, mielőtt átadhatnád a szállítmányt.
- Mi van, süket vagy?
Igen, az utóbbi másodpercek határozottan rontottak az amúgy sem túl ragyogó modorán.
avatar
Cristopher W. Somerset
~perfect master~
~perfect master~

Hozzászólások száma : 1071
Hírnév : 5
Tartózkodási hely : Xavier Intézet

Vissza az elejére Go down

Re: South Point

Témanyitás by Vendég on Hétf. Nov. 14, 2011 9:26 pm

Alig mentem fél kilométert északnak, amikor megláttam, hogy egy nálam gyorsabb alak egyre távolodik tőlem.
-De hát hangsebességgel megyek! - gondoltam magamban. - Ez a fószer gyorsabb a hangsebességnél. És mi van a kezében? A táska?! Ez a kis mocsok lopta el a táskát! - Ezt nem hagyhattam annyiban. Följebb tekertem a sebességemet Mach 3-ra, és már épp elértem volna az egyik utcasarkon, amikor jobbra pillantva megláttam egy Crysler-t. Hirtelen lassítottam le. Emlékeztem, a telefonos férfi azt mondta, hogy majd egy Crysler-t kell keresnem. Neki kell odaadnom a csomagot. Erre most itt állok megkövülten, miközben a csomag félúton halad Manhattan felé. Eddigi pályafutásom alatt sohasem történt még ilyesmi. Se csomag, se a másik ámokfutó. Nem lesz ennek jó vége. Megálltam az autótól pár méterre és vártam. Kinyílt az anyós ülés felöli ajtó. Legalább 20 centiméterrel lett magasabb az autó, miután egy földrengés szerű esemény történt. Egy hatalmas, öltönyös ember szállt ki a kocsiból. Eléggé ideges arca volt, és ökölbe szorítva a kezét rám nézett. Ekkora bengát én még nem láttam.
- Hol a csomag? - kérdezte azzal a komoly tekintettel. Ha a pillantásokkal ölni lehetne, akkor ez a manus kiirtotta volna az egész várost. Az ilyeneket már rég melegebb éghajlatra küldtem volna, de ebben az esetben, ezt most még elviselem. A gondolataimban épp egy magyarázkodást eszeltem ki a csomaggal kapcsolatban, amikor ismét megszólalt:
- Mi van, süket vagy? - köpni-nyelni nem tudtam. Arra gondoltam el kellene rohanni, de az biztos, hogy ezek a fickók nem fognak egy könnyen leszállni rólam. Mintha a férfi egyre csak idegesebb lenne.
- Őhhhhmmmm, a helyzet az, hogy.... - Basszus! Most légy okos, Barry....

Vendég
Vendég


Vissza az elejére Go down

Re: South Point

Témanyitás by Cristopher W. Somerset on Kedd Nov. 15, 2011 10:44 am

~°~ Speedy ~°~
Mint egy nagyon mérges medve, úgy tolja előre a fejét, és egyenesen a szemeidbe néz. Valószínűleg nem vegetáriánus.
- Az a helyzet, HOGY?
Finoman kidagad egy ér a fickó homlokán. Lehet, hogy azzal is le tudna ütni egy embert. Legalábbis ilyen közelről megindítja a fantáziádat, és nem kellemes irányba.
Arcán megfeszülnek az élek, ahogy az a hozzá hasonló gorilláknál szokás, mikor épp reggelihez készülődnek. Vagy ebédhez, a célszemély méretétől függ.
- Wallace! Ez itt azt mondja, helyzet van!
Erőteljes a hangja, érzed az arccsontjaidban az általuk keltett rezgéseket. Az autó ismét jelentősen megemelkedik, ahogy az előtted állónál talán egy hajszálnyit kevésbé széles, de egy fejjel magasabb fekete férfi kiszáll a túloldalon.
- Helyzet van? Hol a csomag?
Míg az előző csak a különböző szétcincálási módszerek szakértője lehet talán, az újonnan felbukkant úriemberből már különböző fájdalmasabbnál fájdalmasabb testi kínzásokat nézel ki, ahogy a fantáziád megindul. És nem valami nagymellő bombacsajok kapcsán, pedig most menekülnél közéjük.
avatar
Cristopher W. Somerset
~perfect master~
~perfect master~

Hozzászólások száma : 1071
Hírnév : 5
Tartózkodási hely : Xavier Intézet

Vissza az elejére Go down

Re: South Point

Témanyitás by Vendég on Kedd Nov. 15, 2011 10:40 pm

Mire épp kitaláltam volna valamit, az a mérges behemót előretolt fejjel, egyenesen a szemembe nézett. Gyilkos pillantás.
- Az a helyzet, hogy? - kérdezte, amint egy ér jelent meg a homlokán. A fenébe!
Vajon már az az ér is letudna ütni egy embert? Egyáltalán lehetséges ez? Az újságokban ez a cikk jelenne meg:
"Egy gyilkos ér juttatott halálba, egy szerencsétlen férfit!" Vajon hány ember kellene, hogy leterítsék ezt a pasast? Legalább tíz, és egy villanyszerelő. Hirtelen az jutott eszembe, hogy egy gorilla is valami ilyesmi lehet. Kinézetre és viselkedésre is. Erre megszólal:
- Wallace! Ez itt azt mondja, helyzet van! - Jézus a kereszten. Remélem, hogy egy törpéhez beszélt, mert nem hiszem, hogy még egyszer elviselnék egy ilyen alakot, mint ez a manus. Fura érzés kerülgetett. Mintha érezném a rezgéseket a testemen, amikor ez a "gorilla bácsi" beszél. Az említett úr háta mögé néztem, és ismételten azt vettem észre, hogy a Crysler megemelkedik. Egy nagyon magas afro-amerikai férfi szállt ki az autóból. Most már ketten néztek a szemembe egyszerre, majd beszélni kezdett a fekete ember:
- Helyzet van? Hol a csomag? - A férfit láttán arra gondoltam, hogy amíg a gorilla egyszerűen csak szétszedne darabokra, addig az újdonsült néger barát már sokkal fájdalmasabb kínzásokat alkalmazna. Egyenként vágná le az ujjaimat, a lábaimat, a kezemet, amíg csak egy test maradna belőlem. Természetesen telenyomna adrenalinnal, hogy végignézhessem. Brrr. Belegondolni is szörnyű. ~Vajon ülnek még abban az autóban?~Aztán eszembe jutott egy ötlet, ami csak ideiglenesen oldja meg a problémámat.
- Nos, ha nem haragszanak az urak, akkor én most... - mondtam és Speed üzemmódba kapcsoltam.
~ Central Park. Menj egyenesen a Central Park-ba, Barry.~
Nem is néztem már vissza. Attól a perctől kezdve már nem csak a cél eljutására koncentráltam, hanem a másik gyors személy keresésére is. Hiszen, ha meg van a tolvaj, meg van a táska. Ha meg van a táska, akkor újra tudok tárgyalni, azokkal a gorillákkal.

Vendég
Vendég


Vissza az elejére Go down

Re: South Point

Témanyitás by Cristopher W. Somerset on Szer. Nov. 16, 2011 11:13 am

~°~ Speedy ~°~
A central park csak egy öpés, szokták mondani. Igazából egy futás, de ettől még nincs közel. Csak gyorsan elérhető annak, akinek megvan hozzá az eszköze. Jelen szituáció pedig azt mutatja, hogy más is képes gépesített jármű nélkül, hozzád hasonló tempóban elérni erre a neves helyre.
A két gorilla csak néz tátott szájjal, mikor elmosódik a képed előttük. Ez a dolog nem sokat változott. Minden ember meglepődik, vagy egyenesen kiakad, ha még nem tudták rólad. Furcsa, pedig lassan minden második lakos mutáns New Yorkban. Legalábbis néha így érzed. Főleg, ha véletlenül pont egy mutáns tolvajba botlasz.
A park határán már látszik, itt nem fogsz tudni észrevétlenül átrohanni, mivel az avar már kellően sűrű és ropogós az őszi időnek köszönhetően.
Észreveszed viszont azt is, hogy a száraz levelek egy része hosszan kígyózik a levegőben, mintha valami felkavarta volna őket. Akár egy ösvény, amit létezésének pillanatában csak az tud igazán élvezni, akinek az az egy pillanat másokhoz képest a többszörösével felér.


/Manhattan - Central Park/
avatar
Cristopher W. Somerset
~perfect master~
~perfect master~

Hozzászólások száma : 1071
Hírnév : 5
Tartózkodási hely : Xavier Intézet

Vissza az elejére Go down

Re: South Point

Témanyitás by Vortex on Kedd Nov. 22, 2011 7:38 pm

Egy sikeres "küldetést" végrehajtva pucolok el a helyszínről. Egy régi ismerősöm (akivel sokszor futottam már össze és majdnem mindíg péppé vert) kedvenc fém korsóját loptam most el a törzshelyéről, Manhattanből és most ezért gyorsan olyan messze akarok, jutni, amennyire csak tudok. A korsó a hátizsákomban pihen, miközben rohanok és néha, néha el- és előtűnök különböző, örvényekben. Ilyenkor olyan rövid időkre bukkanok fel, hogy nem igazán félek attól, hogy valaki megjegyzi magának, hogy hogyan nézek ki, meg hogy mutáns vagyok, ez most nem igazán érdekel. A gyors kapuváltásoknak viszont megvan a hátránya, az utolsó átjárópárba például sikeresen bele is lökök valakit, majd egymáson keresztülbucskázva, fájó tagokkal mindketten megérkezünk South Pointban egy szerencsénkre nemigen forgalmas kisebb utca járdájára. Mind a ketten rövidke néma csenddel és némi fájdalommal emlékszünk meg erről a "remek" kis utazásról, majd felkelek és leporolom a ruhám. Ekkor fogom fel, hogy valójában mi is történt. Én, a srác, a korsó a táskában ilyedten figyeljük egymást, majd megtöröm a csendet:
- Na kösz szépen, te is jókor vagy jó helyen! Eddig egész jó napom volt erre bumm itt vagy a semmiből. - nem sietek oda hozzá felsegíteni, nem nyújtok segítő kezet, csak figyelem, ahogy lassan ő is felkel. - azé' egyben vagy?
avatar
Vortex
~entered apprentice~
~entered apprentice~

Hozzászólások száma : 39
Hírnév : 2
Tartózkodási hely : Glasgow, UK

Vissza az elejére Go down

Re: South Point

Témanyitás by Cristopher W. Somerset on Szer. Nov. 23, 2011 10:37 am

Békés sétának indult, mielőtt meglepődtem. Hogy min? Hát azon, hogy valaki tekintélyes lendülettel csapott el. Persze meglepetésemhez hozzájárult az is, hogy a semmiből bukkant fel, és valamiféle kavargó örvénybe lökött bele.
Érkezésnél nagyjából annyi időm volt, hogy magam elé kapjam a kezeim, így arcom helyett tenyereimre érkezve, fekvőtámaszba.
- Úgy érzem, ez kezd szériává fajulni.
Feltápászkodom, majd ellenőrzöm, hogy a bőrkesztyűm elviselte-e az érkezést. Elviselni elviselte, csak egy kis karc látszik a felszínén.
Szövetkabátom viszont kellően szutykos lett egy leporoláshoz, ugyanis az alja sikeresen leért a betonra. Lassú, kimért mozdulattal fordulok a punk felé, tekintetem a szemen keresztül gyomorba döfő kötőtűk hatását igyekszik utánozni.
- Bumm, itt vagyok a semmiből. Miután te ott voltál a semmidből, és belöktél egy másik semmidbe. Igen, egyben vagyok.
Megköszörülöm a torkom, majd alaposan végigmérem. Az öltözködési stílusunk legalábbis ég és föld. Azt hiszem, ez az árkategóriára is igaz.
- Na és mindig így utazol? Persze nem a szerencsétlen gyalogosok lekaszálására gondolok, hanem arra a furcsa kapura.
avatar
Cristopher W. Somerset
~perfect master~
~perfect master~

Hozzászólások száma : 1071
Hírnév : 5
Tartózkodási hely : Xavier Intézet

Vissza az elejére Go down

Re: South Point

Témanyitás by Vortex on Szer. Nov. 23, 2011 7:38 pm

- Hogy milyen kapun keresztül utazok? - nézek körbe értetlenséget tettetve, de ekkor meg is látom a még mindig nyitva álló örvényt. - Jaaaa, hogy az olyan kapukra gondolsz? Azokhoz nekem nincsen közöm, én is áldozat vagyok, akárcsak te! - mindezt a lehető leggúnyosabban adom elő és karjaimat széttárva mosolygok utazásom potyautasára. Majd vigyorogva tapsolok kettőt, mire a portál becsukódik.
- Na jó, viccet félretéve én tehetek a dologról. De nem mindig használom ám, van lábam is, sokszor sétálok, de most épp siettem. Buszra vagy kocsira meg nem telik mindenkinek. - itt végigmérem én is a fickót, majd megállapítom, hogy neki telik ilyesmikre, majd ahogy újra szembenézek vele, én is kicsit szúrósabban lesek rá. - Szóval te már tudod én mihez értek, megkérdezhetem, hogy te mihez értesz azon kívül, hogy ingyér utazol más térkapujában? Ugye neked is van trükköd? Vagy nincs? Mert trükktelen flótásokat annál inkább nem szeretek szállítani. - itt őszinte kiváncsisággal várom, hogy kiderül-e, hogy társam (hahaha ez azért túlzás, szóval ez az idegen) mit válaszol. Ám válaszától teljes mértékben függetlenül előtúrok a zsebeimből némi papírt és dohányt, hogy válasza közben tekerjek egyet a hirtelen jött "ismeretség", rémület és fáradalom kedvéért.
avatar
Vortex
~entered apprentice~
~entered apprentice~

Hozzászólások száma : 39
Hírnév : 2
Tartózkodási hely : Glasgow, UK

Vissza az elejére Go down

Re: South Point

Témanyitás by Cristopher W. Somerset on Csüt. Nov. 24, 2011 9:32 am

Láthatóan jóval egyszerűbb közegből és műveltségi körből származik a figura, akinek az előre nem tervezett helyváltoztatásomat köszönhetem. Láthatóan mutáns, és láthatóan inkább a mutánsokkal társalog szívesen.
- Valóban, nem telik mindenkinek kocsira, néha buszra sem - bólintok beleegyezően.
Figyelem, ahogy szépen megtekeri a cigijét, majd megvárom, míg a szájába veszi. Kezemet cigarettája alá tartom. Eszembe jutnak Greg jó öreg bűvésztrükkjei, ezért úgy döntök, most én is "trükközök" egyet, ahogy azt amúgy is kérte Mr. Portal.
Kezem ökölbe zárva, csak hüvelyk- és mutatóujjam gyűrűjében van egy minimális rés. Kezemből metán szivárog, bár színtelen és szagtalan lévén ez nem érezhető. Mutatóujjam élén leheletvékony fehérfoszfor réteg. Gyulladáspontja harmincnégy fok. Így a testhőmérsékletem is begyújtaná néhány pillanat múlva, azonban hüvelykujjam csettintésszerű dörzsölő mozdulatára ez egyből megtörténik. Így finom szikrázás, akárha gyufa lenne az ujjam vége, majd kékes láng a markomból, gyújtó gyanánt a dohányosnak.
- Vannak trükkjeim.
Miután meggyújtottam a cigarettáját, elhúzom a kezem, és széttárom a tenyerem. Ez bárkinek, aki nem ért komolyabban a kémiához, varázslatnak tűnhet, hiszen egyszerre lobban el a még megmaradt gáz.
avatar
Cristopher W. Somerset
~perfect master~
~perfect master~

Hozzászólások száma : 1071
Hírnév : 5
Tartózkodási hely : Xavier Intézet

Vissza az elejére Go down

Re: South Point

Témanyitás by Vortex on Csüt. Nov. 24, 2011 9:10 pm

Rutinos mozdulatokkal megtekerem a cigit, a számba veszem és már nyúlnék is az öngyújtómért, de ezt a részt félbe is szakítja a csávó akivel szó szerint összefutottam. A markát öngyújtónak használva segít meggyújtani a cigarettámat. Beleszívok, majd elégedettem engedem ki a füstöt.
- Na ezt nevezem. Jó, hogy beléd botlottam! Mármint így szó szerint nem annyira az, de örülök mindig, ha mutánsokkal találkozom. Vortex vagyok! - nyújtom felé immár sokkal barátságosabb mosollyal a jobbomat - Benned kit tisztelhetek? - közben eszembe jut, hogy én ugyan futottam, de igazándiból már jó messze vagyok Manhattantől, és iszákos ellenfelemtől, de hogy a Bűvész-úrnak éppen valami fontos dolgát szakítottam-e félbe ezzel a kis kitérővel, arra még nem igazán kérdeztem rá.
- Ugye te nem siettél éppen valahova? Gondolom kellemetlen lenne, vagyis még kellemetlenebb, ha valahová éppen igyekeztél én meg hirtelen elteleportállak valami tök más helyre. De ha ez is lenne a helyzet szívesen nyitok egy kaput neked oda ahová kéred. Persze - szívok mélyet a cigimbe, nehogy a sok fecsegés közben kialudjon - most, hogy így találkoztunk, szívesen meginnék veled egy sört, tudod, az sosem árthat - eresztek meg felé egy kisebb vigyort, majd várom a reakcióit.
avatar
Vortex
~entered apprentice~
~entered apprentice~

Hozzászólások száma : 39
Hírnév : 2
Tartózkodási hely : Glasgow, UK

Vissza az elejére Go down

Re: South Point

Témanyitás by Cristopher W. Somerset on Csüt. Nov. 24, 2011 9:50 pm

A kézi öngyújtó sikeresen elérte célját. Láthatóan kiálltam a furcsa utazó első próbáját, így én is bólintok, majd elfogadom a felém nyújtott kezet.
- Cristopher, de szólíts nyugodtan Cris-nek!
Közben néhány gyors oldalpillantás segítségével felmérem, milyen környékre is pottyantunk. Szerencsére semmi gettó, vagy börtöncella, így viszonylag nyugodtan sétálgathatok errefelé elegáns öltözékben is.
- Nem siettem sehová, éppen csak sétáltam. Viszont az italban benne vagyok.
~ Remélem nincs ellenére, hogy whisky-zzek, miközben ő sörözik!
Széttárom a kezem, és cseppnyi zavartsággal tekintetemben körülnézek. Segélykérőn tekintek Vortexre.
- Sajnos nem ismerem a környéket. Tudsz esetleg valami jó helyet errefelé? Cserébe én állom az első kört. Áll az alku?
avatar
Cristopher W. Somerset
~perfect master~
~perfect master~

Hozzászólások száma : 1071
Hírnév : 5
Tartózkodási hely : Xavier Intézet

Vissza az elejére Go down

Re: South Point

Témanyitás by Vortex on Vas. Dec. 04, 2011 9:20 pm

- Hát ezen a környéken én sem vagyok igazán otthon - elgondolkodom, vajon hol lehet erre felé egy jó hely, de hirtelen eszembe jut egy sokkal jobb ötlet. Abban nem vagyok biztos, hogy ő is benne lesz-e, sőt ránézésre azt mondanám, hogy lehetetlen de egy próbát megér. Minden esetre rávigyorgok jelezve, hogy tudok egy megoldást. - de azt hiszem megvan hová megyünk. Várj pár percet kérlek, gyors leszek.
Csettintek, a kapu ki is nyílik, belápek és már be is csukom magam mögött. Még pár kapuváltásba belekerül, de hazaérek. Bemegyek a kis ajtó nélküli szobámba, ami amolyan kincseskamraként funkcionál. Pár széttört pénztárgép maradékát odébbrugdosom, ahogy az ágy felé megyek. Kinyitom az ágyneműtartót, ahol a lopott piákat tartom, nem emlékszem most van-e egyáltalán valamim, de egy próbát megér. Sört azt nem találok, de van egy kis félliteres üveg cimke nélkül, valami aranybarna löttyel benne. Kinyitom, óvatosan beleszagolok és JACKPOT, whiskey. Már emlékszem is egy lepukkant bárból loptam zárás után. Gondolom nem egy hihetetlen minőség, de ez van. Sokat nem szórakozok, visszamegyek Staten Island-re, és vigyorogva meglóbálom a kis üveget.
- Hogyha benne vagy, aszem tudok itt a közelben egy kis parkot ahol leülhetnénk, tudom nem túl elegáns, de hát kint a szabadban, egy jó kis whiskeyvel cseverészni azért nem olyan rossz program. Persze másban is benne vagyok, de hirtelen ez jutott eszembe. Nos benne vagy?
avatar
Vortex
~entered apprentice~
~entered apprentice~

Hozzászólások száma : 39
Hírnév : 2
Tartózkodási hely : Glasgow, UK

Vissza az elejére Go down

Re: South Point

Témanyitás by Cristopher W. Somerset on Hétf. Dec. 05, 2011 11:35 am

Mostanság elég sok dolog járt az agyamban, legalább részben lefoglalva gondolataimat. Ezeknek csak egy része az, hogy folyton mutánsokba botlok. Köztük egyre több érzékeny, törékeny lelkülető illetőbe. Ha mégse, akkor makacs, önfejű, agresszív a delikvens. De minimum önfejű, önérzetes. ELőbbit okozhatja az ellentétek vonzása, utóbbit viszont akkor a hasonlóak vonzása okozza?
~ Mi vagyok én, Magneto, hogy vonzzam a bajt?
Működik az önfejűség nálam is, viszont valamiért egyre inkább agresszióra tanít ez a világ. Furcsa, és semmiképpen nem jó.
~ Lehet, hogy kéne egy új? Vajon ezeken a portálokon át más világokba is el lehet jutni? Majd megkérdezzük a révészt.
Vortex el is tűnik, így van néhány szabad percem gondolkodni. Ez vagy jó, vagy nem, de nem tudok most túl sok mindent tenni ellene.
Egészen hamar visszajön, vagy csak gyorsan tűnt amiatt, hogy máshol jártam gondolatban.
- Hű! Nem semmi beszerző körút lehetett! Nekem tökéletesen megfelel a park is. Jó levegő, jó társaság, jó pia. Még pár csaj, és komplett bulit tudnánk csinálni - mondom egy széles mosoly kíséretében - Na, akkor mutasd az utat! Követlek.
avatar
Cristopher W. Somerset
~perfect master~
~perfect master~

Hozzászólások száma : 1071
Hírnév : 5
Tartózkodási hely : Xavier Intézet

Vissza az elejére Go down

Re: South Point

Témanyitás by Vortex on Csüt. Dec. 29, 2011 4:05 pm

- Remek, remek. - lassan el is indulok a park, vagyis sokkal inkább játszótér felé. - Erre van! Tudod első ránézésre azt hittem, nem fog tetszeni az ötlet. Már a ruháidból meg a megjelenésedből arra gondoltam volna, hogy inkább egy puccos arany-evőeszközökkel felszerelt luxus étteremben eszel villásreggelit, és nem egy magamfajta semmiből előkeveredett idegennel iszol meg szívesen egy cimke nélküli üvegből valami löttyöt egy játszótéren. Minden estre örülök, hogy nem volt igazam. - közben tovább sétálunk az utcán, majd egy kereszteződéshez érve meglesem az utcatáblákat, hogy pontosan megbizonyosodjak róla, hol is vagyunk. Úgy körül-belül persze sejtettem, de ezen a környéken sok az ugyanolyan kis utcácska, így jobb kideríteni, hogy az a bizonyos "itt" hol is van pontosan. Majd miután átgondoltam, hogy hol is vagyunk és hova készülünk, balra haladunk tovább.
- És ha szabad megkérdeznem, Chris, mivel foglalkozol? Ha jól sejtem nem bűvésztrükkökkel keresed a pénzt. - ekkor belegondolok, hogyha tüzet tud pattintani a kezéből, akkor mennyi minden elítélendő dolgot tudna csinálni. Például "kézi lángszóróval" bankotrabolni, vagy nem kívánatos személyeket hamvasztani. Ezekben sok pénz lehet, persze nem tűnik olyan figurának.
- Persze most, hogy jobban belegondolok az sem kizárt...
avatar
Vortex
~entered apprentice~
~entered apprentice~

Hozzászólások száma : 39
Hírnév : 2
Tartózkodási hely : Glasgow, UK

Vissza az elejére Go down

Re: South Point

Témanyitás by Cristopher W. Somerset on Pént. Dec. 30, 2011 11:49 am

Érdeklődve hallgatom Vortex korábbi előítéleteit rólam.
~ Azért nem semmi, hogy szóba áll velem annak ellenére, hogy nyilvánvalóan más stílust képviselünk. Legalábbis, ahogy mondta, öltözködésben mindenképp.
Sikerül azért alaposabban végigmérnem, és valóban, ezzel fenyegetett engem is apám egy időben. Hogy csóró huligán leszek, ha ilyen természettel pénz nélkül maradok. Nem értettem egyet vele, de már kezdem érteni, mire gondolhatott. Bár egyáltalán nem nézem le újdonsült ivócimborámat.
- Szeretem a luxust, de azért a pénz bőven nem minden. Ha bármit meg lehetne venni pénzen, valószínűleg már halálra untam volna magam.
Ez igaz is. Nem nagyon volt olyan eddig, amihez csak pénz kellett volna, és ne tudtam volna megszerezni. Igaz, sosem akartam űrhajót, vagy afféle modern háremet. Azok aztán biztosan zabálnák a pénzt.
- Hogy mivel foglalkozom? Mondhatjuk, hogy befektető vagyok. Szabadidőmben tőzsdézek. Mivel nincs sok szabadidőm, kevesebb jut az aggódásra és a kapkodásra. Ez pedig nagyon fontos, hiszen a részvénypiac nem kér elnézést, ha valamit elsietsz. A bűvészmutatványokban sem vagyok olyan jó, de egy barátom igazán profi benne. Főleg kártyával! Tényleg, te mivel foglalkozol, Vortex?
avatar
Cristopher W. Somerset
~perfect master~
~perfect master~

Hozzászólások száma : 1071
Hírnév : 5
Tartózkodási hely : Xavier Intézet

Vissza az elejére Go down

Re: South Point

Témanyitás by Hugh Hagwood on Hétf. Jan. 30, 2012 8:29 pm

Városi sétáim egyikén egy kicsit messze keveredtem a kijelölt céltól. Eredetileg a kilátót akartam megtekinteni, de végül ide keveredtem, jócskán kifulladva, éhesen és szomjasan. De hála istennek, itt van egy buszmegálló, és nem mesze tőle egy hamburgeres. Nos, bár nem asztalom az efféle étel fogyasztása, mégis, mintha egyre gyakrabban megesne, mióta ebbe a városba költöztem... És egész biztos voltam benne, hogy a hamburger és hozzá valamilyen üdítő jól fog esni.
Viszonylag hamar megkaptam, amire vágytam, de a hamburgeres előtt csupán egyetlen asztal állt, magas, hogy állva is ehessen mellette az ember. Ez nem gond, legfeljebb a következő vendég, ha igényt tart egy asztalra, ide áll, velem szemben...
Beállt egy busz, de nem az, amire nekem szükségem volt, így nyugodtan falatoztam tovább.
avatar
Hugh Hagwood
~secret master~
~secret master~

Hozzászólások száma : 276
Hírnév : 2

Vissza az elejére Go down

Re: South Point

Témanyitás by Noel Patton on Hétf. Jan. 30, 2012 8:43 pm

Jókedvűen nézegettem a busz belsejét, az emberek cserélődését, a legkülönfélébb arcokat. Próbáltam mindegyikhez kitalálni egy történetet, hova mehet, ki lehet ő. Közben szép lassan összeolvadtak az alakok, egy széken egyszerre négyen, öten is ültek, már meg sem tudtam mondani hol kezdődik az egyik ember és hol a másik. A jármű belseje folyamatosan változott, állandó mozgásban volt, elöntötte a múlt káosza. Nem igazán bírtam ezt sokáig nézni, inkább az előttem lévő ülés támláját csodáltam meg. Az azt díszítő graffitiszerűség kirajzolódott rajta, majd eltűnt, és ezt ismételte folyamatosan. A végére már szinte megtanultam lerajzolni a mintákat. Ekkor lettem figyelmes a hangos szóváltásra elöl. Kinéztem az ablakon és rémülten tapasztaltam meg, hogy újra képes voltam annyira lekötni a figyelmem, annyira belefeledkezni a gondolataimba, hogy észre sem vettem, mikor hagytam el a megállót, ahol le kellett volna szállnom. Azonnal felpattantam és az ajtóhoz siettem, ahol csukott szemmel próbáltam áthatolni a létező vagy nem létező embereken, míg végül a járdát érintette talpam. Egészen pánikba estem. Rettegtem attól, hogy eltévedek és tessék, össze is hoztam! Megpillantottam egy hamburgerest és rögvest hozzá siettem, hátha tud nekem segíteni, egyáltalán hol vagyok?
- Elnézést! - szólítottam meg, de akkor kifordult a látóteremből. Igen, arról megfeledkeztem nagy riadalmamban, hogy ilyenkor nem ajánlott nekem megmozdulni sem. Vártam is a csúnya puffanást.
avatar
Noel Patton
~fellow craft~
~fellow craft~

Hozzászólások száma : 63
Hírnév : 3

Vissza az elejére Go down

Re: South Point

Témanyitás by Midnight on Hétf. Jan. 30, 2012 8:54 pm

Meló után voltam, alapvetően jó kedvűen, nem csak megjavítottam egy katamarán rádióját, hanem mentünk is egy kört a tulajjal, márpedig a sós víz, a tenger mindig feldob. Könnyed motorozásra gondoltam a nap levezetéseként a városban, meg esetleg egy bögyösebb ágymelegítőre, vagy ilyesmi, amíg meg nem éreztem a hasam határozott követelőzését kaja ügyben. Nézd már, hamburgeres! Hát így jöjjön össze minden, amit tervezek. Nem mondom, az előtte már falatozgató sráccal is el tudnék képzelni egy-két dolgot a lepedőn, hajjaj! Bár volt egy olyan érzésem, hogy nem lenne vevő rám. De a kaja mindenképpen jól hangzik.
Lepattantam a motorról és lendületesen mentem a hambis felé, mikor mellettem feltűnt egy csinos, szőkés hajú kislány. Az a szende, bátortalan fajta, de kedves arcú és szintén vonzó. Esküszöm hirtelen nem is tudnám, hogy a fiút vagy a lányt vinném-e el inkább ma éjjelre. Rámosolyogtam a csajra, de nem is látott szerintem, a hamburgeres felé lépett de valami olyan ívben, hogy elsőre belém ütközött, vagy inkább nem esett, hirtelen nem is tudtam, de reflexből kaptam el a derekát, nehogy elboruljon. Bár nem voltam benne biztos, hogy elesett volna, de ez nem igazán tartott vissza.
- Hohó kislány - mosolyogtam rá. - Vigyázz, még a végén összeismerkedsz a kemény betonnal - csóváltam a fejem barátságosan, majd lassan, gondosan bizonyosodtam meg róla, hogy stabilan áll, de a tenyerem nem hagytam elvándorolni a hátáról, az nem a kis szendék stílusa, nekik túl gyors lenne. - Jól vagy?
avatar
Midnight
~fellow craft~
~fellow craft~

Hozzászólások száma : 64
Hírnév : 7

Vissza az elejére Go down

Re: South Point

Témanyitás by Hugh Hagwood on Hétf. Jan. 30, 2012 9:03 pm

A hamburgerem felénél tartottam, mikor megpillantottam mindkettejüket. Egy nagyon szép, amolyan szende típusú lányt, meg a jóképű fiatalembert. Az első gondolatom az volt, hogy milyen szép pár lennének, a második meg az, hogy ezzel a hölggyel bizony én is szép párt alkothatnék. A közeledő fiatalember hasonló irányultságú gondolatait meg meg sem mertem tippelni, de tény, hogy először rám, és nem a lányra vetett félreérthetetlen pillantást.
Gyorsan és zavartan tértem vissza a hamburgeremhez, kerülve a szemkontaktust, biztos, ami biztos.
Azonban amikor az ifjú hölgy bajba jutott, nem tudtam megállni, hogy ne nézzek fel. Zaklatottnak tűnt. Ezt az érzést jómagam is igen jól ismertem. Szerencsére most nem kísértettek az elhunytak, de azért... Szóval ismertem.
- Jól van, kisasszony?
Ekkor vettem észre, hogy más, hozzám hasonlóan biztosan kéretlen segítője is akadt az előbbi fiatalember személyében, aki ráadásul jóval gyorsabban is reagált, mint jómagam. Azért nem tértem vissza ismét a kései ebédemhez, helyette úgy gondoltam, megvárom a hölgy válaszát.
avatar
Hugh Hagwood
~secret master~
~secret master~

Hozzászólások száma : 276
Hírnév : 2

Vissza az elejére Go down

Re: South Point

Témanyitás by Noel Patton on Hétf. Jan. 30, 2012 9:16 pm

Nem történt meg a puffanás, puhán elkapott valaki. Kicsit ijedten meredtem a megmentőmre, miután két lábra állított. Igyekeztem nem mozdulni, nehogy meginogjak és újra zuhanni kezdjek. Elesettnek éreztem magam és kiszolgáltatottnak a látomásaim miatt, vagyis főleg eme mellékhatása miatt. Ráadásul eltévedtem. Igyekeztem gyorsan összeszedni magam, de nem nagyon ment. Túl nagy figyelmet kaptam. Ráadásul két ilyen magas férfitól. Szerettem volna gyorsan felszívódni, vagy láthatatlanná válni.
- Köszönöm szépen, hogy megmentett. - Mosolyogtam rá a lovagra, bár nem tudom mennyire sikerült, mert nem mertem felemelni a fejem és rá nézni. - Igen, jól vagyok, köszönöm. - szóltam a másik felé is kedvesen, hangom úgy csengett, mintha épp sűrű bocsánatkéréseket rebegtem volna a puszta létezésem miatt. Közben megmarkoltam az útitáskám kihúzhatós kallantyúját, hátha az egyenesben tart. Ötletem sem volt mit kellene most tennem. Még csak azt sem tudtam, mit kell kérdeznem ahhoz, hogy valaki a megfelelően útba igazítson.
avatar
Noel Patton
~fellow craft~
~fellow craft~

Hozzászólások száma : 63
Hírnév : 3

Vissza az elejére Go down

Re: South Point

Témanyitás by Midnight on Hétf. Jan. 30, 2012 9:24 pm

A lehető legbarátságosabb mosolyt villantottam a férfi felé is:
- Szerintem csak megszédülhetett a hölgy, remélhetőleg nincs nagyobb baj - vetettem fel. - Ne köszönd - simogattam meg egy egész picit a hátát a két lapockája közt, majd elvettem a kezem óvatosan figyelve a reakcióját. - Talán csak egy kis energiautánpótlást kíván a szervezeted. Én amúgy is enni akartam egy hamburgert, mit szólnál ha téged is meghívnálak egyre? Azt hiszem amúgy is csak egy "asztal" van, amit ez esetben meg kell osztanunk, hát legalább nem kukán ácsorognánk, nem? - vigyorodtam el, majd a férfi felé kezet nyújtottam: - A nevem Ed. Eduardo.
Majd a nőre néztem:
- Na? Hamburger? Sajtburger? Hotdog? Vagy ebben a sorrendben? - próbáltam egy kis bolondozással oldani a hangulatát.
avatar
Midnight
~fellow craft~
~fellow craft~

Hozzászólások száma : 64
Hírnév : 7

Vissza az elejére Go down

Re: South Point

Témanyitás by Hugh Hagwood on Hétf. Jan. 30, 2012 9:46 pm

Összehúzott szemöldökkel figyeltem a két érkezettre, és még a hamburgeremet is lettem a papírtálcára. Már a kézfogás közben elindultam.
- Szédülés? Egy pillanat...
A lányhoz léptem, és Eduardot finoman félretolva megfogtam a csuklóját. A másik kezemet a szemem elé emeltem, és a karórámat vizslattam. Hát persze.
- Kegyednek igencsak felszökött a vérnyomása. Van bármi egészségügyi problémája? Cukorbetegség, esetleg? Mert ellenkező esetben egyet kell értenem Eduardóval, egy kellemes étkezés és pár nyugodt perc segíthet a problémán. A nevem Hugh Hagwood, egyébiránt. És orvos, szóval pont kapóra jöttem, ha szabad így fogalmaznom.
Egy gyors mosolyt villantottam a férfira a bemutatkozás okán, és miután elengedtem a fiatal hölgy csuklóját, kezet nyújtottam neki.
Elbűvölően szép volt, ha így, közelről nézte az ember. Mármint a magas vérnyomású lány, természetesen, nem Eduardo.
avatar
Hugh Hagwood
~secret master~
~secret master~

Hozzászólások száma : 276
Hírnév : 2

Vissza az elejére Go down

Re: South Point

Témanyitás by Noel Patton on Hétf. Jan. 30, 2012 9:59 pm

Nem tudtam kezelni az érintéseket, ráadásul egészen furcsa volt, ahogy Ed csinálta. A meghívásra hirtelen nem tudtam mit felelhetnék, ezért inkább kerültem minden bonyodalmat és egy bátortalan mosollyal bólintottam. Azt hiszem ez nálam ilyen automatikus vészreakció volt, mikor túl gyorsan történtek körülöttem az események, összezavarodtam és valaki tőlem kérdezett valamit. Az agyműködés leállt, de azért a mosoly és bólintás meg volt. Közben a másik férfi megfogta a kezem és akkor már egészen zavarba jöttem. Amint értelmeztem a szavait komolyan feleltem a kérdésére, mintha a leckét mondanám fel. Hát orvos volt.
- Néha problémám van az egyensúlyozó szervemmel, vagy mimmel. Csak ennyi az egész. - Közben azt hiszem a vérnyomásom tovább növekedhetett, már csak abból kiindulva mennyire izgultam.
- Én Noel vagyok. - mondtam halkan, finom hangon, ha már mindenki bemutatkozott. Majd mindkettőjükre felnéztem és a lovagiasságukért személy szerint ajándékoztam nekik egy-egy félszeg, de nagyon kedves és hálás mosolyt. Ettől kezdve pedig tudtam, hogy sodródni fogok, szokásomhoz híven. De bizakodtam, hogy valami jó fog kisülni belőle.
avatar
Noel Patton
~fellow craft~
~fellow craft~

Hozzászólások száma : 63
Hírnév : 3

Vissza az elejére Go down

Re: South Point

Témanyitás by Sponsored content


Sponsored content


Vissza az elejére Go down

2 / 13 oldal Previous  1, 2, 3, ... 11, 12, 13  Next

Előző téma megtekintése Következő téma megtekintése Vissza az elejére

- Similar topics

 
Permissions in this forum:
Nem válaszolhatsz egy témára ebben a fórumban.