Lynn és Szellem háza (+ Alistair)

1 / 2 oldal 1, 2  Next

Előző téma megtekintése Következő téma megtekintése Go down

Lynn és Szellem háza (+ Alistair)

Témanyitás by Lynn Harlow on Hétf. Okt. 01, 2012 11:38 am

Két emeletes, sárga falú, verandás családi ház. Alsó emeletén található a nappali, konyha, étkező és egy kis fürdőszoba vécével, mosdókagylóval és zuhanykabinnal. A felső emeleten három hálószoba van: a szülőké, a gyereké és egy vendégszoba. A nagyobbik fürdőszoba itt található, ahol már a vécén és a mosdókagylón kívül egy jókora sarokkád is helyet kapott, valamint egy mosó- és egy szárítógép. A házat zöld füvű kert veszi körbe fehér deszkakerítéssel szegélyezve.

A ház kívülről:



Nappali:



Konyha és étkező:



Alaprajzot itt lehet róla találni.
avatar
Lynn Harlow
~perfect master~
~perfect master~

Hozzászólások száma : 814
Hírnév : 83

Vissza az elejére Go down

Re: Lynn és Szellem háza (+ Alistair)

Témanyitás by Szellem on Csüt. Nov. 29, 2012 5:27 pm

Előzmény: Methal Inc//

Apró szellő süvít végig a házon, felfodrozva a függönyöket, és lesöpörve pár szalvétát az ebélő asztalon, mire a kicsi Alistair hangos tapsikolásba kezd, csak mint mindig, mikor megjelenik egy ilyen utazás után.
-Tudod...a legtöbben alig látnak valamit az első pár alkalomnál, a frászt kéne rá hoznom ilyenkor, és mégis...nem panaszkodni akarok persze, csak fura.
~Valójában, örülök, hogy nem ásítozik közben, mint a nagyobbik...~
-Szóóóóóval, mit csináljunk most veled mi? - Kérdi játékosan a csöppséget, ki erre közelebb húzódik az anyjához, és kinyújtja Szellemre a nyelvét.
-Na jó, most őszintén, hány Nobel díjas van a családodban?
Aztán a kanapéhoz sétál, ahol Lynn pár napja megkérte, hogy rakjon rendet, és felveszi onnan az egyik plüssjátékot a sok közül.
-Mi lenne, ha kipróbálnánk, mire képes a gyerek, biztonságos keretek közt? Van kedved hozzá Alistair?
A pici felnéz az őt ölelő asszonyra, mintha csak a szemeivel kérdezné: "anyu, szabad?", aztán pedig hátrafordul a papa felé.
-Na jó...bevallom, nem igazán tudom, hol kezdjük a dolgot. Szerinted?

_________________
I am the shadow, and the smoke in your eyes,
I am the ghost, that hides in the night
avatar
Szellem
~perfect master~
~perfect master~

Hozzászólások száma : 1426
Hírnév : 74

http://eladokkonyve.freeblog.hu/

Vissza az elejére Go down

Re: Lynn és Szellem háza (+ Alistair)

Témanyitás by Lynn Harlow on Szomb. Dec. 01, 2012 10:04 am

Miután hazaértünk első dolgom volt felvenni a földre szóródott szalvétákat, de még mindig annyira kábulatban voltam Alistair újonnan felfedezett képességétől, hogy kivételesen eszembe sem jutott letolni Szellemet, amiért ebéd (vagy ne adj' isten reggeli) után nem pakolt el maga után, csak gépies mozdulattal halmoztam vissza őket az asztalra. Végül is legalább az edényeket elvitte a mosogatóig. Utána lehúztam előbb a saját, majd a gyerek cipőit, Szellemet meg csak megbökdöstem a könyökömmel, hogy kövesse a példánkat.
-Megszokhatnád már - mosolyogtam rá. - Egyébként meg nem hinném, hogy jelenleg ez a legfurább Alistairnél. Tudod: kifejlett mutáns képességekkel rendelkezik, meg minden, blablabla.
Na jó, valójában fogalmam sem volt, mennyire kifejlett a prücsök mutáns képessége, hiszen még azt sem tudhattuk, pontosan mire is képes, viszont úgy éreztem, jelen körülmények között ennyi túlzást megengedhetek magamnak.
-Legjobb tudomásom szerint egy sem - vettem át Alistairt az apjától. - Nem mintha ennek feltétlenül köze lenne a sütnivalójához. Igaz, édesem? - adtam egy eszkimópuszit a karomban tartott csöppségnek, aki erre kuncogva hunyta le a szemeit, kezecskéit pedig az arcomra tapasztotta. - De nem szép dolog nyelvet öltögetni másokra. Nem akarjuk, hogy a papa sírjon, igaz? Igaz?
-Gööö-ge geö! - rikkantotta vidám kacagással Alistair, ami engem is nevetésre késztetett.
-Te kis krampusz, hát szabad ilyet mondani? Egyelek meg, te drága.
Szavaimat hatalmas puszival egészítettem ki, majd párszor óvatosan a levegőbe dobtam, hogy még tovább tartson a lelkesedése. Feldob-elkap, feldob-elkap, feldob-... feldob-... feldob-... Na!
-Jössz vissza - kaptam el a bokájánál fogva, hogy visszahúzzam magamhoz a levegőben rekedt még mindig tele szájjal nevető gyereket, aki elképedt-rémült ábrázatomra meredve, csak még jobban rákapcsolt a vigasságra.
Az apjára tekintve szorítottam magamhoz még mindig egy kicsit feldúltan.
-Muszáj lesz a végére járnunk - jelentettem ki határozottan. - Tudnunk kell, mire képes, különben okozhat még meglepetéseket, és nem akarom, hogy baja essen... vagy akár valaki másnak. De nem vagyok terapeuta, szóval nem is tudom, mi a szakszerű eljárás. Gyere, segíts.
Odavittem Alistairt a konyhát a nappalitól elválasztó falhoz, ahol a tévé-sarok is volt, a kanapé mögött pedig egy nagy puha szőnyeg leterítve a játékaival, hogy itt lent is tudjon játszani, ne csak az emeleten. Lepakoltam rá, és én is leültem a plüssök, kisautók, G.I. Joe babák és leporellók közé, hogy valahogy kiderítsük, mi is a helyzet a fiunkkal.
-Alistair, volna kedved játszani valamivel?
-Geö!
-És mivel szeretnél játszani?
Gondterhelten nézett körbe, aztán kiválasztotta az egyik tűzoltóautót, és ahogy az előbb én őt, most úgy ölelte ő magához a játékát.
-Nagyon jó dolgot választotál, ügyes vagy. Odaviszed a papához, hogy együtt játszatok vele?
Alistair erre elgondolkodva méregette Szellemet, mintha azt próbálná eldönteni, hogy apja vajon tudja-e, hogy kell az ilyesmivel játszani, mert neki ugyan nincs ideje még ezt is elmagyarázni, ő egy elfoglalt baba, akinek még rengeteg sok kisautózást kell elintéznie. Végül azonban mégis megindult Szellem felé.
-Nézd a kezét - súgtam, amikor Alistair ugyan megtámaszkodott a padlón, de jól láthatóan nem nehezedett rá apró kezecskéire, pedig ez még egy felnőttnek is borzasztóan megnehezítette volna a felkelést. Ő azonban könnyed mozdulattal egyenesedett fel két lábra, hogy meginduljon az apja felé.
-A lábai.
Bár szabályosan lépegetett, lábfejei meg sem moccantak, Alistair nem gördült végig rajtuk, ujjacskái nem terültek szét, nyilvánvalóan semmi súly nem nehezedett rájuk. Végül visszatottyant fenékre Szellem előtt, és felé tolta a tűzoltóautót.
-Az ujjai.
Hozzá sem ért a játékához, az mégis a kívánt irányba gurult.
-Vélemény? - néztem Szellemre.
avatar
Lynn Harlow
~perfect master~
~perfect master~

Hozzászólások száma : 814
Hírnév : 83

Vissza az elejére Go down

Re: Lynn és Szellem háza (+ Alistair)

Témanyitás by Szellem on Szomb. Dec. 01, 2012 11:25 pm

-Bocs - szól halkan, s kivonul az előszobába, hogy lerúgja a cipőjét a lábairól, persze csak óvatosan, hogy kedvenc duója ebből ne lásson semmit.
~Hopp, lehet nem kéne ilyeneket gondolni...nincs kedvenc gyerekem, mielőtt a nagyobbik, gondolatolvasó fiam félreértené.~
Dolga végeztével visszatér a szobába, aztán miután Lynn kezébe adta a babát, csak figyel csendben,a hogy a doktornő felállítja a diagnózist, igaz nem egyszer leesik az álla, annak ellenére, hogy nem lát semmi olyat, amit ne sejtett volna már eddig is, a korábbiak alapján. Arról nem is beszélve, hogy van némi helyzeti előnye, ugyanis bűnöző korában felkért egy professzort, egy bizonyos Alexis...hát a vezetéknevére nem emlékszik így hirtelen, de nem is fontos, a lényeg, hogy nagy koponya a csaj, és valahogy rájött, hogy mi Szellem valódi képessége, amivel odaát repül, és úgy tűnik, ezt örökölhette Alistair is.
-Hogy mi a véleményem? - Kérdi nyugodtan, pedig a lebegő babát látva ezernyi kérdés merül fel benne. - Őszintén remélem, hogy ő is az izmait használja az antigravitációhoz, különben a NASA-tól kell majd kondigépeket vennünk neki.
-Gögö?
-Semmi pajtás, tessék, itt az autód - feleli mosolyogva, és visszagurítja neki a tűzoltó mobilt, aztán Lynn felé fordul.
-Antigravitáció, az kell, hogy legyen, de nem tudom, hogy lehet képes rá, ilyen fiatalon. A másik két gyerekem nem produkált ilyet, és én sem, te pedig kicsit későn is kezdted - mutat rá, de aztán rögtön elvigyorodik, ugyanis ezek a szavak óhatatlanul is magukkal hoznak egy emléket az egyetemista Lynn-ről, ahogy versikébe foglalta a tanulmányait, és azokat szavalta magának, fejét édesen ide oda döntögetve közben.
-Viszont, hallottam már ilyesmiről, úgyhogy... - Keze előre lendül, és reflexből elkapja a két lába közé száguldó autót, amit gyermeke iszonyú sebességgel küldött útjára egy babához képest. - Ezt biztos tőled örökölte...mi az prücsök, nem szeretnél több tesót hmm?
-Geü! - Kiált fel, a játékra mutatva.
-Várj egy kicsit, van egy ötletem. - Felpattan és a hűtőhöz lép, majd onnan ki vesz egy két literes, bontatlan, 100%-os narancslét. Aztán a kicsihez sétál, és leteszi elé. - Mutasd milyen erős vagy - szól cukkolva - emeld fel szépen.
Minden szülő eljátsza ezt a kicsikkel, és majdnem mind úgy vannak vele, ha tényleg meg tudja csinálni, dobnak egy hátast. Darien megelégszik azzal, hogy egy pillanatra kikerekednek a szemei, de aztán gyorsan lehajol, és elveszi a dobozt a kicsitől, ki büszkén nevetgélve tartja azt a feje fölé.
-Jól van, nehogy sérvet kapj nekem. Azt a...
Újra a felesége felé fordul, addigra azonban már lenyeli aggodalmát, és megpróbálja csak a büszkeségét mutatni.
-Azt hiszem megszületett 150 éve az első Darrow gyerek, akinek nem veszik majd el az ebédpénzét soha...én...
Ekkor azonban Fia a nyakába ugrik, majd két kicsi kezével a szemeibe kapaszkodik, és szokás szerint elkacagja magát.
-Azt hiszem vennünk kell neki egy sisakot is...olyan jó puhát, biztos ami biztos. Télire álcázhatnánk sapkának...

_________________
I am the shadow, and the smoke in your eyes,
I am the ghost, that hides in the night
avatar
Szellem
~perfect master~
~perfect master~

Hozzászólások száma : 1426
Hírnév : 74

http://eladokkonyve.freeblog.hu/

Vissza az elejére Go down

Re: Lynn és Szellem háza (+ Alistair)

Témanyitás by Lynn Harlow on Vas. Dec. 02, 2012 7:31 pm

-Drágám, ha ez tényleg antigravitáció, akkor sem kell pánikba esned - jelentettem ki. - Az, hogy tudja használni a képességét, még nem jelenti azt, hogy csak lebegve fog közlekedni. Te sem bennem zuhanyzol mindig... bár a reggelihez néha jöhetnél a lábaidon is - tettem hozzá bujkáló mosollyal.
Alistair merényletére éktelen nevetésben törtem ki, mert már volt róla szó, hogy esetleg nem ártana neki egy kistesó, én sosem vetemedtem arra, hogy ennyire radikálisan ellenkezzem az ötlet ellen. Hiába, ez a gyerek nem aztán nem tököl, amit most már egészen biztosan az apjától örökölt.
~Atyaég, de gonosz vagyok!~
-Oké, legyen antigravitáció, tényleg eléggé hajaz rá. Egyébként pedig - tettem hozzá kissé durcásan, mert Szellem sosem tudott úgy emlékeztetni rá, milyen későn alakult ki bennem a mutáns képességem, hogy az ne úgy hangozzon, mintha arra célzott volna, hogy elkéstem vele - nincs meghatározott ,,normális" időintervallum arra, hogy mikor jelentkezhet valakinél először a képessége, csupán a gyakoriságra vonatkozó statisztika szerint leginkább a kamaszkor elejére teszi a legtöbb esetet. De ettől még sem én, sem a fiad nem vagyunk abnormálisak. Tudod mit? - vigyorodtam el, és felborzoltam Alistair haját. - Különlegesek vagyunk.
-Kügö! - rikkantotta egyetértően a minimanó, de aztán elgondolkodva futott neki még egyszer a nehéz szónak. - Kümö... kögömü...kömm... Kömümmö! - vágta ki végül diadalittasan.
-Ahogy mondod, mindketten kömümmök vagyunk - nyomtam a feje búbjára egy puszit. - Apád pedig egy naaaaagy...
-Tütü - mutatta fel a tűzoltóautót.
-Hát érdekes megközelítés - ingattam a fejem. - Bár remélem ezt a képességét csak a fürdőszobában fogja gyakorolni, tűz esetén... hát... nagyobb tömlőkre lesz szükség és hideg vízre.
-Geö gögö - motyogta halkan, elgondolkodva a tűzoltóautót mustrálgatva elmélyülten. Meöme-gö. Memme Tütü.
Érdeklődve figyeltem a próbát a narancslével, de nem volt rá szükség, hogy közbelépjek, Szellem megelőzött, bár a kis erőművésznek egyértelműen nem okozott nehézséget.
-Akkor valami strapabíró ponyva sem ártana - sóhajtottam fel. - Egyrészt, hogy őt megfogja, másrészt, hogy minket megvédjen, ha baba-eső esne.
Alistair nagyon élvezte, hogy ennyire a figyelem középpontjába került. Látható élvezettel gyurmázta Szellem arcát, majd, amikor elhangzott az ,,eső" szó, kacagva visított fel, majd négykézlábról elrugaszkodott, mint egy nyuszi, és egy két méteres ugrással a szőnyeg másik oldalára szökkent, ahol vidám kuncogással bújt be a puha szövet alá.
-Nahát, nahát, eltűnt Alistair - jajgattam nagy hangon (erősödőkuncogás a szőnyeg alól), Szellemnek pedig egészen csendben fűztem tovább a szót. - Talán el kéne vinnünk a Xavierbe. Én nem vagyok specialista, ide pedig az kell. Ők ezzel foglalkoznak... Hát hol lehet az én különleges kicsi fiam? És vajon mi ez a pukli itt előttem? - bökdöstem meg finoman az Alistair kupacot, mire ő megrázkódott a hangos kacagástól, de természetesen, amíg ő nem látott minket, addig mi sem láthattuk őt, de még csak nem is hallhattuk. - Jaj, jaj, most aztán örökre elvesztettük Alistairt.
De ezt már ő sem hagyhatta annyiban. Rövid mocorgás után irányba állt, majd lehetetlenül gyorsan előmászott, majd felénk fordulva, mint egy tornász, aki épp landolt a felemás korlátról, a magasba lendítette mindkét kezét, és vidáman jelentette:
-Íííjjjemömmö!
avatar
Lynn Harlow
~perfect master~
~perfect master~

Hozzászólások száma : 814
Hírnév : 83

Vissza az elejére Go down

Re: Lynn és Szellem háza (+ Alistair)

Témanyitás by Szellem on Hétf. Dec. 03, 2012 9:17 pm

-Nem, tényleg nem fürdök benned minden nap - jegyzi meg elgondolkodva - és végül is a kezed sem változik minden nap jéggé véletlenül pont azelőtt, hogy arrébb tessékelsz valahonnan...
Többet viszont nem panaszkodik, inkább csak figyeli anyát, és gyermekét, ahogy együtt kacagnak a majdnem pórul járt Apun. Persze aztán Lynn szokás szerint szégyenlősen lesüti a szemét, amiért ilyesmin nevetett, de addigra késő, Szellem már megállapítja, hogy egy pokoli nőszemélyt vett feleségül...és napról napra jobban szereti őt.
~Ez van, dilis vagyok.~
-Csak nem lesz babaeső hisz...most meg hova tűnt??? - kiált fel színpadiasan, s ő maga is hozzálát a kereséshez. - Jaj ne! Bárcsak hallgattam volna rád, és kifeszítem azt a ponyvát! Hát hova tűnt a mi kicsin babánk!
Nagyjából ennyi az, amit ki tud préselni magából nevetés nélkül, ezért a továbbiakban inkább csendben marad, és visszateszi a narancslét a hűtőbe, még pont az előtt, hogy gyermekük felbukkan a szőnyeg alól.
-Nahát! Mégsem tűnt el! Hát hol voltál eddig te rosszcsont!? - Kiált fel vidáman, és már az ölébe is kapja az apróságot, annak ellenére, hogy ma már párszor kiderült, neki aztán nem kell segítség ahhoz, hogy oda felkerüljön.
-Azt mondod, vigyük el a Xavier-be? Nem hiszem, hogy van bölcsödéjük, de egy próbát végül is megér...legfeljebb meglátogatjuk a tesóit.
-Immumu? - Kiált fel izgatottan a kicsi, mire Darien csodálkozva vonja fel a szemöldökét, és összeráncolt homlokkal néz először Lynn-re, majd a kicsire, de aztán nagy nehezen leesik neki a tantusz.
-Ja, hogy...ó! Igen, igazad van, Inimma is ott él azóta, őt is meglátogathatod. - Közelebb lép Lynn-hez, és hozzá hajol, hogy a fülébe súghassa: - Ez a kölyök néha kezd ijesztő lenni.
Aztán, ha mér ott van, ad egy gyors puszit felesége ajkaira, és mire elhúzódik tőle, már Alistair is nyújtogatja a nyakát, szájával pedig kitartóan csücsörít.
-Addig viszont, ki kéne próbálnunk, mit bír felemelni. Tudod, mielőtt kiderül, hogy minket is elbír...

_________________
I am the shadow, and the smoke in your eyes,
I am the ghost, that hides in the night
avatar
Szellem
~perfect master~
~perfect master~

Hozzászólások száma : 1426
Hírnév : 74

http://eladokkonyve.freeblog.hu/

Vissza az elejére Go down

Re: Lynn és Szellem háza (+ Alistair)

Témanyitás by Lynn Harlow on Kedd Dec. 04, 2012 9:39 pm

A jeges kezeimről való morgására csak csintalanul mosolyogtam rá, elvégre tényleg ezt szoktam csinálni, viszont mentségemre legyen mondva, csak akkor, ha igazán megérdemelte (például rám hozta a frászt reggel azzal, hogy mögém lopakodva felkapott, és átrepült velem a konyhába). Szinte kedvem lett volna megígérni neki, hogy többé ilyet nem csinálok, de aztán rögtön rájöttem, milyen elhamarkodott tett lenne ez a részemről, úgyhogy előrelátóan inkább hallgattam (bár azért küldtem felé egy vigasztaló puszit a levegőben).
-Nem úgy gondoltam - ráztam a fejem, miután közelebb húzódtam a két legimádnivalóbb férfiemberhez. - De ők talán tudnak valami tanácsot adni abban, hogy egy gyerekben hogy lehet építeni, fejleszteni a képességét. Mindketten vagy felnőttek, vagy már idősebbek voltunk, amikor előjött a képességünk, neked meg van már ugyan két mutáns gyereked, de őket nem te nevelted, úgyhogy te sem tudhatod, hogyan kell ezt csinálni.
Megijedve attól, amit mondtam, gyorsan megsimogattam Szellem arcát, és finom csókot leheltem az ajkaira.
-Nem úgy értettem - mondtam halkan. - Nem a te hibád volt, nem azért mondtam, csak mutánsgyereket nevelni sokkal nehezebb, mint átlagosat. Csak... szeretnék mindent jól csinálni. Alistairből csak egy van.
-Mammmö - mormogta Alistair is, aki nyilván megérezte a beállt hangulatváltozást, és miután szembemocorgott vele, vigasztalóan átkarolta apja nyakát, és a vállára hajtva a fejét bizonygatta: - Mommó-mö Tütü.
-Na látod - kacsintottam Szellemre egészen elérzékenyülve figyelve őket. - Talán Adam tudna ebben tanácsot adni.
Fogalmam sem volt, ki takar az Immumu, hiszen még arra is csak derengett valami, amikor Szellem lefordította Inimmára.
-Az Lily madara, ugye? Mikre emlékszel, te gyerek!
Az ötletet jónak tartottam, úgyhogy, hogy ne legyen túl nagy nyomás rajta, elvettem az apjától, és a pokrócra állítottam.
-Na, emeld fel a papát!
Alistair először lassan felém fordította a fejét, miközben szemei egyre jobban kikerekedtek.
-Tütü? - kérdezte, mint aki attól tart, hogy rosszul hallott.
-Igen - bólintottam. - Csak próbáld meg, nem baj, ha nem megy.
Alistair erre megint szembefordult az apjával, kicsit leszegte a fejét, majd Szellem térdeinek támasztva kicsiny kezeit, nekifeszült. Persze nem ment neki. Akkor elkapta a nadrágját a vádlijánál, jól megmarkolta, majd ugyanannak a lábának támasztva a talpait elkezdte húzni, hogy végül már a popsija is eltávolodott a földtől, ahogy a levegőben fekve a hátán, két kézzel húzta a nadrágot, de a makacs apja csak nem akart megmozdulni.
-Jól van, jól van, elég lesz - kaptam fel, nehogy túlerőltesse magát. Kicsit bánatosan biggyesztette a száját, ezért biztató mosollyal dörgöltem arcomat az övéhez. - Nagyon ügyes voltál, kicsim, de először akkor nézzünk valami kisebbet.
-Meöme? - vetette fel Alistair.
-Hát talán valami annál is kisebbet - ingattam a fejem. - Mit szólsz mondjuk ehhez?
A kanapé és a tévé közti dohányzóasztalról felkaptam a Génmutáció ezerötszáz oldalas szakkönyvét, és letettem elé a szőnyegre.
-Na, tessék. Ezt még a mama is nehezen emeli meg.
Alistair nagyon elszántan nézett farkasszemet egy ideig a vaskos könyvvel, majd lehajolt, és a legkisebb erőlködés nélkül a feje fölé emelte.
-Meöme! - visította diadalittas boldogsággal, majd a könyvet továbbra is a feje fölött tartva Szellemhez rohant, folyamatosan visongva. - Tütü! Tütü! Eöööee mömme! Mömme, Tütüüüüü!

/Folytatás: Xavier - Igazgatói iroda /


A hozzászólást Lynn Harlow összesen 1 alkalommal szerkesztette, legutóbb Csüt. Dec. 13, 2012 7:44 pm-kor.
avatar
Lynn Harlow
~perfect master~
~perfect master~

Hozzászólások száma : 814
Hírnév : 83

Vissza az elejére Go down

Re: Lynn és Szellem háza (+ Alistair)

Témanyitás by Szellem on Szer. Dec. 05, 2012 11:51 am

Az egyik pillanatban még figyeli ezt a tündérien ördögi nőszemélyt, a másikban pedig már úgy érzi, mintha Lynn rajta próbálná a ki a ráfolyós, megfagyós trükkjét. Szavaitól másodpercekre lebénul, aztán pedig próbál ugyan úgy tenni, mintha meg sem hallotta volna, de feleségét persze nem tudja átejteni, úgyhogy inkább csak másik karjával magához öleli őt is, és halkan a fülébe súgja.
-De, az én hibám volt, de többet nem szúrom el, ígérem.
Borongós hangulata persze nem tarthat sokáig, ennyi ölelő kar közt, kisfia pedig igazán kitesz magáért, egyszerűen meg kell zabálni azt az édes kis manót!
-Igen, ő az. Múltkor nagyon összehaverkodtak Alistair-el. Látnod kellett volna...na de majd talán most. - Mondja, már megint vidáman...hiába, a rossz kedv ebben a házban tényleg nem lehet hosszú életűbb, mint egy hóember Hawaii-n. - Nem tudom amúgy...mutáns gyerekből van ott egy pár, de biztos azt szeretnéd, hogy amire felnő, abban a bőrcuccban ugrándozzon, a gonosz ellen harcolva, mint Sean? Mondjuk...kisbaba, szóval úgysem hagynánk ott egyedül, az meg nem árthat, ha felteszünk pár kérdést.
Ez után ő is izgatottan várja, vajon mi lesz ebből, és tényleg fel tudja-e őt emelni a hat hónapos gyermeke. Ha nem, akkor jó, annyira még nem vészes a dolog, ha meg igen...nos akkor legalább talált egy másik jelöltet, aki kiviheti a szemetet.
-Csudába - szól nevetve, mikor mégsem sikerül a mutatvány. - Nem baj, majd legközelebb biztos menni fog.
A következő javaslatra már hangosan nevet el magát, és Lynn mögé lép, amíg fiuk megkapja a genetika könyvet.
-Tudod mit? Te emeld fel a könyvet, én pedig felemelem a mamát, rendben? - Kérdi, de mielőtt még bárki válaszolhatna, már az ölébe is kapja feleségét, aztán erősen tartja meg karjaiban, nem sok hajlandóságot mutatva rá, hogy valaha elengedje őt.
-Ügyes vagy pajti! Gyere ide te is. - Szól a virgonc kisfiúnak, kinek nem kell kétszer szólni, könyvestől felpattan, és anyja ölében landol, aztén kinyitja a könyvet, és a kezébe adja, majd várakozón tekint rá hatalmas zöld szemeivel.
-Meme?
-Jól mondod, mesélj nekünk Anyu!
-Meöme!
-Bocs. Mesélj nekünk Mama.
Szellem közben a kanapéhoz sétál, hogy leüljön, ezzel is csökkentve a szívbajt, amit most a karjaiban tartott nő érezhet, majd miután helyet foglalt,nyom egy egy puszit mindkettejük feje búbjára.
-Tehát, miről mesélsz ma? A hősies kromoszómáról?
-Ko...Koko...Komumuna?
-Vagy netán arról, hogy... - Oldalra sandít, és látja, hogy Alistair tátott szájjal figyeli őt, hogy vajon milyen furcsa szót fog kimondani legközelebb. Ezen a ponton döbben rá, hogy talán jobb lenne, nem tanítani ilyesmikre a kölyköt, jó lenne, ha legalább középiskoláig nem csak az anyja értené, mit hord össze.
-Szóval...mit mesélsz édes?

_________________
I am the shadow, and the smoke in your eyes,
I am the ghost, that hides in the night
avatar
Szellem
~perfect master~
~perfect master~

Hozzászólások száma : 1426
Hírnév : 74

http://eladokkonyve.freeblog.hu/

Vissza az elejére Go down

Re: Lynn és Szellem háza (+ Alistair)

Témanyitás by Szellem on Csüt. Május 16, 2013 9:07 pm

//Előzmény: Central Park //
Sheena-t és Annabelle-t egy sötét fürdőköpenyt, és pár számmal alul méretezett pókember álarcot viselő férfi nedves karja ereszti el, és egyszerre egy családi ház nappalijában találják magukat, pontosabban egy a szoba közepére készített öreg pokrócon. Darien először rájuk sem néz, helyette a TV elé rohan, aztán lenéz a fotel takarásában üldögélő kis manóra, és kezét a szívére teszi.
-Köszi Sean, és...
-Nem mondom el Lynn-nek, hogy online bébiszitteltem, persze. De elárulnád, mi van?
A képernyőn egy barna hajú férfi vág igencsak érdekes grimaszt, mire Szellem le is kapja magáról az álarcot, és a zsebébe dugja azt.
-Ha tudom elmesélem. Még egyszer köszi, és szia!
A TV kikapcsol, ő pedig leguggol még egy pillanatra, aztán pedig egymaga sétál a két nőhöz.
-Megbánnám, ha rákérdeznék, mi folyik itt?

_________________
I am the shadow, and the smoke in your eyes,
I am the ghost, that hides in the night
avatar
Szellem
~perfect master~
~perfect master~

Hozzászólások száma : 1426
Hírnév : 74

http://eladokkonyve.freeblog.hu/

Vissza az elejére Go down

Re: Lynn és Szellem háza (+ Alistair)

Témanyitás by Sheena Duran on Pént. Május 17, 2013 10:33 am

//Előzmény: Central Park//

egy pokrócon landolok, de megkönnyebbülésemre nem egyedül, hanem Anabelle-vel együtt.
Kesernyés mosollyal nézek fel a köntösben felettem álldogáló termetes megmentőmre.
- Az attól függ, hogy mit nem szeretnél hallani. – nyögöm ki, aztán érzem, ahogy még koppan egyet a fejem a padlón és jótékony, fájdalom mentes sötétség borul rám.

avatar
Sheena Duran
~perfect master~
~perfect master~

Hozzászólások száma : 1190
Hírnév : 13

Vissza az elejére Go down

Re: Lynn és Szellem háza (+ Alistair)

Témanyitás by Annabelle Shirley on Pént. Május 17, 2013 11:38 am

Még megijedni sem maradt időm a beguruló gránátoktól, nem hogy átváltozni, valaki máris felkapott, és elröpített a fegyvertűz alá vont épületből. Az a valaki azonban nem Tibu volt, ebben egészen biztos voltam. Egy ismeretlen, álarcos férfi (ami még lehetetlenebbé tette, hogy ne rémisszen halálra), szárnyak nélkül. Ráadásul olyan furcsán repültünk... olyan gyomorforgatóan furcsán...
-SHEENA! EGY DÉMON! CSAPD LE!
Alig kezdtem azonban neki a kapálózásnak, a rosszullét, amit egyértelműen a repülés okozott, máris annyira felerősödött, hogy nem volt erőm a csapkodáshoz. Ráadásul nagyon gyorsan meg is érkeztünk egy sokkal békésebbnek tűnő helyszínre. Nem éppen finom landolásunk még inkább rásegített, hogy a pofazacskóim léggömbnyire fúvódjanak, én pedig a szám elé kapva a kezemet lódultam neki. Valamerre. Persze megfordult a fejemben, hogy ha ma szerencsém volt, lehetett volna hamarabb is, hogy sikeresen végrehajtsam a feladatomat, és ne kerüljünk ilyen nagy bajba, de végül is most is jól jött, hogy pont a fürdőszobát találtam meg, ahol a vécére zuhanva még a múlt heti kajámat is kiadtam magamból. Végül nagyot nyögve húztam meg a tartály oldalán a kart, mire el is tűnt a locspocs, majd a csapnál kiöblítettem a számat egy egész tubus fogkrémet belenyomva, hogy még hatékonyabb legyen, majd egy arcmosás után megtörölköztem a pólómba, és visszamentem a nappaliba.
Ahol Sheena feküdt ájultan.
-Hé! - ráztam meg a vállát, miután odarohanva letérdeltem mellé. - Kelj fel! Hallod? Kelj már fel, na! Ne már, egyedül nem bírok el vele!
Az ismeretlen férfire emeltem ijedt tekintetemet.
-Mi-mit csinált vele? Bántotta? Hol vagyunk? Meg fog ölni? Ha megpróbálja, én... én... hát meg fogok halni, úgyhogy nem lehetne, hogy csak hagy minket elmenni? Kérem szépen. Vagy legalább hadd hívjak hozzá orvost. És egyáltalán ki maga? Maga nem Tibu! Ugye, nem bántotta? Ő hol van? TIBUT AKAROM! Hova dugta? Azonnal adja ide!
Még folytattam volna, hiszen épp hogy kezdett eluralkodni rajtam a pánik, ám ekkor egy pici, puha meleg test simult hozzám. Oldalra nézve egy lágyan mosolygó, pihehajú babát pillantottam meg, aki igen furcsa módját választotta, hogy elhallgattasson: nemes egyszerűséggel belenyomta a cumiját a számba. Annyira megdöbbentem, hogy pár másodpercig csak meredtem rá bambán, cumival a számban, csak aztán köptem ki és ráztam meg a fejem, hogy magamhoz térjek.
-Te vagy az? - suttogtam elhűlve.
-Geö - vigyorgott még szélesebben.
Aztán rajta volt a meglepetés sora, mivel azonnal felkaptam, és magamhoz szorítva hajoltam közelebb a közben éledező Sheenához.
-Kelj már fel, és csapd le! Lopott egy gyereket! Ilyet még én sem csinálok! És ő doki gyereke, ez egészen biztos, láttam őket a Xavierben.
Alistair azonban egyáltalán nem tűnt ijedtnek, sőt vidáman játszott a számára nyilván szokatlan árnyalatú hajammal, mire én azonnal hátranyúltam, és kivettem a fürtöket a kezéből
-Hé! - szóltam rá szigorúan. - Enyém, nem adom. Jesszus! Ne... ne sírj! Tessék, itt az összes, csak ne sírj! Úristen, mit csináltam! Megríkattam egy babát!
A sok problémától megszédülve roskadtam le egy fotelba. Alistair abbahagyta a sírást, de ez újabb támadást jelentett a hajam ellen, amit most már lemondó sóhajjal hagytam. Közben azért a szemem sarkából figyeltem az ismeretlen férfit, nehogy valami gyanús mozdulatot tegyen. Tényleg isten ments, mert ugyan mit tudnék tenni ellene?
avatar
Annabelle Shirley
~secret master~
~secret master~

Hozzászólások száma : 297
Hírnév : 25

Vissza az elejére Go down

Re: Lynn és Szellem háza (+ Alistair)

Témanyitás by Szellem on Pént. Május 17, 2013 9:42 pm

A zöld hajú lány üvöltése, és a grimasz, amit Sheena küld elé a megmentése előtt komolyan megingatja Szellemet abban a hitében, hogy vajon őt is szerette-e volna, ha magukkal hozza, de mégsem hagyhatta ott szegényt a könnygázban, arról nem is beszélve, hogy amúgy őt vette észre először valamiért...
~Démon mi? Hát ez új...~
Mikor a csaj kiszalad a mosdóba, azért megjelenik az arcán a szokásos kárörvendő kis vigyorka, de aztán már minden figyelmét a pokrócon fekvő, súlyosan sérült Sheena-nak szenteli.
-Ez amolyan költői kérdés volt. Természetesen kifaggatlak...majd ha felébredtél. Bakker!
Gyorsan leguggol a nő mellé, és bár veszettül aggódik, azért megpróbálja a higgadtság látszatát magára erőltetni, hogy legalább Alistair ne lássa rajta, mennyire tele van a papa pelusa. Gyorsan megvizsgálja a sérüléseket, aztán pedig munkához lát.
~Bakker! Ilyenkor azért kár, hogy megszabadultam az összes szesztől a házban. Finom a kakaó is, de azzal mégsem fertőtleníthetem a...várjunk csak!~
Szerencsére viszonylag gyorsan eszébe jut, hogy egy ideje már együtt él egy VALÓDI, EMBEREKKEL foglalkozó orvossal, aki egy kisebb falunak elegendő gyógyászati cuccot tart itthon, szóval Sheena-nak mázlija van, mert nem olyan kezelést fog kapni, mintha a kontár haverja betört volna egy vegyesboltba, hanem....mintha a kevésbé kontár haverja betört volna egy rendelőbe, vagy mi...
Amire Annabelle visszaér, egy fogóval, és egy barna üvegcsével a kezében térdel társa felett, és épp az egyik sebében készül matatni, hogy kiszedje a golyókat. Igazán nem is gondolt bele, hogy ez esetleg félreérthető lehet egyesek számára, és már késő bánat.
-Nem akarok kinyírni senkit - jegyzi meg csupán annyira ingerülten, amennyire feltétlenül szükséges, miután félreüti a lány kezét, hogy ne rázogassa már Sheena-t, amikor épp dolgozni próbál rajta.
-Fogalmam sincs ki az a Tibu, viszont ez itt egy lőtt seb, és ha kórházba kerül vele, akkor meglátogatják majd a zsaruk is, és kétlem, hogy ennek örülne.
~Persze nincs tapasztalatom ezen a téren, de kétlem, hogy plüssmacit, meg virágcsokrokat kapna tőlük, gyógyulj meg gyorsan feliratú kártyákkal.~
Persze, lenyugtatnia nagyon nem sikerül, sőt semennyire sem, de szerencsére nem kell sokat várnia a segítségre. A hangzavarra felfigyel valaki, és a fotel mögül egy kócos szőke taréj emelkedik fel, nem sokkal később pedig megjelenik a tátott szájú gazdája is, ki olyan hatalmas szemekkel mered a zöld hajú lányra, amikkel tényleg csak Lynn kisbabája rendelkezhet. Nem sokkal később már lebeg is a lányhoz, a következő tettét, és az abból adódó csendet pedig apja egy hálás pillantással jutalmazza, aztán folytatja Sheena gyógykezelését. Egy másodpercre azért megjelenik tekintetében a veszett oroszlán pillantása, aki egyenlőre még csendben, és észérvekkel próbál rávenni, hogy ha jót akarsz, takarodj a kölyke közeléből, de végül úgy dönt, nem veszélyes a kiscsaj, Sheena pedig elvérzik, ha nem húz bele.
-Vigyázz rá, hogy ne legyen láb alatt - adja ki az utasítást, bár ő sem egészen biztos benne, hogy melyiküknek. Alistair minden esetre lelkesen kiált fel, aztán tovább játszik a zöld hajzuhataggal.
-Bobo? - Kérdi érdeklődve. Ha pedig Annabelle elsőre nem érti, újra felteszi a kérdést: - Bobo?
-Lopta a nyavaja...mondjuk próbálták páran az igaz - jegyzi meg Darien fáradtan, a második lövedékdarab kiszedésekor.
-Ezek szerint összefutottál Lynn-el. Nos, tudod amikor két ember szereti egymást, és nagyon sokat simogatják, meg puszilgatják egymást, akkor egy idő után nem tudják megállni, hogy szexeljenek egy nagyot, és így lesz a kisbaba. Ehhez viszont kell egy apuka is, bizony.
Mindezt természetesen fennhangon, gügyögve mondja, a fia pedig teli torokból kacag ezen, hisz imádja, amikor a papa bolondozik. Közben előkerül az utolsó golyó is, és újabb adag fertőtlenítő után végre hozzáláthat a seb összevarrásához.
-Amúgy, nemsokára itthon lesz az igazi orvos is a családban. De addig most már rendbe jön. Hallod Sheena, nem fogsz megmakkanni, szóval elég legyen ebből a lazsálásból!
-Memakka?
-Hogy neked is pont ezt kellett megjegyezned....
-Bobo?
-Hmmm? Mi...ja, nem....nem bohóc a néni....asszem. Nem tudom...bohóc vagy nyuszibogyó?

_________________
I am the shadow, and the smoke in your eyes,
I am the ghost, that hides in the night
avatar
Szellem
~perfect master~
~perfect master~

Hozzászólások száma : 1426
Hírnév : 74

http://eladokkonyve.freeblog.hu/

Vissza az elejére Go down

Re: Lynn és Szellem háza (+ Alistair)

Témanyitás by Sheena Duran on Szomb. Május 18, 2013 10:03 am

Mintha valaki tűkkel szurkálta volna össze a testem, erre a fájdalomra ébredtem, na meg arra, hogy valahol hangosan bömböl egy gyerek, ezért feltételeztem, hogy még mindig álmodom, hiszen hol hallanék én gyereksírást a lakásomban?
Aztán felcsattant egy ismerősnek rémlő hang és én bosszúsan akartam a másik oldalamra fordulni, hogy még álmomban is kísért annak a zöld gyíkká alakuló, idegesítő kis mutánsnak a hangja, akinek majdnem sikerült, ami még a város összes zsarujának sem King-gel az élen, hogy kinyírasson. MI??????
Szinte bunkósbotként csapott le rám a felismerés, hogy ez nem álom, hanem a kőkemény valóság és én minden valószínűség szerint nem otthon vagyok, hanem.......Hol is? Talán, nem ártana kinyitni a szemem és szembesülni a tényekkel, hogy ......., de várjunk a börtönben nem sírnak csecsemők!
Kipattanó szemeim elsőnek a mellettem guggoló Szellemre meredtek és azonnal el is ernyedt feszülő testem, ahogy fokozatosan eszembe jutottak az események.
- Ig....- köszörültem meg kiszáradt torkomat, - Igen, Bogyónak hívják! És nem lesz olyan szerencséd, hogy megmakkanok. - folytatom halkan, mert ég úgy érzem, nem vagyok képes többre. - De,......- jut eszembe, hogy a lány azt mondta Szellem a húga, - de mi van, nem ismered meg a húgodat?
És bár jól esik heverészne a földön, azért igyekszem legalább a felsőtestemmel nekitámaszkodni valaminek, olyan félülő helyzetben, mivel rohadtul fáj a bal oldalon a fenekem. - Mit csináltál velem? Feltrancsíroztál? - fintorgok fájdalmasan.
avatar
Sheena Duran
~perfect master~
~perfect master~

Hozzászólások száma : 1190
Hírnév : 13

Vissza az elejére Go down

Re: Lynn és Szellem háza (+ Alistair)

Témanyitás by Annabelle Shirley on Szomb. Május 18, 2013 9:08 pm

-Nem? - kérdeztem vissza a biztonság kedvéért, hátha csak viccelt, és mégis meg fog ölni minket. - Megígéri?
Kénytelen voltam elismerni, hogy bár elég mogorva volt, ha bántani akart volna minket, aztán már rég megtehette volna, ráadásul Sheena sebeit sem látná el ennyire alaposan és gyengéden. Ha feszélyezett is az idegen környezet, azért be kellett látnom, hogy elég barátságos, és olybá tűnt, hogy itt biztonságban vagyunk. Volt is valami abban, amit mondott, tényleg nem lett volna szerencsés, ha kórházba visszük a sebesült, ámde körözött bérgyilkost, aki ellen épp hajtóvadászatot folytatott a fél rendőrgárda. Egy intéssel jeleztem, hogy már eljutott az agyamig.
-Tibu a bátyám - magyaráztam kicsit elszontyolodva. - Azt hittem, ő fog értünk jönni.
Aztán rájöttem, hogy milyen goromba voltam, úgyhogy gyorsan hozzá is tettem:
-Mármint köszönöm, igazán rendes, hogy kimentett onnan minket, csak... De ki maga?
Aztán jött a baba, a felismerés, a rádöbbenés, aztán még a kissé barátságtalan felvilágosítás is. Tényleg, ez megmagyarázza, hogy miért van itt, és most, hogy így jobban megnézem a kis manót, egészen hasonlít rá. Viszont folytatnia igazán nem kellett volna, mert ültő helyemben is lejjebb süllyedtem. Még belegondolni is zavarbaejtő volt, hogy a kezemben fogom a bizonyítékát annak, hogy ez a két ember legalább egyszer biztosan... azt csinálták.
-Mi?! Dehogy vagyok bohóc. És nem Nyuszibogyó, csak Bogyó.
Ekkor magához tért Sheena is, akitől még mindig tartottam egy kicsit, de rá legalább a jelen helyzetben ismerősként tudtam tekinteni.
-Ő nem a bátyám ráztam a fejem. - Még az életben nem láttam. Csak azt hittem, hogy Tibu fog értünk jönni. Te honnan ismered?
A gyanú hurrikánként kavarta fel az agyamat, én pedig elkerekedett szemmel meredtem rájuk.
-Csak nem onnan? Ti is... rágcsáltátok egymás nyelvét?
avatar
Annabelle Shirley
~secret master~
~secret master~

Hozzászólások száma : 297
Hírnév : 25

Vissza az elejére Go down

Re: Lynn és Szellem háza (+ Alistair)

Témanyitás by Szellem on Vas. Május 19, 2013 5:30 pm

Szellem kezdi nem érteni, hogy mégis mi olyan ijesztő benne, hogy lassan megesketi a csaj, hogy nem fogja őt bántani. Nem arról van szó, hogy sosem volt olyan idő az életében, amikor ez a reakció teljesen jogos lenne, de per pillanat épp segít neki...elvileg.
~Remélem a zsaruk nem őt akarták megmenteni Sheena-tól, amikor megjelentem...bááár, akkor lehet nem aggódna érte ennyire. Ébredj már fel dorombolós, mert kezdem elveszteni a fonalat!~
-Aha, és ki az a Tibu? - Kérdi, mire Alistair felé fordul, és rá kiált szemrehányón:
-Inimma! - Aztán elkezd a kis kezeivel csapkodni, mintha szárnyak lennének.
-Igen, Inimma egy madár de...ó....Tibutty? Az ürge a szárnyakkal? Ő lenne a bátyád? Érdekes....
A kérdésre, hogy ő kicsoda komolyan elgondolkodik, hogy mit feleljen, de aztán megvonja a vállát. Akár az igazat is mondhatja, ha mégsem megbízható a csaj, legfeljebb bemutatja a másik fiának is....viszont mielőtt bármit mondhatna, hangosan érkezika válasz valaki mástól:
-PAPA! - Rikkantja a baba segítőkészen, aztán meggyurmázza Annabelle arcát amiért olyan butus, hogy még ezt sem tudja.
-Ahogy mondod pajti. - szól aztán Szellem kissé elérzékenyülve. Ezt a szó nem rég tanulta csak meg a fia, és még mindig nem szokta meg egészen...
-Egyébként Darien Darrow, az a rosszcsont az öledben meg Alistair.
Neve hallatán a kis rosszcsont felkacag, majd büszkén húzza ki magát, és úgy is marad, egészen addig, amíg Annabelle meg nem osztja vele a becenevét.
-BÓBÓ!!! - Visítja diadalmasan, hisz végig tudta ő, hogy tényleg az a lány, és már nyúl is, hogy dudálhasson egyet az orrán, ami valamiért most nem piros és gömbölyű, de a tütü hangot csak kiadja, nem igaz?
-Á, örülök, hogy végre magadhoz...hogy mi van? Dehogy...ja, ahogy mondja, nem az én húgom, hanem azé az angyal manusé. És köszönöm a kérdésed, nem, nem csináltam semmit a seggeddel, csak kiszedtem belőle bár golyó darabot, fájdalomcsillapító nélkül, mert nem kötötted az orromra-bevettél-e már valamit. Egyébként meg tök jól csináltam, és ha nem tettszik, keress másik teleportáló szanitécet, miután megpukkadtál rendben?
Persze a duma közben mosolyog a nőre, hisz egy pillanatra kezdett aggódni, hogy valami komoly baja lesz, és az egyik ollójáról sem tudja, hova tűnhetett, de ezek szerint csak nem lehet nagy baj. Aztán ahogy a nő felül, meglátja a fényesen csillogó tárgyat a pokrócon.
~Hopp, megvan, akkor mégsem hagytam benne! Huhh...~
Annabelle naiv kérdésére aztán felvonja a szemöldökét, majd összenéz Sheena-val, végül pedig jóízűen felkacag a feltételezésen.
-Nem, nem rágcsáltuk egymás nyelvét soha, de a normális emberek egyébként sem szokták, még akkor sem, ha együtt vannak. Tudod az fáj...
A magyarázat után elpakolja Lynn cuccait, mielőtt a királynő hazaérne, és leharapná a fejét a rendetlenségért, aztán Sheena-hoz fordul.
-Tehát...elárulná valamelyiktek mi a rákért vadászik rátok a rendőrség? És...
Hátradönti a fejét, aztán belenyúl Lynn táskájába, és egy csokit dob zöldike ölébe, mert nem bírja tovább nézni a lány szenvedő arcát.
-Tessék, de ha a nejem kérdezi, vért is vettem tőled...ja várj, az még rosszabb...mindegy, egyél! Te pedig ki vele, mibe keveredtél már megint?

_________________
I am the shadow, and the smoke in your eyes,
I am the ghost, that hides in the night
avatar
Szellem
~perfect master~
~perfect master~

Hozzászólások száma : 1426
Hírnév : 74

http://eladokkonyve.freeblog.hu/

Vissza az elejére Go down

Re: Lynn és Szellem háza (+ Alistair)

Témanyitás by Sheena Duran on Vas. Május 19, 2013 6:46 pm

- Angyal manus? – nézek először rá, majd Bogyóra és kicsit megrázom a fejem, mert komoly kétségeim vannak, hogy teljesen felébredtem. – Na jó! Én teljesen elvesztettem a fonalat. – sóhajtottam a szemem forgatva. – Ki a fene az a Tibu? És miért is őt hívtam volna, ha nem is ismerem? – nézek kérdőn aztán a lányra, de persze nem kerülte el Szellem csipkelődése sem a figyelmem.
- Most, hogy mondod, tényleg, mintha meglőtek volna. – próbálok arrafelé lesni, amerről a fájdalmat érzem. – De, nem mondod, hogy te műtöttél meg? Mi van mostanában asszisztálsz Lynn-nek vagy mi a frász? Biztos mindent jól csináltál, mert úgy érzem, mintha valami fajtársammal verekedtem volna össze és lenyúzta volna a fél farpofámat. – engedtem meg felé egy vigyort. – És, ha nem halálozom el a műtéted következtében, akkor meghívlak egy asztala alá ivós estére a legjobb kocsmába.
Én is felkapom a fejem, ahogy Anabelle valami nyelv rágcsálásról dumál, és csak akkor esik le, hogy mire gondol, mikor már Szellem vihogva válaszol. Úgy látszik kellően erősek voltak azok a fájdalom csillapítok.
- Honnan a fenéből veszel ilyeneket Zöldike? Te csókolózás helyett a másik nyelvét szoktad rágcsálni? Hát elég furcsa szokás, de hát te tudod!. – nézek aztán rá fejcsóválva.
Mikor Szellem pakolászni kezd, már érzem a levegőben a következő kérdését és tudom, hogy megérdemli a magyarázatot, ha már kimentette a seggemet a bajból és ráadásul, még a házukba is hozott, pedig ezzel akár nagy kockázatot is vállalhat. Kicsit elgondolkozok, hogy mivel is kezdjem, de hát végül is nem olyan bonyolult a dolog, csak kellően el lett szúrva.
Míg Bogyó a csokival bíbelődik a karjában azzal a huncut kis gazemberrel, aki egyre okosabb lesz, ahogy elnézem, lassan belekezdek.
- Teljesen veszélytelen dolognak indult az egész és az is lett volna, ha Aya nem küldi…. – a pillantásom a fotelban ücsörgő lányra vándorol, - ha nem küldi maga helyett őt. – biccentek felé. – Csak be akartuk poloskázni King-et, ennyi lett volna, de el lett szúrva, ráadásul az a gazember valahonnan megtudta, hogy már nem szőke vagyok, hanem vörös és míg azon fáradoztam, hogy kimentsem a lebukott Bogyót, aki beszélő gyíkként nagy sikert aratott a mutánsgyűlölő King-nél, engem is felismert. – sötétült el a tekintetem, ahogy felidéztem a történteket. – Innen aztán már nem volt megállás és rövidesen a fél New York-i rendőrség a nyakamban lihegett. Nem voltak kétségeim, hogy a zsaru nem éppen élve akart és láthattad az eredményét. – intettem a golyó ütötte sebek felé. – Ha nem jössz, már nem élnék. – néztem rá és láthatta rajtam, hogy ezt soha nem fogom elfelejteni neki. – Az adósod vagyok ………megint. – rázkódok meg, ahogy eszembe jut a Kardfoggal való legutolsó találkozásom és a…..koporsó. – Viszont talán el kéne mennünk innen, nem akarok bajt nektek és Alistair-nak is jövök egy klassz ajándékkal, hogy ilyen jó kisfiú volt. – mosolygok a kölyökre.


avatar
Sheena Duran
~perfect master~
~perfect master~

Hozzászólások száma : 1190
Hírnév : 13

Vissza az elejére Go down

Re: Lynn és Szellem háza (+ Alistair)

Témanyitás by Annabelle Shirley on Vas. Május 19, 2013 8:16 pm

Válaszolnék én a férfi kérdéseire, becsszó, de Alistair mindig megelőzött, hogy egy idő után már kifejezetten láb alatt kezdtem érezni magam. Mondjuk tündéri volt, de egészen meglepett, hogy így ismerik Tibut, de még a kanárit is.
-Nem tudtam, hogy ismerősök - ráztam a fejem. - De igen, ő az. És hát... nincs is neki húga - már amennyire én tudom. Csak... olyan nekem, mint a bátyám. Nem tudok nem úgy gondolni rá.
Bemutatkozására kissé már el is szégyelltem magam, hogy én meg letudtam egy Bogyóval, de hát akkor még nem tudhattam, hogy megbízhatok benne, ráadásul többet szólítanak Bogyónak, mint Annabelle-nek, úgyhogy már én is inkább ezt használtam. Ráadásul Alistairnek is úgy tűnt tetszik, a lelkesedése még engem is széles vigyorra késztetett.
-Örvendek, Darien Darow. Engem Annabelle Shirley-nek hívnak...
-BOBÓ! - rikkantotta Alistair felháborodottan, mire azonnal visszakozó bólogatásba kezdtem.
-De persze a Bogyó is tökéletesen megfelel. A legtöbben azt használják.
-Bobó - motyogta nagyon halkan a kisfiú elégedett mosollyal, és visszatért a hajam babrálásához.
-Igen, tudom, már találkoztam vele - simogattam meg az apróság mosolygós arcát. - Meg a feleségével is. Valakit látogattak a Xavierben... ööö... Seant, azt hiszem így hívják.
Sheena amint felkelt, máris egyik mindent megtett, hogy egyre jobban zavarba hozzon.
-Én még sosem csókolóztam - vallottam be, szégyenkezve lesütve a szemem, reménykedve benne, hogy kommentár nélkül hagyják, épp elég kínos volt ez nekem így is.
-Pusz-pusz? - hangzott fel hirtelen a kérdés egy picike szájból, a következő pillanatban pedig már cuppant is az arcomon egy hatalmas, gyereknyálas puszi.
Erre már felnevettem, és elérzékenyülve öleltem magamhoz a kis manócskát.
-Megtarthatom? - néztem reménykedve Darienre.
Aztán már kellemetlenebb téma következett, mivel Sheena hipp-hopp, már be is köpött, amitől szégyenemben még mélyebbre csúsztam, mint az előbb, a hátam már majdnem elérte a földet. Ám ekkor Alistair egy laza mozdulattal elkapott a grabancomnál fogva, és visszarántott rendes ülő helyzetbe. Elképedve meredtem rá.
-Csak nem te is mutáns vagy? - kérdeztem tőle suttogva, hogy a másik kettő nyugodtan kibeszélhessék a bénaságomat, de Alistair csak hamiskásan csillogó szemekkel bújt vissza az ölembe, és valami érthetetlen oknál fogva az orromat kezdte nyomogatni.
Persze a felvetése, hogy nem ártana lelépnünk innen, teljesen logikus volt, és egyet is értettem vele.
-Hát nekem vissza kéne mennem a Xavierbe. Nem gond, ha használom a telefont? Tibu talán elvisz. Meg most... úgyis jó lenne, ha itt lenne velem.
avatar
Annabelle Shirley
~secret master~
~secret master~

Hozzászólások száma : 297
Hírnév : 25

Vissza az elejére Go down

Re: Lynn és Szellem háza (+ Alistair)

Témanyitás by Szellem on Hétf. Május 20, 2013 3:46 am

-Ja, tudod, szárnyakkal meg minden, bár általában a kabátja alá rejti, és valahogy még azt is megoldja, hogy ne nézzen ki úgy, mint egy tini ninja teknőc, ember arccal. Egyébként meg ismered, ott volt Aya esküvőjén, meg azon a melón amikor a stri....
Rémülten kapja hátra a fejét, és Alistair kíváncsian vigyorgó tekintetével találkozik össze a sajátja, aztán visszafordul Sheena-hoz, és megköszörüli a torkát.
-Szóval...ő játszotta a bácsit, aki nagyon szereti a szép lányokat, és vigyáz rájuk...most pedig dobjuk a témát de sürgősen.
Alistair aztán szerencsére visszatér a zöld hajú játékszeréhez, így ha halkan is, de beszélhetnek tovább a felnőttes dolgokról. Előbb azonban:
-Még szép, hogy én voltam, miért, mit hittél, a fiam csinálta? És egyébként igen, szoktam....spanyol országban például én voltam az asszisztense, mert...nem bízhattunk senkiben....Tehát, be akartad poloskázni King-et? Ez most komoly? És egyébként meg mi a ráknak? Igazán érdekes dolgot úgysem tudhatsz meg róla, ha meg világgá kürtölöd, mit tesz a mutánsokkal, még az is lehet, hogy a becsületrend után még szentté is avatják. Nem mondom, ha kiderülne, mennyire odavan azért a maffiavezér bigéért az még valami lenne de... Alistair! Mit mondtam arról, hogy ne dobálj másokat? Még egy ilyen, és nincs esti mese!
A kölyök erre kicsit megszeppen, és eztán engedelmesen nyugton marad, és csak a lány orrát szekálja tovább, ami valamiért nem akarja kiadni azt hangot, érthetetlen...
-Hol is tartottunk? Ja igen, köszi Annabobó. Hát nézd, kétlem, hogy követtek titeket, marha kevés telepata dolgozik a rendőrségnek, szóval azt sem tudják, hol vagytok, meg meglazítottam pár csavart a szellőzőben, hogy azt higgyék, arra menekültél, és lusta voltál rendesen elfedni a nyomaidat, de ahogy gondolod, viszont.
-SISAAAA!!!
Szellem oda sem néz, csak oldalra nyúl, és elkapja a levegőben ágyúgolyóként érkező fiát, utána pedig szigorúan néz rá.
-Pajti, Sheena néninek most nagyon fáj, ne ugrálj rajta.
-Bibi? - Kérdi a csöppség sajnálkozva.
-Sajnos igen. Játssz inkább tovább a bogyóval. Hé zöldike, passzolom!
Ezzel vissza is dobja a kölyköt, aki nem sokkal gyorsabban repül át a levegőn, mint egy felfújt lufi. Puhán landol, és kacagva paskolja meg Annabelle arcát.
-A zsaruk miatt nem kell aggódnod...mondjuk el tudom képzelni, hogy Lynn hülyét kapna, ha itt bújkálnátok, viszont azt is kétlem, hogy a Xavierben örülnének az újabb bérgyilkosoknak, szóval...Hmmm....Aya és Mike itt laknak a közelben, biztos nem bánnák, ha náluk aludnátok. Vagy őt vigyem inkább vissza a Xavier-be? És a vigyem alatt azt értem, hogy hívom ezt a Tibu-t. Kicsit lefárasztott a gyerek, és az asszony is agyonvág, ha még egyszer egyedül hagyom...

_________________
I am the shadow, and the smoke in your eyes,
I am the ghost, that hides in the night
avatar
Szellem
~perfect master~
~perfect master~

Hozzászólások száma : 1426
Hírnév : 74

http://eladokkonyve.freeblog.hu/

Vissza az elejére Go down

Re: Lynn és Szellem háza (+ Alistair)

Témanyitás by Sheena Duran on Hétf. Május 20, 2013 8:56 am

Kicsit meghökkenve nézek a zöldikére, mikor irulva-pirulva közli, hogy még sose smárolt senkivel, se fiúval, se lánnyal, pedig a termete és a viselkedése megtévesztő volt ennek a kamaszkorból már valószínűleg régebben kinőtt lánynak.
- Hát te tudod, kinek tartogatod magad! – vontam meg a vállam lezserül, de jót mosolyogtam Alistair reakcióján, főleg mikor visszarángatta a beszámolóm alatt egyre jobban elvörösödő Bogyót az ülőhelyére.
- Nem érdemes vele kekeckedni! – vetem még oda Szelem megrovása után vigyorogva.
~ Na én is csak addig jópofizok itt, míg bennem van a gyógyszer hatása, aztán max. kínomban fogok vigyorogni! ~
Mikor Szellem aztán felvilágosít, hogy kicsoda is ez az emlegetett szárnyas Tibu, már nekem is villany gyúlik a fejemben, hiszen tényleg dolgoztunk egyszer egy rövid ideig együtt és, mintha az esküvőn is láttam volna, de hát ott inkább másra figyeltem.
- Aha, értem! – bólintottam és majdnem felnevettem bajtársam kínos zavarán, ahogy rájött a fia árgus szemekkel figyeli minden szavát. – Most már beugrott.
Aztán viszont megnyugtat, hogy mikor kiszedte belőlem a skulókat, pontosan tudta, hogy mit csinál és remélhetőleg semmit nem hagyott bennem, amit nem kellett volna és nem is távolított el, amit nem kellett volna.
- Azért, ne vedd bizalmatlanságnak, de ha Lynn elérhető lesz, megnézetném vele magam. – paskoltam meg a térdét bocsánatkérően. - King-gel kapcsolatban meg tudni akartuk, hogy mennyire haladt az utánunk való nyomozásban. A zsaru haverodnak sem lenne jó, ha váratlanul fülön csípnék és bevágnák oda, ahonnét Aya-t kiszabadította, nem? – morgok elkeseredetten, mert nem elég, hogy nem sikerült, de pár napig biztos, hogy az ágyat nyomom majd és nem vagyok előrébb egy centit sem.
Persze a követéssel kapcsolatban igaza van, hiszen még nem láttam mutánsban sem olyat, aki követhette volna Szellemet, de tényleg nem akartam még csak a legkisebb bajba sem sodorni őket, inkább kapjanak el és öljenek meg, mint hogy rájuk szabadítsam King-et.
A felém repülő árnyákra ösztönösen magam elé tartottam a kezem, de a kölyök apja már rutinos volt az ilyesmiben és úgy kapta le a levegőből a kis gumilabdát, mint egy profi kosaras.
- Bocs kölyök! A papának sajnos igaza van. – vágtam egy sajnálkozó grimaszt. – De ígérem, hogy ha legközelebb jövök és hozom a meglepit, akkor bepótoljuk, oké? – borzoltam volna meg a pelyhes üstökét, de Szellem már vissza is passzolta Bogyónak.
- King nem tudja, hogy a lány kicsoda és nem hiszem, hogy bemerészkedne a Xavierbe bizonyítékok nélkül. – rázom meg a fejem Szellem felvetésére. – Ha meghúzza magát egy darabig, szerintem nyugodtan visszamehet oda, talán még ott lesz a legnagyobb biztonságban. Nézek a gyerekkel foglalkozó kiscsajra. – Te meg már így is eleget tettél értünk, megoldjuk a lelépést innen. Őt ezek szerint elviszi Tibu, én meg már eléggé összeszedtem magam, hogy pár sarkot elsétáljak innen, aztán fogok egy taxit. – kezdek feltápászkodni, miközben nagyon igyekszem, hogy ne látszódjon rajtam, hogy mennyire nem állok a helyzet magaslatán.
- Látod! – szólalok meg kis idő után, bár eléggé halkan, miután talpra kecmeregtem a körülöttem lévő bútorok segítségével. – Megy ez nekem!





avatar
Sheena Duran
~perfect master~
~perfect master~

Hozzászólások száma : 1190
Hírnév : 13

Vissza az elejére Go down

Re: Lynn és Szellem háza (+ Alistair)

Témanyitás by Annabelle Shirley on Hétf. Május 20, 2013 1:21 pm

Sheena reakciójára, hogy én valakinek tartogatnám magam, heves homlokdörzsölésbe kezdtem, hogy ne lássák, mennyire vöröslik már a fejem, még a gondolatra is. Így is eléggé zavart, hogy húszéves létemre nem hogy teljesen tapasztalatlan voltam, de még a felvilágosítás is kimaradt az életemből, szóval nagyjából annyit tudtam a témáról, mint egy nyolcéves.
És akkor még jött az Annabobó is! Mi baja van mindenkinek az Annabelle-lel? Persze nem mintha ez lett volna a legfontosabb abban a helyzetben, de akkor is! De végül is megmentett minket, és még arról is gondoskodott, hogy eltérítse a rendőröket, akik még mindig nyilván minket kerestek, csak éppen ezek szerint nagyon nem a jó irányban. Már szólásra nyitottam a számat, hogy én is köszönetet mondjak az erőfeszítéseiért, ám ekkor a gyerek hirtelen kirepült a kezemből. Nem lódítok, tényleg kirepült. Ez viszont úgy tűnik, csak engem lepett meg, így mielőtt még visszacsukhattam volna a számat, amit döbbenten tátottam nagyra, már passzolta is vissza apuka hozzám a kis baba-gombócot. Szerva itt, csere ott! Kell még nekem meglepődnöm valamin?
-Azt hiszem, tényleg a Xavierben lennék a legnagyobb biztonságban - értettem egyet Sheenával, miközben az egyik hajtincsemmel Alistair nyakát csiklandoztam, mire ő hátravetve magát a karomba, hangosan kacagott, amitől én is lágyan mosolyogtam, bármilyen komoly témákról volt is szó. - És nem is szeretnék senkinek a terhére lenni, de... Sheena, nem akarsz inkább leülni? Vagy inkább hasra feküdni... Nem jössz velem? A Xavierben mindenkit befogadnak, és neked talán nem kéne most szem előtt lenned egy darabig, főleg, ha King már felismert. Esetleg megváltoztathatnád a külsődet. Gondoltál már arra például, hogy szőkére fesd a hajadat?
Hallgatás, beleegyezés, úgyhogy Alistairt félretéve (az asztalon talált csörgőt azért még a kezébe nyomtam, hogy ne húzza úgy a száját), a tévé asztalkán lévő telefonhoz léptem, felvettem, és tárcsáztam. Reméltem, hogy Tibu nem lesz mérges. Legalábbis túl mérges.
-Szia, Bogyó vagyok - szóltam bele. - Ha nem gond... ha nem zavarlak... szóval értem tudnál jönni, és hazavinni? Azt sem tudom pontosan, hol vagyok, de... Hol is vagyok? - fordultam Darienhez, és ha megkaptam a címet, bediktáltam Tibunak. - King elől menekültünk, és majdnem lesitteltek, de aztán inkább kakaót akart nekem adni, de én inkább Sheenának segítettem, szóval lőttek ránk, és üldöztek, de aztán Darien Darrow értünk jött, és elhozott hozzájuk haza, és... visszaviszel a Xavierbe?
avatar
Annabelle Shirley
~secret master~
~secret master~

Hozzászólások száma : 297
Hírnév : 25

Vissza az elejére Go down

Re: Lynn és Szellem háza (+ Alistair)

Témanyitás by Szellem on Hétf. Május 20, 2013 4:47 pm

-15 évesen azért ez nem olyan meglepő... - Jegyzi meg Szellem Annabelle ártatlanságára. - Lynn is elég sokáig tartózkodott az ilyesmitől, de aztán megérte, mert összejött....tudod, lehet, hogy mégsem ártana randiznod valakivel te lány...valami rendes pasassal.
Arra, hogy Sheena megnézetné magát Lynn-el inkább nem mond semmit. Mit bánja ő, hány embernek akarja még mutogatni a meglékelt seggét, csak túlóráznia ne kelljen miatta a feleségének, mert már így is le vannak maradva a trónok harcával, hogy másról ne is beszéljünk.
-TE igen, Sheena viszont jobban jár, ha nem megy oda. Szökött fegyenc, úgyhogy ha bárki meglátja, hogy ott van, bírói végzés nélkül is bemehetnek utána akár egy egész hadsereggel is, az pedig kizárt, hogy jól végződne. Aya-nál jobb kezekben lesz.
Ahogy megpróbál a nő felállni, máris ráteszi a kezét a vállára, hogy visszanyomja őt.
-Nanana! Nem mész te sehova! Legfeljebb a fürdőszobába, hogy lezuhanyozz. A feleségem csak fél óra múlva ér haza, és addig úgysem engedek el innen senkit. Egyébként...a kölyöknek igaza van...félig. Kizárt, hogy egy hajfestéssel megint át tudod verni őket, de ha már úgy is mindegy, igazán lemoshatnád magadról a vöröset...esküszöm, képtelen vagyok megszokni, a szőke jobban állt.
Aztán viszont gyanakodva áll fel, és sandít a telefon felé, ahol Annabelle még mindig a kicsit szorongatja.
-Inkább mond meg az ő címét, és elviszlek oda, Alistair addig itt maradhat Sheena-val. Nyugi, másodszorra már nem fogsz hányni....nem maradt mit. Na, gyere ide pajti.
Alistair erre persze jobban kezdi szorongatni Bogyót ahol csak éri.
-Ne csináld ezt, a néninek haza kell mennie.
-Blöööeeee!
-Hát nem mondom, kicsit rosszul lesz megint, de annyira azért nem. Na, ne hisztizz, gyere ide szépen.
-BOBÓ!
-Majd meglátogathat máskor is, ha jó kislány lesz, de most már késő van, és neked is le kell feküdnöd.
Erre a gyerek csak pár dacos, lapos pislogással felel, és persze megrázza a fejét is.
-És egy 30-40 évig még biztosan nem nő fel...na, gyere ide, hopp.
Persze nem ugrik, csak Szellem kapja ki a lány öléből, hogy ő is babusgassa egy kicsit.
-ÉS mész majd fürödni is, ne hidd, hogy megúsztad. Na, de akkora terv, te először zuhanyzol, ha azt túléled állva, elhiszem, hogy tudsz vigyázni rá másfél percig, aztán elviszlek Aya-hoz. Itt jegyezném meg, hogy ha valakinek ellenvetése van, az marhára nem hat meg...Te...te meg mit csinálsz?
Csak most veszi észre, hogy amíg szigorú hangon felvázolta az eseményeket, a baba álmosan, de azért szigorúan rázta az öklét a két lány felé, hogy ő is nyomatékosítsa, ez bizony komoly.
-Mindegy...mars zuhanyozni. Hajfesték lemosót találsz a tusfürdő mellett, és használhatod is, ha nem kérdezed meg, miért tartok ilyet itthon.

_________________
I am the shadow, and the smoke in your eyes,
I am the ghost, that hides in the night
avatar
Szellem
~perfect master~
~perfect master~

Hozzászólások száma : 1426
Hírnév : 74

http://eladokkonyve.freeblog.hu/

Vissza az elejére Go down

Re: Lynn és Szellem háza (+ Alistair)

Témanyitás by Sheena Duran on Hétf. Május 20, 2013 5:57 pm

Csak egyetértően bólogatok Szellem magyarázatára, hogy miért is nem jó ötlet, hogy én is a Xavierbe menjek. Arról már nem is beszélve, hogy valószínűleg sem Rozsomák, sem Adam nem látna túl szívesen egy szökött fegyencet a kölykök között. Elég nekem a saját bajom, eszem ágában sincs mást belerángatni, ha nem muszáj. Már attól tiszta lelkiismeret furdalásom van, hogy Szellemet bevontam, pedig az ő múltjával még nem is olyan gáz, de ha egyszer jó útra tért……..
Szellem kezének nyomására, majd nem sikerült a sérült hátsómra huppannom, ami sajnos mutatta, hogy milyen ramaty állapotban vagyok, és ezt egy dühös morranással vettem tudomásul.
- Klassz! Már kezdtem megszokni pedig a vöröset, de úgy látom mindenki a szőkére szavaz. – vontam meg a vállam, mert most már ebből a szempontból tényleg mindegy volt.
Ismertem már a kis lurkót annyira, hogy mindenkit a szívébe zár, akit a mama vagy a papa kedvel, így számítottam némi ellenállásra, mikor szóba került Bogyó távozása, és nem is csalódtam.
- Szellem, miért nem hagyod, hogy a srác elvigye, és én is jól vagyok, el tudok menni hazáig. Te meg maradj a családoddal, már éppen eleget tettél értünk.
Tudtam, hogy ez egy gyenge próbálkozás lesz és nem is voltam túl meggyőző, arról már nem is beszélve, hogy a férfi Alistair-rel megerősítve, nem nagyon tűrt ellentmondást.
- Jól van, jól van, megyek már! – nyújtottam ki vigyorogva a nyelvem egy grimasszal megtoldva, hogy nevetésre késztessem a kissrácot. – Tényleg? Nem mondod, hogy tartasz itthon ilyet? És mi……… - aztán csak legyintettem, hiszen nekem aztán tök mindegy, hogy milyen szerepjátékot játszanak esténkét, ha már a kölyköt ágyba dugták.
- De hidd el, a zuhany után már főleg haza tudok menni…. – mormoltam miközben kissé ingatagon közelítettem meg a fürdőszobát. – Egyre jobban vagyok!

avatar
Sheena Duran
~perfect master~
~perfect master~

Hozzászólások száma : 1190
Hírnév : 13

Vissza az elejére Go down

Re: Lynn és Szellem háza (+ Alistair)

Témanyitás by Annabelle Shirley on Hétf. Május 20, 2013 7:06 pm

-Húsz vagyok, nem tizenöt - javítottam ki, de egyáltalán nem csodálkoztam a tévesztésen, mivel a legtöbben fiatalabbnak néznek a koromnál. - De nem... nem szoktam randizni - suttogtam sűrű torokköszörülésekkel. - Nincs kivel, és... nem tudom... nem... nem tudom... hogy kell. Hé, picúr, nézd! Csörög! Hű, de mókás! Foglalkozzunk inkább ezzel?
Alistair lelkesen szállt be a játékba, én meg nem győztem hálálkodni az égieknek, hogy itt van ez a gyerek. Talán veszik a lapot, és végre leszállnak a témáról.
Azt, hogy Sheena nem jön velem, azonnal elfogadtam egy vállrándítással. Ha nem, hát nem. Végül is van abban valami, amit mondanak, és hát ők talán jobban tudják, hogy hol lenne nagyobb biztonságban. Viszont arról, hogy megmondjam Tibu címét hallani sem akartam. Tudtam, milyen fontos neki, hogy minél kevesebben tudják, hol lakik, és hiába ismerte őket, ha nem mondta el nekik, merre kereshetik, annak biztos jó oka volt, én pedig semmilyen felhatalmazást nem kaptam arra, hogy leleplezhessem. Nem mintha sok kedvem lett volna hozzá.
-Nem - ráztam a fejem határozottan. - Nem mondom meg a címét. Nincs is kedvem megint rosszul lenni, és egyébként is. Majd ő elmondja, ha akarja.
Mivel Alistair is úgy tűnt, arra szavaz, hogy maradjak (bár így csak egy kicsivel maradhattam tovább), úgy véltem, minden érdemleges ember leszavazta Darien ötletét: én, aki elárulhattam volna, merre menjen, és Alistair, aki... hát, csak nézzen rá bárki, az ég szerelmére! Hát lehet neki nemet mondani?
Sheenáért viszont nagyon aggódtam. Az odáig rendben van, hogy lezuhanyzik, de hát alig állt a lábán.
-Én itt leszek, jó? - álltam meg a fürdőszobaajtóban, mert azért a zuhanyzásban nem segítettem volna neki. - Ha baj van, szólj, és én.. szólok valakinek.
-Zuzu? - nézett körbe Alistair, mire mosolyogva hajoltam oda hozzá, hogy adjak neki egy eszkimó puszit.
-De zuzu ám!
Amíg tehát Sheena zuhanyzott, Darien pedig Alistairt altatta, én őrt álltam a fürdőszobaajtónál, és vártam Tibut, miközben fohászkodtam, hogy ma már ne történjen semmi életveszélyes, mert ez egy életre elég volt.
avatar
Annabelle Shirley
~secret master~
~secret master~

Hozzászólások száma : 297
Hírnév : 25

Vissza az elejére Go down

Re: Lynn és Szellem háza (+ Alistair)

Témanyitás by Tibutty Tamity on Hétf. Május 20, 2013 8:29 pm

Néha, azért nem csak a tolvajkodásból lehetett megélni. Tisztességes polgárként tudtam, hogy a hamisítással néhány esetben sokkal többet lehetett kaszálni, mint egy jól megtervezett betöréssel. Épp ebből a meggondolásból álltam egy félig kész Claude Monet kép előtt, mikor megszólalt a telefonom. Gyorsan megtöröltem a kezemet a kikészített vászonba és felvettem.

- Halló – szólaltam meg, de nem mondtam hozzá nevet, mivel a szám ismeretlen volt. A vállammal a fülemhez nyomva a készüléket még mindig a kezemben volt az ecset és a szememmel bírálóan a képet mértem végig, újra és újra. – Bogyó?! – meglepetésemben elejtettem az ecsetet, ami egy jó nagy zöld csíkot húzott a padlóra, aztán igyekeztem a mobilt is elkapni, nehogy a földre essen az is. Halkan elkáromkodtam magamat, mielőtt ismét a fülemhez emeltem volna a készüléket. – Nem, nem zavarsz, mi a… - nem fejeztem be, egyedül azt a bizonytalan és félénk hangot hallgattam. Igen… Nagyon igyekeztem arra koncentrálni és nem felordítani az egyre megdöbbentőbb információktól. – Lesitteltek?! Milyen kakaó és… Lövés?! – nehezen, de azért követtem az eseményeket, miközben gyorsan felírtam a címet. – Tizenöt perc és ott vagyok – feleltem, lecsaptam a telefont és már ki is ugrottam az ablakon.



Jó, rendben - hazudtam. Tizenöt percbe sem telt, mire nagy szelek kavarva lehuppantam a takaros kis ház előkertjében. Ha nyitva voltak az ablakok, a függönyök biztos megmozdultak, méghozzá eléggé erőteljesen, miközben az idegtől átizzadt felsőben, zöld, piros, fehér festéknyomokkal az arcomon, (amik vagy oldották a komor, mégis aggódó ábrázatomat vagy pedig még inkább megerősítették azt, harci festésként szuperálva) mentem a bejárati ajtó elé. Mit mentem. Egy-két ugrással már ott termettem, az egyik kezemmel szorgalmasan kopogtam, míg a másikkal kitartóan ráfeküdtem a csengőre. Ha egy percen belül nem nyitott valaki ajtót (amit kétlek, hiszen eléggé hangosan dörömböltem), nekikezdtem a zár feltörésének. Nem érdekelt ki állta utamat, ahogy nyílt az ajtó csak egy futó pillantást vetettem arra a személyre, aki kinyitotta nekem és máris a lányt kerestem a tekintetemmel.

- Hol van Bogyó? – kérdeztem ellentmondást nem tűrve, majd amint eligazítottak, átléptem a küszöböt és már futottam a megadott irányba. Elkapva a lányt, először is csontropogtatóan megöleltem. Igyekeztem kizárni a fejemből azokat a borzalmasabbnál borzalmasabb képeket, amik az út során jutottak eszembe és egyelőre csak azzal foglalkoztam, hogy itt van, épen egészségesen és… Eltoltam magamtól és gyorsan végignéztem rajta. – Minden rendben? Nem sérültél meg? – forgattam körbe, figyelmen kívül hagyva a válaszát, hogy a saját szememmel megbizonyosodhassak róla. - Mégis mi ez az egész? Hogy kerültél te King közelébe? Bántott? Megfenyegetett? Most is üldöz? Menekülnünk kell? – Tettem fel a kérdéseimet, majd ha a legtöbb eldöntendőre egy megnyugtató „Nem”-et kaptam, felsóhajtottam és megmasszíroztam az orrnyergemet. – Rendben… Minden rendben… - mondogattam inkább magamnak, semmint valakinek. Felnéztem és megláttam a kis kölyökkel a kezében valahol a férfit, akivel Mikey esküvőjén találkoztam. – Darien, igaz?... Köszönöm! – Hangom komoly volt, mégis hálásan néztem rá, mint egy kisangyal... Aztán a következő másodpercben már leginkább ördögnek tűnhettem a legrosszabbakat ígérő tekintetemmel. – Nagyon ajánlom, hogy valami rossz tréfáról legyen szó, mert, ha nem... – fenyegettem meg az ujjammal a lányt, miközben közelebb léptem hozzá. Majd még egyszer magamhoz öleltem. Nem érdekelt, most semmi paranoiás részletkérdés, hogy esetleg van itt valaki, akinek nem kellene látnia, hogy mennyire sokat jelentett nekem ez az idegesítő kis vakarcs. Remegtem az idegeskedéstől és csak a lányt ölelve múlt el.
avatar
Tibutty Tamity
~secret master~
~secret master~

Hozzászólások száma : 279
Hírnév : 37
Tartózkodási hely : Elmém legbenső zugában, ahol a távol is túl közelivé válik.

Vissza az elejére Go down

Re: Lynn és Szellem háza (+ Alistair)

Témanyitás by Szellem on Hétf. Május 20, 2013 9:16 pm

-A szőke jobb, hidd el. Jobban megy a bőrödhöz, és annak is kisebb az esélye, hogy Logan rád ugrik részegen...vagy várjunk...hmmm...a lényeg, hogy fogadj szót, vagy Alistar-el vitetlek be a hálóba vili?
Amíg Sheena zuhanyzik, ő a babát ringatja tovább, és egy meglehetősen szokatlan altatódalt dúdol neki.
~Ez az, alukálj csak te kis ördögfióka te! Aztán majd olyan fürdetést kapsz álmodban, hogy hetekig tiszta maradsz tőle! Az hitted megúszod mi? Na meg még mit nem.~
A gyerek már éppen lehunyná a szemeit, mikor odakint a tervezettnél korábban tér vissza a Curiosity a Marsról, vagy az ég tudja, mi az isten csapódott be már megint a kertbe. Egy gyors pillantásba kerül persze csak kiderítenie ezt, és utána Szellem tenyere már az arcára is tapad.
~Hát ilyen nincs, mintha a múltkori maffia leszámolás nem lett volna elég ahhoz, hogy a szomszédok furcsán nézzenek rám, most még egy angyal is leszállt a kertbe. Úgy tudtam, hogy ragaszkodni kell ahhoz, hogy nem itt találkoznak. Jajj ne..ne NEEEEEE! Fel ne ébredj hallod!~
A d9r9mbölésre viszont azonnal felpattannak Alistair szemei, és akárcsak édesanyja, ő is cseppet nyűgös, ha nem hagyják aludni. Ez konkrétan azt jelenti hogy az eddig csendes baba azonnal sírni kezd, de olyan hangosan, mintha épp nyúznák, vagy fürdetnék, vagy ilyesmi. Darien ezek után jobb híján tovább ringatja, és ajtót nyit az új jövevénynek.
-Ott a fürdő el... - Mondaná, de aztán inkább köddé válik, nehogy letarolja ez a tollas hátú óriás. Miután visszaváltozik magának motyogja:
-Szia Tibu, rég láttalak, gyere be...
Fejét rázva csukja be az ajtót, aztán tovább ringatja a kicsit, de hasztalan. Mondjuk legalább elhallgat az apróság, és könnyektől csillogó szemekkel az új j9vevény felé kezd nyúlkálni, nagyjából 10 méterről.
-Titi..?
-Mikre nem emlékszel te...Igen, ő az.
-Geö-gögö?
-Tudod mit? Kapd el, megérdemli. De ha kirepül a házból, nem mehetsz utána!
Ezzel elengedi a kicsit a levegőben, aki már száll is Tibutty felé, mohón nyúlkálva a puhának, és gyurmázhatónak tűnő szárnyak után.

_________________
I am the shadow, and the smoke in your eyes,
I am the ghost, that hides in the night
avatar
Szellem
~perfect master~
~perfect master~

Hozzászólások száma : 1426
Hírnév : 74

http://eladokkonyve.freeblog.hu/

Vissza az elejére Go down

Re: Lynn és Szellem háza (+ Alistair)

Témanyitás by Sponsored content


Sponsored content


Vissza az elejére Go down

1 / 2 oldal 1, 2  Next

Előző téma megtekintése Következő téma megtekintése Vissza az elejére

- Similar topics

 
Permissions in this forum:
Nem válaszolhatsz egy témára ebben a fórumban.