Coney Island-i Vidámpark

Látványosan kirázza a hideg, amikor Valeria arról beszél, hogy talán Nick pasizott be a sitten.
-Csak nem... - tiltakozik halkan, és erőtlenül, még mindig falfehér arccal - Erős fazonnak tűnik, nem hiszem, hogy pont őt akarnák megrontani...de azért örülök, hogy én megúsztam, és nem kellett kipróbálnom, nekem sikerülne-e megőrizni a szüzességem.
~Mondjuk, Alcatraz után nem sokon múlott.~
Aztán letekint a kezében lévő, enyhén hiányos tartalmú Vodkás üvegre, és megrázza a fejét.
-Hülyeségeket beszélni viszont viszonylag hamar elkezdek a piától, ilyenkor ne is törődj velem.

-Nincs üldözési mániám - sziszegi kissé haragosan - körözött bűnöző vagyok, és ezért akar velem mindenki kisz...hé, te meg mit...? Hogy a...
Csodálkozva tekint le vörössé vált pólójára, aztán durcásan mered a semmire, ami remélhetőleg még mindig mellette ül, és ahogy megismerte az utóbbi pár napban, gonosz mód kuncog. Óvatosan felnéz megint, majd vissza is bukik, amikor azt látja, hogy a manus egyenesen a szemébe nézett, miután a levegőbe szagolt.
-Basszus! Ez az a vagdalós elmebeteg, aki kifilézte a Főnixet. Na jó, én tiplizek!
Megragadja a zacskókat, hisz piát mégsem hagyhat hátra, majd Ria-t is, ha hajlandó megjelenni, és az egyik sátor felé veszi az irányt, hogy ott rejtőzzenek el, hátha Logan fél az elefántoktól, vagy mi.
-Hé, maguk mit keresnek itt? - Rivall rá a jósnak öltözött "cigány asszony". - Nem látják, hogy zárva vagyok?
-Úgy érti nem várj minket? - Felesen vissza a férfi, aztán mielőtt válaszolhatnának neki, ad a csajnak egy jó éjt kokit. - És ezt sem...vacak egy jós...Na, ez zsákutca, tűnjünk...
Hátra fordul, ám a sátorból látja, hogy Logan erre tart, és ki van zárva, hogy észrevétlenül megléphetnek...vagyis, hogy Ő megléphessen észrevétlenül.Kétségbeesetten kezd fegyver után kutatni, de itt még egy nyavalyás konnektor sincs, csak kristálygömbök, tükrök, és füstülők dögivel.
-Basszus...

Úgy látszik, a húzásom megtette a hatását. Amikor Soren csak morcosan bámul keresztül rajtam, miközben szinte hallhatóak a fejében kattogó fogaskerekek, nem, hogy kuncogni kezdek, egyszerűen nem bírom megállni nevetés nélkül. Igaz, ő ebből semmit se érzékel, se azt, amikor a hasamat fogva dőlöngélek a röhögéstől, se azt, amikor levegő után kapkodva, nevetve, fél kézzel csapkodom a mellettem levő ülőhelyet...
-Milyen Főnix? -kérdezek kuncogva, miközben még javában sajog az oldalam a korábbi nevetéstől, amikor látom, hogy valaki nagggyon gyorsan akar lelépni.
-Hééé, Sparky... a fenébe is, várj már! Most meg hová...? Ahhrrr!!!
Mivel hülye leszek láthatóvá válni, pláne, ha egy ilyen szociopata elől kell menekülnünk, így csak próbálok lépést tartani. Kipattanok a csónakból, majd a whiskey-vel együtt utánakocogok. Milyen lovagias, hogy hozta a többit!
Mire pedig utolérem, már levette a vidámpark jósnőjét a lábáról. Ha már bent vagyunk a sátorban, berántom magam után a sátorponyvát, vagy függönyt vagymi a búbánatot, ami a bejáratot takarja, majd nekilátok, hogy lenyúljam az öreglány turbánját meg vállkendőjét... Vagy milyen jelmez van rajta...
-Oké, hátrahúznád, mielőtt keresztül esik rajta valaki? Aztán meg csüccs le a székre, Sparky, van egy tervem. -parancsoltam rá a férfira ellenmondást nem tűrő hangon, ahogy a vállamra dobtam a kendőt.
Meggyújtottam egy jóóó maréknyi füstölőt, leültem a jósnő helyére, a fejembe nyomtam a turbánt, majd meghúztam a whiskey-t. Felvétel indul!
-Na nézzük, miből élünk... Kristálygömb... atyaég, ez de giccses... Na jó, add a mancsod! -ragadom meg Soren kezét, ha helyet foglalt a széken, majd én, a nagy szakértő, a másik kezem mutatóujjával tanulmányozni a tenyerét.
Tanulmányozni? Na jó, inkább csak egy smiley-t rajzolni...

Az, hogy Soren izgatott enyhe kifejezés, valósággal pánikol, és talán ennek is köszönhető, hogy szó nélkül teszi azt, amit Valoria mond neki, és legfeljebb utólag gondol bele, hogy ez egyébként elég furcsa, és abban sem biztos, hogy szükség van ennyi füstölőre.
-Hacsak nem az a terved. hogy azt higgye lángol a sátor, és elszaladjon, ez...köhh...egy kicsit sok lesz. Vagy az a terved? Fél a tűztől? Te zseni vagy! Huhh...mit akarsz a kezemmel? Okkéééé...
Vonakodva bár, de hagyja magát, annak ellenére, hogy nem nagyon hisz a dologban, ráadásul van egy olyan érzése, hogy egy igazi tenyérjós az új szerelem, régi meló, és hosszú utazás helyett késekről hadoválna neki, átmetszett artériákról, és kibírhatatlan agóniáról. Szép kilátások...
-Csak, hogy tudd, ha meghalok, kísérteni foglak - nyöszörgi, aztán lebben a ponyva, és megjelenik Rozsomák személyesen. Az arcába csapó tömény füstfelhőtől először hátrahőköl, de aztán szokott kecsességével lép be, s szeme rögtön megakad a véleménye szerint kissé túl fiatal javasasszonyon, de végül elintézi a dolgot magában azzal, hogy biztos ez is része a "varázslatnak".
-Melyiktek az, aki él, s hal a hot-dogért? - Kérdi morcos, dörmögő hangján, aztán vádló tekintetét Soren hátának szegezi, ki mintha ezt megérezné, Niagara stílusban kezd izzadni.
~Basszus,basszus,BASSZUS!!!~

Ki tudja, talán az alkohol hatása, de Sparkyval ellentétben rajtam olllyan szintű oltári nyugalom vett erőt, hogy az valami csodálatos. Most tényleg, mire fel ez a nagy para? Megoldjuuuk, mi vagyunk a Testvériség, nem? Mit nekünk pár dühös, halhatatlan fószer... Amúgy is, ha meg akar ölni, ahhoz előbb meg kell találnia, nem igaz? Na ugye.
-Oltári, még úgy se volt saját háziszellemem, szóval tudod, hol találsz. kacsintottam egyet, majd suttogva folytattam- Csak úgy mellesleg, amúgy, te is teljesítesz 3 kívánságot?
Persze mire felnéztem, már eggyel nőtt a létszám a sátorban. Ajjaj, lehet nem kellett volna annyit inni? Egy kicsit betompultak az érzékeim.
-Attól tartok, hogy rossz helyen jár, azok a bejárattól balra, a gyerekkörhinta mellett állnak sorba a hot-dogos bódénál. -feleltem nyájasan az úriemberre, majd újra Soren felé fordultam.
-Szóval, hol is tartottunk? -húztam vissza magam elé a kezét, hogy tovább rajzoljak a kezébe, smiley-k helyett inkább hello kitty figurákat.
Reménykedtem benne, hogy a vendégünk veszi a lapot és továbbáll, de ha nem, akkor csak beletörődve sóhajtok egyet, aztán útjára bocsájtom Sparkyt, menjen isten hírével. Meg vigye az italt is, igaz, azt már így hangosan nem mondtam neki, ahogy azt se, hogy remélem megvár... Mármint nem hagy itt szó nélkül, meg nem vedel be mindent... Nem mint ha félnék egyedül hazamenni a sötétben, vagy akadály lenne utánpótlást szerezni, de had ne kelljen már most akkora kerülőt tennem.
(Gondolom, hogy Sparky tiplizik ezerrel, úgyhogy akkor Logan van udvariasan meginvitálva a felszabaduló helyre.)

-Az attól függ - morogja, összeszorított fogakkal - kívántad valaha, hogy mellékszereplő lehess a Kopogó szellemben?
Még annál is jobban kezd kikészülni, mint amennyire az előbb, pedig már az sem volt semmi, s amikor Rozsomák belép az ajtón, ijedtében megszorítja a kezébe rajzolgató Val ujját, pánikhangulata azonban már nem tart sokáig, ugyanis amit meghallja, hogy távozhat, hálás pillantást vet a nő felé, aztán meg sem várja, hogy mit mond erre Rozsomák, már szalad is kifelé, félig meddig orra bukva az úton. Logan Erre felvonja egyik szemöldökét, aztán a háta mögé sandít, végül pedig a szokásos, érdes hangján kérdi a "cigány asszony"-t:
-Mi az istent jósolt ennek a szerencsétlennek? - Kérdi, aztán visszafordul a lány felé. - Mellesleg, láttam már néhány átverést, de ez mind közül a legátlátszóbb. Nem vagy te túl fiatal és dögös javasasszonynak? Költői kérdés volt, dehogynem.
Még egyszer utoljára kikukucskál a függönyön át, és amikor látja, hogy Soren beleesik a csónakázótóba, miután átbukfencezik a korlát felett, kárörvendőn elvigyorodik.
-És mégis honnan tudod, hogy azok a kölykök voltak, csak nem a kristálygömbödből nézted ki? Mond még rólam valami mást is? Megnyerem esetleg a lottót, netán életem szerelme a park előtt vár meztelenül egy Lamborgini-t vezetve?

Szomorú pillantással nézek Sparky felé, aki úgy eltűnt a sátorból, mint a villám, ha ettől gyorsabb lenne, az már teleportálásnak számítana, azt hiszem. De naná, hogy a piát is itt hagyta, cipelhetem majd én haza. De mindegy is, most meló van, és első a vendég!
-Azt, hogy ideje szembe néznie a félelmeivel. De akár meg is teheti, most rögtön, ugyanis épp a sátor felé közelít annak a nőnek a férje, akivel az elmúlt pár hónapban viszonyt folytatott. Blöffnek szántam, de azt hiszem, lehetett valami a dologban, hiszen maga is láthatta - a kengyelfutó gyalogkakukkot 100 méteren lefutotta volna ilyen sebességgel. -dőltem hátra a széken, a bókra pedig csak széles mosolyra húzódott a szám.
-És, az baj? Valamiből meg kell élni... Amúgy még csak pályakezdő vagyok, anyám barátnője meg pár napja lebetegedett, aztán nekem kellett beugrani a helyére. Amúgy miért nem foglal helyet?
A következő kérdésekre épp, hogy sikerült magamba folytanom a nevetést, így csak beharapom a szám és vigyorgok ezerrel, ahogy megrázom a fejem.
-Neeem, csupán annyi, hogy ott van a hot-dog árus. Aki "imádja" a hot-dogot, az valószínűleg venni is fog, a közelben meg egyedül ott tud. Ennyi a dolog titka.
Csak most veszem észre, hogy jééé, nekem tényleg van kristálygömböm is. De menő! Akkor meg használjam is, a végén behalnék, ha tényleg működne.
-Nos, azt mindjárt kiderítem. -mondtam halál nyugodtan, majd közelebb hajoltam a kis üveggömbhöz, ahogy szuggerálni kezdtem.
-A nevét megkérdezhetem? És mielőtt lenne valami megjegyzése, neeem, nem vagyok telepata, elvileg a jövőt láthatom, de a fejében kavargó gondolatokat azt nem, szóval nem fogom magamtól kitalálni... -pillantottam fel.

-Úgy kell neki - jegyzi meg, még mindig egy medve hangszínén - férjes asszonnyal kezdeni... - Többet azonban nem mond ennél. Úgy tűnik a végére számára is kezd világossá válni az irónia ebben a helyzetben.
-Végül is nem baj, csak az ilyen csajoknak inkább a plafon gyűjteményem szoktam bemutatni, mint a vonalakat a tenyeremen - feleli, és már indulna is, mosolyogva rajta, hogy milyen kis leleményes ez a nőci, ahogy elmagyarázta a dolgot a hot-dog árussal, mikor felteszik neki a kérdést, hogy nincs-e kedve belelátnia jövőjébe.
-Csak vicceltem az előbb, de tudod mit? Rég röhögtem egy jót, essünk túl rajta!
Helyet foglal a lánnyal szemben, és felhúzza favágó ingét a könyökéig, mintha szúrit kapna épp, aztán leteszi elé az asztalra, hogy kezdjen vele amit akar. Sokat nem vár az egésztől, hisz ha az ember tenyerének mintái tényleg jelentenének valamit, az úgynevezett "életvonala" akkor is elérne a mutatóujja végéig, ha holnap meghalna, a szerencse vonala viszont ennek ellenére sem kéne, hogy ilyen hosszú legyen, bármelyik is az.
-Nocsak, amióta olyan sok gyerek születik ezzel a képességgel, a karneválokon lemondtak a gondolatolvasásról? - Kérdi csípősen, aztán még hozzáteszi: - Logan egyébként. Sokáig tart egyébként? Érzem, hogy innom kéne és...
Egyszerre mintha szagot fogna, fejét pedig a sarokban hagyott piakészlet felé fordítja.
-Nocsak...buli lesz?

-Na, akkor épp itt az ideje valami újat is kipróbálni! -vágtam vissza neki, s már épp lebiggyent volna a szám széle, hogy na, ez gyáva nyuszibb mint hittem, amikor úgy tűnt, mégis marad.
-Nos, akkor foglalj helyet aztán lássuk, mit tartogatnak neked a csillagok. De ha a tenyérjóslás ennyire nem jön be, akkor várj egy percet, inkább megkeresem a kártyapaklit, azt amúgy is jobban szeretem.
Már pattantam is fel a helyemről, hogy megkeressem, amikor eljutottak hozzám a férfi szavai, így aztán a pakli tarot mellé még egy üveg bontatlan whiskey-t is letettem az asztalra.
-Jah, valami olyasmi, de emiatt igazán nem kell sietned. Szolgáld ki magad, bár ha ragaszkodsz hozzá, akkor kerítek egy poharat is neked. Ha meg nem, akkor kezdem is. -huppantam le én is a székembe, Logannel szemben, majd elkezdtem a lapokat keverni, közben pedig neki is láttam a magyarázatnak.
-Ez a tarotkártya, már biztosan hallottál róla. 22 lap van benne, miután megkevertem, majd 3 lapot kell húznod, és egymás mellé letenned az asztalra. Ebből az egyik a múltadat jelképezi, egy a jelenedet, egy pedig a jövődet. A múltadban történt valami, ami ahhoz vezetett, amilyen a mostani jelened, és mi kell változtatnod rajta, vagy mi fog történni a jövődben? Egyébként, ha van valami konkrét kérdésed, amire választ szeretnél kapni a jövőd kapcsán, akkor ki vele, nem kell szégyenlősködni, úgy könnyebb megfejteni a lapok jelentését. Nos, tessék. -terítettem szét a 22 lapot egymás mellé Logan elé, az asztalra.
Persze mintával lefelé, hogy ne láthassa őket...
-Egyébként, én még be sem mutatkoztam. Valoria.

/annyit szeretnék kérni, hogy a kihúzott lapokat had írjam le én, hogy mi van rajtuk, meg mit jelentenek! *-*/

-Tarot... - jegyzi meg gúnyosan - Póker nincs? Jósolni nem lehet belőle, de az időt könnyebbe elütni vele, és akkor meglátjuk, mit hoz a jövő.
Nem is tervezett sietni, csak mert buli lesz valahol, elvégre őt nem hívták meg...öreg hiba, alkoholizálni nélküle, nagyjából olyan, mint lakomát rendezni konyhamalac nélkül. Az viszont, hogy van-e konkrét kérdése már felkelti az érdeklődését, s szakállát vakargatva gondolkodni kezd.
-Nem is tudom...mit szoktak ilyenkor kérdezni? Hmmm...
Nem tudja, hogy a kétes minőségű hot-dog lehet-e az oka, vagy tényleg ennyire megviselte a dolog, de egyszerre feldereng előtte egy szőke könyvtároslány képe, ki nem is olyan rég kikosarazta őt, s a kép hatására mélyet sóhajt.
-Mesélj nekem arról az őrült nőszemélyről, aki eléri, hogy örökre lehorgonyozzak mellette, ha létezik ilyen.
Ami a múltját illeti...arról nem beszél, hisz ez a hely pár óra múlva bezár, és nem szeretne itt aludni egész hétvégén...bár lehet addigra végezne csak úgyis.
-Nem, minden fasza volt eddig. Irigylésre méltó az életem minden olyan perce, amire emlékszem....
Ez után fogja magát, és kiválasztja a három lapot, hogy végre valahára megtudja a jövőjét. Természetesen tűkön ül...

-Dehogynem, van póker is, 3 utcával arrébb, az egyik kaszinóban... -válaszoltam hasonló hangnemben.
Logan kérdését hallva csak egy grimasszal válaszoltam. Pff... Ez annyira tipikus, azt hittem, legalább egy kis eredetiség lesz benne.
-Rendben, ha erre vagy kíváncsi.
Persze mondani se kell, hogy ez életem első tarotjóslása, meg úgy amúgy is bármilyen jóslós izéje, és legalább annyira vagyok képben vele mint az atomfizikával, így amíg Logan kiválasztja azt a három lapot, addig próbálom felpörgetni az agytekervényeimet, hátha eszembe jut valami...
-Nos, akkor a három lap meg is lenne, kezdjük a múlttal... -nyúlok az első lap felé, ami a "Bolond".
Csodálkozva pislogok kettőt, aztán megköszörülöm a torkom, és Loganre nézve magyarázni kezdek, mindent-bele alapon.:
-Ez a lap szimbolizálja a múltat, a Bolondot. A jelentése pedig gondtalan szórakozás, a kötelezettségek elkerülése... És... Azt hiszem, jobb, ha megnézzük a következő lapot, hogy összefüggésében tudjuk vizsgálni a dolgokat. Az pedig, aaaa.... -fordítom fel a második lapot-... az Akasztott ember. Ez valami megszakadását, felfüggesztését jelenti. Egy nyomasztó helyzet, amiből nehéz kitörni. Nem tévedek, hogy eddig éltél, mint Marci hevesen, élted világodat, aztán most úgy tűnik, visszanyalt a fagyi... -magyarázok tovább, amikor egyszer csak felvillan az isteni szikra.
Múltkor, mi is volt az a film, amit Nick nézett? Az... hú a fenébe is, hogy nem jut eszembe, de mint ha abban lett volna egy Logan nevű fószer, kicsit még hasonlít is erre....
-Tudod, erről a két lapról eszembe jut egy ősi átok... AZ átok... Ha van az ismerőseid között rosszakaród, aki esetleg konyít a mágiához meg az ilyen ezoterikus hókuszpókuszokhoz, vagy magadra ismersz, akkor sanszos, hogy megátkozott valaki... Szóval, az átok lényege röviden az, hogy búcsút inthetsz a tartós párkapcsolatnak, mivel ha lefekszel valakivel, akkor a nő egy napon belül megtalálja élete párját, akivel boldogan fog élni, míg meg nem hal. Persze nem veled, ez az átok része a dolognak, bármennyire is szeretsz valakit, ha engedsz a csábításnak, akkor csáó, búcsút inthetsz neki. Ja, meg többnyire olyanok szoktak ilyen átkokkal dobálózni, akiket A, régebben lapátra tettél és nem bírta feldolgozni, B, észre se vetted, és azt nem bírja megemészteni. Na, röviden ennyi, de akkor inkább nézzük is a harmadik lapot, ami aaaa... -fordítottam fel az utolsót is- ...a Végítélet. Hát... Ezt a lapot is többféle képpen lehet értelmezni, pechedre szuperül klappol a korábbi lapokkal, ugyanis változást jelent. Ha lemondasz a korábbi hedonista életedről, a különböző szenvedélyeidről, - érthetőre fordítva, se alkohol (csúsztattam vissza azzal a lendülettel a Whiskey-t a szatyorba az asztalról), se dohány, se szex- akkor megtörhető az átok, ha viszont egy ilyen kis áldozatot képtelen vagy meghozni, akkor jobb ha beletörődsz, hogy az az őrült nőszemély, akibe úgy bele vagy habarodva, hamarosan valaki mással fog boldogan élni. Ha sikerül vállalni ezt a csekélyke áldozatot, akkor pedig azzal akár a saját hasznodra is kamatoztathatod az átkot, ami a rontó emberre fog visszaütni. Így pedig felszabadulsz, megvilágosodsz, megtalálod életed igazi párját, akivel boldogan élsz míg meg nem halsz. Vége. -fejeztem be az egy szuszra ledarált monológomat, majd széles mosoly kúszott az arcomra.
-Nos, van még valami, amit szeretnél megtudni?

-Ha ez annyira unalmas, felőlem azt is megjósolhatod, mit fogok hazudni a következő évi adóbevallásomba, de őszintén szólva, ha egy kicsit is izgatna a téma, magam írnám meg, szóval maradjunk csak a szerelemnél. Úgyis rég röhögtem egy jót.
Ahogy figyeli a huncut kis vöröst a kártyákkal ügyetlenkedni, felébred benne a gyanú, hogy szegény lánynak valóban ez az első napja itt, sőt, talán ő az első ügyfele is, mert bár jól leplezi, az ő túlfejlett érzékeit nem tudja becsapni, hallja, és érzi is rajta a bátortalanságot, ami leginkább az amatőrökre jellemző. Aztán az idő múlásával a kijáratot kémlelő tekintete a kártyákra szegeződik, lezser testtartása feszültté kovácsolódik, de még szarkasztikus szuszogása is egyetlen hosszan visszafojtott lélegzetté avanzsál, ahogy tátott szájjal hallgatja a jövőjét, és agya folyamatosan akörül kattog, hogy ha nem telepata a csaj - már pedig nem az, öt percnél többet töltött együtt vele, és egyszer sem pirult el - akkor mégis HONNAN TUD A LOGAN ÁTOKRÓL??? És Lily-ről....honnan tudja, hogy máris bele van habarodva abba az őrült nőszemélybe, hisz egy szóval sem mondta...ugye?
-Khhhmmm...ez igen...érdekes.... - Jegyzi meg, remegő hangon. - Szóval...azt mondod, vonuljak kolostorba, és akkor megtalálom a szerelmet? Érdekes tanács, de valahogy sosem jöttek be az apácák, a kisfiúkról nem is beszélve. Azért kösz, nagyon szórakoztató volt. Most viszont, ha megbocsájtasz...
Ledob egy 10 dollárost az asztalra, és úgy viharzik ki, hogy a sátor bármely pontja gond nélkül engedné szabadon, így nagy mázli, hogy véletlenül pont a függönyt találta el. Odakint aztán a hattyúk tava mellett a korlátra dőlve kezd el kotorásznia zsebében, majd amikor rátalál a szivarjára, nyombaj a szájába veszi azt, és már keres is tovább, csak most az öngyújtó után.
~Jól van....lehet ezt egy cseppet túlreagáltam. Hülyeség az egész, még, hogy Logan átok! Bah...~
Az öngyújtó apró sercegő lángja pirosra festi a szivar végét, aztán azzal együtt repül is a vízbe, mielőtt a férfi egyet is szívhatna belőle, majd duzzogva tovább áll.
~De...jobb nem kockáztatni...egyébként is, ez egy vidámpark, itt nem bagózhatok...nyugodj békében zippo....~

//Logan balra el //

Soran a távolból kémleli az eseményeket, és amikor a rémisztő ellenség már tisztes távolban van, behúzott nyakkal közelíti meg a sátrat, ahol nyomban kérdőn néz Ria-ra.
-Mi a fenét műveltél vele? Úgy nyüszített, és szaladt el, mint amikor a tacskónk, ha apa részegen jött haza, és lábtörlőnek nézte!
Újra végigméri az eddig aranyosnak hitt kiscsajt, aztán komolyan elgondolkodik.
-Mondtam már, hogy te egy rideg nőszemély vagy?

-Hát, nem ezt mondtam, de ha neked ez az első gondolatod, lehet benne valami... Persze, semmi gond, de... Izé, már mész is? Ha legközelebb erre jársz, majd ugorj be! Viszlát! -kiáltottam utána, miután az egy szempillantás alatt elhúzta a csíkot... Még a függönyt is vitte magával.
Unatkozva összevettem a lapokat, majd elkezdtem kevergetni a paklit, miközben néha-néha találomra megnéztem egy lapot, hogy egyáltalán, mégis milyen lapok vannak egyáltalán egy ilyen pakliban. A tízdolcsist közben zsebre vágom, ahhoz képest, hogy első jóslásom volt, egész jó voltam.
-Jé, te visszajöttél? Azt hittem, hogy azóta is menekülsz előle... Ééééén? -kérdeztem álszent képpel- Én aztán semmit, csak jósoltam neki. -folytattam a pakli kevergetését, majd sokat sejtető pillantással ismét Sparkyra néztem.
-Nem, még nem mondtad. Amúgy, szeretnéd, ha neked is jósolnék? Egész belejöttem!

Gyanakodva vet egy pillantást a háta mögött még mindig ide oda lifegő ponyvára, mely kívül tartja a külvilágot, és amin egy rajzfilmben most egy Rozsomák alakú rés lenne, aztán visszafordul a csaj felé, aki szerint nem hogy nem nagy ügy, hogy elijesztette Rozsomákot, de még unalmas is, ezért kártyázásba kezd itt előtte.
-Biztos, hogy nem te vagy a testvériség igazi vezetője titokban? - Kérdi, valószínűleg komolytalanul, bár nem úgy hangzik.
-Ahhha....miből gondolod, hogy ha van lövöm egyáltalán, szeretném tudni, hogy mit rejt? Valószínű úgyis a múlt borzalmai ismétlődnek majd meg újra, de ha még előre is látom őket, akkor triplán lesz unalmas...vagy csak lehangoló? Az unalmas talán nem jó szó arra, ahogy apád a mezőn kerget egy franciakulccsal...
~Hmmm, lehet túl sokat dumálok, ideje eltorlaszolnia számat egy whiskey-s üveggel.~
-Na jó, avass be, mit tol felém a sors bal kezének középső ujja, de esküszöm, ha nem lesz benne egy könnyűvérű nő sem, addig alkoholizálok, amíg a nevem is elfelejtem!
Lehuppan a székre a frissen felavatott javasasszony előtt, és jobb tenyerét kirakja az asztalra, majd vissza is rántja, szinte azonnal.
-Ja igen...kártya....te dolgozz csak, addig én ránézek erre az üvegre.

-A francba! Tudtam, hogy valaki előbb vagy utóbb rájön... -sóhajtottam csalódottan, miközben tovább kevergettem a paklit, már csak úgy poénból is.
Hé, ez egész jó kis pótcselekvés!
-Miért ne szeretnéd tudni? Annyira csak nem lehetett rossz... Vagy mégis?
Aztán ahogy meghallom Sparkyt, csak egy szemforgatással válaszolok.
-Hogy lehetsz ennyire cinikus... Ha könnyűvérű nőt keresel, akkor ne vidámparkba menj, hanem valami bordélyba.
Ahogy odanyújtja a kezét, már nyúlnék is érte, a tenyérből jóslás mégiscsak poénabb mint a kártya, erre? Elhúzza. Le is csapom a pakli kártyát az asztalra, hogy csak úgy repülnek a lapok szanaszét, majd megragadom a kezét, és visszahúzom.
-Így ni! A kártyát már unom... Ha meg neked is ugyanazt jósolnám mint neki, szerintem egy életre megutálnál, higgy nekem! Inkább dőlj hátra és csukd be a szemed, frusztrál, ha így bámulsz "munka" közben. -adtam ki az utasítást, majd ha megtette, amit kértem, akkor folytattam a már korábban elkezdett smileyt-rajzolok-a-tenyeredbe projektemet.
"Egy levegővétellel" vagy 5 percig, úgy, hogy küzben jólsoltam minden hülyeséget ami eszembe jutott, de tényleg... a kiscicától elkezdve amit a jövő hónapban fog örökbe fogadni, a találkozásról az eddig ismeretlennek hitt testvérrel témán át, a kolostorba vonulásig meg az új pápaválasztási jelölésig mindent... aztán előkaptam az egyik szatyorból egy doboz csokit és a tenyerébe nyomtam.
-Boldog Valentin-napot! -paskoltam meg a vállát- Mehetünk végre? Már kezd fájni a fejem a sok füstölőtől...
Persze azt még megvártam, hogy milyen képet vág a dologhoz... Hogy is mondják? Az élmény megfizethetetlen...



//Köszi a játékot! //